20200908 - Form�l�d� �J MEGTART�I-GONDOSKOD�SOKR�L (896.r.)

 

Az ELFOGAD�S

[b�rmilyen helyzetben is van a teremt�]

a Saj�t-Harmoni�nak a FELISMER�S�BEN �s MEG�RT�SBEN K�ZVETLEN�L (!) vezet.

 

        R�szleges meg�rt�sem szerint

’egyedi jellege’ [egyedi Illeszked�si jellege] ennek (!) az ELFOGAD�SNAK az,

hogy amennyiben �ppen egy olyan ’Ir�ny’ / ’Helyzet’ ’fel�’ ir�nyul az ELFOGAD�S�VAL a teremt�

[t�ved�sb�l, meg�rt�si-neh�zs�gb�l ered�en, ak�r k�nyszer hat�s�ra],

amely NEM EGYEZTETHET� �ssze az �sszecsend�l�sben V�lasztott Megnyilv�nul�si-Ir�ny�val

[azaz a sz�m�ra (!) �lettel-�sszeegyeztethetetlen],

akkor EZ (!) az Elfogad�sa (!) k�zvetlen�l seg�ti Felismerni �s Meg�rteni a sz�m�ra azt

(1)

MI�RT NEM V�LASZTHAT� / FOLYTATHAT� az az Ir�ny,

(2)

�s MILYEN IR�NYBAN ELINDULVA t�rhet vissza a leghamarabb a Saj�t V�laszt�saihoz / a Saj�t Szabads�g�hoz / Saj�t-Harmoni�j�hoz.

 

Az ELFOGAD�S olyan Helyzetben is K�ZVETLEN UTAT NYITHAT a teremt� sz�m�ra

a Saj�t-Harmoni�hoz val� visszat�r�sre,

amikor „nem ismer fel a neh�z helyzet�b�l kiutat”,

illetve amikor „akarata ellen�re f�lrevezetik (ak�r rabs�gban tartj�k)”…

 

 Olyan HARMONIA-R�sz van Ber�gz�tve az ELFOGAD� Szeretet ALAP-HARMONI�J�BA,

amely [ha az sz�ks�ges] a megform�l�dott EL-V�ltoz�sok

’k�zvetlen’ �ton val� Teljes-Rendez�s�hez is k�pes ’Utat nyitni’ / ’Illeszked�st megform�lni’

[az erre ir�nyul� SZ�ND�KRA (V�laszt�sra) alapul�an].

 

 

Saj�t Tapasztalatt�l / Tud�st�l / Tudatoss�gt�l (V�laszt�st�l) �s kiegyens�lyozotts�gt�l is f�gg az,

hogy egy teremt� sz�m�ra az-e a Harmonia,

(1)

ha ’egyszerre’ ak�r T�BB V�laszt�si Lehet�s�get is FELISMERHET�V� form�l sz�m�ra a F�LDANYA,

(2)

vagy pedig egyszerre csak egy-egy �j V�laszt�si Lehet�s�get Aj�nljon fel a sz�m�ra.

 

      Vannak, akiket az ’egyszerre t�l sok inform�ci� / t�l sok (egyszerre t�bb) Lehet�s�g’ elbizonytalan�t / megzavar, mert a Figyelm�k f�kusz�val nem k�pesek egyszerre t�bb ir�nyban is figyelni / �rt�kelni / meg�rteni. Az � sz�mukra az a Saj�t-Harmonia [az a Befogadhat� GONDOSKOD�S], ha az �let-�t-Terv�kben V�lasztott / ber�gz�tett Ir�nyokat valamilyen maguk v�lasztotta harmonia szerint egym�sra �p�l�en tapasztalj�k meg.

      Akik k�pesek egym�s mellett / egym�shoz illeszked�en egyszerre t�bb ir�nyban is �p�teni az �let�ket, azok sz�m�ra egyszerre ak�r t�bb V�laszt�si Lehet�s�get is megform�lhat / felaj�nlhat a F�LDANYA. A t�bb V�laszt�si Lehet�s�g ak�r egyszerre is megnyithat� / V�laszthat�, vagy V�laszthat� valamilyen ’egym�sra �p�l�’ [ak�r k�s�bb megny�l�] megtapasztal�s.

 

A F�LDANYA

a m�r Anyagi-Testben megsz�letett,

�s az ELFOGAD�ST legal�bb egy alap-szinten m�k�dtetni k�pes teremt� sz�m�ra megform�lt

Tapasztal�-Helyzetekben �s V�laszt�si Helyzetekben k�pes MEGHAT�ROZNI azt,

hogy a teremt� sz�m�ra t�nylegesen milyen ir�ny� �s milyen kiterjed�s� �let-�p�t�s a Harmonia.

 

A Tapasztal�-Helyzetekben �s a V�laszt�si Helyzetekben form�l�dik meg / �p�l fel az egyedi teremt�ben az a Saj�t Tapasztalat,

hogy SZ�M�RA-az-Anyagi-Testben-�lve

az �let-�p�t�s mely form�ja a Harmonia.

 

Ma m�r minden teremt� Anyagi-Test�ben is t�bb olyan bels�-m�rt�k �s k�zvetlen bels�-�t van,

amely a Saj�t-Harmoni�j�t JELZI.

 

A legt�bb teremt� eset�ben a Saj�t-Harmonia �ltal�ban nem egy „sz�k �sv�ny”.

 

A F�LDANYA a teremt� sz�m�ra Harmoniak�nt megnyilv�nul� Helyzeteket

T�r-Formak�nt ismeri fel,

�s erre a Harmoniak�nt Felismert / Beazonos�tott Saj�t-Harmoni�ra [a teremt� Saj�t-Harmoni�j�ra] ’alapozza’ a F�LDANYA

az Anyagi-Testben M�R-MEGSZ�LETETT teremt� �let-�p�t�s�t.

 

Ekkor hat�rozhat� meg pontosan az

 (azaz m�r az Anyagi-Test�be is ber�gz�lt teremt� Saj�t Tapasztalataira alapul�an),

hogy a teremt� �ltal a Szem�lyes-�let-�t-Tervbe ber�gz�tett V�laszt�sok / Ir�nyok

pontosan milyen ’Saj�t-Harmonia’ szerint �p�lhetnek fel.

 

A F�LDANYA erre a Felismert [�s Anyagi-Testi Tapasztalatra k�zvetlen�l alapozott] Saj�t-Harmoni�ra

 [a teremt� megl�v� Befogad�si k�pess�g�re, kapcsol�d�si k�pess�geire,

fel�p�tett �rz�kel�si �s Meg�rt�si / Megnyilv�n�t�si �tjaira] alapozza

a Megtapasztal�s sz�m�ra Megform�lt Helyzeteket.

 

A F�LDANYA ’k�l�nleges figyelmess�ggel’ ir�nyul arra,

hogy minden olyan �J V�laszt�si Lehet�s�get a megfelel� (illeszked�) form�ban FELAJ�NLJON a teremt� sz�m�ra,

amely a teremt� kor�bban V�lasztott Meghat�roz�ihoz Illeszked� Lehet.

 

Az ELFOGAD� Szeretet

a F�LD K�z�ss�g�ben egy olyan ’kett� ir�ny� �ramoltat�sra is k�pes’ T�r-Forma / �raml�s,

(1)

amely mind a F�LDANYA sz�m�ra

Felismerhet�v� �s Meg�rthet�v� teszi azt,

hogy a Befogadott [El�-Testben / Anyagi-Testben �l�] teremt� sz�m�ra ’mi a Saj�t-Harmonia’,

(2)

mind a Befogadott [El�-Testben, Anyagi-Testben �l�] teremt� sz�m�ra

K�ZVETLEN�L �RZ�KELHET�V�, FELISMERHET�V� �s MEG�RTHET�V� teszi,

hogy a F�LD K�z�ss�g�ben V�LASZTHAT� megtapasztal�sok k�z�l

’sz�m�ra mi a harmonia’.

Az egyedi teremt� �sszecsend�l�ss� megform�lt V�laszt�saira alapul�an

ugyancsak az ELFOGAD� Szeretet �raml�sai teszik lehet�v� azt,

hogy a saj�t tapasztalat�v� MEGFORM�LJA a teremt� a Saj�t V�laszt�sait…”

 

2022.10.24.

            Az ide-id�zett kor�bbi lejegyz�s-r�szletb�l azt fontos meg�rtenie a (Speci�lis Gondoskod�s megnyilv�n�t�s�ra k�pes) MAGOKNAK, hogy

az �let-�p�t�s ’SAJ�T-HARMONI�JA’

(1)

minden teremt�ben teljesen egyedi,

(2)

ugyanakkor  kett� f� form�ja tapasztalhat� meg jelenleg:

 

            „…Saj�t Tapasztalatt�l / Tud�st�l / Tudatoss�gt�l (V�laszt�st�l) �s kiegyens�lyozotts�gt�l is f�gg az,

hogy egy teremt� sz�m�ra az-e a (Saj�t-)Harmonia,

(1)

ha ’egyszerre’ ak�r T�BB V�laszt�si Lehet�s�get is FELISMERHET�V� form�l sz�m�ra a F�LDANYA,

(2)

vagy pedig egyszerre csak egy-egy �j V�laszt�si Lehet�s�get Aj�nljon fel a sz�m�ra.

 

     Vannak, akiket az ’egyszerre t�l sok inform�ci� / t�l sok (egyszerre t�bb) Lehet�s�g’ elbizonytalan�t / megzavar, mert a Figyelm�k f�kusz�val nem k�pesek egyszerre t�bb ir�nyban is figyelni / �rt�kelni / meg�rteni. Az � sz�mukra az a (Saj�t-)Harmonia [az a Befogadhat� GONDOSKOD�S], ha az �let-�t-Terv�kben V�lasztott / ber�gz�tett Ir�nyokat valamilyen maguk v�lasztotta harmonia szerint egym�sra �p�l�en tapasztalj�k meg.

     Akik k�pesek egym�s mellett / egym�shoz illeszked�en egyszerre t�bb ir�nyban is �p�teni az �let�ket, azok sz�m�ra egyszerre ak�r t�bb V�laszt�si Lehet�s�get is megform�lhat / felaj�nlhat a F�LDANYA. A t�bb V�laszt�si Lehet�s�g ak�r egyszerre is megnyithat� / V�laszthat�, vagy V�laszthat� valamilyen ’egym�sra �p�l�’ [ak�r k�s�bb megny�l�] megtapasztal�s…”

 

            ’Egy adott pillanatban’ mag�t�l �rtet�d�en egy (egyedi) teremt� a figyelm�vel t�nylegesen csak egy Tapasztal�-Helyzetre / egy V�laszt�si-Lehet�s�gre �sszpontos�thatja (1) a figyelm�t �s (2) a teremt�-erej�t. Ugyanakkor lehets�ges az, hogy ’egym�s mellett’ (p�rhuzamosan) egyszerre t�bb megtapasztal�si ir�nyt is MEGNYITHAT, egyszerre t�bb V�lasztott ’�rt�ket’ is �P�T a saj�t (Anyagi-Testi) Jelenl�t�ben.

       ’V�gtelen sok form�ban’ megnyilv�nulhat az ilyen �let-�p�t�s is. Lehet hasonl� egy (egy alap-pontb�l) kin�v� k�l�nb�z� form�j� f�hoz [van olyan, amelyik ’kisebb magass�gra n�’ �s kevesebb f� �gat �p�t, m�s fa pedig magasabbra n�het �s t�bb oldal-�gat �p�thet]. A ’felfel� (kifel�) n�veked�snek’ �s a (gy�kerek) ’lefel� / befel�’ n�veked�s�nek is k�l�nb�z� egym�shoz-viszony�tott harmoni�i lehets�gesek.

         Lehet az ilyen �let-�p�t�s hasonl� a g�mbforma k�zep�b�l kiindul� olyan �p�tkez�shez, amikor egyszerre t�bb ir�nyban is elindul az �let-�p�t�s: az egyik sz�l kiss� gyorsabban �p�l, a m�sik lassabban, de valamilyen ’bels� m�rt�k’ (’bels� egyens�ly’) szerint ’mindig megtart valamilyen egyens�lyi helyzetet’.

 

            Tal�n [ma m�g (?)] az Ered�-Birodalom ALAP-JELLEG�T�L is f�gg az, hogy ki ’k�pes’ egym�s mellett egyszerre t�bb ir�nyt is megnyitni �s �p�teni az �let�ben, �s hogy ilyenkor milyen ’bels� rendszer’ lesz az alapja a t�bb-ir�ny� �let-�p�t�snek, illetve ki k�pes egyszerre csak egy v�lasztott ir�ny� Tudatosod�sra / �let-�p�t�sre.

            Az ’egyszerre egy-ir�ny�’ �let-�p�t�s megjelen�thet� egy nagyon hossz� egyenes f�-�t vagy el�gaz�s n�lk�li foly� k�p�vel is. Az �t egy-egy ’szakasz�ban’ (!) [egy ’utca-hosszban’] csak egy v�lasztott ’�rt�ket’ �p�t / tapasztal a teremt�. Amikor a teremt� a saj�t �rt�kel�se szerint Meg�rtett �s Megtapasztalt az adott �rt�kben mindent (ami sz�m�ra fontos volt), akkor ’Lez�rja’ azt a ’szakaszt’, �s ’folytat�lagosan’ egy �j ’�rt�k’ fel�p�t�s�be kezd.

 

A F�LDANYA [a speci�lis gondoskod�sok sor�n]

seg�ti majd pontosan MEG�RTENI a MAGOKNAK azt,

hogy a gondoskod�sba vont teremt� sz�m�ra MELYIK F� IR�NY az �let-�p�t�s SAJ�T (!) Harmoni�ja.

 

Pontosan �RZ�KELHET�V� teszi majd a F�LDANYA azt,

hogy ha egy teremt� ’egyszerre csak egy ir�nyban �p�ti az �let�t’,

az AZ�RT van-e, mert

(1)

ez a teremt� Saj�t V�laszt�sa / Saj�t-Harmoni�ja,

(2)

vagy az�rt, mert valamilyen s�r�l�s / EL-V�ltoz�s [ak�r �N-Bekorl�toz�s]

AKAD�LYOZZA a Saj�t-Harmonia szerinti egyszerre t�bb ir�nyban val� �let-�p�t�st.

 

            Ha egy teremt� sz�m�ra az ’egyszerre egy ir�nyban �p�tkez�s’ a Saj�t-Harmonia, akkor �t ehhez a Saj�t V�laszt�s�hoz sz�ks�ges ’visszavezetni’.

            Ha egy teremt� eredend�en t�bb ir�ny� �let-�p�t�st nyitott meg, azonban valamilyen EL-V�ltoz�s „ett�l elt�r�tette” [�s „ma csak egy �ton v�nszorog” (mert nem �rz�keli ebben a megtapasztal�sban a Saj�t-Harmoni�j�t)], akkor a F�LDANYA az Akad�lyoz�k megsz�ntet�s�t k�vet�en seg�ti azt, hogy a teremt� Felismerje �s Meg�rtse a „megszakadt” Ir�nyok F� jellegeit, �s ha a teremt� nem v�ltoztat a kor�bban elind�tott Megtapasztal�si ir�nyokon, azokhoz valamilyen form�ban �jra ’k�zvetlen utat’ nyit a F�LDANYA.

 

A F�LDANYA folyamatosan (!) ELLEN�RZI �s �RT�KELI minden teremt�ben azt,

hogy a teremt� eddigi Tapasztalataira alapul�an

FELAJ�NLHAT-E / FELAJ�NLJON-E V�ltoztat�si Lehet�s�get

a Saj�t-Harmonia Megform�l�s�ban.

 

Ha ilyen Lehet�s�get Felismer a F�LDANYA,

EGYEZTET�ST kezd a V�ltoztat�s Lehet�s�g�r�l a teremt� (�n)L�nyeg�vel.

 

            R�szleges meg�rt�sem az, hogy ’eddig’ csak olyanok V�laszthatt�k a F�LD K�z�ss�g�ben a MAGS�G fel�p�t�s�t, akik k�pesek egyszerre t�bb ir�nyban is vezetni az �let�ket [= akiknek az �let�ben Harmonia (!) az, ha egyszerre t�bb ir�nyban is k�pesek az �let-�p�t�sre].

         Hab�r err�l nem form�lt meg SZAB�LYOZ�ST a F�LDANYA, a Tapasztalat az, hogy mag�nak a K�l�nleges �let-�p�t�snek a megnyit�s�ra is azok v�lnak k�pess�, akik k�pesek az �ltal�nos alap� �let-�p�t�s�k ’mell�’ a K�l�nleges �let-�p�t�st is megnyitni. Ugyanakkor a K�l�nleges �let-�p�t�st megnyitott [els�dlegesen tal�n YOS�GB�L ered� (?)] teremt�k eset�ben is lehets�ges az, hogy a K�l�nleges Megtapasztal�son bel�l egy F� ir�nyban vezetik az �let�ket, sz�mukra ez a Saj�t-Harmonia, �s �j Ir�nyok megnyit�s�ra ma m�g csak az egym�st k�vet� szakaszokban k�pesek.

 

A F�LDANYA ’felk�sz�lt’ arra,

hogy amint a Befogad�s�ban �l� egyedi teremt�k �jra Ber�gz�lnek a Jogos T�r-Haszn�latba,

mindannyiukn�l ELLEN�RZI azt,

hogy SZ�KS�GES-E / LEHETS�GES-E V�ltoztatni

a [Szem�lyes �let-�t-Tervbe ber�gz�tett V�laszt�sokat] Val�v� / Tapasztalatt� megform�l� Saj�t-Harmoni�n.

 

El�sz�r a REND-T�TELEKKEL a F�LDANYA minden teremt�t a kor�bban Meghat�rozott Szem�lyes-Harmoni�ba ’seg�t vissza’,

�s ’arra alapul�an’ ELLEN�RZI,

hogy sz�ks�ges-e / lehets�ges-e V�ltoztatni a kor�bban Meghat�rozott Szem�lyes-Harmoni�n.

 

     A Szem�lyes-Harmonia / Saj�t-Harmonia minden (m�r Anyagi-Testben �l�!) teremt�ben azt ’mutatja’, hogy a Szem�lyes �let-�t-Terv�be ber�gz�tett V�laszt�sait milyen (saj�t) rendszer szerint �p�ti T�NYLEGES TAPASZTALATT�. P�ld�ul sz�m�ra az-e a megfelel� �let-�p�t�s, (1) ha egyszerre csak egy ’�rt�kben’ �p�l / tapasztal, �s az egym�st k�vet� szakaszokban �p�ti fel a v�lasztott t�bb ’�rt�ket’, (2) vagy pedig egyszerre t�bb ir�nyban [ak�r t�bb ’szinten’ is t�bb ir�nyban] �p�l� �let sz�m�ra a Harmonia.

      K�zvetlen�l a Saj�t-Harmonia az alapja annak is, hogy a teremt� V�laszthat-e (1) GYORSABB �s/vagy (2) C�L-IR�NYOS �let-�p�t�st [(883.r.) 250. pont (3) – el�rhet� ITT].

 

�nmag�ban ’nem akad�lya’ a K�l�nleges �let-�p�t�s megnyit�s�nak az,

ha egy teremt� egyszerre csak egy F� Ir�nyban �p�ti az [Anyagi-Testi] �let�t.

 

Ilyenkor val�sz�n�leg ’hosszabb’ MEGALAPOZ�SA sz�ks�ges a K�l�nleges �tnak:

’hosszabb’ lehet az �let-�p�t�s �LTAL�NOS r�sz�nek az ’olyan-teljess�’ ’fel�p�t�se’,

amikor a teremt� belekezdhet a ’m�sodik szint’ (a K�l�nleges �let-�p�t�s) megalapoz�s�ba.

 

FONTOS:

amely teremt� ’egyszerre csak egy ir�nyban �p�ti az (Anyagi-Testi) �let�t,

az a teremt�  csak az �PPEN megnyitott (egy) ir�nyhoz illeszked� ’tartalmak’

[Tapasztalatok, Meg�rt�sek, K�zvetlen Gondoskod�sok] Befogad�s�ra k�pes olyan form�ban,

hogy abb�l / azzal t�nylegesen is �p�tse / Jobb�tsa az �let�t.

 

 Nagy [MEGEMELT] az ilyen teremt� Sors-Rendez�s�t seg�t� (egyedi teremt�i) t�rs Felel�ss�ge abban az ir�nyban,

hogy ’ne terelje’ / ’ne engedje’ „m�s ir�nyok fel� elkalandozni” a teremt� figyelm�t,

�s (a seg�t�) ’c�l-ir�nyosan’ vezesse [a F�LDANYA �tmutat�sait pontosan k�vetve] ’azon �tra vissza’ a seg�tett t�rs teremt�-erej�t,

amely ’�rt�kben’ val� Tudatosod�s [�let-�p�t�s] �ppen meg van nyitva az �let�ben.

 

Mivel az ilyen [’egyszerre egy ir�nyban �p�l�] teremt� ELFOGAD�SA [�s BEFOGAD�SI Lehet�s�ge]

�ltal�ban ’jelent�sen sz�kebb / korl�tozottabb’

[azokhoz k�pest, akik egyszerre t�bb ir�nyban is k�pesek �p�teni a(z Anyagi-Testi) Jelenl�t�ket],

nagyon fontos figyelemmel lenni arra,

hogy csak (!) a t�rs �ltal befogadhat� [a V�laszt�s�hoz pontosan illeszked�] k�zvetlen gondoskod�ssal ir�nyuljon fel� a seg�t� t�rs,

mert ezzel biztos�that� az, hogy a megl�v� (bizonyos �rtelemben) ’sz�kebb’ Befogad�si Lehet�s�g [ELFOGAD�S] ne sz�k�lj�n tov�bb,

hanem a ’lehets�gesen sz�les �tt� vissza�p�lj�n’.

 

A t�nylegesen megl�v� (’sz�kebb’) Befogad�si K�pess�gre [Elfogad�sra]

(1)

nem csak azokn�l sz�ks�ges MEGEMELT [vagyis SPECI�LIS (!)] Felel�ss�ggel figyelni,

akik eredend�en is csak egy ir�nyban �p�tik az �let�ket,

(2)

hanem azon teremt�kn�l is,

akikben hab�r eredend�en t�bb ir�ny� �let-�p�t�s a Saj�t-Harmonia,

azonban EL-V�ltoz�sokb�l ered�en m�ra  jelent�sen „sz�kebbre korl�toz�dott” benn�k a t�nyleges �let-�p�t�s.

 

Sok teremt�ben az Anyagi-Test [az �let-alap] olyan r�szei is bez�r�dottak / EL-V�ltozottak voltak ’mostan�ig’

[a REND-T�TELEK Elindul�s�ig (!)],

(1)

amelyekb�l a K�zvetlen �rz�kel�seiket m�k�dtett�k

�s/vagy (2)

amelyben a Saj�t-Harmoni�hoz tartoz�an ber�gz�tett / megform�lt Saj�t-Bels�-M�rt�k�k volt ber�gz�tve.

 

Az �let-Alapok Teljes-Rendez�s�t

az �letet-GONDOZ�K minden F�LD K�z�ss�g�ben �l� egyedi teremt�ben m�r megkezdt�k.

 

A kisebb EL-V�ltoz�sok megsz�ntet�s�t k�vet�en

sokakban folyamatban van

(1)

az eddig akad�lyozott K�zvetlen �rz�kel�si Utak �jj�-�p�t�se,

(2)

�s a kor�bban meghat�rozott ’Szem�lyes Bels�-M�rt�k�k’ Jelenhez-Igaz�t�sa [ak�r �jj�-�p�t�se].

 

A Tapasztalatok alapj�n �rthetj�k meg,

hogy ezeknek a fontos bels� utaknak az �jj�-�p�l�se / k�zvetlenn�-megny�l�sa

(1)

mennyire gyorsan k�pes az egyedi teremt� sz�m�ra Felismerhet�v� tenni / Meg�rthet�v� tenni a Saj�t-Harmoni�t,

(2)

illetve milyen K�zvetlen GONDOSKOD�SOKKAL sz�ks�ges �VNI / seg�teni / IR�NYBAN-TARTANI ezen v�ltoz�si-szakaszban a teremt�ket.

 

Ha egy S�LYOSABB t�r-veszt�s miatt

egy kor�bban megszakadt Tapasztalat Teljes-Rendez�se ma m�g nem kezdhet� meg

[nem illeszthet� be azonnal a teremt� �let�be a hozz� tartoz� Rend-T�tel],

a megszakadt �let-�p�t�s jelenleg Alv�-K�dd� ker�l �tform�l�sra.

 

Az Alv�-K�d egy olyan [V�DETT-T�RBEN Ber�gz�tett] (saj�t) Tapasztalat,

amely mindaddig k�zvetlen�l el�rhetetlen a teremt� sz�m�ra,

ameddig a Teljes-Rendez�se nem kezd�dik meg.

 

Tapasztalat az,

hogy az Alv�-K�dd� �tform�lt [�gy �ppen el�rhetetlen] Tapasztalat

hab�r egyes helyzetekben ’Jelezhet’ (valamilyen speci�lis m�don) „hi�ny”-�rzetben

[= ’�rzi’ a teremt�, hogy valami hi�nyzik a teljess�g�hez],

azonban az ilyen „hi�ny”-jelz�sek k�zvetlen�l nem okoznak zavart az �let-�p�t�sben.

 

Az Alv�-K�dokat folyamatosan ELLEN�RZIK

az �letet-GONDOZ�K

�s az Alv�-K�dokat Gondoz� IRGALOM Birodalm�b�l ered� teremt�k is,

�s ha LEHETS�GES lehet a Teljes-Rendez�s Elind�t�sa,

ennek a Lehet�s�g�t az �letet-GONDOZ�K minden esetben FELAJ�NLJ�K az �rintett teremt�knek.

 

Ha egy Alv�-K�dj�t visszafogad� teremt�nek

sz�ks�ge van a Teljes-Rendez�s egyes szakaszaiban MAGOK K�zvetlen (Speci�lis) Gondoskod�s�ra is

[bizonyos Tapasztalatok Fel�p�t�s�hez, egyes fontos Meg�rt�sek fel�p�t�s�hez]

[�ltal�ban a kor�bban �lettel-�sszeegyeztethetetlen EL-V�ltoz�st mag�ba ber�gz�tett {az �lettel-�sszeegyeztethetetlen jellegeit�l m�r K�NNY�T�SSEL Feltiszt�tott} Tapasztalatok �letbe-visszavezet�s�n�l van erre sz�ks�g (kihagyhatatlanul!)],

a K�zvetlen Gondoskod�st teljes�t� MAG sz�m�ra minden olyan FONTOS MEG�RT�S megform�l�s�t (a speci�lis bels�-�ton) k�zvetlen�l vezeti a F�LDANYA,

amely az IR�NYBAN-TART�SHOZ [az elkezdett Sors-Rendez�shez] sz�ks�ges.

 

            R�szleges meg�rt�sem az, hogy az  „�hs�g”-�rzetek / „hi�ny”-�rzetek a Rend-T�telek egyes szakaszaiban egy r�videbb tartamban er�sebben is jelezhetnek [val�sz�n�leg akkor, amikor egy kor�bban s�lyosabb t�r-veszt�sben is megnyilv�nult tapasztalat Teljes-Rendez�se megkezd�dik].

         R�szleges meg�rt�sem szerint a [GONDOSKOD�SI Tapasztalataira alapul�an] a F�LDANYA folyamatosan form�lja �s Pontos�tja azokat a GONDOSKOD�SAIT, amelyekkel az „�hs�g” �s „hi�ny”-jelz�sek azonnali megsz�ntet�s�t c�lozza. A t�nylegesen megnyilv�nul� Rendez�sek Tapasztalatai alapj�n egyre pontosabban k�pes ma m�r a F�LDANYA Meghat�rozni azt, hogy milyen V�D�-TEREK Ber�gz�t�s�vel �s milyen egy�b m�s K�zvetlen GONDOSKOD�SAIVAL [esetleg T�bblet �let-er� �ramoltat�sa mellett] lehets�ges az „�hs�g” �s „hi�ny”-jelz�sek megel�z�se �s megsz�ntet�se.

 

Az �r�s folytat�dik a 897. r�szben, el�rhet� ITT