20200908 - Form�l�d� �J MEGTART�I-GONDOSKOD�SOKR�L (695.r.)

 

            MAGOKNAK �rdemes ism�t elolvasni a jelzett �r�s-r�szekb�l n�h�ny r�szletet [(656-662.r.) 199. pont (2) – el�rhet� ITT:

„…Az ’Elf�rad�s’

az �l� teremt�kben egy olyan Helyzet / V�ltoz�s,

amelyben m�r annak a Vesz�lye ismerhet� fel [Jelez],

hogy a teremt� t�nylegesen ’abba az ir�nyba halad’ [olyan er�-veszt�s kezd�d�tt meg benne],

amely hamarosan k�ptelenn� teszi az �lete �nerej� Meg�v�s�ra �s Ir�nyban-Tart�s�ra.

 

Ha a Jelz�-Helyzetekben

(1) ak�r a teremt� �nmaga

�s/vagy (2) az �let�t K�zvetlen�l GONDOZ�K

nem kezdik meg azonnal �s ’c�l-ir�nyosan’ az ’Elf�rad�s’ [a leggyakrabban er�-vesztetts�g / valamilyen t�r-veszt�s] megsz�ntet�s�t,

a Helyzett�l �s a teremt� Tudatoss�g�t�l f�gg�en

[n�ha lassabban, n�ha nagyon gyorsan]

az ’Elf�rad�s’ t�nyleges EL-V�LTOZ�SS� is megform�l�dhat.

 

Amikor m�g ’csup�n’ az ’Elf�rad�s’ [mint ’elnehez�l�s’ / Vesz�ly] Jelez / ismerhet� fel a teremt�ben

[teh�t amikor az ’Elf�rad�s’ m�g nem form�l�dott meg t�nyleges EL-V�ltoz�ss�],

a Helyzett�l �s a teremt� Tudatoss�g�t�l [a megnyitott �let-�p�t�si lehet�s�geit�l] f�gg�en

a teremt� maga k�pes lehet �n-Igazod�ssal [�ner�b�l, fokozott odafigyel�ssel, kisebb-nagyobb (ideiglenes vagy tart�s jelleg�) Ir�ny-V�ltoztat�sokkal] megsz�ntetni az ’Elf�rad�st’.

 

         (…) Az ’Elf�rad�s’ kezdetben ink�bb csak az ’�let-tengelyek’ ment�n val� kisebb EL-Mozdul�sk�nt �rz�kelhet�, a ’K�z�ppont’ m�g biztosan ber�gz�lve a hely�n van. A dacoss�gn�l is ismertetett ’fokozatoss�g’ a leggyakrabban Felismerhet� az ’Elf�rad�s’ megform�l�d�s�n�l [kisebb vagy nagyobb EL-Fordul�s / EL-Mozdul�s, a K�z�pponthoz kapcsol�d�s ’fellazul�sa’, majd v�g�l a K�z�ppontb�l val� kimozdul�s…].

 

V�ltoz� [~ egy�nhez �s helyzethez igazod�an k�l�nb�z�] lehet az,

hogy egy teremt� a benne megform�l�dott ’Elf�rad�st’

’mely fokoz�d�s�ig’ k�pes m�g �n-er�b�l is megsz�ntetni,

illetve milyen ’fokoz�d�sig’ k�pesek az �let�t K�zvetlen�l GONDOZ�K K�NNY�T�SSEL vagy m�s �ton seg�teni a teremt� kiegyens�lyoz�d�s�t

[vagyis meddig lehets�ges �n-er�b�l �s/vagy az �letet GONDOZ�KKAL egy�tt MEGEL�ZNI azt,

hogy az ’Elf�rad�s’ t�nyleges EL-V�ltoz�ss� form�l�djon meg].

 

Amikor az ’Elf�rad�sb�l’ t�nyleges EL-V�ltoz�s form�l�dik meg

[(1) ak�r m�g csup�n a ’Saj�t �letben’ (’bel�l maradva a Szem�lyes �let-T�ren’),

(2) ak�r m�r Tov�bbterjedt az EL-V�ltoz�s m�s teremt�re is (a K�zeli-�sszekapcsol�d�sban l�v�kre,

vagy ak�r m�s t�volabb l�v� teremt�kre)

vagy k�zvetlen�l mag�ban az �LET-T�RBEN okoz EL-V�ltoz�st],

akkor az EL-V�ltoz�s-jelleg m�r csak valamilyen Rendez�-�ton

[ma m�r jellemz�en az EL-V�ltoz�s Ok-Forr�s�hoz igazod� REND-T�TEL sor�n] sz�ntethet� meg.

 

       (…) Az ’Elf�rad�s’ jellemz�en olyan (szem�lyes) okb�l form�l�dik meg a teremt�k �let�ben (Anyagi-Test�ben), amikor valamilyen ’t�bblet-feladatot / t�bblet-munk�t’ v�geznek. Jellemz�en az olyan feladat-teljes�t�sek sor�n form�l�dik meg az ’Elf�rad�s’, amikor olyan K�zvetlen Gondoskod�si Feladatokat teljes�t valaki, amely t�nylegesen ’t�bb’ (�s �ltal�ban ’m�s’ is) mint amennyit-amit �-maga V�lasztott / felv�llalt.

 

A leggyakrabban olyankor form�l�dik meg ’Elf�rad�s’,

amikor az �let Meg�v�sa �rdek�ben

(1) t�bblet-munk�kat sz�ks�ges teljes�teni

�s/vagy (2) olyan Ir�nyokban nyilv�nul meg a teremt�, amely Ir�nyokat akkor-�s-ott nem nyitott m�g meg az �let�ben

[vagy ha azokat meg is nyitotta, m�g nem �ll k�szen azon ir�nyokban a megnyilv�nul�sra].

 

Az ’Elf�rad�s’ nagyon gyakran form�l�dik meg azokban a teremt�kben,

akiket „EL-Tereltek” a Saj�t �let�kt�l,

akiket „szolgas�gban” „tartanak”,

akiknek az �let�r�l b�rmilyen m�don „lev�lasztottak” Szem�lyes �let-T�r-R�szeket

[p�ld�ul akiket a „h�bor�” „ok�n” „elszak�tanak” (1) a saj�t otthonukt�l �s/vagy (2) a K�zeli-�sszekapcsol�d�sban l�v� t�rsaikt�l…]

 

Gyakori oka az ’Elf�rad�s’ megform�l�d�s�nak az,

ha valamilyen „nem v�rt” [el�re el-nem-tervezett] V�ltoz�s k�vetkezik be a Megnyilv�nul�s folyamat�ban,

�s emiatt V�ltoztatni sz�ks�ges a Megnyilv�nul�s folyamat�n.

 

Ilyenkor az ’Elf�rad�s’ oka k�zvetlen�l az,

hogy a teremt� �let�hez m�g nem r�gz�lt be az a Szem�lyes �let-T�r [�s az Anyagi-Test�n bel�l az a ’bels�-harmonia’],

amely SZ�KS�GES a Megtapasztal�shoz.

 

Gyakori, hogy a „nem v�rt” V�ltoz�s sor�n

t�nylegesen „megsemmis�lnek” [vagy jelent�sebben EL-V�ltoznak] a Megval�s�t�shoz sz�ks�ges (el�k�sz�tett) eszk�z�k / er�k / utak / t�r-r�szek (�raml�sok).

Ilyenkor a t�nyleges T�r-Veszt�s az ’Elf�rad�s’ oka.

 

Ugyancsak ide tartozik az,

ha egy olyan t�rs „kiesik” a Megval�s�t�sb�l,

 akivel ’Egy�tt’ ker�lt megtervez�sre / meghat�roz�sra a Megnyilv�nul�s.

[A „marad�k-feladatok” teljes�t�s�r�l: 20190301 II, II. pont – el�rhet� ITT, 20200908 [452-453.r.] 159. pont – el�rhet� ITT].

 

            A F�LD K�z�ss�g�ben [a VIL�GI Befogadotts�g tartam�ban] megform�l�dott ’Elf�rad�s’-jellegek ’egyedinek’ tekinthet�ek AZ-�LET TEREIBEN.

            Egy Harmonikusan fejl�d� K�z�ss�gben az �LET-T�R [akad�lyok �s nehez�t�k n�lk�l] ’Teret-Nyit / Teret-Ad’ a ’kiteljesed�’ �let-�p�t�snek.

            A F�LD K�z�ss�g�nek �LET-TERE ugyanakkor minden Teremt�-Szakaszban nagyon kor�n olyan ir�ny� EL-V�ltoz�sba kezdett, amely folyamatosan SZ�K�TETTE a Harmonikus �let-�p�t�s / Harmonikus kiteljesed�s lehet�s�g�t [(449.r.) 158. pont – el�rhet� ITT].

            Egy Harmonikusan m�k�d� K�z�ss�gben az �LET-T�R �raml�saiban ’nagyobb ellen�ll�s n�lk�l’ [s�t, ’g�rd�l�kenyen’, k�nnyen] lehet haladni [ha a teremt� az �let�t az �sszecsend�l�sekkel meghat�rozott ir�nyokban vezeti / �p�ti].

            A F�LD K�z�ss�g�ben egy �j Teremt�-Szakasz legelej�n a F�LDANYA az egyedi teremt�k sz�m�ra ’annyi �s olyan jelleg�-kiterjed�s�’ Szem�lyes �let-Teret Adott, amely az �sszecsend�l�ssel meghat�rozott �let-�p�t�shez (’egy kis r�hagy�ssal’) Sz�ks�ges.

            Ameddig nem jelentkezett az �LET-T�R EL-V�LTOZ�SA [egy �j Teremt�-Szakasz legelej�n], ’sz�p’ �s az eltervezettek szerinti volt [akad�lyok �s nehez�t�k n�lk�li volt] az �let-�p�t�s.

            Amikor t�nylegesen elkezd�d�tt az �LET-T�R EL-V�LTOZ�SA [ez minden Teremt�-Szakaszban k�l�nb�z� jelleg� / ir�ny� volt (att�l eltekintve, hogy folyamatosan besz�k�tette az EL-V�LTOZ�S az itt �l�k �let-lehet�s�g�t)], kezdetben csak „NEHEZ�LT” az �let [ahhoz hasonl�an, mint amir�l a (215.r.) 82. pontban �rtam (el�rhet� ITT):

            „…Amikor a kis k�z�ss�g �LET�BEN elj�tt a Szakasz-V�lt�s, az „idegenek” „r�videbb gyepl�re fogt�k” a helyb�lieket, �s a helyb�liek erej�vel „h�zatt�k” a „kocsijukat” a lank�s dombon felfel�. Tal�n nem is vett�k �szre a helyb�liek, hogy „szolgas�ba fogt�k” �ket. Azt ’�rezt�k’, hogy a t�j [a T�r] m�r nem annyira ’bar�ts�gos’, �s valami �rthetetlen okb�l „NEHEZEBB” az �let�k / a V�ltoz�s fel� halad�suk…

       (…) A helyb�liek �rz�kelt�k, hogy „valami megv�ltozott”, �s hogy az �let-erej�k „fogy”. Azt a magyar�zatot „Kapt�k” az „idegenekt�l”, hogy „meg kell tanulniuk” n�h�ny �j „dolgot” hogy �jra er�sek legyenek, �s erre az „idegenek” „meg is tan�tj�k �ket” „cser�be az�rt”, ha „maguk k�z� fogadj�k �ket”. [Kapcsol�d� �r�s: 20090703 III. – el�rhet� ITT].

      Egyre „nagyobb” „teret” �s „er�t” vontak magukhoz az „idegenek” „alkuval / megt�veszt�ssel / ny�lt k�nyszerrel”.

            Ez megism�tl�d�tt t�bb Meg�jul�si Szakaszban, a helyb�liek ereje �s �n-tudata / tudatoss�ga minden alkalommal tov�bb s�r�lt / gyeng�lt…”

 

            Kezdetben az „elnehez�l�s” tal�n csak olyan volt, mintha egy er�sebben f�j� sz�llel [vagy egy foly�ban az �raml�ssal] szemben kellett volna haladni.

      A most lez�rult Teremt�-Szakaszban az �LET-T�R EL-V�LTOZ�SAI saj�tos m�don „m�rgez�ssel” [„idegen mint�k tudatos ber�gz�t�s�vel”] is „vegy�ltek”. Ez olyan jelleg� tov�bbi „elnehez�l�st” okozott az �LET-T�RBEN, hogy nem csup�n „egyre s�r�bb�” („ellen-�ll�bb�”) v�lt az �LET-T�R, hanem egyre „szennyezettebb�” is. A „s�r�s�g” egyre er�sebb� �s egyre �tl�thatatlanabb� v�lt. A legut�bbi Teremt�-Szakasz folyam�n voltak olyan szakaszok, amikor olyan „s�r�v� �s fojtogat�v�” v�lt az �LET-T�R, mint amilyen egy teljesen fel�p�tett „s�t�t-erd�-csapda” [(469.r.) 165. pont – el�rhet� ITT]. Ez az �LET-T�R olyan EL-V�ltozott „(s�t�t) s�r�s�ge” m�r, mintha egy „beton-t�mbben” pr�b�ln�nk meg menni / haladni.

            Ezek a meg�rt�st seg�t� k�pek valamennyire �rz�keltetik azt, milyen F� Okb�l ered�en form�l�dhattak meg a F�LD K�z�ss�g�ben az ’Elf�rad�s’-jellegek [�s hogy mi�rt sokf�le form�ban (sok ir�nyban elnehez�l�st okozva) nyilv�nultak meg ezek]. Ez volt az oka annak is, hogy amikor a VIL�G [mint nagy-TEREMT�] elkezdte a F�LDANY�T felk�sz�teni a SPECI�LIS GONDOSKOD�SOK megform�l�s�ra, az els� olyan s�lyos elnehez�l�s, amelynek a megsz�ntet�s�re ir�nyult, �ppen az ’Elf�rad�s’ [az �LET-T�R „csapd�v�” EL-V�ltozott jelleg�b�l ered� t�r-vesztetts�g / er�-vesztetts�g] volt. Az �LET-T�R „csapd�v�” EL-V�ltozott jelleg�b�l ered az is, hogy a m�g�tt�nk l�v� Teremt�-Szakasz egyes kisebb szakaszaiban ’egy egys�gnyi �let-�p�t�shez’ nem volt el�g az egy�bk�nt ehhez sz�ks�ges Szem�lyes-T�r / �let-er�… �s a kisebb szakaszokban ak�r h�romszoros / n�gyszeres ’er�’ is sz�ks�ges lehetett ’egy egys�gnyi �let-�p�t�shez’.

        Ma is nagyon sok teremt� �l �gy a F�LD K�z�ss�g�ben, hogy az ’Elf�rad�s’ jelleg� elnehez�l�s t�nylegesen jelen van az �let�ben, �s ezt „term�szetesnek” tartja [nem is tudja val�j�ban, hogy milyen az �let akkor, amikor nehez�t�k n�lk�l lehets�ges az �let].

 

     A 20200908 [255.r.] 96.p. II. alpontban �rtam arr�l (el�rhet� ITT), hogy az ER�N FEL�L V�GZETT k�l�nleges megnyilv�nul�s milyen EL-V�LTOZ�SOKAT okozhat:

            „…A F�LDANYA azokat a kor�bbi TAPASZTALATOKAT [�s ezek �RT�KEL�SEIT] is ’csatolta’ az EGYEZTET�SHEZ, amelyek azt mutatt�k meg, hogy

(1)

AZ ER�N FEL�L V�GZETT,

�s (2)

a TART�SAN AZ ER�N FEL�L V�GZETT K�L�NLEGES MUNKA

milyen t�nyeges EL-V�LTOZ�SOKAT okozott az �rintett teremt�kben

[�s ak�r m�sokra kiterjed�en].

 

            Az ’er�n fel�l’ v�gzett K�l�nleges Munka r�szben azt jelenti, hogy ezek a teremt�k a megkezdett K�l�nleges Feladataikat olyan k�r�lm�nyek k�z�tt is igyekeztek folytatni / beteljes�teni, amikor valamilyen hirtelen v�ltoz�s megszak�totta a bels� �sszekapcsol�d�st a F�LDANY�VAL / GONDOSKOD�KKAL, �s ak�r a Feladatot egy�tt teljes�t� teremt�k k�z�tt. Ez teh�t azt jelenti, hogy a Jobb�t� Munk�kat olyan k�r�lm�nyek k�z�tt v�gezt�k ezek a teremt�k, amikor a sz�ks�ges Felt�telek m�r nem �lltak rendelkez�sre, �s e kedvez�tlen ir�ny� v�ltoz�s�rt az �rintett teremt�k maguk nem voltak felel�sek [megtett�k ami az adott helyzetben t�l�k telt].

     [R�szlet a 20190831-i �r�sb�l (el�rhet� ITT): „…Meg�rt�st seg�t� k�p: a ’testv�rem’ (a csal�dom egyik tagja, akivel Szorosabb Kapcsol�d�sban �lek) elindult otthonr�l, hogy elv�gezzen egy Feladatot (r�szben a csal�d �rdek�ben is). � felk�sz�lt erre a Feladatra, tudta hov� menjen �s mit tegyen, kivel tal�lkozzon stb. Valamilyen (nem �rtett, v�ratlan) okb�l hirtelen meggyeng�lt a l�nye, m�r akkor „l�ttam”, amikor elindult, de m�g a h�zon bel�l volt. Amint ki�rt a kapun, �sszeesett. Visszahozt�k a h�zba, �s nagy volt az izgalom, hogy most mi lesz. Visszavitt�k a hely�re (az �gy�ba), hogy ott meggy�gyuljon. Elv�llaltam, hogy elv�gzem helyette a Feladatot a legs�rget�bb r�szeiben. K�rtem, hogy szedje �ssze az erej�t, mondja el mit hogyan tegyek stb. A Feladat nem hozz�m tartozott eredetileg, ez�rt nem tudtam, hogy milyen eszk�z�k sz�ks�gesek. Tudtam, hogy valamilyen „meghatalmaz�s” is sz�ks�ges t�le, hogy az �gyeiben elj�rhassak. Nyilv�nval�an marad�ktalanul nem tudtam teljes�teni a feladatot, de megpr�b�ltam tenni valamit, hogy a megny�lt lehet�s�g ne vesszen el a csal�d sz�m�ra… Most vissza kell ker�lnie a Feladatnak ahhoz, ’akiben az a Feladat a saj�t felv�llal�sa ok�n val�ban �l’….”

 

            Eml�tettem azt az �ltal�nos AJ�NL�ST, amely szerint a K�L�NLEGES Birodalomb�l ered� egyedi teremt�k egy K�z�ss�g�ben Anyagi-Testben megtestes�lve �ltal�ban az �let�k 50%-�t sz�nhatj�k a K�l�nleges Megnyilv�nul�sokra. Ha enn�l nagyobb Ar�nyban nyilv�nulnak meg a K�l�nlegess�gben, akkor SZAB�LYOZNI sz�ks�ges a K�z�ss�gen bel�l, hogy (1) MILYEN M�RT�KBEN �s (2) MILYEN FELT�TELEKKEL emelkedhet a K�l�nleges Megnyilv�nul�s ar�nya ak�r TART�SABBAN, ak�r csak egy r�vid tartamra (vagy egy pontosan meghat�rozott Felv�llal�s beteljes�t�se �rdek�ben).

            A VIL�GON k�v�l a t�bbi �LTAL�NOS �LET-ALAP� Birodalomb�l ered� egyedi teremt�k sz�m�ra az 50%-os K�l�nleges Megnyilv�nul�si Ar�ny t�lzottan megterhel�, �s sokszor okozott t�nyleges Megt�r�st. Sz�mukra a 10-15% lehet az az Ar�ny, amelyet a m�r nagyobb tapasztalattal rendelkez� teremt�k v�laszthatnak. A F�LD K�z�ss�g�ben a YOS�GB�L ered� MAGOK sz�m�ra [ha lesznek majd ilyenek] a legfeljebb 30%-os K�l�nlegess�gi Ar�ny egyedi megenged�ssel lehet majd csak V�laszthat� [(232.r.) 89. pont – el�rhet� ITT]. Ennek az egyedi Szab�lyoz�snak az az oka, hogy a F�LD K�z�ss�ge a YOS�G Birodalm�n bel�l m�r Eredend�en (!) olyan K�z�ss�gk�nt ker�lt meghat�roz�sra, ahol azok a YOS�GB�L ered� egyedi teremt�k �lhetnek, akik azt V�lasztj�k, hogy az �let�k egy jelent�sebb r�sz�vel k�zvetlen�l r�szt vesznek a Neh�zs�gek megsz�ntet�s�ben.

 

            A F�LDANYA MAGJAI k�z�l t�bben [most itt az �T-VEZET�S tartama alatt] m�r tart�sabban is v�geznek K�l�nleges [ma m�r ak�r Speci�lis] munk�kat is olyan form�ban, hogy r�videbb tartamokra ak�r 70 / 80 / 90% is lehet az �let�kben a K�l�nleges megnyilv�nul�s ar�nya.

 

Tapasztalat az, hogy

a 70% feletti Ar�ny� K�l�nleges Megnyilv�nul�s csak akkor lehets�ges,

ha T�BB ilyen teremt� egym�shoz k�zvetlen�l is kapcsol�dik,

�s egym�st is seg�tik a K�l�nleges-Munkav�gz�sben,

a Tapasztalatok �rt�kel�s�ben,

egym�s Meger�s�t�s�ben akkor, ha a t�rsban a kiegyens�lyozotts�g meggyeng�l.

[(67.r.) 37. pont – el�rhet� ITT]

 

Tapasztalat az,

hogy az ilyen NAGY Ar�ny� K�l�nleges Megnyilv�nul�s hosszabb tartamban [vagy ak�r m�r R�VIDEBB (!) tartamban is]

 az Anyagi-Testben EL-V�LTOZ�SOKAT okoz(hat),

ha nem k�pes biztos�tani a teremt� kell� �N-Gondoskod�st az Anyagi-Teste kiegyens�lyozotts�ga vissza�ll�t�s�ra.

 

A F�LDANYA �RT�KEL�SE az, hogy

 amennyiben a Tart�sabban [vagy ak�r r�videbb tartamban] nagyon magas Ar�nyban K�l�nleges Munk�t v�gz� teremt�k

nem k�pesek ’�n�ll�an’ kell� tartamot �s er�t biztos�tani az �let�k / �let-Alapjuk �LTAL�NOS r�sz�nek [az Anyagi-Testnek] az �N-Meger�s�t� Gondoz�s�ra,

lehet�v� kell tenni, hogy SZAB�LYOZOTT form�ban

JELENT�S K�NNY�T�SEKKEL

a MEGTART�I-Teremt� [K�zvetlen�l (!) a MEGTART�I-Teremt�]

ezen �N-Gondoskod�s egy r�sz�t ’P�tolhassa’

[csak a legsz�ks�gesebb tartamban].

 

Ha 

(1) FONTOS OKB�L

�s/vagy  (2) JELENT�SEN HOSSZABB TARTAMBAN

a K�l�nleges Gondoskod�st teljes�t� egyedi teremt�

nem k�pes az �lete �LTAL�NOS r�sz�nek a marad�ktalan �N-Gondoz�s�ra

[az Anyagi-Teste, az �ltal�nos Alap� K�zeli-�sszekapcsol�d�sai Gondoz�s�ra,

a K�zeli-�sszekapcsol�d�sban l�v� T�rsakkal elind�tott teremt�sek megnyilv�n�t�s�ra],

ezek a Meghat�roz� �let-r�szei nem maradhatnak K�zvetlen Gondoskod�s n�lk�l.

 

            A F�LDANYA m�r ezen [Kor�bbi K�r�s�nek �s] �N-�RT�KEL�S�NEK az alapj�n Rendelkezett a F�LD K�z�ss�g�re kiterjed�en arr�l, hogy

az �ltal�nos Alap� K�ZELI-�sszekapcsol�d�sok

a F�LD K�z�ss�g�ben FOKOZOTTAN-V�DETTEK,

a K�zeli-T�rsakkal �sszecsend�l�sre alapul�an elind�tott teremt�sek GONDOZ�S�RA [a Megnyilv�nul�s Felt�teleinek a marad�ktalan biztos�t�s�ra]

a F�LDANYA is kiemelt [Speci�lis (!)] figyelmet ford�t.

 

            A YOS�G Birodalm�n bel�l az �ltal�nos Alap� K�ZELI-�sszekapcsol�d�sok Az-�let / A-Megnyilv�nul�s olyan fontos r�szei, amelyek n�lk�l LEHETETLEN Az-�let �s A-Harmonia Megnyilv�nul�sa.

 

Tapasztalat,

hogy amikor a teremt�k nem k�pesek az �sszecsend�l�sen alapul� K�ZELI-�sszekapcsol�d�saik [�s �gy az �let�k �LTAL�NOS r�sze] Harmonikus megnyilv�n�t�s�ra,

az hosszabb tartamban

[vagy ak�r m�r r�videbb Tartamban is, f�leg, ha a teremt�kben m�r megform�l�dtak Fokozott-�rz�kenys�gek]

MEGT�R�ST / Nagy-Bez�r�d�st okozhatnak

[azaz olyan bels�-t�r-veszt�st, amelyet �N-er�b�l m�r nem k�pesek Rendezni,

�s eddig a MEGTART�I-Teremt�nek sem volt t�rv�nyes Lehet�s�ge a T�r-Veszt�s t�nyleges KIIGAZ�T�S�RA

(a FORR�S-T�RBE BEEMEL�S megform�l�d�sa el�tt,

illetve a SPECI�LIS GONDOSKOD�SOK megform�l�sa el�tt)].

 

 

Nagyon nagy neh�zs�get jelent a K�z�ss�gek �LET�BEN az,

hogy a K�l�nleges Meger�s�t�sek nagyon gyakran „feneketlen k�tba” „elpazarolt” Gondoskod�s.

 

A K�l�nleges Tudatosod�st megnyit� [�gy m�r tudatosabb] teremt�k k�pesek ’tanulni’ az ilyen helyzetekb�l is [a tapasztalataik gyarapodnak],

azonban a munk�juk eredm�nye ’Kint’ / A-L�that�ban nem tud ’k�zzel foghat�’ / Megtapasztalhat� form�ban megnyilv�nulni.

Hasonl� ez ahhoz a nemr�gen a h�rekben is ismertetett helyzethez,

amikor egy ’covid’ betegeket is kezel� oszt�lyon a (t�d�-beteg?) beteg �jjel elkezdett doh�nyozni,

�s felgy�jtotta a k�r-termet, sok milli� forintos k�rt okozva az �let-ment� m�szerekben / berendez�si t�rgyakban.

 

Am�g a MEGTART�I-Teremt� [nagy-TEREMT� / MINDENS�G-FORR�SA]

nem biztos�tja a teremt�k �let�nek marad�ktalan LEV�LASZT�S�T a Jogosulatlan [�lettel-�sszeegyeztethetetlen] Megnyilv�nul�st lehet�v� tev� T�RR�L �s �RAML�SOKR�L (’er�-haszn�latr�l’)

[a F�LD K�z�ss�g�ben saj�tos okb�l „csapda”-jelleg�v� v�lt �LET-T�RR�L

�s a Jogosulatlan T�r-Haszn�latot lehet�v� tev� T�r-R�szekr�l / �raml�sokr�l]

[am�g az Anyagi-Test nem ker�l visszailleszt�sre a SAJ�T �let�hez tartoz� Szem�lyes �let-T�rbe,

�s am�g nem ’garant�lhat�’ az, hogy csak a Saj�t �let�hez tartoz� Teret �s �raml�sokat �rinthesse meg, csak a Saj�t �let�hez tartoz� �let-er�vel rendelkezhessen],

addig a T�rsak �ltal v�gzett K�l�nleges-Gondoskod�s „feneketlen k�tba bedob�lt” [legink�bb hasztalan] munka,

 amelyet „j� esetben” nem haszn�lnak fel a saj�t „EL-V�ltozotts�guk” meger�s�t�s�re �s m�sok meggyeng�t�s�re az �l�sk�d� (vagy m�s s�r�lt) mint�k.

 

Az �r�s folytat�dik a 696. r�szben, el�rhet� ITT