20200908 - Form�l�d� �J MEGTART�I-GONDOSKOD�SOKR�L (676.r.)

 

            Mint eml�tettem,

’AJ�NLOTT’ ma m�r minden K�z�ss�gben az,

hogy a MEGTART�I-Teremt�

az eddigin�l sokkal ’nagyobb’ ’Teret’ adjon az egyedi teremt�knek arra,

hogy az Ered�-�n-Jelleg�kbe ber�gz�tett Ered�-Birodalmuk ALAP-JELLEGE az �n-�p�l�s�kben / Ki�rad�saikban egyre hangs�lyosabb� v�lhasson

[term�szetesen marad�ktalanul illeszked� m�don a Befogad� Birodalom �s K�z�ss�g saj�t ALAP-JELLEG�BE / MEGHAT�ROZ�IHOZ].

 

Az eddigi Tapasztalat az,

hogy ez a K�z�ss�g �LET�BEN nem a „k�oszt” vagy „elk�l�n�l�st” eredm�nyezi / n�veli,

hanem a teremt�k ’Boldogs�ga’ / ’Szenved�lye’

jelent�sen megn�veli az ’�let-Er�t’ �s a Kiteljesed�s Lehet�s�g�t a K�z�ss�gen bel�l.

 

Kezdetben a k�l�nb�z� Ered�-Birodalmakhoz tartoz� teremt�k

egym�s fel� t�vols�g-tart�bbak lehetnek,

de csup�n addig, am�g a K�z�ss�gre jellemz� [�ltal�nos �s K�l�nleges] k�zeled�si �s kapcsol�d�si, valamint kommunik�ci�s form�kat / �nkifejez�si lehet�s�geket biztoss� �p�tik az �let�kben.

 

A Tapasztalatok szerint

ha a teremt�k ’Boldog / Szenved�lyes’ / ’�LETTEL-TELT’ �letet �lnek

 [betartva a K�z�ss�g mindannyiukra egyform�n �rv�nyes�l� Meghat�roz�it],

a Kommunik�ci� / K�zeled�s �s �sszekapcsol�d�s

nagyon sok �j (sokszor teljesen egyedi) form�ja form�l�dik meg:

amely teremt�k k�z�tt a ’k�lcs�n�s vonz�d�s’ / a K�zeled�s (’tapintatos’) Sz�nd�ka megjelenik,

a K�zeled�s Sz�nd�k�nak ’er�s�d�s�vel’

’egyedi utakat form�lnak meg’ a K�zeled�s�k sz�m�ra,

amelyben pontosan olyan kommunik�ci�s (�s egy�b megnyilv�nul�si) form�kat seg�t fel�p�teni a sz�mukra a MEGTART�I-Teremt�,

amelyben egym�s azon egyedi jellegeit ismerhetik meg k�zelebbr�l, amelyre a ’vonz�d�suk’ ’ir�nyul’.

 

            Jelenlegi meg�rt�sem szerint a YO a MINDENS�G-FORR�S�NAK ezt az AJ�NL�S�T Befogadta, �gy a F�LDANYA is a K�z�ss�g�re vonatkoz� Szab�lyoz�sa r�sz�v� tehette ezt az AJ�NL�ST.

        Ez az oka annak, hogy

most

minden F�LD K�z�ss�g�ben �letre-Befogadott egyedi teremt�nek

a YOS�GON bel�l most imm�r �J T�R-ALAPON elkezd�d� �lete sz�m�ra megform�lt

(1) Befogad�si-Alapot

�s (2) a K�l�nleges Utat m�r megnyitott teremt�kben a K�l�nleges-Bels�-T�r ’szerkezet�t’

a F�LDANYA ennek az �j AJ�NL�SNAK megfelel�en �tform�lja

[ezt most m�g az �T-VEZET�SI-T�RBEN a F�LDANYA viszonylag egyszer�en megteheti,

miut�n err�l EGYEZTETETETT minden �rintett egyedi teremt� Ered�-nagy-TEREMT�J�VEL �s(�n)L�nyeg�vel].

 

Ez a Befogad�si-Alapot,

�s a K�l�nleges Utat m�r megnyitott egyedi teremt�kben a K�l�nleges-Bels�-Teret �rint� V�ltoztat�s

’jelent�sen Szabadabb� teszi’

a F�LD K�z�ss�g�n bel�li Megtapasztal�sokat.

 

Mint eml�tettem,

a legfontosabb ’�jdons�g’ az, hogy

a teremt�k sz�m�ra sokkal ’nagyobb’ ’t�r’ [kiteljesed�si lehet�s�g] ny�lik abba(n) az ir�nyba(n),

hogy az Ered�-�n-Jellegbe ber�gz�tett Meghat�roz�ikra alapul�an vezethess�k az �let�ket…”

 

 

20200908 [104.r.] 52. pont [az Anyagi-Test mindh�rom szintj�re ber�gz�t�sre ker�l az Ered�-�n-Jelleg] – el�rhet� ITT

 

20200908 [104-105.r.] 52. pont [K�zeled�skor / k�zeled�si-helyzetekben fontos felismernie a T�rsnak a T�rs Ered�-Birodalm�t; form�l�dik m�g, hogy az Anyagi-Test form�j�ban ez mennyire lesz ’l�that�’] – el�rhet� ITT:

 

„…Az egyedi teremt�knek

a F�LD K�z�ss�g�ben Anyagi-Testben is megtestes�l� �lete

[egy meg�rt�st seg�t� k�ppel] elk�pzelhet� �gy,

mint egy ’gondosan k�rbehat�rolt T�r / ter�let’,

amelynek a ’k�zep�ben’ egy ’h�z / �p�let’ van.

 

A k�rbehat�rolt T�r az a tapasztalatokkal bet�lthet� Szem�lyes �let-T�r [kiterjed�s a F�LD K�z�ss�g�ben],

amelyet a F�LDANYA ’Ad’ a teremt�vel megform�lt �sszecsend�l�sre alapul�an.

 

A k�r�lhat�rolt T�r ’ALAPJA’

a MEGBECS�L�S [YOS�G] �s TISZTELET [a F�LD ALAP-JELLEGE].

 

A MEGBECS�L�S �s TISZTELET minden Megnyilv�nul�s elhagyhatatlan Alapja,

’ebb�l / erre / ez�ltal’ nyilv�nul meg minden Megtarthathat� Megnyilv�nul�s.

 

A k�rbehat�rolt [Szem�lyes] �let-T�r biztos�tja

a Harmonikus megnyilv�nul�s Alapj�t

a F�LD K�z�ss�g�ben �letre-Befogadott m�s egyedi teremt�k fel� ir�nyul�an.

 

A ’hat�rol� ker�t�s’

az az �N-AZONOSS�GHOZ t�rs�tott T�VOLS�G-�s-EGYBEN-K�ZELS�G,

amely a F�LD K�z�ss�g�ben

az �LTAL�NOSAN-MEGHAT�ROZOTT-T�VOLS�GTART�ST jelenti.

 

Ez az a T�vols�g-�s-egyben-K�zels�g,

amelyn�l NEM KER�LHETNEK EGYM�SHOZ K�ZELEBB azok a teremt�k,

(1)

akik a K�ZELED�SR�L nem form�ltak meg egym�ssal �sszecsend�l�st,

(2)

vagy a F�LDANYA K�L�NLEGES OKB�L nem form�lt meg valamilyen r�videbb tartam� [Meger�s�t� / Gondoskod�si C�l�] K�l�nleges-K�zels�gi-Helyzetet a sz�mukra.

 

       A k�rbehat�rolt [Szem�lyes �lethez Rendelt / ’Adott’] T�r ’k�zep�ben’ ’van’ imm�r az ALAP-�RAML�S ’k�zvetlen bekapcsol�d�sa az Anyagi-Testhez. Ennek fontoss�g�r�l a 20200908 [50.r.] 30. pontban �rtam (el�rhet� ITT), valamint az [51.r.] 31. pontban (el�rhet� ITT).

 

A k�r�lhat�rolt (Szem�lyes) �let-T�r ’k�zep�n’

[a becsatlakoz� ALAP-�RAML�S-’ra’]

�p�l fel ma m�r az Anyagi-Test,

amelyben

egym�shoz ELV�LASZTHATATLAN szoross�ggal, �s egym�ssal EGY-EG�SZ-Harmoni�t megform�lva �sszekapcsol�dva,

a V�lasztott Teremt�si-Ir�nyokhoz Igazodva / a Megtapasztal�sra V�lasztott L�nyeg-C�l-�rtelem szerint m�gis valamelyest ’�n�ll�an’

Bels�-Terek ker�lnek megform�l�sra.

 

Ezek a Bels� Terek

a V�lasztott Megtapasztal�si Ir�nyok �ltal meghat�rozott �RAML�SOKHOZ val� K�ZVETLEN Hozz�kapcsol�d�s Lehet�s�g�t nyitj�k meg a teremt� sz�m�ra.

 

Ebben a pillanatban

ez a k�r�lhat�rolt (Szem�lyes) T�r ’k�zep�ben’ megform�l�d� Anyagi-Test

a F�LD K�z�ss�g�ben legal�bb kett� szint�,

legfeljebb h�rom szint�,

�s a tov�bbi ’szintek’ megform�l�s�nak a Lehet�s�g�t is tartalmazza.

 

            Elk�pzelhet� az Anyagi-Test ’Bels� Alap-Szerkezete’ �gy is, mint egy kett� (most legfeljebb h�rom) szintb�l �ll� ’piramis’ [a piramis �rtelm�r�l: 20121010 II – el�rhet� ITT].

        

 

1.

            Az ’Alap-szint’ az Anyagi-Testi Megtestes�l�s �ltal v�lasztott �LTAL�NOS jelleg� Megtapasztal�s. Ezen a Szinten r�gz�l be a Szem�lyes-Bels�-Szent�ly, �s itt vannak ber�gz�tve az �ltal�nos alap� K�zeli-�sszekapcsol�d�sok megform�l�s�t lehet�v� tev� Bels�-Terek alapjai.

 

2.

            Az Alap-Szint-’RE’ kihagyhatatlanul r��p�l� m�sodik szint a V�lasztott K�L�NLEGES Megtapasztal�s. Mivel a F�LD K�z�ss�g�ben legal�bb Kipr�b�l�s jelleggel minden �letre-Befogadott egyedi teremt�nek KIHAGYHATATLANUL V�LASZTAND� valamilyen K�l�nleges Tudatosod�s megnyit�sa, ezt a m�sodik ’szintet’ is minden egyedi teremt�ben a F�LDANYA kihagyhatatlanul Megalapozza.

       Ehhez a szinthez tartozik az �SSZETETT-K�l�nleges-Bels�-T�rnek a teremt� SAJ�T Rendelkez�s�ben l�v� T�r-R�sze.

       Vannak itt olyan K�l�nleges Tudatosod�si Lehet�s�gek, amelyek EGYSZER�BB Garancia Befogad�s�val nyithat�ak meg, �s vannak olyanok, amelyek ER�SEBB, vagy ak�r SPECI�LIS Garancia Befogad�s�val.

            Ezen a ’m�sodik szinten’ T�BBF�LE SZOROSS�G Megform�l�sa is V�laszthat� a F�LDANY�VAL.

 

3.

            A harnadik szint ebben a pillanatban m�g csak a MAGOK sz�m�ra ker�l t�nylegesen megform�l�sra, ugyanis a SPECI�LIS Teremt�si-Ir�nyokat Megnyitott egyedi teremt�k sz�m�ra �p�het� fel ez a ’szint’. Val�j�ban az �SSZETETT-K�l�nleges-Bels�-T�r F�LDANY�VAL K�Z�S T�r-R�sze tartozik ide. Itt ebben a pillanatban a F�LDANY�VAL megform�lhat� LEGSZOROSABB Bels� K�l�nleges �sszekapcsol�d�s Alapjai vannak ber�gz�tve, a SPECI�LIS �raml�sokhoz kapcsol�d� minden K�l�nleges Megnyilv�nul�s ’innen indul’, ’ebben nyilv�nul meg’.

 

Mindh�rom szinten

kihagyhatatlanul ber�gz�t�sre ker�l

az egyedi teremt� Ered�-�n-Jellege

[20191111 – el�rhet� ITT].

 

Ma m�r Szab�lyozva van,

hogy mit sz�ks�ges KIHAGYHATATLANUL ber�gz�teni az Ered�-�n-Jelleg ’mell�’

 [20200503 (1.r.) 2. pont – el�rhet� ITT].

 

Minden ’szinten’

 j�l felismerhet�en ber�gz�t�sre ker�l az,

hogy a teremt� Az-�let�b�l mennyit sz�n a K�l�nleges Megnyilv�nul�sra,

�s

a 2. �s 3. szinten az is ’j�l l�that�’,

hogy ’akkor �ppen milyen ar�ny�’ a Megnyilv�nul�saiban a K�l�nleges Megtapasztal�s

[teh�t ha Fontos Okb�l �ppen az Alap-Ar�nyn�l nagyobb m�rt�kben v�gez a teremt� K�l�nleges Munk�t: (67.r.) 37. pont – el�rhet� ITT, (80.r.) 42. pont – el�rhet� ITT].

 

Ez ut�bbi az�rt fontos,

 mert amikor ilyen ’Megemelt’ Ar�nyban sz�ks�ges a K�l�nleges Munk�k v�gz�se,

akkor az ilyen teremt� fel� t�bbf�le K�NNY�T�ST,

�s jellemz�en SPECI�LIS MEGER�S�T�SEKET is biztos�t folyamatosan a F�LDANYA.

 

Az, hogy az Anyagi-Test ’Bels�-Szerkezet�ben’ ber�gz�t�sre ker�l imm�r

az ’els�-szint’ [�LTAL�NOS Megtapasztal�s] �s a kihagyhatatlanul V�lasztand� ’m�sodik szint’ [a K�L�NLEGES Megnyilv�nul�s] egym�shoz viszony�tott ’Ar�nya’,

meghat�rozza az ’Alap-Szint’ �s a K�l�nlegess�gi-Szint egym�shoz viszony�tott ’nagys�g�t / kiterjed�s�t’.

 

            A K�L�NLEGES Birodalomb�l ered� teremt�kben az els� �s m�sodik szint [mint Szem�lyes �let-T�r] nagyj�b�l egyenl� ar�ny�.

       Amikor valaki MAGG� v�lik, �s �gy az Anyagi-Test�ben a harmadik [Speci�lis] szint is megform�l�dik, akkor a m�sodik �s harmadik szint EGY�TT adja ki azt az Ar�nyt, amelyet a teremt� a K�l�nleges Megnyilv�nul�sa sz�m�ra V�lasztott. Az ilyen teremt�kben lehets�ges, hogy a m�sodik szint nagyobb �s a harmadik szint kisebb (p�ld�ul csak egy SPECI�LIS Ir�nyt �p�t �ppen az �let�ben), de az is lehet, hogy a SPECI�LIS szint �s a m�sodik szint nagyj�b�l egyform�k.

 

       (…) Mint eml�tettem,

a ’Szem�lyes �let-Teret’ ’k�r�lhat�rol� hat�r’

azt a legkisebb t�vols�got  is jelenti,

amennyire ez a teremt� ’k�zel’ ker�lhet azon m�s egyedi teremt�kh�z,

akikkel NEM form�lt meg �sszecsend�l�st

az egym�shoz k�zeled�s k�l�nf�le form�ir�l.

 

 Az �ltal�nosan-Meghat�rozott-T�vols�gtart�sn�l K�ZELEBB

egy egyedi teremt� m�s egyedi teremt�kh�z [itt a F�LD K�z�ss�g�ben] �LTAL�NOS Alapon akkor ker�lhet,

ha a ’h�zon’ [az Anyagi-Testen] bel�l valamelyik ’szob�j�b�l’ [Bels�-Ter�b�l] ’utat enged ehhez’.

Mint eml�tettem, ma m�r �SSZECSEND�L�S megform�l�sa sz�ks�ges ehhez.

Az �sszecsend�l�s Szab�lyozza azt,

hogy egy m�sik egyedi teremt� a K�ZELI-�sszekapcsol�d�s melyik form�j�t [’melyik szob�j�t’, melyik Szoross�g�t] V�lasztotta

[csal�dtag, bar�t, egy�ttes-tev�kenys�g, p�rkapcsolat],

�gy ’melyik szob�hoz’ [= melyik K�ZELS�GI FORM�HOZ / �raml�shoz] kapcsol�dhat.

 

Az ’Alap-Szintet’ [�LTAL�NOS Megtapasztal�st]

elk�pzelhetj�k egy n�gyzet vagy t�glalap alap� T�rnek,

amely (legal�bb) �t k�l�nb�z� ’szob�b�l’ (Bels�-T�rb�l) �ll.

Ezek valamelyest kapcsol�dnak egym�shoz is,

de val�j�ban ’�n�ll�’ �raml�s-rendszer tartozik hozz�juk.

 

    Mivel az ’Alap-szinten’ vannak ezek a Bels�-Terek, mindegyikhez az ALAP-�RAML�SNAK azon Bels�-�raml�s-R�sz�b�l �ramlik az �let-er� / Megval�s�t�-er�, amely ehhez a szinhez csatlakozik.

 Annyi �s olyan �LTAL�NOS ALAP� K�zeli-�sszekapcsol�d�st form�lhat meg a teremt�,

amelyet k�pes �-maga is ’kiegyens�lyozottan’ meg�lni.

 

Az �r�s folytat�dik a 677. r�szben, el�rhet� ITT