Részlet a [623.r.] 193. pont (6) alpontból (elérhető ITT):
Az írásaim között megtaláltam az Anyák fohásza című, 2004 augusztusában lejegyzett néhány sort, mely - utólag visszagondolva – a legelső ’lejegyzésem’ volt. Maga az ’üzenet’ csak a végére leírt rövid fohász, a többi gondolatot (igen erős késztetést érezve) még aznap én írtam hozzá. (...)
ANYÁK FOHÁSZA
Bolygónk életkorához képest az emberiség csak néhány másodperces. Ebben a néhány másodpercben azonban sikerült olyan gyors és ellentmondásos fejlődést megvalósítania, amelynek következtében képessé vált a Föld, és ezzel együtt saját maga elpusztítására is. Férfiak és nők egyaránt részt vesznek a bolygó fizikai és lelki pusztításában, s mindezzel egy időben van a Földön egy mag, amely a maga csöndes módján végzi a teremtést: ez pedig az anyák közössége. Elfogadva saját testük és lelkük teremtőerejét, újra és újra életet adnak. Lehet béke, lehet háború – mindig születnek gyermekek.
Az új élet teremtése nem lehetséges szeretet nélkül. Sajnos az egyensúly itt is felborult: sok gyermek szenved hiányt testileg és lelkileg egyaránt. A teremtés azonban mégis folytatódik, új lehetőségeket hoz a nap minden percében: gyermekeket, akik bölcsebbek lesznek, és akik szeretetükkel meggyógyíthatják ezt a lázas, beteg Földet.
Mi, anyák, nem adhatjuk meg magunkat a kétségbeesésnek. Tesszük a dolgunkat, szeretetet adunk. A szeretetben felnövő gyermekek pedig elutasítják majd a háborút és békétlenséget, megtanulják a szeretetből fakadó teremtőerőt.
A bolygó békéjét a ma létező társadalmak háborúikkal nem tudták megteremteni. A Föld állapota fizikailag, lelkileg, szellemileg nagyon meggyengült. Itt az ideje a szeretet csöndes és tudatos összefogásának.
Mindenkinek tudnia kell, hogy a bolygó megmentéséhez saját gondolataival, szavaival, cselekedeteivel hozzájárul. Nem kell hírességnek lenni ahhoz, hogy tenni tudjunk ezért. Legyünk a mindennapok csöndes teremtői, saját életünket tegyük mindennap egy kicsit szeretet-telibbé, békésebbé – és ezzel máris nagy lépést tettünk a bolygó megmentése érdekében. Forduljunk szeretettel önmagunk és mások felé. Ahelyett, hogy mások felett ítélkeznénk, próbáljuk őket megérteni és támogatni a megbékélés felé vezető úton.
Legyen bennünk mindennap egy kicsit kevesebb indulat és düh.
Legyen bennünk mindennap egy kicsit több szeretet.
Ha így teszünk, azzal megtettük a legnagyszerűbb dolgot, amit csak tehetünk. Ha tehetjük – segítsünk másokon. Segítsük őket saját békéjük megteremtésében.
A szeretet nem a másik legyőzésére irányul, nem harc. Elég volt már a harcokból. Egyetlen anya sem azért szüli gyermekét, hogy az harcban meghaljon. Össze kell fognunk, hogy életterünket már ne a gyűlölködés hassa át. Az Egésznek mindannyian Részei vagyunk, egyikünk nélkül sem teljes a Teljesség.
Egy fohásszal szeretném útjára indítani ezt az összefogást. Szeretném, ha évente egyszer egy világméretű közös fohászt mondhatna el valamennyi anya és gyermek. És a férfiak se érezzék magukat kirekesztve – hiszen mindannyian gyermekek, az anyák szeretetének gyümölcsei! A gondolatnak óriási teremtő ereje van, és nem csak pusztításra használható. Szeretet-összefogással elképesztő teremtőerővé is tud válni. Mindennap erősítsük meg elhatározásunkat, hogy a (külső és belső) békét és szeretet erősítjük környezetünkben.
Mindennap tudatosítsuk Szeretetünket.
A déli harangszót III. Callixtus pápa rendelte el 1456. június 29-én a küszöbön álló török-magyar összecsapás hírére. Elrendelte, hogy a keresztény országokban a reggeli és esti harangszón kívül délben is kongassák meg háromszor a harangokat, felszólítva a hívőket, hogy a keresztények győzelméért imádkozzanak. Mire azonban az erről szóló bullát kihirdették, már megérkezett a július 22-i nándorfehérvári győzelem híre, ezért hamarosan az a hit hagyományozódott az utókorra, hogy a déli harangszót a pápa a diadal örömére rendelte el.
Nándorfehérvár a történelmi Magyarország déli határrészén feküdt. 1456 júliusában a Hunyadi János vezette magyar sereg győzelmet aratott a II. Mohamed vezette, jelentős túlerőben levő oszmán-török sereg felett. Ha a pápai bulla nem is került kihirdetésre a győzelem előtt, biztosak lehetünk abban, hogy Európa minden tájáról elhangzott az ima – és e kicsiny magyar sereg megállította a pusztítást.
A veszély már nem csak a keresztény Európát fenyegeti. Valamennyiünk léte / élete a tét. Teremtsünk saját elhatározásból új hagyományt – és a nap 12. órájában, a fény ragyogásának idején csendesedjünk el egy percre. Mondjunk el egy Fohászt, és ezzel erősítsük a Föld meggyógyításán munkálkodó erőket. Nagy szükségük van a mi segítségünkre.
Nem kell létrehozni világszervezetet és programokat – ez a szervezet Éva óta működik a Földön. Független a bőr színétől, a vallástól, a kortól. Csak tenni kell a dolgunkat – szeretettel, odaadással. És amikor meghalljuk a harangszót, emlékezzünk a múltra, gondoljunk a jövőre, és legfőképpen éljünk a jelenben.
Nekünk magyaroknak Mária, a Szűzanya „nagyasszonyunk, királynénk”. Szent István királyunk halála előtt – méltó utód híján – a magyar koronát Szűz Máriának, egy földi és Isteni anyának ajánlotta fel, oltalmát kérve erre a kicsiny nemzetre. Mária kapocs, közvetítő a földi és Égi világ között. Nagyon sok anya kéri az ő segítségét a mai napig – és érezzük szeretete erejét. Mi nők és anyák ébredjünk tudatára a teremtőerőnknek és valódi feladatunknak.
Ezeket a sorokat Szent Ágoston ünnepének napján, Szent Mónika ünnepét követő napon írtam. Nincsenek véletlenek. Íme egy anya, aki imáival megmentette a fiát. [A 'fohászt' egy kissé 'jelenhez-igazítottam'.]
Minden Létező Teremtője!
Hallgasd meg Szívünk kérését,
Fogadd el Szívünk Szeretetét -
Vezess bennünket az Egység megteremtésében,
Segíts bennünket a Jóság, az Elfogadás és Önzetlenség megvalósításában -
Segíts bennünket a Békesség megvalósításában -
Vezesd a Szerető Szívek munkáját,
Segítsd az építő gondolatok győzelmét -
Segítsd a Földet óvó életeket céljuk elérésében -
Segítsd a sérülések gyógyulását,
Erősítsd meg az Életet Óvó Gondoskodást,
Segítsd mindannyiunk tudatosodását -
Segíts bennünket a Harmonia / az Egyensúly helyreállításában -
Segítsd az összefogásunkat,
hogy megteremtsük a Földön
a valódi Szeretetet,
Békét,
Megértést,
a magunk és gyermekeink Boldogságát, jelenét és jövőjét
Még a legnagyobb bajból is ki tud vezetni az igazi szeretet:
Részlet a [748.r.] 213. pontból (elérhető ITT):
„Magyarország egy olyan kalitka, amelyből egyszer még egy gyönyörű madár fog kirepülni. Sok szenvedés vár még rájuk, de egész Európában páratlan dicsőségben lesz részük. Irigylem a magyarokat, mert általuk nagy boldogság árad majd az emberiségre. Kevés nemzetnek van olyan nagyhatalmú őrangyala, mint a magyaroknak, és bizony helyes lenne erősebben kérniük hathatós oltalmát országukra!” (Lejegyezte Pio atya)
[Személyes meglátásom az, hogy az ’őrangyal’ kifejezés valódi értelme talán inkább a ’NagyBoldogasszony’, illetve a Szűzanya.]
[20081018 – Fohászok]
Istenem!
Segítsd, hogy az Igazság mindig tiszta és élő legyen,
és Fényesen ragyogva vezetőnkké legyen!
Segítsd, kérlek, felfedni és megszüntetni a hazugságokat,
melyek megmérgezték a múltat, és takarják a jelent!
Segítsd, kérlek, hogy a Megbocsátás Ereje megláttassa velünk a tévedéseinket és hiányainkat,
és hogy képessé legyünk meglátni és élővé tenni magunkban a jót és a valót!
Segíts Istenem, hogy segítőiddé lehessünk,
és hogy tudatos és szeretet-teljes tetteinkkel és életünkkel
– Együtt Veled és a Föld Családjával –
meggyógyítsuk a valóságunkat!
Drága és Dicsőséges Földanya, Irgalmas, Kegyelmes Földanya!
Kérlek, hogy segítsd Irgalmaddal és Kegyelmeddel, Áldásoddal, Óvó és Védő, Tápláló és Gyógyító, Rendező, Megújító Erőddel minden Gyermeked,
és segítsd meg őket az általuk választott és Általad megáldott Útjukon.
Segítsd őket, és segíts engem és családomat is.
Oldj ki belőlünk minden olyan mintát és fájdalmat, amely már nem része az Általad megáldott utunknak.
Vezess bennünket, hogy mihamar megérthessük Életünk Értelmét, a múltban megélt fájdalmak és út valódi, a Jelenbe/MOSTBA vezető értelmét/értékét.
Segíts, hogy magunk mögött hagyhassuk mindazt, ami már abban a formájában nem része a választott további életünknek/utunknak,
és segítsd, hogy mindaz Élővé és Teljessé, Éppé/Széppé, Jóvá/Szeretővé legyen mibennünk/Énbennem (általunk / általam), ami MI MAGUNK VAGYUNK / ÉN MAGAM VAGYOK.
„..Teréz anya 1997. szeptember 5-én 21 óra 30 perckor halt meg a Kalkutta-i kolostor anyaházában. Kb. 20 óra 15-kor felébredt és maga köré hívatta a nővéreket, és a következőket mondta:
“Egy látomásom volt. Az Úr Jézus Krisztus megparancsolta, hogy önöknek kinyilatkoztassam, hogy fel legyenek készülve egy siralmas időszakra és a baj ellen védekezni tudjanak.
(…) Emberek százai lesznek a tanúi annak az üzenetnek, amikor a Szűzanya bejelenti a győzelmét a háborúk fölött és egy ezer éves béke kezdetét a földön. A Szűzanya kinyilatkoztat egy kétezer éves titkot: SZENTFIA VISSZATÉRÉSNEK IDŐPONTJÁT! (Teréz anya hangsúlyozta, ez még azok életében lesz, akik most 80 évnél fiatalabbak.) Ezt követően Teréz anya lediktálta a megmentő imát, majd égre emelte kezét, arcán nagy megnyugvással és békével visszaadta lelkét Teremtőjének. (Teréz anya nem nyilatkoztatta ki a katasztrófa végeredményét, de azt igen, hogy az ima, amely a kőtáblára volt vésve, hatalmas erővel bír!)
"URAM!
VEZESS ENGEM A HALÁLBÓL AZ ÉLETRE,
A HAZUGSÁGBÓL AZ IGAZSÁGRA!
VEZESS ENGEM A KÉTSÉGBEESÉSBŐL A REMÉNYSÉGRE,
A FÉLELEMBŐL A BIZALOMRA!
VEZESS ENGEM A GYŰLÖLETBŐL A SZERETETRE,
A HÁBORÚBÓL A BÉKÉBE!
ENGEDD, HOGY BÉKE TÖLTSE BE A SZIVEINKET,
A MI VILÁGUNKAT ÉS AZ EGÉSZ VILÁGMINDENSÉGET!
BÉKE, BÉKE, BÉKE!
AMEN"
Néhány idézet:
„A hazaszeretet ott kezdődik, amikor egymást szeretik azok, akik egy hazában élnek. De ezt olyan nehezen értik meg az emberek...”
„Egy nemzetnek nem csak az a fontos, hogy vannak-e értékei, hanem az is, hogy vannak-e az értékeinek megbecsülői.”
„A párbeszédről és a megértésről való lemondás az erőszakhoz vezető legrövidebb út”
„Amit gyűlölsz, az a részeddé válik, és átveszi feletted a hatalmat.”
„Tanuljuk meg, hogy nem célszerű másokhoz mérni magunkat, saját magunkhoz képest legyünk elbírálhatóak.”
„Nem tőlem függ, hogy mikor jön az ihlet. Az egyetlen dolog, ami rajtam múlik, hogy engem munkában találjon.”
„A Kék Madarat nem kell távoli országban keresni. A Kék Madár mindig velünk van, ha szeretjük egymást és örülünk az élet legkisebb ajándékainak is. De mindig elrepül, ha bántjuk egymást, ha irigykedve figyeljük mások örömét. Mert a Kék Madár maga a boldogság, és kalitkája (lakóhelye) az emberi szív.”
„Pihenj meg időnként! Csendes percek is kellenek, hogy helyre tudjon állni az egyensúly.”
„A nagy szavak nem érnek semmit,
Elszállnak, mint az őszi szél.
De a szeretet, ha tiszta szívből fakad,
Elkíséri az embert, amíg él.”
„Először figyelembe sem vesznek, aztán nevetnek rajtad, aztán harcolnak ellened, és aztán nyersz.” (Mahatma Gandhi)
Az írás folytatódik a 895. részben, elérhető ITT
AJÁNLOM AZ OLDALT
'
