20200908 - Form�l�d� �J MEGTART�I-GONDOSKOD�SOKR�L (647.r.)

 

      Mint m�r kor�bban is eml�tettem,

a FELEL�SS�G egy Meg�j�tott �rtelmez�s�n alapul� �LET ALAPJAIT

a MINDENS�G-FORR�SA

a K�l�nleges Utat megnyitott [egyedi / MEGTART�I / nagy-TEREMT�I] teremt�kkel,

valamint a SZAKR�LIS �tban megny�lt egyedi teremt�kkel alapozta meg a m�g�tt�nk l�v� n�h�ny NAGYOBB TEREMT�-Szakasz folyam�n.

 

’Nagyobb lend�letet’ kapott ez a MEG�JULT[-Alap�] �LET fel� vezet� folyamat

a VIL�G �n�ll� Birodalomm� v�l�s�val:

a VIL�G �s teremt�i nagyon sok Kipr�b�l� Teremt�sben vettek r�szt �s vesznek r�szt most is.

A VIL�G teremt�inek �let�ben nagyban hasonl� Ar�nyban lehets�ges a K�l�nleges Megnyilv�nul�s,

mint a K�L�NLEGES Birodalmakb�l ered� teremt�k �let�ben

[20171114 - el�rhet� ITT,

20190620 (1.r.) – el�rhet� ITT].

 

A VIL�G [els� / eddigi] Gondoskod�si-Tereiben

[Fontos: csak (!) GONDOSKOD�SI-T�RBEN (!),

vagyis NEM k�zvetlen�l (!) a VIL�G Birodalm�nak �LET-TER�BEN (!)]

a VIL�G �s a K�L�NLEGES Birodalmak [SZOLG�LAT, IRGALOM] egyedi teremt�i

t�bbf�le [ma m�r �lettel-�sszeegyeztethetetlennek �rt�kelt] Neh�z Helyzetbe K�ZVETLEN�L belehelyezkedtek.

Ez azt jelenti,

hogy t�nylegesen megnyitott�k az ilyen Megtapasztal�st az �let�kben.

T�bben is vannak a VIL�G �s SZOLG�LAT Birodalm�b�l ered� teremt�k k�z�tt,

akiket ez a Megtapasztal�suk t�nylegesen TELJES [vagy R�szleges] �JRA-TEREMT�SBE vont.

Az ezen Megtapasztal�sokhoz kapcsol�d� Sors-Rendez�sekhez

a MINDENS�G-FORR�SA nagyon sok K�NNY�T�ST �rasztott ki / �raszt ki folyamatosan.

 

       Az �let-s�rt�st megenged� Szolg�lat Lez�r�sa a VIL�GBAN: 20190720 [1.r., 2.r.] – el�rhet� ITT.

 

A VIL�G els� GONDOSKOD�SI-TEREINEK a Megform�l�sakor

(1) a Birodalmon bel�li �s (2) K�z�ss�gen bel�li �LETBEN

nem voltak m�g megform�lva azok a nagy-TEREMT�I / MEGTART�I-Teremt�i HATALOMHOZ tartoz� K�zvetlen GONDOSKOD�SOK,

amelyek az �LETTEL-�SSZEEGYEZTETHETETLENS�G Megnyilv�nul�sakor

k�pesek lehettek az �letet Visszavezetni az �sszecsend�l�sekkel Meghat�rozott Harmoni�ba.

 

Fontos �s �rt�kes Tapasztalata [volt] ez a VIL�G �s K�L�NLEGES Birodalmak teremt�inek,

azonban ’mostanra’

az IR�NYBAN-TART�SOK �j m�djaihoz kapcsol�d� EGYEZTET�SEKBEN

a nagy-TEREMT�K olyan �SSZECSEND�L�ST [teh�t ELVET] form�ltak meg,

hogy

(1)

 az �lettel-�sszeegyeztethetetlens�g MINDENS�G-FORR�SA �ltal meghat�rozott form�iba

semmilyen m�don / semmilyen m�rt�kben nem lehets�ges Imm�r a K�ZVETLEN ’belehelyezked�s’,

(2)

�s egy m�sik r�sz�kbe pedig csak a SPECI�LIS Utat m�r megnyitott teremt�k ’helyezkedhetnek bele’ pontosan meghat�rozott [�s az adott teremt�re, adott Helyzetre vonatkoz�an �sszecsend�l�sben is szab�lyozott] m�don �s m�rt�kben.

 

A MINDENS�G-FORR�SA jellemz�en a nagy-TEREMT�KKEL val� EGYEZTET�ST k�vet�en R�GZ�TI BE

az �lettel-�sszeegyeztethetetlennek megjel�lt Helyzetekhez kapcsol�d� �RT�KEL�SEKET

egy �jonnan megform�lt [FORR�S-T�REN / OLTALOM-T�REN bel�l megform�lt]

’GY�JTEM�NYBE’,

�s ezekhez folyamatosan hozz�rendeli a MINDENS�G-FORR�SA az ezen Helyzetekhez tartoz� �jabb TAPASZTALATOKAT �s �RT�KEL�SEKET is

A-L�TEZ�S-�S-�LET minden Kiterjed�s�b�l,

 teh�t

(1)

nem csup�n a KI�RADT-VAL�S�G Tapasztalatain alapul� �RT�KEL�SEKET,

(2)

hanem a MINDENS�G-FORR�S�NAK  ’SAJ�T’ �RT�KEL�SEIT is.

 

A F�LDANYA

a MAGJAI [= a SPECI�LIS Utat m�r megnyitott teremt�i] �SSZETETT-K�l�nleges-Bels�-Ter�ben elkezdte Megalapozni

a FORR�S-T�R [�s r�szben az OLTALOM-T�R] �jonnan megnyitott ’GY�JTEM�NYEIHEZ’ val� K�zvetlen Hozz�f�r�s lehet�s�g�t…”

 

2022.03.17.

            Az el�z� pontban eml�tettem, hogy ma m�r a YOS�G Birodalm�n bel�l [�s �gy a F�LD K�z�ss�g�ben is] SZAB�LYOZ�SRA ker�lt az, hogy egy-egy �lethez tartoz�an a MINDENS�G-FORR�SA �ltal megform�lt �RT�KEL�S NAGYON-FONTOS-FELJEGYZ�SK�NT hogyan r�gz�lhet be a teremt� Megform�lt-Testeibe. Egy teremt�nek mostant�l (itt a YOS�G Birodalm�n bel�l) nem sz�ks�ges az OLTALOM-T�RHEZ k�zvetlen�l hozz�kapcsol�dnia az�rt [�gy nem sz�ks�ges a Speci�lis �let-�p�t�st megnyitni ahhoz], hogy a Saj�t �let�hez tartoz� s�lyosan �lettel-�sszeegyeztethetetlen Tapasztalatait Meg�rthesse. A Megform�lt-Testbe �gy ber�gz�tett Tapasztalat pontosan meghat�rozott felt�telek eset�n ’K�zvetlen�l’ (!) [m�s teremt� K�zvet�t�se n�lk�l (!)] Megismerhet�v� v�lhat a teremt� sz�m�ra.

         Ez nagyon fontos l�p�s a SZABADS�G Megtapasztal�s�nak �tj�n amiatt, mert �gy a Teljes vagy R�szleges �jraTeremt�st megtapasztalt teremt�nek is [megfelel� El�k�sz�leteket k�vet�en] Lehet�s�ge ny�lik olyan kor�bbi megtapasztal�sainak Megismer�s�re / Meg�rt�s�re, amelyek benne olyan s�lyosan �lettel-�sszeegyeztethetetlen helyzetet form�ltak meg, amely miatt lehetetlen volt az akkor megl�v� �let�nek Ir�nyban-Tart�sa / Meg�v�sa.

            A SZABADS�GHOZ kapcsol�d�an eml�tettem [(273.r.) 102. pont 3. alpont – el�rhet� ITT]:

„…Az IR�NYBAN-TART�S SZABADS�G.

A SZABADS�GR�L eml�tettem,

hogy A-L�TEZ�S kett� egym�st k�vet� szakasz�ban [’r�szenk�nt’] form�l�dott meg MEG�RT�SS� �s ’Alapjaiban’.

 

El�sz�r az EGYETLEN-�S-ELS� [= a mostani MINDENS�G-FORR�S�NAK az el�z� ’Megform�lt-L�TEZ�SE’] ’ADOTT’ SZABADS�GOT �NN�N-L�TEZ�S�NEK arra,

hogy ’MEGV�LASZTHASSA’

Mit Folytat majd �s Tart meg �NN�N-L�TEZ�S�BEN az addig MEG�RTETT TAPASZTALATAIB�L,

�s Mit nem folytat tov�bb, mit nem V�laszt �jra Megtapasztal�ss� megnyitni.

 

Amikor A-L�TEZ�S m�r a (mostani) MNDENS�G-FORR�SAK�NT L�tezett,

�s FELISMERTE-MEG�RTETTE,

hogy ’kor�bban’ SZABADS�GOT ’ADOTT’ �NN�N-L�TEZ�S�NEK annak Meghat�roz�s�ra,

hogy MIT �s MI�RT Tart meg �s Folytat,

’�jabb’ SZABADS�GOT ADOTT �NN�N-L�TEZ�S�NEK abban az ir�nyban is,

hogy Megv�laszthassa, Mit �s Hogyan Tart meg �s Folytat mindabb�l, amir�l kor�bban m�r a SZABADS�G�RA alapul�an rendelkezett.

 

K�l�nleges m�don a SZABADS�G mindarra is kiterjedhet,

amir�l kor�bbi L�TEZ�SE sor�n m�r a SZABADS�G�RA alapul�an rendelkezett,

�s mindarra is, amir�l [Tudatosan vagy Tudattalanul] m�g nem rendelkezett.

 

A SZABADS�G minden ’addigi’ TAPASZTALATRA

�s megl�v� MEGFORM�LTS�GRA

’marad�ktalanul’ kiterjed.

A SZABADS�G ’NEM KORL�TOZHAT�’.

 

SZABADS�G�BAN van az ’ut�dnak’ [az �ppen Megnyilv�nul� L�TEZ�SNEK]

m�s ir�ny� �N-Rendelkez�st is megform�lni,

mint ahogyan arr�l a L�TEZ�SE kor�bbi form�j�ban rendelkezett…

az �J L�TEZ�ST ’NEM K�TI’ A-L�TEZ�SE kor�bbi Szakasz�ban megform�lt egyetlen �N-Rendelkez�se sem.

 

Ez  Tapasztalatra alapul�an megform�l�dott Tud�s

mind A-L�TEZ�S-FORR�S�BAN,

mind a MINDENS�G-FORR�S�BAN.

 

A SZABADS�G

(1) A-V�LASZT�S Szabads�ga

�s (2) A-MEGNYILV�NUL�S Szabads�ga.

 

Ezek ’Felt�telezik’ egym�st,

�s m�gis k�l�n-k�l�n, �n�ll�an �rv�nyes�lnek.

 

A V�LASZT�S Szabad�ga az IR�NY-MEGHAT�ROZ�S,

�s A-MEGNYILV�NUL�S Szabads�ga pedig a V�lasztott Ir�ny [Alap-Harmonia] bet�lt�se a Tapasztalatokkal.

 

Felt�telezik egym�st, �s m�gis k�l�n-k�l�n �n�ll�an L�TEZNEK.

 

Az Ir�ny Meghat�roz�sa �nmag�ban nem hat�rozza meg a Megnyilv�nul�s form�j�t,

A-MEGNYILV�NUL�S

NEM K�T�TT

a V�LASZT�S sor�n m�r Tapasztalatk�nt l�tezett ismeretekhez / Meg�rt�sekhez / t�nylegesen megl�v� Megform�lts�ghoz.

 

A-MEGNYILV�NUL�S SZABADS�G�HOZ tartozik az,

hogy ’ut�bb’ [ak�r a V�LASZT�ST k�vet�en, ak�r A-MEGNYILV�NUL�S sor�n] Felismert �jabb Meg�rt�sek r�sz�v� v�lhatnak k�zvetlen�l A-MEGNYILV�NUL�SNAK,

A-MEGNYILV�NUL�S NEM K�T�TT azon Ismeretekhez �s Tud�shoz,

amelyen A-V�LASZT�S SZABADS�GA ALAPULT.

 

B�rmilyen olyan �jabb Felismer�s / Meg�rt�s / Megform�lt Tud�s �s �jonnan Megform�lt Harmonia

r�sz�v� v�lhat A-MEGNYILV�NUL�SNAK,

amely A-MEGNYILV�NUL�S BETELJES�L�S�IG [vagy Lez�r�s�ig] Megform�l�dik A-L�TEZ�SBEN.

 

Ez nem jelenti Az-IR�NY �jb�li Meghat�roz�s�t [Megv�ltoztat�s�t],

nem korl�tozza vagy csorb�tja A-V�LASZT�S SZABADS�G�T,

hanem csup�n A-V�LTOZTAT�S LEHET�S�GE

AZ �JABB FELISMER�SEKRE �S MEG�RT�SEKRE ALAPUL�AN

A-MEGNYILV�NUL�S [A-SZABADS�G] SOR�N.

 

Az IR�NY-MEGHAT�ROZ� V�LASZT�S [mint SZABADS�G],

�s a SZABADON [�s ma m�r FELEL�SS�GGEL] Meghat�rozott IR�NY szerinti MEGNYILV�NUL�S SZABADS�GA

A-L�TEZ�S [�S EBBEN �NN�N-FORR�SA] sz�m�ra MEGHAT�ROZ�.

 

R�szlegesen nyilv�nul meg ma m�g A-SZABADS�G A-L�TEZ�S �LET-Kiterjed�s�ben,

mert az egyedi-�let� teremt�kben ma m�g nem form�l�dott meg az a Tudatoss�g �s Felel�ss�g,

amely k�pess� tehetn� �ket a SZABAD Megnyilv�nul�sra.

 

Nem rendelkeznek az �L� teremt�k ma m�g A-V�LASZT�S SZABADS�G�VAL SEM,

�s ebb�l ered�en A-MEGNYILV�NUL�S SZABADS�G�VAL SEM.

 

A-V�LASZT�S SZABADS�GA az �L� teremt�kben is azzal ’kezd�dik’,

hogy a SAJ�T (!) �let�ket nagyon apr�l�kosan �rt�kelik / Meg�rtik,

�s a SAJ�T Tapasztalataik �s Meg�rt�seik alapj�n hat�rozz�k meg A-L�tez�s�k [�gy Az-�let�k] tov�bbi IR�NY�T.

 

Nem k�pesek ma m�g az egyedi-�let� teremt�k annak a nagyon apr�l�kos-r�szletes �N-�RT�KEL�SNEK az �n-erej� Tudatos Megnyilv�n�t�s�ra,

amely a SZABADS�GUK Alapja lehetne.

 

Az IR�NYOK amiket V�laszthatnak �s Meghat�rozhatnak �nn�n �let�k sz�m�ra,

ma m�g a leggyakrabban [szinte kiz�r�lagosan] olyan �n-�p�l�si Ir�nyok,

amelyeket k�zvetlen�l az �let�ket GONDOZ�K hat�roznak meg a sz�mukra

az �let�k FORR�SA [a MINDENS�G-FORR�SA] �tmutat�s�val.

 

Hamarosan elkezd�dik az egyedi-�let� teremt�kben is

annak a Tudatoss�gnak �s ehhez kapcsol�d� Felel�ss�gnek a Tudatos Megform�l�sa,

amely m�r az �L� teremt�k sz�m�ra is LEHET�V� teszi A-V�LASZT�S SZABADS�G�T,

�s majd k�s�bb arra alapul�an A-MEGNYILV�NUL�S SZABADS�G�T is.

 

Ennek a ’Teljes’ SZABADS�GNAK a Megform�l�sa az �L� teremt�k �let�ben

az �LET �J T�R-ALAPRA val� �T-VEZET�S�VEL kezd�dik meg.

[Ez AZ-�LET sz�m�ra meghat�rozott �J L�nyeg-C�l-�rtelem egyik r�sze.]

 

Megform�l�dnak az egyedi-�let� teremt�k Megform�lt-Testein bel�l

azok a bels�-terek �s bels�-�raml�sok,

amelyekkel MINDEN (!) ADDIGI Tapasztalatukhoz K�zvetlen (!) Hozz�f�r�s�k ny�lhat,

�s �gy  az eg�sz eddigi L�tez�s�ket-�s-�let�ket k�pess� v�lnak (1) r�szleteiben �s (2) Eg�sz�ben is �RT�KELNI.

 

Az �let-�rt�kel�sre az egyedi-�let� teremt�ket

az Ered�-nagy-TEREMT� �s a K�zvetlen MEGTART�I-Teremt� tan�tja meg gyakorlati megtapasztal�sok sor�n.

 

            Itt a F�LD K�z�ss�g�ben is az �J T�R-ALAPON elkezd�d� �J Teremt�-Szakaszban ez�rt kap nagy hangs�lyt a Testeken bel�li bels�-terek gyakori Ellen�rz�se, amelyet egyre gyakrabban a F�LDANYA m�r Egy�tt (!) nyilv�n�t meg a teremt�vel. Egy�ttesen �rt�kelik az Ellen�rz�sek Tapasztalatait (vagy b�rmilyen m�s Tapasztalatot, ha ezt a teremt� K�ri).

       A ’nagyobb kiterjed�s�’ �n-�rt�kel�seket a K�l�nleges Utat megnyitott teremt�k sz�m�ra a F�LDANYA az ’Egy-K�r�s’ Megform�l�sakor kezdte el a gyakorlatban is megtan�tani [20151127 - el�rhet� ITT, 20190603 – el�rhet� ITT].

         A F�LDANYA a MAGJAIVAL nagyon sok olyan Ellen�rz�sben �s Egy�ttes-�rt�kel�sben [�s egyre gyakrabban EGYEZTET�SEKBEN] vesz r�szt, amelyekben nem csup�n a teremt� SAJ�T Tapasztalatait �rt�kelik, hanem ahhoz is �tmutat�sokat kapnak a MAGOK, hogy majd k�s�bb m�sokat hogyan seg�thetnek az �n-�rt�kel�s�k fel�p�t�s�ben…”

 

 

20200723 [11.r.] 8. pont – el�rhet� ITT:

         „…N�h�ny hete volt m�r olyan �rz�sem, hogy egy t�nylegesen [itt a F�LD�N] �ltalunk megtapasztalt ’helyzet’ olyan volt, mintha az egy ’levet�t�se’ lett volna egy olyan helyzetnek, amely az angyalok sz�m�ra form�l�d� GONDOSKOD�SI-V�DETT-TEREKBEN ’van’ jelenleg… �s akinek volt m�r kor�bban Tapasztalata hasonl� helyzettel, annak mintha ezt ’bemutatt�k volna test-k�zelb�l’, hogy �rtelmezze (foglalja �ssze a kapcsol�d� tapasztalatait?)…

      Jelenlegi meg�rt�sem szerint

ezek

a ’k�zvetlen k�zel�nkben’

’k�zzel-foghat� anyagi form�ban megform�l�d�’ helyzetek

csak az egyik ’alap-t�pusa’ lesz / lehet majd az ilyen �SSZETART�SI Alap� EGYEZTET�SEKHEZ tartoz� �RT�KEL�SI lehet�s�geknek…

           Val�sz�n�leg majd ha az �jabb rendszer� �SSZETETT-K�l�nleges-Bels�-Ter�nket megtanuljuk jobban haszn�lni, akkor az ilyen EGYEZTET�SEKHEZ / EGY�TTES-FONTOLGAT�SOKHOZ / EGY�TTES-�RT�KEL�SEKHEZ olyan form�ban is hozz� lehet majd kapcsol�dni, hogy

 ’csup�n’ a bels�-ter�nkben ’�lj�k �t’ [= �rz�kelj�k] azt a helyzetet,

amelyet �RT�KELHET�NK / �RT�KELNI sz�ks�ges.

 

         A MAGOK a F�LD K�z�ss�g�ben ezt a form�j�t az �RT�KEL�SNEK m�r eddig is sokan m�k�dtett�k. Mint m�r sokszor eml�tettem,

az �tVil�g�t� helyzetek t�bbs�ge

ma m�r nagyon kev�ss� jelez t�nylegesen a ’kinti anyagi val�s�gunkban’,

a legt�bbsz�r az �RT�KELEND� / MEG�RTEND� helyzetek

’BELS� megtapasztal�sk�nt’ form�l�dnak csak meg.

 

Egy-egy �tVil�g�t� helyzetbe olyan form�ban vezet be a F�LDANYA,

hogy teljesen ’belehelyezked(het)�nk’ a helyzetbe,

az abban jelenl�v�k gondolatait / Sz�nd�kait / �rz�kel�seit / �rz�seit / �rzelmeit / tev�keny-megnyilv�nul�sait �gy tapasztaljuk meg,

mintha az a saj�tunk lenne.

Nem k�v�lr�l figyelj�k a helyzetet,

hanem ’saj�tunkk�nt megtapasztaljuk’

> �gy v�lunk k�pess� a Tapasztalatok ’m�lyebb r�tegeit’ is meg�rteni,

a saj�t addigi Tapasztalatainkra �s a F�LDANYA �tmutat�saira alapul�an �RT�KELNI…

 

Ez a megtapasztal�si forma itt a F�LD K�z�ss�g�ben

a ’tanul�s’ / MEG�RT�S egyik nagyon fontos �tja:

�gy tapasztalunk meg (t�nylegesen, k�zvetlen�l) helyzeteket / a helyzetekben megmutatkoz� Neh�zs�geket,

hogy azoknak nem sz�ks�ges t�nyleges anyagi-val�s�gg� is megform�l�dnia a ’kinti-val�s�gunkban’.

 

Az ilyen megtapasztal�sok sor�n fel�p�l� MEG�RT�S �s TUD�S

k�pess� tesz benn�nket arra,

hogy a ’kinti-val�s�g’ helyzeteiben is

  Felismerj�k azokat a JELZ� helyzeteket,

amelyekre fokozott figyelemmel kell lenn�nk

[p�ld�ul t�vols�got kell tartani / hogyan kell t�vols�got tartani /

milyen vesz�ly jelez egy ilyen helyzetben / milyen Meger�s�t�st sz�ks�ges azonnal megnyilv�n�tani stb].

 

Min�l teljesebben �RT�KELJ�K �nmagunk sz�m�ra

ezeket a ’Bels�-Megtapasztal�-Helyzeteket’,

min�l teljesebben MEG�RTJ�K a helyzet alapj�t / az �sszef�gg�seket,

’tan�t� [Meg�rt�st el�seg�t�] c�lzattal’

ann�l kev�sb� form�l�dik meg ez a helyzet a ’kinti-val�s�gban’…”

 

 

20200908 [295.r.] 110. pont [az �lettel-�sszeegyeztethetetlens�gek GY�JTEM�NYE A-L�TEZ�S BELS�BB-TEREIBEN ker�lt elhelyez�sre, a lehet� legt�volabb AZ-�LETT�L] – el�rhet� ITT

20200908 [320.r.] 117. pont [csak az OLTALOM-T�RBEN (vagy SPECI�LIS V�DETTS�GBEN) lehet k�zel h�z�dni �lettel-�sszeegyeztethetetlen jellegekhez] – el�rhet� ITT

20200908 [23.r.] 16. pont [az �J T�R-ALAP� �LETBEN biztos�t�kok (K�zvetlen GONDOSKOD�SOK?) garant�lj�k az �let Ir�nyban-Tart�s�t (ne form�l�dhassanak meg �lettel-�sszeegyeztethetetlens�gek)] – el�rhet� ITT

 

Az �r�s folytat�dik a 648. r�szben, el�rhet� ITT