|
ÍRÁSAIM |
|
| |
"ELEGET KÍVÁNOK NEKED!"
"Elegendő napsütést kívánok számodra, hogy jókedved legyen, bármilyen szürkének is tűnnek napjaid.
Elegendő esőt kívánok neked, hogy még jobban megbecsüld a napot.
Elegendő boldogságot kívánok neked, hogy szellemed élő és örökké tartó legyen.
Elegendő fájdalmat kívánok neked, hogy még az élet legkisebb örömei is nagyobbnak tűnjenek.
Elegendő nyereséget kívánok neked, hogy vágyaidat kielégítse.
Elegendő veszteséget kívánok neked, hogy még jobban megbecsüld mindazt, amid van.
Elegendő köszöntést kívánok neked, hogy felkészítsen a végső búcsúra." (Folytatás ITT)
|
Sík Sándor - Ember
"Embernek lenni!
Csak embernek, semmi egyébnek,
De annak egésznek, épnek,
Föld-szülte földnek
És Isten-lehelte szépnek."
|
|
Hímeztem: |
|
| |
2011.0728 – Szemelvények – Önkifejezés III.:
Nagyon fontos, hogy azokban a helyzetekben,
amelyekben „mások támogatójává vagy segítőjévé” válunk,
TELJESEN ŐSZINTÉK, IGAZAK legyünk.
A „segítő szándék” „tiszta” legyen,
vagyis tisztán SZERETETBŐL legyen jelen (’se több se kevesebb’),
magunkat a „yobbítás” és önzetlen segítségadás szándéka vezesse
[ne kívánjuk a másikat ’befolyásolni’ vagy ’vezetni’, ne ’értékeljük’ vagy ítéljük meg stb].
Ha „hívást” érzünk egy helyzetbe, amelyben segítően nyilvánul(hat)nánk meg,
akkor „teljes figyelemmel” [teljes odafigyeléssel] forduljunk a „helyzet” és a helyzetben „jelenlévők” felé is.
Legyünk „nyitottak”, hogy megérthessük azt, amit a helyzet mutat –
és ezáltal is azt tudjuk nyújtani,
ami az adott helyzetben „tőlünk telhetően is a leg-yobb”
és az „érintett számára is legmegfelelőbb”.
Fontos, hogy IGAZAK legyünk teljes egészében:
ne találjunk ki valótlan, általunk meg nem élt ’példákat’, mert már ez is ’ferdítés’.
Olyat mondjunk és tegyünk, amit mi VALÓBAN megtapasztaltunk,
és ami ezáltal a ’magunk tapasztalata/tudása’
[’erre tudunk Építeni, ebből tudunk biztonsággal Építkezni/Építeni’].
Ne „szépítsünk”, és közben ne legyünk bántóak sem
(ugyanis a ’bántás’ érzékelésekor bezárul vagy beszűkül a „szív”, és így legtöbbször nem tud célt érni a segítség).
|
"Egy szó is lehet locsogás, s ezer oldal maga a tömörség.”
(Abody Béla)
„A madarak nyelve nagyon régen kialakult, és más, ősi beszédmódokhoz hasonlóan tömör, kihagyásos beszéd: keveset mondanak, de ezzel sokat fejeznek ki és sokat megértenek belőle.”
(Gilbert White)
|
|
|
|
|
|
ÍRÁSOK 2020 szeptember 8 (42) 808-827 |
|
20200908 - Formálódó ÚJ MEGTARTÓI-GONDOSKODÁSOKRÓL (812.r.)
Az írás 811. része elérhető ITT
Korábbi írás-részekből Figyelem-Felhívás:
20200908 [722.r.] 211. pont (3) – elérhető ITT:
„…Egy ’friss’ ÁtVilágító kép:
Az ÁtVilágító kép kapcsolódik ahhoz, hogy a Földi/Világi LÉT-ben [ÉLETBEN] megnyíltak a megtapasztalás ’új szintjei’.
Valamilyen ’külföldi Világban’ [’ismerős volt, de egy kissé mégis ismeretlen’] jártunk többen [utalás arra, hogy a Föld már elkezdett visszaigazodni a MAGA ÚTJÁRA [Saját Sorsába], illetve sok korábban ’lezárt’ kapu és út nyílt/nyílik meg a személyes Életekben]...[és hogy hamarosan elkezdődik az ÁT-VEZETÉS egy Új-Teremtő-Szakaszba, illetve az Eltávolodott teremtők Kivezetése / Át-Vezetése is megkezdődik az Eredő szerinti Közösségbe ('haza')]..
Voltak a csoportban ’vezetők’, akik ’ismerték’ a járást/utat, és vezették a többieket. Egy ’többszintes Épületben’ végighaladtunk egy magasabb szinten, ahol nagyon sok üzlet / bolt [’szolgáltató / segítő hely’] volt. Elég ’új építésűnek’ tűntek ezek (új védett terek?). Volt nálunk többféle ’fizetőeszköz’ arra az esetre, ha valamire útközben szükségünk lett volna. A régi beidegződés szerint voltak, akik folyamatosan ellenőrizték azt, hogy ’nem rabolták-e ki’ időközben őket [félelmek / kétségek kísérik még ezen útkeresőket], illetve a ’régi beidegződéseik’ [„kényszerességeik”] jelentős korlátozó erőként mutatták meg magukat sok élethelyzetben. A régi beidegződés szerint kerestek ’biztonsági kapaszkodókat’: pénzt, boltokat, bérletet / jegyet a közlekedéshez --- és ez a beszűkült látásmód jelentősen korlátozta őket abban, hogy észrevegyék és éljék az Út során jelenvolt (új Megerősítő) Erőket [tulajdonképpen itt vissza is utalok a fentebb megemlített ’Eredendő Vezető Erők / Jelek’ felismerésében és értelmezésében ma még meglévő hiányokra – egy ’szó-játékkal’ élve (egyéb fogalmi lehetőségek híján) az ’ÉRT’-Elem (ön-ismeret, tudatosság) ismételt megnyitása / felépítése szükségességére].
A vezetők útmutatásával végül a kis csoport elért egy falat/ajtót, amely ’kivezetett’ ebből az Épületből. Az ajtón túljutva egy ’szép tiszta, új lépcsőházba’ jutottunk, és a vezetők vezetésével ’felfelé’ indult a csapat. [Talán lefelé nem is vezetett ’itt’ ’lépcső’.] Érzésem szerint a csapat minden tagja elindult felfelé a lépcsőkön szépen egymás után [mindenki a számára és a közösség számára is megfelelő helyen], és voltak, akik biztosan haladtak felfelé. Éreztem, hogy e felfelé-haladás közben az egyik csapattag egyre inkább lassult és hamarosan zihálni kezdett (alig bírt levegőt venni / lélegezni / ’élni’), mintha valami pánik-roham-szerűség jelent volna meg benne. Szólt is a többieknek, hogy nagyon szédül, nem tud tovább menni --- és éreztem/ láttam, hogy (valóban) nagyon remeg. A csapat egy része talán továbbment, néhány vezető / társ azonban visszafordult hozzá, és visszavezették a falon/ajtón ’belülre’, és ott ’megpihentek’ egy szobában.
Nem sokkal ezt követően a szobában (védett-térben)(belső-terek Ellenőrzése?) egy sajátos dolog történt: ’nézés’ vagy érintés, esetleg a jelenlét (Ellenőrzés) hatására először felizzott, majd néhány helyen meggyulladt talán egy szék és még valamilyen másik tárgy. A ’tűz’ eloltásra került a vezetők segítségével még azelőtt, hogy igazán kár keletkezett volna. [Jelenleg szükséges Védelmek (’Védő’-Terek?) ’bemérése és pontosítása’ / a „belső akadályozók” visszabontása.] Ezt követően még úgy éreztem, hogy érkezett néhány ’egyszerű munkásnak öltözött’ segítő, hogy megnyugodjon az egyensúlyában kissé megbomlott…
Az ’izzás, majd tűz’ (’tárgyiasult’) ’megjelenésének’ ugyanakkor van egy másik értelme is: megjelenítődik az addig visszatartó minták ’megsemmisülése’ [KÖNNYÍTÉSSEL?], hogy a választott út folytatható legyen immár a kétségek és félelmek (így KÉNYSZER) (idegenségek?) (mások megkötő akarata) (Lezáratlanságok stb) nélkül.
Egyeseknek ma még nehézséget jelenthet a teljes Bizalom megnyilvánítása.
2020.05.04.:
Sokan lehetnek még olyanok, akik
FÉLNEK ELVESZÍTENI azt, amit „saját magukról tudnak-gondolnak”
még akkor is,
ha belül tudják vagy sejtik,
hogy amit tudnak-és-gondolnak, az valójában nem az ő saját Valójuk-Valóságuk.
Az ÁT-VEZETÉSEKRE való Előkészületnek nagyon fontos része
a Felkészülés a Tovább-nem-vihető (lehetőség szerint Tudatos) ELENGEDÉSÉRE
[a tapasztalatok szerint így jelentősen lecsökkenthető a fájdalom],
és eközben annak a Megrendíthetetlen-Biztos-Megtartására, ami Továbbvihető.
Fel kell készülni arra is, hogy
az ÁT-VEZETÉSEK Lényegi (!) Változásokat eredményeznek,
és megváltozik az Érzékelés (gyakran már az ÁT-VEZETÉS során)
[20190522 – elérhető ITT, 20200402 [4.r.] 6. pont – elérhető ITT].
Tudatosan fel kell készülni
a ’(saját választás szerint) Megváltozó Elfogadására’.
(...) A ’lépcsős’ haladás pontosan megmutatja azt, hogy a kétségek / félelmek [bármilyen „rejtettség” vagy Lezáratlanság] nagyon megnehezíthetik vagy akár lehetetlenné is tehetik az átjutást abba a Megújuló-Valóságba, ahol nincsenek jelen ezek a minták [rejtettségek, ÖnLényegtől-idegen hozzátapadtságok, keveredettségek] megtapasztalhatóként. Ugyanakkor azt is éreztem, hogy ’nem lehetetlen’ a ’feljutás’ a "pánikrohamot" kapott családtagnak sem --- egyrészt mert vannak mellette segítők / bátorítók / gyógyítók, másfelől nagyfokú elszántsággal és tudatossággal túl lehet lépni ezeken a kétségeken / félelmeken…”
Sokunknak VAN tehát már SAJÁT TAPASZTALATA arról, hogy a saját Életünktől IDEGEN részek LEVÁLASZTÁSA milyen fájdalmakat és egyéb más nehéz megtapasztalásokat eredményezett, és hogyan tudtunk túljutni a kezdeti nehézségeken.
Nagyon fontosak voltak ezek a tapasztalataink nem csak magunknak, hanem a GONDOZÓINKNAK is. A FÖLD Közösségébe Befogadottak [Kipróbáló] Tapasztalatai is jelentős mértékben hozzájárultak a ma már megformált [és most újonnan formálódó] ÚJ Gondoskodási és egyéb más VÉDETT Terek megformálásához, és így ahhoz, hogy maguknak a MEGTARTÓI-Teremtőknek [ide értve most a nagy-TEREMTŐKET és a MINDENSÉG-FORRÁSÁT is] milyen ÚJ GONDOSKODÁSI formákat szükséges megformálniuk az ÁT-VEZETÉS könnyebbé tétele érdekében...”
20190218 (elérhető ITT):
„…Fontos tudni, hogy a KÉRÉS Felelősség. A Kérésre mindig érkezik VÁLASZ, MEGERŐSÍTÉS --- és azt már a teremtőnek-magának kell tudatosan BEFOGADNI és BEDOLGOZNI az életébe. A Kérés után mindig MUNKA következik (megnyílik egy Új lehetőség, amely a Teljességhez közelebb vezethet).
(...) Az ÁT-VEZETÉS során olyan Különleges Lehetőségek nyílhatnak meg mind az egyedi teremtők, mind a MEGTARTÓI-Teremtők számára, amelyek ma még máskor nem nyilvánulhatnak meg.
A KÜLÖNLEGES Teremtésekben már Tudatosabb teremtők ’most’ még ’itt az ÁT-VEZETÉSBEN egyszerűbben és gyorsabban ELENGEDHETNEK [Teljesen Rendezhetnek] olyan Bezáródásokat / korábbi ’takarásokat’ / Erős Kötéseket [2019.07.21.: ma már akár Megtöréseket is!], amelyek máskor sokkal hosszadalmasabb Rendezést igényelnek.
Érdemes ’jól használni’ az ÁT-VEZETÉSBŐL még hátralévő tartamot, és a MEGTARTÓK Megerősített Gondoskodásába való Tudatos Belehelyezkedésben gyakran megkérni a MEGTARTÓKAT, hogy ELLENŐRIZZÉK a Belső Tereket, válasszák le a már leválasztható takarásokat / Bezáródásokat, és nyilvánuljanak meg minden lehetséges Rendezésben, vezessenek az ÖN-Igazodásokban.
Érdemes az Eredő-Áramláson és Irgalom Áramláson át tudatosan Befogadni az érkező ’megvalósító-erőket’, amelyek ma segítenek az Új Térhez való egyszerűbb hozzá-igazodásban. Ezeknek az Új ’megvalósító-erőknek’ a Befogadása kezdetben járhat nagyobb elfáradással, és a még Érzékenyebb ön-részek megmozdulásával (’lelki’ vagy szellemi jellegű fájdalmak érzékelhetővé válhatnak > ezekre ilyenkor érdemes azonnal Irgalmi Megerősítést kérni, hogy szükségtelenül ne jelezzenek).
A GYORSABB vagy NAGYOBB Változások ma még gyakran eredményeznek fokozott érzékenységet és akár fájdalmakat is. Minden teremtő önmaga képes megítélni azt, hogy vállalja-e a gyorsabb IGAZODÁS érdekében ezeket a „kellemetlenségeket”, képes-e együtt élni ezekkel egy rövid tartamban --- vagy a gyorsabb IGAZODÁST ma még nem képes felvállalni, és ezért egy lassúbb Rendezési folyamat megformálását kéri a MEGTARTÓI-Teremtőjétől...”
20200908 [748.r.] 213. pont – elérhető ITT:
"... Jelzett az,
hogy a FÖLDANYA (!)
nem „nagy katasztrófák” „megformálása” „útján” segíti az itt élőket
az Ön-Felismerésben / Ön-épülésben,
hanem a ’karnyújtásnyi távolságon belül’ (!) megformált Helyzetekkel.
Akik nem képesek használni a belső útjaikat,
és ezért nem ÉRZÉKELIK [vagy ha Érzékelik is] nem ÉRTIK meg az útmutatásokat,
azokat a FÖLDANYA [ személyhez igazított (!)] Helyzetek megformálásával próbálja vezetni / segíteni, az Életüket Irányban-Tartani.
A „médiából” és a „kütyü-használat” során „érkező” „információk” legjelentősebb része az EL-Terelést célozza meg. A szem és a fül, valamint az ’alkotó-kéz’ „lefoglalása” olyan „tartalmakkal”, amelyek a figyelem-terelést célozzák meg, sokakban majdnem teljesen megszüntette a SZEMLÉLŐDÉST.
A SZEMÉLŐDÉS a MEGBECSÜLÉSEN és TISZTELETEN alapuló SZERETET (!) megnyilvánulás. Leginkább a ’békességgel’ és ’Elfogadással’ jellemezhető.
A SZEMLÉLŐDÉS mint (!) Szeretet-Megnyilvánulás elhagyhatatlan alapja a FÖLD (!) Közösségében élő teremtőkben az ÖN-Felismerésnek / Tudatosodásnak és Megértésnek, valamint az ÖN-Gondoskodás képessége felépítésének, és a mások felé is irányuló közvetlen Gondoskodás felépítésének.
Személyes véleményem az, hogy ha a ’karnyújtásnyi távolságon belül’ megformált Helyzetekben megfelelő Figyelemmel figyelünk, minden olyan belső útmutatást (vagy közvetlen FÖLDANYAI vezetést) képesek lehetünk Felismerni és Megérteni, ami az Életünk Irányban-Tartásához szükséges. A „szükségtelen kitekintés” mindig EL-Terelő.
A SZEMLÉLŐDÉS Fontosságáról: 20200908 (336.r.) 121. pont – elérhető ITT
Az írás folytatódik a 813. részben, elérhető ITT
| |
|
|
|
A mai napra: |
|
„A valóság nemcsak az, amit a szem lát, és nemcsak az, amit a fül hall és a kéz meg tud fogni, hanem az is, ami rejtve marad a szem és a tapogató ujjak elől, és csak annak fedi fel magát néha, egy-egy pillanatra, aki a lelki szemével keresi, aki belülről tud figyelni és hallani, és képes a gondolataival tapintani.”
| |
Áldozni
csak a benned lévő és általad LÉT-re hozott Szépséggel
másokat is SzÉpítve és gyarapítva,
Teljes és ÉP Szabad Akaratodból,
Szabad Akaratodat kinyilvánítva,
az Örök és Adott Élő KRISZTUSI Rendnek megfelelően
Lehetséges
és
Érdem-es.”
20100525 - Az Áldozatról - Szemelvények
A hibákról és a hibázásról:
A ’hibák’ segítenek ’nem-felejteni’ és ’felejteni’.
PIRAMIS - Őszintén akarok élni
Őszintén akarok élni,
Minden utam végigjárni,
Hinni abban, amire vágyom,
S ha hiszek benne küzdeni érte bármilyen áron.
Őszintén akarok élni,
És csak annyit elérni,
Jókedvem senkit ne bántson,
S ha fáj a szívem valamiért, ne nagyon fájjon!
Tőled csak annyit akarok kérni,
Hogy engedj őszintén élni,
Őszintén, szabadon, szépen,
Őszintébben, mint ahogy tegnap éltem.
Ne kelljen hazudnom senkinek
És hogyha valamit kérdezek
A válasz igaz legyen!
Szeretnék bízni mindenkiben,
Hinni, hogy nem fordul ellenem,
S nem árul el sosem.
AZ ERDŐ FOHÁSZA
Vándor, ki elhaladsz mellettem,
Ne emelj rám kezet!
Én vagyok tűzhelyed melege
hideg téli éjszakákon,
én vagyok tornácod barátságos fedele,
melynek árnyékába menekülsz a tűző nap elől,
és gyümölcsöm oltja szomjadat.
Én vagyok a gerenda, mely házad tartja,
és én vagyok az asztalod lapja,
az ágy, melyben fekszel,
a deszka, amelyből csónakod építed.
Én vagyok a házad ajtaja,
bölcsőd fája, koporsód fedele.
Vándor, ki elmész mellettem
hallgasd a kérésem:
NE BÁNTS!
ÜNNEP
Az Ünnepeknek fontos része az „emlékezés”, amikor a dicső vagy épp a kevésbé dicső tettekre/megélésekre, az elődökre is emlékeznek, és ezáltal egyfajta folytonosság alakul ki (marad meg) az Ősök, Elődök, a Gyökerek irányába is. Az emlékezés a legtöbb esetben ma még ’intő’ példa is lehet arra, hogy mit szükséges megváltoztatni, miben szükséges változni akkor, ha valami yobb és teljesebb Élet a cél ---
az „Ünnep” Valódi Lényege azonban minden esetben a[zon] „Jelen Megerősítése, amely elvezet a ’vágyott jövőbe’.”
Az Ünnep általában MEGERŐSÍTI az Élet egy olyan részét/szeletét, amely „továbbvitelre érdemes”, amelyben ELŐREMUTATÓ/előrevezető Példa vagy Út [Működés, Erő] Van Jelen.
(Részlet a 20110802 - Níitottság, Nyitás... írásból)
|
|
|