20200908 - Form�l�d� �J MEGTART�I-GONDOSKOD�SOKR�L (756.r.)

 

            „Csapd�nak” �rt�kelhet� a „t�rt�nelem-hamis�t�s”. Gyakori form�ja ezen „csapda” „gy�rt�s�nak” az, hogy az eml�kezet �ltal meg�rz�tt [valamilyen form�ban ’tisztelt’] esem�nyeket „�t�rnak” a „csapda-gy�rt�k”, vagy tiszteletnek �rvend� szem�lynek olyan megnyilv�nul�sokat tulajdon�tanak ut�bb, amelyek nem tartoztak hozz�.

            Az ilyen „val�s�g-hamis�t�” „csapda-gy�rt�s” egyik legfontosabb c�lja az, hogy az „�ppen hatalmon l�v�k” [vagy „hatalomra t�rni sz�nd�koz�k”] a SAJ�T C�LJAIKAT [az �ltaluk haszn�lt m�dszereket] k�nnyebben el tudj�k fogadtatni a k�z�ss�g�kben �l�kkel [arra hivatkoz�ssal, hogy a tisztelet nagy el�d�k is azt „�gy tett�k / azt mondt�k”, „az a gyakorlat m�r kor�bban is j�l m�k�d�tt”, „az a hagyom�ny”].

           A megl�v� eml�kezet ilyen „hazugs�gokkal beszennyez�s�nek” a m�sik fontos c�lja az, hogy egyre ink�bb „elhom�lyosodjon” az az eml�kezet / hagyom�ny, amely alkalmas lehetne a saj�t-val�s�g �s a szabads�g megtapasztal�sa fel� vezetni.

 

            Az „�tkokkal” kapcsolatban az a r�szleges meg�rt�sem, hogy ma m�r egyetlen kor�bbi „�tok” sem „m�k�dik” abban az �rtelemben, hogy hab�r sok „�tok-alap” t�nyleges visszabont�sa m�g majd csak most tud elkezd�dni [a SPECI�LIS V�D�-TEREKBEN], az „�tok” [a „csapda”] akad�lyoz� �s EL-Terel� m�don m�r nem volt k�pes k�zvetlen�l hatni az Anyagi-Testben �s a Szem�lyes �let-T�rben.

            Vannak „csapd�k”, amelyeket a F�LDANYA m�r az �T-VEZET�S megny�l�s�t megel�z�en k�pes volt HAT�STALAN�TANI, majd hossz� tartam alatt (szakaszokban) TELJESEN VISSZA IS BONTANI. Legink�bb a MAGOK vettek r�szt a VIL�GI JELENL�T sor�n ezekben a Kipr�b�l� teremt�sekben.

            R�szleges meg�r�sem szerint a SPECI�LIS GONDOSKOD�S [MAGOK sz�m�ra is megnyithat�] megalapoz�s�t megel�z�en a s�lyosan �lettel-�sszeegyeztethetetlen „csapd�k / csapda-alapok” �ltal�ban csak kett� felt�tel egy�ttes megl�te eset�n voltak marad�ktalanul visszabonthat�ak [legal�bb t�bb �vnyi folyamatos munk�t k�vet�en].

(1) Ahhoz, hogy a F�LDANYA �s a VIL�G ’teret tudjon adni’ ehhez a Rendez�shez, a MAG �ltal�ban Felv�llalt valamilyen �ldozatot [�j Szolg�latot].

(2) A ’t�r’ befogad�s�t k�vet�en a F�LDANYA a VIL�GGAL egy�tt megkezdte a „csapda” pontos beazonos�t�s�t �s ’behat�rol�s�t’ [�j V�demi-Takar�sok megform�l�s�t], �s a „csapda” t�nyleges visszabont�sa akkor kezd�dhetett el, amikor a teremt� k�pes volt ’tart�sabban’ is jelen lenni a H�LA �llapot�ban. A H�LA-�llapotban tudott a F�LDANYA �s a VIL�G ’annyira k�zel h�z�dni’ a teremt� �rintett bels�-tereihez [val�j�ban m�r SPECI�LIS V�D�-T�RBEN], amelyben t�bb szakaszban a m�r Hat�stalan�tott „csapda” minden maradv�nya / lenyomata is kitiszt�that�v� v�lt az Anyagi-Testb�l / Szem�lyes �let-T�rb�l.

 

        A MAGOK ezen kor�bbi Kipr�b�l� Tapasztalatai fontos alapjai voltak a „csapd�k” Teljes-Rendez�s�re ir�nyul� REND-T�TEL MEGFORM�L�S�NAK [teh�t nem csak annak, hogy a F�LDANYA meghat�rozza azt, hogy milyen K�NNY�T�SEKET K�RJEN �s majd mikor �s hogyan fogadja be a REND-T�TELT, hanem mag�nak a REND-T�TELNEK (a MINDENS�G-FORR�SA �ltali {!}) MEGFORM�L�S�NAK {!] is]. Kor�bbi �r�s-r�szben eml�tettem, hogy a VIL�GI K�z�ss�gek k�z�l t�bb t�nylegesen is r�szt vett a REND-T�TELEK MEGFORM�L�S�BAN…”

 

20200908 [470-471.r.] 165. pont – el�rhet� ITT:

            „..Hosszabban nem fogok most �rni a „haragr�l”. A „haragban” l�v� �let „elleni” c�l / ir�ny val�ban olyan, mint a „m�reg” (1) abban, akiben a „harag” megnyilv�nul, (2) �s afel� ir�nyul�an is, aki fel� a „haragj�t” „t�pl�lja / �lteti” a teremt�.

            A „m�reg” n�ha lassan „�p�l” �s lassan „halad” [kezdetben szinte �szrev�tlen�l nyilv�nul meg („lassan �s �szrev�tlen�l sziv�rog be / �ramlik sz�t a testben”)], m�skor nagy er�vel �s gyorsan „csap le / l�k meg / l�k ki az �letb�l”.

            Jelenlegi meg�rt�sem szerint a F�LDANYA m�r a SZAB�LYOZ�S [azaz a gyakorlati megval�s�t�s (folyamatban l�v� Kipr�b�l�s)] sor�n hat�rozza meg, hogy az Anyagi-Testb�l a[z �ltal�ban ER�SEN TAKART] „harag” [mint t�r] hogyan bonthat� vissza / hogyan vezethet� ki a testb�l a „harag mint�j�” visszabontott t�r.

        Eg�szen biztosan ER�S TAKAR�S [vagy ak�r TELJES Takar�s] lesz sz�ks�ges a legt�bb esetben.

 

A K�z�ss�g �LET-TERE

[amely maga is „csapd�v�” v�lt: (449.r.) 158. pont – el�rhet� ITT]

mostan�ban olyan jelleg� EL-V�ltoz�sokkal „t�lt�d�tt / tel�t�d�tt”,

amelyek a „harag” megnyilv�nul�s�t k�pesek lehetnek „t�pl�lni, feler�s�teni”.

 

[Ez nem a Visszabontott „csapd�k” jelenl�t�t jelenti a K�z�s �LET-T�RBEN

(ezek folyamatosan �s a lehet� leghamarabb kivezet�sre ker�lnek a F�LD K�z�ss�g�nek �LET-TER�B�L),

hanem az itt �l� teremt�k tudatos vagy tudattalan megnyilv�nul�sait.]

 

 A „harag” vonatkoz�s�ban ez a legfontosabb oka annak,

hogy a F�LDANYA [a sz�ks�ges El�k�sz�t�sek / El�k�sz�letek ut�n]

az els�k k�z�tt TELJESEN Visszabontand� „csapd�nak” jel�lte meg.

 

A „csapd�k” akad�lyokat / EL-Terel�seket form�lnak meg,

k�zvetlen�l er�t �s (szem�lyes) �let-teret vonnak el a teremt�kt�l,

minden lehets�ges m�don igyekeznek sz�tbontani a K�zeli-�sszekapcsol�d�sokat,

minden lehets�ges m�don igyekeznek vagy „kifel�” ir�ny�tani a figyelmet (EL-Terelni a figyelmet a Saj�t-Val�s�gt�l)

vagy pedig „bez�rni a figyelmet” egy pontosan meghat�rozott „csapda-helyzetbe”.

 

Mindezek azt is jelentik, hogy a „csapd�k” egyik fontos c�lja a MEG�JUL�S „megakad�lyoz�sa”,

illetve a Meg�jul�si folyamatok olyan EL-V�ltoztat�sa,

amely a „csapd�kat” is „tov�bbengedi” vagy „tov�bbviszi” az �jonnan megform�l�d� Terekbe

[ak�r a K�z�s �LET-T�RBE,

ak�r a teremt� �jj�-form�l�d� Anyagi-Test�be

(vagy az Anyagi-Test�n bel�l megny�l� �jabb bels�-terekbe)].

 

A „csapd�k” [�s ezen bel�l a „harag” �s „neheztel�s”] egy olyan jelleggel is rendelkeznek,

amely c�lzottan „visszaford�tani” igyekszik a teremt�

(1) �let�t

�s (2) figyelm�t

a kor�bbi NEH�Z �s F�JDALMAS (p�ld�ul Ellens�gesked�sben is megnyilv�nul�) helyzetekre.

 

Ennek a „visszaford�t�snak” azonban nem a Rendez�s elind�t�sa a c�lja,

hanem az, hogy �jra �s �jra felid�zze / �t�lje a teremt� a kor�bbi neh�zs�geket / f�jdalmakat

[ez minden esetben jelent�s (!) er�-veszt�st eredm�nyez a teremt�ben (tov�bb-gyeng�l)].

 

A F�jdalmak / „harag” / „neheztel�s” [a „csapda” maga, �s a „csapda” okozta EL-V�ltoz�s]

„m�g er�sebben meggy�kerezik, m�g er�sebben ber�gz�l a bels�-terekben”,

�s ilyenkor gyakran „tov�bb is terjed / tov�bb-sz�r�dik”.

 

Gyakran FELER�S�TI a „csapda” (a „harag, neheztel�s”) azt a „bels� hangot”,

hogy „m�ltatlan vagy az �letre”,

„nem kapod meg azt amit szeretn�l / nem tudod el�rni azt amit szeretn�l b�rmivel is pr�b�lkozol”.

 

A „csapd�k” igyekeznek olyann� „EL-V�ltoztatni”

(1) az Anyagi-Testet

�s (2) az �LET-TERET,

amely „egyre kev�sb� �lhet�”,

„egyre kev�sb� hasonl�t az �letre” azon c�lb�l,

hogy a teremt�nek egyre kevesebb lehet�s�ge legyen r�ismerni / r��bredni arra,

hogy honnan mer�thetne val�di er�t,

honnan ind�thatn� el az �lete Jobb�t�s�t.

 

Fontos:

am�g �let van egy teremt�ben [az Anyagi-Test�ben],

b�rmelyik pillanatban ELIND�THATJA az �lete visszavezet�s�t az EL-V�ltoz�st�l mentes term�szetes harmoni�j�ba.

A „csapd�k” nagyon neh�zz� teszik sok teremt�ben ennek az egyszer� igazs�gnak a Felismer�s�t,

�s a Felismer�st k�vet� Sz�nd�k-kinyilv�n�t�st �s els� saj�t l�p�seket.

 

            Az ’EGYENES-�T’ kapcs�n �rtam arr�l, hogy ez egy �j [ma m�r SPECI�LIS GONDOSKOD�SOKKAL is kieg�sz�lt] �t

(1) a Sors-Rendez�s-HEZ �s

(2) a Sors-Rendez�s-BEN.

 

M�r egy egyszer� Jobb�t�sra ir�nyul� Sz�nd�kkal is Elind�thatja a teremt�

a F�LDANYA [�s az �let�t K�zvetlen�l GONDOZ�K] olyan SPECI�LIS Gondoskod�s�t fel� ir�nyul�an,

amelyek seg�tik annak a Tudatoss�gnak [�n-Megtart�snak, Bizalomnak, �n-Ismeretnek] a vissza�p�t�s�t,

amellyel k�pes lesz a teremt� �j Ir�nyt adni az �let�nek

[azaz amikor m�r a teremt� Tudatosan tud arr�l Rendelkezni,

hogy az EL-V�ltoz�sait milyen form�ban sz�nd�kozik Rendezni:

(1)

mit z�r le teljesen,

(2)

illetve mit form�l Tov�bbfolytathat�v� valamilyen Rendez�s sor�n].

 

 

(…) Tapasztalat:

a „harag” �s „neheztel�s” ’tartalm�’ bels�-terek Kitiszt�t�s�hoz

(a sz�ks�ges bels� t�r-visszabont�sokhoz)

a SPECI�LIS MEGER�S�T�S mellett

TELJES (!) Takar�s sz�ks�ges.

 

(…) a F�LDANYA

az itt �l� teremt�k Ered�-nagy-TEREMT�IVEL egy�tt

azt Pontos�totta / Hangolta,

hogy a S�LYOSAN �lettel-�sszeegyeztethetetlen jelleg� EL-V�ltoz�sok

[Anyagi-Testen / Szem�lyes �let-T�ren bel�li, a K�z�s �LET-T�REN bel�li]

Teljes Visszabont�sakor

 (1)

pontosan milyen IR�NYBAN-TART� SPECI�LIS MEGER�S�T�SRE van sz�ks�ge az egyedi teremt�knek,

(2)

az IR�NYBAN-TART� MEGER�S�T�ST mikor SZ�KS�GES a teremt� TELJES Megform�lt-Val�j�ra kiterjeszteni

[teh�t nem csup�n az Anyagi-Testre, hanem a K�z�ps�-Testre �s az (�n)L�nyegi-Testre is].

 

A Tapasztalatok alapj�n

ha a teremt�ben Fokozott-�rz�kenys�g megnyilv�nul,

’hasznos’, ha a Teljes Megform�lt-Val�j�ra kiterjed

az IR�NYBAN-TART� SPECI�LIS V�DELEM / MEGER�S�T�S.

 

A Kipr�b�l�s Tapasztalata az, hogy

(1)

a S�LYOSAN �lettel-�sszeegyeztethetetlen EL-V�ltoz�sok

K�NNY�T�S melletti TELJES-Rendez�se sor�n

’hasznos’,

ha a teremt� �let�t K�zvetlen�l GONDOZ�K

MINDANNYIAN

Kiterjesztik / Megnyilv�n�tj�k a SPECI�LIS (!) IR�NYBAN-TART� MEGER�S�T�ST

[vagyis a teremt� minden Megform�lt-Test�t ez a SPECI�LIS V�DELEM Meger�s�ti],

(2)

�s emellett a ’Nagyon S�lyosan’ �lettel-�sszeegyeztethetetlenk�nt megjel�lt EL-V�ltoz�sok Teljes Visszabont�sakor

az �rintett teremt�ket TELJES V�DELMI-TAKAR�SSAL is sz�ks�ges Meger�s�teni.

 

Ez az�rt sz�ks�ges vagy hasznos,

mert ezekben a K�NNY�TETT Rendez� folyamatokban

a teremt�k maguk csak nagyon kev�ss� k�pesek Tudatosan r�szt venni.

 

A F�LD K�z�ss�g�ben [eddig] [a Tapasztalatok alapj�n] ’Nagyon S�lyos’ �lettel-�sszeegyeztethetetlen megjel�l�s�

a „B�nbaks�gi csapda”,

 valamint minden olyan „csapda”, amely k�pes „Rejtetten” is megform�l�dni �s Tov�bbterjedni

[ak�r a teremt� saj�t �let�n bel�l, ak�r m�s teremt�re �tad�d�an is].

A „neheztel�s” �s a „harag”, illetve a „s�t�t-erd�-csapda” is ezen Neh�zs�gek k�z� tartozik.

 

A ’Nagyon S�lyos’ �lettel-�sszeegyeztethetetlen megjel�l�st megkapja minden olyan EL-V�ltoz�s,

amelyben kifejezetten / k�zvetlen�l bele van r�gz�tve az �let kiolt�s�nak vagy megszak�t�s�nak a c�lja,

illetve amely k�pes olyan „ir�ny-v�lt�sra”, amelynek lehet c�lja az �let kiolt�sa vagy megszak�t�sa

[ez ut�bbit „rejtett c�l�” �let elleni ir�nyul�snak nevezik]…”

 

Az �r�s folytat�dik a 757. r�szben, el�rhet� ITT