A Kiprbls Tapasztalatai alapjn a MAGOK KRTK a FLDANYTL, hogy az j Rugalmassgnak az Anyagi-Testbe val Bergztse / Beillesztse (!) lehetsg szerint ’nyugalmasabb’ szakaszban nyilvnuljon meg, s ha lehetsges, akkor ’olyan gyorsan / olyan lassan’, amely beilleszkeds nem jelez elbizonytalanodsban vagy zavar fjdalomban. Ha Fontos Okbl GYORSABB Rugalmasts szksges, akkor a bels (s kifel irnyul) figyelem fkuszt segtse nagyon pontosan meghatrozni a FLDANYA, s mindenkppen biztostson valamilyen nyugalmasabb (tbb pihenst lehetv tev) Helyzetet, tovbb ha szksges, akkor legyen olyan trs ELRHET [kzvetlenl kzel (amikor az szksges)], aki a szksges IRNYBAN-TART / LETET V Gondoskodst kpes megnyilvntani.
Azt rzkeltem, hogy amely MAG most krte az IRNY-BELLTSA Megvltoztatst [vagy Fontos Okbl az jonnan val Megformlst (ez azrt lehet fontos, mert ekkor tud csak a Szabad-Tr bergzlni az Anyagi-Testben)], azoknak a Vltozssal rintett bels-tereit [elszr csak (!) a Vltozssal kzvetlenl rintett bels-tereit] erre az j Tr-Formra ’vezeti t / helyezi t’ a FLDANYA.
Rszleges az a megrtsem, hogy amely MAGOKBAN az j Tr-Forma pontosan Beilleszkedett / Bergzlt, azon MAGOK KRHETIK a FLDANYTL, hogy a Klnleges s Specilis Bels-Terket [akr az ’Egszet’ (?)] erre a nagyobb rugalmassgot biztost [ebbl ereden tartsabb] bels tr-alapra ’rgztse be’. Az eddigi megrtsem szerint ez egy nem gyors, m mgis viszonylag gyorsan megvalsul ’bels jj-pls’ lehet [a gyorsasga attl is fgg, maga a teremt mennyire gyorsan kpes az j Tr-Formt bergzteni az Anyagi-Testbe]. Egymssal ’egyszerre’ nyilvnul meg az j Tr-Forma / Tr-Alap bergzlse az Anyagi-Testbe, s a biztos bergzlst kveten azonnal visszabontsra kerl a mr szksgtelen korbbi tr-alap.
EGYEZTETS sorn hatrozhat meg az, hogy SZKSGES-E, CLSZER-E [valamilyen Fontos Okbl] olyan bels-terek ’thelyezse’ a ’Rugalmasabb’ j Tr-Formba, amelyek most nem rintettek Vltoztatssal.
Tegnap, mikzben magam is ’illesztettem be’ az j Tr-Formt a Vltozssal rintett Klnleges / Specilis bels-terembe, nhny rajzot ksztettem:

Ez a rajz az LTALNOS s KLNLEGES Megtapasztals Vlaszthat ALAP-ARNYT mutatja a klnbz Birodalombl ered [a FLDANYA Befogadsban] Anyagi-Testben l teremtknl.
Fontos azt megjegyezni, hogy amikor valaki MAGG vlik [vagyis megnyitja a Specilis let-ptst], akkor a rajzon pirossal jellt fels tglalap fels rszbl formldik meg ehhez egy nll tr-rsz. Ha a MAG kezdetben nem vltoztat az ALAP-Arnyon, akkor a Klnleges s a Specilis let-ptsnek az EGYTTES Arnya adja ki az 50 %-ot.

A baloldali kpen jelltem, hogy az [Anyagi-Testi (!)] letnk als (zld sznnel hatrolt) LTALNOS tr-rszben a FLDANYA minden teremtben legalbb t nll bels-teret alapoz meg / forml meg. A bal als sarokban ’SZ-B-SZ’ jellel jellt bels-tr a Szemlyes-Bels-Szently, ma mr ide rgzti be kzvetlenl a FLDANYA a teremt ALAP-RAMLST is. A tbbi bels-trben olyan trsakkal alapozhat meg Kzeli-sszekapcsoldst [kzvetlen (szeretet)ramlst] a teremt, akikkel klcsns vonzdson alapulan errl sszecsendlst formlt meg. A Kzeli-sszekapcsolds ’legnagyobb tvolsgtartssal’ megtapasztalhat [’leglazbb’] formja az ’E.T.’ jellel jellt Egyttes-Tevkenysg, s egyre szorosabb sszekapcsoldsi lehetsgekhez nyit utat a Bartsg, a Csaldi Kapcsolds, s vgl [az LTALNOS (!) let-rszben] a Prkapcsolat.
A kzps kpen a fels piros tr-rszben azt jelltem, hogy a teremt mr tbb Klnleges Tudatosodsi Irnyt is megnyitott, ennek megfelelen tbb nll bels tr-rszt is megformlt a Megtapasztalsai szmra a FLDANYA. Van olyan irny, amelyhez egy kiss tbb teret krt, van olyan, amelyhez kevesebbet.
A jobboldali kpen azt jelltem, hogy a fels piros tr-rszben [a Klnleges let-pts sorn] a teremt Megformlta az IRNY-BELLTST. Ezt a fels (nagy) piros tglalap jobb als sarkban bergztett ’SZ-T’ jells ’Szabad-Tr’ Bergztettsge mutatja. A fels (nagy) piros tr-rszen bell pontosan meghatrozsra kerlt az, hogy melyik Megtapasztalsi-Irnyhoz mennyi tr tartozzon, melyik Megtapasztalshoz ad nagyobb teret a FLDANYA. Ezen a rajzon nem jelltem most kln azt, hogy ha MAGRL van sz, akkor a kett szint [a zld LTALNOS, piros KLNLEGES] ’felett’ egy harmadik nll nagyobb Bels-Tr is Megformlsra kerl a SPECILIS let-pts szmra [jelenleg ez az SSZETETT-Klnleges-Bels-Tr FLDANYVAL-KZS Tr-Rsze].

Ezen a kett kpen vzlatosan az IRNY-BELLTS Megvltoztatst mutatom.
A baloldali kpen csillaggal jelltem azt a Megtapasztalst [Teremtsi-Irnyt], amelyhez Az-Elkvetkezben tbb trre lenne szksg. Az EGYEZTETS sorn meghatrozsra kerlt, hogy az ’alatta lv’ bels-trbl lehetne ’tcsoportostani’ teret a csillaggal jellt bels-trhez. Az EGYEZTETS sorn sszecsendlssel meghatrozsra kerlt a Vltoztats (1) FORMJA s (2) PONTOS MRTKE. Ennek megfelelen Meghatrozta a FLDANYA a bels-terek tformlshoz tartoz GONDOSKODST.
A jobboldali kpen vilgoskk sznnel ’betltttem’ a vltozssal rintett kett bels-teret. Lehetsges, hogy egy kis mrtkben ez a Vltoztats a tbbi bels tr-rsz egymshoz val kapcsoldst is megvltoztathatja, de most a tbbi teret a Vltoztats nem rinti kzvetlenl.
A kk sznnel betlttt fels tr egy kiss nagyobb lett, az alatta lv egy kicsit kisebb.
Ezen kett tr-rsz kk sznnel betltttsge [s a krjk rajzolt piros hatrvonal] jelzi, hogy a ’mennyisgi’ Vltoztatssal egyszerre ezeknek a bels-tereknek a tr-alapja is ’tptsre kerl’, egy j Tr-Formt ’pt be’ ezen bels terek tr-alapjba a FLDANYA. Az j Tr-Forma ltal ’adott’ Rugalmassg [s ezzel egyszerre tartssg] az n esetemben olyan ’Tartalm’ [Irny], hogy j sszecsendls megformlsa nlkl ideiglenesen nagyobb vlhat a most kisebbtett bels-tr (visszaigazodhat a vltoztats eltti mretre a most kisebb formlt bels-tr akkor, ha ppen NEM SZKSGES a nagyobb tr-rsz a fels trhez tartoz Megtapasztalshoz). Az ilyen IRNY ’Rugalmastst’ a kett kk sznnel betlttt tr-rsz kztti piros hullmos vonallal jelltem.

A jobboldali rajzon jelltem a MAGSGOT felvllalt teremtkben megformld harmadik (Specilis) let-ptsi szintet is. Ha egy MAG IRNY-BELLTST hatroz meg, az IRNY-BELLTS ltalban minden Klnleges s Specilis Bels-terre kiterjed. Ettl csak Fontos Okbl lehet eltrni.
Mint emltettem, bennem most ’tegnap’ a kett rintett [Klnleges, Specilis] bels-teremhez rgzl be az j ’Rugalmassg’ [a kett kk sznnel betlttt bels-trhez].
Utbb jelzett az a krds bennem, hogy nem okozhat-e valamilyen feszlst / zavart az, ha csak ez a kett bels-tr rsz marad az j Tr-Formban. Az jelzett, hogy ez nem okozhat nehzsget, mert ez az j Tr-Forma olyan teljesen j ’Illeszkedsi’ kpessggel rendelkezik, amelyet a MINDENSG-FORRSA a KZVETTS szmra megformlt j Tr-Formban rasztott ki [ez a Tr-Forma kzvetlenl (!) illeszked brmilyen Gondoskodshoz, brmilyen ms Tr-Formhoz]. Nem okoz teht ’feszlst’ [brmilyen ramoltatsi nehzsget] az, ha csupn egy (vagy nhny) bels-tr alapjt formlja t az j Tr-Formval a FLDANYA. Ugyanakkor annak sincsen akadlya, hogy sszecsendlst formljon meg a teremt arrl, hogy kri mindegyik (klnleges / specilis) bels-ternek az ilyen ’Rugalmastst’.
Rszleges az a megrtsem, hogy hamarosan elkezddhetnek (?) olyan Kiprbl teremtsek is [azon teremtk rszvtelvel, akiknek a rszvtel lehetsgt FELAJNLJA a FLDANYA, s akik Elfogadjk a Felajnlst (= krik a Kiprblsban val rszvtelt, s errl sszecsendlst formlnak meg a FLDANYVAL], akiknek a TR-RENDEZSI REND-TTEL rszeknt (?) [KNNYTSKNT (?)] valamelyik LTALNOS alap bels-terre kiterjeden is megnyilvnulhat a ’Rugalmasts’ [inkbb jj-pts rtelemmel, s a ’Rugalmastsra’ ’ELKSZT’ (msik, j) Tr-Forma hasznlatval].
20200908 [701.r.] 208. pont (2) – elrhet ITT:
„…A KZVETTS kapcsn a [479-480.r.] 168. pont 2. alpontban (elrhet ITT) rtam arrl, hogy a MINDENSG-FORRSA egy teljesen j Tr-Formt formlt meg s rasztott ki AZ-LET TEREIBEN. A KZVETTS szmra olyann formlta ezt a Tr-Formt a MINDENSG-FORRSA, hogy az minden let-formhoz, minden TRHEZ, minden Meghatrozhoz s minden GONDOSKODSHOZ kzvetlenl (!) Illeszked legyen.
Rszleges az a megrtsem, hogy a FLD Kzssge LET-TERNEK ’Legbels’ TR-RSZBEN most jonnan formld BELSBB [SPECILIS] TR-RSZT [mind a gmb formj TERET, mind a benne bergztett peremet / zsilipet / ’kitlt-teret’] olyan Tr-Formbl alapozta meg s formlta meg a MINDENSG-FORRSA s a FLDANYA, amelyik j Tr-Forma a KZVETTSHEZ is tartoz TEREK s GONDOSKODSOK alapja.
A FLD Kzssgnek LET-TERBEN most bergztett j SPECILIS TR-RSZ termszetesen nem azonos a KZVETTS [mint IRGALMI alap GONDOSODS] sorn felhasznlt Tr-Formval, csupn ALAPJBAN azonos vele. A FLD Kzssgnek LET-TERBE bergztett SPECILIS TR-RSZ ’Alapja’ ugyanaz a Tr-Forma, mint amelyik ’Alapja’ a KZVETTSHEZ tartoz GONDOSKODSOKNAK, a FLD Kzssgnek LET-TERBE bergztett Tr-Formt azonban a FLDANYA s a MINDENSG-FORRSA ’hozzigaztottk / hozzhangoltk’ a FLD Kzssgnek MEGHATROZIHOZ…”
Rszleges megrtsem szerint ez a FLDANYA ltal Befogadott [s a SPECILIS TEREK megformlshoz is felhasznlt] Tr-Forma [vagy ennek egy rsze] az alapja a MAGOKBAN most folyamatban lv [IRNY-BELLTS Megvltoztatsa kapcsn (Kiprbl jelleggel krhet)] egyes bels-terek j ’Rugalmastsnak’.
Rszleges megrtsem szerint ez a Klnleges / Specilis Bels-Trben megnyilvnul ’Rugalmasts’ ma mg csak a MAGOK ezen VDETTEBB [a MINDENSG-FORRSA TELJES-ELLENRZST folyamatosan lehetv tev] Bels-Tereiben lehetsges.
A Kiprbls Tapasztalatai alapjn hatrozza majd meg a FLDANYA, hogy csak az IRNY-BELLTS sorn Vltoztatssal kzvetlenl rintett bels-terekre terjedjen-e most ki ez a ’Rugalmasts’, vagy Krhet legyen-e a kiterjesztse a tbbi Klnleges / Specilis Bels-Trre. Ezt kveten hatrozhatja csak meg a FLDANYA, hogy kpes lehet-e Befogadni [Fontos Okbl ] ezt az j Tr-Formt azoknak az Anyagi-Teste is, akikben mg nincsenek megformlva Klnleges Bels-Terek.
Ebben a pillanatban n is csupn azt rzkelem, hogy a most vltozssal nem rintett Klnleges / Specilis bels-tereimben is ’meg van alapozva’ ennek az j ’Rugalmastsnak’ a lehetsge, de tnylegesen mg csak a vltoztatssal rintett kett bels-trben van ’bergztve’ [s a Vltozs mg rgzl be az Anyagi-Testemben].
A FLDANYA meghatrozta, hogy az Anyagi-Test milyen fokozatokban / milyen gyorsan / lassan kpes befogadni a Vltozsokat / Kzvetlen-GONDOSKODSOKAT:
20200908 [650.r.] 197. pont (9-I.) – elrhet ITT
20200908 [663.r.] 200. pont – elrhet ITT
20200908 [652.r.] 198. pont (1) [’van valami j’, egy j Kzvetlen GONDOSKODSA a FLDANYNAK (Tr-Formls rsze kezd felismerhetv vlni); KZVETTSSEL (?) ’svnyre’ bergzts, ahonnan mr kzvetlen lehet a Szemlyes Meghatrozkhoz visszavezets (?)] – elrhet ITT