20200908 - Form�l�d� �J MEGTART�I-GONDOSKOD�SOKR�L (739.r.)

 

2022.05.31.

 

            R�szleges meg�rt�sem szerint a  T�R-MEGV�LTOZTAT�SHOZ tartoz� F�LDANYAI GONDOSKOD�S K�ssz�-Megform�l�sa nyitott utat [el�sz�r csak a Kipr�b�l�sokhoz m�r kor�bban hozz�kapcsol�dott teremt�k sz�m�ra] egy ’�jfajta’ [= t�nylegesen egy  �j T�r-Form�ban megnyilv�nul�] ’rugalmass�gnak’ a r�gi (!) Anyagi-Testbe val� befogad�s�hoz / ber�gz�l�s�hez / beilleszt�s�hez.

            A T�R-MEGV�LTOZTAT�SHOZ, illetve a T�R-RENDEZ�SHEZ tartoz� REND-T�TELHEZ kapcsol�dott Kipr�b�l� teremt�sek sor�n alapozta meg egy �j T�r-Forma R�gi Anyagi-Testbe val� beilleszthet�s�g�t a F�LDANYA a MAGJAIBAN [ma m�g csak a MAGOKBAN, mert ez ebben a pillanatban SPECI�LIS GONDOSKOD�S].

            Nem sokkal ezel�tt fogadta be a YO �s a F�LDANYA a MINDENS�G-FORR�S�T�L azt az �j T�r-Form�t [itt az �T-VEZET�SI-T�RBEN (!)], amely ’egy r�sze’ [’el�k�sz�t� t�r-form�ja’] annak a T�r-Form�nak, amely az �J �LET-T�RBEN az Anyagi-Test �j ’alapja’ [az eddig ismert Anyagi-Testi rendszerhez k�pest mag�t az Anyagi-Testet (�sszecsend�l�sre alapul�an!) sokkal Rugalmasabban V�ltoztathat�v� (ebb�l ered�en pedig sokkal ’tart�sabb�, er�sebb�’) form�lja meg].

            Amit teh�t itt az �T-VEZET�SI-T�RBEN most egyes MAGOK Kipr�b�l� jelleggel egy �jfajta ’Rugalmas�t�sk�nt’ elkezdtek Befogadni �s Beilleszteni a R�gi Anyagi-Test�kben, az nem pontosan az / nem teljesen az a T�r-Forma, mint amely m�r az �J T�R-ALAP� �LET-T�RBEN az Anyagi-Test ’Alapja’, annak csup�n egy r�sze [egy �jfajta Rugalmasabb� t�telre felk�sz�t� �j T�r-Forma].

            Az Anyagi-Testet [ma m�g csak a R�gi Anyagi-Test egyes bels�-tereit] Rugalmasabb� tev� �j T�r-Forma Kipr�b�l� jelleg� Befogad�s�t a F�LDANYA azoknak a MAGJAINAK AJ�NLOTTA FEL nem sokkal ezel�tt, akikben m�r van Ber�gz�tett IR�NY-BE�LL�T�S [vagy most AJ�NLOTTA FEL ennek a megform�l�s�t a F�LDANYA].

 

            Az IR�NY-BE�LL�T�SR�L kor�bbi �r�sokban:

20200908 [133.r.] 59. pont [saj�t tapasztalat] – el�rhet� ITT

20200908 [135-136.r.] 60. pont – el�rhet� ITT

20200908 [175-176.r.] 70. pont – el�rhet� ITT

20200908 [177.r.] 70. pont [Szabad-T�r ber�gz�t�se az IR�NY-BE�LL�T�SHOZ kapcsol�d�an] – el�rhet� ITT

20200908 [179.r.] 70. pont [a F�LDANYA �RTELMEZ�SE a Szabad-T�r felhaszn�l�s�r�l; Biztos�t�k Szab�lyozza a Szabad-T�r felhaszn�l�s�t (�s Irgalmi-Garancia)] – el�rhet� ITT

20200908 [180.r.] 70. pont [a MAGOKAT felk�sz�ti a F�LDANYA a kell�en er�s Sz�nd�k megform�l�s�ra; Biztos�t�k Szab�lyozza; ’v�d�r’; a Szabad-Teret a Felhaszn�l�sa ut�n az �L�T�R �jb�l megform�lja] – el�rhet� ITT

20200908 [183.r.] 70. pont [a SZOLG�LAT Birodalm�b�l ered� teremt�knek lehet k�rni az IR�NY-BE�LL�T�S Megnyilv�nul�si-Alapj�nak Ber�gz�t�s�t az (�n)L�nyegbe] – el�rhet� ITT

20200908 [191.r.] 75. pont [a F�LDANYA EGYEZTET a MAGJAIVAL az IR�NY-BE�LL�T�S Lehet�s�g�r�l] – el�rhet� ITT

20200908 [249.r.] 95. pont [ha a Szabad-T�r visszabont�s�val v�rni kell, az fesz�lts�get okoz; a Szabad-T�rben v�gzett megtapasztal�s Tapasztalata az Anyagi-Testbe csak a tapasztal�s befejez�s�t k�vet� �RT�KEL�S �s LEZ�R�S ut�n r�gz�l be] – el�rhet� ITT

20200908 [275.r.] 103. pont 1. alpont [hamarosan a K�l�nleges Utat megnyitott teremt�k is kezdem�nyezhetik a megform�l�s�t; Rugalmass�g m�rt�ke V�laszthat�] – el�rhet� ITT

20200908 [276.r.] 103. pont 1. alpont [K�r�s: a Szabad-T�r fontos okb�l legyen felhaszn�lhat� a Saj�t �let Kiegyens�lyoz�s�hoz (fontos okb�l, szab�lyozottan)] – el�rhet� ITT

20200908 [325.r.] 117. pont – el�rhet� ITT

20200908 [643.r.] 197. pont (5) [saj�t tapasztalat (IR�NY-BE�LL�T�S megv�ltoztat�sa a K�zvet�t�s �j ir�nyainak megnyit�sa kapcs�n)] – el�rhet� ITT

 

            Az IR�NY-BE�LL�T�S Megform�l�s�ra a K�l�nleges �let-�p�t�s megkezd�s�t k�vet�en �ltal�ban akkor ny�lik lehet�s�g, amikor t�nylegesen belekezd a teremt� a m�sok fel� ir�nyul� K�l�nleges Gondoskod�sokba is. Ekkor m�r vannak az Anyagi-Test�ben a K�l�nleges-Bels�-Ter�ben ’�n�ll�’ bels� t�r-r�szek ahhoz igazod�an, hogy pontosan mennyi / milyen (k�l�nb�z� ir�ny�) K�l�nleges Tudatosod�st nyitott meg a teremt�.

      Meg�rt�st seg�t� k�p: a teremt� eddig nyolc k�l�nb�z� Ir�ny� K�l�nleges Tudatosod�st alapozott meg �s nyitott meg az �let�ben. Ezek k�z�tt van olyan, amelyben m�r k�pes a m�sok fel� is ir�nyul� Gondoskod�sra, m�s ir�nyokat m�g csak nemr�gen nyitott meg.

       Amikor megnyitja valaki a K�l�nleges �let-�p�t�st, �sszecsend�l�st sz�ks�ges megform�lnia a F�LDANY�VAL arr�l, hogy az �let�b�l ’mennyit sz�n’ a K�l�nleges Megtapasztal�sra.

     A K�l�nleges Birodalomb�l ered� teremt�k �let�ben az az Alap-Harmonia, ha az �let�k 50%-�ban a K�l�nleges �let-�p�t�sben nyilv�nulnak meg.

     A YOS�GB�L ered� teremt�kben kezdetben 5 / 10 / 15 % lehet a K�l�nleges �let-�p�t�s ar�nya. Enn�l t�bb csak egyedi megenged�ssel lehets�ges. Eml�tettem kor�bban azt a Speci�lis Szab�lyt, hogy a F�LDANYA K�z�ss�g�ben MAGG� v�l� YOS�GB�L ered� teremt�k sz�m�ra 30% a K�l�nleges megnyilv�nul�s legfels� hat�ra [(232.r.) 89. pont - el�rhet� ITT].

        A K�L�NLEGES Birodalomb�l ered� MAGOK sz�m�ra hat�rozta meg nemr�gen azt a F�LDANYA [(275.r.) 103. pont 1. alpont – el�rhet� ITT], hogy a K�l�nleges Megnyilv�nul�s Alap-Ar�nya Fontos Okb�l ’60-t�l 70%’ is lehet. Ekkor b�rmilyen K�nny�t�st korl�toz�s n�lk�l Adhat a F�LDANYA az ilyen MAG (�nmaga, �s ak�r a vele K�zeli �sszekapcsol�d�sban l�v� t�rsai) sz�m�ra.

 

         Fontos: ez az �sszecsend�l�ssel [a K�l�nleges �t Megnyit�sakor kihagyhatatlanul] meghat�rozand� Ar�ny egy ’ALAP’-Ar�ny. Fontos Okb�l r�videbb tartamra �s pontosan meghat�rozott Felt�telekkel EMELKEDHET a K�l�nleges Megnyilv�nul�s ar�nya [ha p�ld�ul valamilyen V�ratlan vagy �j Helyzet miatt SZ�KS�GES t�bb K�l�nleges Gondoskod�s]. A F�LDANY�NAK SZAB�LYOZ�ST volt sz�ks�ges megform�lnia arr�l, hogy amennyiben az ’ALAP’-Ar�nyn�l t�bb K�l�nleges Munk�t v�gez egy teremt�, akkor a F�LDANY�NAK [�s ak�r m�s �letet GONDOZ�KNAK] milyen T�bblet-Gondoskod�ssal sz�ks�ges ebben seg�teni a teremt�ket.

 

            Visszat�rve az IR�NY-BE�LL�T�SHOZ. Van teh�t a teremt�ben nyolc k�l�nb�z� Ir�ny� K�l�nleges Tudatosod�s megnyitva [ennek megfelel�en a K�l�nleges Bels�-Ter�ben nyolc �n�ll� kis t�r-r�sz van ber�gz�tve egym�s mell�].

      A teremt� �s a F�LDANYA �rt�kelheti (egy�tt) azt, hogy melyik ir�nyban ’Adjon’ t�bb ’Teret’ a F�LDANYA a Megnyilv�nul�shoz, illetve az egyes V�lasztott Ir�nyokban mennyi (bels�) t�r sz�ks�ges ahhoz a Megtapasztal�shoz, amit a teremt� eltervezett.

       Az IR�NY-BE�LL�T�SNAK az a l�nyege, hogy a F�LDANYA egy�tt a teremt�vel pontosan meghat�rozza azt, hogy mennyi teret adjon a F�LDANYA a Megtapasztal�sokhoz. A ’Fontosabb’ �s/vagy a teremt� �nmaga �ltal a K�l�nleges Megtapasztal�sa ’F�’ Ir�ny�v� v�lasztott K�l�nleges �let-�p�t�shez ’T�BB’ Teret [�gy nagyobb bels�-teret] Ad a F�LDANYA, �s a t�bbihez is meghat�roz�sra ker�l, hogy azokban mennyiben tapasztalhat a teremt�.

            Ha a teremt� a Saj�t �let�ben 50 %-ban hat�rozta meg a K�l�nleges �let-�p�t�s Alap-Ar�ny�t, akkor ezen az 50%-nyi Megtapasztal�si lehet�s�gen bel�l hat�rozza meg a teremt� egy�tt a F�LDANY�VAL, hogy ebb�l ’mennyit sz�n’ a Fontosabb vagy ’F�’ Megtapasztal�si Ir�ny(ok)ra, �s mennyit a t�bbire. Ha err�l �sszecsend�l�s ker�l megform�l�sra [jellemz�en a teremt� (�n)L�nyeg�vel form�lja meg az ilyen �sszecsend�l�st ma m�g a F�LDANYA], akkor a K�l�nleges Bels�-T�rben ennek megfelel� bels� t�r-rendszert r�gz�t be a F�LDANYA.

            Az ilyen IR�NY-BE�LL�T�SNAK az a ’specialit�sa’ (ma m�g?), hogy ha Ber�gz�l az Anyagi-Testben a (p�lda szerint) nyolc bels�-t�r megfelel� (m�rt�kben, hangs�lyoss�gban k�l�nb�z�) rendszere, egy ’kilencedik’ (tov�bbi) (speci�lis) bels�-t�r alapj�t is ber�gz�ti a K�l�nleges Bels�-T�rben a F�LDANYA. Ez a ’plusz-egy’ (speci�lis) bels�-t�r a Szabad-T�r [a jelzett kor�bbi �r�s-r�szekben b�vebben �rtam a Szabad-T�rr�l]. A Szabad-T�r egy olyan ’el�k�sz�tett’ ’nyers’ ’t�r’, amely a teremt� �N-Azonoss�g�hoz m�r pontosan hozz� van hangolva, �s Fontos Okb�l ezt Felhaszn�lhatja a teremt� [�ltal�ban valamilyen gyorsan teljes�tend� K�l�nleges Munk�ra, de ak�r kiegyens�lyoz�d�shoz �s pihen�shez is felhaszn�lhat�]. A Szabad-T�rhez kapcsol�d� eddigi Tapasztalat az, hogy amikor egy v�ratlan helyzet miatt gyorsan sz�ks�ges egy Gondoskod�s megnyilv�n�t�sa, a Szabad-T�rben a F�LDANYA [�s ak�r m�s �letet GONDOZ�K] nagyon gyorsan �s pontosan be tudja r�gz�teni a Gondoskod�s Megnyilv�n�t�s�hoz sz�ks�ges Teret / �raml�sokat, emiatt az El�k�sz�tett Helyzetben a teremt� �gy tudja megnyilv�n�tani a sz�ks�ges Gondoskod�st, hogy az ’belesimul az �let�be’. Ilyenkor a teremt� ma m�r nem f�rad el, nem terhel�dik meg [hab�r �ltal�ban Fokozott Bels� Figyelmet (�s ak�r Igyekezetet) ig�nyel a Szabad-T�rben v�gzett munka]. Az IR�NY-BE�LL�T�ST �nmagukban ber�gz�tett teremt�k egyre pontosabban k�pesek azt is �rz�kelni, hogy mikor sz�ks�ges Szabad-Teret ’k�rni�k’ egy Megnyilv�nul�shoz, illetve maga a F�LDANYA mikor Ad Teret a Szabad-T�rben egy megnyilv�nul�shoz.

 

            Mostan�ban t�bb MAGJ�NAK FELAJ�NLOTTA a F�LDANYA azt, hogy itt az �T-VEZET�SI-T�RBEN K�RHETI az IR�NY-BE�LL�T�SA JELENHEZ-IGAZ�T�S�T vagy Megv�ltoztat�s�t.

            Jelenlegi meg�rt�sem szerint els�dlegesen azon [kiegyens�lyozottabb, �ppen nem egy nagyobb bels� v�ltoz�sban l�v�] MAGOK sz�m�ra AJ�NLOTTA FEL a F�LDANYA az IR�NY-BE�LL�T�S Megv�ltoztat�s�t [vagy ak�r �jonnan val� Megform�l�s�t], akik mostan�ban olyan ’jelent�sebb’ Alv�-K�dot fogadtak vissza / illesztettek be [Rendeztek / Rendeznek] az �let�kben, amely Alv�-K�dhoz tartoz� Tapasztalatuk valamilyen ’Fontosabb V�laszt�suk’ volt kor�bban [�s eddig a Tapasztalat el�rhetetlens�ge miatt nem tudtak ebben a sz�mukra (!) Fontos ir�nyban megnyilv�nulni].

            Lehet alapja az IR�NY-BE�LL�T�S mostani Megv�ltoztat�s�nak az is, hogy olyan �jabb GONDOSKOD�SOKAT form�lt meg a F�LDANYA, amelyekben a MAGJAI r�szv�tel�re mostan�ban nagyobb sz�ks�ge lesz. A MAGJAI sz�m�ra teh�t most �jonnan (!) AJ�NLOTT FEL ’nagyobb ar�ny� r�szv�teli lehet�s�get’ egyes GONDOSKOD�SAIBAN a F�LDANYA, �s akik V�lasztj�k az ezen GONDOSKOD�SOKBAN a ’nagyobb ar�ny�’ r�szv�telt [ak�r tart�san, ak�r csak r�videbb tartamra], azon teremt�k sz�m�ra C�LSZER� V�ltoztatni az IR�NY-BE�LL�T�SON [mert �gy megsz�ntethet� az a bels�-fesz�l�s, amely abb�l ered, hogy ’jelenleg nincsen el�g (szem�lyes) tere ahhoz a megnyilv�nul�shoz’ a teremt�nek].

 

            Tal�n m�r hetekkel [vagy ink�bb h�napokkal (?)] ezel�tt elkezd�dhettek az EGYEZTET�SEK az �rintett MAGOK �s a F�LDANYA [illetve a MAG (�n)L�nyege / Ered�-nagy-TEREMT�JE �s a YO] k�z�tt.

            Bennem nagyj�b�l egy hete kezd�dtek meg er�sebb ’Jelz�’ F�jdalmak [er�sebb nyilall� f�jdalmak] az Anyagi-Testemben ’ott’, ahol el�sz�r �rz�kelni szoktam, ha egy �rz�kenyebb r�szem ’megmozdul / jelez’. Nem felt�tlen�l Fokozottan-�rz�keny �let-r�szem jelez ilyenkor, hanem p�ld�ul ’Elf�rad�s’ miatt jelez �rz�kenys�gben valamelyik bels�-terem.

      T�bbsz�r felh�vta a F�LDANYA a figyelmet arra, mennyire fontos Tudatos befel�-figyel�ssel meghat�rozni, hogy az Anyagi-Testben ’legel�sz�r’ ’hol’ �s ’hogyan’ Jelez valamilyen �rz�kenys�g / ak�r Fokozott-�rz�kenys�g.

        Ha nagyon korai szakaszban siker�l a Jelz�st felismerni, �s a teremt� azonnal Meger�s�t�st K�r a Jelz� �let-r�szre a F�LDANY�T�L �s a Saj�t (�n)L�nyeg�t�l, Megel�zhet� nem csak a nagyobb megbillen�s, hanem a kisebb ingadoz�s / elbizonytalanod�s is. Err�l b�vebben: (581.r.) 189. pont (4) – el�rhet� ITT.

 

            A bennem Jelz� f�jdalmakat figyeltem, �s bels� �tmutat�st is k�rtem arra, hogy meg�rtsem, pontosan mi Jelez. Ekkor m�r tudtam, hogy folyamatban vannak a T�R-RENDEZ�SHEZ tartoz� REND-T�TELHEZ kapcsol�d� El�k�sz�letek �s Kipr�b�l�sok… �s olyan r�szleges meg�rt�s form�l�dott meg bennem, hogy egy olyan bels�-t�r ’Rendez�se’ [’Rugalmas�t�sa’, ’�t�p�t�se’ (?), r�szleges visszabont�sa (?)] van folyamatban, amelyb�l ’kisug�rzik’ az a jelz�s is, amely az �rz�kenyebb r�szeim ’megmozdul�s�t’ teszi felismerhet�v�. ER�S-TAKAR�SBAN volt �s van ma is ez az ’�jszer�’ V�ltoz�st meg�l� bels�-terem, �gy m�g csak nagyon kezdetlegesek a meg�rt�seim.

     Valamennyire �rz�keltem azt, hogy az �rintett bels� t�r-r�szemben egyes r�szek (t�r-alapok) val�sz�n�leg visszabont�sra vagy kicser�l�sre ker�lnek, teh�t nem csak egy visszabont�s van folyamatban [ak�r mint Rendez�s / T�R-Rendez�s], hanem egy meghat�rozott (szem�lyes) t�r-r�sz [ak�r �raml�s (?)] �jj�-�p�t�se. Ez lehet ak�r a mostan�ban visszafogadott egyik Alv�-K�domhoz tartoz� �j t�r-r�sz kialak�t�sa is, vagy csak egyszer�en egy olyan Kipr�b�l�-teremt�s, amelyhez magam is hozz�kapcsol�dtam.

     A ’nyilall� jelz�’ f�jdalmak hol er�sek voltak, hogy gyeng�bbek. Nem tudtam pontosan meghat�rozni, hogy milyen bels� v�ltoztat�st Jeleznek. Annyit kijelentettem a F�LDANYA �s az (�n)L�nyegem fel�, hogy ha ez valamilyen (�sszecsend�l�sen alapul�) T�r-Rendez�s / T�r-Megv�ltoztat�s, akkor ’ELFOGADOM’ a V�ltoztat�st, �s a f�jdalom sz�momra elviselhet�. Felt�telezem azt, hogy az�rt �rz�keltem f�jdalomk�nt is a V�ltoztat�st, mert GYORSABB V�ltoztat�st / Beilleszt�st / Ber�gz�t�st k�rtem.

      Az eddigi meg�rt�sem az, hogy magam is r�szt veszek abban a Kipr�b�l�sban, amely sor�n az IR�NY-BE�LL�T�S Megv�ltoztat�sa lehets�ges. Tegnap ebben tudatoss� is v�ltam [b�r m�r napok �ta Jelzett az IR�NY-BE�LL�T�S MEGV�LTOZTAT�S�NAK Lehet�s�ge {sz�ks�gess�ge (?)}]. Erre figyelemmel K�rtem, hogy a F�LDANYA EGYEZTESSEN err�l az (�n)L�nyegemmel �s az Ered�-nagy-TEREMT�MMEL, illetve a YO-val.

      Nem sokkal k�s�bb azt is meg�rtettem, hogy mi�rt lenne SZ�KS�GES V�ltoztatnom az IR�NY-BE�LL�T�SOMON, pontosan melyik az a Megnyilv�nul�si-Ir�ny, amelyhez el�rel�that�lag T�BB bels�-t�rre lesz sz�ks�gem. Az EGYEZTET�S azon szakasza is �rz�kelhet�v� v�lt a sz�momra, amikor meghat�roz�sra ker�lt, hogy melyik eddigi (k�l�nleges, speci�lis) bels� t�r-r�szemb�l lehetne (ideiglenesen, �m most m�gis tart�san) ’�tcsoportos�tani’ bels� t�r-r�szt [mert hab�r a sz�momra ez a m�sik megnyilv�nul�si ir�ny is fontos, de m�gis Elfogadhat� lehet a sz�ks�ges m�rt�k� cs�kkent�se a hozz� tartoz� bels�-t�r-r�sznek]. Ut�lag azt is val�sz�n�nek tartom, hogy ez a ’most kev�sb� fontos’ megtapasztal�si ir�ny m�r azon C�LLAL IS ker�lt ber�gz�t�sre a K�l�nleges / Speci�lis Megnyilv�nul�saim k�z�, hogy ha az sz�ks�gess� v�lna, akkor ’ebb�l’ ’lehessen’ ’�tcsoportos�tani’ m�s Feladatokhoz is (szem�lyes) teret.

       ’MOST’ a R�gi Anyagi-Testben is megny�lt egy �j Lehet�s�g az Anyagi-Test / a bels�-terek ’Rugalmas�t�s�ra’. A Kipr�b�l�shoz hozz�kapcsol�d� MAGOK r�szben abban seg�tik a F�LDANY�T a ’Rugalmas�t�s’ �j Lehet�s�g�nek Kipr�b�l�sa sor�n, hogy a F�LDANYA K�ssz�-Form�ljon egy �j GONDOSKOD�ST. A Kipr�b�l�s sor�n Tapasztalatokra alapul�an MEGHAT�ROZHATJA a F�LDANYA azt, hogy kinek, milyen okb�l SZ�KS�GES vagy C�LSZER� FELAJ�NLANIA azt, hogy Befogadhat az Anyagi-Test�be olyan bels�-teret, amelynek az alapja m�r egy teljesen �j (rugalmass�got is biztos�t�) T�r-Forma. Amikor a Kipr�b�l�sban r�szt vev� MAGOK Befogadj�k az �j T�r-Form�t az Anyagi-Test�kbe [az IR�NY-BE�LL�T�S Megv�ltoztat�s�hoz kapcsol�d�an (ma m�g csak a K�l�nleges / Speci�lis Bels�-Ter�kbe)] a F�LDANYA Meghat�rozhatja azt, milyen form�ban / milyen felt�telek mellett, �s mennyire gyorsan k�pes a R�gi Anyagi-Test Befogadni ezt az �j T�r-Form�t.

        R�szleges az a meg�rt�sem, hogy a Kipr�b�l�sokban r�szt vev� MAGOK az �j (’Rugalmas�t�’) T�r-Form�t m�g Speci�lis-Garancia form�j�ban fogadt�k be [nem k�zvetlen�l az IRGALOM-MAG-TER�B�L, de egy ’speci�lis k�zvetlen m�don’ a MINDENS�G-FORR�S�T�L ’IS’ (egyedileg hozz�igaz�tva az �N-Azonoss�gukhoz �s a F�LDANYA �ltal pontosan meghat�rozott Felt�telekhez)]. Ez azt jelenti, hogy az �rintett MAGOK az ALAP-�RAML�SUKBAN fogadt�k be a Kipr�b�l�shoz (1) ’Teret ad�’ �s (2) sz�ks�ges Speci�lis-Garanci�t, �s az ALAP-�RAML�S-’B�L’ Illeszkedett be az Anyagi-Test [F�LDANYA �ltal ugyancsak Garanci�val vagy Biztos�t�kkal] megjel�lt t�r-r�sz�hez.

       Felt�telez�sem szerint a bennem er�sebben jelz� (nyilall�) f�jdalmak a Speci�lis-Garancia Anyagi-Testbe ber�gz�l�s�hez kapcsol�dtak / kapcsol�dnak. Felt�telez�sem az, hogy ha a F�LDANYA K�SSZ�-FORM�LJA az ezen K�zvetlen GONDOSKOD�S�HOZ tartoz� SZAB�LYOZ�S�T, �s arra figyelemmel m�r k�zvetlen�l (!) ber�gz�theti az Anyagi-Testben ezt az �j [az �LET-T�RBE m�r ber�gz�tett] T�r-Form�t, a ’Beilleszked�s’ mostani Speci�lis form�j�hoz tartoz� er�sebb f�jdalmak val�sz�n�leg m�r meg fognak Jeleni az Anyagi-Testben. A Kipr�b�l�sban r�szt vev� MAGOKBAN K�zvetlen�l a F�LDANYA az�rt nem r�gz�thette be azt a ’Rugalmasod�st’ seg�t� / el�k�sz�t� �j T�r-Form�t, mert ennek a K�zvetlen GONDOSOD�SNAK nincsen m�g MEGFORM�LT SZAB�LYOZ�SA a F�LD K�z�ss�g�ben… ez�rt BIZTONS�GI OKB�L a Kipr�b�l�sban r�szt vev� MAGOK Speci�lis-Garancia form�j�ban fogadt�k be az �j T�r-Form�t a MINDENS�G-FORR�S�NAK FOLYAMATOS TELJES-ELLEN�RZ�SE mellett [amely TELJES-ELLEN�RZ�SEK sor�n minden �rintett GONDOSKOD� ELLEN�RIZTE az �j T�r-Forma Anyagi-Testbe val� Beilleszked�s�t (ennek sor�n azt, hogy b�rmilyen �lettel-�sszeegyeztethetetlens�g Jelez-e az �rintett MAGOKBAN / a F�LDANY�BAN].

     Mint eml�tettem, �n ’tegnap’ �rtettem meg, hogy SZ�KS�GES lenne V�ltoztatni az IR�NY-BE�LL�T�SOMON, �s meg�rtettem azt is, hogy milyen form�ban lehetne ez megval�s�that� [az egyik ’kev�sb� fontos’ t�r-r�szemb�l ker�lne egy pontosan meghat�rozott t�r-r�sz ’�tcsoportos�t�sra’ ahhoz a bels� t�rhez, amelyben jelenleg ’nincsen el�g t�r’ a Megtapasztal�shoz]. Ez a V�ltoztat�s bennem (1) m�g azel�tt megnyilv�nulhat, hogy ez a ’kevesebb t�r’ t�nylegesen er�sebb fesz�l�sben is jelzett volna az �letemben, (2) �s a t�r-�tcsoportos�t�s olyan m�rt�k�, hogy a ’most kev�sb� fontos’ Megtapasztal�som sz�m�ra is maradjon elegend� t�r.

      Tudatosan a Hozz�j�rul�somat adtam a V�ltoztat�shoz [Elfogadhat�nak tartottam]. �gy �rz�keltem, hogy t�nylegesen csak kett� bels� t�r-r�szem ’m�rt�ke’ ker�l megv�ltoztat�sra az IR�NY-BE�L�T�SOMBAN: az egyik t�r-r�szb�l egy pontosan meghat�rozott t�r-r�sz �tcsoportos�t�sra ker�l a m�sik bels�-t�rhez.

       El�sz�r ezt a ’mennyis�gi’ ’v�ltoztat�st’ �rz�keltem, ami hasonl� volt ahhoz, mint amikor k�t szoba k�z�tti falat egy kiss� eltolnak �s �gy r�gz�tik be.

       Ut�bb ugyanakkor �rz�kelhet�v� v�lt egy olyan V�ltoz�s is, mintha ennek a kett� bels�-t�rnek az eddigi falait fokozatosan elv�kony�tott�k volna, �s ezzel egyszerre a visszabontott r�sz hely�be pedig ber�gz�lt egy �j fal / egy �j T�r-Forma [a V�ltoz�ssal �rintett bels�-tereim t�r-alapja ’kicser�l�d�tt’]. �rz�keltem, hogy az �j ’falak’ [az �j T�r-Forma] egy olyan Speci�lis (!) Rugalmass�got ’Adott’ az �rintett kett� bels�-t�rnek, amely er�sen ber�gz�tette az ’�j hely�n’ a bels�-tereket elv�laszt� ’falat’, ugyanakkor pedig (1) ehhez a kett� bels�-t�rhez, (2) �s a most ber�gz�tett �j ’falhoz’ egy kis m�rt�k� [ pontosan meghat�rozott M�RT�K� �s IR�NY� (!)] V�ltoztat�s lehet�s�g�t is ber�gz�tette.

       Ennek a BER�GZ�TETT Rugalmass�gnak az �rtelm�t [Ir�ny�t, C�lj�t] �gy tudtam meghat�rozni a magam sz�m�ra, hogy ha [ak�r r�videbb tartamban, ak�r hosszabb tartamban] nem lenne sz�ks�g arra a Megnyilv�nul�sra a most meghat�rozott NAGYOBB m�rt�kben, amelyhez T�BB t�r-r�sz ker�lt ber�gz�t�sre, akkor ez az �j ’bels� fal’ ’ideiglenesen’ ’visszah�z�dhat’ ’abba az �llapot�ba’, ahonnan most elmozd�t�sra ker�lt. Ez azt jelenti, hogy ha a ’most-fontosabb’ Gondoskod�sokban m�gsem lesz sz�ks�ges olyan ’nagy m�rt�kben’ megnyilv�nulnom, mint ahogyan az most el�rel�that�, akkor a RUGALMASS�G [= a F�LDANYA egy �J GONDOSKOD�SA (!)] ’ideiglenesen vissza�ll�tja’ a V�ltoztat�s el�tti helyzetet, �s �gy ’nagyobb teremt lesz’ ahhoz a Megtapasztal�shoz, amelyb�l most t�r ker�lt elvon�sra.

 

      R�szleges az a meg�rt�sem, hogy

a RUGALMASS�GBA

 teljesen egyedi tartalmat r�gz�thet be a F�LDANYA

[mag�r�l a Rugalmass�g TARTALM�R�L [Ir�ny�r�l, C�lj�r�l] is EGYEZTET a F�LDANYA].

 

       Mivel �n k�rtem, hogy amikor lehets�ges, a most ’kisebb megnyilv�nul�si lehet�s�get kapott’ Megtapasztal�somat is meg�lhessem, ez�rt a V�ltoz�ssal �rintett kett� bels�-teremhez tartoz� RUGALMASS�GBA az ezt lehet�v� tev� TARTALOM [Ir�ny, C�l] ker�lt ber�gz�t�sre [mert sz�momra most ez volt fontos].

 

Az �r�s folytat�dik a 740. r�szben, el�rhet� ITT