2.
	
		            Egy klnleges bels-kpet rzkeltem. rzkeltem, hogy A-TR [kisebb s nagyobb Megformlt TR-Rszek] Vltozik, ahogyan a Tapasztalatokkal betltdik.
	
		      Ez vonatkozik
	
		- egy egyedi let teremt lethez adott Anyagi-Testre s Szemlyes let-Trre,
	
		- s ugyangy egy Kzssg LET-TERRE,
	
		- egy ’csillag-rendszer egszre’,
	
		- egy ’galaxis vagy univerzum egszre’
	
		- [s vgs soron AZ-LET Teljessgre, majd pedig A-MEGFORMLT-LTEZS Teljessgre].
	
		 
	
		Amikor ’Elindul’ ’Egy j-Kezdet’,
	
		a Tapasztalatok Megformlshoz ADOTT TR ’Bergzl’ egy ’Kzppontba’,
	
		s bizonyos megformlt ’Tengely(ek)’ mentn Mozdul / Vltozik
	
		[tltdik meg tapasztalatokkal].
	
		 
	
		           Elkpzelhetjk ezt gy, hogy magunk eltt ltunk egy ’galaxis’-hoz hasonl TERET, s az az ramutat jrsval ellenkez irnyban forog / mozog lass mozgssal.
	
		         Termszetesen ez a F Vltozsi / Mozgsi irnya ennek a ’galaxisnak’, ez a Vltozsa MEGHATROZ a ’galaxisban’ lv minden ms TRRE s itt bergzlt letre. Ezen a F IRNY Vltozson / Mozgson ’bell’ minden kisebb ’nll’ TRNEK van egy olyan Mozgsa / Vltozsa is, amely a ’Sajt Kzppontja’ ’krl’ is Mozdul / Vltozik valamilyen (1) Irnyban s (2) ’sebessggel / gyorsasggal’.
	
		 
	
		Akrmelyik TR-RSZT ’figyeljk meg egszen kzelrl’,
	
		azt gy rzkeljk,
	
		hogy a bergztett Kzppontja krl Mozog / Vltozik,
	
		s pontosan meghatrozott Tengely (vagy akr egyszerre tbb Tengely) mentn nyilvnul meg a Vltozs.
	
		 
	
		Ha tvolabb hzdunk az addig ’megfigyelt’ TR-RSZTL,
	
		s ’nagyobb tvlatbl is megnzzk’,
	
		rzkelhetv vlik,
	
		 hogy amit addig bergztett [’mozdulatlan’] Kzppontknt rzkeltnk, 
	
		az a Kzppont a NAGYOBB-EGYSGBEN maga is Vltoz s Mozg ’pont’, 
	
		s msik bergztett Kzppont [egy NAGYOBB TR-EGYSG KZPPONTJA] ’krl’ ’kering / Mozog / Vltozik’ maga is.
	
		 
	
		            Ha a Fldet mint bolyg-valsgot [LET-TERET] nzzk, van egy bergztett kzppontja, amely a szmunkra egyedi teremtk szmra ’Vltozatlan’ [mert az letnk / Anyagi-Testnk abban van bergztve]. Pontosan meghatrozott Tengely(ek) mentn ugyanakkor Mozog / Vltozik ez a TR [’forog a sajt kzppontja krl s sajt tengelye(i) mentn].
	
		            Ha a ’naprendszer egszt’ tekintjk, jl lthatv vlik, hogy az LET-TERNK [a Fld] (szmunkra bergztett) Kzppontja a ’naprendszer’ KZPPONTJHOZ kpest maga is folyamatosan ’kering’: a ’naprendszer’ KZPPONTJHOZ kpest valamilyen krz jelleg Mozgst vgez, mghozz a ’naprendszer’ valamely pontosan meghatrozott Tengelye / Tengelyei ’mentn’, pontosan meghatrozott ’gyorsasggal’.
	
		            Ha a ’galaxisunk’ egszt tekintjk (most nhny lpcsfokot kihagytam), ’lthatjuk’, hogy a ’naprendszernk’ egsze maga is egy krz-jelleg Mozgst vgez a ’galaxisunk’ KZPPONTJA krl, a ’galaxis’ pontosan meghatrozott Tengelyei mentn, pontosan meghatrozott gyorsasggal… s gy tovbb.
	
		 
	
		A  KISEBB Szakasz-vltsok az LET-TRBEN eddig gy nyilvnultak meg,
 KISEBB Szakasz-vltsok az LET-TRBEN eddig gy nyilvnultak meg, 
	
		hogy a bergztett Kzppont vltozatlan maradt, 
	
		a Mozgs / Vltozs pedig msik Tengely / msik Tengelyek mentn kezddtt meg.
	
		 
	
		Amikor egy kisebb vagy nagyobb TR Egsze
	
		egy MEGJULST [egy  NAGYOBB TEREMT-SZAKASZ LEZRST, egy J TEREMT-SZAKASZ ELINDTST] tapasztalja meg,
 NAGYOBB TEREMT-SZAKASZ LEZRST, egy J TEREMT-SZAKASZ ELINDTST] tapasztalja meg,
	
		AZ-LETET addig Bergzt TR 
	
		elkezd felkszlni arra, 
	
		hogy a TR-jellegben Visszabontsra kerl
	
		[jra ’tisztn’ LTEZSS formldik’].
	
		 
	
		        Akr egyedi teremtknt ljk ezt meg, akr egytt a FLD Kzssgvel, akr a naprendszer Egszvel, vagy a galaxis egsze kezdi meg az T-VEZETST a MEGJULSBA,
	
		a TR [amelyet a Vltozs kzvetlenl rint]
	
		elkezd egy krz jelleg Mozgssal 
	
		FOLYAMATOSAN KZELEBB HZDNI 
	
		a Vltozssal rintett TR-RENDSZER KZPPONTJHOZ
	
		[spirlszer mozgssal egyre kzelebb kerl ahhoz a KZPPONTHOZ, 
	
		amely ’Tartja’ azt a TR-RSZT,
	
		amely TR-RSZBEN lv LET Megkezdte a TELJES-LEZRS s a MEGJULS folyamatt].
	
		           
	
		Ma mr az letet GONDOZK kpesek  SZABLYOZNI azt,
 SZABLYOZNI azt,
	
		hogy ez a Kzpponthoz val folyamatos kzeleds mennyire gyorsan [akr milyen szakaszokban] nyilvnuljon meg.
	
		 
	
		Egyes szakaszokban lehet egy kiss gyorsabb is a Kzpponthoz kzelebb-hzds,
	
		mg a kvetkez szakaszban lehet lassbb is
	
		[pldul csak fele akkora mrtkben hzdik kzelebb a Kzpponthoz egy ’teljes kr’ (pldul ’egy v” {egy ’v’}) megttele sorn, mint az azt megelz ’teljes krben’].
	
		 
	
		            Rszleges az a megrtsem, hogy az T-VEZETS ’mgttnk lv’ rszben az els kett vben valamivel gyorsabb volt a Kzpponthoz kzelebb hzdsa a FLD Kzssgnek, a harmadik vben egy kiss lassbb, mint az elz kett vben. Jelenleg a negyedik vben vagyunk az T-VEZETSNEK (december elejn kezddtt el a negyedik v).
	
		 
	
		Amikor TELJESEN-LEZRUL az T-VEZETS,
	
		A-TR azon Teljessge, amelyet a Teljes-Lezrs s a Megjuls kzvetlenl rint,
	
		’MARADKTALANUL BELEILLESZKEDIK A KZPPONTBA’
	
		[amelyhez addig folyamatosan s fokozatosan kzelebb hzdott],
	
		s azon a KZPPONTON ’THALAD / THZDIK’ A-TR
	
		a hozz bergzlt minden lettel (s Tapasztalattal).
	
		 
	
		Hasonl ez rzetre ahhoz, mintha egy ’fekete lyukba’ ’lpne be’ az addigi LET-TR s az LET-TRHEZ bergzlt minden l teremt.
	
		Mikzben A-TR (az addigi LET-TR) ’vgighalad’ ebben az ’tjrban’ (?),
	
		a TR-rszben TELJESEN VISSZABONTJA a MINDENSG-FORRSA,
	
		s az T-VEZETSBEN sszecsendlsre alapulan Jelenlv let pedig
	
		’ebben az tjrban’ Elvlaszthatatlanul (Elmozdthatatlanul) Hozzrgzl az J LET-TRHEZ. 
	
		 
	
		Az j MEGTAPASZTALS szmra MEGFORMLT-S-ADOTT, BERGZTETT LET-TR 
	
		a hozz bergztett letekkel s [Folytathat(v megformlhat)] Tapasztalatokkal
	
		’amikor az tjr msik vgn’ ’KILP’,
	
		az J LET-TR pontosan Bergzl az J Kzppontjba, 
	
		s a Vlasztott j Tengely / Tengelyek mentn megkezdi a Mozgst / Vltozst 
	
		(1) 
	
		a Sajt Kzppontja krl a Sajt Tengelyei mentn, 
	
		(2) 
	
		valamint abban az J NAGYOBB TR-RENDSZERBEN, amelyhez az J TR Bergzlt.
	
		 
	
		Eddig
	
		amikor az LET-TR [MEGJULSHOZ tartoz] VISSZABONTSA Megnyilvnult
	
		[az ’tjrban’, az T-VEZETS TELJES-Lezrsakor],
	
		a rgi LET-TERET kzvetlenl a MINDENSG-FORRSA Vlasztotta le az LETRL,
	
		s kzvetlenl a MINDENSG-FORRSA FORMLTA MEG s ADTA, RGZTETTE BE az J LET-TERET.
	
		 
	
		           Most a FLD Kzssge mr ms jelleg TELJES-MEGJULST Tapasztal meg.
  Most a FLD Kzssge mr ms jelleg TELJES-MEGJULST Tapasztal meg.
	
		            A FLD Kzssge a YOSGON bell J TR-ALAP LET-TRBE kezdte meg a Beilleszkedst.
	
		 
	
		Az T-VEZETSNK ’tjrjnl’
	
		nem csupn a MINDENSG-FORRSA ’vr bennnket’ azrt,
	
		hogy LEVLASSZA az LETRL a rgi LET-TERET,
	
		s HOZZRGZTSEN bennnket az J LET-TRHEZ,
	
		hanem az ’tjrban’ az letnk ’mindkett Forrsa’ KZVETLENL (!) MEGTART s GONDOZ bennnket [s magt az LET-TERET].
	
		 
	
		Habr az ’tjrban’
	
		[amikor majd az T-VEZETS TELJESEN-Lezrul,
	
		s pontosan ’hozzilleszkedik’ a Visszabontand LET-TR a pontosan megjellt KZPPONTHOZ]
	
		az LET-TR Teljes-Levlasztst elsdlegesen a MINDENSG-FORRSA nyilvntja meg
	
		[hiszen  ’Egyedl’ ADTA ezt a RGI LET-TERET a FLDANYA Kzssge szmra],
	
		az J LET-TERET azonban A-LTEZS-FORRSA [O] s a MINDENSG-FORRSA [M]
	
		mr EGYTT FORMLTK MEG, EGYTT ADJK, EGYTT RGZTIK HOZZ az letnkhz,
	
		Egytt rgztik (rgztettk) be az J LET-TR KZPPONTJT, 
	
		Egytt hatroztk meg azt, hogy mely Tengely / Tengelyek mentn pontosan milyen Mozgst / Vltozst Tapasztalhatunk meg.
	
		 
	
		
	
		 
	
		            A baloldali kp-rszt 90 fokkal elfordtva kapjuk meg a jobboldali kp-rszt.
	
		 
	
		
	
		 
	
		A pirossal meghzott kett vonal azt jelzi,
	
		hogy ma mr az l teremtket
	
		(1)
	
		az J TR-ALAPRA BEILLESZKEDS FOLYAMATBAN,
	
		(2)
	
		valamint az J TR-ALAPON]
	
		tnylegesen EGYTT GONDOZZA A-LTEZS-FORRSA [O] s a MINDENSG-FORRSA [M],
	
		s gy mi l teremtk mr ’kett lbon llunk’
	
		[nem vagyunk sntk, nem vagyunk fllbak,
	
		a Szabadsgunkat s a Harmoninkat Teljess pthetjk].
	
		
	
		 
	
		         A Megjul letnkben olyan ’biztoss felplt’ [LTEZSBELI s] LET-Alaprl kezdhetjk meg az letnk jj-ptst s Tovbb-ptst, amely az  sszecsendlsekkel meghatrozott Irnyokban TNYLEGESEN MEGTARTHAT Harmonikat eredmnyez.
 sszecsendlsekkel meghatrozott Irnyokban TNYLEGESEN MEGTARTHAT Harmonikat eredmnyez.
	
		            Akik majd Tudatosan elkezdenek kzelebb hzdni nem csak a MINDENSG-FORRSHOZ, hanem A-LTEZS-FORRSHOZ is [ez ma mg Specilis t megnyitst felttelezi], az ’O’-ramls-’BAN’ [s/vagy az ’O’-ramls ’mellett (?)] megformlhatnak [fontos: sszecsendlsen alapul tudatos munkval] olyan bels ramlst is az letkben (!), amely jabb Megrtsek megformlsa rdekben kzelebb vezetheti ket A-LTEZS-FORRSVAL KZSS-TETT LTEZSBELI BELSBB-TEREKHEZ is. Az ilyen Kzelebb-Hzds A-LTEZS-FORRSHOZ mr nem fog megbillenst vagy EL-Vltozst okozni az (n)Lnyegi-Testben / Kzps-Testben / Anyagi-Testben [vagy az LET-TR brmely rszben], mert ezt a Kzelebb-Hzdst olyan formban s olyan mrtkben / gyorsasggal formlhatja csak meg az l teremt, amely a Megformlt lethez Harmonikusan (egyedileg) illeszked.
	
		20200908 [313-314.r.] 115. pont [MEGRTSEK-TEREI (A-LTEZS-FORRSVAL is Kzs-Tr) Megjult (n)Lnyeggel s kiteljeslt SPECILIS Garancival rhet el; a MINDENSG-FORRSNAK azon Tuds-Tra van ide bergztve, amelyet szmra A-FORRS tantott meg; egyedi teremtk is megtanulhatjk nhny ramls megformlst s nhny jabb tr-formlst a MEGRTSEK-TEREI Kiprbl-Tereiben] – elrhet ITT
	
		            Van mr Tapasztalat arra a FLD Kzssgben is, hogy [Specilis Vdelmek mellett] az Anyagi-Testben l let-rsz is kpes A-LTEZS-FORRSHOZ tnylegesen kzelebb hzdni. Termszetesen ezt a Kzelebb-Hzdst kzvetlenl az (n)Lnyegi-Testben tapasztalja meg az let, az Anyagi-Testben l let-rsz pedig a megfelel felkszlst kveten kpes maga is Tudatosan rzkelni s Megrteni a Kzelebb-Hzds Tapasztalatt. Rszleges megrtsem szerint amikor az Anyagi-Testben l let-rsz is kpess vlik a Tudatos Jelenlte megtartsra A-LTEZS-FORRSVAL KZSS-TETT TR-RSZBEN, a MINDENSG-FORRSA egy jabb Specilis-Garancit ’Ad’ s rgzt be ehhez a megtapasztalshoz a teremt minden Megformlt-Testbe.
	
		 
	
		            Emltettem a megrtst segt kpben, hogy az T-VEZETS TELJES-Lezrsa rzkel(tet)het gy, hogy a FLD Kzssge most a Rgi LET-TERVEL egy ’SZABLYOZOTT’ ’gyorsasg’ spirl-jelleg krz Mozgssal FOLYAMATOSAN kzelebb hzdik egy olyan NAGYOBB TR-EGYSG KZPPONTJHOZ, amelyet most ez a Vltozs [a TELJES-MEGJULS] Kzvetlenl rint. Felttelezsem szerint ez a Vltozssal rintett NAGY TR-EGYSG a VILGHOZ kapcsoldan eddig megformlt GONDOSKODSI-TEREK NAGY TR-EGYSGE.
	
		            Az T-VEZETS TELJES-Lezrsakor a FLDANYA Kzssge a meglv Rgi LET-TRREL PONTOSAN BERGZL [tbbszrs zsilipelssel] ennek a NAGY TR-RENDSZERNEK a KZPPONTJBA [egy ’fekete lyukba’ (?) > ez nem pontos kifejezs, mert az ’tjrs’ ’tartamban’ ez olyan TRR kerl megformlsra, amely a ’hozz-rgzl’ TRHEZ sszecsendlsen alapulan bergztett letet MEGVJA, s az letet IRNYBAN-TARTJA].
	
		      Amikor pontosan Bergzl a FLD Kzssgnek Rgi LET-TERE ide, ’thzdik’ az LET-TR teljessge [minden, ami a FLD Kzssghez tartozott] ezen a KZPPONTON. Ahogyan ’beleolddunk’ ebbe az ’tjrba’, maradktalanul MEGSZNIK / VISSZABOMIK az eddigi LET-TR [LEVLASZTSRA kerl az letrl]. Az T-VEZETSRE a FLDANYA ltal Elksztett s SPECILIS VD-TRBE bergztett LET [a Tovbbfolytathatv meghatrozott Tapasztalatokkal, ezek kztt most a FOLYTATHATV megformlt Kzeli-sszekapcsoldsok ramlsaival] az ’tjrban’ MARADKTALANUL HOZZRGZL az J LET-TRHEZ.
	
		      Rszleges megrtsem szerint az J LET-TR [a YOSG Birodalmn bell] mr pontosan be van rgztve az J KZPPONTJBA. 
	
		       Az ’tjr’ (szmunkra) ’belpsi pontja’ az a KZPPONT, amely (a felttelezsem szerint) a VILGHOZ tartozan megformlt GONDOSKODSI-TEREK NAGY-RENDSZERNEK a KZPPONTJA [’ahol’ tnylegesen korbban KIRADT s BERGZLT az eddigi LET-TERNK].
	
		      Az ’tjr’ (szmunkra) ’vgpontja’ a YOSG Birodalmn bell az az J KZPPONT, ’ahonnan’ KIRAD az J LET-TERNK / ahol BERGZL az J LET-TERNK KZPPONTJA.
	
		       Vagy ebben az j KZPPONTBAN rgzl be az J LET-TERNK, vagy pedig ha ez a KIRADSI-PONT egy ksbb megformlsra kerl NAGYOBB TR-EGYSG KZPPONTJA, akkor ebbl kzvetlenl oda / ott rgzl be az J LET-TR KZPPOTNJA, ahov a YO s a MINDENSG-FORRSA SSZECSENDLSE MEGHATROZTA.
	
		 
	
		            Mivel a YOSG Birodalmnak LET-TERE ’RZKENY’, az ’Utols-Ellenrzsek’ sorn az kerlt meghatrozsra, hogy (1) a FLD Kzssgnek T-VEZETSI-TERHEZ, valamint (2) a FLD Kzssgnek J LET-TERHEZ, tovbb (3) a YOSG Birodalmnak LET-TERHEZ (kln-kln) hrom-hrom Specilis-Zsilip Bergztse szksges az T-VEZETS TELJES-LEZRSNAK folyamatban / a MEGJULS folyamatban.
	
		            Nem tudom rtelmezni az Anyagi-Testi Jelenltemben azt, hogy ez pontosan mit jelent, ebben a rszben mgis Megrthetv vlt ez a rendelkezs.
	
		            Felttelezsem az, hogy ’szokatlan’ ennyi Specilis-Zsilip hasznlata az ’tjrban’ (?), azonban EGYETRTETT a YO s a MINDENSG-FORRSA, hogy ehhez a YOSG Birodalmn bell Teljesen-j Vltozshoz SZKSGES ez a Tbbszrs-Ellenrzs [az ILLESZKEDSEK PONTOSSGNAK tbbszri Ellenrzse].
	
		            Felttelezsem az is, hogy mivel az T-VEZETS sorn a FLD Kzsgben l teremtk tbb formban is megtapasztalhatjk a MEGJULST [vannak, akik Klnleges formban testeslhetnek meg az J LET-TRBEN, vagyis maga az Anyagi-Test s egyes hozz tartoz ramlsok SPECILIS VDELEMBEN haladnak vgig az T-VEZETSEN], ez az j jelleg is SZKSGESS teheti az ILLESZKEDSEK Specilis Ellenrzst [nem csupn az, hogy a YOSG Birodalmn bell most elszr rgzl be J TR-ALAP LET-TR].
	
		        Lehetsgesnek tartom, hogy a ’hrom-hrom Specilis-Zsilip’ hasznlata azrt szksges, mert az egyik a Klnleges formban megtesteslk lett rgzti hozz az J LET-TRHEZ, a msodik zsilip azokt, akik Specilis Rszleges jraTeremtst tapasztalnak meg az T-VEZETS TELJES-Lezrsakor, a harmadik zsilip pedig a tbbi let bergztshez tartozik [(648.r.) 197. pont (7) – elrhet ITT].
	
		 
	
		Az rs folytatdik a 654. rszben, elrhet ITT