„…Ide is kapcsolódó korábbi lejegyzés-részlet [20200503 (5.r.) 6. pont – elérhető ITT]:
„… Eszembe jutott egy régi írás egyik részlete: 20101020 II – elérhető ITT (egy kicsit a jelenhez igazítottam a régi szó-használatot):
„…Egy ’friss’ ÁtVilágító kép:
Az ÁtVilágító kép kapcsolódik ahhoz, hogy a Földi/Világi LÉT-ben [ÉLETBEN] megnyíltak a megtapasztalás ’új szintjei’.
Valamilyen ’külföldi Világban’ [’ismerős volt, de egy kissé mégis ismeretlen’] jártunk többen [utalás arra, hogy a Föld már elkezdett visszaigazodni a MAGA ÚTJÁRA [Saját Sorsába], illetve sok korábban ’lezárt’ kapu és út nyílt/nyílik meg a személyes Életekben]...[és hogy hamarosan elkezdődik az ÁT-VEZETÉS egy Új-Teremtő-Szakaszba, illetve az Eltávolodott teremtők Kivezetése / Át-Vezetése is megkezdődik az Eredő szerinti Közösségbe ('haza')]..
Voltak a csoportban ’vezetők’, akik ’ismerték’ a járást/utat, és vezették a többieket. Egy ’többszintes Épületben’ végighaladtunk egy magasabb szinten, ahol nagyon sok üzlet / bolt [’szolgáltató / segítő hely’] volt. Elég ’új építésűnek’ tűntek ezek (új védett terek?). Volt nálunk többféle ’fizetőeszköz’ arra az esetre, ha valamire útközben szükségünk lett volna. A régi beidegződés szerint voltak, akik folyamatosan ellenőrizték azt, hogy ’nem rabolták-e ki’ időközben őket [félelmek / kétségek kísérik még ezen útkeresőket], illetve a ’régi beidegződéseik’ [„kényszerességeik”] jelentős korlátozó erőként mutatták meg magukat sok élethelyzetben. A régi beidegződés szerint kerestek ’biztonsági kapaszkodókat’: pénzt, boltokat, bérletet / jegyet a közlekedéshez --- és ez a beszűkült látásmód jelentősen korlátozta őket abban, hogy észrevegyék és éljék az Út során jelenvolt (új Megerősítő) Erőket [tulajdonképpen itt vissza is utalok a fentebb megemlített ’Eredendő Vezető Erők / Jelek’ felismerésében és értelmezésében ma még meglévő hiányokra – egy ’szó-játékkal’ élve (egyéb fogalmi lehetőségek híján) az ’ÉRT’-Elem (ön-ismeret, tudatosság) ismételt megnyitása / felépítése szükségességére].
A vezetők útmutatásával végül a kis csoport elért egy falat/ajtót, amely ’kivezetett’ ebből az Épületből. Az ajtón túljutva egy ’szép tiszta, új lépcsőházba’ jutottunk, és a vezetők vezetésével ’felfelé’ indult a csapat. [Talán lefelé nem is vezetett ’itt’ ’lépcső’.] Érzésem szerint a csapat minden tagja elindult felfelé a lépcsőkön szépen egymás után [mindenki a számára és a közösség számára is megfelelő helyen], és voltak, akik biztosan haladtak felfelé. Éreztem, hogy e felfelé-haladás közben az egyik csapattag egyre inkább lassult és hamarosan zihálni kezdett (alig bírt levegőt venni / lélegezni / ’élni’), mintha valami pánik-roham-szerűség jelent volna meg benne. Szólt is a többieknek, hogy nagyon szédül, nem tud tovább menni --- és éreztem/ láttam, hogy (valóban) nagyon remeg. A csapat egy része talán továbbment, néhány vezető / társ azonban visszafordult hozzá, és visszavezették a falon/ajtón ’belülre’, és ott ’megpihentek’ egy szobában.
Nem sokkal ezt követően a szobában (védett-térben)(belső-terek Ellenőrzése?) egy sajátos dolog történt: ’nézés’ vagy érintés, esetleg a jelenlét (Ellenőrzés) hatására először felizzott, majd néhány helyen meggyulladt talán egy szék és még valamilyen másik tárgy. A ’tűz’ eloltásra került a vezetők segítségével még azelőtt, hogy igazán kár keletkezett volna. [Jelenleg szükséges Védelmek (’Védő’-Terek?) ’bemérése és pontosítása’ / a „belső akadályozók” visszabontása.] Ezt követően még úgy éreztem, hogy érkezett néhány ’egyszerű munkásnak öltözött’ segítő, hogy megnyugodjon az egyensúlyában kissé megbomlott…
Az ’izzás, majd tűz’ (’tárgyiasult’) ’megjelenésének’ ugyanakkor van egy másik értelme is: megjelenítődik az addig visszatartó minták ’megsemmisülése’, hogy a választott út folytatható legyen immár a kétségek és félelmek (így KÉNYSZER) (idegenségek?) (mások megkötő akarata) (Lezáratlanságok stb) nélkül.
Egyeseknek ma még nehézséget jelenthet a teljes Bizalom megnyilvánítása.
2020.05.04.:
Sokan lehetnek még olyanok, akik
FÉLNEK ELVESZÍTENI azt, amit „saját magukról tudnak-gondolnak”
még akkor is,
ha belül tudják vagy sejtik,
hogy amit tudnak-és-gondolnak, az valójában nem az ő saját Valójuk-Valóságuk.
Az ÁT-VEZETÉSEKRE való Előkészületnek nagyon fontos része
a Felkészülés a Tovább-nem-vihető (lehetőség szerint Tudatos) ELENGEDÉSÉRE
[a tapasztalatok szerint így jelentősen lecsökkenthető a fájdalom],
és eközben annak a Megrendíthetetlen-Biztos-Megtartására, ami Továbbvihető.
Fel kell készülni arra is, hogy
az ÁT-VEZETÉSEK Lényegi (!) Változásokat eredményeznek,
és megváltozik az Érzékelés (gyakran már az ÁT-VEZETÉS során)
[20190522 – elérhető ITT, 20200402 [4.r.] 6. pont – elérhető ITT].
Tudatosan fel kell készülni
a ’(saját választás szerint) Megváltozó Elfogadására’.
Számomra ennek az ÁtVilágító képnek van egy olyan értelme is, hogy a Föld Életre Befogadott teremtőiben az egyre teljesebben felismerhető (és megnyilvánítható) Saját igazi Való minden érintettet ’magasabb/MAGosabb’ szintekre / Életbe vezet. A Változás mindenkit a számára megfelelő ’magosabb’ Életbe / szintekre / Sorsba vezet --- és igyekszik ezt úgy megtenni, hogy még ’azelőtt’ megvalósulhasson minden fontos Alap-Igazodás / sors-Rendeződés, mielőtt a ’korábbi Élet-tér teljesen feloszlik / szétesik’ [ez itt utalás lehet arra, hogy már hamarosan elkezdődik, pontosabban már elkezdődött a Felkészülés az ÁT-VEZETÉSRE]. Jelenleg ’visszafelé’ / ’lefelé’ [„tovább távolodni”] nincsen haladási út [ez a FÖLD CSALÁDJÁNAK Egyhangú választása] --- egy NAGYON RÖVID tartamban’ van már csak lehetőség ’a pihenőben’ még összeszedni az erőt (Rendeződni)… A Saját-Valóság meghatározza azt a ’rezgés-tartományt’ [Lehetőséget], amelyben ÚT nyílt, amelyben a további megtapasztalások lehetségesek. A ’felgyulladó berendezések’ jelezték a ’nem-illeszkedést’ [bizonytalanságot, bizalmatlanságot]:
- mindenkinek meg kell találnia magában az őt még visszatartó / szükségtelenül-korlátozó, tulajdonképpen az ’Élet ellen Ható’ vonásait, amelyek végleges [= TELJES] Rendezésének elérkezett az ideje,
- továbbá azt a személyes továbbhaladási utat, ahol a maga ’felemelkedett’ [Megújuló] Létébe [a Saját Szabad Sorsába, a Saját Hatalmába] átemelődhet.
A ’lépcsős’ haladás pontosan megmutatja azt, hogy a kétségek / félelmek [bármilyen „rejtettség” vagy Lezáratlanság] nagyon megnehezíthetik vagy akár lehetetlenné is tehetik az átjutást abba a Megújuló-Valóságba, ahol nincsenek jelen ezek a minták [rejtettségek, ÖnLényegtől-idegen hozzátapadtságok, keveredettségek] megtapasztalhatóként. Ugyanakkor azt is éreztem, hogy ’nem lehetetlen’ a ’feljutás’ a ’pánikrohamot’ kapott családtagnak sem --- egyrészt mert vannak mellette segítők / bátorítók / gyógyítók, másfelől nagyfokú elszántsággal és tudatossággal túl lehet lépni ezeken a kétségeken / félelmeken…”
Sokunknak VAN tehát már SAJÁT TAPASZTALATA arról, hogy a saját (Ön)Lényegünktől IDEGEN részek LEVÁLASZTÁSA milyen fájdalmakat és egyéb más nehéz megtapasztalásokat eredményezett, és hogyan tudtunk túljutni a kezdeti nehézségeken.
Nagyon fontosak voltak ezek a tapasztalataink nem csak magunknak, hanem a GONDOZÓINKNAK is. A FÖLD Közösségébe Befogadottak [Kipróbáló] Tapasztalatai is jelentős mértékben hozzájárultak a ma már megformált [és most újonnan formálódó] ÚJ Gondoskodási és egyéb más VÉDETT Terek megformálásához, és így ahhoz, hogy maguknak a MEGTARTÓI-Teremtőknek [ide értve most a nagy-TEREMTŐKET és a MINDENSÉG-FORRÁSÁT is] milyen ÚJ GONDOSKODÁSI formákat szükséges megformálniuk az ÉLETÜKBEN...”
20190218 (elérhető ITT):
„…Fontos tudni, hogy a KÉRÉS Felelősség. A Kérésre mindig érkezik VÁLASZ, MEGERŐSÍTÉS --- és azt már a teremtőnek-magának kell tudatosan BEFOGADNI és BEDOLGOZNI az életébe. A Kérés után mindig MUNKA következik (megnyílik egy Új lehetőség, amely a Teljességhez közelebb vezethet).
(...) Az ÁT-VEZETÉS során olyan Különleges Lehetőségek nyílhatnak meg mind az egyedi teremtők, mind a MEGTARTÓI-Teremtők számára, amelyek ma még máskor nem nyilvánulhatnak meg.
A KÜLÖNLEGES Teremtésekben már Tudatosabb teremtők ’most’ még ’itt az ÁT-VEZETÉSBEN egyszerűbben és gyorsabban ELENGEDHETNEK önnön lényükből olyan Bezáródásokat / korábbi ’takarásokat’ / Erős Kötéseket [2019.07.21.: ma már akár Megtöréseket is!], amelyek máskor sokkal hosszadalmasabb Rendezést igényelnek.
Érdemes ’jól használni’ az ÁT-VEZETÉSBŐL még hátralévő tartamot, és a MEGTARTÓK Megerősített Gondoskodásába való Tudatos Belehelyezkedésben gyakran megkérni a MEGTARTÓKAT, hogy ELLENŐRIZZÉK a Belső Tereket, válasszák le a már leválasztható takarásokat / Bezáródásokat, és nyilvánuljanak meg minden lehetséges Rendezésben, vezessenek az ÖN-Igazodásokban.
Érdemes az Eredő-Áramláson és Irgalom Áramláson át tudatosan Befogadni az érkező ’megvalósító-erőket’, amelyek ma segítenek az Új Térhez való egyszerűbb hozzá-igazodásban. Ezeknek az Új ’megvalósító-erőknek’ a Befogadása kezdetben járhat nagyobb elfáradással, és a még Érzékenyebb ön-részek megmozdulásával (’lelki’ vagy szellemi jellegű fájdalmak érzékelhetővé válhatnak > ezekre ilyenkor érdemes azonnal Irgalmi Megerősítést kérni, hogy szükségtelenül ne jelezzenek).
A GYORSABB vagy NAGYOBB Változások ma még gyakran eredményeznek fokozott érzékenységet és akár fájdalmakat is. Minden teremtő önmaga képes megítélni azt, hogy vállalja-e a gyorsabb IGAZODÁS érdekében ezeket a „kellemetlenségeket”, képes-e együtt élni ezekkel egy rövid tartamban --- vagy a gyorsabb IGAZODÁST ma még nem képes felvállalni, és ezért egy lassúbb Rendezési folyamat megformálását kéri a MEGTARTÓI-Teremtőjétől...”
A mostani írás [8.r.] 4. pontjában is említettem (elérhető ITT):
„…(1)
Akikben nem felépült erő ma még az IGYEKEZET
és/vagy (2)
jelentősebben sérült a Bizalom,
azok [az előbb említett nehezebb helyzetekben]
önállóan nem képesek a szükséges részletességgel Értelmezni / Megérteni a helyzetüket,
és jellemzően JELZÉSSEL / KÉRÉSSEL SEM ÉLNEK a GONDOSKODÓIK felé.
Ez jelentősen beszűkíti a MEGTARTÓK GONDOSKODÁSI Lehetőségeit
[annak meghatározását a GONDOSKODÓ által, hogy a teremtő mely részei Fokozottan Érzékenyek].
A teremtő Jelzése és Kérése hiányában
a MEGTARTÓI-Teremtő általában nem tudja annyira korán beazonosítani az ilyen teremtőkben a Fokozott Érzékenységeket,
mint azokban, akikkel már felépült egy belső kommunikációja és kölcsönös-Bizalma.
A MEGTARTÓI-Teremtő általában akkor képes az ilyen „kommunikáció-képtelen” teremtő Fokozott-Érzékenységét pontosan beazonosítani,
amikor már a teremtő valamilyen ZAVAR formájában Kiáradt a környezetére / közelben-lévőkre.
A Tapasztalat szerint ez minden érintett Életében ÚJABB Nehézségek megformálódását eredményezi.
Ezért fontos,
hogy a KÜLÖNLEGES Utat megnyitott egyedi teremtők az általuk
(1) önnön-lényükben
és/vagy
(2) a közelükben / környezetükben
FELISMERT és MEGÉRTETT, vagy akárcsak [Furcsaságként] JELZŐ / ERŐSEN JELZŐ helyzeteket
AZONNAL Jelezzék
a GONDOSKODÓIKNAK,
és Kérjenek rá Ellenőrzést és szükséges Megerősítést…”
"...jelenleg
a MEGTARTÓI-Teremtő és a KÜLÖNLEGES-nagy-TEREMTŐK
’Fokozott-Figyelemmel’ Figyelik / Ellenőrzik / Értékelik a gondolatok „cikázóvá” válását.
Ha a gondolatok [vagy akár Érzelmi megnyilvánulások vagy más jellegű ’Kiáradás’]
HIRTELEN-VÁRATLANUL NAGY-MÉRTÉKBEN megváltozik,
azonnal ’FOKOZOTT-GONDOSKODÁSSAL’ nyilvánulnak meg az érintett teremtő [akár érintett Helyzet] felé,
és azonnal Értékelésre kerül,
hogy ez a Változás olyan jellegű-e, amely kifejezetten ERŐ-VESZTŐ / Fokozottan-Erő-Vesztő / EL-Terelő irányba „terel(het)(ne)-e”.
A FÖLD Közösségében a [„Hatalmi alapú”] „Szövevény” jelleg a legtöbbször felismerhető (beazonosítható) az egyedi teremtő önmaga által is egy kis ’gyakorlás’ után. Ha a gondolat kifejezetten mindig a „lehető legrosszabb forgatókönyv / végkifejlet felé terelget” (erőteljesen vagy akár alig-észrevehetően), ha egyre „nyomasztóbbá” (akár félelmetessé) kezd válni a gondolkodás [és „hozzáadott érzelem”] által „szőni kezdett” „út”, TUDATOS ODAFORDULÁSSAL a „Szövevény” szövése azonnal leállítható.
20200723 (3.r.) (2. pont) – elérhető ITT:
„…Fontos:
amivel nincs dolgunk,
annak legfeljebb a felszínét vagyunk képesek érzékelni / tudatosítani,
a valóságát / teljes-valóját (’mélységeit’) nem.
„Szövevények” „elindítása” és „táplálása”
A „szövevény” egy különös „megragadás”, a figyelem és élet-erő olyan különös (EL)terelésének módja, amely közvetlen és lehetőség szerint gyors és jelentős meggyengüléshez vezethet (akár csak egy rövid tartamra, akár hosszabb tartamra is). Hasonló lehet az álmodáshoz, de éber állapotban is szövődhet.
A „szövevényt” gyakran egy különös pulzáló bevetítés hatására kezdték el megformázni a létezők. Néha „képek”, néha „hangulatok”, néha „érzelmek” stb megzavarás / befolyásolás szándékával való különös kiárasztása indította el a „szövést”, ha ezek alkalmasak voltak egy adott létezőben egy-egy még gyengébb [vagy éppen megnyíló / érzékenyebb] élet-terület [hasonlóságon alapuló?] „megragadására”.
A „megragadott” részből [mint egy alaphelyzetből] elkezdődött a létező lényében egy különös „behálózás” „megformálása”, egy lehetőség szerint tovaterjedő „szövevény” megformálása.
A „megragadott” rész vagy érzékenység a „szövevény” „alap-helyzetévé” vált, és ebből indult el egy homályos és nyomasztó „útra” a létező.
Érzékelhette azt, hogy például éppen távol van az otthonától, és ekkor olyan jelzést kap, hogy otthon valami baj van, és azonnal haza kell mennie. Szándéka a „hazatérés” volt, és ennek érdekében elkezdett „maga körül” „eszközöket /segítőket keresni” ahhoz, hogy hazajuthasson. Keresett-és-keresett a homályban, amely néha itt-ott kicsit kivilágosodott, hogy arra terelje a figyelmét, de végül ott sem talált eszközöket és segítőket, így egyre nyomasztóbbá vált számára a helyzet. Tudatosságtól függően akár félelem, düh vagy más fájdalmak is felerősödhettek, és ez a „nyomott állapot” általában gyors erővesztésekhez (kifáradáshoz, az ön-kontroll meglazulásához) is vezethetett.
Kellő tudatossággal felismerhető a „szövevény” különös [megvezető, megtévesztő, fojtogató] jellege, és ilyenkor a kilépés szándékával általában egyszerű kilépni a „szövevényből”. A ’kilépés’ a „szövevényből” a leggyakrabban magának a „szövevénynek” az elenyészésével / semmivé válásával jár, hiszen azt nem ’táplálja’ tovább már a „megragadott” létező figyelme / teremtő-ereje.
A „szövevény” tehát leggyakrabban egy különös / homályos történet (és tér) megszövése a létező saját önerejéből, amelyben egyre újabb kedvezőtlen helyzetek formálódnak, és mindig a „legrosszabb” lehetőségek felé tolnak --- ez az aggódásból a félelem jellegű állapotba vezethet, akár pánikok sorozatát is előidézheti. A csalódás [és a lelkifurdalás] kapcsán korábban érintettem, hogy egy valós maggal nem rendelkező [NEM A SAJÁT SORSHOZ TARTOZÓ] helyzet „gyógyítása / megfigyelése / elemezgetése” sok erőt képes elemészteni [NEM KÉPES VALÓDI ÖRÖMÖT ADNI / NYITNI], és az ilyen kreált helyzetből való kilépés általában nagyobb tudatosságot igényel. A saját-erő „beszőtt” jelenléte miatt sokszor nem könnyű felismerni a kreált helyzet valótlanságát. Korábban érintettem (20140204 - elérhető ITT), hogy az IRGALOM immár az ilyen bevetítés jellegű (valótlanság) ’megkülönböztetésében’ is megnyilvánul, emellett a FÖLD-Világában a (Tisztelet-és-)Megkülönböztetés (ön)erejében is megnyilvánul olyan erő, amely alkalmas az ilyen valótlanságok közvetlen tudatosítására. [2020.07.21.: ma már csak megfelelően VÉDETT-TEREKBEN lehetséges a „jogosulatlanságok” Kitisztítása azért, hogy ez a változás más teremtők Életét se zavarhassa meg.]
A „szövevényben” való jelenlét [a „szövevény” fenntartása és szövése] nagyon sok erőt köt le [akár emészt el]. Különös módon „emlékeztet”, és képes lehet egy „állandó aggódásban tartani”.
Ha a kifejezetten sorsot-nehezítő irányba „terelő” [például váratlanul felerősödött / cikázóvá vált] gondolati és egyéb megnyilvánulását
a teremtő önmaga nem képes ’megállítani’
(1) az (Ön)Lényege erőteljesebb / speciális IRÁNYBAN-TARTÁSÁVAL,
(2) az anyagi-testben-élő részében a megfelelően erőteljes ’önmaga-felé-tudatos-oda-fordulással / a tudatosság megfelelő irányításával,
elsődlegesen a Közvetlen MEGTARTÓI-Teremtő [a FÖLD Közösségében a FÖLDANYA]
és az Eredő-nagy-TEREMTŐ árad ki a teremtő felé [immár a SPECIÁLIS Áramláson is!] erőteljesebben IRÁNYBAN-TARTÓ MEGERŐSÍTÉSBEN.
Az írás folytatódik a 723. részben, elérhető ITT