Az �r�s 618. r�sze el�rhet� ITT

           „…R�szleges az a meg�rt�sem, hogy val�sz�n�leg a F�LDANYA a MAGJAIVAL a k�vetkez� ’nagyobb’ (?) Neh�zs�g (jelleg) Teljes-Rendez�s�t is k�sz�ti m�r el�. Az eddigi r�szleges meg�rt�sem szerint a „Harag” mindenk�ppen fontos jellemz�je ennek a Neh�zs�gnek.

            A „harag” „annyiban t�bb vagy m�s” mint a „Neheztel�s”, hogy �ltal�ban valamilyen „�lettel �sszeegyeztethetetlen / �let megs�rt�s�re ir�nyul� c�l” is „k�zvetlen�l” (!) ber�gz�lt m�r ebbe a „csapd�ba”. Rend-T�telileg [a „neheztel�shez” hasonl�an] a „harag” Ok-Forr�s�t is azon RENDEZ�SI csoportba r�gz�tette be a MINDENS�G-FORR�SA, amelyb�l a „csapd�khoz” tartoz� TELJES-Rendez�st Elind�tja.

             A „neheztel�s” sok jellege megtal�lhat� a „harag” form�j� EL-V�ltoz�sokban. A „harag” is a kisz�m�thatatlan EL-V�ltoz�sok k�z� tartozik.

A „neheztel�sr�l”:

20200908 [458.r.] 160. pont – el�rhet� ITT

20200908 [463.r.] 161. pont – el�rhet� ITT

„…A „Neheztel�snek” van egy olyan „aljas” jellege,

hogy k�pes „sz�tsz�r�dni” az Anyagi-Testben.

�gy �rtelmezhet� ez, hogy

amikor egy meghat�rozott Helyzet / szem�ly fel� ir�nyul�an form�l�dik meg egy „neheztel�s”

[mint egy t�r-forma],

az az Anyagi-Test t�bb pontj�n is ber�gz�lhet.

M�s hasonlattal olyan a „neheztel�s”,

hogy ha valahol k�pes ber�gz�lni („meggy�kerezni”) az Anyagi-Testben,

amikor „er�t kap”

[amikor a teremt�ben b�rmilyen (!) „neheztel�s” (vagy ak�r „neh�z �rz�s”) megform�l�dik],

„sz�tsz�rja t�bb ir�nyban is a m�rgez�-magjait”.

Nagyon fontos ’megtanuli’ azt,

hogy amikor egy „neheztel�s” Jelez

[�rz�kelhet�v� v�lik (ak�r gondolatk�nt, ak�r �rzelemk�nt vagy m�s „neh�z �rz�sk�nt”)

ak�r csak egy „kis �tsuhan� felh�k�nt”],

 AZONNAL K�rjetek r� TELJES-ELLEN�RZ�ST a F�LDANY�T�L

[�s Rendez�st / Megtiszt�t�st minden egy�b sz�ks�ges Meger�s�t�ssel].

A „neheztel�st”

ez a „sz�tsz�r�d�” �s rejtetten tov�bb-terjed� jellege

a legs�lyosabb �lettel-�sszeegyeztetetetlen EL-V�ltoz�sok k�z� sorolja.

A F�LD K�z�ss�g�ben ez�rt k�rhet� r� TELJES-ELLEN�RZ�S,

�s az ELLEN�RZ�S [a sz�ks�ges Rendez�ssel] az OLTALOM-T�R Meger�s�t�s�ben nyilv�nul meg.

            Jelenlegi meg�rt�sem szerint K�NNY�T�ST K�rt [�s fogadott m�r be] a F�LDANYA a „neheztel�s” TELJES-Rendez�s�re.

        (…) A [458.r.] 160. pontban (el�rhet� ITT) �rtam a „Neheztel�s” jelleg� EL-V�ltoz�s azon mostani �rt�kel�s�r�l, hogy ez a „sz�tsz�r�d�” �s „rejtetten tov�bbterjed�” jellege miatt az egyik legs�lyosabb �lettel-�sszeegyeztethetetlen EL-V�ltoz�s. A F�LDANYA m�r kor�bban [m�g a VIL�GBELI Jelenl�t sor�n (?)] K�RT [a mai fogalmak szerint] K�NNY�T�ST ezen EL-V�ltoz�sok TELJES-Rendez�s�hez.

            Jelenlegi meg�rt�sem szerint

a „Neheztel�s” is a „csapd�k” k�z� tartozik

[REND-T�telileg,

azaz az OK-FORR�S�T a MINDENS�G-FORR�SA abba a Rendez�si-csoportba r�gz�tette be,

amelyb�l a „csapd�k” Teljes-Rendez�s�t Elind�tja].

Mivel a „neheztel�s” [a k�zvetlen�l �lettel-�sszeegyeztethetetlen jellege miatt]

a kifejezetten nehezen Rendezhet� EL-V�ltoz�sok k�z� tartozik

[�s gyakran (ha nem is minden esetben) a KISZ�M�THATATLANUL megnyilv�nul� neh�zs�gek k�z� tartozik],

a TELJES-Rendez�se

CSAKIS (!)   SPECI�LIS GONDOSKOD�S MEGNYILV�N�T�SA mellett lehets�ges

[�s ezen bel�l is olyan form�ban,

amikor (p�ld�ul egy NAGY-GONDOSKOD�S sor�n)

az  OLTALOM-T�R K�ZVETLEN MEGER�S�T�SE is Megnyilv�nul

(1) a F�LD K�z�ss�g�nek �LET-TER�BEN

�s (2) minden �rintett egyedi teremt�re k�l�n-k�l�n is].

            Jelenlegi meg�rt�sem szerint hab�r kor�bban a MAGOKKAL a F�LDANYA t�bb olyan Kipr�b�l� Teremt�sben is r�szt vett [a VIL�GBELI Befogadotts�g tartam�ban, �s m�r itt az �T-VEZET�SI-T�RBEN is], amely kifejezetten a „neheztel�s” TELJES-Rendez�s�re [a Teljes-Rendez�se EL�K�SZ�T�S�RE] ir�nyult, val�j�ban eddig ez az EL-V�ltoz�s m�g egyetlen F�LD K�z�ss�g�ben �l� egyedi teremt� �let�ben sem ker�lt Teljes-Rendez�sre.

A k�zvetlen�l (!) �lettel-�sszeegyeztethetetlen jellege miatt

CSAK (!) SPECI�LIS GONDOSKOD�S mellett kezd�dhet el

ennek az EL-V�ltoz�snak a TELJES-Rendez�se.

Ez az oka annak, hogy ’EDDIG’ amennyire lehets�ges volt EL�RHETETLENS�GBE igyekezett vonni a „neheztel�st” a teremt�kben a F�LDANYA,

�s ER�S-TAKAR�SOKKAL ’V�dte’ / Tartotta Ir�nyban az �letet.

(…) NAGY-GONDOSKOD�S sor�n �rad ki a „csapd�khoz” (ennek r�szek�nt a „neheztel�shez”) megform�lt REND-T�TEL,

ami azt is jelenti, hogy az Ered� (!) nagy-TEREMT�K

ebben a tartamban a SPECI�LIS (IR�NYBAN-TART�, �V�) GONDOSKOD�SUKKAL Kiterjednek az egyedi teremt�ik TELJES Megform�lt-Val�j�ra,

�gy az �J �s a R�gi Anyagi-Testre is.

Amely (�n)L�nyeg erre m�r k�pes,

egy pontosan meghat�rozott tartamban a SPECI�LIS �N-Meger�s�t�s�vel (Ir�nyban-Tart�s�val) kiterjed(het) az Anyagi-Test�re…”

2021.10.04.

            Hosszabban nem fogok most �rni a „haragr�l”. A „haragban” l�v� �let „elleni” c�l / ir�ny val�ban olyan, mint a „m�reg” (1) abban, akiben a „harag” megnyilv�nul, (2) �s afel� ir�nyul�an is, aki fel� a „haragj�t” „t�pl�lja / �lteti” a teremt�.

            A „m�reg” n�ha lassan „�p�l” �s lassan „halad” [kezdetben szinte �szrev�tlen�l nyilv�nul meg („lassan �s �szrev�tlen�l sziv�rog be / �ramlik sz�t a testben”)], m�skor nagy er�vel �s gyorsan „csap le / l�k meg / l�k ki az �letb�l”.

            Jelenlegi meg�rt�sem szerint a F�LDANYA m�r a SZAB�LYOZ�S [azaz a gyakorlati megval�s�t�s (folyamatban l�v� Kipr�b�l�s)] sor�n hat�rozza meg, hogy az Anyagi-Testb�l a[z �ltal�ban ER�SEN TAKART] „harag” [mint t�r] hogyan bonthat� vissza / hogyan vezethet� ki a testb�l a „harag mint�j�” visszabontott t�r.

         Eg�szen biztosan ER�S TAKAR�S [vagy ak�r TELJES Takar�s] lesz sz�ks�ges a legt�bb esetben.

 A K�z�ss�g �LET-TERE

[amely maga is „csapd�v�” v�lt: (449.r.) 158. pont – el�rhet� ITT]

mostan�ban olyan jelleg� EL-V�ltoz�sokkal „t�lt�d�tt / tel�t�d�tt”,

amelyek a „harag” megnyilv�nul�s�t k�pesek lehetnek „t�pl�lni, feler�s�teni”.

[Ez nem a Visszabontott „csapd�k” jelenl�t�t jelenti a K�z�s �LET-T�RBEN

(ezek folyamatosan �s a lehet� leghamarabb kivezet�sre ker�lnek a F�LD K�z�ss�g�nek �LET-TER�B�L),

hanem az itt �l� teremt�k tudatos vagy tudattalan megnyilv�nul�sait.]

 A „harag” vonatkoz�s�ban ez a legfontosabb oka annak,

hogy a F�LDANYA [a sz�ks�ges El�k�sz�t�sek / El�k�sz�letek ut�n]

az els�k k�z�tt TELJESEN Visszabontand� „csapd�nak” jel�lte meg.

A „csapd�k” akad�lyokat / EL-Terel�seket form�lnak meg,

k�zvetlen�l er�t �s (szem�lyes) �let-teret vonnak el a teremt�kt�l,

minden lehets�ges m�don igyekeznek sz�tbontani a K�zeli-�sszekapcsol�d�sokat,

minden lehets�ges m�don igyekeznek vagy „kifel�” ir�ny�tani a figyelmet (EL-Terelni a figyelmet a Saj�t-Val�s�gt�l)

vagy pedig „bez�rni a figyelmet” egy pontosan meghat�rozott „csapda-helyzetbe”.

Mindezek azt is jelentik, hogy a „csapd�k” egyik fontos c�lja a MEG�JUL�S „megakad�lyoz�sa”,

illetve a Meg�jul�si folyamatok olyan EL-V�ltoztat�sa,

amely a „csapd�kat” is „tov�bbengedi” vagy „tov�bbviszi” az �jonnan megform�l�d� Terekbe

[ak�r a K�z�s �LET-T�RBE,

ak�r a teremt� �jj�-form�l�d� Anyagi-Test�be

(vagy az Anyagi-Test�n bel�l megny�l� �jabb bels�-terekbe)].

A „csapd�k” [�s ezen bel�l a „harag” �s „neheztel�s”] egy olyan jelleggel is rendelkeznek,

amely c�lzottan „visszaford�tani” igyekszik a teremt�

(1) �let�t

�s (2) figyelm�t

a kor�bbi NEH�Z �s F�JDALMAS (p�ld�ul Ellens�gesked�sben is megnyilv�nul�) helyzetekre.

Ennek a „visszaford�t�snak” azonban nem a Rendez�s elind�t�sa a c�lja,

hanem az, hogy �jra �s �jra felid�zze / �t�lje a teremt� a kor�bbi neh�zs�geket / f�jdalmakat

[ez minden esetben jelent�s (!) er�-veszt�st eredm�nyez a teremt�ben (tov�bb-gyeng�l)].

A F�jdalmak / „harag” / „neheztel�s” [a „csapda” maga, �s a „csapda” okozta EL-V�ltoz�s]

„m�g er�sebben meggy�kerezik, m�g er�sebben ber�gz�l a bels�-terekben”,

�s ilyenkor gyakran „tov�bb is terjed / tov�bb-sz�r�dik”.

Gyakran FELER�S�TI a „csapda” (a „harag, neheztel�s”) azt a „bels� hangot”,

hogy „m�ltatlan vagy az �letre”,

„nem kapod meg azt amit szeretn�l / nem tudod el�rni azt amit szeretn�l b�rmivel is pr�b�lkozol”.

A „csapd�k” igyekeznek olyann� „EL-V�ltoztatni”

(1) az Anyagi-Testet

�s (2) az �LET-TERET,

amely „egyre kev�sb� �lhet�”,

„egyre kev�sb� hasonl�t az �letre” azon c�lb�l,

hogy  a teremt�nek egyre kevesebb lehet�s�ge legyen r�ismerni / r��bredni arra,

hogy honnan mer�thetne val�di er�t,

honnan ind�thatn� el az �lete Jobb�t�s�t.

Fontos:

am�g �let van egy teremt�ben [az Anyagi-Test�ben],

 b�rmelyik pillanatban ELIND�THATJA az �lete visszavezet�s�t az EL-V�ltoz�st�l mentes term�szetes harmoni�j�ba.

A „csapd�k” nagyon neh�zz� teszik sok teremt�ben ennek az egyszer� igazs�gnak a Felismer�s�t,

�s a Felismer�st k�vet� Sz�nd�k-kinyilv�n�t�st �s els� saj�t l�p�seket.

            Az ’EGYENES-�T’ kapcs�n �rtam arr�l, hogy ez egy �j [ma m�r SPECI�LIS GONDOSKOD�SOKKAL is kieg�sz�lt] �t

(1) a Sors-Rendez�s-HEZ �s

(2) a Sors-Rendez�s-BEN.

 M�r egy egyszer� Jobb�t�sra ir�nyul� Sz�nd�kkal is Elind�thatja a teremt�

a F�LDANYA [�s az �let�t K�zvetlen�l GONDOZ�K] olyan SPECI�LIS Gondoskod�s�t fel� ir�nyul�an,

amelyek seg�tik annak a Tudatoss�gnak [�n-Megtart�snak, Bizalomnak, �n-Ismeretnek] a vissza�p�t�s�t,

amellyel k�pes lesz a teremt� �j Ir�nyt adni az �let�nek

[azaz amikor m�r a teremt� Tudatosan tud arr�l Rendelkezni,

hogy az EL-V�ltoz�sait milyen form�ban sz�nd�kozik Rendezni:

(1)

mit z�r le teljesen,

(2)

illetve mit form�l Tov�bbfolytathat�v� valamilyen Rendez�s sor�n].

Az EGYENES-�TR�L:

20200908 [145.r., 146.r.] 62. pont – el�rhet� ITT

20200908 [151-152.r.] 64.pont – el�rhet� ITT

20200908 [153-154.r.] 64. pont [mi�rt form�lja s�rg�ss�ggel folytathat�v� a F�LDANYA? (SPECI�LIS GONDOSKOD�ST megalapoz� K�l�nleges Alap-Harmonia)] – el�rhet� ITT

20200908 [155-156.r.] 64. pont [az Egyenes-�t kett� F� szakasza] – el�rhet� ITT

Tapasztalat:

a „harag” �s „neheztel�s” ’tartalm�’ bels�-terek Kitiszt�t�s�hoz

(a sz�ks�ges bels� t�r-visszabont�sokhoz)

a SPECI�LIS MEGER�S�T�S mellett

 TELJES (!) Takar�s sz�ks�ges…”