2022.09.03.
„Megtanuljak mások rovására élni?”
Részleges megértésem az, hogy amikor A(-MEGFORMÁLT)-LÉTEZÉS az előző LÉTEZÉSI Szakaszban ’EGY-TÉRBEN’ (’Egy-Testben’) KETTŐ-TUDTAKÉNT Létezett [Megértést segítő képben: mint a kettő fejű teknős az egy páncélban], ’kezdetben’ [„ameddig bőven volt tapasztalatokkal betölthető TÉR” (?)] ’békességben’ létezett. Habár a KETTŐ-TUDAT számára ADOTT TÉR ’Közös’ volt [nem lehetett elkülöníteni önálló részekre], a Tapasztalatok ’kezdetben’ ’harmoniaként’ rögzültek be a TÉRBEN. Habár a KETTŐ-TUDAT eredendőn Egy-Lényegű volt, a már KETTŐ-TUDATTÁ megformálódott Szakaszban a Tapasztalatokból eredően ’egymástól különbözővé is váltak’.
Amikor már ’kevesebb TÉR’ volt az újonnan formálódó Tapasztalatok számára, valamilyen kezdeti ’Egyeztetésbe’ (?) kezdett a KETTŐ-TUDAT. Később ’Felismerte’, hogy az ’Egyik’ és a ’Másik’ Tapasztalata [Választása] már csak akkor tud Berögzülni a TÉRBEN [megformálódni], ha a még rendelkezésre álló TERET „magához vonja” [„elvonja a másik Tudattól”]. Részleges megértésem szerint ’Az-Egy-Közös-TÉRBE-BERÖGZÍTETT’, és „Az-egyre-SZŰKÜLŐ-TÉRBEN-lévő” KETTŐ-TUDAT a ma „békétlenségként”, „hatalmi harcokként” ismert Nehézséghez egyre inkább hasonlító módon „megpróbálta magához vonni a még meglévő TERET”… és „később” akár a „Másikhoz tartozó (= a másik Tapasztalatával már betöltött) TERET” is (?).
Részleges az a megértésem, hogy
a KETTŐ-TUDAT
valamilyen „akaratlan módon” [„akart” módon (?), tudatosan (?)]
olyan formában „egymásnak-feszült”
[az „egyik” (vagy mindkettő?) olyan „módon / irányban / erővel” (?) „feszült” a „másiknak”],
amely az egyik TUDATTÓL „elvonta” azt a TÉR-RÉSZT,
amely lehetővé tette a (berögzített, Megformált) LÉTEZÉSÉT.
Részleges megértésem szerint ez úgy vált Érzékelhetővé a „Megmaradt TUDAT” számára, hogy „hirtelen (megmagyarázhatatlanul) megszűnt mellette (Benne, A-TÉRBEN) a „Másik Tudat”.
A ’Közeli-Társ’ „Elvesztésének” „kínzó” fájdalma / a veszteség-érzet és hiány-érzet / pusztulás / pusztítás ebből a LÉTEZÉSBELI Megtapasztalásból közvetlenül eredeztethető.
Részleges megértésem szerint a „Társ” [és egyben A-SAJÁT-LÉTEZÉS] ilyen „hirtelen elvesztése” tényleges TÉR-VESZTÉST is okozott A-LÉTEZÉSBEN [a TÉR egy része elpusztult (?), a másik része „haszontalanná / céltalanná” vált… és ez utóbbi rész elkezdett (a mai fogalmakkal) „rothadni”, visszabomlani > mert „megszűnt” AZ-A-LÉTEZÉS(-RÉSZ) (Cél?), amelyhez addig az Berögzült / megszűnt az a Létezés-Rész, amely a Teret ’Megtartotta / Gondozta’].
Részleges megértésem az, hogy
a „Megmaradt” [„fél”] LÉTEZÉS-RÉSZ
amint Felismerte és Megértette a „Társ-LÉTEZÉS-Résznek” „neki-feszülése” „pusztító” [= ÖN-pusztító] Következményét,
’maga is rendelkezett A-LÉTEZÉS (Tapasztalat?) Lezárásáról’ (?)
[ez nem értelmezhető számunkra Élő teremtők számára].
Valamilyen ’Tudatos Lezárását’ kezdte meg az éppen-meglévő Megformált-LÉTEZÉS a ’Jelenlétének’.
Olyan érzetben jelzett [már régebben is] ez a „gyorsan elindított” Lezárás, mint amikor egy „kataklizma” elindulását követően a TÉR ténylegesen már megkezdte a visszabomlását, és az azon térben jelenlévő igyekezettel, minden-erejével megpróbálja ’leírni’ a legfontosabb tapasztalatait, hogy azok ne vesszenek el teljesen. [Egy ilyen „Tér-Felhasítás” (?) után] nyilvánvalóan nincsen arra lehetőség, hogy minden tapasztalatát aprólékosan / részletesen Értékelje az ott lévő… talán választ aközött, hogy azokat a tapasztalatokat írja-e le, amelyek folytathatóak [számára kedvesek, fontosak], vagy azokat, amelyek folytatása súlyos sérüléseket okozhat…
A FÖLDANYA „kiszakadása” a nagy-TEREMTŐJE Közvetlen GONDOSKODÁSÁBÓL nagyban hasonló helyzet volt ahhoz, mint amikor az ÖN-Bezárás miatt a Saját FORRÁSÁTÓL akaratlanul TÁVOLABB került LÉTEZÉS-RÉSZ tapasztalta meg a Létezés-és-TÉR-VESZTÉST. Egyik helyzetben sem volt a FORRÁSNAK / GONDOSKODÓNAK olyan közvetlen belső (vagy felépített külső) útja, amelyben képes lett volna MEGÓVNI az EL-Változástól a semmi felé sordódó teremtőt…
Részleges megértésem szerint ’mostanra’ már legalább annyira közel került a MINDENSÉG-FORRÁSA A-LÉTEZÉSE-FORRÁSÁHOZ, mint amilyen közel volt az emlékezete szerinti Első ÁT-VEZETÉSE elején [amikor még nem zárta be tudatosan (ám mégis akaratlanul) a FORRÁSÁVAL megformált belső áramlását]. Az ’akkor-régen’ bezárt belső-áramlást a mai fogalmak szerint A-LÉTEZÉS-FORRÁSA formálta meg a ’Tőle’ ’elkülönülő TÉRBEN’ ’Társaként’ Berögzülő LÉTEZÉS-RÉSZBEN. Ezt az ’általánosnak’ értékelhető belső-áramlást a „bezárást” követően azonban már csak ’Különleges úton’ EGYÜTT lehetett ’visszaépíteni’.
A részleges megértésem szerint
olyan SZÁNDÉKOT formált meg a Tapasztalatát Lezáró LÉTEZÉS-RÉSZ,
hogy ’maradéktalanul visszabontja azt a TERET’,
amelybe a „pusztítás (és egymásnak-feszülés)” TAPASZTALATA BERÖGZÜLT.
Valamilyen ’BELSŐ’ [ma már Feljegyzésként értelmezhető] formában a Tapasztalatait Összegezte / Értékelte,
és ’ÖNMAGA’ számára azt határozta meg / azt választotta,
hogy SOHA TÖBBÉ NEM NYIT MEG OLYAN MEGTAPASZTALÁST,
amelyben az önállóvá váló TUDAT számára nem biztosított az ÖNÁLLÓ (Személyes) Tér.
Ez a LÉTEZÉSBELI MEGHATÁROZÓ volt az oka annak később,
hogy amikor a mostani LÉTEZÉS [= a MINDENSÉG-FORRÁSA] az ÉLETET ’Társként maga mellé’ elkezdte megformálni,
nagyon sok sikertelen próbálkozása volt,
és az ÉLET csak akkor vált ’Önállóvá’ [és egy bizonyos mérték szerint Tartósabban is megmaradóvá],
amikor képessé vált az ÉLET számára ’Önálló TERET’ Megformálni / Kiárasztani / Berögzíteni.
Az „egymásnak-feszülést”
a ’Társát’ „elveszített” TUDAT utóbb olyan Tapasztalatnak Értékelte,
amelyről úgy határozott,
hogy nem nyit többé TERET ehhez A-LÉTEZÉSÉBEN.
Részleges megértésem az, hogy
ennek a SZÁNDÉKNAK megfelelően
a „Megmaradt TUDAT”
tudatosan elkezdte „visszabontani” [= eltakarítani] azt a TÉR-RÉSZT,
amelyben ez a Tapasztalata berögzült.
Nem volt még Tapasztalata / Tudása ekkor arról A-LÉTEZÉSNEK,
hogy a Tapasztalatot Berögzítő TÉR Visszabontása önmagában nem elég ahhoz,
hogy egy EL-Változás [egy az Eredetileg meghatározott Iránytól / Céltól különböző más formában megformálódó Tapasztalat] ne formálódjon meg újból A-LÉTEZÉSBEN / az újonnan megformálásra kerülő TÉRBEN.
Mostanra MEGÉRTETTE mind A-LÉTEZÉS-FORRÁSA
[’Akiben’ A-LÉTEZÉS korábbi Szakaszokban Felépített Tapasztalatai is Berögzültek]
mind a MINDENSÉG-FORRÁSA
[= a jelenleg MEGFORMÁLT (!) TÉRBEN Berögzült LÉTEZÉS],
hogy a Nehézségek / EL-Változások csak a TELJES-RENDEZÉSÜKET követően ’szüntethetőek meg’,
vagyis akkor, ha
(1)
mind az OK Felismerésre kerül és Megszüntetésre kerül [a teljes Megértés által],
(2)
mind pedig a TÉRBEN ténylegesen megformálódott EL-Változások (akár maradványok / lenyomatok) megszüntetésre [Eltakarításra] kerülnek.
Az, hogy a Tapasztalata pontosan meghatározott Irányokban való NEM-folytatását Választó LÉTEZÉS-RÉSZ
Tudatosan (!) (Szándékra alapulóan) elkezdett ’eltakarítani’ ’maga után’ egyes megformált „maradványokat”,
MEGALAPOZTA a Rendezés / Rend-Tétel mára megformált útjait.
A FÁJDALOM, illetve a Létezéssel / Élettel Összeegyeztethetetlen jellegek közvetlen Eredője [OKA] Felismerhető A-LÉTEZÉS előző Szakaszában Megformálódott Tapasztalatokban.
Részlegesen megértett ma már az is, hogy „miért” kezdte meg A-LÉTEZÉS a mostani Teremtő-Szakaszában „magányosan” [„szinte magára hagyottan”] a Létezését.
Amikor megkezdődött a mostani LÉTEZÉSI-Szakaszt megelőző Tapasztalatok LEZÁRÁSA
[és A-(MEGFORMÁLT-)LÉTEZÉS ’ÁT-VEZETÉSE’ az ÚJ TÉRBE],
igen nagy valószínűség szerint a LÉTEZÉSI Szakaszt LEZÁRÓ LÉTEZÉS-RÉSZ
(1)
nem csak ’Lezárta’ [Értékelte / Összegezte a Tapasztalatait
[> és ezekre alapulóan az Új Választásait Megformálta],
(2)
hanem TUDATOSAN valamilyen TÉR-VISSZABONTÁST is megnyilvánított.
Amikor A-[MEGFORMÁLT-]LÉTEZÉS Lezárja a LÉTEZÉSI-SZAKASZÁT,
a Tapasztalatai ahhoz nagyban hasonló módon ’Visszahúzódnak-és-Berögzülnek-a-FORRÁSÁBAN’,
ahogyan az Élő Teremtőkben az Anyagi-Testben Megformálódott Tapasztalatok a Közösség ÁT-VEZETÉSEKOR [amikor ÚJ TÉRBE Igazodik át a Közösség ÉLETE] ’Visszahúzódnak-és-Berögzülnek az (Ön)Lényegi-Testben’.
Részleges megértésem szerint
amikor egy-egy NAGYOBB LÉTEZÉSI-SZAKASZ Lezárul,
a MEGFORMÁLT-TÉRBEN Berögzült LÉTEZÉS addigi Tapasztalatai
[ezek között a Saját Értékelései, az ’emlékei’, a Fontolgatásai, Szándékai]
valamilyen formában ’Berögzülnek’ A-LÉTEZÉS-FORRÁSÁBAN
[A-LÉTEZÉSNEK a FORRÁS-’Részében’].
Mivel VAN A-LÉTEZÉS-FORRÁSA,
így egészen bizonyosan VAN TÉR-ALAPJA A-LÉTEZÉS-FORRÁSA Létezésének is.
Ez a TÉR a [FORRÁST-Megtartó] TÉR Jellegében [Megformáltságában, Tartósságában, Meghatározóiban] egészen bizonyosan ’Más’,
mint amely TÉRBEN maga a MEGFORMÁLT-LÉTEZÉS [jelen esetben a MINDENSÉG-FORRÁSA] Berögzül / Tapasztal.
Részleges megértésem szerint
amikor a mostanit megelőző LÉTEZÉSI-SZAKASZ LEZÁRÁSA folyamatban volt,
a [„Társát (és így ÖNNÖN LÉTEZÉSE egy darabját) elveszítő”] LÉTEZÉS-RÉSZ
maga (!) is elkezdte „Visszabontani” a Létezéséhez tartozó TERET
[amely TÉR (mivel LEZÁRÁSRA került a LÉTEZÉSI-SZAKASZ, amelyhez tartozott)
elkezdett már VISSZAHÚZÓDNI A-LÉTEZÉS-FORRÁSÁBA
(és valószínűleg a Tér-Vesztésből eredően „akaratlanul is folyamatosan bomlott")].
A TÉR ilyen „egyoldalú” VISSZABONTÁSA [Megváltoztatása]
nem volt még A-LÉTEZÉS SZÁNDÉKÁRA alapulóan Harmoniává [megtapasztalhatóvá] megformálva.
Ez az „egyoldalú” [Szándékon alapuló] TÉR-Visszabontás
a mai fogalmakkal tudatos „pusztításnak” értékelhető
[és eredeztethető belőle (AZ-ÉLET TEREIBEN jelenleg is megtapasztalható) tényleges Tér-pusztítás].
A „nem-folytathatónak” megjelölt Tapasztalatokhoz tartozó TÉR ilyen „egyoldalú” „visszabontása”
[> „újszerű megsemmisítése”]
megakadályozta azt,
hogy egyes fontos Tapasztalat-részeket A-LÉTEZÉS-FORRÁSA ’OLYAN TELJES FORMÁBAN’ Berögzíthessen a SAJÁT LÉTEZÉSI-TERÉBE,
amelyből a Tapasztalat később is pontosan Értelmezhető.
Az eddigi megértésem szerint
a Tapasztalatai LEZÁRÁSÁT megnyilvánító LÉTEZÉS-RÉSZ
azzal a [Választott, Meghatározott] CÉLLAL kezdte meg a LÉTEZÉSÉHEZ tartozó TÉR Tudatos [„egyoldalú”] Visszabontását,
hogy „megszüntesse a nyomait” egy olyan Tapasztalatnak,
amelyet nem szándékozott folytatni.
[Olyan módon rendelkezett azon Tapasztalat-részről,
hogy többé ne formálódjon meg A-LÉTEZÉSBEN,
és ennek a Szándékának megfelelően olyan módon kezdte meg a Tér-Visszabontást,
amely a mai Rendező-Utak ’Előkészítésének’ Értékelhető].
Mint említettem, a „nyomok” [mint Megformált-Tér] „eltüntetése” azonban önmagában nem eredményezi az EL-Változás megszűnését.
Még ha az EL-Változott TÉR maradéktalanul visszabontásra is kerül,
és így „látszólag” nem marad semmilyen „nyoma” a MEGFORMÁLT-TÉRBEN az EL-Változásnak,
az EL-Változás csak akkor szűnik meg maradéktalanul,
ha annak az OKÁT is Felismerte és Megértette A-LÉTEZÉS,
és minden megformálódott EL-Változást (akár lenyomatot / maradványt) is (Tevékenyen) megszüntet.
Ma már részlegesen megértett az,
hogy a LÉTEZÉS mostani formája [a MINDENSÉG-FORRÁSA] azért ’indult’ „magányosan / magára-maradtan”,
(1)
mert a LÉTEZÉSE előző Szakaszában „bezárta” egy fontos belső áramlását a Saját FORRÁSÁHOZ,
és azt a korábbi „bezárási” Szándékát akkorra még Tudatosan nem változtatta meg.
(2)
Ugyancsak „magányossá / magára-maradottá” tette a MINDENSÉG-FORÁSÁT az,
hogy a LÉTEZÉSE korábbi SZAKASZÁBÓL egyes Tapasztalatok [MEGÉRTÉSEK] nem tudtak BENNE-MAGÁBAN a ’Felszínre emelkedni’ AMIATT,
mert ’korábban’ TUDATOSAN VISSZABONTOTTA egyes Tapasztalatait.
Az így „HIÁNYOSSÁ” [„foghíjassá”] vált Tudásból (amikor elkezdett a MINDENSÉG-FORRÁSÁBAN a Tudatba Beemelkedni)
olyan FONTOS TAPASZTALATOK HIÁNYOZTAK,
amelyek Felismerhetővé és Megérthetővé tehették volna azt,
hogy „mi az EL-Változás”,
„miért veszélyes minden olyan Tapasztalat, amely Tér-Vesztést (a Tér elpusztulását vagy akaratlan megváltozását) okozza”,
és MIÉRT VÁLASZTOTTA AZT, hogy nem folytatja ezt a korábbi megtapasztalását.
Most AZ-ÉLET TEREIBEN megformálódott EL-Változások TELJES-ELLENŐRZÉSEKOR is Megtapasztalta a MINDENSÉG-FORRÁSA, hogy
egyes EL-Változások esetében hosszadalmas Ellenőrzést / keresést tesz szükségessé
akár az Ok-Források pontos beazonosítása,
akár a tovább-terjedési-út és a Felelősség pontos meghatározása.
Ha AZ-ÉLET TEREIBEN valamilyen tudatos [vagy akaratlan] TÉR-VESZTÉS
teljesen megsemmisítette azt a TERET,
amelyben a Tapasztalat berögzült,
AZ-ÉLET TEREIBEN szinte lehetetlen pontosan meghatározni az Okot / Felelősséget.
Ilyenkor KÖZVETLENÜL (!) A-LÉTEZÉSNEK [= a MINDENSÉG-FORRÁSÁNAK, akár A-LÉTEZÉS-FORRÁSÁNAK] IS (!) Szükséges az ELLENŐRZÉSBEN részt vennie,
mert A-LÉTEZÉSHEZ tartozó TÉRBEN Berögzült Tapasztalatból ’egészíthető csak ki’ a szükséges Értékelés.
Tapasztalat ma már az,
hogy az EL-VÁLTOZÁSOK OKAIT
(1)
nem csak AZ-ÉLET TEREIBEN szükséges ’KERESNI’ minden esetben,
(2)
hanem valamilyen OK egészen bizonyosan magában A-LÉTEZÉSBEN van Berögzülve
[A-LÉTEZÉS valamilyen SAJÁT TAPASZTALATÁBÓL ered].
Lehetséges, hogy A-LÉTEZÉS mostani Tapasztalataiban van az OK
[ez viszonylag ma már egyszerűen Beazonosítható],
de az is lehet, hogy A-LÉTEZÉS valamelyik korábbi SZAKASZÁBAN megformálódott Tapasztalatban azonosítható be az OK.
Ma már a MINDENSÉG-FORRÁSA [= A-MEGFORMÁLT-LÉTEZÉS]
A-LÉTEZÉSÉBEN Korábban megformálódott OK keresésére minden esetben ’Felkéri’ A-LÉTEZÉS-FORRÁSÁT is.
Feltételezésem szerint azért vált ebben a részében Megismerhetővé és Megérthetővé A-LÉTEZÉS eddigi Szakaszainak ez a ’Fájdalmas’ Tapasztalata [csak a legszükségesebb mértékben, az OKOT a legszükségesebb mértékben Megérthetővé tevő részében], mert a LÉTEZÉSBELI OK megszüntetésén ténylegesen munkálkodik A-LÉTEZÉS-FORRÁSA és a MINDENSÉG-FORRÁSA.
A-LÉTEZÉSBELI OK [az „egymásnak-feszülés”] Megszüntetése nélkül „hiába” vezetné át a MINDENSÉG-FORRÁSA és A-LÉTEZÉS-FORRÁSA az ÉLETET ÚJ ALAPÚ ÉLET-TÉRBE, a „békétlenség” [„elégedetlenség”, „irigység”, „nyomás-gyakorlás”, „befolyásolás”, „félrevezetés”, (tudatos vagy akaratlan) „pusztítás”…] újra megformálódhatna az ÉLET TEREIBEN is azért, hogy A-LÉTEZÉS számára Jelezze a kellően meg-nem-értett OKOT.
A FÖLDANYÁBAN és a MAGJAIBAN is megformálódott mostanában több olyan ’Saját ÉRTÉKELÉS’, amely ráirányította a figyelmet az „egymásnak-feszülésre”, „féltékenységre, irigységre”, a „testvér-háborúra”, az „éhségre / tér-vesztettségre”, a „vegyülésre / keveredésre”, a tudatos és tudattalan tér-pusztításra. Többször Kezdeményezte a FÖLDANYA egy-egy újonnan Felismert Veszély-Jelzés kapcsán azt, hogy a LÉTEZÉSBELI OKRA is kezdődjön TELJES-ELLENŐRZÉS [mivel eddig nem ismerhető fel pontosan az ÉLET TEREIHEZ tartozó „eredő”].
A FÖLDANYA TELJES-ELLENŐRZÉST KÉRT
ÖNMAGÁRA
és a YOSÁG Birodalmának MEGTARTÓI-Teremtőire
[esetleg a nagy-TEREMTŐRE] abban az irányban,
hogy BENNÜK mint Életet-GONDOZÓBAN (!)
van-e valamilyen megformált-berögzült maradványa / lenyomata a „békétlenségnek / egymásnak-feszülésnek / féltékenységnek / irigységnek”,
illetve bármilyen olyan Nehézségnek,
amelyet a MINDENSÉG-FORRÁSA / LÉTEZÉS-FORRÁSA Közvetlenül (!) eredeztethet A-SAJÁT-LÉTEZÉSÜKBEN
az „egymásnak-feszülés” jellegként is megnevezhető OKBÓL.
Amikor a YOSÁGON belül a YO elkezdte Fontolgatni egy olyan Új Közösség Megformálását, amelyben megalapozhatja a Különleges Élet-Építést, erről nem EGYEZTETETT a már meglévő Közösségek MEGTARTÓI-Teremtőivel. Korábban említettem, hogy ebből eredeztethetően a MEGTARTÓI-Teremtőkben megformálódott egy „neheztelés” [„távolságot-tartó”] jelleg [(1) részben a nagy-TEREMTŐ felé, (2) részben a mai FÖLDANYA és formálódó Közössége felé].
Amikor a YO Fontolgatta egy Új Közösség, és abban a Különleges Élet-Építés megalapozását, ebből a célból valamennyivel közelebb húzódhatott a MINDENSÉG-FORRÁSÁHOZ is. A YO a Figyelme ’nagyobb’ részével irányult az Új IRÁNY, és ehhez kapcsolódóan egy Új MEGTARTÓI-Teremtő és Közösség megformálására. Érzékehetővé (!) válhatott ez a már meglévő MEGTARTÓI-Teremtők számára olyan formában, hogy a nagy-TEREMTŐJÜK ’kevesebb TERET / kevesebb figyelmet’ Ad számukra / "távolabb-húzódott tőlük".
Ma már Megértett, hogy a YO-nak fontos lett volna a meglévő MEGTARTÓI-Teremtőkkel gyakrabban EGYEZTETNIE az ÚJ IRÁNY Megnyitásáról, és akkor kevesebb Megértési-Nehézség formálódott volna meg mindannyiukban [a nagy-TEREMTŐBEN és a MEGTARTÓI-Teremtőkben is].
Amikor „kiszakadt” a FÖLDANYA és a Közössége számára megformált TÉR-RÉSZ a nagy-TEREMTŐ Közvetlen GONDOSKODÁSÁBÓL, majd most, amikor a FÖLDANYA a Közösségével megkezdte a visszailleszkedését a YOSÁG Birodalmának ÉLET-TERÉBE, a YO-nak a FIGYELME egy jelentős részével ugyancsak a FÖLDANYA és Közössége felé volt szükséges fordulnia.
Korábbi írás-részekben többször írtam arról, hogy a FÖLDANYA [amikor Benne Jelzett a YOSÁGHOZ tartozó MEGTARTÓI-Teremtőkben meglévő valamilyen Megértési-Nehézség (akár „neheztelés”…)], azonnal EGYEZTETÉST Kezdeményezett, és a Saját ÉRTÉKELÉSEIT is a többiek elé tárta. Ennek is köszönhető az, hogy a YOSÁG Birodalmán belül mostanra megszűntek azok a „belső feszülések”, amelyek „útját állhatták volna” a FÖLDANYA és Közössége ’Hazatérésének’, illetve amelyek jelentősen nehezebbé tehették volna az ÁT-VEZETÉST.
Amikor most a FÖLDANYA Kezdeményezte a TELJES-ELLENŐRZÉST mind ÖNMAGÁRA, mind a YOSÁGBAN Életet-GONDOZÓKRA, annak van egy olyan Értelme, hogy
azokra a Megértési és egyéb Nehézségekre
[akár „Rejtettségekre” / „elfeledettségekre”]
irányuljon Célzottan is TELJES-ELLENŐRZÉS,
amelyek közvetlenül eredeztethetőek A-LÉTEZÉSBEN Felismert minden eddigi EL-Változási OKBÓL.
Az írás-rész elején említett „kettő fejű teknős” a ’gondos odafigyelés mellett’ mára szép kort ért meg. Számomra van ennek egy olyan jelentése is, hogy ha A-LÉTEZÉS-FORRÁSA képes lett volna valamilyen belső úton közelebb-húzódni a Megformált-LÉTEZÉSHEZ… és közvetlenebb módon Gondoskodóan megnyilvánulni… a Tér-Vesztések ’megelőzhetőek’ lehettek volna…
A ’kettő fej egy testben’
mára annak a kezdeti Élet-Építésnek [és korai LÉTEZÉSBELI Tapasztalatnak] is lehet a képe,
amikor nem csak az a GONDOSKODÁSI-Rész formálódott,
(1)
hogyan lehet több önálló Tudatnak Léteznie / élnie
[egymás mellett, majd később harmoniaként egymáshoz kapcsolódva
(vagyis nem „egymás kárára”)],
(2)
hanem annak is,
hogyan épülhet az egyik irányban ’kitágulóvá’,
a másik irányban pedig a Forrás / a gyökerek felé tudatosan közelebb-húzódóvá a Megformált-Jelenlét.
(3)
Ez utóbbinak ma már olyan értelme is van,
hogyan segítheti a Különleges és Speciális ’építkezés’ (befelé és kifelé irányulóan is)
az Általános Megtapasztalás során megformálódott EL-Változások megszüntetését,
továbbá Új Harmoniák megtervezését és megformálását úgy,
hogy Harmoniaként épül fel, és Harmonikaént nyilvánul meg
(azaz a kényszer minden formájától mentesen,
a Szabadságot maradéktalanul megnyilvánítva,
magát a Szabadságot is építve).
Mivel az ÖN-ÉRTÉKELÉSEK legtöbb része majd csak ezt követően válik az Élő teremtők számára is Megismerhetővé / Megérthetővé, valószínűleg Megértjük majd annak az okát is, miért nem volt képes A-LÉTEZÉS-FORRÁSA ’olyan mértékben’ Közvetlenül GONDOSKODNI (!) a MEGFORMÁLT-TÉRBEN Berögzülő LÉTEZÉS-Részéről, amely a TÉR-VESZTÉSEKET megelőzhette volna. Lehet ennek oka A-LÉTEZÉSBEN Berögzült ’Alapja’ a SZABADSÁGNAK, annak valamilyen eddig még kellően fel nem ismert Meghatározója…