201.
2022.04.05.
Fontolgatás
Elöljáróban ide-idézek néhány részletet a [658.r.] 199. pont (2) alpontból (elérhető ITT):
„…Amikor [egy-egy újonnan megnyílt Teremtő-Szakasz elején (itt a FÖLD Közösségében)] ténylegesen elkezdődött az ÉLET-TÉR EL-VÁLTOZÁSA [ez 
minden Teremtő-Szakaszban különböző jellegű / irányú volt (attól eltekintve, hogy folyamatosan beszűkítette az EL-VÁLTOZÁS az itt élők élet-lehetőségét / szabadságát)], kezdetben csak „NEHEZÜLT” az élet [ahhoz hasonlóan, mint amiről a (215.r.) 82. pontban írtam (elérhető ITT):
„…KÉP
Van egy szép táj [Tér]. Gyönyörű, zöld fűvel borított enyhén lankás (emelkedő) a tér [mint egy békés, barátságos domboldal]… még ’nem látok tovább’, ami azt jelentheti, hogy az itt élők Szándékai formálják majd tovább a teret (a saját Élet-Terüket) a (Szabad!) Választásuknak megfelelően… Egy kis közösség él itt [most én ember-formájúnak érzékelem őket, de ez csak a megértés miatt van így].
Békésen élnek / tevékenykednek / tapasztalnak / tanulnak… semmi sem sürgeti őket…
Nem tudni honnan „idegenek” „mentek be” ebbe a szép békés Térbe.
Valamikor [lehet, hogy nagyon hamar, lehet, hogy csak alig észrevehető lassúsággal] „hatalmuk alá” „hajtották / hajlították / kényszerítették” az ott élő kis közösséget az „idegenek”.
Képben úgy érzékeltem, hogy az „idegenek” egy „bárkát / kocsit” [valamilyen „elvett-és-átalakított-teret”] formáltak meg maguknak a ’helyben’ fellelhető tér és élet felhasználásával.
Az „idegenek” „helyet” „foglaltak” a „maguk számára elkülönített” (elvett) Térben, és a helyi lakosokat mindet egymás után egy „kötéllel” [megkötéssel] hozzárögzítették az őket „elkülönítve megtartó” tér-részhez [a továbbiakban „kocsi”-nak nevezem ezt az elvett-és-elkülönített tér-részt].
Az ottani TERET MEGTARTHATÓVÁ-Megformál(hat)ó teremtő-ereje [hatalma] az eredetileg ott élő ’helybélieknek’ van. Pontosan tudják ezt az „idegenek”.
Tudják azt is az „idegenek”, hogy amikor az itt élők Életében egy-egy Új Szakasz nyílik meg, a GONDOZÓJUK mindig ’Előkészíti’ számukra az Élet továbbfolytatásához szükséges ÚJ TERET, és ekkor mindig odakészít számukra ’erő’-csomagokat is. Ezeket az ’erő’-csomagokat amikor magukhoz veszik a ’helybéliek’, hozzá-igazodnak az ÚJ TÉRHEZ, és ezért oda képesek berögzülni az Életükkel.
Amikor a kis közösség ÉLETÉBEN eljött a Szakasz-Váltás, az „idegenek” „rövidebb gyeplőre fogták” a helybélieket, és a helybéliek erejével „húzatták” a „kocsijukat” a lankás dombon felfelé. Talán nem is vették észre a helybéliek, hogy „szolgaságba fogták” őket. Azt ’érezték / érzékelték’, hogy a táj [a Tér] már nem annyira ’barátságos’, és valami érthetetlen okból „NEHEZEBB” az életük / a Változás felé haladásuk…
Néhány helybélit az „idegenek” „kiemeltek” az ott élők közül, és „magukhoz édesgették” [bizalmat (= FÜGGŐSÉGET) építtettek bennük maguk felé irányulóan].
Ezeket a „kiemelt helybélieket” „megtanították” az „idegenek” arra, hogy „egy kicsit előbb” [„más utakon” (?), „más szabályok szerint” (?)] „haladjanak mint a többiek”. „Megtanították” őket a formálódó új [’zsenge hajtás’] felismerésére, és arra, hogyan és mikor „vegyék azt magukhoz” és „adják oda az idegeneknek”. „Megtanították” a „kiemelt helybélieknek” az „idegenek” azt is, hogy a ’zsengéből’ HOL és MENNYIT hagyjanak a helyén, hogy azt majd az odáig eljutó helybéliek magukhoz vehessék azért, hogy képesek legyenek [legalább „RÉSZBEN” vagy „NÉHÁNYAN”] beilleszkedni az ÚJ TÉRBE és „oda behúzni a kocsijukat”.
A helybéliek Érzékelték, hogy „valami megváltozott”, és hogy az élet-erejük (az életükhöz tartozó tér / a lehetőség) „fogy”. Azt a magyarázatot „Kapták” az „idegenektől”, hogy „meg kell tanulniuk” néhány új „dolgot” hogy újra erősek legyenek, és erre az „idegenek” „meg is tanítják őket” „cserébe azért”, ha „maguk közé fogadják őket”. [Kapcsolódó írás: 20090703 III. – elérhető ITT].
[2022.04.05.: A „kiemelt” „elöl”-„járók” „most is gyártják” (1) azokat a „nehéz (nehezítő) helyzeteket” (általában „csapdákat”) és (2) ezekhez kapcsolódó „magyarázatokat” („ideológiákat”, „propagandát”, „jogszabályokat”, „bizonyítékokat”, „tudományos eredményeket” stb), amelyekkel „elfogadhatóvá / elfogadottá” „igyekeznek tenni” azt, hogy „miért szükségesek” „további korlátozások és megszorítások”, „miért lesz jó az, ha most a szabadságuk egy-egy még-megmaradt darabkájáról önként lemondanak az itt élők” a „majdani jobb jövő (a közös-jó) érdekében”…
„Napok óta szerepel a hírekben” az, hogy „ott ahonnan elindult (?) a legutóbbi nagy-járvány” „(ideiglenesen) mindenkit megfosztottak a mozgás szabadságától”, és talán még élelemhez (és ki-tudja-még-mi-máshoz) csak a „hivatalakon keresztül” juthatnak. Az ilyen „totális” „ellenőrzés alá helyezés” is [az Ön-Gondoskodás lehetőségétől / képességétől való megfosztás] a „bel-háború” egyik formája, egy „kísérlet”… milyen „fenyegetés” / „félelem-keltés” [az Anyagi-Test és a Személyes Élet-Tér milyen EL-Változtatása] [a Közösen használható ÉLET-TÉR milyen EL-Torzítása] lehet alkalmas arra, hogy „elfogadtatható” legyen az olyan „irányítás”, amely minden élet-területre „képes kiterjedni” még olyan formában, hogy ne pusztuljon el minden Élet, „maradjon annyi, amennyi az élősködők továbbéléséhez szükséges”.]
Egyre „nagyobb” „teret” és „erőt” vontak magukhoz az „idegenek” „alkuval / megtévesztéssel / nyílt kényszerrel”.
Ez MEGISMÉTLŐDÖTT több Megújulási Szakaszban, a helybéliek ereje és ön-tudata / tudatossága minden alkalommal tovább sérült / gyengült.
Elérkezett egy újabb Megújulási Szakasz.
A „kocsiban” „várakozók” most is „előreküldték” a „kiemelteket”, de azok nem tudtak hozni „zsengét”. „Bizakodtak magukban és az addigi tapasztalataikban” az „idegenek”… a „kocsiban” már „elhelyezkedtek”, hogy a helybéliek majd a saját meglévő erejükből továbbjuttassák őket a Megújuló-Térbe.
Habár már kevés ereje van a helybélieknek, valamivel mégis mintha ’könnyebben’ haladnának… Nem vették még észre sem az „idegenek”, sem a helybéliek, hogy a „kocsi” már nincsen hozzákötve a helybéliekhez, mindenki csak a saját lépéseit teheti meg a saját erejéből…
A helybéliek elkezdik Érzékelni azt, hogy a táj [a Tér] ismét ’zöldebb’ és élettel-telibb… mivel a ’zsengét’ most teljes egészében ők maguk fogadják be, nem tudták „elvenni” „tőlük / előlük” az „idegenek”… a Lépések is könnyebbek, a Tudat is tisztul, és újra jól látható, hogy hová vezet az út…
[2022.04.05.: Tapasztaljuk azt a „kétségbeesett próbálkozást”, hogy a „kiemelt” „elöl”-„járók” (mivel még nem ismerték fel / nem értették meg, hogy már nem tartják őket gyeplővel, és így a „túlélésükhöz” már nem szükséges „másokat a hatalmuk alá hajtani / kényszeríteni”) a megfélemlítés és kényszer „eszköz-tárának” „teljes-palettáját” „bevetik” a „hatalmuk” „megtartása” / „megújítása” érdekében. Van, ahol mindez „generáció-váltással” is megnyilvánul az „elöl-járóságban” („egy-kutya-kölyke-mind”), máshol „még nincsen” „generáció-váltás”. A „kényszer” „eszköztárának” használata azt a fő célt szolgálja, hogy „olyan 
sokféle (és lehetőleg nehezítő irányú) Változás nyilvánuljon meg egyszerre” [a természetes Megújulási folyamatokkal egyszerre], amely „átláthatatlanná teszi” a Valós-Helyzetet, és ezzel elbizonytalanodást és zavart okoz az itt élőkben [azért, hogy könnyebben „irányíthatóvá” váljanak, „könnyebben lemondjanak a szabadságukról”]. A sok egyszerre megnyilvánuló Változás elemzése / értékelése ha kellően „leköti” az itt élők figyelmét, az olyan jelentős Elfáradást / elkedvetlenedést is okozhat, amely bezáródáshoz vagy akár megtöréshez is vezethet(ett korábban).
[263.r.] 100. pont II. alpont (elérhető ITT):
„…a test / lélek / érzékek TUDATOS ELFÁRASZTÁSÁNAK ismert útja az,
hogy „túlterhelik a rendszert”:
a túl sok információ / túl sok (látszat) probléma gyártása,
ezek „kiöntése az áramlásokba”
>>> ez a figyelem és teremtő-erő EL-TERELÉSÉNEK ismert módszere,
gyakran alkalmazzák a rejtőzködő létezők.
Így valóban fontos TUDATOSAN használni
a MEGKÜLÖNBÖZTETÉST
és a GONDOSKODÓK [továbbá a Saját (Ön)Lényeg] Belső Különleges utakon érkező irány-mutatását,
hogy pontosan átlássuk,
’mire terjedhet ki a hatalmunk’,
mi az a rész-feladat, amelyben a megélhető teljességünkkel fontos megnyilvánulnunk…”
Az „idegenek” is lassan észreveszik, hogy „távolodnak” tőlük a helybéliek, és „már nem húzzák őket a kocsiban”. Mivel [a saját erős szándékukkal] magukat „rögzítették be” a „kocsiban”, a „magára maradt” „kényszer” már nem képes TOVÁBB haladni, mert NINCSEN HOVA abban a Térben. Ahogyan a Tér Visszabomlik a Változás során természetes módon, visszabomlik mindazzal együtt, ami addig Jogosulatlanul „hozzátapadt”.
Teljesen leválasztásra került az ÉLET-TÉRRŐL a „becsáklyázódott idegen entitás” (Ok-Forrás):
20200908 [583-588.r.] 190. pont (1)-(6) - elérhető ITT
A helybéliek egyre ’rendezettebben’ haladnak a számukra ’Előkészített’ Új Térben, az Életük ismét ’megtelik’ Élettel / színekkel, a Szabadság újra megtalált békességével…”
Kezdetben az „elnehezülés” talán csak olyan volt, mintha egy erősebben fújó széllel [vagy egy folyóban az áramlással] szemben kellett volna haladni.
A most lezárult Teremtő-Szakaszban az ÉLET-TÉR EL-VÁLTOZÁSAI sajátos módon „mérgezéssel” [„idegen minták tudatos berögzítésével”] is „vegyültek”. Ez olyan jellegű további „elnehezülést” okozott az ÉLET-TÉRBEN, hogy nem csupán „egyre sűrűbbé” („ellen-állóbbá”) vált az ÉLET-TÉR, hanem egyre „szennyezettebbé” is. A „sűrűség” egyre erősebbé és egyre átláthatatlanabbá vált. A legutóbbi Teremtő-Szakasz folyamán voltak olyan szakaszok, amikor olyan „sűrűvé és fojtogatóvá” vált az ÉLET-TÉR, mint amilyen egy teljesen felépített „sötét-erdő-csapda” [(469.r.) 165. pont – elérhető ITT]. Ez az ÉLET-TÉR olyan EL-Változott „(sötét) sűrűsége” már, mintha egy „beton-tömbben” próbálnánk meg menni / haladni.
Ezek a megértést segítő képek valamennyire érzékeltetik azt, milyen Fő Okból eredően formálódhattak meg a FÖLD Közösségében az ’Elfáradás’-jellegek [és hogy miért sokféle formában (sok irányban elnehezülést okozva) nyilvánultak meg ezek]. Ez volt az oka annak is, hogy amikor a VILÁG [mint nagy-TEREMTŐ] elkezdte a FÖLDANYÁT felkészíteni a SPECIÁLIS GONDOSKODÁSOK megformálására, az első olyan súlyos elnehezülés, amelynek a megszüntetésére irányult, éppen az ’Elfáradás’ [az ÉLET-TÉR „csapdává” EL-Változott jellegéből eredő tér-vesztettség / erő-vesztettség] volt. Az ÉLET-TÉR „csapdává” EL-Változott jellegéből ered az is, hogy a mögöttünk lévő Teremtő-Szakasz egyes kisebb szakaszaiban ’egy egységnyi élet-építéshez’ nem volt elég az egyébként ehhez szükséges Személyes-Tér / élet-erő… és a kisebb szakaszokban akár háromszoros / négyszeres ’erő’ is szükséges lehetett ’egy egységnyi élet-építéshez’.
Ma is nagyon sok teremtő él úgy a FÖLD Közösségében, hogy az ’Elfáradás’ jellegű elnehezülés ténylegesen jelen van az Életében, és ezt „természetesnek” tartja [nem is tudja valójában, hogy milyen az Élet akkor, amikor nehezítők nélkül lehetséges az Élet]…”
2022.04.05.
’Furcsa és nehéz napokon vagyunk túl’. Ahogyan távolodunk majd ’térben’ ezektől a napoktól, a feltételezésem szerint egyre teljesebben megérthetjük azt, ’hogyan bomlik vissza a háború (mint csapda)” (?), hogyan válnak semmivé a „csapdák” és a „kényszer” „eddig megformált eszközei”…
Sok folyamat [Helyzet] van fent a ’felszínen’, és nagyon sok olyan Változás van, amely ’közeledik a felszínhez’ [ténylegesen rögzül be az ÉLET-TÉRBEN (az ÉLET-TÉRNEK már NEM a „csapda”-jellegeket még működtető TÉR-Részében, hanem a REND-TÉTELEKHEZ kapcsolódóan Befogadott TÉR-Részben, amely már ERŐSEN VÉDETT és nem változtatható „el”].
Nehéz értelmezni mindezt addig, amíg nem tapasztaljuk meg az Életünkben / az ÉLET-TÉRBEN a JOBBÍTÓ irányú Változásokat.
Kit a Bizalma, kit az Alázata tud vezetni abban, hogy olyan ’tudatos elfogadással’ személje / figyelje a Változásokat, amelyek segítik egyre teljesebben megérteni, hogy (1) mi záródik le éppen / minek az Elenegdését tapasztaljuk meg éppen, (2) és miből és hogyan bomlik ki az Új (Szabad) Harmonia.
Részleges az a megértésem, hogy ’nagyjából most’ [’a mögöttünk lévő néhány napban’ (?)] [talán mi magyarok (?), talán egy valamivel nagyobb közösség (?)] ’áthaladtunk’ egy „nehéz kapun”. Nem a ’felszabadulás kapujának’ nevezném, mert eredendően nem ezzel a céllal került „megformálásra” (a többség számára), hanem éppen az EL-Terelést / EL-Változátatást célozta meg (sokakra kiterjedően). Van egy olyan jellege ennek a „nehéz kapunak”, mintha a ’tű foka’ érzetét keltené, de ez nem a ’tű foka’ értelmű ’Megmérés / Értékelés’ az Életünket GONDOZÓK által, hanem érzetre olyan, mintha ezt a „nehéz kaput” még az „idegen entitás” „által adott mintákból / mérgekből / kényszerből” „rakták volna össze” az „elöl”-„járók” [ténylegesen az ÉLET-TÉRBEN (az ÁT-VEZETÉSI-TÉRBEN)] azon célból, hogy akik áthaladnak ezen a „nehéz kapun”, azokra „még erősebb gyeplő vagy rablánc kerüljön hozzárögzítésre”.
Részleges megértésem szerint ez a „nehéz kapu” egy nagyobb és szabadabb TÉR-Részből „beszűkítéssel” (EL-Torzítással) került megformálásra, „mesterséges EL-Terelő utak / áramlások” megformálásával és az ÉLET-TÉRBE való berögzítéssel (az „elöl”-„járók” által, az általuk „pénzelt” és/vagy kényszerített teremtők élet-erejének / Személyes Élet-Terének a „felhasználásával”, a „fájdalmak okozásával / okozásából / fokozásával”).
„Erős kényszerből megformált kapun áthaladásnak” érzem a mögöttünk lévő néhány napot [mint Teret].
Úgy érzem, hogy ez a „nehéz kapu” [mielőtt még áthaladtunk volna rajta] olyannyira megtisztításra került a „csapda” és „kényszer”-jellegétől, hogy nagyobb károkat már nem volt képes okozni [és semmiféle újabb gyeplőt vagy kényszert nem tudott berögzíteni senkire], mégis VESZÉLYES volt a „nehéz kapun” áthaladás.
Lehetségesnek tartom, hogy ez a „nehéz kapu” [mint Tér (!)] nagyjából 5 (vagy esetleg 10, 15 (?)] napnyi [legfeljebb ’egy hónapnyi’ (?)] ’tartam’ lehetett az életünkben. Ha ez a Tér 5 napnyi tartam volt, a feltételezésem szerint mindannyian 5 napként éltük meg. Akik már ’nagyobb önállósággal’ haladhattak végig ezen az 5 napon (mert a kisebb megbillenéseiket ön-erőből képesek kiegyensúlyozni, változó körülmények között is képesek az Életüket Irányban-Tartani], azok számára ez a „nehezebb” (nagyobb óvatosságot igénylő) megtapasztalás ténylegesen 5 nap volt. Ők is jelentős (SPECIÁLIS) Védelemben tapasztalták meg ezt az 5 napot. Akik számára ERŐSEBB Speciális Védelmeket biztosítottak az Életüket GONDOZÓK, azokban ennek az 5 napnak a Tapasztalata valamivel ’lassabban rögzül(t) be’ az Anyagi-Testükbe, és így számukra érzetben akár hetekig (?) is eltarthat még ez a valójában már bennük is befejeződött megtapasztalás (?)…
Talán volt némi remény arra, hogy mire elérkezünk ezekhez a napokhoz, a „nehéz kapu” teljesen visszabontásra kerülhet… de a részleges megértésem szerint ez nem sikerült. Csak megértést segítő képpel vagyok képes érzékeltetni a „nehézség” (?) jellegét (?).
A „kényszer” „eszközeivel-eszközeiből” [minden ismert kényszerítő-eszköz felhasználásával] „megformált nehéz kaput” elképzelhetjük akár a Csillagkapu filmekből ismert olyan csillagkapunak [itt az ÁT-VEZETÉSI-TÉREN belül], amely egy nem túl hosszú, de mégis „legalább néhány napi jelenlétet megkövetelő” folyosó [= Tér (!)]. Ezen végig kellett haladnia mindazoknak, akik az ÉLET-TÉR egy pontosan meghatározott részében voltak berögzülve. ’Egyenként’ (egyénenként) haladt végig ezen a „nehéz kapun” mindenki. Mivel pontosan nem lehet meghatározni, hogy egy-egy teremtőben milyen olyan Fokozott-Érzékenységek vagy sérülések vannak, amely alkalmasak lehettek volna a „megcsáklyázásukra” [valamilyen újabb kényszer-kapcsoltság berögzítésére], voltak a „nehéz kapu” „folyosójának” olyan szakaszai, ahol a „mézes-madzag” „duruzsolása” képes lehetett elfogadtatni valamilyen „újabb alkut”, más szakaszokban a félelmek különböző formái „hatottak” (kutattak, keresték a megsérthető élet-részeket), máshol a bűntudat / önvád / fájdalmak „felpiszkálása” folyt stb.
Részleges az a megértésem, hogy amikor ’az elmúlt napokban’ „elérkeztünk” ehhez a „nehéz kapuhoz”, a „folyosóba” „beépített” „csapda-jellegek” már legalább ’HATÁSTALANÍTÁSRA’ kerültek, sok esetben ténylegesen megnyilvánult (részben vagy egészben) a VISSZABONTÁSUK is. Maga a „nehéz kapu” [mint Tér] ugyanakkor még nem került teljesen visszabontásra [feltételezésem szerint az talán sokakban olyan belső zavart {vagy „nagyobb meglökést” (?)} okozhatott volna, amelyet nem lett volna képes Ön-Gondoskodással megszüntetni (?)].
Részleges az a megértésem, hogy mindenki a Tudatossága szerint ’haladt végig a mögöttünk lévő néhány napon’ [mint Téren]. Habár a „nehéz kapu” „által kijelölt Térben” „haladtunk”, már egy a „csapda”-jellegében HATÁSTALANÍTOTT TÉR-Részben voltunk jelen / haladtunk. Ez nagy figyelmet / Fokozott odafigyelést igényelt. (1) Aki képes volt már a kiegyensúlyozottsága megtartására, ’nagyobb önállósággal’ haladhatott végig a mögöttünk lévő néhány napon, (2) akiknek ERŐSEBB Védelmekre / SPECIÁLIS IRÁNYBAN-TARTÁSRA volt szüksége, azok számára ezt az Életüket GONDOZÓK ’Adták’.
Részleges az a megértésem, hogy ezt a „nehéz kaput” maradéktalanul VISSZABONTOTTA a FÖLDANYA [együtt a KÜLÖNLEGES GONDOSKODÓKKAL] akkor / azonnal, amint minden érintett ’áthaladt’ ezen a TÉR-Részen.
A „nehéz kapu” az eredeti NEHEZÍTŐ célja szerint nem tudott megnyilvánulni [azaz egyetlen teremtő Életéhez / Megformált-Testéhez / Személyes Élet-Teréhez sem rögzített be nehezítő megkötést].
Ugyanakkor mivel ebben a [Teljes-Visszabontására előkészülő] TÉR-Részben az Életünket GONDOZÓK SPECIÁLIS Jelenléte is megnyilvánult, a „nehéz kapun” (egyenként / egyedileg) ’végighaladókról’ a még meglévő „kényszer-kötések” teljesen leválasztásra kerültek.
AJÁNLOM AZ OLDALT
'
