20200908 - Form�l�d� �J MEGTART�I-GONDOSKOD�SOKR�L (596.r.)

 

2022.02.08-09. (�jjel, hajnalban)

            A ’befogadott’ ’r�gi, eredend�’ [ugyanakkor Jelenhez-is-hozz�igaz�tott] ’�j’ ’minta’ [az �j ’Szabads�g-alap’] ’amikor �l�v� v�lt’ [az Anyagi-Testben �jra m�k�d�v� v�lt (?)] [felt�telez�sem szerint egy Kipr�b�l�-T�rben], Felismerhet�v� tette / megmutatta a sz�momra a F�LDANYA SZABADS�G-GONDOSKOD�S�NAK eredend� ALAP-HARMONI�J�T.

     El�sz�r azt �rz�keltem, hogy egy �l� / mozg� ’gy�k�r-szer�’ v�delem (t�r, �raml�s) egy ’f�szket’ kezdett megform�lni egy hom�lyosan �rz�kelhet� T�GAS T�RBEN, �s ennek a ’f�szeknek’ a ’k�zep�ben’ egy feh�res apr� (t�m�r?) f�nyes kis g�mb [’gy�ngy’?] r�gz�lt be / kezdett megform�l�dni.

      A ’kanyarg� (n�ha v�ltoz� mint�j� / form�j�) gy�k�r-szer�’ mintha kijel�lte volna a kis g�mb sz�m�ra a teret, �s �vta, mutatta / megjel�lte hol van biztons�gban, hol �s hogyan n�vekedjen. A ’gy�k�r-szer�’ t�r-r�szekben (?) ’mint�k’ �s er� / t�r is �ramolhatott a form�l�d� kis g�mb-form�hoz [az ’El�-Test’-hez], mintha a gy�k�r-szer� ’k�ld�k-zsin�r�n’ ’adta’ volna a F�LDANYA a F�LD K�z�ss�g�be val� Tart�s Ber�gz�l�shez, majd k�s�bb a Megtestes�l�shez sz�ks�ges alapokat / mint�kat / tud�st (?).

            Felt�telezem, hogy amikor ebben a sz�m�ra meghat�rozott (megform�lt) kis (szem�lyes?)  [V�dett] t�rben [a F�LDANYA egy BELS�BB-TER�BEN, az �LET-T�R LEGBELS� T�R-R�SZ�BEN] a kis vil�gos f�ny� g�mb k�ssz� v�lt (minden harmoniak�nt ber�gz�lt benne, amit a F�LDANYA sz�m�ra ’�tadott’), ekkor r�gz�lhetett be ez az �let [ezen �let ALAP-�RAML�SA] m�r ’Tart�san’ a F�LD K�z�ss�g�nek �LET-TER�BE [a k�ssz� megform�lt El�-Testbe].

      Az El�-Testben az �let m�r fel�p�tette azt a Tudatoss�g�t, amely k�pess� tette a Sz�nd�k-Haszn�latra / Szabad-V�laszt�sra / Egyeztet�sre.

      Amikor ezt k�vet�en elkezd�dtek a t�nyleges Megtestes�l�st el�k�sz�t� EGYEZTET�SEK, V�laszt�si Lehet�s�geket Aj�nlott sz�m�ra a F�LDANYA. Amikor valamilyen V�laszt�si Lehet�s�get Aj�nlott a F�LDANYA, egy kis t�r-r�szt ’adott’ az El�-Test ’sz�m�ra’, amelyben valamilyen k�zvetlen form�ban seg�tette a F�LDANYA Meg�rteni a V�laszthat� Lehet�s�get.

      Ez k�pben (vagy folyamatk�nt) �gy v�lt �rz�kelhet�v� a sz�momra, mintha a kis �l�-g�mbh�z nagyon hasonl� [vele azonos ’anyag� / �n-Azonos (?)] tal�n valamivel kisebb g�mb�csk�k (terek) kezdtek volna ’k�r�l�tte’ valamilyen szab�lyos alakzatban megform�l�dni / elhelyezkedni. Mintha t�bbf�le (szab�lyos, harmonikus) ’helyzetben’ is elhelyezkedtek volna ezek az ut�bb odaker�lt kis g�mb�k, mintha azt mutatta volna ez, hogy a F�LDANYA a teremt� V�laszt�sait milyen ’rendszerekk�nt’ tudja ber�gz�teni, a V�lasztott Tapasztalatok milyen ’Egys�ges-Nagy’ rendszerr� form�l�dhatnak meg.

       Meg�rt�st seg�t� k�pben �gy �rz�keltethet� ez, hogy az el�sz�r ber�gz�lt kis g�mb (az El�-Test) k�r� k�l�nb�z� helyzetekben oda-csoportosultak a teremt� azon ’V�laszt�sai’, amelyekr�l �sszecsend�l�st form�lt meg a F�LDANY�VAL. Egy ’rugalmas burok’ k�rbevette a sok kis g�mb�t, �s ezek k�l�nb�z� T�r-Form�kban is elrendez�dtek. Volt, amikor �gy egy�tt-minden-kis-g�mb egy nagyobb g�mb-form�t mutatott, m�skor egy oszlophoz hasonl� form�t, megint m�skor egy kiss� �vesen hajl� t�r-form�t. Mintha ezekben ’mutatta volna meg’ a F�LDANYA, hogy a V�lasztott Tapasztalatok milyen k�l�nb�z� Harmoni�kban / rendszerekben r�gz�lhetnek ’Egy-Nagy-Eg�ssz�’, egy nagyobb  Szem�lyes-�let-�tt�. V�g�l abban a [v�lasztott (?), a v�laszt�soknak megfelel� (?)] helyzetben ber�gz�lt ez a kis �l� (?) ’rendszer’, amelyr�l ugyancsak �sszecsend�l�s form�l�dott meg. Ekkor ’k�v�lr�l’ egy ’er�sebb’ / Tart�s v�d�-burok vette k�rbe ezt a ’rendszert’ [’ber�gz�tette’ / ’v�gleges�tette’ ebben a form�ban]. Egy kism�rt�kben ennek a ber�gz�tett rendszernek is volt valamilyen term�szetes ’rugalmass�ga’.

            Ezt k�vet�en azt �rz�keltem, hogy ez a rendszer [az ’�n V�lasztott �let-Utam’] [ak�r a maga val�j�ban, ak�r mint egy bel�le ’kivet�l�’ (?) hologram (?) form�j�ban] az Anyagi-Testem ’mellkas�nak k�zep�b�l’ (?) [az �letemb�l (?)][teh�t amikor m�r Anyagi-Testben �ltem] ’ki�radva’ l�that�v� [= k�zvetlen�l �rz�kelhet�v�, Felismerhet�v�, Meg�rthet�v�] v�lt a sz�momra [mintha ’beleold�dtam' volna az Anyagi-Testemmel, mintha ’egy� v�lt volna az Anyagi-Testemmel / az Anyagi-Testben �l� �letemmel (?) ’ez a kivet�l�s’].

            Az eddigi r�szleges meg�rt�sem szerint ebben a folyamatban az mutatta mag�t, hogy amikor egy ’�letet’ [egy �l� teremt�nek a F�LDANYA �ltal �letre befogadhat� kiterjed�s�t / az ALAP-�RAML�S�T] a F�LDANYA ’el�sz�r’ Befogadja a K�z�ss�g�be, t�nylegesen hogyan alapoz�dik meg [az eredend� HARMONIA szerint] a F�LD K�z�ss�g�n bel�li �lete [az El�-Test megform�l�s�val], �s amikor ber�gz�lt az �let az itteni �let-Alapj�ba [az els� kis gy�ngy-szer� g�mb k�ssz� form�l�dott �s pontosan ber�gz�lt a F�LDANYA �ltal sz�m�ra megform�lt ’szem�lyes �let-t�rbe(n)’] hogyan kezdte meg a F�LDANY�VAL az Egyeztet�st arr�l, hogy az �let mit szeretne megtapasztalni a F�LD K�z�ss�g�ben, Anyagi-Testben �lve.

        Az �sszecsend�l�ss� megform�lt V�laszt�sai sz�m�ra t�nyleges kis t�r-r�szeket adott a F�LDANYA [ezek lehettek az ut�bb form�l�d� �s egyre gyarapod� kis g�mb�k, amelyek nagyon hasonl�ak voltak az els� g�mbh�z (felt�telez�sem szerint az �n-Azonos jelleg v�lt �rz�kelhet�v�, a F�LDANYA �n-Azonoss�ggal megjel�lt �jabb kis t�r-r�szeket adott a V�lasztott Tapasztalatok megform�l�s�hoz)]. Amikor minden V�laszt�shoz ber�gz�tette a F�LDANYA a sz�ks�ges t�r-r�szt, ezeket a F�LDANYA olyan ’v�gleges’ form�ba / rendszerbe r�gz�tette be, amely alapult arra is, hogy milyen teremt�i-form�t v�lasztott a teremt�, illetve milyen m�s �raml�sokhoz �s t�r-r�szekhez ny�lt �s ny�lhatott a teremt�nek k�zvetlen hozz�f�r�se.

      Amikor �gy ’legel�sz�r’ Befogadta a F�LDANYA a K�z�ss�g�be az �letet, a t�nylegesen V�laszthat� Lehet�s�gekkel akkor kezdte �t Megismertetni, amikor az El�-Test�ben fel�p�tette a V�laszt�shoz sz�ks�ges Tudatoss�g�t az �let. Ez nagyon fontos alapja a SZABADS�G megtapasztal�s�nak.

     R�szleges az a meg�rt�sem, hogy a Befogadott �let teljesen Szabadon hat�rozhatta meg azt, hogy a kihagyhatatlanul V�lasztand� megtapasztal�sok mellett / mell� (1) mennyi �s (2) milyen ir�ny� tov�bbi Tapasztalat fel�p�t�s�t V�lasztja.

      A meg�rt�st seg�t� k�p haszn�lat�val: a legel�sz�r megform�lt kis g�mb [az El�-Testben ber�gz�lt �let] az Anyagi-Testi megtestes�l�shez kihagyhatatlanul V�lasztott (�sszecsend�l�ssel, Szabadon) ’�t Tapasztalatot’ [ez �t kis g�mb / t�r oda-csoportosul�s�t eredm�nyezte az El�-Teste ’k�r�’]. Lehets�ges az is, hogy nem v�laszt t�bb Tapasztal�si lehet�s�get, ekkor ezt r�gz�ti Egy-Harmoni�ba a F�LDANYA. Lehets�ges az is, hogy V�lasztja minden (!) V�laszthat� Tapasztalat megnyit�s�t, �s ekkor egy eg�szen ’nagy’ Szem�lyes-�let-Utat ’alapoz meg’ a F�LDANYA.

      Ha egy ilyen nagyobb ’�let-Utat’ alapozott meg a Befogadott �let, akkor az Anyagi-Testben megtestes�l�s�t megel�z�en nem volt sz�ks�ges ’kiv�lasztania / megjel�lnie’ egyet vagy n�h�nyat, amit a fel�p�l� Anyagi-Testi �let�ben megtapasztalhat. R�szleges meg�rt�sem szerint a ’Kiindul�si’ Tapasztalatot volt sz�ks�ges meghat�rozni, illetve ha volt hat�rozott elk�pzel�se a teremt�nek, hogy milyen Ir�nyokban kezdi fel�p�teni a Tapasztalatait, azokat is mint ’els�ket’ vagy ak�r ’egym�shoz kapcsol�d�kat’ megjel�lhette. Szabadon rendelkezhetett mindezekr�l, nem „korl�tozta” �t a F�LDANYA ezekben a V�laszt�saiban.

       Ezt a SZABADS�GOT az�rt Adhatta a F�LDANYA [az eredeti ALAP-HARMONIA szerint (amelyet teljes eg�sz�ben soha nem volt k�pes a F�LDANYA megnyilv�n�tani a SZABADS�GT�L-MEGFOSZT�S OK-FORR�SA �s az EL-V�LTOZ�SOK OK-FORR�SA k�nyszer�t� hat�sa miatt)], mert a F�LDANYA az �ppen Anyagi-Testben �l� teremt� sz�m�ra is biztos�totta Fontos Okb�l a V�LTOZTAT�S Lehet�s�g�t [Szabads�g�t].

        Az el�bb ismertetett GONDOSKOD�SI rendszer szerint valamilyen k�zvetlen [majdnem-k�zvetlen] bels� �ton a F�LDANYA k�pes volt az Anyagi-Testben �l� teremt� sz�m�ra pontosan �rz�kelhet�v� / Felismerhet�v� / Meg�rthet�v� tenni az �let-Alapj�ban ber�gz�tett V�LASZTOTT Szem�lyes-�LET-UTAT, �s azt is, hogy �ppen ’hol tart’ az �let-�p�t�s�ben, akkor-�ppen milyen V�LASZT�SI �s V�LTOZTAT�SI Lehet�s�gei vannak. Ha a teremt� val�ban V�ltoztatni sz�nd�kozott a megkezdett �let-�p�t�s�n, ugyancsak k�zvetlen-bels� �ton err�l Egyeztetni volt k�pes a F�LDANY�VAL, �s ha �j �sszecsend�l�s form�l�dott meg, a F�LDANYA a GONDOSKOD�S�VAL a V�ltoztat�st ber�gz�tette a teremt� �let-Alapj�ban, �s Teret Adott az �j Megtapasztal�shoz [vagy ak�r Lez�rt egy Megtapasztal�st, �s az ahhoz tartoz� tereket / �raml�sokat visszabontotta].

      Az �j Anyagi-Testben a Szem�lyes-Bels�-Szent�lyben, valamint a K�l�nleges-Bels�-Terekben valamilyen Felismerhet�-Meg�rthet� form�ban ber�gz�ti ma m�r a F�LDANYA a teremt� �ltal V�lasztott ’Szem�lyes-�let-�t’ ’terv�t’ �s minden fontos Meghat�roz�t. Arr�l, hogy pontosan milyen form�ban r�gz�ljenek be ezek a Meghat�roz�k az Anyagi-Test Bels�-Tereiben, Egyeztetni lehet a F�LDANY�VAL, a F�LDANYA figyelembe veszi a teremt� ak�r teljesen egyedi k�r�seit is.

       Kihagyhatatlanul ber�gz�t�sre ker�l ezekbe a Bels�-Terekbe a teremt� legfontosabb Meghat�roz�ja, az Ered�-�n-Jellege, amelyben az Ered�-Birodalma ALAP-JELLEGE mellett az �lett�-v�l�s�t Meghat�roz� Ered�-Ki�rad�si-Sz�nd�k is Felismerhet� / Meg�rthet�.

       Eml�tettem azt is, hogy az �j Anyagi-Testben tov�bbi ’�j�t�s’ az, hogy az Anyagi-Test �LTAL�NOS megtapasztal�si-szintj�n is [a Szem�lyes-Bels�-Szent�lyben] a F�LDANYA a K�KS�G�T is ’K�zvetlen�l’ Ber�gz�ti. Ez egy �j form�ban [Szab�lyozott m�don, teh�t HARMONIAK�NT (!)  teszi lehet�v� a F�LDANYA sz�m�ra azt, hogy ha az Fontos Okb�l sz�ks�ges, eg�szen k�zel h�z�dhasson a teremt� Anyagi-Testi-�let�hez, bels� �tmutat�sokkal is seg�thesse [az eredend�en is megform�lt �let-Rendszer szerint (ez teszi lehet�v� ak�r az EGYEZTET�ST �s �gy az �j �sszecsend�l�sek megform�l�s�t is, a V�LASZT�S �s V�LTOZTAT�S SZABADS�G�NAK megtapasztal�s�t)], �s ’�jdons�gk�nt’ azt is, hogy a F�LDANYA b�rmelyik GONDOSKOD�S�VAL megnyilv�nulhasson a teremt� fel�.

 20200908 [147.r.-148.r.-149.r.-] 63. pont [minden szinten minden bels�-t�r RUGALMASABB� v�lik; K�KS�G az Alap-Szinten is ber�gz�l; az (�n)L�nyegi-Szoba az Alap-Szinten is ber�gz�l] – el�rhet� ITT

 

     AZ�RT form�lhatta meg ezt az �let-Rendszert a F�LDANYA m�r EREDEND�EN (!), mert a K�z�ss�g�be [a „kiszakad�s�t” megel�z�en]  csak olyan YOS�GB�L ered� teremt�ket fogadott be, akik V�LASZTOTT�K azt, hogy vele majd az �let�k (1) �ltal�nos, �s (2) a k�s�bb megform�l�sra ker�l� K�l�nleges r�sz�ben is valamilyen ’k�zvetlen bels� utat’ form�lnak meg. Erre a V�laszt�sra alapul�an form�lta meg a F�LDANYA ezen teremt�k Anyagi-Test�n bel�l a FokozottABB-�rz�kel�st [az eredend�en ber�gz�tett ’Szabads�g-alapra’ alapul�an, abb�l fel�p�thet�en (?)] [(481.r.) 169. pont (1) – el�rhet� ITT].

     A FokozottABB-�rz�kel�st ezek a teremt�k az Anyagi-Test megform�l�s�t k�vet�en ’azonnal elkezdt�k fel�p�teni’ [ezt az �let-�p�t�si ir�nyt az (�n)L�nyeg�kben alapozt�k meg (ez Felt�tele volt a F�LDANYA �ltali �letre-Befogad�snak)].

     Ez a FokozottABB-�rz�kel�s volt az alapja annak, hogy az Anyagi-Testben �l�, �m m�g a F�LDANY�HOZ a K�l�nleges K�zeled�st meg NEM kezdett teremt�ket is k�pes legyen a F�LDANYA k�zvetlen bels�-�ton seg�teni a MEG�RT�SEK Megform�l�s�ban [�s p�ld�ul abban is, hogy az �let�k V�lasztott Meghat�roz�it (amelyeket az �let-Alapban, illetve a V�lasztott Szem�lyes-�let-�tban r�gz�tett be a F�LDANYA) Fontos Okb�l k�zvetlen�l Megismerhess�k]. A meg�rt�st seg�t� k�pben az mutatta ezt, hogy a ’mellkas k�zep�b�l’ valamilyen �rz�kelhet� form�ban ’kivet�lt’ az eltervezett Szem�lyes-�let-�t k�pe / t�rk�pe / �ppen-megl�v�-�llapota.

     Amikor a „kiszakad�s” ut�n a VIL�GBAN a F�LDANYA Vissza�p�tette [a YOS�GBELIHEZ k�pest r�szleges] MEGTART�I ALAP-JELEG�T, �s elkezdhette a K�L�NLEGES Birodalmakb�l ered� teremt�k Befogad�s�t is, ez a nagyobb Szabads�got Ad� �let-Rendszer ’illeszked�’ volt a K�L�NLEGES ered�j� teremt�k �let-�p�t�s�hez is. Hab�r az � Anyagi-Test�kben a K�l�nlegesEBB / FokozottABB �rz�kel�st nem alapozhatta meg a F�LDANYA [ez a YOS�GB�L ered� teremt�kben is az (�n)L�nyeg�kben ker�lt megalapoz�sra, illetve ezen GONDOSKOD�SI-R�szt a F�LDANYA k�zvetlen�l (!) a YOS�G ALAP-JELLEG�RE alapozta, amely a  VIL�GBELI JELENL�T sor�n nem volt marad�ktalanul megnyilv�n�that�], azonban ezek a K�L�NLEGES ered�j� teremt�k AZZAL A C�LLAL ker�ltek a K�z�ss�g �LET�BE Befogad�sra, hogy egyre k�zelebb h�z�dnak a F�LDANY�HOZ az�rt, hogy miel�bb k�zvetlen K�l�nleges bels� �raml�st m�k�dtethessenek, amelyben a F�LDANYA bels� �tmutat�sait is k�pesek k�zvetlen�l �rz�kelni �s Meg�rteni.

         A K�L�NLEGES Birodalomb�l ered� teremt�kben ugyancsak az (�n)L�nyeg�kben (!) volt megalapozva az az �let-�p�t�si ir�ny, hogy egyre k�zvetlenebb (!) bels�-�sszekapcsol�d�st form�ljanak meg a F�LDANY�VAL. Hab�r a YOS�GB�L ered� �s a K�L�NLEGES Birodalomb�l ered� teremt�kben egy kiss� m�s volt az Alap-Harmoni�ja [L�nyege-C�lja-�rtelme] a F�LDANY�VAL val� egyre szorosabb bels� �sszekapcsol�d�s megform�l�s�nak, �rtelme szerint azonban pontosan illeszked� volt a ’Szabads�g-alap’ a K�L�NLEGES ered�j� teremt�k �let-�p�t�se sz�m�ra is.

 

            Nem meg�rtett m�g a sz�momra az, hogy ’ebben a benn�nk most �jj�-�p�l� (Szabads�g) rendszerben’ pontosan melyik r�sz-elem volt az, amelyet val�j�ban csak nagyon kev�ss� tudtunk m�k�dtetni a most Lez�r�sra ker�l� Teremt�-Szakaszban, illetve pontosan milyen ’Alap-Harmonia-R�sz’ IRGALOM-MAG-TER�B�L val� k�zvetlen befogad�sa teszi lehet�v� ennek a sok�ig nem haszn�lt GONDOSKOD�SI-Rendszernek az �jra fel�p�thet�v� t�tel�t / m�k�dtethet�v� t�tel�t a R�GI Anyagi-Testben.

      Az IRGALOM-MAG-TER�B�L val� Alap-Harmonia Befogad�s�ra ma m�g jellemz�en csak az Irgalom-maggal rendelkez� teremt�k k�pesek ’k�zvetlen�l’ [az IRGALOM Birodalm�b�l ered� teremt�k, valamint a VIL�G nagy-TEREMT�JE]. Az ilyen Alap-Harmonia Befogad�snak az a ’specialit�sa’, hogy amikor p�ld�ul a F�LD K�z�ss�g�ben �l� egyedi teremt�k Anyagi-Test�be ber�gz�tend� Alap-Harmoni�t fogad be a F�LDANYA �s/vagy az IRGALOM Birodalm�b�l ered� MAGJA, az ezen k�zvetlen speci�lis �ton befogadott Alap-Harmoni�t m�r a befogad�st megel�z�en a MINDENS�G-FORR�SA [vagy az IRGALOM] pontosan hozz�hangolj�k a F�LD K�z�ss�g�nek ALAP-JELLEG�HEZ, �s az itt �l� egyedi teremt�kre jellemz� Anyagi-Test rendszer�hez / Meghat�roz�ihoz [(325.r.) 117. pont – el�rhet� ITT]. 

      Ez jelent�s ’K�NNY�T�S’ a F�LDANYA �s a Kipr�b�l�sokhoz hozz�kapcsol�d� MAGOK sz�m�ra is, mert nem sz�ks�ges a F�LDANY�NAK [�s a MAGOKNAK] az Alap-Harmoni�t hozz�hangolni a teremt�k Anyagi-Test�hez, az �gy Befogadott Alap-Harmonia nagyon gyorsan beilleszkedik �s ber�gz�l az Anyagi-Testben, �s �gy a Kipr�b�l�sok szinte azonnal folytathat�ak.

 

      Mostan�ban olyan m�rt�kben nem tudt�k m�k�dtetni / meg�lni a F�LD K�z�ss�g�ben �l�k a F�LDANY�NAK ezt a SZABADS�GOT biztos�t� K�zvetlen GONDOSKOD�S�T, hogy szinte teljesen el is halv�nyult benn�nk az ehhez tartoz� ’�let-alapunk’. Jelenlegi meg�rt�sem szerint hab�r nem haszn�ltuk / nem haszn�lhattuk ezt a r�sz�t az Anyagi-Test�nknek [�s ez�rt most nincsen semmilyen ismeret�nk err�l az eredend�en adott r�sz�nkr�l], a F�LD K�z�ss�g�ben �l�k egyik�nek Anyagi-Test�ben sem pusztult el visszaford�thatatlanul az ehhez tartoz� Megnyilv�nul�si-Alap… csak nem tudtuk ’fel�p�teni �s m�k�d�sbe hozni’ a megtestes�l�seink sor�n.

            Lehetett ’jelz�se’ ennek a ’hi�nyz� [megakadt / beragadt] r�sz�nknek’ r�szben az, amit n�h�nyan �gy jellemeztek, hogy van benn�nk egy olyan ’csakra’ [kapcsol�d�si t�r-r�sz], amely tal�n a Megtestes�l�s sor�n ’mintha elkezdene m�k�dni / �p�lni’, �m nem tud megform�l�dni.

            Lehets�ges, hogy nem pontos ez a meg�rt�sem vagy felt�telez�sem, de ’valahol a csecsem�mirigy’ ’k�r�l / k�zel�ben’ lehetett eredend�en az Anyagi-Testben ber�gz�tve az a bels�-t�r �s/vagy �raml�s [ak�r maga az Anyagi-Testi Sz�v (?)], amely lehet�v� tehette a F�LDANYA K�zelebb-H�z�d�s�t az Anyagi-Testi-�lethez. Olyan sok EL-V�ltoz�s form�l�dott meg a most ismert R�gi Anyagi-Testben, hogy szinte bizonyos vagyok abban, hogy nem maga a „csecsem�mirigy” ez az „elfeledett bels� t�r-r�sz�nk”, azonban ’valahol a k�zel�ben’ ’jelezhet’ az ’alapja’ (?). Az �ltalam �rz�kelt k�pben vagy folyamatban �gy �rz�keltem, mintha a ’mellkasom k�zep�b�l’ ’vet�lt volna ki’ a Szem�les-�let-Utam ’t�rk�pe’ egy sz�momra Felismerhet� form�ban.

A ’mellkas’ ’k�zepe’ [�s/vagy maga a sz�v k�zepe] fel� val� tudatos oda-fordul�s

seg�theti a F�DANY�HOZ val� k�zelebb-h�z�d�st eredend�en megalapozott t�r-r�sz [a ’Szabads�g-alap’] �jra m�k�d�v� �p�t�s�t-form�l�s�t.

        Majd a tapasztalatok alapj�n �rtj�k ezt meg pontosan. �n magam a K�l�nleges �let-�p�t�sem megkezd�sekor tudatosan a sz�vem ’k�zepe’ fel� ir�nyultam, �s ’innen l�legeztem’…

            Egy MAG-T�rsam is eml�tette, hogy (�rz�se szerint) tal�n nem ott van pontosan a sz�ve ahol lennie kellene, de � is bizonyos helyzetekben k�zvetlen�l innen a ’k�z�ppontb�l’ szokott l�legezni.

            R�szleges az a MEG�RT�SEM, hogy az IRGALOM Birodalm�b�l ered� MAG el�sz�r Kipr�b�l� jelleg� Alap-Harmonia-Befogad�s�t k�vet�en ez a MAG �s t�bb m�s [a Kipr�b�l�shoz hozz�kapcsol�dott] MAG Befogadt�k a F�LDANY�T�L az IRGALOM- Birodalm�b�l ered� MAGBAN most az Anyagi-Testhez hozz�igaz�tott Alap-Harmonia-r�szt.

            Jelzett a befogad�s kapcs�n a sz�vben (sz�v k�r�l?)(mellkasban) f�jdalom. Ha f�jdalom jelez, azt azonnal Jelezni kell a F�LDANY�NAK, �s akkor v�ltoztat a befogad�son.

            Val�sz�n�nek tartom, hogy a MAGOKBAN nem jelez ez az �ltal�nos �let-r�szben megnyilv�nul� kiteljesed�s jelent�sebb V�ltoz�s-�rzetet, mert �k tudatosan m�k�dtetik azt a k�zvetlen bels� �sszekapcsol�d�st a F�LDANY�VAL, amely eredend�en erre a most �jj��p�l� GONDOSKOD�SRA �p�lt volna r�.

      Felt�telez�sem szerint

a F�LDANYA sz�m�ra fontos a FIGYELEMMEL K�S�R�SE annak,

hogy a MAGOK Anyagi-Test�ben

ez az eddig nem haszn�lt [�LTAL�NOS] jelleg� t�r-r�sz hogyan �p�l fel

[esetleg hogyan ny�lik ki, hogyan kezd megform�l�dni,

meddig tart az �jra m�k�d�v� megform�l�sa,

van-e az �jj�-�p�l�snek olyan r�sze, amikor Fokozott-Figyelemmel vagy ak�r ER�SEBB V�DELEMMEL is sz�ks�ges Gondozni a V�ltoz�sban l�v�ket…

mikor / kikben lehet gyorsabb / k�nnyebb ez a v�ltoz�s,

milyen jelleg� neh�zs�gek jelezhetnek a v�ltoz�s sor�n,

sz�ks�ges-e valamilyen K�NNY�T�S,

lehets�ges-e K�NNY�T�SSEL egyszer�s�teni a V�ltoz�st stb].

 

       Felt�telez�sem szerint ezekre a Tapasztalatokra alapul�an a F�LDANYA PONTOS�THATJA is az �j GONDOSKOD�SAIT, illetve erre alapul�an hat�rozza meg, hogy m�g itt az �T-VEZET�SI-T�RBEN az itt �l� teremt�k Anyagi-Test�ben hogyan �j�tja meg ezt a ’SZABADS�GOT biztos�t�’ �let-alap-r�szt, a SZABADS�GT�L-MEGFOSZT�S REND-T�TEL�HEZ kapcsol�d�an pontosan milyen K�zvetlen GONDOSKOD�SA sz�ks�ges ahhoz, hogy minden itt �l� teremt�ben ez a fontos �let-alap-r�sz �jra m�k�d�v� v�ljon [egy�ltal�n nekikezdj�nk-e itt az �T-VEZET�SI-T�RBEN ennek a Rendez�snek, vagy ’csak’ fogadja be a F�LDANYA a REND-T�TELT akkor, ha a m�g sz�ks�ges �J GONDOSKOD�SAIT K�ssz� megform�lta].

 

        [2022.02.10.: mint az el�z� kieg�sz�t�s sor�n m�r eml�tettem, minden F�LD K�z�ss�g�ben �l� teremt� K�RTE, hogy a F�LDANYA a lehet� leghamarabb a R�gi Anyagi-Testben is r�gz�tse be az �j ’Szabads�g-alapot’. Erre figyelemmel kezdte meg a F�LDANYA az �j ’Szabads�g-alap’ ’s�rg�ss�ggel’ val� ber�gz�t�s�hez sz�ks�ges Szab�lyoz�s �s GONDOSKOD�S megform�l�s�t, illetve m�r a megnyilv�n�t�s�t is.]

 

            Amikor ’most’ azt �rz�keltem, hogy ez a ’rendszer’ a ’kor�bbi alapr�l’ �m m�gis egy jelenhez-igaz�tott form�ban ’�jra fel�p�l’ �s amikor a maga val�j�ban [vagy hologram-szer�en] [valamilyen olyan form�ban, amelyet a teremt� maga k�pes k�zvetlen�l �rz�kelni / �rtelmezni]’ki�radva’ ber�gz�l (?) az Anyagi-Testben, �rzetre az jelzett, hogy pontosan �s j�l l�that�an mutatja ez a rendszer a V�laszt�saimat / lehet�s�geimet… azt, hogy �ppen ’hol’ ’j�rok’ az �let-�p�t�semben, melyik t�r-r�szeim �s melyik �raml�s-rendszereim ’akt�vak’ / m�k�d�ek �ppen most, ’merrefel� haladok’. Tal�n mutathatta (volna r�gebben) azt, ha valahol „megakadtam” vagy „m�sfel� haladok mint amit v�lasztottam”… Ha Fontos Okb�l �n magam ’Ellen�rizni’ szerettem volna hol tartok az �let-�p�t�semben, valamilyen k�zvetlen (!) form�ban ezt ’megmutatta’ volna a F�LDANYA. ’R�n�zhettem’ valamilyen bels� �ton erre a ’t�rk�pre’, l�thattam pontosan a ’jelen �llapotom’ ’gy�kereit’ [a V�laszt�saimat / Meghat�roz�imat (mire alapoztam a V�laszt�saimat)], illetve az addig m�r megtett �let-�p�t�semet, �s ’egy kis m�rt�kben’ ’l�thattam / felismerhettem / �rz�kelhettem’ ’�ppen milyen ir�nyban �p�l / fejl�dik / ny�lik az utam’, mit alapoztam meg m�r az eddigi Tapasztalataimmal, merrefel� vezet ’abban a pillanatban’ az amit addig meg�ltem.

            Hasonl� lehetett val�ban ez a ’holografikus’ jelleg� [~ ’�l�’] [a F�LDANYA �ltal az �let-alapomb�l egy sz�momra �rz�kelhet� �s Felismerhet� form�ban ’kivet�tett’ ’helyzetk�p’] egy ’Fa’ / ’�let-Fa’ k�p�hez is: mint egy ’t�rk�p’ sz�nes f�nyekkel / terekkel / �raml�sokkal jel�lte meg a gy�kereimet [az addig fel�p�tett tapasztalataimat], meg�rthettem ’hol’ ’�llok’ abban a pillanatban, �s az eddigi �let-�p�t�sem ’akkor-�ppen’ milyen Ir�nyba vezet / milyen ir�nyokba vezethet, milyen V�laszt�si helyzetben vagyok, milyen V�laszt�si helyzethez �rkezem hamarosan… Felismerhettem �s Meg�rthettem, hogy sz�ks�ges-e v�ltoztatni valamiben, illetve valamilyen el-nem-tervezett V�ltoz�sra figyelemmel kell-e lennem [mert p�ld�ul az egyik t�rsam V�ltoztatott egy k�s�bbi ’kapcsol�d�si ponton vagy helyzeten’, �s emiatt hamarabb vagy k�s�bb tudunk csak egym�shoz kapcsol�dni]…

 

            R�szleges meg�rt�sem szerint az eddig le�rtak t�bb olyan K�ZVETLEN GONDOSKOD�S�T is Jelezhetik a F�LDANY�NAK, amelyeket mostan�ban nem tudott a legnagyobb r�sz�kben megnyilv�n�tani, �s amely GONDOSKOD�SAI az egyedi teremt�kben ’egys�ges alapb�l’ [a ber�gz�tett ’Szabads�g-alapb�l’] nyilv�nulhattak meg (?).

            Az egyik GONDOSKOD�S az lehet, hogy nagy Szabads�got adott a teremt�nek a Szem�lyes-�let-�tja megtervez�s�ben [ebben olyan jelleg� Rugalmass�got is, amelyet csak nemr�gen kezdhett�nk meg vissza�p�teni].

            A m�sik GONDOSKOD�SA az lehet, hogy valamilyen bels� �ton a F�LDANYA az Anyagi-Testben �l� �let sz�m�ra ’k�zvetlen�l’ (!) ’meg tudta mutatni’, hogy hol tart az �let-�p�t�s�ben.

            Tov�bbi GONDOSKOD�S lehet az, hogy ha nem is a mai TELJES-ELLEN�RZ�S �rtelemben, de bizonyos rendszer szerint lehet�s�ge volt a F�LDANY�NAK k�zvetlen (!) Ellen�rz�sekkel is kiterjedni a teremt�k �let�re / Anyagi-Test�re akkor, ha ez az Ir�nyban-Tart�s [vagy ak�r sz�ks�ges vagy v�lasztott Ir�ny-V�ltoztat�s] �rdek�ben sz�ks�ges volt. [A TSZTELETBEN eredend�en is volt m�r Ir�nyban-Tart�s, mert ez a K�l�nleges GONDOSKOD�S elhagyhatatlan alapja, a TISZTELETET pedig a F�LDANYA m�g a „kiszakad�s�t” megel�z�en �gy form�lta meg az ALAP-JELLG�V�, hogy arra k�zvetlen�l (!) r��p�lhessen a K�l�nleges Tudatosod�s.]

            Tov�bbi GONDOSKOD�S lehet az, hogy Szab�lyozottan [m�g ha a mostanin�l sz�kebb kiterjed�sben is] Egyeztet�st nyithatott a F�LDANYA valamilyen V�ltoztat�s �rdek�ben az Anyagi-Testben �l� teremt�vel is [nem csak a megsz�let�st megel�z�en volt lehet�s�g Egyeztet�sre a F�LDANYA �s a teremt� k�z�tt].

            Most a REND-T�TELHEZ kapcsol�d� K�zvetlen GONDOSKOD�S lehet annak a meghat�roz�sa, hogyan �p�lhet vissza a teremt�kben ez az eddig nem haszn�lt megnyilv�nul�s.

 

Az �r�s folytat�dik az 597. r�szben, el�rhet� ITT