|
ÍRÁSAIM |
|
| |
"ELEGET KÍVÁNOK NEKED!"
"Elegendő napsütést kívánok számodra, hogy jókedved legyen, bármilyen szürkének is tűnnek napjaid.
Elegendő esőt kívánok neked, hogy még jobban megbecsüld a napot.
Elegendő boldogságot kívánok neked, hogy szellemed élő és örökké tartó legyen.
Elegendő fájdalmat kívánok neked, hogy még az élet legkisebb örömei is nagyobbnak tűnjenek.
Elegendő nyereséget kívánok neked, hogy vágyaidat kielégítse.
Elegendő veszteséget kívánok neked, hogy még jobban megbecsüld mindazt, amid van.
Elegendő köszöntést kívánok neked, hogy felkészítsen a végső búcsúra." (Folytatás ITT)
|
Sík Sándor - Ember
"Embernek lenni!
Csak embernek, semmi egyébnek,
De annak egésznek, épnek,
Föld-szülte földnek
És Isten-lehelte szépnek."
|
|
Hímeztem: |
|
| |
2011.0728 – Szemelvények – Önkifejezés III.:
Nagyon fontos, hogy azokban a helyzetekben,
amelyekben „mások támogatójává vagy segítőjévé” válunk,
TELJESEN ŐSZINTÉK, IGAZAK legyünk.
A „segítő szándék” „tiszta” legyen,
vagyis tisztán SZERETETBŐL legyen jelen (’se több se kevesebb’),
magunkat a „yobbítás” és önzetlen segítségadás szándéka vezesse
[ne kívánjuk a másikat ’befolyásolni’ vagy ’vezetni’, ne ’értékeljük’ vagy ítéljük meg stb].
Ha „hívást” érzünk egy helyzetbe, amelyben segítően nyilvánul(hat)nánk meg,
akkor „teljes figyelemmel” [teljes odafigyeléssel] forduljunk a „helyzet” és a helyzetben „jelenlévők” felé is.
Legyünk „nyitottak”, hogy megérthessük azt, amit a helyzet mutat –
és ezáltal is azt tudjuk nyújtani,
ami az adott helyzetben „tőlünk telhetően is a leg-yobb”
és az „érintett számára is legmegfelelőbb”.
Fontos, hogy IGAZAK legyünk teljes egészében:
ne találjunk ki valótlan, általunk meg nem élt ’példákat’, mert már ez is ’ferdítés’.
Olyat mondjunk és tegyünk, amit mi VALÓBAN megtapasztaltunk,
és ami ezáltal a ’magunk tapasztalata/tudása’
[’erre tudunk Építeni, ebből tudunk biztonsággal Építkezni/Építeni’].
Ne „szépítsünk”, és közben ne legyünk bántóak sem
(ugyanis a ’bántás’ érzékelésekor bezárul vagy beszűkül a „szív”, és így legtöbbször nem tud célt érni a segítség).
|
"Egy szó is lehet locsogás, s ezer oldal maga a tömörség.”
(Abody Béla)
„A madarak nyelve nagyon régen kialakult, és más, ősi beszédmódokhoz hasonlóan tömör, kihagyásos beszéd: keveset mondanak, de ezzel sokat fejeznek ki és sokat megértenek belőle.”
(Gilbert White)
|
|
|
|
|
|
ÍRÁSOK 2020 szeptember 8 (45) 868-887 |
|
20200908 - Formálódó ÚJ MEGTARTÓI-GONDOSKODÁSOKRÓL (868.r.)
Az írás 867. része elérhető ITT
3.
2022.09.22.
Megértést segítő kép
Egy ’több helyiségből’ [több különálló szobából] álló nagyobb házat érzékelek. Egy kis-testű fehéres [talán kissé „megviselt, csapzott”] kutya van velem [nem érzem a sajátomnak, inkább mintha vigyáznék rá]. Keresem a helyét, azt, hogy hol helyezhetném el a kutyát [ebben a házban (?), vagy ha ez nem megfelelő, akkor egy másik házba kellene átvinni (?)]. Lehetséges, hogy ez a ’hely-keresés’ azt is jelzi közvetlenül, hogy még nem lehet pontosan meghatározni azt, hogy ’HONNAN’ szakadt ki ez az Élet [pontosan hová tartozik].
’Még nem értem a kutyát’. Valószínűleg „szomorú” és „fáradt”, „lesoványodott / csont-és-bőr” [talán „alig él”]. Még nem tudtam kellően közel húzódni hozzá, nem tudtam még pontosan Ellenőrizni az állapotát. Még nem ismerem annyira, hogy pontosan értsem a helyzetét [és azt, hogy mit Jelez a meglévő állapota (így csak a saját meglévő eddigi tapasztalataimra alapozhatom a Gondoskodásomat)]. Még nem tudok vele kommunikálni, így nem értem, hogy ’ki ő’ és ’mire lenne szüksége’ [azon túl természetesen, hogy valamilyen saját térre / elhelyezésre van legelőször szüksége].
Miközben így a ház szobáiban mozgok együtt a kutyával, észreveszem, hogy a kutya váratlanul szülni kezd. Valószínűleg ismert volt az állapota, de valamilyen okból hamarabb kezdődött meg a szülés. Valaki biztonságba helyezi a megszületett kölyköket [többféle nagyságú és különböző színű kiskutyákat látok]. Ezután tovább haladok a házon belül a kutyával, még mindig keresem a helyet / teret ahová berögzülhetne. Nem haladhatok túl gyorsan, figyelemmel kell lennem a kutya állapotára. Nem sokkal később megint megszül néhány kis életet a kutya. Ezeket a kölyköket is ’ott ahol megszülettek’ ’biztonságba helyezte valaki’. Elindulok kifelé a mama-kutyával a házból [érzékelem, hogy nem megfelelő a számára ez a ház (?)]. ’Kint’ a ház előszoba részében újabb kiskutyákat szül meg. Ekkor azt érzékeltem, hogy valamilyen ’eszközzel’ [valamilyen (’orvosi’) ’fogással’] próbáltak segíteni a kutyának [azzal a céllal, hogy ne veszítsen el több gyermeket, addig ne szüljön többet, ameddig berögzül a megfelelő térbe]. A legutóbb megszületett kölykök között voltak egészen aprók, és nagyobbak-fejlettebbek is. Minden megszületett kölyköt azonnal gondozásba vontak, hogy ne pusztuljanak el. Első ránézésre nem lehetett pontosan meghatározni, hogy minden kölyök életképes-e, vagy halva született.
Később [valószínűleg akkor, amikor az ’Anya’ is már biztonságban (egy számára megfelelő térben berögzítve) volt], visszanéztem ebbe a házba és azokba a szobákba, ahol a kiskutyák megszülettek. Azt láttam, hogy a kiskutyák szépen fejlődtek / növekedtek és vidámak (élettel teltek) voltak. Azt nem tudtam meghatározni, hogy ’menyiben fejlődnek majd ezek a kiskutyák másképpen’ (1) ezekben a Tér-Részekben és (2) ennyire távol az ’Anyjuktól’, mint azok, akik együtt lehetnek az ’Anyjukkal’. Mindenképpen figyelemmel kell kísérni azt, hogy az ’Anyjuk’ hogyan gondozza a megmaradt kölykeit [közvetlenül arra kell alapozni ezeknek a távolabb fejlődő kutyáknak a gondozását is], és az ’Anya’ számára is meg kell teremteni azokat a helyzeteket, amelyek a tőle távolabb élő gyermekeit Gondozó Tér-Részben olyan helyzetek, amit az ott élő kölykök ismernek és szeretnek.
Lehetségesnek tartom azt, hogy ez a megértést segítő kép azt mutathatja, hogy a VILÁG egy ’Oltalmába’ bevont [a saját ÉLET-TERÉTŐL elszakadt] Élet számára kereste azt a megfelelő GONDOSKODÁSI alapú TÉR-RÉSZT, ahová ideiglenesen berögzíthetné az Életet.
A ’várandóssága’ az Életnek akár arra is utalhat, hogy egy Teret-Vesztett MEGTARTÓI-Teremtő számára keresi azt a TÉR-RÉSZT a VILÁG, amelybe berögzíthetné.
Valószínűleg a TERET-VESZTETTSÉG lehet az oka annak, hogy „korán / korábban” elkezdtek „kiszakadni” az ’Anya’ Gondoskodásából a ’gyermekei’ [az ’Anya’ nem volt képes a TÉR „elveszítése” miatt Gondozni / Magánál-Megtartani a hozzá már berögzült Életeket]. Az ’Anyáról’ „leszakadt” életeket ’ott ahol leszakadtak’ meg kellett próbálni berögzíteni a TÉRBEN, mert [MEGTARTÓI Gondoskodás / TÉR nélkül] azonnal semmivé váltak volna.
Feltételezem, hogy amikor felismertté vált az, hogy az ’Anya’ számára nem megfelelő a ’Házon’ belül addig megformált szobák / Tér-részek egyike sem, és ezért az ’előszobába’ már kivezetésre került, akkor kapcsolódhatott be maga az IRGALOM az ’Anya’ (és megmaradt gyermekei) Gondozásába. Feltételezésem szerint ekkor egy másik GONDOSKODÁSI-TERET formált meg a VILÁG és az IRGALOM az ’Anya’ számára
A kép mutathatja azt, hogy egy a VILÁG Különleges GONDOSKODÁSÁBA Befogadott MEGTARTÓI-Teremtőhöz eredetileg tartozó Életek ’eddig’ akár a VILÁGON belül megformált Különböző GONDOSKODÁSI-TEREKBE is lehettek berögzítve. Nem csak az ’Anya’ [MEGTARTÓI-Teremtő] számára volt ez fájdalmas [mert nem tudta követlenül visszafogadni a hozzá tartozó életeket], hanem az egyedi életek / ’gyermekek’ számára is, akik valószínűleg nem csak a ’szülőjük’ „Hiányát” Érzékelték, hanem a ’társaik’ „hiányát” is. Az ’Anyától’ „elszakadt” teremtőket a VILÁG [VILÁGI és/vagy IRGALMI MEGTARTÓI-Teremtő] ’ahhoz nagyban hasonló módon igyekeztek Gondozni’, ahogyan az ’Anya’ [a számára megfelelő GONDOSKODÁSI TÉRBE berögzítés után] maga Gondozta a ’megmaradt gyermekeit’.
A megértést segítő kép valószínűleg egy olyan FELJEGYZÉS részlete lehet, amely azt teszi megérthetővé, hogy a FÖLDANYA Közösségének ÉLET-TERÉBEN eddig megformálva volt egyik (VILÁGI) RÉSZ-ÁRAMLÁSBAN milyen Életeket GONDOZOTT a VILÁG, és ezek az Életek milyen úton és milyen okból „sodródtak be” a FÖLD Közösségének ÉLET-TERÉBE „egy Közelségi helyzetből eredően”.
Részleges megértésem szerint ebben az ÉRTÉKELT esetben valószínűleg nem eredeztethető közvetlenül EL-Változás megformálódása a FÖLD Közösségének ÉLET-TERÉN belül berögzített [VILÁGI] RÉSZ-ÁRAMLÁSBAN berögzített ’mintákból’ [így az ’Anyának’ (?) nincsen Jóvátételi Felelőssége]…
...az ugyanakkor lehetséges, hogy a „kiszakadt gyermekek” (speciális, Teljesen Takart) berögzültsége az ÉLET-TÉRBEN eredményezhette azt, hogy a FÖLDANYA olyan Harmoniákat [akár élet-formákat (?)] formált meg, amelyekben egy-egy rész-elem eredhet ezen más ALAP-JELLEGŰ ’minták’ ’közelségéből’.
Feltételezésem szerint ez abból eredhet, hogy a FÖLDANYÁT a VILÁGBELI Befogadottsága tartamában a MINDENSÉG-FORRÁSA megtanította a KITERJEDT Harmoniák megformálására [(817-818.r.) 234. pont - elérhető ITT], és így olyan Harmoniát is megformált erre a Tudására alapulóan a FÖLDANYA, amely ’akár’ a [kép szerinti] ’kutya-kölykök’ közvetlen gondoskodására is alkalmas lehetett volna. Ezek a FÖLDANYA által megformált Harmoniák maradéktalanul Illeszkedőek a FÖLDANYA ALAP-JELLEGÉHEZ.
Részleges megértésem az, hogy a FÖLDANYA Közösségének ÉLET-TERÉBEN berögzült VILÁGI RÉSZ-ÁRAMLÁSBAN [a VILÁG / IRGALMI MEGTARTÓI-Teremtő által] GONDOZOTT ’kutyákat’ a FÖLDANYA nem Gondozta, nem érinthette meg, nem húzódhatott közel hozzájuk’. Valószínűleg megformált azonban a FÖLDANYA olyan KITERJEDT Harmoniát [GONDOSKODÁST], amely ’akár’ a számára megérinthetetlen ÉLET-TÉR-RÉSZBEN berögzült Életek Gondozására is ’alkalmas lehetett volna’. Feltételezésem szerint az általunk kutyaként / farkasként (?) ismert élet-formát ekkor formálta meg a FÖLDANYA. A FÖLD Közösségében általunk ismert farkas és kutya élet-forma tehát NEM AZONOS a FÖLDANYA által megérinthetetlen VILÁGI RÉSZ-ÁRAMLÁSBAN berögzített életekkel, csupán ’egyes részeiben hasonló jellegűek’.
Az írás folytatódik a 869. részben, elérhető ITT
| |
|
|
|
A mai napra: |
|
„Ne feledd! Amire figyelsz, az a világod.”
| |
Áldozni
csak a benned lévő és általad LÉT-re hozott Szépséggel
másokat is SzÉpítve és gyarapítva,
Teljes és ÉP Szabad Akaratodból,
Szabad Akaratodat kinyilvánítva,
az Örök és Adott Élő KRISZTUSI Rendnek megfelelően
Lehetséges
és
Érdem-es.”
20100525 - Az Áldozatról - Szemelvények
A hibákról és a hibázásról:
A ’hibák’ segítenek ’nem-felejteni’ és ’felejteni’.
PIRAMIS - Őszintén akarok élni
Őszintén akarok élni,
Minden utam végigjárni,
Hinni abban, amire vágyom,
S ha hiszek benne küzdeni érte bármilyen áron.
Őszintén akarok élni,
És csak annyit elérni,
Jókedvem senkit ne bántson,
S ha fáj a szívem valamiért, ne nagyon fájjon!
Tőled csak annyit akarok kérni,
Hogy engedj őszintén élni,
Őszintén, szabadon, szépen,
Őszintébben, mint ahogy tegnap éltem.
Ne kelljen hazudnom senkinek
És hogyha valamit kérdezek
A válasz igaz legyen!
Szeretnék bízni mindenkiben,
Hinni, hogy nem fordul ellenem,
S nem árul el sosem.
AZ ERDŐ FOHÁSZA
Vándor, ki elhaladsz mellettem,
Ne emelj rám kezet!
Én vagyok tűzhelyed melege
hideg téli éjszakákon,
én vagyok tornácod barátságos fedele,
melynek árnyékába menekülsz a tűző nap elől,
és gyümölcsöm oltja szomjadat.
Én vagyok a gerenda, mely házad tartja,
és én vagyok az asztalod lapja,
az ágy, melyben fekszel,
a deszka, amelyből csónakod építed.
Én vagyok a házad ajtaja,
bölcsőd fája, koporsód fedele.
Vándor, ki elmész mellettem
hallgasd a kérésem:
NE BÁNTS!
ÜNNEP
Az Ünnepeknek fontos része az „emlékezés”, amikor a dicső vagy épp a kevésbé dicső tettekre/megélésekre, az elődökre is emlékeznek, és ezáltal egyfajta folytonosság alakul ki (marad meg) az Ősök, Elődök, a Gyökerek irányába is. Az emlékezés a legtöbb esetben ma még ’intő’ példa is lehet arra, hogy mit szükséges megváltoztatni, miben szükséges változni akkor, ha valami yobb és teljesebb Élet a cél ---
az „Ünnep” Valódi Lényege azonban minden esetben a[zon] „Jelen Megerősítése, amely elvezet a ’vágyott jövőbe’.”
Az Ünnep általában MEGERŐSÍTI az Élet egy olyan részét/szeletét, amely „továbbvitelre érdemes”, amelyben ELŐREMUTATÓ/előrevezető Példa vagy Út [Működés, Erő] Van Jelen.
(Részlet a 20110802 - Níitottság, Nyitás... írásból)
|
|
|