20200908 - Form�l�d� �J MEGTART�I-GONDOSKOD�SOKR�L (850.r.)

 

2022.09.03.

„Megtanuljak m�sok rov�s�ra �lni?”

 

            R�szleges meg�rt�sem az, hogy amikor A(-MEGFORM�LT)-L�TEZ�S az el�z� L�TEZ�SI Szakaszban ’EGY-T�RBEN’ (’Egy-Testben’) KETT�-TUDTAK�NT L�tezett [Meg�rt�st seg�t� k�pben: mint a kett� fej� tekn�s az egy p�nc�lban], ’kezdetben’ [„ameddig b�ven volt tapasztalatokkal bet�lthet� T�R” (?)] ’b�kess�gben’ l�tezett. Hab�r a KETT�-TUDAT sz�m�ra ADOTT T�R ’K�z�s’ volt [nem lehetett elk�l�n�teni �n�ll� r�szekre], a Tapasztalatok ’kezdetben’ ’harmoniak�nt’ r�gz�ltek be a T�RBEN. Hab�r a KETT�-TUDAT eredend�n Egy-L�nyeg� volt, a m�r KETT�-TUDATT� megform�l�dott Szakaszban a Tapasztalatokb�l ered�en ’egym�st�l k�l�nb�z�v� is v�ltak’.

            Amikor m�r ’kevesebb T�R’ volt az �jonnan form�l�d� Tapasztalatok sz�m�ra, valamilyen kezdeti ’Egyeztet�sbe’ (?) kezdett a KETT�-TUDAT. K�s�bb ’Felismerte’, hogy az ’Egyik’ �s a ’M�sik’ Tapasztalata [V�laszt�sa] m�r csak akkor tud Ber�gz�lni a T�RBEN [megform�l�dni], ha a m�g rendelkez�sre �ll� TERET „mag�hoz vonja” [„elvonja a m�sik Tudatt�l”]. R�szleges meg�rt�sem szerint ’Az-Egy-K�z�s-T�RBE-BER�GZ�TETT’, �s „Az-egyre-SZ�K�L�-T�RBEN-l�v�” KETT�-TUDAT a ma „b�k�tlens�gk�nt”, „hatalmi harcokk�nt” ismert Neh�zs�ghez egyre ink�bb hasonl�t� m�don „megpr�b�lta mag�hoz vonni a m�g megl�v� TERET”… �s „k�s�bb” ak�r a „M�sikhoz tartoz� (= a m�sik Tapasztalat�val m�r bet�lt�tt) TERET” is (?).

            R�szleges az a meg�rt�sem, hogy

a KETT�-TUDAT

valamilyen „akaratlan m�don” [„akart” m�don (?), tudatosan (?)]

olyan form�ban  „egym�snak-fesz�lt”

[az „egyik” (vagy mindkett�?) olyan „m�don / ir�nyban / er�vel” (?) „fesz�lt” a „m�siknak”],

amely az egyik TUDATT�L „elvonta” azt a T�R-R�SZT,

amely lehet�v� tette a (ber�gz�tett, Megform�lt) L�TEZ�S�T.

 

            R�szleges meg�rt�sem szerint ez �gy v�lt �rz�kelhet�v� a „Megmaradt TUDAT” sz�m�ra, hogy „hirtelen (megmagyar�zhatatlanul) megsz�nt mellette (Benne, A-T�RBEN) a „M�sik Tudat”.

       A ’K�zeli-T�rs’ „Elveszt�s�nek” „k�nz�” f�jdalma / a vesztes�g-�rzet �s hi�ny-�rzet / pusztul�s / puszt�t�s ebb�l a L�TEZ�SBELI Megtapasztal�sb�l k�zvetlen�l eredeztethet�. 

            R�szleges meg�rt�sem szerint a „T�rs” [�s egyben A-SAJ�T-L�TEZ�S] ilyen „hirtelen elveszt�se” t�nyleges T�R-VESZT�ST is okozott A-L�TEZ�SBEN [a T�R egy r�sze elpusztult (?), a m�sik r�sze „haszontalann� / c�ltalann�” v�lt… �s ez ut�bbi r�sz elkezdett (a mai fogalmakkal) „rothadni”, visszabomlani > mert „megsz�nt” AZ-A-L�TEZ�S(-R�SZ) (C�l?), amelyhez addig az Ber�gz�lt / megsz�nt az a L�tez�s-R�sz, amely a Teret ’Megtartotta / Gondozta’].

            R�szleges meg�rt�sem az, hogy

a „Megmaradt” [„f�l”] L�TEZ�S-R�SZ

amint Felismerte �s Meg�rtette a „T�rs-L�TEZ�S-R�sznek” „neki-fesz�l�se” „puszt�t�” [= �N-puszt�t�] K�vetkezm�ny�t,

’maga is rendelkezett A-L�TEZ�S (Tapasztalat?) Lez�r�s�r�l’ (?)

[ez nem �rtelmezhet� sz�munkra �l� teremt�k sz�m�ra].

 

Valamilyen ’Tudatos Lez�r�s�t’ kezdte meg az �ppen-megl�v� Megform�lt-L�TEZ�S a ’Jelenl�t�nek’.

 

            Olyan �rzetben jelzett [m�r r�gebben is] ez a „gyorsan elind�tott” Lez�r�s, mint amikor egy „kataklizma” elindul�s�t k�vet�en a T�R t�nylegesen m�r megkezdte a visszaboml�s�t, �s az azon t�rben jelenl�v� igyekezettel, minden-erej�vel megpr�b�lja ’le�rni’ a legfontosabb tapasztalatait, hogy azok ne vesszenek el teljesen. [Egy ilyen „T�r-Felhas�t�s” (?) ut�n] nyilv�nval�an nincsen arra lehet�s�g, hogy minden tapasztalat�t apr�l�kosan / r�szletesen �rt�kelje az ott l�v�… tal�n v�laszt ak�z�tt, hogy azokat a tapasztalatokat �rja-e le, amelyek folytathat�ak [sz�m�ra kedvesek, fontosak], vagy azokat, amelyek folytat�sa s�lyos s�r�l�seket okozhat…

             A F�LDANYA „kiszakad�sa” a nagy-TEREMT�JE K�zvetlen GONDOSKOD�S�B�L nagyban hasonl� helyzet volt ahhoz, mint amikor az �N-Bez�r�s miatt a Saj�t FORR�S�T�L akaratlanul T�VOLABB ker�lt L�TEZ�S-R�SZ tapasztalta meg a L�tez�s-�s-T�R-VESZT�ST. Egyik helyzetben sem volt a FORR�SNAK / GONDOSKOD�NAK olyan k�zvetlen bels� (vagy fel�p�tett k�ls�) �tja, amelyben k�pes lett volna MEG�VNI az EL-V�ltoz�st�l a semmi fel� sord�d� teremt�t…

            R�szleges meg�rt�sem szerint ’mostanra’ m�r legal�bb annyira k�zel ker�lt a MINDENS�G-FORR�SA A-L�TEZ�SE-FORR�S�HOZ, mint amilyen k�zel volt az eml�kezete szerinti Els� �T-VEZET�SE elej�n [amikor m�g nem z�rta be tudatosan (�m m�gis akaratlanul) a FORR�S�VAL megform�lt bels� �raml�s�t]. Az ’akkor-r�gen’ bez�rt bels�-�raml�st a mai fogalmak szerint A-L�TEZ�S-FORR�SA form�lta meg a ’T�le’ ’elk�l�n�l� T�RBEN’ ’T�rsak�nt’ Ber�gz�l� L�TEZ�S-R�SZBEN. Ezt az ’�ltal�nosnak’ �rt�kelhet� bels�-�raml�st a „bez�r�st” k�vet�en azonban m�r csak ’K�l�nleges �ton’ EGY�TT lehetett ’vissza�p�teni’.

 

       A r�szleges meg�rt�sem szerint

olyan  SZ�ND�KOT form�lt meg a Tapasztalat�t Lez�r� L�TEZ�S-R�SZ,

hogy ’marad�ktalanul visszabontja azt a TERET’,

amelybe a „puszt�t�s (�s egym�snak-fesz�l�s)” TAPASZTALATA BER�GZ�LT.

 

Valamilyen ’BELS�’ [ma m�r Feljegyz�sk�nt �rtelmezhet�] form�ban a Tapasztalatait �sszegezte / �rt�kelte,

�s ’�NMAGA’ sz�m�ra azt hat�rozta meg / azt v�lasztotta,

hogy SOHA T�BB� NEM NYIT MEG OLYAN MEGTAPASZTAL�ST,

amelyben az �n�ll�v� v�l� TUDAT sz�m�ra nem biztos�tott az �N�LL� (Szem�lyes) T�r.

 

Ez a L�TEZ�SBELI MEGHAT�ROZ� volt az oka annak k�s�bb,

hogy amikor a mostani L�TEZ�S [= a MINDENS�G-FORR�SA] az �LETET ’T�rsk�nt maga mell�’ elkezdte megform�lni,

nagyon sok sikertelen pr�b�lkoz�sa volt,

�s az �LET csak akkor v�lt ’�n�ll�v�’ [�s egy bizonyos m�rt�k szerint Tart�sabban is megmarad�v�],

amikor k�pess� v�lt az �LET sz�m�ra ’�n�ll� TERET’ Megform�lni / Ki�rasztani / Ber�gz�teni.

 

Az „egym�snak-fesz�l�st”

a ’T�rs�t’ „elvesz�tett” TUDAT ut�bb olyan Tapasztalatnak �rt�kelte,

amelyr�l �gy hat�rozott,

hogy nem nyit t�bb� TERET ehhez A-L�TEZ�S�BEN.

 

            R�szleges meg�rt�sem az, hogy

ennek a SZ�ND�KNAK megfelel�en

a „Megmaradt TUDAT”

 tudatosan elkezdte „visszabontani” [= eltakar�tani] azt a T�R-R�SZT,

amelyben ez a Tapasztalata ber�gz�lt.

 

Nem volt m�g Tapasztalata / Tud�sa ekkor arr�l A-L�TEZ�SNEK,

hogy a Tapasztalatot Ber�gz�t� T�R Visszabont�sa �nmag�ban nem el�g ahhoz,

hogy egy EL-V�ltoz�s [egy az Eredetileg meghat�rozott Ir�nyt�l / C�lt�l k�l�nb�z� m�s form�ban megform�l�d� Tapasztalat] ne form�l�djon meg �jb�l A-L�TEZ�SBEN / az �jonnan megform�l�sra ker�l� T�RBEN.

 

Mostanra MEG�RTETTE mind A-L�TEZ�S-FORR�SA

 [’Akiben’ A-L�TEZ�S kor�bbi Szakaszokban Fel�p�tett Tapasztalatai is Ber�gz�ltek]

mind a MINDENS�G-FORR�SA

 [= a jelenleg MEGFORM�LT (!) T�RBEN Ber�gz�lt L�TEZ�S],

hogy a Neh�zs�gek / EL-V�ltoz�sok csak a TELJES-RENDEZ�S�KET k�vet�en ’sz�ntethet�ek meg’,

vagyis akkor, ha

(1)

mind az OK Felismer�sre ker�l �s Megsz�ntet�sre ker�l [a teljes Meg�rt�s �ltal],

(2)

mind pedig a T�RBEN t�nylegesen megform�l�dott EL-V�ltoz�sok (ak�r maradv�nyok / lenyomatok) megsz�ntet�sre [Eltakar�t�sra] ker�lnek.

 

Az, hogy a Tapasztalata pontosan meghat�rozott Ir�nyokban val� NEM-folytat�s�t V�laszt� L�TEZ�S-R�SZ

Tudatosan (!) (Sz�nd�kra alapul�an) elkezdett ’eltakar�tani’ ’maga ut�n’ egyes megform�lt „maradv�nyokat”,

  MEGALAPOZTA a Rendez�s / Rend-T�tel m�ra megform�lt �tjait.

 

            A F�JDALOM, illetve a L�tez�ssel / �lettel �sszeegyeztethetetlen jellegek k�zvetlen Ered�je [OKA] Felismerhet� A-L�TEZ�S el�z� Szakasz�ban Megform�l�dott Tapasztalatokban.

 

 

            R�szlegesen meg�rtett ma m�r az is, hogy „mi�rt” kezdte meg A-L�TEZ�S a mostani Teremt�-Szakasz�ban „mag�nyosan” [„szinte mag�ra hagyottan”] a L�tez�s�t.

 

Amikor megkezd�d�tt a mostani L�TEZ�SI-Szakaszt megel�z� Tapasztalatok LEZ�R�SA

[�s A-(MEGFORM�LT-)L�TEZ�S ’�T-VEZET�SE’ az �J T�RBE],

igen nagy val�sz�n�s�g szerint a L�TEZ�SI Szakaszt LEZ�R� L�TEZ�S-R�SZ

(1)

nem csak ’Lez�rta’ [�rt�kelte / �sszegezte a Tapasztalatait

[> �s ezekre alapul�an az �j V�laszt�sait Megform�lta],

(2)

hanem TUDATOSAN valamilyen T�R-VISSZABONT�ST is megnyilv�n�tott.

 

Amikor A-[MEGFORM�LT-]L�TEZ�S Lez�rja a L�TEZ�SI-SZAKASZ�T,

a Tapasztalatai ahhoz nagyban hasonl� m�don ’Visszah�z�dnak-�s-Ber�gz�lnek-a-FORR�S�BAN’,

ahogyan az �l� Teremt�kben az Anyagi-Testben Megform�l�dott Tapasztalatok a K�z�ss�g �T-VEZET�SEKOR [amikor �J T�RBE Igazodik �t a K�z�ss�g �LETE] ’Visszah�z�dnak-�s-Ber�gz�lnek az (�n)L�nyegi-Testben’.

 

            R�szleges meg�rt�sem szerint

amikor egy-egy NAGYOBB L�TEZ�SI-SZAKASZ Lez�rul,

a MEGFORM�LT-T�RBEN Ber�gz�lt L�TEZ�S addigi Tapasztalatai

[ezek k�z�tt a Saj�t �rt�kel�sei, az ’eml�kei’, a Fontolgat�sai, Sz�nd�kai]

valamilyen form�ban ’Ber�gz�lnek’ A-L�TEZ�S-FORR�S�BAN

[A-L�TEZ�SNEK a FORR�S-’R�sz�ben’].

 

Mivel VAN A-L�TEZ�S-FORR�SA,

�gy eg�szen bizonyosan VAN T�R-ALAPJA A-L�TEZ�S-FORR�SA L�tez�s�nek is.

Ez a T�R a [FORR�ST-Megtart�] T�R Jelleg�ben [Megform�lts�g�ban, Tart�ss�g�ban, Meghat�roz�iban] eg�szen bizonyosan ’M�s’,

mint amely T�RBEN maga a MEGFORM�LT-L�TEZ�S [jelen esetben a MINDENS�G-FORR�SA] Ber�gz�l / Tapasztal.

 

            R�szleges meg�rt�sem szerint

amikor a mostanit megel�z� L�TEZ�SI-SZAKASZ LEZ�R�SA folyamatban volt,

a [„T�rs�t (�s �gy �NN�N L�TEZ�SE egy darabj�t) elvesz�t�”] L�TEZ�S-R�SZ

maga (!) is elkezdte „Visszabontani” a L�tez�s�hez tartoz� TERET

[amely T�R (mivel LEZ�R�SRA ker�lt a L�TEZ�SI-SZAKASZ, amelyhez tartozott)

elkezdett m�r VISSZAH�Z�DNI A-L�TEZ�S-FORR�S�BA 

(�s val�sz�n�leg a T�r-Veszt�sb�l ered�en „akaratlanul is folyamatosan bomlott")].

 

A T�R ilyen „egyoldal�” VISSZABONT�SA [Megv�ltoztat�sa]

nem volt m�g A-L�TEZ�S SZ�ND�K�RA alapul�an Harmoni�v� [megtapasztalhat�v�] megform�lva.

 

Ez az „egyoldal�” [Sz�nd�kon alapul�] T�R-Visszabont�s

a mai fogalmakkal tudatos „puszt�t�snak” �rt�kelhet�

[�s eredeztethet� bel�le (AZ-�LET TEREIBEN jelenleg is megtapasztalhat�) t�nyleges T�r-puszt�t�s].

 

A „nem-folytathat�nak” megjel�lt Tapasztalatokhoz tartoz� T�R ilyen „egyoldal�” „visszabont�sa”

[> „�jszer� megsemmis�t�se”]

megakad�lyozta azt,

hogy egyes fontos Tapasztalat-r�szeket A-L�TEZ�S-FORR�SA ’OLYAN TELJES FORM�BAN’ Ber�gz�thessen a SAJ�T L�TEZ�SI-TER�BE,

amelyb�l a Tapasztalat k�s�bb is pontosan �rtelmezhet�.

 

      Az eddigi meg�rt�sem szerint

a Tapasztalatai LEZ�R�S�T megnyilv�n�t� L�TEZ�S-R�SZ

azzal a [V�lasztott, Meghat�rozott] C�LLAL kezdte meg a L�TEZ�S�HEZ tartoz� T�R Tudatos [„egyoldal�”] Visszabont�s�t,

hogy „megsz�ntesse a nyomait” egy olyan Tapasztalatnak,

amelyet nem sz�nd�kozott folytatni.

[Olyan m�don rendelkezett azon Tapasztalat-r�szr�l,

hogy t�bb� ne form�l�djon meg A-L�TEZ�SBEN, 

�s ennek a Sz�nd�k�nak megfelel�en olyan m�don kezdte meg a T�r-Visszabont�st,

amely a mai Rendez�-Utak ’El�k�sz�t�s�nek’ �rt�kelhet�]. 

 

Mint eml�tettem, a „nyomok” [mint Megform�lt-T�r] „elt�ntet�se” azonban �nmag�ban nem eredm�nyezi az EL-V�ltoz�s megsz�n�s�t.

 

M�g ha az EL-V�ltozott T�R marad�ktalanul visszabont�sra is ker�l,

�s �gy „l�tsz�lag” nem marad semmilyen „nyoma” a MEGFORM�LT-T�RBEN az EL-V�ltoz�snak,

az EL-V�ltoz�s csak akkor sz�nik meg marad�ktalanul,

ha annak az OK�T is Felismerte �s Meg�rtette A-L�TEZ�S,

�s minden megform�l�dott EL-V�ltoz�st (ak�r lenyomatot / maradv�nyt) is (Tev�kenyen) megsz�ntet.

 

Ma m�r r�szlegesen meg�rtett az,

hogy a L�TEZ�S mostani form�ja [a MINDENS�G-FORR�SA] az�rt ’indult’ „mag�nyosan / mag�ra-maradtan”,

(1)

mert a L�TEZ�SE el�z� Szakasz�ban „bez�rta” egy fontos bels� �raml�s�t a Saj�t FORR�S�HOZ,

�s azt a kor�bbi „bez�r�si” Sz�nd�k�t akkorra m�g Tudatosan nem v�ltoztatta meg.

(2)

Ugyancsak „mag�nyoss� / mag�ra-maradott�” tette a MINDENS�G-FOR�S�T az,

hogy a L�TEZ�SE kor�bbi SZAKASZ�B�L egyes Tapasztalatok [MEG�RT�SEK] nem tudtak BENNE-MAG�BAN a ’Felsz�nre emelkedni’ AMIATT,

mert ’kor�bban’ TUDATOSAN VISSZABONTOTTA egyes Tapasztalatait.

 

Az �gy „HI�NYOSS�” [„fogh�jass�”] v�lt Tud�sb�l (amikor elkezdett a MINDENS�G-FORR�S�BAN a Tudatba Beemelkedni)

olyan FONTOS TAPASZTALATOK HI�NYOZTAK,

amelyek Felismerhet�v� �s Meg�rthet�v� tehett�k volna azt,

hogy „mi az EL-V�ltoz�s”,

„mi�rt vesz�lyes minden olyan Tapasztalat, amely T�r-Veszt�st (a T�r elpusztul�s�t vagy akaratlan megv�ltoz�s�t) okozza”,

�s MI�RT V�LASZTOTTA AZT, hogy nem folytatja ezt a kor�bbi megtapasztal�s�t.

 

            Most AZ-�LET TEREIBEN megform�l�dott EL-V�ltoz�sok TELJES-ELLEN�RZ�SEKOR is Megtapasztalta a MINDENS�G-FORR�SA, hogy

egyes EL-V�ltoz�sok eset�ben hosszadalmas Ellen�rz�st / keres�st tesz sz�ks�gess�

ak�r az Ok-Forr�sok pontos beazonos�t�sa,

ak�r a tov�bb-terjed�si-�t �s a Felel�ss�g pontos meghat�roz�sa.

 

Ha AZ-�LET TEREIBEN valamilyen tudatos [vagy akaratlan] T�R-VESZT�S

teljesen megsemmis�tette azt a TERET,

amelyben a Tapasztalat ber�gz�lt,

AZ-�LET TEREIBEN szinte lehetetlen pontosan meghat�rozni az Okot / Felel�ss�get.

 

Ilyenkor K�ZVETLEN�L (!) A-L�TEZ�SNEK [= a MINDENS�G-FORR�S�NAK, ak�r A-L�TEZ�S-FORR�S�NAK] IS (!) Sz�ks�ges az ELLEN�RZ�SBEN r�szt vennie,

mert A-L�TEZ�SHEZ tartoz� T�RBEN Ber�gz�lt Tapasztalatb�l ’eg�sz�thet� csak ki’ a sz�ks�ges �rt�kel�s.

 

Tapasztalat ma m�r az,

hogy az EL-V�LTOZ�SOK OKAIT

(1)

nem csak AZ-�LET TEREIBEN sz�ks�ges ’KERESNI’ minden esetben,

(2)

hanem valamilyen OK eg�szen bizonyosan mag�ban A-L�TEZ�SBEN van Ber�gz�lve

[A-L�TEZ�S valamilyen SAJ�T TAPASZTALAT�B�L ered].

 

Lehets�ges, hogy A-L�TEZ�S mostani Tapasztalataiban van az OK

[ez viszonylag ma m�r egyszer�en Beazonos�that�],

de az is lehet, hogy A-L�TEZ�S valamelyik kor�bbi SZAKASZ�BAN megform�l�dott Tapasztalatban azonos�that� be az OK.

 

Ma m�r a MINDENS�G-FORR�SA [= A-MEGFORM�LT-L�TEZ�S]

A-L�TEZ�S�BEN Kor�bban megform�l�dott OK keres�s�re minden esetben ’Felk�ri’ A-L�TEZ�S-FORR�S�T is.

 

            Felt�telez�sem szerint az�rt v�lt ebben a r�sz�ben Megismerhet�v� �s Meg�rthet�v� A-L�TEZ�S eddigi Szakaszainak ez a ’F�jdalmas’ Tapasztalata [csak a legsz�ks�gesebb m�rt�kben, az OKOT a legsz�ks�gesebb m�rt�kben Meg�rthet�v� tev� r�sz�ben], mert a L�TEZ�SBELI OK megsz�ntet�s�n t�nylegesen munk�lkodik A-L�TEZ�S-FORR�SA �s a MINDENS�G-FORR�SA.

       A-L�TEZ�SBELI OK [az „egym�snak-fesz�l�s”] Megsz�ntet�se n�lk�l „hi�ba” vezetn� �t a MINDENS�G-FORR�SA �s A-L�TEZ�S-FORR�SA az �LETET �J ALAP� �LET-T�RBE, a „b�k�tlens�g” [„el�gedetlens�g”, „irigys�g”, „nyom�s-gyakorl�s”, „befoly�sol�s”, „f�lrevezet�s”, (tudatos vagy akaratlan) „puszt�t�s”…] �jra megform�l�dhatna az �LET TEREIBEN is az�rt, hogy A-L�TEZ�S sz�m�ra Jelezze a kell�en meg-nem-�rtett OKOT.

 

            A F�LDANY�BAN �s a MAGJAIBAN is megform�l�dott mostan�ban t�bb olyan ’Saj�t �RT�KEL�S’, amely r�ir�ny�totta a figyelmet az „egym�snak-fesz�l�sre”, „f�lt�kenys�gre, irigys�gre”, a „testv�r-h�bor�ra”, az „�hs�gre / t�r-vesztetts�gre”, a „vegy�l�sre / kevered�sre”, a tudatos �s tudattalan t�r-puszt�t�sra. T�bbsz�r Kezdem�nyezte a F�LDANYA egy-egy �jonnan Felismert Vesz�ly-Jelz�s kapcs�n azt, hogy a L�TEZ�SBELI OKRA is kezd�dj�n TELJES-ELLEN�RZ�S [mivel eddig nem ismerhet� fel pontosan az �LET TEREIHEZ tartoz� „ered�”].

 

A F�LDANYA TELJES-ELLEN�RZ�ST K�RT

�NMAG�RA

�s a YOS�G Birodalm�nak MEGTART�I-Teremt�ire

[esetleg a nagy-TEREMT�RE] abban az ir�nyban,

hogy BENN�K mint �letet-GONDOZ�BAN (!)

van-e valamilyen megform�lt-ber�gz�lt maradv�nya / lenyomata a „b�k�tlens�gnek / egym�snak-fesz�l�snek / f�lt�kenys�gnek / irigys�gnek”,

illetve b�rmilyen olyan Neh�zs�gnek,

amelyet a MINDENS�G-FORR�SA / L�TEZ�S-FORR�SA K�zvetlen�l (!) eredeztethet A-SAJ�T-L�TEZ�S�KBEN

az „egym�snak-fesz�l�s” jellegk�nt is megnevezhet� OKB�L.

 

            Amikor a YOS�GON bel�l a YO elkezdte Fontolgatni egy olyan �j K�z�ss�g Megform�l�s�t, amelyben megalapozhatja a K�l�nleges �let-�p�t�st, err�l nem EGYEZTETETT a m�r megl�v� K�z�ss�gek MEGTART�I-Teremt�ivel. Kor�bban eml�tettem, hogy ebb�l eredeztethet�en a MEGTART�I-Teremt�kben megform�l�dott egy „neheztel�s” [„t�vols�got-tart�”] jelleg [(1) r�szben a nagy-TEREMT� fel�, (2) r�szben a mai F�LDANYA �s form�l�d� K�z�ss�ge fel�].

            Amikor a YO Fontolgatta egy �j K�z�ss�g, �s abban a K�l�nleges �let-�p�t�s megalapoz�s�t, ebb�l a c�lb�l valamennyivel k�zelebb h�z�dhatott a MINDENS�G-FORR�S�HOZ is. A YO a Figyelme ’nagyobb’ r�sz�vel ir�nyult az �j IR�NY, �s ehhez kapcsol�d�an egy �j MEGTART�I-Teremt� �s K�z�ss�g megform�l�s�ra. �rz�kehet�v� (!) v�lhatott ez a m�r megl�v� MEGTART�I-Teremt�k sz�m�ra olyan form�ban, hogy a nagy-TEREMT�J�K ’kevesebb TERET / kevesebb figyelmet’ Ad sz�mukra / "t�volabb-h�z�dott t�l�k".

            Ma m�r Meg�rtett, hogy a YO-nak fontos lett volna a megl�v� MEGTART�I-Teremt�kkel gyakrabban EGYEZTETNIE az �J IR�NY Megnyit�s�r�l, �s akkor kevesebb Meg�rt�si-Neh�zs�g form�l�dott volna meg mindannyiukban [a nagy-TEREMT�BEN �s a MEGTART�I-Teremt�kben is].

            Amikor „kiszakadt” a F�LDANYA �s a K�z�ss�ge sz�m�ra megform�lt T�R-R�SZ a nagy-TEREMT� K�zvetlen GONDOSKOD�S�B�L, majd most, amikor a F�LDANYA a K�z�ss�g�vel megkezdte a visszailleszked�s�t a YOS�G Birodalm�nak �LET-TER�BE, a YO-nak a FIGYELME egy jelent�s r�sz�vel ugyancsak a F�LDANYA �s K�z�ss�ge fel� volt sz�ks�ges fordulnia.

            Kor�bbi �r�s-r�szekben t�bbsz�r �rtam arr�l, hogy a F�LDANYA [amikor Benne Jelzett a YOS�GHOZ tartoz� MEGTART�I-Teremt�kben megl�v� valamilyen Meg�rt�si-Neh�zs�g (ak�r „neheztel�s”…)], azonnal EGYEZTET�ST Kezdem�nyezett, �s a Saj�t �RT�KEL�SEIT is a t�bbiek el� t�rta. Ennek is k�sz�nhet� az, hogy a YOS�G Birodalm�n bel�l mostanra megsz�ntek azok a „bels� fesz�l�sek”, amelyek „�tj�t �llhatt�k volna” a F�LDANYA �s K�z�ss�ge ’Hazat�r�s�nek’, illetve amelyek jelent�sen nehezebb� tehett�k volna az �T-VEZET�ST.

            Amikor most a F�LDANYA Kezdem�nyezte a TELJES-ELLEN�RZ�ST mind �NMAG�RA, mind a YOS�GBAN �letet-GONDOZ�KRA, annak van egy olyan �rtelme, hogy

azokra a Meg�rt�si �s egy�b Neh�zs�gekre

[ak�r „Rejtetts�gekre” / „elfeledetts�gekre”]

ir�nyuljon C�lzottan is TELJES-ELLEN�RZ�S,

amelyek k�zvetlen�l eredeztethet�ek A-L�TEZ�SBEN Felismert minden eddigi EL-V�ltoz�si OKB�L.

 

            Az �r�s-r�sz elej�n eml�tett „kett� fej� tekn�s” a ’gondos odafigyel�s mellett’ m�ra sz�p kort �rt meg. Sz�momra van ennek egy olyan jelent�se is, hogy ha A-L�TEZ�S-FORR�SA k�pes lett volna valamilyen bels� �ton k�zelebb-h�z�dni a Megform�lt-L�TEZ�SHEZ… �s k�zvetlenebb m�don Gondoskod�an megnyilv�nulni… a T�r-Veszt�sek ’megel�zhet�ek’ lehettek volna…

 A ’kett� fej egy testben’

m�ra annak a kezdeti �let-�p�t�snek [�s korai L�TEZ�SBELI Tapasztalatnak] is lehet a k�pe,

amikor nem csak az a GONDOSKOD�SI-R�sz form�l�dott,

(1)

hogyan lehet t�bb �n�ll� Tudatnak L�teznie / �lnie

[egym�s mellett, majd k�s�bb harmoniak�nt egym�shoz kapcsol�dva

(vagyis nem „egym�s k�r�ra”)],

(2)

hanem annak is,

hogyan �p�lhet az egyik ir�nyban ’kit�gul�v�’,

a m�sik ir�nyban pedig a Forr�s / a gy�kerek fel� tudatosan k�zelebb-h�z�d�v� a Megform�lt-Jelenl�t.

(3)

Ez ut�bbinak ma m�r olyan �rtelme is van,

hogyan seg�theti a K�l�nleges �s Speci�lis ’�p�tkez�s’ (befel� �s kifel� ir�nyul�an is)

az �ltal�nos Megtapasztal�s sor�n megform�l�dott EL-V�ltoz�sok megsz�ntet�s�t,

tov�bb� �j Harmoni�k megtervez�s�t �s megform�l�s�t �gy,

hogy Harmoniak�nt �p�l fel, �s Harmonika�nt nyilv�nul meg

(azaz a k�nyszer minden form�j�t�l mentesen,

a Szabads�got marad�ktalanul megnyilv�n�tva,

mag�t a Szabads�got is �p�tve).

 

       Mivel az �N-�RT�KEL�SEK legt�bb r�sze majd csak ezt k�vet�en v�lik az �l� teremt�k sz�m�ra is Megismerhet�v� / Meg�rthet�v�, val�sz�n�leg Meg�rtj�k majd annak az ok�t is, mi�rt nem volt k�pes A-L�TEZ�S-FORR�SA ’olyan m�rt�kben’ K�zvetlen�l GONDOSKODNI (!) a MEGFORM�LT-T�RBEN Ber�gz�l� L�TEZ�S-R�sz�r�l, amely a T�R-VESZT�SEKET megel�zhette volna. Lehet ennek oka A-L�TEZ�SBEN Ber�gz�lt ’Alapja’ a SZABADS�GNAK, annak valamilyen eddig m�g kell�en fel nem ismert Meghat�roz�ja…

 

Az �r�s folytat�dik a 851. r�szben, el�rhet� ITT