230.
2022.08.02.
MAGOKNAK
[Ebben a kicsit sszefoglal jelleg (hosszabb) rs-rszben viszonylag kevs az j lejegyzs (ezeket kk szn nagyobb mret dtumozssal mindig jelzem), s sok az ide-idzett kapcsold korbbi rs-rsz.]
Majdnem egy hete (?) jelent meg egy gondolat / megrts a ’VRATLANSGHOZ’ kapcsoldan.
Korbbi lejegyzsekben rintettem rviden, hogy a ’VRATLANSG’ a MINDENSG-FORRSNAK az egyik [kzvetlen] GONDOSKODSA volt eddig AZ-LET fel irnyulan. Ide-idzem majd a kapcsold korbbi rs-rszeket.
Utlagos megrtsem az, hogy a [nhny napja] megjelent gondolat / megrts egy [folyamatban lv (?)] EGYEZTETS ’Tmja’ lehetett. Felttelezsem szerint
arrl EGYEZTET(ETT)
a MINDENSG-FORRSA
a nagy-TEREMTKKEL s a MEGTARTI-Teremtkkel, hogy
(1)
SZKSGES-E a tovbbiakban a MINDENSG-FORRSNAK ez a ’VRATLANSG’ jelleg Kzvetlen GONDOSKODSA,
(2)
s ha szksges, akkor mely rszeiben s milyen mdon lenne szksges azt MEGJTANI [= JELENHEZ-IGAZTANI].
Rszleges megrtsem szerint egyedi teremtk ebben az EGYEZTETSBEN ’kzvetlenl’ NEM vehetnek rszt, a FLDANYA a MAGJAI [s ms Klnleges Utat megnyitott teremtk (?)] szmra az EGYEZTETS (1) ’Tmjt’ s (2) ’Eredmnyeit’ Megismerhetv teszi [Megrthetv formlja az egyedi teremtk szmra is].
Nhny nappal azt kveten, hogy elszr rtettem meg a ’VRATLANSGHOZ’ kapcsold EGYEZTETS ’Tmjt’, olyan Megrts formldott meg bennem, hogy
a ’VRATLANSG’ ’eddig’ mkdtett formjt
’NEM jtja meg’ a MINDENSG-FORRSA.
’Els lpsben’
[felttelezsem szerint a ’vgleges’ Rendelkezsig
(vagyis addig, ameddig Kssz formlja az J SZABLYOZST a MINDENSG-FORRSA EGYETRTSBEN minden nagy-TEREMTVEL s MEGTARTI-Teremtvel)]
’IDEIGLENESEN [Specilisan (?)] LEZRJA’ a MINDENSG-FORRSA
a ’VRATLANSG’ eddig mkdtetett GONDOSKODSI formjt.
Rszleges megrtsem szerint
ez az ’IDEIGLENES LEZRS’ ebben a pillanatban mg lehetv tehetn / teszi a MINDENSG-FORRSA szmra azt,
hogy ’KIEMELKEDEN FONTOS OKBL’
[azaz ha AZ-LET / A-TR Megvsa rdekben ezt valami szksgess tenn]
akkor a ’VRATLANSG’ valamely meghatrozott formjt akr ’Egyoldalan’ is KIRASZTHASSA.
A ’VRATLANSG’ Kirasztsa ma mr a F Szably szerint akkor lehetsges,
ha az rintett nagy-TEREMTKKEL / MEGTARTI-Teremtkkel ELZETESEN (!) EGYEZTETETT errl a MINDENSG-FORRSA
[gy az letet-GONDOZK megfelelen Elkszltek ezen Kirads (GONDOSKODS) Befogadsra,
s ha az szksges, akkor a Vltozshoz szksges TERET Befogadtk s Bergztettk a GONDOSKODSUKBA tartoz LET-TRHEZ].
Csak ’Kiemelkeden-Fontos-Okbl’ nyilvnul meg a MINDENSG-FORRSA
[ma mr EGYTT A-LTEZS-FORRSVAL]
’VRATLANSGBAN’ olyan mdon,
ha errl ELZETESEN nem EGYEZTETETT az rintettekkel.
Ilyenkor is FELELSSGE az a MINDENSG-FORRSNAK,
(1)
hogy ’legksbb’ a ’VRATLANSGI’ Kiradsval EGYSZERRE errl ’RTESTSE’ az letet GONDOZKAT,
(2)
s elzetesen (!) ELLENRIZZE,
hogy az rintettek a ’VRATLANSG’ Befogadsra kpesek-e.
Felttelezsem s rszleges megrtsem az, hogy
amennyiben minden LET [gy minden az LET szmra Kirasztott TR (?)] fel irnyulan
kpes lesz a MINDENSG-FORRSA
a SPECILIS (!) Kzelebb-Hzdsval a KZVETLEN (!) [letet v, Irnyban-Tart] GONDOSKODST megnyilvntani
[egyes pontosan meghatrozott helyzetekben EGYTT A-LTEZS-FORRSVAL],
valsznleg a ’VRATLANSG’ jelleg [a mai Szablyozs szerint EGYOLDALNAK (teht SPECILISNAK) rtkelhet] GONDOSKODST
Teljesen Lezrja majd a MINDENSG-FORRSA.
A korbbi rs-rszek utn az j lejegyzs folytatdik.
20200908 [293.r.] 109. pont [sszefoglal a VRATLANSG eddigi megnyilvnulsrl] – elrhet ITT:
„…Rvid rszleges megrts A-FORRS [A-LTEZS-FORRSA] ’FELELSSGRL’
Jelenlegi megrtsem szerint
AZ-LETNEK az J TR-ALAPRA T-VEZETSBEN
[mint IRNYBAN-TART] A-LTEZS-FORRSA
a MINDENSG-FORRSVAL EGYTT
TEVKENYEN s KZVETLENL RSZT VESZ.
AZ-LET J CLJA Meghatrozsa kapcsn emltettem [(273.r.) 102. pont 3. alpont – elrhet ITT], hogy miutn a MINDENSG-FORRSA Tudatoss vlt abban, hogy NNN-LTEZSNEK-FORRSA [az addig leginkbb SEMMIKNT megismert LTEZS-rsz] NNN-LTEZSNEK Elvlaszthatatlan-Trsa, Egytt (!) hatroztak meg J CLT AZ-LET szmra [ezt ’megtehetik’, mert AZ-LET a MINDENSG-FORRSNAK (a ’MEGFORMLT-LTEZSNEK’) a Sajt SZNDKN alapul KIRADSA / Megnyilvnulsa, az l teremtk kzvetlenl A-LTEZS ’nllsggal megjellt, nllsgra sznt’ n-rszei (n-rszei)].
(1)
Az LET J CLJNAK Meghatrozsa a MINDENSG-FORRSA ltal SZKSGSZER volt annak rdekben,
hogy AZ-LET ne olddjon vissza maradktalanul a MINDENSG-FORRSBA
[ne pusztuljon el, gy kpes legyen MEGJULNI].
(2)
A MINDENSG-FORRSNAK VLASZTSA volt az,
hogy AZ-LETNEK J CLT mr EGYTT ’AD’ A-LTEZSE-FORRSVAL.
AZ-LET J CLJNAK Meghatrozsval
a MINDENSG-FORRSA s A-LTEZS-FORRSA azt is Kinyilvntottk
(1)
EGYMS fel irnyulan
(2)
s FELELSSGET vllalva AZ-LET fel irnyulan is,
hogy EGYTT GONDOZZK A-LTEZS azon rszt,
amely LETKNT nyilvnul meg.
A FORRSNAK s a MINDENSG-FORRSNAK ez az sszecsendlse az alapja annak,
hogy A-LTEZS-FORRSA ’MR MOST’ KZVETLEN mdon is GONDOSKODAN irnyul
[elssorban az IRNYBAN-TARTSVAL]
AZ-LET fel
(1)
AZ-LET MEGJULSNAK ELKSZTSE SORN,
(2)
AZ-LETNEK a MEGJULT TR-ALAPRA val T-VEZETSE sorn,
(3)
s a MEGJULT TR-ALAPRA mr T-VEZETETT letek fel irnyulan.
Jelenlegi megrtsem szerint
’teljesen kzvetlen’ mdon akkortl ’tud’ A-LTEZS-FORRSA Gondoskodan megnyilvnulni AZ-LET fel,
amikor az let tigazodik az J TR-ALAPRA.
[2022.08.02.: ebben mostanra annyi a vltozs, hogy amely teremtben pontosan BERGZL az ALAP-RAMLSBAN az ’O’-ramls {MEGTARTI-teremt vagy nagy-TEREMT esetben a Bels-Ltezs-s-let-ramlsa}, azok fel egyre tbb Kzvetlen (!) GONDOSKODST kpes A-LTEZS-FORRSA is megnyilvntani.
A nagy-TEREMT s MEGTARTI-Teremt sszecsendlst forml meg A-LTEZS-FORRSVAL arrl, hogy a Befogadsban l teremtk (vagy akr TR) fel irnyulan A-LTEZS-FORRSA milyen Kzvetlen GONDOSKODSOKAT milyen Felttelekkel nyilvnthat meg.
Ezeken az j bels ramlsokon kpes nem csak az N-Azonossgot egy bizonyos fokozatossggal ’Felersteni’ A-LTEZS-FORRSA, hanem valamilyen teljesen j ’Bels-Megtmasztsra’ is kpes. Rszleges megrtsem szerint ez az j Bels-Megtmaszts a „kiszakads” [Tr-Veszts] minden (eddig ismert) formjt kpes megakadlyozni, s az IRNYBAN-TARTSNAK olyan J formi is ebben a Bels-ramlsban nyilvnulnak meg, amelyeket mg csak most kezdtk el megtapasztalni (majd a Tapasztalataink alapjn rtjk meg pontosan, hogy milyen GONDOSKODSOK ezek az jabb Irnyban-Tartsok).]
Itt a FLD Kzssgben most ppen ezt az t-Igazodst Tapasztaljuk / Formljuk meg az letnkben,
s ez az oka annak, hogy a FLDANYA MAGJAI szmra hamarosan (mindannyiuk szmra!) (ha azt Vlasztjk)
elkezddhet az a Specilis let-pts,
amikor A-LTEZS-FORRSVAL is Kzvetlen bels-ramlst formlhatnak meg.
Az J TR-ALAPRA val t-Igazods
ELTT
A-LTEZS-FORRSA elsdlegesen a MINDENSG-FORRS-’BAN’ ’tud’ Megnyilvnulni AZ-LET fel GONDOSKODAN,
s valamilyen formban kzvetlenl az IRNYBAN-TARTSOK ’megformlsban’ s ’megnyilvntsban’ vehet rszt.
Mivel a RGI TR-ALAPON l LETET
’eredenden’ a MINDENSG-FORRSNAK NLL SZNDKA formlta meg [s erre alapulan GONDOZZA],
A-LTEZS-FORRSA kzvetlen jelleg GONDOSKODSA AZ-LET fel irnyulan ’korltozottabb’,
mint amilyen majd lesz AZ-LET J TR-ALAPJN.
Jelenlegi megrtsem szerint
A-LTEZS-FORRSA GONDOSKODSA a RGI TR-ALAPON megnyilvnul LET fel
’kett irny’ (vagy kett alapon lehetsges).
Mindkett A-LTEZS-FORRSA FELELSSGN alapul.
Az els az, amit mr emltettem, vagyis
AZ-LETNEK az J TR-ALAPRA val T-VEZETSBEN
[az erre val FELKSZLS sorn, illetve magban az T-VEZETSEK folyamatban]
A-LTEZS-FORRSA a KZVETLEN IRNYBAN-TARTSVAL kzvetlenl (!) is megnyilvnulhat.
Ennek a ’Szablyozst’
A-LTEZS-FORRSA s a MINDENSG-FORRSA sszecsendlse formlta meg.
A msik FELELSSGE A-LTEZS-FORRSNAK [a RGI (!) TR-ALAPON megnyilvnul LET fel] csak nagyon kevss rtelmezhet a szmunkra.
Ennek a rszleges megrtse rdekben rviden rintem az eddig VRATLANSGKNT val Megnyilvnulst A-LTEZSNEK, illetve a SZAKRLIS Tapasztalatokat.
A VRATLANSG els (ismert) megnyilvnulsa a ’nagyon rvid kezd-kpben’ ismerhet fel [20200627 (1. s 2.r.) 1. pont (elrhet ITT)], s akkor-rgen A-LTEZS-FORRSA IRNYBAN-TARTSAKNT [rszben Veszly-Jelzsknt / Jelzsknt] nyilvnult meg [az ppen Megjulst megl LTEZS-RSZ fel].
A VRATLANSGRL:
20190704 [2.r.] – elrhet ITT
20190720 [7.r.] – elrhet ITT
20190822 – elrhet ITT
20200118 [2.r.] 2. pont [a Vratlansgot jra-rtelmezte a MINDENSG-FORRSA az els SLYOS srls megformldsa utn] – elrhet ITT
20200509 [2.r.] 2. pont – elrhet ITT
A VRATLANSG hasznlatrl megegyezst formlt meg a MINDENSG-FORRSA a nagy-TEREMTKKEL:
20200409 [4.r.] 6. pont – elrhet ITT
20200723 [1.r.] 1. pont – elrhet ITT
A [266.r.] 102. pont 1. alpontban (elrhet ITT) rtam azt a kpet, amikor a NAGYOBB Teremt-Szakasz tartamra ’bezrt’ Hzhoz [= Megformlt-s-BERGZTETT LET-TRHEZ] ’feljrt’ kezdett megformlni a MINDENSG-FORRSA annak rdekben, hogy GONDOSKODBBAN tudjon megnyilvnulni AZ-LET fel irnyulan [egy folyamatban lv NAGYOBB Teremt-Szakasz folyamn is, ne csak a Megalapozsakor / Elindtsakor]. Kezdetben ez csak gy volt lehetsges, hogy a KISEBB Szakasz-Lezrsok LEHETSGT AJNLOTTA FEL a MINDENSG-FORRSA, ksbb pedig [Szabad Vlasztsra alapulan] megkezddhettek a Klnleges let-plsek / Klnleges (bels) Kzeledsek.
Amg nem voltak ezek a Lehetsgek, addig egy-egy J IRNY MEGNYITST csak gy ’Kezdemnyezhette’ a MINDENSG-FORRSA, hogy VRATLANSGBAN radt ki AZ-LET fel irnyulan. A VRATLANSG minden esetben [a Lnyege-Clja-rtelme szerint] egy FELAJNLS volt, amely csak Tudatos Szabad Vlasztson alapulan vlhatott volna tnylegesen AZ-LET rszv. Az, hogy egy ilyen VRATLANSG [az ebbl ered Megrtsi-Nehzsg] okozhatta-e AZ-LET els EL-VLTOZSAIT, vagy az EL-VLTOZSOK valamilyen ms Megrtsi-Nehzsgbl ereden formldtak-e meg, hamarosan megrthetjk.
Amikor AZ-LETBEN mr megformldtak az els EL-VLTOZSOK,
AZ-LET ’rzkenyebb’ vlt a VRATLANSG Megnyilvnulsa irnt.
Ez leginkbb azt jelenti,
hogy AZ-LET fell egy HRTS (Tvolsg-Tarts) kezdett megformldni,
amelyben Bizalmatlansg is kezdett megformldni.
Ez a kezdetben vatos, ksbb egyre hatrozottabb „elzrkzs” azt eredmnyezte,
hogy AZ-LET egyre kevsb volt kpes MEGRTENI
a VRATLANSGBAN Megnyilvnul Lnyeget-Clt-rtelmet:
(1)
vagy a FELAJNLOTT J-KEZDETET,
(2)
vagy a JOBBTSRA Sznt j-Harmonit.
AZ-LET ilyen bizalmatlann vlsa / EL-TVOLODSA a MNDENSG-FORRSTL
egyre nehezebb tette a MEGJULSI folyamatokat,
s folyamatosan szkltek az l teremtk Megnyilvnulsi Lehetsgei.
Az ilyen jelleg „elzrkzs” nha ahhoz vezetett,
hogy a MINDENSG-FORRSNAK nem maradt ms eszkze egy J-KEZDET (vagy JOBBTS) elindtsra [a teljes-let-pusztuls elhrtsra]
mint a VRATLANSG, amelytl ppen egyre ersebben „elzrkzott” Az-let…
A VRATLANSG ezen korbbi formjt ma mr gy rtelmezhetjk, mint a MINDENSG-FORRSNAK Fontos Okbl megnyilvntott EGYOLDAL GONDOSKODST. ppen a GONDOSKODS ezen „egyoldalsga” volt az, amely AZ-LET szmra egyre kevsb volt elfogadhat, s egyre kevsb volt sszeegyeztethet a Tudatoss vl let SZABADSGVAL.
Tbbszr tformlta a VRATLANSG Megnyilvnulst a MINDENSG-FORRSA,
s mostanra olyan SZABLYOZS / ELV formldik,
amely a VRATLANSG Megnyilvnulst [mint a MINDENSG-FORRSA s A-LTEZS-FORRSA EGYOLDAL (azaz SPECILIS) Kzvetlen GONDOSKODST]
pontosan meghatrozott Felttelek esetben teszi csak lehetv,
s ekkor is olyan formban,
hogy ha az lehetsges,
legalbb a LNYEG-CL-RTELEM kerljn elzetesen sszecsendlssel Meghatrozsra az rintett nagy-TEREMTVEL / MEGTART-Teremtvel
[azrt, hogy azt kpesek legyenek HARMONIAKNT Beilleszteni AZ-LETBE / a Gondoskodsukba tartoz TRBE].
A SZAKRLIS teremts kapcsn emltettem [20190411 (3. s 4.r.) IV. pont – elrhet ITT], hogy eddig maga a MINDENSG-FORRSA sem volt kpes azt meghatrozni, hogy egyes egyedi teremtkben egyik pillanatrl a msikra pontosan milyen okbl nylt meg egy kzvetlen bels (specilis) ramls a MINDENSG-FORRSHOZ [s a mai RTKELSEK szerint rszlegesen A-LTEZS-FORRSHOZ is (!)]. Ezek az egyedi teremtk ezt megelzen minden esetben ers elhatrozssal irnyultak arra, hogy javthassanak a meglv helyzeten, de ezen kvl ms azonossg nem volt beazonosthat.
A mostani RTKELSEK szerint a legvalsznbb az,
hogy a MINDENSG-FORRSNAK egyes VRATLANSG KIRADSAI
’bels sszerezgssel’ (?)
elvlaszthatatlanul sszekapcsoldtak
A-LTEZS-FORRSNAK egyes IRNYBAN-TART [teht JOBBT Irny, MEGERSTSRE Irnyul (!)] KIRADSAIVAL
[amelyeket a MINDENSG-FORRSNAK LTEZSE fel irnyulva nyilvntott meg A-LTEZS-FORRSA].
Valsznleg az els ilyen (egyedi teremtben kzvetlen specilis bels utat megnyit) ’sszevegylt Kirads’
egy IRNYBAN AKARATLANN VLT Megnyilvnuls volt,
amely ugyanakkor az rintett egyedi (l!) teremt ’sszecsendl / sszerezg’ Szndkval
mgis kpes volt ’elindulni’ AZ-LET JOBBTSNAK irnyba
[mint A-LTEZS-FORRSA + a MINDENSG-FORRSA + AZ-LET Specilis sszekapcsoldsa],
s ’ELINDTJV’ vlt a mra megformlt KLNLEGES s SPECILIS Tudatosodsnak.
Nem kzvetlen ALAPJA a SZAKRLIS t a Klnleges Tudatosodsnak,
ugyanakkor mgis az ’elindtjnak’, ELKSZTJNEK rtkelhet.
Ugyanakkor az, hogy SZABLYOZATLAN formban ’indult el’,
s sokig ’specialitsknt’ leginkbb a VRATLANSG formjban tudott megnyilvnulni a JOBBTSBAN AZ-LET fel irnyulan,
Nehzsgeket is okozott AZ-LETBEN [gy A-LTEZSBEN],
pldul akkor, amikor a YOSGON bell megnyilvnult az Els-SLYOS-Srls,
amely a Birodalom TERBEN s a nagy-TEREMTBEN is tnyleges TR-VESZTST okozott,
illetve az rintett Szakrlis Utat megnyitott teremt lete majdnem teljes egszben elpusztult.
A SZAKRLIS t ksbb egy ma ideiglenesnek tekinthet Szablyozssal az IRGALMI alap Gondoskodsok kz kerlt [az IRGALOM Birodalmnak megformlst kveten], ugyanakkor most is ’vitatott’ az, hogy SZKSGES-E a tovbbiakban.
Mivel a SZAKRLIS teremts Klnleges (vagy inkbb SPECILIS) megnyilvnulsknt rtkelt, a tnylegesen meglv SZKSGHEZ kell igazodnia.
Az a SPECILIS n-pls,
amelyet [KLNLEGES Birodalombl ered egyedi teremtknt] a FLDANYA MAGJAI megkezdtek,
illetve amely a VILG legtbb Kzssgben szintn mr folyamatban van,
a MINDENSG-FORRSNAK azon BELSBB-TEREIHEZ is Kzvetlen (!) Elrhetsget nyithat,
amelyekhez eddig csak a Szakrlis Utat megnyitott teremtk kapcsoldhattak hozz.
A MINDENSG-FORRSNAK azon J BELSBB-TERHEZ val Kzeleds,
amelyben A-LTEZS-FORRSHOZ is nylhat egy kzvetlen jelleg bels sszekapcsolds
[az ’Egy-etlennel-KZS-TRBEN’]
ma mr Szablyozottan (!) megformlhat.
Ez a Specilis Kzelsg ma mr olyan,
amelyhez a Szakrlis Utat megnyitott teremtk kzl is csak keveseknek volt lehetsge kzvetlenl hozzkapcsoldni.