2022.08.02.
Rszleges az a megrtsem, hogy
a MINDENSG-FORRSNAK a ’VRATLANSG’ GONDOSKODSA
’eddig’
elsdlegesen „azt a hinyt” prblta ’thidalni’ (?),
hogy AZ-LET s AZ-LET szmra KIRASZTOTT TR GONDOZSBAN
A-LTEZS-FORRSA [AKI-AMI Forrsa magnak A-LTEZSNEK (gy a MINDENSG-FORRSNAK is)]
KZVETLEN (!) mdon’ [s SZABLYOZOTTAN (= EGYETRTSBEN a MINDENSG-FORRSVAL)] nem tudott Megnyilvnulni.
Az [559-561.r.] 184. pont (3) alpontban (elrhet ITT) rtam arrl, hogy azrt vlt szksgess az l teremtk ALAP-RAMLSN bell (!) egy olyan j Bels-ramls [az ’O’-ramls] megformlsa, amelyben ’kzvetlenl’ A-LTEZS-FORRSNAK IRNYBAN-TART s LETET-V GONDOSKODSA is kpes megnyilvnulni, mert a Tapasztalatra alapul tuds az, hogy az Irgalom-ramlson bell kzvetlenl csak a MINDENSG-FORRSNAK Kzvetlen GONDOSKODSA volt kpes megnyilvnulni az l teremtk fel [mivel az ALAP-RAMLST, s azon bell minden eddigi ramlst a MINDENSG-FORRSA ’nllan’ / ’egyedl’ formlta meg]. Egyedi teremtkben ez az ALAP-RAMLST A-LTEZS-FORRSIG ’meghosszabbt’ j bels-ramls az ’O’-ramls, a MEGTARTI-Teremtkben s nagy-TEREMTKBEN pedig a ’Bels-Ltezs-s-let-ramlsa’.
20200908 [622.r.] 193. pont (5) [a FLD Kzssgben l teremtk ALAP-RAMLSA ’specilisan meghosszabbtsra’ kerlt, a ltezskkel-s-letkkel bergztsre kerltek az EGY-etlennel-KZS-TRBE; gy a ltezsnk-s-letnk alapjt mr nem csak a MINDENSG-FORRSA tartja s Gondozza, hanem A-LTEZS-FORRSA is] - elrhet ITT
A [636-638.r.] 197. pont (3) alpontban rtam az ’O’-ramls mkdv formlsrl, ebben az ALAP-RAMLS ’meghosszabbtst’ kpekkel is illusztrltam (elrhet ITT).
20200908 [653.r.] 198. pont (2) [az J TR-ALAPRA T-VEZETS sorn, valamint az J LET-TRBEN A-LTEZS-FORRSA s a MINDENSG-FORRSA mr EGYTT Gondozzk az letet s az LET-TERET {az ’tjrban’ mr mindketten jelen lesznek az T-VEZETS TELJES-Lezrsnl s az j-Kezdet Elindtsnl}; aki kzvetlenl kpes lesz kapcsoldni A-LTEZS-FORRSHOZ is, annak ehhez j SPECILIS GARANCIT Ad a MINDENSG-FORRSA] – elrhet ITT:
„…Egy klnleges bels-kpet rzkeltem. rzkeltem, hogy A-TR [kisebb s nagyobb Megformlt TR-Rszek] Vltozik, ahogyan a Tapasztalatokkal betltdik.
Ez vonatkozik
- egy egyedi let teremt lethez adott Anyagi-Testre s Szemlyes let-Trre,
- s ugyangy egy Kzssg LET-TERRE,
- egy ’csillag-rendszer egszre’,
- egy ’galaxis vagy univerzum egszre’
- [s vgs soron AZ-LET Teljessgre, majd pedig A-MEGFORMLT-LTEZS Teljessgre].
Amikor ’Elindul’ ’Egy j-Kezdet’,
a Tapasztalatok Megformlshoz ADOTT TR
’Bergzl’ egy ’Kzppontba’,
s bizonyos megformlt ’Tengely(ek)’ mentn Mozdul / Vltozik
[tltdik meg tapasztalatokkal].
Elkpzelhetjk ezt gy, hogy magunk eltt ltunk egy ’galaxis’-hoz hasonl TERET, s az az ramutat jrsval ellenkez irnyban forog / mozog lass mozgssal.
Termszetesen ez a F Vltozsi / Mozgsi irnya ennek a ’galaxisnak’, ez a Vltozsa MEGHATROZ a ’galaxisban’ lv minden ms TRRE s itt bergzlt letre. Ezen a F IRNY Vltozson / Mozgson ’bell’ minden kisebb ’nll’ TRNEK van egy olyan Mozgsa / Vltozsa is, amely a ’Sajt Kzppontja’ ’krl’ is Mozdul / Vltozik valamilyen (1) Irnyban ['vben'] s (2) ’sebessggel / gyorsasggal’.
Akrmelyik TR-RSZT ’figyeljk meg egszen kzelrl’,
azt gy rzkeljk,
hogy a bergztett Kzppontja krl Mozog / Vltozik,
s pontosan meghatrozott Tengely (vagy akr egyszerre tbb Tengely) mentn nyilvnul meg a Vltozs.
Ha tvolabb hzdunk az addig ’megfigyelt’ TR-RSZTL,
s ’nagyobb tvlatbl is megnzzk’,
rzkelhetv vlik,
hogy amit addig bergztett [’mozdulatlan’] Kzppontknt rzkeltnk,
az a Kzppont a NAGYOBB-EGYSGBEN maga is Vltoz s Mozg ’pont’,
s msik bergztett Kzppont [egy NAGYOBB TR-EGYSG KZPPONTJA] ’krl’ ’kering / Mozog / Vltozik’ maga is.
Ha a Fldet mint bolyg-valsgot [LET-TERET] nzzk, van egy bergztett kzppontja, amely a szmunkra egyedi teremtk szmra ’Vltozatlan’ [mert az letnk / Anyagi-Testnk abban van bergztve]. Pontosan meghatrozott Tengely(ek) mentn ugyanakkor Mozog / Vltozik ez a TR [’forog a sajt kzppontja krl s sajt tengelye(i) mentn].
Ha a ’naprendszer egszt’ tekintjk, jl lthatv vlik, hogy az LET-TERNK [a Fld] (szmunkra bergztett) Kzppontja a ’naprendszer’ KZPPONTJHOZ kpest maga is folyamatosan ’kering’: a ’naprendszer’ KZPPONTJHOZ kpest valamilyen krz jelleg Mozgst vgez, mghozz a ’naprendszer’ valamely pontosan meghatrozott Tengelye / Tengelyei ’mentn’, pontosan meghatrozott ’gyorsasggal’.
Ha a ’galaxisunk’ egszt tekintjk (most nhny lpcsfokot kihagytam), ’lthatjuk’, hogy a ’naprendszernk’ egsze maga is egy krz-jelleg Mozgst vgez a ’galaxisunk’ KZPPONTJA krl, a ’galaxis’ pontosan meghatrozott Tengelyei mentn, pontosan meghatrozott gyorsasggal… s gy tovbb.
A KISEBB Szakasz-vltsok az LET-TRBEN eddig gy nyilvnultak meg,
hogy a bergztett Kzppont vltozatlan maradt,
a Mozgs / Vltozs pedig msik Tengely / msik Tengelyek mentn kezddtt meg.
Amikor egy kisebb vagy nagyobb TR Egsze
egy MEGJULST [egy NAGYOBB TEREMT-SZAKASZ LEZRST, egy J TEREMT-SZAKASZ ELINDTST] tapasztalja meg,
AZ-LETET addig Bergzt TR
elkezd felkszlni arra,
hogy a TR-jellegben Visszabontsra kerl
[jra ’tisztn’ LTEZSS formldik’].
Akr egyedi teremtknt ljk ezt meg, akr egytt a FLD Kzssgvel, akr a naprendszer Egszvel, vagy a galaxis egsze kezdi meg az T-VEZETST a MEGJULSBA,
a TR [amelyet a Vltozs kzvetlenl rint]
elkezd egy (leginkbb / leggyakrabban) krz jelleg Mozgssal
FOLYAMATOSAN KZELEBB HZDNI
a Vltozssal rintett TR-RENDSZER KZPPONTJHOZ
[leggyakrabban spirlszer mozgssal egyre kzelebb kerl ahhoz a KZPPONTHOZ,
amely ’Tartja’ azt a TR-RSZT,
amely TR-RSZBEN lv LET Megkezdte a TELJES-LEZRS s a MEGJULS folyamatt].
Ma mr az letet GONDOZK kpesek SZABLYOZNI azt,
hogy ez a Kzpponthoz val folyamatos kzeleds mennyire gyorsan [akr milyen szakaszokban, milyen 'vben'] nyilvnuljon meg.
Egyes szakaszokban lehet egy kiss gyorsabb is a Kzpponthoz kzelebb-hzds,
mg a kvetkez szakaszban lehet lassbb is
[pldul csak fele akkora mrtkben hzdik kzelebb a Kzpponthoz egy ’teljes kr’ (pldul ’egy v” {egy ’v’}) megttele sorn, mint az azt megelz ’teljes krben’].
Rszleges az a megrtsem, hogy az T-VEZETS ’mgttnk lv’ rszben az els kett vben valamivel gyorsabb volt a Kzpponthoz kzelebb hzdsa a FLD Kzssgnek, a harmadik vben egy kiss lassbb, mint az elz kett vben. Jelenleg a negyedik vben vagyunk az T-VEZETSNEK (2021 december elejn kezddtt el a negyedik v).
Amikor TELJESEN-LEZRUL az T-VEZETS,
A-TR azon Teljessge, amelyet a Teljes-Lezrs s a Megjuls kzvetlenl rint,
’MARADKTALANUL BELEILLESZKEDIK A KZPPONTBA’
[amelyhez addig folyamatosan s fokozatosan kzelebb hzdott],
s azon a KZPPONTON ’THALAD / THZDIK’ A-TR
a hozz bergzlt minden lettel (s Tapasztalattal).
Hasonl ez rzetre ahhoz, mintha egy ’fekete-lyukba’ ’lpne be’ az addigi LET-TR s az LET-TRHEZ bergzlt minden l teremt.
Mikzben A-TR (az addigi LET-TR) ’vgighalad’ ebben az ’tjrban’ (?),
a TR-rszben TELJESEN VISSZABONTJA a MINDENSG-FORRSA,
s az T-VEZETSBEN sszecsendlsre alapulan Jelenlv let pedig
’ebben az tjrban’ Elvlaszthatatlanul (Elmozdthatatlanul) Hozzrgzl az J LET-TRHEZ.
Az j MEGTAPASZTALS szmra MEGFORMLT-S-ADOTT, BERGZTETT LET-TR
a hozz bergztett letekkel s [Folytathat(v megformlhat)] Tapasztalatokkal
’amikor az tjr msik vgn’ ’KILP’,
az J LET-TR pontosan Bergzl az J Kzppontjba,
s a Vlasztott j Tengely / Tengelyek mentn megkezdi a Mozgst / Vltozst
(1)
a Sajt Kzppontja krl a Sajt Tengelyei mentn,
(2)
valamint abban az J NAGYOBB TR-RENDSZERBEN, amelyhez az J TR Bergzlt.
Eddig
amikor az LET-TR [MEGJULSHOZ tartoz] VISSZABONTSA Megnyilvnult
[az ’tjrban’, az T-VEZETS TELJES-Lezrsakor],
a rgi LET-TERET kzvetlenl a MINDENSG-FORRSA Vlasztotta le az LETRL,
s kzvetlenl a MINDENSG-FORRSA FORMLTA MEG s ADTA, RGZTETTE BE az J LET-TERET.
Most a FLD Kzssge mr ms jelleg TELJES-MEGJULST Tapasztal meg.
A FLD Kzssge a YOSGON bell J TR-ALAP LET-TRBE kezdte meg a Beilleszkedst.
Az T-VEZETSNK ’tjrjnl’
nem csupn a MINDENSG-FORRSA ’vr bennnket’ azrt,
hogy LEVLASSZA az LETRL a rgi LET-TERET,
s HOZZRGZTSEN bennnket az J LET-TRHEZ,
hanem az ’tjrban’ az letnk ’mindkett Forrsa’ KZVETLENL (!) MEGTART s GONDOZ bennnket [s magt az LET-TERET].
Habr az ’tjrban’
[amikor majd az T-VEZETS TELJESEN-Lezrul,
s pontosan ’hozzilleszkedik’ a Visszabontand LET-TR a pontosan megjellt KZPPONTHOZ]
az LET-TR Teljes-Levlasztst elsdlegesen a MINDENSG-FORRSA nyilvntja meg
[hiszen ’Egyedl’ ADTA ezt a RGI LET-TERET a FLDANYA Kzssge szmra],
az J LET-TERET azonban A-LTEZS-FORRSA [O] s a MINDENSG-FORRSA [M]
mr EGYTT FORMLTK MEG, EGYTT ADJK, EGYTT RGZTIK HOZZ az letnkhz,
Egytt rgztik (rgztettk) be az J LET-TR KZPPONTJT,
Egytt hatroztk meg azt, hogy mely Tengely / Tengelyek mentn pontosan milyen Mozgst / Vltozst Tapasztalhatunk meg.



A baloldali kp-rszt 90 fokkal elfordtva kapjuk meg a jobboldali kp-rszt.

A pirossal meghzott kett vonal azt jelzi,
hogy ma mr az l teremtket
(1)
az J TR-ALAPRA BEILLESZKEDS FOLYAMATBAN,
(2)
valamint az J TR-ALAPON]
tnylegesen EGYTT GONDOZZA A-LTEZS-FORRSA [O] s a MINDENSG-FORRSA [M],
s gy mi l teremtk mr ’kett lbon llunk’
[nem vagyunk sntk, nem vagyunk fllbak,
a Szabadsgunkat s a Harmoninkat Teljess pthetjk].

A Megjul letnkben olyan ’biztoss felplt’ [LTEZSBELI s] LET-Alaprl kezdhetjk meg az letnk jj-ptst s Tovbb-ptst, amely az sszecsendlsekkel meghatrozott Irnyokban TNYLEGESEN MEGTARTHAT Harmonikat eredmnyez.
Akik majd Tudatosan elkezdenek kzelebb hzdni nem csak a MINDENSG-FORRSHOZ, hanem A-LTEZS-FORRSHOZ is [ez ma mg Specilis t megnyitst felttelezi], az ’O’-ramls-’BAN’ [s/vagy az ’O’-ramls ’mellett (?)] megformlhatnak [fontos: sszecsendlsen alapul tudatos munkval] olyan bels ramlst is az letkben (!), amely jabb Megrtsek megformlsa rdekben kzelebb vezetheti ket A-LTEZS-FORRSVAL KZSS-TETT LTEZSBELI BELSBB-TEREKHEZ is. Az ilyen Kzelebb-Hzds A-LTEZS-FORRSHOZ mr nem fog megbillenst vagy EL-Vltozst okozni az (n)Lnyegi-Testben / Kzps-Testben / Anyagi-Testben [vagy az LET-TR brmely rszben], mert ezt a Kzelebb-Hzdst olyan formban s olyan mrtkben / gyorsasggal formlhatja csak meg az l teremt, amely a Megformlt lethez Harmonikusan (egyedileg) illeszked.
20200908 [313-314.r.] 115. pont [MEGRTSEK-TEREI (A-LTEZS-FORRSVAL is Kzs-Tr) Megjult (n)Lnyeggel s kiteljeslt SPECILIS Garancival rhet el; a MINDENSG-FORRSNAK azon Tuds-Tra van ide bergztve, amelyet szmra A-FORRS tantott meg; egyedi teremtk is megtanulhatjk nhny ramls megformlst s nhny jabb tr-formlst a MEGRTSEK-TEREI Kiprbl-Tereiben] – elrhet ITT
Van mr Tapasztalat arra a FLD Kzssgben is, hogy [Specilis Vdelmek mellett] az Anyagi-Testben l let-rsz is kpes A-LTEZS-FORRSHOZ tnylegesen kzelebb hzdni. Termszetesen ezt a Kzelebb-Hzdst kzvetlenl az (n)Lnyegi-Testben tapasztalja meg az let, az Anyagi-Testben l let-rsz pedig a megfelel felkszlst kveten kpes maga is Tudatosan rzkelni s Megrteni a Kzelebb-Hzds Tapasztalatt. Rszleges megrtsem szerint
amikor az Anyagi-Testben l let-rsz is kpess vlik a Tudatos Jelenlte megtartsra A-LTEZS-FORRSVAL KZSS-TETT TR-RSZBEN, a MINDENSG-FORRSA egy jabb Specilis-Garancit ’Ad’ s rgzt be ehhez a megtapasztalshoz a teremt minden Megformlt-Testbe.
Emltettem a megrtst segt kpben, hogy az T-VEZETS TELJES-Lezrsa rzkel(tet)het gy, hogy a FLD Kzssge most a Rgi LET-TERVEL egy ’SZABLYOZOTT’ ’gyorsasg’ spirl-jelleg krz Mozgssal FOLYAMATOSAN kzelebb hzdik egy olyan NAGYOBB TR-EGYSG KZPPONTJHOZ, amelyet most ez a Vltozs [a TELJES-MEGJULS] Kzvetlenl rint. Felttelezsem szerint ez a Vltozssal rintett NAGY TR-EGYSG a VILGHOZ kapcsoldan eddig megformlt GONDOSKODSI-TEREK NAGY TR-EGYSGE.
Az T-VEZETS TELJES-Lezrsakor a FLDANYA Kzssge a meglv Rgi LET-TRREL PONTOSAN BERGZL [tbbszrs zsilipelssel] ennek a NAGY TR-RENDSZERNEK a KZPPONTJBA [egy ’fekete-lyukba’ (?) > ez nem pontos kifejezs, mert az ’tjrs’ ’tartamban’ ez olyan TRR kerl megformlsra, amely a ’hozz-rgzl’ TRHEZ sszecsendlsen alapulan bergztett letet MEGVJA, s az letet IRNYBAN-TARTJA].
Amikor pontosan Bergzl a FLD Kzssgnek Rgi LET-TERE ide, ’thzdik’ az LET-TR teljessge [minden, ami a FLD Kzssghez tartozott] ezen a KZPPONTON. Ahogyan ’beleolddunk’ ebbe az ’tjrba’, maradktalanul MEGSZNIK / VISSZABOMLIK az eddigi LET-TR [LEVLASZTSRA kerl az letrl]. Az T-VEZETSRE a FLDANYA ltal Elksztett s SPECILIS VD-TRBE bergztett LET [a Tovbbfolytathatv meghatrozott Tapasztalatokkal, ezek kztt most a FOLYTATHATV megformlt Kzeli-sszekapcsoldsok ramlsaival] az ’tjrban’ MARADKTALANUL HOZZRGZL az J LET-TRHEZ.
Rszleges megrtsem szerint az J LET-TR [a YOSG Birodalmn bell] mr pontosan be van rgztve az J KZPPONTJBA.
Az ’tjr’ (szmunkra) ’belpsi pontja’ az a KZPPONT, amely (a felttelezsem szerint) a VILGHOZ tartozan megformlt GONDOSKODSI-TEREK NAGY-RENDSZERNEK a KZPPONTJA [’ahol’ tnylegesen korbban KIRADT s BERGZLT az eddigi LET-TERNK].
Az ’tjr’ (szmunkra) ’vgpontja’ a YOSG Birodalmn bell az az J KZPPONT, ’ahonnan’ KIRAD az J LET-TERNK / ahol BERGZL az J LET-TERNK KZPPONTJA.
Vagy ebben az j KZPPONTBAN rgzl be az J LET-TERNK, vagy pedig ha ez a KIRADSI-PONT egy ksbb megformlsra kerl NAGYOBB TR-EGYSG KZPPONTJA, akkor ebbl kzvetlenl oda / ott rgzl be az J LET-TR KZPPOTNJA, ahov a YO s a MINDENSG-FORRSA SSZECSENDLSE MEGHATROZTA.
Mivel a YOSG Birodalmnak LET-TERE ’RZKENY’, az ’Utols-Ellenrzsek’ sorn az kerlt meghatrozsra, hogy (1) a FLD Kzssgnek T-VEZETSI-TERHEZ, valamint (2) a FLD Kzssgnek J LET-TERHEZ, tovbb (3) a YOSG Birodalmnak LET-TERHEZ (kln-kln) hrom-hrom Specilis-Zsilip Bergztse szksges az T-VEZETS TELJES-LEZRSNAK folyamatban / a MEGJULS folyamatban.
Nem tudom rtelmezni az Anyagi-Testi Jelenltemben azt, hogy ez pontosan mit jelent, ebben a rszben mgis Megrthetv vlt ez a rendelkezs.
Felttelezsem az, hogy ’szokatlan’ ennyi Specilis-Zsilip hasznlata az ’tjrban’ (?), azonban EGYETRTETT a YO s a MINDENSG-FORRSA, hogy ehhez a YOSG Birodalmn bell Teljesen-j Vltozshoz SZKSGES ez a Tbbszrs-Ellenrzs [az ILLESZKEDSEK PONTOSSGNAK tbbszri Ellenrzse].
Felttelezsem az is, hogy mivel az T-VEZETS sorn a FLD Kzsgben l teremtk tbb formban is megtapasztalhatjk a MEGJULST [vannak, akik Klnleges-Specilis formban testeslhetnek meg az J LET-TRBEN, vagyis maga az Anyagi-Test s egyes hozz tartoz ramlsok SPECILIS VDELEMBEN haladnak vgig az T-VEZETSEN], ez az j jelleg is SZKSGESS teheti az ILLESZKEDSEK Specilis Ellenrzst [nem csupn az, hogy a YOSG Birodalmn bell most elszr rgzl be J TR-ALAP LET-TR].
Lehetsgesnek tartom, hogy a ’hrom-hrom Specilis-Zsilip’ hasznlata azrt szksges, mert az egyik a Klnleges-Specilis formban megtesteslk lett rgzti hozz az J LET-TRHEZ, a msodik zsilip azokt, akik Specilis Rszleges jraTeremtst tapasztalnak meg az T-VEZETS TELJES-Lezrsakor, a harmadik zsilip pedig a tbbi let bergztshez tartozik [(648.r.) 197. pont (7) – elrhet ITT]…”