20200908 - Form�l�d� �J MEGTART�I-GONDOSKOD�SOKR�L (613.r.)

 

6.

2022.02.14-15.

 

            A F�LDANYA GONDOSKOD�SAIRA �ltal�noss�gban jellemz�, hogy a lehet� legteljesebb SZABADS�G biztos�t�s�ra ir�nyul.

            A F�LDANYA m�r az El�-Test�t form�l� teremt� sz�m�ra is biztos�tja a Szabads�got (1) abban az �rtelemben is, hogy ’megengedi a sz�m�ra, hogy a hozz� �raml� Szem�lyes Teret / er�t / tud�st a maga sz�m�ra megfelel� ritmusban �s form�ban fogadja be / r�gz�tse be’.

            Amikor k�s�bb az El�-Testben m�r Tudatoss� v�lt �let a Szem�lyes �let-�tja Alap-Harmoni�j�t form�lja, ebben sem s�rgeti a F�LDANYA.

            Az Anyagi-Testben megsz�letett teremt�t az �let-�p�t�se �LTAL�NOS r�sz�ben sz�ks�gtelen�l nem �rinti meg a F�LDANYA. Nem hat�rozza meg, hogy milyen �temben �s egym�sra �p�l� milyen sorrendben �p�tse fel a teremt� az �let�ben a kihagyhatatlanul megform�land� r�szeket �s tapasztalatokat.

Az  �LTAL�NOS �let-�p�t�si r�szben a teremt�ket a F�LDANYA

(1) csak Fontos Okb�l az �let Ir�nyban-Tart�sa �rdek�ben �rinti meg [ad p�ld�ul bels� �tmutat�st],

(2) vagy akkor, ha erre megk�ri �t a teremt�.

          

  A F�LDANYA sem az �ltal�nos, sem a K�l�nleges �s Speci�lis �let-�p�t�s�ben

nem s�rgeti a teremt�ket.

 

A F�LDANYA csak azoknak a teremt�knek AJ�NLHATJA FEL

egy gyorsabb Rendez�s lehet�s�g�t

[vagy ak�r ma m�r a C�lir�nyos �let-�p�t�st: (488-489.r.) 171. pont (1) – el�rhet� ITT],

amely teremt� [(�n)L�nyege] ezt kifejezetten K�RTE a F�LDANY�T�L.

 

          Ha egy teremt� K�rte a F�LDANY�T�L ak�r egy Alv�-K�dja gyorsabb �letbe-Visszavezet�s�t, ak�r egy gyorsabb C�lir�nyos �let-�p�t�s Elind�t�s�t, a F�LDANYA ezt sz�mukra t�nylegesen akkor AJ�NLHATJA fel, amikor t�nylegesen V�laszthat� / Elind�that� ez a Lehet�s�g. A F�LDANYA egy gyorsabb �let-�p�t�s Felaj�nl�sa el�tt Ellen�rzi, hogy a teremt� k�pes-e m�r ezen gyorsabb folyamat sor�n az �lete �n-erej� Ir�nyban-Tart�s�ra, minden olyan �let-alap / eszk�z / tud�s / �t k�zvetlen�l (!) el�rhet� legyen a sz�m�ra, ami a V�lasztott ir�ny� �let-�p�t�shez �s az �lete �n-erej� Ir�nyban-Tart�s�hoz sz�ks�ges.

 

 

7.

2022.02.14-15.

 

            R�szben az Elenged�si neh�zs�gekre, r�szben pedig esetleg az Elenged�sek tudatos megzavar�s�ra h�vhatta fel egy k�p a figyelmet. Egy f�rfi kisz�llt az aut�j�b�l, a csomagtart�b�l kivett egy k�zepes m�ret� szemetes-zs�kba becsomagolt szemetet. A park sz�l�n l�v� kisebb f�mr�csos kuk�hoz odavitte, majd megpr�b�lta belegy�m�sz�lni (nyilv�n nem siker�l, mert a szem�t-csomag nagyobb volt, mint a kuka). Az mer�lt fel bennem, hogy ahol lakik, ott biztosan van kuka, mi�rt nem ott dobja ki, vagy ahol dolgozik, ugyancsak kell hogy legyen kuka, abba is kidobhatta volna az egy�bk�nt gondosan becsomagolt szemetet. Mi�rt egy parkban dobja ki a szemet�t?

            K�r�s ker�lt el�terjeszt�sre annak �rdek�ben, hogy a K�z�sen haszn�lhat� T�R-R�szekbe ne ker�lhessen ki ’szem�t’ (visszabont�sra rendelt t�r-r�sz). K�rt�k Ellen�rizni azt, hogy van-e jelenleg olyan megnyilv�nul�s vagy Vesz�ly-jelz�s, amely az eddig rejtetts�gben l�v� megform�lts�gokat igyekezne ugyancsak rejtetten „kidobni” az �LET-T�RBE az�rt, hogy �gy pr�b�lj�k meg magukr�l elterelni a felel�ss�get a rejteget�k.

 

szem�t ki�nt�se m�s �let-ter�be:

20200718 (6.r.) – el�rhet� ITT

20200908 [181.r.] 70. pont – el�rhet� ITT

20200908 [225.r.] 86. pont – el�rhet� ITT

20200908 [360.r.] 132. pont [az�rt rakja le a szemetet, mert m�r m�s is odarakta a szemet�t; a YOS�GON bel�l a F�LDANYA K�z�ss�ge sz�m�ra ’megjel�lt’ T�r Haszontalan t�rr� v�lt �s beszennyez�d�tt] – el�rhet� ITT

20200908 [465.r.] 163. pont [NAGY-GONDOSKOD�S sor�n gyorsabb kivezet�se sz�ks�ges a visszabont�sra jel�lt t�r-r�szeknek az�rt, hogy ne halmoz�djon fel a szem�t] – el�rhet� ITT

20200908 [531.r.] 179. pont [akik a m�sokhoz tartoz� Teret haszn�lj�k, nem becs�lik meg, hamar szem�tt� v�ltoztatj�k] – el�rhet� ITT

 

            MAG-T�rsamban jelzett egy helyzet [felt�telez�sem szerint az�rt, mert olyan Kipr�b�l�sban vesz r�szt, amelyben a F�LDANYA �j GONDOSKOD�SOKAT is form�l… r�szben tal�n az Elenged�sek K�nnyebb� t�tel�re (az�rt, hogy az eddig „megrekedt” �llapotban l�v� teremt�k tov�bb tudjanak l�pni a sz�mukra megform�lt �j Lehet�s�gben), r�szben pedig a T�VOLS�GTART�S pontos ’be�ll�t�s�hoz’].

            Sokan tapasztalnak meg most olyan helyzetet, hogy Lez�r�sra ker�l egy t�rsukkal addig k�z�tt�k m�k�dtetett k�zvetlen �raml�s. Lehet, hogy �ltal�nos alap� K�zeli-�sszekapcsol�d�sok z�rulnak le, lehet, hogy valamilyen eddigi K�l�nleges Gondoskod�s.

            Vannak, akik megfelel�en felk�sz�ltek a Lez�r�sra, �s gyorsan f�jdalmak n�lk�l k�pesek egym�st ’elengedni’ �s egym�st�l elt�volodni.

            Vannak, akikben az Elenged�s / egym�st�l elt�volod�s valamilyen er�s f�jdalommal j�r, nem akarj�k [mintha nem tudn�k] egym�st elengedni [vagy egyik�k a m�sikat].

            �rz�kelhet�en t�bbf�le olyan Helyzetet form�lt meg az elm�lt h�ten is a F�LDANYA, amelyeknek az egyik jellemz�je az, hogy [K�NNY�T�SK�NT (?)] azonnal gyorsan megfelel� t�vols�gba ’l�kje / tolja / helyezze’ a teremt�ket. Lehets�ges, hogy vannak, akikben egy indulatosabb / d�h�s jelleg� megtapasztal�s alkalmas lehet arra, hogy a t�rsak egym�st�l gyorsan nagyobb m�rt�kben elt�volodjanak [abban a tartamban, am�g ber�gz�lnek a V�lasztott �j Ir�nyukba].

            Semmik�ppen nem fajulhat ez az  alap-helyzet t�nyleges agresszi�v�, er�szak jelleg� helyzeteket nem form�l meg a F�LDANYA. A T�vols�gtart�s megfelel� m�rt�k�nek �s form�j�nak Meghat�roz�sa �s Ber�gz�t�se nem alapulhat „neheztel�sen” [az ugyanis nagyon s�lyos „csapda”], nem alapulhat agresszi�n, er�szakon, k�nyszeren.

 

            R�szleges meg�rt�sem szerint jelenleg �RT�KELI a F�LDANYA az elm�lt n�h�ny h�t T�VOLS�G-MEGHAT�ROZ�SHOZ �s BE�LL�T�SHOZ kapcsol�d�an megform�l�dott Tapasztalatait, a Kipr�b�l�sokban r�szt vev� teremt�k K�r�seket �s Javaslatokat is el�terjeszthetnek.

 

A F�LDANYA egy olyan folyamatosan friss�thet� GONDOSKOD�SI rendszert form�l

[egy hozz� tartoz� Tapasztalat-Gy�jtem�nnyel],

amelyben �sszegy�jti �s rendszerezi, hogy

(1) a teremt�kben megl�v� EL-V�ltoz�sokhoz igazod�an,

(2) tov�bb� a teremt�k (V�ltoz�shoz kapcsol�d�) V�laszt�saira alapul�an

mely T�vols�g-Be�ll�t�si utak haszn�lhat�ak,

milyen T�vols�g-�s-Ir�ny Meghat�roz�sa lehet c�lszer� akkor, ha a t�rsaknak (vagy egyik�knek) neh�zs�ge van a t�rst�l elt�volod�s / a t�rs elenged�se / a k�z�s tapasztalat lez�r�sa sor�n.

 

Milyen V�delmek / V�d�-Terek / Takar�sok haszn�lata mikor c�lszer�…

mikor �s hogyan lehet �vatosan �s kis m�rt�kben terelni / vezetni a teremt�k figyelm�t az�rt,

hogy az seg�tse a r�gi Lez�r�s�t �s Elenged�s�t,

�s az �j Lehet�s�g pontos Felismer�s�t…

 

            Jelzett egy olyan helyzet, amelyre TELJES-ELLEN�RZ�ST ind�tott a F�LDANYA.

            Vannak olyan helyzetek, amikor egy kor�bbi t�nyleges „megreked�s” [nagyobb t�r-veszt�s] Kiigaz�t�s�t k�vet�en egy teremt�nek t�nylegesen szabad lehet�s�ge van tov�bbl�pni / �j Ir�nyt Megnyitni az �let�ben, m�gis �gy �rzi / �rz�keli, hogy „f�gg valami / valaki m�st�l ami / aki nem engedi el” [�s ez�rt nem szabad, nem tud tov�bbhaladni]. Ilyenkor nincsen m�r „k�ls�” akad�lyoz�, a teremt� m�gis �gy �rz�keli, hogy „rajta k�v�l �ll� okb�l” nem k�pes l�pni / tenni / mozdulni.

            A MAGOK is k�rt�k, hogy a F�LDANYA TELJES-ELLEN�RZ�SEK sor�n keresse meg / hat�rozza meg, hogy (1) az �LET-T�RBEN �s/vagy (2) az egyedi teremt�kben mi az oka annak, hogy olyan f�gg�st �rz�kelnek ami t�nylegesen nincs.

            Az el�zetes felt�telez�sek szerint lehets�ges, hogy ma m�g az �LET-T�RBEN van olyan minta [„rezg�s”] / T�r-forma, amely „csapda” „jelleg�” [esetleg eddig kev�sb� felismert t�r-forma, amelyet t�nylegesen haszn�ltak a „csapd�k” m�k�dtet�s�hez, tal�n nem �n�ll�an, hanem m�s mint�khoz „hozz�adva”]. A t�nylegesen nem l�tez� „f�gg�s” „�rz�kel�se” mindenk�ppen valamilyen „csapda” jellegre utal, mivel egy „nem l�tez� f�gg�s” �rz�kel�se kifejezetten a csapd�kra jellemz� akad�lyoz�st / EL-Terel�st eredm�nyez.

            A K�r�s tartalmazta azt, hogy amennyiben val�ban „csapda” jelleggel m�k�d� t�r-r�sz az okoz�ja a t�nylegesen nem l�tez� f�gg�s �rz�kel�s�nek, a csapd�t m�k�dtet� jelleg�ben ez a t�r-forma ker�lj�n semleges�t�sre / hat�stalan�t�sra vagy teljes visszabont�sra.

            Ha egy olyan T�r-Megv�ltoz�sr�l van sz�, amely az EL-V�ltozott jelleg�ben megsz�ntethet� [�s ebben a helyre-igaz�tott �llapot�ban ez a t�r-forma az �let Harmoni�ban Megtart�s�hoz sz�ks�ges], akkor az EL-V�ltozott jellege ker�lj�n s�rg�ss�ggel megsz�ntet�sre.

 

            T�bb teremt�ben is Jelzett mostan�ban egy neh�zs�gi „minta”. A teremt� valamilyen tudatos form�ban elkezd dolgozni az EL-V�ltoz�sai megsz�ntet�s�n. Val�sz�n�leg egy bels�-k�p / egy harmonia alapj�n �rz�kelhet�v� v�lik a sz�m�ra egy olyan ’Teljes �llapot’, amely fel� az �let-�p�t�se halad. Ez a Felismer�s ’fellelkes�ti’ a teremt�t.

       Ahhoz, hogy ezt a k�v�natos ’teljes �llapotot’ el�rhesse, t�bb egym�sra �p�l� l�p�st kell megtennie [t�nylegesen t�bb olyan EL-V�ltozott vagy csak Meger�s�t�st ig�nyl� �let-r�sze van, amelyeket egyszerre-egy-l�p�sben nem lehet kijav�tani]. A p�ld�ban az �lete h�rom Meghat�roz�j�ban kell Tudatoss� v�lni, ezekhez kapcsol�d�an az eddigi Tapasztalatait �ttekinteni �s n�h�ny r�sz�kben m�g pontos�tani sz�ks�ges.

            Ahhoz, hogy a k�v�natos ’teljes �llapot�hoz’ eljuthasson, el�sz�r az egyik Meghat�roz�j�t kell elkezdenie kiteljes�teni.

            Ennek a Felismer�sekor a teremt�ben egy elbizonytalanod�s vagy zavar form�l�dik meg: ’egyszerre, egy l�p�sben’ szeretne eljutni a k�v�natos ’teljes �llapotba’ [gyorsan �s azonnal]. Nem k�pes megtenni az ’Els�’ elind�t� l�p�st, mert abban „nem ismer r�” m�g arra a Teljess�gre, amelyre v�gyik, amelyet el szeretne �rni.

            Egy MAG-T�rsam megl�t�sa volt az, hogy n�h�nyan tal�n olyan ind�ttat�sb�l (f�lelemb�l) nem kezdik meg a Sors-Rendez�st, mert a f�lelm�k azt jelzi benn�k, hogy ha megteszik az els� l�p�st, soha t�bb� nem fogj�k megkapni / meg�lni azt a Szeretetet, amelyre v�gynak.

 

A F�LDANYA [illetve a Saj�t (�n)L�nyeg�k] �ltal

sz�mukra �rz�kelhet�v� �s Meg�rthet�v� tett ’C�l’ / Ir�ny / Szem�lyes �let-�t ’mellett’

[amelynek felismer�se �r�mk�nt nyilv�nul meg]

egy olyan er�sebb „Hi�ny”-�rzet form�l�dik meg benn�k,

amely alkalmas lehet [megfelel� azonnali �s k�zvetlen Gondoskod�s n�lk�l]

egy �jabb „megreked�s” [�jabb EL-T�volod�s] megform�l�s�ra.

 

Legink�bb s�lyosabb Bizalom-s�r�l�s felt�telezhet� okk�nt,

�s egy megl�v� vagy �ppen form�l�d� „dacoss�g”

[amely egyik f� jellemz�je a kisz�m�thatatlanul megnyilv�nul� �n-bez�r�d�s].

 

       F�leg azon teremt�k sz�m�ra jelenthet ez nagyobb vesz�lyt, akik eddig is valamilyen „megrekedt” (s�lyosabban t�r-vesztett) �llapotban �ltek. �ket mostan�ban megform�lt K�NNY�T�SEK sokas�ga �s �j K�zvetlen [er�sebben Ir�nyban-Tart�] GONDOSKOD�SOK seg�tik abban, hogy az �ltaluk V�lasztott Jobb�t� �tra Tev�kenyen k�pesek legyenek ’r�l�pni’.

      A Jelz� Vesz�ly-Helyzetekre ma m�r a F�LDANYA azonnal TELJES-ELLEN�RZ�SEKET k�r / nyit meg, az OKOK Keres�se azonnal megkezd�dik.

       A Jelz� Neh�zs�g megsz�ntet�s�ben saj�t Tapasztalattal rendelkez� teremt�ket a F�LDANYA �ltal�ban ma m�r Felk�ri arra, hogy vegyenek r�szt tev�kenyen is a Jelz� Helyzet / Neh�zs�g megsz�ntet�s�re ir�nyul� Ellen�rz�sekben / Kipr�b�l�sokban / �RT�KEL�SEKEBEN, �s a saj�t Tapasztalataikkal seg�ts�k a F�LDANY�T a megfelel� GONDOSKOD�SOK kiv�laszt�s�ban / meghat�roz�s�ban [ak�r �jonnan megform�l�s�ban].

 

            Vannak, akikben a „tehetetlens�g�k” / „t�tlens�g�k” egyfajta „csodav�r�sk�nt” nyilv�nul meg [abban gy�kerezik].

 

1./

      Mint eml�tettem, minden REND-T�TELNEK van ma m�r olyan r�sze, amely t�nylegesen K�NNY�T�S form�j�ban nyilv�nul meg [Elenged�seket, �let-Alapok Kiigaz�t�s�t tehetik ezek jelent�sen gyorsabb� �s f�jdalommentess�].

       Ebben a Rend-T�teli szakaszban a teremt� tev�kenyen val�ban nem tud r�szt venni.

      Az ilyen szakaszokban a F�LDANYA ma m�r seg�ti a teremt�t, hogy valamilyen v�lasztott �let-�p�t�st [amit tev�kenys�g form�j�ban is meg�lhet] m�gis megtapasztalhasson. Ilyenkor fontos val�ban ’t�relemmel kiv�rni’, am�g az �letet GONDOZ�K az �let-Alapokat Rendezik. Ilyenkor abban lehet seg�teni a teremt�t, hogy b�zzon, t�relmet gyakoroljon, forduljon olyan tev�kenys�gek fel�, amelyek seg�tik az Alap-�rt�kek ber�gz�l�s�t az �let�ben.

2./

            Amikor az �let-Alapok Kiigaz�t�sa befejez�d�tt, �s a teremt� maga kell hogy Elinduljon a V�lasztott �let-�p�t�s�ben [amikor a F�LDANYA m�r t�nylegesen ’odailleszti’ a l�ba el� az ehhez sz�ks�ges �j Teret], akkor abban lehet seg�teni a t�rsat, hogy Felismerje �s Meg�rtse a megny�lt �j Lehet�s�get, �s t�nylegesen megtegye az ’Els�-L�p�st’ [t�nylegesen ber�gz�lj�n az �j Megtapasztal�s sz�m�ra adott T�rbe / �raml�s-rendszerbe]. Sem a F�LDANYA, sem a t�rsak nem k�pesek a teremt�t „r�l�kni” vagy „r�emelni” az �j �t-szakaszra. Csak � egyed�l k�pes t�nylegesen ber�gz�teni az �let�t a sz�m�ra adott �j T�r-r�szhez.

 

            Hamarosan a F�LDANYA az �T-VEZET�SI-T�RBEN �l� minden teremt�re k�pes lesz �jra kiterjedni a SZABADS�GOT biztos�t� K�zvetlen GONDOSKOD�S�VAL is, �s a Szabads�g-T�rben ’ki�rad�s�val’ �jra elkezdi a teremt�ket bels� �tmutat�sokkal is seg�teni az �let-�p�t�sben / Ir�nyban-Tart�sban. Mivel ez az �j GONDOSKOD�S csak most kezd�dik el minden teremt�ben, ezt k�vet�en tapasztaljuk meg, hogy mennyiben lesznek k�pesek a teremt�k ezeket a bels� �tmutat�sokat (1) �rz�kelni �s (2) Meg�rteni. Megtapasztaljuk majd azt is, mennyiben k�pesek p�ld�ul a MAGOK seg�teni a t�bbi teremt�t az �j bels�-terek haszn�lat�nak megtanul�s�ban. Ekkor hat�rozhatja meg azt is a F�LDANYA, hogy az �jonnan megform�lt [ER�SEBBEN IR�NYBAN-TART�] GONDOSKOD�SAIT mely teremt�kre �s pontosan milyen form�ban SZ�KS�GES megnyilv�n�tania.

 

 

            Felt�telezhet�en Elenged�sekhez kapcsol�d� neh�zs�gk�nt jelzett t�bb teremt�ben is az, hogy „feler�s�d�tt” benn�k a „m�sik hib�ztat�sa”. TELJES-ELLEN�RZ�S kezd�d�tt az �rintett teremt�kben az OK pontos beazonos�t�sa �rdek�ben.

       Lehet n�mi kapcsol�d�sa ahhoz, hogy egyes eddig „megrekedt” (jelent�sebben t�r-vesztett) teremt�kben volt egy olyan t�l�l�si technika, hogy azt hat�rozt�k meg (azt kerest�k) (amennyire csak lehet) ’�nmagukon k�v�l’, hogy „mi az akad�lya annak, hogy nem k�pesek tov�bbl�pni”. A helyzet�ket egy „�rd�gi k�rnek” tekintett�k, amelyb�l semmilyen m�don nem k�pesek kil�pni. Ilyenkor egy „rajtuk k�v�l l�v� ok” „megnevez�se” k�nnyebben elfogadhat�v� tehette a sz�mukra a „tehetetlen” helyzet�ket. Sokakban olyan „sz�lesre” t�gult ez a furcsa ok-keres�s / ok-megnevez�s, aminek volt r�szben egy „j�t�koss�ga” [fesz�lts�g-levezet� szerepe], ugyanakkor pedig benne volt annak a vesz�lye, hogy egyre ink�bb megsz�nt a val�s�ghoz val� hozz�kapcsol�d�s [egy olyan l�tszat-val�s�got kezdett megform�lni a teremt�, amelyb�l nagyon neh�z visszatal�lni a val�s�gba]. Csak p�ldak�nt: teljesen �ssze-nem-ill� val�s�g-r�szeket kapcsolt �ssze a teremt� v�letlenszer�en [„ma az�rt esik az es�, mert k�k ruha van rajtam (vagy mert a macska ny�vogott)”].

      Mivel �rz�kelhet�en feler�s�d�tt egyes teremt�kben a „m�sik hib�ztat�sa”, �s ez az �rintettekben er�sebb indulatoss�got / d�h�t is kiv�lthat [amely besz�k�ti az �rz�kel�st, sz�ks�gtelen fesz�l�ssel terheli meg a Fokozottabban-�rz�keny �let-r�szeket, jelent�sen megnehez�theti a V�lasztott �j Ir�nyok Felismer�s�t �s a Tov�bbl�p�shez sz�ks�ges ’Els�-L�p�s’ megt�tel�t], C�LZOTT TELJES-ELLEN�RZ�SEKET k�rt �s ind�tott el a F�LDANYA ezen Neh�zs�g miel�bbi TELJES megsz�ntet�se �rdek�ben.

       A TELJES-ELLEN�RZ�S elind�t�s�val egyszerre az ezen neh�zs�ggel �rintett teremt�k sz�m�ra Gondoskod�si jelleg� t�r-r�szeket kezdett megform�lni �s hozz�juk-r�gz�teni a F�LDANYA. Az egyik c�lja ennek az, hogy ’�tj�t tudja �llni’ a F�LDANYA annak, hogy valamilyen �jabb t�r-veszt�s vesz�ly�t jelz� ir�nyban induljon el a teremt�. A m�r haszn�lhat� ER�SEBBEN IR�NYBAN-TART� GONDOSKOD�SAIVAL arra is ir�nyul a F�LDANYA a Gondoskod�si jelleg� t�r-r�szben, hogy felk�sz�tse a teremt�t arra, hogy az �sszecsend�l�seire alapozottan az �jabb V�laszt�sai Megtapasztal�s�hoz Adott �let-T�r-R�szbe k�pes legyen ber�gz�teni az �let�t. Ez a Gondoskod�si jelleg� t�r-r�sz �rtelmezhet� ak�r csak egy r�videbb tartam� ’pihen�k�nt’ [amikor �jra rendszerezi mag�ban a teremt� a Tapasztalatait, �sszerendezi mag�ban az er�t a t�nyleges Tov�bbl�p�shez], vagy ak�r egy kiss� hosszabb tartam� pihen�st �s m�s meger�s�t� K�zvetlen Gondoskod�st is lehet�v� tev� t�r-r�sz

 

            A teremt�k K�r�seire is alapul�an t�nyleges Kipr�b�l� teremt�sek sor�n hat�rozza meg a F�LDANYA, hogy a ’Tiszta-�s-Teljes-Szeretete’ megnyilv�n�t�s�val milyen form�ban / mely GONDOSKOD�SAIVAL k�pes ER�SEBBEN is Ir�nyban-Tart�an megnyilv�nulni.

 

A F�LDANYA ’Tiszta-�s-Teljes-Szeretete’:

[20200908 [389.r.] 139. pont (saj�t tapasztalat: puha b�rsonytakar�) – el�rhet� ITT]

20200908 [414.r.] 146. pont – el�rhet� ITT

20200908 [415.r.] 146. pont [az �T-VEZET�S Lez�r�sakor is alkalmazhat� lehet; kis m�rt�kben k�pes a Figyelem vezet�s�re (valamilyen �j m�don, a MINDENS�G-FORR�S�NAK AJ�NL�S�RA alapul�an)] – el�rhet� ITT

20200908 [418.r.] 147. pont (3.) – el�rhet� ITT

20200908 [421.r.] 148. pont [kanap�n �l� teremt� fel�] – el�rhet� ITT

20200908 [503.r.] 173. pont (9) – el�rhet� ITT

20200908 [567.r.] 186. pont – el�rhet� ITT

20200908 [590.r.] 191. pont (2) [Rend-T�tel (el�k�sz�t�se) sor�n is haszn�lhat� lehet; l�nyege] – el�rhet� ITT

 

 

’Az-Elk�vetkez� akkor �rz�kelhet� a sz�momra,

ha ’teljesen’ a jelenben van a Jelenl�tem’

 

Az �r�s folytat�dik a 614. r�szben, el�rhet� ITT