20200908 - Form�l�d� �J MEGTART�I-GONDOSKOD�SOKR�L (782.r.)

 

Kapcsol�d� kor�bbi �r�s-r�sz

20200908 (596.r.) 191. pont (6) – el�rhet� ITT:

            „…A ’befogadott’ ’r�gi, eredend�’ [ugyanakkor Jelenhez-is-hozz�igaz�tott] ’�j’ ’minta’ [az �j ’Szabads�g-alap’] ’amikor �l�v� v�lt’ [az Anyagi-Testben �jra m�k�d�v� v�lt (?)] [felt�telez�sem szerint egy Kipr�b�l�-T�rben], Felismerhet�v� tette / megmutatta a sz�momra a F�LDANYA SZABADS�G-GONDOSKOD�S�NAK eredend� ALAP-HARMONI�J�T.

       El�sz�r azt �rz�keltem, hogy egy �l� / mozg� ’gy�k�r-szer�’ v�delem (t�r, �raml�s) egy ’f�szket’ kezdett megform�lni egy hom�lyosan �rz�kelhet� T�GAS T�RBEN, �s ennek a ’f�szeknek’ a ’k�zep�ben’ egy feh�res apr� (t�m�r?) f�nyes kis g�mb [’gy�ngy’?] r�gz�lt be / kezdett megform�l�dni.

       A ’kanyarg� (n�ha v�ltoz� mint�j� / form�j�) gy�k�r-szer�’ mintha kijel�lte volna a kis g�mb sz�m�ra a teret, �s �vta, mutatta / megjel�lte hol van biztons�gban, hol �s hogyan n�vekedjen. A ’gy�k�r-szer�’ t�r-r�szekben (?) ’mint�k’ �s er� / t�r is �ramolhatott a form�l�d� kis g�mb-form�hoz [az ’El�-Test’-hez], mintha a gy�k�r-szer� ’k�ld�k-zsin�r�n’ ’adta’ volna a F�LDANYA a F�LD K�z�ss�g�be val� Tart�s Ber�gz�l�shez, majd k�s�bb a Megtestes�l�shez sz�ks�ges alapokat / mint�kat / tud�st (?).

            Felt�telezem, hogy amikor ebben a sz�m�ra meghat�rozott (megform�lt) kis (szem�lyes?)  [V�dett] t�rben [a F�LDANYA egy BELS�BB-TER�BEN, az �LET-T�R LEGBELS� T�R-R�SZ�BEN] a kis vil�gos f�ny� g�mb k�ssz� v�lt (minden harmoniak�nt ber�gz�lt benne, amit a F�LDANYA sz�m�ra ’�tadott’), ekkor r�gz�lhetett be ez az �let [ezen �let ALAP-�RAML�SA] m�r ’Tart�san’ a F�LD K�z�ss�g�nek �LET-TER�BE [a k�ssz� megform�lt El�-Testbe].

      Az El�-Testben az �let m�r fel�p�tette azt a Tudatoss�g�t, amely k�pess� tette a Sz�nd�k-Haszn�latra / Szabad-V�laszt�sra / Egyeztet�sre.

        Amikor ezt k�vet�en elkezd�dtek a t�nyleges Megtestes�l�st el�k�sz�t� EGYEZTET�SEK, V�laszt�si Lehet�s�geket Aj�nlott sz�m�ra a F�LDANYA. Amikor valamilyen V�laszt�si Lehet�s�get Aj�nlott a F�LDANYA, egy kis t�r-r�szt ’adott’ az El�-Test ’sz�m�ra’, amelyben valamilyen k�zvetlen form�ban seg�tette a F�LDANYA Meg�rteni a V�laszthat� Lehet�s�get.

       Ez k�pben (vagy folyamatk�nt) �gy v�lt �rz�kelhet�v� a sz�momra, mintha a kis �l�-g�mbh�z nagyon hasonl� [vele azonos ’anyag� / �n-Azonos (?)] tal�n valamivel kisebb g�mb�csk�k (terek) kezdtek volna ’k�r�l�tte’ valamilyen szab�lyos alakzatban megform�l�dni / elhelyezkedni. Mintha t�bbf�le (szab�lyos, harmonikus) ’helyzetben’ is elhelyezkedtek volna ezek az ut�bb odaker�lt kis g�mb�k, mintha azt mutatta volna ez, hogy a F�LDANYA a teremt� V�laszt�sait milyen ’rendszerekk�nt’ tudja ber�gz�teni, a V�lasztott Tapasztalatok milyen ’Egys�ges-Nagy’ rendszerr� form�l�dhatnak meg.

       Meg�rt�st seg�t� k�pben �gy �rz�keltethet� ez, hogy az el�sz�r ber�gz�lt kis g�mb (az El�-Test) k�r� k�l�nb�z� helyzetekben oda-csoportosultak a teremt� azon ’V�laszt�sai’, amelyekr�l �sszecsend�l�st form�lt meg a F�LDANY�VAL. Egy ’rugalmas burok’ k�rbevette a sok kis g�mb�t, �s ezek k�l�nb�z� T�r-Form�kban is elrendez�dtek. Volt, amikor �gy egy�tt-minden-kis-g�mb egy nagyobb g�mb-form�t mutatott, m�skor egy oszlophoz hasonl� form�t, megint m�skor egy kiss� �vesen hajl� t�r-form�t. Mintha ezekben ’mutatta volna meg’ a F�LDANYA, hogy a V�lasztott Tapasztalatok milyen k�l�nb�z� Harmoni�kban / rendszerekben r�gz�lhetnek ’Egy-Nagy-Eg�ssz�’, egy nagyobb Szem�lyes-�let-�tt�. V�g�l abban a [v�lasztott (?), a v�laszt�soknak megfelel� (?)] helyzetben ber�gz�lt ez a kis �l� (?) ’rendszer’, amelyr�l ugyancsak �sszecsend�l�s form�l�dott meg. Ekkor ’k�v�lr�l’ egy ’er�sebb’ / Tart�s v�d�-burok vette k�rbe ezt a ’rendszert’ [’ber�gz�tette’ / ’v�gleges�tette’ ebben a form�ban]. Egy kism�rt�kben ennek a ber�gz�tett rendszernek is volt valamilyen term�szetes ’rugalmass�ga’.

            Ezt k�vet�en azt �rz�keltem, hogy ez a rendszer [az ’�n V�lasztott Szem�lyes �let-Utam’] [ak�r a maga val�j�ban, ak�r mint egy bel�le ’kivet�l�’ (?) hologram (?) form�j�ban] az Anyagi-Testem ’mellkas�nak k�zep�b�l’ (?) [az �letemb�l (?)][teh�t amikor m�r Anyagi-Testben �ltem] ’ki�radva’ l�that�v� [=  k�zvetlen�l �rz�kelhet�v�, Felismerhet�v�, Meg�rthet�v�] v�lt a sz�momra [mintha ’beleold�dtam’ volna az Anyagi-Testemmel, mintha ’egy� v�lt volna az Anyagi-Testemmel / az Anyagi-Testben �l� �letemmel (?) ’ez a kivet�l�s’].

            Az eddigi r�szleges meg�rt�sem szerint ebben a folyamatban az mutatta mag�t, hogy amikor egy ’�letet’ [egy �l� teremt�nek a F�LDANYA �ltal �letre befogadhat� kiterjed�s�t / az ALAP-�RAML�S�T] a F�LDANYA ’el�sz�r’ Befogadja a K�z�ss�g�be, t�nylegesen hogyan alapoz�dik meg [az eredend� HARMONIA szerint] a F�LD K�z�ss�g�n bel�li �lete [az El�-Test megform�l�s�val], �s amikor ber�gz�lt az �let az itteni �let-Alapj�ba [az els� kis gy�ngy-szer� g�mb k�ssz� form�l�dott �s pontosan ber�gz�lt a F�LDANYA �ltal sz�m�ra megform�lt ’szem�lyes �let-t�rbe(n)’] hogyan kezdte meg a F�LDANY�VAL az  Egyeztet�st arr�l, hogy az �let mit szeretne megtapasztalni a F�LD K�z�ss�g�ben, Anyagi-Testben �lve.

       Az �sszecsend�l�ss� megform�lt V�laszt�sai sz�m�ra t�nyleges kis t�r-r�szeket adott a F�LDANYA [ezek lehettek az ut�bb form�l�d� �s egyre gyarapod� kis g�mb�k, amelyek nagyon hasonl�ak voltak az els� g�mbh�z (felt�telez�sem szerint az �n-Azonos jelleg v�lt �rz�kelhet�v�, a F�LDANYA �n-Azonoss�ggal megjel�lt �jabb kis t�r-r�szeket adott a V�lasztott Tapasztalatok megform�l�s�hoz)]. Amikor minden V�laszt�shoz ber�gz�tette a F�LDANYA a sz�ks�ges t�r-r�szt, ezeket a F�LDANYA olyan ’v�gleges’ form�ba / rendszerbe r�gz�tette be, amely alapult arra is, hogy milyen teremt�i-form�t v�lasztott a teremt�, illetve milyen m�s �raml�sokhoz �s t�r-r�szekhez ny�lt �s ny�lhatott a teremt�nek k�zvetlen hozz�f�r�se.

      Amikor �gy ’legel�sz�r’ Befogadta a F�LDANYA a K�z�ss�g�be az �letet, a t�nylegesen V�laszthat� Lehet�s�gekkel akkor kezdte �t Megismertetni, amikor az El�-Test�ben fel�p�tette a V�laszt�shoz sz�ks�ges Tudatoss�g�t az �let. Ez nagyon fontos alapja a SZABADS�G megtapasztal�s�nak.

       R�szleges az a meg�rt�sem, hogy a Befogadott �let teljesen Szabadon hat�rozhatta meg azt, hogy a kihagyhatatlanul V�lasztand� megtapasztal�sok mellett / mell� (1) mennyi �s (2) milyen ir�ny� tov�bbi Tapasztalat fel�p�t�s�t V�lasztja.

       A meg�rt�st seg�t� k�p haszn�lat�val: a legel�sz�r megform�lt kis g�mb [az El�-Testben ber�gz�lt �let] az Anyagi-Testi megtestes�l�shez kihagyhatatlanul V�lasztott (�sszecsend�l�ssel, Szabadon) ’�t Tapasztalatot’ [ez �t kis g�mb / t�r oda-csoportosul�s�t eredm�nyezte az El�-Teste ’k�r�’]. Lehets�ges az is, hogy nem v�laszt t�bb Tapasztal�si lehet�s�get, ekkor ezt r�gz�ti Egy-Harmoni�ba a F�LDANYA. Lehets�ges az is, hogy V�lasztja minden (!) V�laszthat� Tapasztalat megnyit�s�t, �s ekkor egy eg�szen ’nagy’ Szem�lyes-�let-Utat ’alapoz meg’ a F�LDANYA.

      Ha egy ilyen nagyobb ’�let-Utat’ alapozott meg a Befogadott �let, akkor az Anyagi-Testben megtestes�l�s�t megel�z�en nem volt sz�ks�ges ’kiv�lasztania / megjel�lnie’ egyet vagy n�h�nyat, amit a fel�p�l� Anyagi-Testi �let�ben megtapasztalhat. R�szleges meg�rt�sem szerint a ’Kiindul�si’ Tapasztalatot volt sz�ks�ges meghat�rozni, illetve ha volt hat�rozott elk�pzel�se a teremt�nek, hogy milyen Ir�nyokban kezdi fel�p�teni a Tapasztalatait, azokat is mint ’els�ket’ vagy ak�r ’egym�shoz kapcsol�d�kat’ megjel�lhette. Szabadon rendelkezhetett mindezekr�l, nem „korl�tozta” �t a F�LDANYA ezekben a V�laszt�saiban.

      Ezt a SZABADS�GOT az�rt Adhatta a F�LDANYA [az eredeti ALAP-HARMONIA szerint (amelyet teljes eg�sz�ben soha nem volt k�pes a F�LDANYA megnyilv�n�tani a SZABADS�GT�L-MEGFOSZT�S OK-FORR�SA �s az EL-V�LTOZ�S OK-FORR�SA k�nyszer�t� hat�sa miatt)], mert a F�LDANYA az �ppen Anyagi-Testben �l� teremt� sz�m�ra is biztos�totta Fontos Okb�l a V�LTOZTAT�S Lehet�s�g�t [Szabads�g�t].

       Az el�bb ismertetett GONDOSKOD�SI rendszer szerint valamilyen k�zvetlen [majdnem-k�zvetlen] bels� �ton a F�LDANYA k�pes volt az Anyagi-Testben �l� teremt� sz�m�ra pontosan �rz�kelhet�v� / Felismerhet�v� / Meg�rthet�v� tenni az �let-Alapj�ban ber�gz�tett V�LASZTOTT Szem�lyes-�LET-UTAT, �s azt is, hogy �ppen ’hol tart’ az �let-�p�t�s�ben, akkor-�ppen milyen V�LASZT�SI �s V�LTOZTAT�SI Lehet�s�gei vannak. Ha a teremt� val�ban V�ltoztatni sz�nd�kozott a megkezdett �let-�p�t�s�n, ugyancsak k�zvetlen-bels� �ton err�l Egyeztetni volt k�pes a F�LDANY�VAL, �s ha �j �sszecsend�l�s form�l�dott meg, a F�LDANYA a GONDOSKOD�S�VAL a V�ltoztat�st ber�gz�tette a teremt� �let-Alapj�ban, �s Teret Adott az �j Megtapasztal�shoz [vagy ak�r Lez�rt egy Megtapasztal�st, �s az ahhoz tartoz� tereket / �raml�sokat visszabontotta].

       Az �j Anyagi-Testben a Szem�lyes-Bels�-Szent�lyben, valamint a K�l�nleges-Bels�-Terekben valamilyen Felismerhet�-Meg�rthet� form�ban ber�gz�ti ma m�r a F�LDANYA a teremt� �ltal V�lasztott ’Szem�lyes-�let-�t’ ’terv�t’ �s minden fontos Meghat�roz�t. Arr�l, hogy pontosan milyen form�ban r�gz�ljenek be ezek a Meghat�roz�k az Anyagi-Test Bels�-Tereiben, Egyeztetni lehet a F�LDANY�VAL, a F�LDANYA figyelembe veszi a teremt� ak�r teljesen egyedi k�r�seit is.

         Kihagyhatatlanul ber�gz�t�sre ker�l ezekbe a Bels�-Terekbe a teremt� legfontosabb Meghat�roz�ja, az Ered�-�n-Jellege, amelyben az Ered�-Birodalma ALAP-JELLEGE mellett az �lett�-v�l�s�t Meghat�roz� Ered�-Ki�rad�si-Sz�nd�k is Felismerhet� / Meg�rthet�.

         Eml�tettem azt is, hogy az �j Anyagi-Testben tov�bbi ’�j�t�s’ az, hogy az Anyagi-Test �LTAL�NOS megtapasztal�si-szintj�n is [a Szem�lyes-Bels�-Szent�lyben] a F�LDANYA a K�KS�G�T is ’K�zvetlen�l’ Ber�gz�ti. Ez egy �j form�ban [Szab�lyozott m�don, teh�t HARMONIAK�NT (!)  teszi lehet�v� a F�LDANYA sz�m�ra azt, hogy ha az Fontos Okb�l sz�ks�ges, eg�szen k�zel h�z�dhasson a teremt� Anyagi-Testi-�let�hez, bels� �tmutat�sokkal is seg�thesse [az eredend�en is megform�lt �let-Rendszer szerint (ez teszi lehet�v� ak�r az EGYEZTET�ST �s �gy az �j �sszecsend�l�sek megform�l�s�t is, a V�LASZT�S �s V�LTOZTAT�S SZABADS�G�NAK megtapasztal�s�t)], �s ’�jdons�gk�nt’ azt is, hogy a F�LDANYA b�rmelyik GONDOSKOD�S�VAL megnyilv�nulhasson a teremt� fel�.

 

            (…) Mostan�ban olyan m�rt�kben nem tudt�k m�k�dtetni / meg�lni a F�LD K�z�ss�g�ben �l�k a F�LDANY�NAK ezt a SZABADS�GOT biztos�t� K�zvetlen GONDOSKOD�S�T, hogy szinte teljesen el is halv�nyult benn�nk az ehhez tartoz� ’�let-alapunk’. Jelenlegi meg�rt�sem szerint hab�r nem haszn�ltuk / nem haszn�lhattuk ezt a r�sz�t az Anyagi-Test�nknek [�s ez�rt most nincsen semmilyen ismeret�nk err�l az eredend�en adott r�sz�nkr�l], a F�LD K�z�ss�g�ben �l�k egyik�nek Anyagi-Test�ben sem pusztult el visszaford�thatatlanul az ehhez tartoz� Megnyilv�nul�si-Alap… csak nem tudtuk ’fel�p�teni �s m�k�d�sbe hozni’ a megtestes�l�seink sor�n.

            Lehetett ’jelz�se’ ennek a ’hi�nyz� [megakadt / beragadt] r�sz�nknek’ r�szben az, amit n�h�nyan �gy jellemeztek, hogy van benn�nk egy olyan ’csakra’ [kapcsol�d�si t�r-r�sz], amely tal�n a Megtestes�l�s sor�n ’mintha elkezdene m�k�dni / �p�lni’, �m nem tud megform�l�dni.

            Lehets�ges, hogy nem pontos ez a meg�rt�sem vagy felt�telez�sem, de ’valahol a csecsem�mirigy’ ’k�r�l / k�zel�ben’ lehetett eredend�en az Anyagi-Testben ber�gz�tve az a bels�-t�r �s/vagy �raml�s [ak�r maga az Anyagi-Testi Sz�v (?)], amely lehet�v� tehette a F�LDANYA K�zelebb-H�z�d�s�t az Anyagi-Testi-�lethez. Olyan sok EL-V�ltoz�s form�l�dott meg a most ismert R�gi Anyagi-Testben, hogy szinte bizonyos vagyok abban, hogy nem maga a „csecsem�mirigy” ez az „elfeledett bels� t�r-r�sz�nk”, azonban ’valahol a k�zel�ben’ ’jelezhet’ az ’alapja’ (?). Az �ltalam �rz�kelt k�pben vagy folyamatban �gy �rz�keltem, mintha a ’mellkasom k�zep�b�l’ ’vet�lt volna ki’ a Szem�les-�let-Utam ’t�rk�pe’ egy sz�momra Felismerhet� form�ban.

A ’mellkas’ ’k�zepe’ [�s/vagy maga a sz�v k�zepe] fel� val� tudatos oda-fordul�s

seg�theti a F�DANY�HOZ val� k�zelebb-h�z�d�st eredend�en megalapozott t�r-r�sz [a ’Szabads�g-alap’] �jra m�k�d�v� �p�t�s�t-form�l�s�t.

 

        Majd a tapasztalatok alapj�n �rtj�k ezt meg pontosan. �n magam a K�l�nleges �let-�p�t�sem megkezd�sekor tudatosan a sz�vem ’k�zepe’ fel� ir�nyultam, �s ’innen l�legeztem’…

 

        (…) Amikor ’most’ azt �rz�keltem, hogy ez a ’rendszer’ [a Szabads�g-alap / Szabads�g-T�r] a ’kor�bbi alapr�l’ �m m�gis egy jelenhez-igaz�tott form�ban ’�jra fel�p�l’ �s amikor a maga val�j�ban [vagy hologram-szer�en] [valamilyen olyan form�ban, amelyet a teremt� maga k�pes k�zvetlen�l �rz�kelni / �rtelmezni] ’ki�radva’ ber�gz�l (?) az Anyagi-Testben, �rzetre az jelzett, hogy pontosan �s j�l l�that�an mutatja ez a rendszer a V�laszt�saimat / lehet�s�geimet… azt, hogy �ppen ’hol’ ’j�rok’ az �let-�p�t�semben, melyik t�r-r�szeim �s melyik �raml�s-rendszereim ’akt�vak’ / m�k�d�ek �ppen most, ’merrefel� haladok’. Tal�n mutathatta (volna r�gebben) azt, ha valahol „megakadtam” vagy „m�sfel� haladok mint amit v�lasztottam”… Ha Fontos Okb�l �n magam ’Ellen�rizni’ szerettem volna hol tartok az �let-�p�t�semben, valamilyen k�zvetlen (!) form�ban ezt ’megmutatta’ volna a F�LDANYA. ’R�n�zhettem’ valamilyen bels� �ton erre a ’t�rk�pre’, l�thattam pontosan a ’jelen �llapotom’ ’gy�kereit’ [a V�laszt�saimat / Meghat�roz�imat (mire alapoztam a V�laszt�saimat)], illetve az addig m�r megtett �let-�p�t�semet, �s ’egy kis m�rt�kben’ ’l�thattam / felismerhettem / �rz�kelhettem’ ’�ppen milyen ir�nyban �p�l / fejl�dik / ny�lik az utam’, mit alapoztam meg m�r az eddigi Tapasztalataimmal, merrefel� vezet ’abban a pillanatban’ az amit addig meg�ltem.

            Hasonl� lehetett val�ban ez a ’holografikus’ jelleg� [~ ’�l�’] [a F�LDANYA �ltal az �let-alapomb�l egy sz�momra �rz�kelhet� �s Felismerhet� form�ban ’kivet�tett’ ’helyzetk�p’] egy ’Fa’ / ’�let-Fa’ k�p�hez is: mint egy ’t�rk�p’ sz�nes f�nyekkel / terekkel / �raml�sokkal jel�lte meg a gy�kereimet [az addig fel�p�tett tapasztalataimat], meg�rthettem ’hol’ ’�llok’ abban a pillanatban, �s az eddigi �let-�p�t�sem ’akkor-�ppen’ milyen Ir�nyba vezet / milyen ir�nyokba vezethet, milyen V�laszt�si helyzetben vagyok, milyen V�laszt�si helyzethez �rkezem hamarosan… Felismerhettem �s Meg�rthettem, hogy sz�ks�ges-e v�ltoztatni valamiben, illetve valamilyen el-nem-tervezett V�ltoz�sra figyelemmel kell-e lennem [mert p�ld�ul az egyik t�rsam V�ltoztatott egy k�s�bbi ’kapcsol�d�si ponton vagy helyzeten’, �s emiatt hamarabb vagy k�s�bb tudunk csak egym�shoz kapcsol�dni]…

 

            R�szleges meg�rt�sem szerint az eddig le�rtak t�bb olyan K�ZVETLEN GONDOSKOD�S�T is Jelezhetik a F�LDANY�NAK, amelyeket mostan�ban nem tudott a legnagyobb r�sz�kben megnyilv�n�tani, �s amely GONDOSKOD�SAI az egyedi teremt�kben ’egys�ges alapb�l’ [a ber�gz�tett ’Szabads�g-alapb�l’] nyilv�nulhattak meg (?).

            Az egyik GONDOSKOD�S az lehet, hogy nagy Szabads�got adott a teremt�nek a Szem�lyes-�let-�tja megtervez�s�ben [ebben olyan jelleg� Rugalmass�got is, amelyet csak nemr�gen kezdhett�nk meg vissza�p�teni].

            A m�sik GONDOSKOD�SA az lehet, hogy valamilyen bels� �ton a F�LDANYA az Anyagi-Testben �l� �let sz�m�ra ’k�zvetlen�l’ (!) ’meg tudta mutatni’, hogy hol tart az �let-�p�t�s�ben.

            Tov�bbi GONDOSKOD�S lehet az, hogy ha nem is a mai TELJES-ELLEN�RZ�S �rtelemben, de bizonyos rendszer szerint lehet�s�ge volt a F�LDANY�NAK k�zvetlen (!) Ellen�rz�sekkel is kiterjedni a teremt�k �let�re / Anyagi-Test�re akkor, ha ez az Ir�nyban-Tart�s [vagy ak�r sz�ks�ges vagy v�lasztott Ir�ny-V�ltoztat�s] �rdek�ben sz�ks�ges volt. [A TISZTELETBEN eredend�en is volt m�r Ir�nyban-Tart�s, mert ez a K�l�nleges GONDOSKOD�S elhagyhatatlan alapja, a TISZTELETET pedig a F�LDANYA m�g a „kiszakad�s�t” megel�z�en �gy form�lta meg az ALAP-JELLEG�V�, hogy arra k�zvetlen�l (!) r��p�lhessen a K�l�nleges Tudatosod�s.]

            Tov�bbi GONDOSKOD�S lehet az, hogy Szab�lyozottan [m�g ha a mostanin�l sz�kebb kiterjed�sben is] Egyeztet�st nyithatott a F�LDANYA valamilyen V�ltoztat�s �rdek�ben az Anyagi-Testben �l� teremt�vel is [nem csak a megsz�let�st megel�z�en volt lehet�s�g Egyeztet�sre a F�LDANYA �s a teremt� k�z�tt].

            Most a REND-T�TELHEZ kapcsol�d� K�zvetlen GONDOSKOD�S lehet annak a meghat�roz�sa, hogyan �p�lhet vissza a teremt�kben ez az eddig nem haszn�lt megnyilv�nul�s.

 

            Ha egy olyan [’sz�momra is l�that�v� / k�zvetlen�l (!) �rz�kelhet�v�’ v�l�] bels�-rendszernek tekintem ezt a most ’�jj�-�p�l�’ t�r-r�szemet, amelyben ’�n magam az Anyagi-Testben �lve’ is k�pes lehettem ’ellen�rizni’ hogyan haladok a saj�t v�laszt�saimon alapul� �let-�p�t�semmel, felt�telezem ebben a rendszerben azt a ’rugalmass�got’ is, amely megadta az Anyagi-Testben �l� �let-r�sznek (1) nem csak annak a lehet�s�g�t, hogy �n-er�b�l tudatosan is k�pes legyen �rt�kelni az addigi �let�t �s �gy Ir�nyban-Tarthassa az �let�t, (2) hanem az Anyagi-Testben t�nylegesen megtestes�lt teremt� sz�m�ra a V�LASZT�S �s V�LTOZTAT�S Szabads�g�t is biztos�totta [(439.r.) 153. pont – el�rhet� ITT]. Felt�telez�sem szerint ez az eredend�en a F�LDANYA �ltal megalapozott �let-rendszer [Megtestes�l�si �t] lehet�s�get adott arra, hogy az �ppen �lt Anyagi-Testi �let folyam�n Fontos Okb�l V�ltoztathasson a teremt� a megl�v� �sszecsend�l�sein, �s tudatosan megv�ltoztathassa az �ppen-�lt-�lete Harmoni�j�t.

            Az �J �LET-T�RBEN megform�l�d� Anyagi-Test�nkben ez ism�t �gy m�k�dik m�r, �s ezek szerint nem valamilyen ’�j Harmonia’ ennek az alapja, hanem ’vissza�p�tj�k’ az Anyagi-Testi �let�nkbe azt a F�LDANYA �ltal m�r nagyon r�gen megalapozott ’Szabads�got’ [a V�laszt�s �s V�ltoztat�s Szabads�g�t], amelyet az �LET-TER�NK EL-V�ltoz�sa �ta [majd k�s�bb tal�n egy tudatos vagy akaratlan �LET-T�R „csonk�t�s” („idegen r�teleped�s”) miatt] nem tudtunk megtapasztalni.

            Mindenk�ppen ’�rdekes’ [tulajdonk�ppen mag�t�l �rtet�d�] az, hogy a F�LDANY�NAK ahhoz (?), hogy a SZABADS�GT�L-MEGFOSZT�S OK-FORR�S�B�L ered� EL-V�ltoz�s TELJES-Rendez�s�re ir�nyul� [m�r az egyedi teremt�k �let�re k�zvetlen�l kiterjed�] REND-T�TELT BEFOGADHASSA az �T-VEZET�SI-T�RBE, ahhoz ’el�bb’ minden itt �l� egyedi teremt� sz�m�ra �jra ’hozz�f�rhet�v� kell tennie’ a Szem�lyes-�let-�tja Megv�ltoztat�s�t egy �ppen-�lt Megtestes�l�s folyam�n lehet�v� tev� GONDOSKOD�S�T.

            Az Anyagi-Testi Megtestes�l�sek k�nyszerb�l [�s t�nyleges T�r-Veszt�sb�l ered�en] ’elfogadott’ �tja mostan�ban az volt, hogy a teremt�k csak a Megtestes�l�st megel�z� Egyeztet�sek sor�n V�laszthattak Megtapasztal�si Ir�nyokat. Ennek megfelel�en a F�LDANYA minden teremt� sz�m�ra legal�bb kett� [de enn�l csak nagyon ritk�n t�bb] F� (!) Megtapasztal�si Ir�ny Meghat�roz�s�t is lehet�v� tette. Ez egy nagyon kis m�rt�k� ’Rugalmass�got’ biztos�tott: mind�ssze annyi [V�ltoztat�si] Szabads�got adott a teremt�nek, hogy ha az els�k�nt elind�tott �let-�p�t�se helyrehozhatatlanul megakadt, akkor nem volt sz�ks�ges meghalnia ahhoz, hogy a ’tartal�k’ �let-�p�t�si ir�nyba �tigazodjon, �s abban folytassa az Anyagi-Testi �let�t.

            R�szleges meg�rt�sem az, hogy a mostani Anyagi-Testi �let�nkben a MAGOK �s m�s K�l�nleges Megnyilv�nul�sban nagyobb tapasztalattal rendelkez� teremt�k CSAKIS (!) K�l�nlegess�gk�nt (!) [a K�l�nleges �let-�p�t�s�k r�szek�nt] k�pess� v�lhattak egy SZ�K kiterjed�sben V�LTOZTATNI a lesz�let�s�kkor meghat�rozott �let-�p�t�si Ir�nyukon, de itt az �T-VEZET�SI-T�RBEN [a R�gi �LET-T�RBEN] a R�gi Anyagi-Testre kiterjed�en val�j�ban a legt�bb teremt� m�ig sem volt k�pes V�ltoztatni a megsz�let�sekor az Anyagi-Test�be ber�gz�tett V�laszt�sain. Ez a nagym�rt�kben „rugalmatlann�” v�lt Megtestes�l�si forma k�pes volt azt biztos�tani, hogy a F�LD K�z�ss�g�ben Anyagi-Testben Megtestes�l� teremt�k �lete (!)  KISZAK�THATATLAN legyen a K�z�ss�g �LET-TER�B�L, de az �ppen-�lt Anyagi-Testi �let sor�n a V�ltoztat�st [a Szabads�got] csak nagyon kis m�rt�kben [egy „ber�gz�tett” �s „rugalmatlan” rendszer szerint / rugalmatlan keretek k�z�tt] volt k�pes biztos�tani.

            ’Meg�rtett’ ma m�r, hogy ennek a „k�nyszernek” az els�dleges oka a F�LDANYA Ered�-Ki�rad�si-Sz�nd�k�ba ber�gz�tett SZABADS�GT�L-MEGFOSZT�S OK-FORR�SA volt, �s az, hogy erre m�g „r�rak�dott” minden Teremt�-Szakaszban az EL-V�LTOZ�S OK-FORR�S�B�L ered� folyamatos T�R-csonk�t�s / T�R-EL-V�ltoz�s.

            T�bbsz�r eml�tettem, hogy m�r itt az �T-VEZET�SI-T�RBEN is vannak egyre gyakrabban olyan Kipr�b�l� Teremt�sek, amelyekben a T�r-P�tl�s / T�r-Kiigaz�t�s minden itt �l� teremt� sz�m�ra el�rhet�v� megform�l�sa a F� Ir�ny. Sok teremt� sajnos ma m�g nincsen olyan Tudatoss�gban [�s �n�ll� Sz�nd�k-Haszn�lati k�pess�gben], hogy az lehet�v� tenn� sz�m�ra a Tapasztalatai Tudatos �rt�kel�s�t, �s arra alapul�an a Fontolgat�sokat �s a V�ltoztat�shoz [a Szabads�g megtapasztal�s�hoz] sz�ks�ges �sszecsend�l�sek megform�l�s�ban val� tudatos r�szv�telt. Eml�tettem, hogy az el�tt�nk �ll� �j Teremt�-Szakasz(ok?) egyik F� Megnyilv�nul�si ir�nya a SZABADS�GBAN val� teljesen Tudatoss� v�l�s, �s ehhez elv�laszthatatlanul kapcsol�d�an a Harmonia �s a Felel�ss�g Meg�rt�se [(273.r.) 102. pont 3. alpont – el�rhet� ITT].

       R�szleges az a meg�rt�sem, hogy

a F�LDANYA

itt az �T-VEZET�SI-T�RBEN is

�jra megnyilv�n�that�v� form�ja azokat a K�zvetlen GONDOSKOD�SAIT,

amelyek biztos�tj�k az itt �l� teremt�k sz�m�ra

a MEGBECS�L�SEN �s TISZTELETEN alapul�

SZABAD V�LASZT�S �s V�LTOZTAT�S lehet�s�g�t

az �ppen-�lt Anyagi-Testi Megtapasztal�sok sor�n is.

 

       R�szleges az a meg�rt�sem, hogy

a Megsz�let�st megel�z�en megform�lt V�laszt�sokon

’csak’ (!) FONTOS OKB�L

[alapos megfontol�s ut�n, a V�ltoztat�shoz sz�ks�ges Egyeztet�si folyamaton v�gighaladva]

lehets�ges (eredend�en �s) ezt k�vet�en is V�ltoztatni.

 

’�rz�kelhet�’ az ehhez tartoz� ’nagyon finom / kifinomult’ K�zvetlen GONDOSKOD�SI rendszernek egyr�szt a ’Rugalmass�ga’,

m�sr�szt pedig a ’Hat�rozottan Ir�nyban-Tart�’ jellege.

 

A ’Rugalmass�g’ [egy term�szetes rugalmass�g] azt jelenti,

hogy egy bizonyos m�rt�kben

a megsz�let�st megel�z�en ber�gz�tett V�laszt�sok is ’teret adnak’ olyan V�ltoztat�soknak

(�j �sszecsend�l�s megform�l�sa n�lk�l is),

amelyek egy ’T�GASS�GK�NT’ �rtelmezhet�ek.

 

         Nem a legpontosabb p�lda, de hasonl� lehet ez a ’Rugalmass�g’ valamelyest ahhoz, mintha egy „zsel�” szer� rendszer r�gz�lne be egy ’k�z�pponthoz’ elmozd�thatatlanul, n�h�ny f� tengelyt is ber�gz�tve [a V�lasztott �n-�p�l�si ir�nynak megfelel�en]. A ’rendszer’ k�pes egy kis m�rt�k� t�gul�sra, illetve a tengelyek �ltal meghat�rozott ir�nyokban is lehets�ges egy kis m�rt�k� v�ltoztat�s…”

 

Az �r�s folytat�dik a 783. r�szben, el�rhet� ITT