20200908 - Form�l�d� �J MEGTART�I-GONDOSKOD�SOKR�L (710.r.)

 

2022.05.15-16.

            Amint a kor�bbi Kipr�b�l� teremt�sekb�l is l�that�, a ’kal�ka’ jelleg� [legink�bb ma m�g SPECI�LIS] �sszekapcsol�d�snak [valamilyen K�zvetlen GONDOSKOD�S megnyilv�n�t�sa �rdek�ben] t�bb form�ja is form�l�dik.

       A legels� ’kal�ka’ jelleg� �sszekapcsol�d�sok a Kipr�b�l�sok sor�n az egym�ssal valamilyen csal�di kapcsol�d�sban l�v� teremt�ket r�gz�tett�k be egy-egy ER�SEBBEN (SPECI�LISAN) V�DETT T�RBE, mindannyiukra ’egyszerre’ terjedt ki a TELJES-ELLEN�RZ�S [�s egyre gyakrabban valamilyen mindannyiukat �rint� m�s K�zvetlen GONDOSKOD�S is].

            A legels� Kipr�b�l�sokban mindig egy-egy MAG volt az ’�sszefog�-�sszetart�’ [a ’k�zponti sz�lat gondoz�’] teremt�.

            Ma m�r vannak olyan ’kal�ka’ jelleg� �sszekapcsol�d�si lehet�s�gek, amelyeknek nem felt�tele az, hogy a teremt�k k�z�tt legyen valamilyen ’v�rs�gi’ �sszetartoz�s [kor�bban vagy jelenleg �LTAL�NOS alapon megform�lt k�zvetlen �raml�s]. Vannak ma m�r tov�bb� olyan ’kal�ka’ jelleg� �sszekapcsol�d�si form�k is, amelyekhez nem felt�tlen�l sz�ks�ges k�zvetlen�l MAGOK jelenl�te [ezt a TART�SAN is ber�gz�l� SPECI�LIS-TEREK teszik lehet�v�].

 

            Az els� ilyen ’kal�ka’ jelleg� GONDOSKOD�SOK fontos alapjai voltak annak, hogy a F�LDANYA p�ld�ul a „b�nbaks�gi csapda” Teljes-Rendez�s�hez sz�ks�ges K�zvetlen GONDOSKOD�S�T megform�lja. Olyan SZAB�LYOZ�ST form�lt meg a F�LDANYA, amely alapj�n ha egy teremt�ben beazonos�t�sra ker�lt egy ilyen „csapda”, akkor a kor�bbi �s jelenlegi K�zeli-�sszekapcsol�d�sokra is kiterjed a TELJES-ELLEN�RZ�S [�s ha sz�ks�ges, akkor maga a REND-T�TEL is]:

 

20200908 [381-382-383-384-385.r.] 138. pont IV. �s V. alpont [T�bbsz�r�s �lettel-�sszeegyeztethetetlen EL-V�ltoz�s (a „b�nbaks�g”); �SSZETETT jelleg� EL-V�ltoz�s, a MINDENS�G-FORR�SA �n�ll� Rend-T�telnek rendelte (�rtelme szerint ez azt jelenti, hogy �n�ll� K�NNY�T�SEKET �rasztott ki a Teljes-Rendez�s�hez); REND-T�TEL KI�RASZT�SA a F�LD K�z�ss�g�ben �l�kben] – el�rhet� ITT

20200908 [382.r.] 138. pont IV. alpont –[a „B�nbaks�g” megform�l�d�s�nak h�rom form�ja (ehhez kapcsol�d� SZAB�LYOZ�SA a F�LDANY�NAK)] – el�rhet� ITT

20200908 [385.r.] 138. pont V. alpont [Kieg�sz�t� Szab�lyoz�s a F�LD K�z�ss�g�ben: LESZ�RMAZ�KRA is kiterjed a Teljes-Rendez�s; az �ppen folyamatban l�v� „b�nbakk�-t�telre” is kiterjed a Rend-T�tel] – el�rhet� ITT

 

            Ha az �rtelme fel�l k�zel�tj�k meg, a NAGY-GONDOSKOD�SI-TEREKBE val� ber�gz�l�s alapja is egy ’kal�ka’-jelleg: a NAGY-GONDOSKOD�SI-T�RBEN [itt a F�LD K�z�ss�g�ben] jelenleg n�gy �n�ll� T�R-R�sz form�l�dik meg minden alkalommal. (1) Van egy T�R-R�sz a SZOLG�LAT Birodalm�b�l ered� teremt�k sz�m�ra, (2) van egy az IRGALOM Birodalm�b�l ered� teremt�k sz�m�ra, (3) van egy T�R-R�sz a YOS�GB�L ered� azon teremt�k sz�m�ra, akik eredend�en is a F�LDANYA K�z�ss�g�hez tartoznak, �s (4) van egy �n�ll� T�R-R�sz azon YOS�GB�L ered� teremt�k sz�m�ra, akik nem kapcsol�dtak a F�LDANYA „kiszakad�s�t” megel�z�en a F�LDANYA K�z�ss�g�hez. Val�j�ban itt a ’K�z�s ERED� (Birodalom)’ az alapja a NAGY-GONDOSKOD�SI-T�R egy-egy T�R-R�sz�be val� ber�gz�l�snek.

 

            R�szleges az a meg�rt�sem, hogy olyan jelleg� (Speci�lis) �sszekapcsol�d�s lehet�s�g�t is pontos�totta a F�LDANYA [’legk�s�bb az elm�lt napokban’], amikor egy-egy ELLEN�RZ�S vagy GONDOSKOD�S �rdek�ben olyanokat r�gz�t be ’egy�tt’ (m�gis k�l�n-k�l�n, �n�ll�an) egy-egy GONDOSKOD�SI (V�DETT) T�RBE, akik azonos (vagy nagyban hasonl�) Szolg�latot v�llaltak fel. Egy m�sik ’kapcsol�si alap’ lehet az, hogy az Anyagi-Testben / Szem�lyes �let-T�rben azonos vagy hasonl� jelleg� EL-V�ltoz�s megform�l�dott meg a teremt�kben.

            Ilyenkor teh�t a teremt�k k�z�tt nincsen [�LTAL�NOS alapon megform�lt] csal�di kapcsol�d�s [�s nincs jelent�s�ge k�zvetlen�l az Ered�-Birodalomnak sem (?)], de valamilyen pontosan meghat�rozott azonos vagy nagyon hasonl� jelleg alapja lehet annak, hogy ’kal�ka’ jelleggel [azaz egy vagy t�bb MAG k�zvetlen jelenl�t�ben megnyilv�nul� K�zvetlen Gondoskod�s sor�n] egy EL�K�SZ�TETT Gondoskod�si-T�RBE / V�DETT-T�RBE r�gz�thesse be a F�LDNAYA a teremt�ket, �s �gy mindannyiukban egyszerre nyilv�nulhasson meg ak�r a TELJES-ELLEN�RZ�S, ak�r a mindannyiuk sz�m�ra SZ�KS�GES K�zvetlen GONDOSKOD�S [p�ld�ul egy azonos vagy nagyon hasonl� s�r�l�si minta kiold�sa / Teljes-Rendez�se, egy EL-V�ltoz�si OK (!) megsz�ntet�se /Teljes-Rendez�se p�ld�ul teljes eg�sz�ben K�NNY�T�SSEL / a K�NNY�T�S megnyilv�nul�s�hoz sz�ks�ges Garancia Testbe-Ber�g�t�se…].

 

 

2.

       A „csapd�k” kapcs�n eml�tettem, hogy a benn�k megnyilv�nul� AKAD�LYOZ�S t�bbf�le form�ja ismert itt a F�LD K�z�ss�g�ben is.

      Van, amikor „csak” AKAD�LYOZ / EL-Terel egy csapda „k�zvetlen�l”, m�s jelleg� k�zvetlen (!) meggyeng�t�sre nem ir�nyul. Nyilv�nval�an az ilyen „csapda” is „t�bb ir�nyban” GYENG�T, mert akad�lyozza a t�rsak �sszekapcsol�d�s�t, az eltervezett �let-�p�t�s megnyilv�nul�s�t, �s �gy akad�lyozza a Szem�lyes-T�r haszn�lat�t (ami nagyon gyakran k�zvetlen�l oka annak, hogy a teremt� nem jut el�g �let-er�h�z) (teh�t egyre ink�bb �RZ�KENNY�, majd ebb�l ered�en s�r�l�kenyebb� v�lik a teremt� Szem�lyes �let-Tere, majd v�g�l az Anyagi-Teste is).

       Vannak „csapd�k”, amelyek [az akad�lyoz�s �s EL-Terel�s mellett] m�r eleve, c�lir�nyosan arra ir�nyulnak, hogy a teremt� valamely fontos �raml�s�ra k�zvetlen�l r�telepedjenek, �s a teremt�t�l k�zvetlen�l (szem�lyes) teret �s �let-er�t vonjanak el. Ezeknek a „csapd�knak” a „megalapoz�” „mint�i” „�l�sk�d� / parazita” jelleg�ek, �s nagyon gyakran eg�szen saj�tos / egyedi „t�l�l�si technik�k” vannak ezekben a „csapda alap-mint�kban”. Ha az „�l�sk�d�” „minta / entit�s / implant�tum” „�rz�keli” hogy � maga [a benne ber�gz�tett „program”] „vesz�lyben van”, valamilyen „el�k�sz�tett” „menek�l�-utat haszn�l” a „saj�t tov�bb�l�se” �s „�jabb rejt�zk�d�si-hely” megtal�l�sa / megform�l�sa” �rdek�ben. Lehets�ges, hogy olyan ez a „t�l�l�si technika”, amely „ideiglenesen felf�ggeszti az �l�sk�d� jelleget” [„arcot v�lt”] [olyan l�tszatot mutat, mintha kitisztult volna bel�le az �l�sk�d�st beler�gz�tett minta], �s „egy r�vid tartamban csup�n veget�l” [„nem t�mad k�zvetlen�l”, keresi a megfelel� alkalmat az „�l�sk�d�se” „�jra-aktiv�l�sa �rdek�ben”].

            Az ilyen „teljesen egyedi” rejt�zk�d�s [„t�l�l�si-technika”] Felismer�s�re �s Beazonos�t�s�ra a F�LDANYA Speci�lis (Ellen�rz�) T�r-emelek sokas�g�t K�rte �s fogadta be az elm�lt napokban / �r�kban (is).

       A F�LDANYA  minden (!) AZ-�LET TEREIBEN (b�rhol) valaha megform�lt rejt�zk�d�si jelleget pontosan beazonos�t� Ellen�rz� T�r-elemeket K�rt �s fogadott be [amelyek teh�t k�pesek Felismerni �s Beazonos�tani az olyan rejt�zk�d� jellegeket is, amelyek ’eddig’ a F�LD K�z�ss�g�ben m�g nem nyilv�nultak meg („eddig rejt�zk�dtek, v�rva a megfelel� alkalomra”)].

 

K�l�nlegess�ge [Specialit�sa] ezeknek a ’teljesen �j’ Ellen�rz� T�r-elemeknek az,

hogy van ezeknek egy olyan ’alap-mint�ja’ [nincsenek r� szavak],

amely egyes K�NNY�T�SEKBE is ’beler�gz�thet�’.

 

Nem tudom ma m�g m�sk�ppen megfogalmazni, csak �gy,

hogy egyes K�NNY�T�SEKBE

a MINDENS�G-FORR�SA k�pes ber�gz�teni egy olyan alap-mint�t / Ellen�rz� [�rz�kel�, �s ma m�r ak�r k�zvetlen�l Hat�stalan�t� (?)] mint�t [teret],

amely Felismeri �s Beazonos�tja a „rejt�zk�d�” jellegeket

(1)

nem csup�n azon teremt� Szem�lyes-Ter�ben �s Anyagi-Test�ben

[val�j�ban a Saj�t �let�hez tartoz� b�rmely megform�lt test�ben,

b�rmelyik T�rben �s �raml�sban, amelyhez a teremt�nek k�zvetlen hozz�f�r�se / k�zvetlen �sszekapcsol�d�sa lehet],

(2)

hanem ’egy pontosan meghat�rozott t�vols�gon / T�r-R�szen bel�l’ is

[ak�r azon K�z�ss�gen bel�l / �LET-T�REN bel�l, amelyben ez az Ellen�rz� T�r-elem t�nylegesen ber�gz�t�sre ker�lt,

esetleg a GONDOSKOD�K �ltal pontosan meghat�rozott T�r-Form�kra kiterjed�en (?)].

 

            R�szleges az a meg�rt�sem, hogy vannak olyan s�lyosan / t�bbsz�r�sen �lettel-�sszeegyeztethetetlen „csapd�k” [p�ld�ul er�s sz�nd�kkal (ak�r vegy�lt / kevert sz�nd�kkal) megform�lt „�tkok” / „bekorl�toz�sok” stb], amelyeknek hab�r az „alapja” mostanra pontosan beazonos�t�sra ker�lt, eddig m�g nem ker�lt teljesen visszabont�sra [ak�r hat�stalan�t�sra] a „csapda-alap”, csup�n SPECI�LIS TAKAR�SBAN [teljes el�rhetetlens�gbe] ker�lt ber�gz�t�sre.

            R�szleges meg�rt�sem az, hogy

mivel FELT�TELEZHET� volt

[tapasztalatokra alapul�an],

hogy olyan „(rejtett) t�l�l�si technika” van ezekbe a „csapda-alapokba” ber�gz�tve,

amely „ak�r nagy er�vel k�pes lehetne kit�rni”

�s/vagy �jabb rejtetts�get megform�lva „tov�bbterjedni / tov�bbsz�r�dni”

bizonyos [az �LET-T�RBEN m�g m�k�d� vagy csak ber�gz�tett, a „csapd�k” „tov�bbterjed�s�t lehet�v� tev�”] T�r-r�szeken / �raml�sokon kereszt�l,

ez�rt ezeknek a „csapda-alapoknak” a HAT�STALAN�T�SA �s TELJES-VISSZABONT�SA

csak az �lettel-�sszeegyeztethetetlen jellegek „sz�tsz�r�d�s�t �s tov�bbterjed�s�t” biztosan megakad�lyoz� SPECI�LIS V�DETT-T�RBEN lehets�ges.

 

            R�szleges az a meg�rt�sem, hogy az �T-VEZET�SI-T�RBEN [m�r eddig is] a ’Semmi’ jelleg� [a jelenleg megnyilv�n�that� leger�sebb] V�D�-Tereket is megform�lt a F�LDANYA �s a MINDENS�G-FORR�SA [az �L�T�R, IRGALOM] ezen „csapda-alapok” k�r� �s k�zel�be [val�j�ban ’mozdulatlann�’ �s ’megmozd�thatatlann�’ t�ve ezeket (azt megakad�lyozand�, hogy a „csapda-alap” „�rz�kelni” legyen k�pes a fel� k�zeled� v�ltoz�st)].

            R�szleges az a meg�rt�sem, hogy

a F�LDANYA

[legk�s�bb] ’az elm�lt �jjel’

[a MAGJAI egy r�sz�nek V�DELMET is biztos�t� Jelenl�te mellett]

Kipr�b�l� jelleggel

megkezdte

ezen s�lyosan �s/vagy t�bbsz�r�sen �lettel-�sszeegyeztethetetlen „csapda-alapoknak” a Hat�stalan�t�s�t �s Teljes-Visszabont�s�t

[el�sz�r csak n�h�ny teremt�ben

(a  kipr�b�l�sokhoz hozz�kapcsol�dott teremt�kben)].

 

            A SZOLG�LAT �s �DES a K�M�L� GONDOSKOD�SUKKAL ekkor kapcsol�dtak hozz� a Kipr�b�l� teremt�sekhez azoknak a Szem�lyes (!) V�D�-Tereknek a Biztos�t�sa / Megform�l�sa / Behangol�sa C�lj�val, amelyek mag�t az Anyagi-Testet �s Szem�lyes �let-Teret [pontosabban a teremt� Megtarthat� Teljes-Val�j�t] k�pesek MEG�VNI �s a teremt� �let�t Ir�nyban-Tartani ezen SPECI�LIS GONDOSKOD�S sor�n.

            R�szleges meg�rt�sem szerint ’az elm�lt �jjel’ a Kipr�b�l�sokban t�nylegesen r�szt vev� teremt�kben a s�lyosan / t�bbsz�r�sen �lettel-�sszeegyeztethetetlen „csapda-alapokat” t�nylegesen megkezdte VISSZABONTANI a F�LDANYA a mostan�ban megform�lt SPECI�LIS V�D�-TEREKBEN �s a Megtarthat� �letet �V� �s IR�NYBAN-TART� K�M�L� GONDOSKOD�S megnyilv�n�t�sa mellett.

            R�szleges meg�rt�sem az, hogy a Kipr�b�l�sokban r�szt vev� teremt�kben a „csapda-alapok” Hat�stalan�t�sa �s Visszabont�sa megkezd�s�t k�vet�en [vagy megel�z�en (?)] Beazonos�t�sra ker�lt

(1) olyan „csapda-alap”, amely „szemetet kezdett kisz�rni mag�b�l” azon c�lb�l, hogy „elterelje mag�r�l a figyelmet addig, am�g elmenek�l / elrejt�zik”,

(2) m�g egy m�sik „csapda-alap” olyan „t�l�l�si technik�t” „mutatott”, amelyben „k�l�nb�z� fejletts�gi fokban l�v� ut�dokat sz�rt sz�t mag�b�l”, amelyek „cs�sz�sak” voltak, „igyekeztek kics�szni” a Hat�stalan�t�s / Visszabont�s al�l.

 

            A ’szemetet’ [(el�sz�r csak) mint finom port �s (megtapad�) bolyhokat] „sz�tsz�r�” „csapda-alap” ezen megnyilv�nul�sa nagyban hasonl� ahhoz, ahogyan a „s�t�t-erd�-csapda” fel�p�t�se megkezd�dik. Abban a „csapd�ban” is el�sz�r „csak” egy „elhom�lyos�t�s / k�d�s�t�s” kezd�dik meg [�rzetre ez is sokszor hasonl� a nagyon finom szemcs�j� por vagy korom lerak�d�s�hoz].

           

A „s�t�t-erd�-csapd�r�l”:

20200908 [436.r.] 152. pont [a b�nbakk�-t�tel is csapda; egy MAG tapasztalata a csapd�kat gy�rt� koh�r�l �s a csapd�k teljes visszabont�s�r�l; s�t�t-erd�-csapda] – el�rhet� ITT

20200908 [468.r.] 165. pont [a „s�t�t-erd�-csapda” Teljes-Rendez�s�re felk�sz�l�s] – el�rhet� ITT

20200908 [469.r.] 165. pont [a „s�t�t-erd�-csapda” fel�p�l�se / a csapda R�TEGEI (k�pekkel)] – el�rhet� ITT

20200908 [470.r.] 165. pont [a „s�t�t-erd�-csapda” Visszabont�sa (k�pekkel)] – el�rhet� ITT

 

A „csapd�kr�l” �ltal�ban:

20200908 [429-430.r.] 149. pont –[a „csapda”-helyzetek beazonos�t�sa a NAGY-GONDOSKOD�S sor�n; „csapda” fogalma;] – el�rhet� ITT

20200908 [470.r.] 165. pont [a „csapd�k” �ltal�nos jellemz�i] – el�rhet� ITT

20200908 [449.r.] 158. pont [a „legnagyobb csapda” a F�LD�N maga a K�z�ss�g �LET-TERE. Az �LET-T�R „csapda” jelleg�nek megsz�ntet�s�hez is k�rt K�NNY�T�ST a F�LDANYA; a F�LDANYA elkezdte Befogadni a „csapd�kat” megsz�ntet� K�NNY�T�ST] – el�rhet� ITT

20200908 [658.r.] 199. pont (2) [az �LET-T�R EL-V�LTOZ�SA minden teremt�-szakaszban k�l�nb�z� ir�ny�-jelleg� volt] – el�rhet� ITT

20200908 [563.r.] 185. pont (3) [az �T-VEZET�S SOR�N kett� �ve a F�LDANYA megpr�b�lta a MAGOKAT a Bels�-T�pl�l�sra El�k�sz�teni, akkor az �LET-T�R „csapda” jellege nem tette ezt lehet�v� az itt �l�k t�bbs�ge sz�m�ra] – el�rhet� ITT

20200908 [662.r.] 199. pont (2) [m�r a VIL�GBAN elkezdett a F�LDANYA el�k�sz�lni az �LET-T�R „csapda”-jelleg�nek megsz�ntet�s�re] – el�rhet� ITT

20200908 [464.r.] 162. pont [n�h�ny teremt� Anyagi-Test�b�l a „csapd�k” kiold�sa megkezd�d�tt; a K�z�s �LET-T�RBEN a F�LDANYA folyamatosan r�gz�ti be a Rend-T�tel Elind�t�s�hoz sz�ks�ges alapokat] – el�rhet� ITT

20200908 [466.r.] 164. pont [mi�rt nem megy egyed�l m�g az egyszer� fogadalmak kiold�sa sem (mi�rt v�ltak ezek is „csapd�v�”); Kipr�b�l� jelleggel n�h�ny MAG befogadta a „csapd�k” megsz�ntet�s�hez tartoz� Rend-T�telt / K�NNY�T�SEKET; els� tapasztalatok] – el�rhet� ITT

20200908 [467.r.] 164. pont [a „csapd�khoz” tartoz� Rend-T�telt Elkezdte Ki�rasztani a F�LDANYA az egyedi teremt�kre is; (lehet, hogy szakaszokban (?) �rad ki / tapasztaljuk meg ezt a Rend-T�telt)] – el�rhet� ITT

20200908 [468-469.r.] 165. pont [parazita jelleg� „csapda” visszabont�sa (gyermekv�llal�s akad�lyoz�sa, magzat kil�k�se, meg�jul�s megakad�lyoz�sa)] – el�rhet� ITT

20200908 [621.r.] 193. pont (5) [„r�mm�-v�ltoztat� csapda”?] – el�rhet� ITT

Ehhez m�g: 20200908 [484.r.] 170. pont (2) – el�rhet� ITT

20200908 [470.r.] 165. pont (2) [megkezd�d�tt a legvesz�lyesebb „csapd�k” visszabont�sa az �LET-T�RB�L �s az egyedi teremt�k Anyagi-Test�b�l is (’kont�nerek’)] – el�rhet� ITT

20200908 [463.r.] 161. pont I. alpont [a „NEHEZTEL�S” is „csapda” (Rend-T�telileg)] – el�rhet� ITT

20200908 [470.r.] 165. pont [a HARAG: Rend-T�telileg a „csapd�khoz” tartozik] – el�rhet� ITT

20200908 [476.r.] 166. pont (2. pont) –[szimb�lum is v�lhatott „csapd�v�”] – el�rhet� ITT

20200908 [563.r.] 185. pont (3) [az �T-VEZET�S els� �ve ut�n a TELJES-ELLEN�RZ�SEK azt hat�rozt�k meg, hogy a „csapd�kra” vonatkoz� Rend-T�telt m�g az �T-VEZET�SI-T�RBEN sz�ks�ges megkezdeni] – el�rhet� ITT

20200908 [568.r.] 187. pont [az �T-VEZET�SI-T�R m�g mindig „csapda”-jelleg�, a Feltiszt�t�sa megkezd�dik; fontos volt a csapd�khoz kapcsol�d� REND-T�TELT megkezdeni az �T-VEZET�S sor�n (K�NNY�T�SEK is seg�tik a T�R Feltiszt�t�s�t)] – el�rhet� ITT

20200908 [569.r.] 187. pont [hamarosan elkezd�dhet a NAGY-GONDOSKOD�S k�vetkez� szakasz�nak Ki�raszt�sa, ebben minden �rintettben elkezd�dik a „csapd�k” Teljes-Rendez�se] – el�rhet� ITT

20200908 [576.r.] 189. pont (1) [a „csapd�khoz” tartoz� Rend-T�tel megform�l�d�sa] – el�rhet� ITT

20200908 [613.r.] 192. pont (7) [nem l�tez� f�gg�s] – el�rhet� ITT

20200908 [618.r.] 193. pont (2) [f�gg�s l�tszata] – el�rhet� ITT

20200908 [619.r.] 193. pont (3) – el�rhet� ITT

20200908 [692.r.] 205. pont [„nagyon er�sen lefel�-h�z�” �j csapda beazonos�t�sa �s hat�stalan�t�sa (az ALAP-�RAML�S k�r� fon�d� s�t�t-inda?)] – el�rhet� ITT

20200908 [699.r.] 208. pont [a „csapd�k” visszabont�sa folyamatos] – el�rhet� ITT

 

 

            R�szleges meg�rt�sem szerint

a „csapda-alapok” [SPECI�LIS V�D�-T�RBEN megnyilv�nul�] HAT�STALAN�T�SA �s TELJES-VISSZABONT�SA sor�n

figyelemmel kell lennie a GONDOSKOD�KNAK arra is,

hogy a „csapda-alap” t�nylegesen milyen T�RB�L [mikor] ker�lt megform�l�sra.

 

A „csapda-alapok” a legt�bbsz�r „k�zvetlen�l” az �LET-T�R „akkori �llapot�t mutatj�k,

amikor megform�l�sra ker�ltek”.

 

(1)

Vannak „csapda-alapok”, amelyek „megrekedtek” a megform�l�skori �llapotukban

[pontosan azt az �llapot�t mutatj�k az �LET-T�RNEK, amikor megform�lt�k �ket,

teh�t az �LET-T�R az�ta megnyilv�nult V�ltoz�sai nem r�gz�ltek be benn�k],

(2)

�s vannak olyan „fejl�d�sre-k�pes” „csapda-alapok”,

amelyek az �LET-T�R V�ltoz� jellegeib�l is t�bbet k�pesek lehettek „be�p�teni”,

�s emiatt „t�bb-r�teg�ek”,

„t�bbf�le t�l�l�si technika” is be lehet ma m�r r�gz�lve benn�k”.

 

            Nagyon kev�ss� lehet majd k�zvetlen r�l�t�sunk a s�lyosan �lettel-�sszeegyeztethetetlen „csapda-alapok” �s „csapda-terek” Teljes-Visszabont�s�ra, ezek a folyamatban l�v� Kipr�b�l� teremt�sek sor�n pontosan behangol�sra ker�l� K�zvetlen GONDOSKOD�SOKKAL szinte marad�ktalanul K�NNY�T�SK�NT nyilv�nulnak meg.

            R�szleges meg�rt�sem szerint

az „egyszer�bb” [ink�bb k�zvetlen�l „csak” akad�lyoz�”] „csapda-alapok” Teljes-Visszabont�s�val is biztons�gi okb�l a F�LDANYA ’megv�rta’

a s�lyosabb meg�t�l�s� „csapda-alapok” Teljes Visszabont�s�hoz sz�ks�ges V�DELMEK �s SPECI�LIS GONDOSKOD�SOK Megform�l�s�t az�rt,

hogy az esetleg m�g fel-nem-ismert rejt�z� jellegek „ne tudjanak tov�bb menek�lni”,

„ne tal�lhassanak menek�l�-utat a t�l�l�shez (m�sik t�rhez)”.

 

            Felt�telez�sem szerint a most is folyamatban l�v� Kipr�b�l�sok [a SZ�KS�GES K�NNY�T�SEK, sz�ks�ges V�DELMEK / K�zvetlen GONDOSKOD�SOK pontos behangol�sa �rdek�ben] nagyon hamar lez�rulnak.

         Felt�telez�sem szerint a MAGOK ma m�r ink�bb csak annak a pontos meghat�roz�s�ban seg�tik a F�LDANY�T a „csapda-alapok” Teljes-Visszabont�s�ra ir�nyul� K�zvetlen GONDOSKOD�SOK megform�l�sa �rdek�ben, hogy mikor �s milyen form�ban lehets�ges t�bb teremt�t ’k�l�n-k�l�n’, �m valamilyen m�don m�gis ’�sszetartoz�an’ [kal�ka jelleggel (?) vagy m�s m�don] ber�gz�teni egy-egy SPECI�LIS GONDOSKOD�SI-T�RBEN [felt�telez�sem szerint az�rt, hogy egy K�NNY�T�S (amely mindannyiuk �let�nek Teljes-Rendez�s�hez SZ�KS�GES) egyszerre kiterjedhessen r�juk].

            R�szleges meg�rt�sem az, hogy

amikor  ’EL�SZ�R’ nyilv�n�t meg a F�LDANYA

valamilyen K�zvetlen (�J) SPECI�LIS GONDOSKOD�ST

[els�dlegesen olyan teremt�k fel� ir�nyul�an,

akik maguk nem k�pesek tudatosan is r�szt venni a Gondoskod�sban],

a MAGOK valamilyen ’K�S�R�’ Jelenl�te az�rt sz�ks�ges,

mert a MAGBAN ezen GONDOSKOD�S tartam�ban ber�gz�tett [megnyitott] FOKOZOTT / SPECI�LIS �rz�kel�s

AZONNAL jelzi a F�LDANYA sz�m�ra azt,

ha V�LTOZTATNI sz�ks�ges a GONDOSKOD�SON

[lass�tani sz�ks�ges vagy �pp t�bb szakaszban sz�ks�ges megnyilv�n�tani a GONDOSKOD�ST,

mert az �rintett teremt�k m�g nem tudj�k egyben / azonnal befogadni a GONDOSKOD�ST].

 

N�ha a MAG(ok) Jelenl�te az�rt is Sz�ks�ges lehet,

mert maga a MAG is t�nylegesen v�gez valamilyen Tev�keny Gondoskod�st.

Ez ma m�g kev�ss� �rtelmezhet�.

R�szleges meg�rt�sem szerint

a MAGOK az �jabban megtanult T�r-Form�l�sokat a SPECI�LIS T�R-R�szekben kezdhetik meg megnyilv�n�tani,

�s a SPECI�LIS GONDOSKOD�ST lehet�v� tev� T�R-R�SZBEN a MAGOK ezeket a T�r-Form�l�sokat is ’hozz�adhatj�k’ a GONDOSKOD�SHOZ.

Majd a tapasztalatok alapj�n �rtj�k ezt meg teljesebben.

 

Ma m�g csak �gy tudom ezt �rz�keltetni,

hogy amikor a MAG is jelen van egy ilyen SPECI�LIS GONDOSKOD�SI-T�RBEN,

a MAG Jelenl�te �ltal olyan ’mint�k / rezg�sek / harmoni�k’ is be tudnak r�gz�lni a GONDOSKOD�SI-T�RBEN,

amely p�ld�ul a t�bbi �rintett sz�m�ra K�NNYEBB� / elviselhet�bb� teszi a Jelenl�tet a GONDOSKOD�SI-T�RBEN

[a MAG t�nyleges Jelenl�te �s a tudatos megnyilv�nul�sa ’hozz�ad’ valamilyen olyan ’mint�t’ a GONDOSKOD�SI-T�RHEZ,

amely nem lenne ber�gz�thet� a GONDOSKOD�SI-T�RBE a MAG Jelenl�te n�lk�l

(p�ld�ul a MAGB�L ’ki�rad’ valamilyen ’Szeretet-minta’,

�s ez k�nnyebb� teszi az �rintett teremt�k sz�m�ra a GONDOSKOD�S Befogad�s�t �s Beilleszt�s�t…

vagy a teremt�nek mag�ba a GONDOSKOD�SI-T�RBE val� beilleszked�s�t…]

 

Az �r�s folytat�dik a 711. r�szben, el�rhet� ITT