MAG-Társam említette azt az Érzékelését és Megértését [ezt sokan Érzékeljük így], hogy az Életünket-GONDOZÓK a ’háttérben már mindent előkészítettek’ egy NAGYOBB (JOBBÍTÓ Irányú) Változáshoz / ’minden készen áll a háttérben’… és egy ’nagy csapat-munka’ az, amelynek mindannyian részei vagyunk. Hamarosan nagy érzelmi (és egyéb) tisztulások várhatóak. Habár ma már nincsen „oka” [„mozgatója”] a nehézségek megtapasztalásának [a „traumatizálásnak”], ezek még mindig hatnak [a tényleges Feltisztulásokat lassúnak érzékeljük].
Már többször említettem ezt a megértést segítő képet:
20200908 [310.r.] 114. pont (elérhető ITT) (2021.05.30-31.):
„…Egy sokak életére nehezítően ható „ország-vezető” egy „utca-sarkon” (egy ’forduló-pontnál’, egy mérő-helyzetben) „vidáman, nyugodtan”, „gondtalanul” „beszélgetett / jópofáskodott”, semmiféle megbánást nem mutatott [= nincsen benne Jobbításra irányuló szándék / képesség, „nem motiválja” az, hogy a meglévő nehézségek megszüntetésében részt vegyen, „nem érinti meg” közvetlenül a sokakat érintő nehéz helyzet, nem foglalkozik ezekkel érdemben]. Kifelé azt „mutatta”, hogy „nincs mit megbánnia”, „semmiféle felelősség nem terheli”. Nem messze attól a helytől ahol beszélgettünk, egy mély szakadék volt. (Arrafelé vezeti az „országlása” alá tartozókat? Vagy a saját sorsában jelzi ez a továbbhaladást?)…”
A kép ’folytatódását’ most úgy érzékeltem, mintha az eddigi képet egy ’fényképben’ vagy ’filmszalagon’ láttam volna, és mindaz a „borzalom” ami eddig „itt volt” [és amit nem tudtunk megszüntetni, mert akármelyik részéhez is nyúltunk hozzá, azt a megformált csapdák szinte azonnal „ellenünk” (= a meggyengítésünkre) „fordították át”] elkezdett szétbomlani / visszabomlani [mintha a filmszalag éppen elégne]. Mindezt a ’kocka-tér’ ’biztonságot adó’ VÉDŐ-Teréből ’szemléltük’ mindannyian, akik még Anyagi-Testben élünk [(914.r.) 258. pont – elérhető ITT], nem okozott fájdalmat / traumát / veszteséget annak a SEMMIVÉ VÁLÁSA [KÖNNYÍTETT Teljes-Rendezése], ami EL-VÁLTOZÁS volt és szükségtelen akadályozó mindannyiunk Életében.
Eszembe jutott ez a korábbi írás-rész [20200908 (199.r.) 78. pont II. alpont – elérhető ITT]:
„…[2021.03.15.: Volt egy olyan ’érzet’, amely azt mutatta, hogy itt az ÁT-VEZETÉSI-TÉRBEN (?) ami ’igazán élő’ [ami a teremtőkben maradéktalanul megfelelő az Összecsendüléseikben meghatározott életüknek] az élő és biztosan megtartott [szép fényes], és minden ami ’valótlan / hamis / jogosulatlan’, az mint a ’hamuvá váló (szublimáló) kő / mint a köd’ egyszerűen szétporlad / nyom nélkül semmivé foszlik…
Nem tudom, hogy mindez csupán egy ’szép terv’ [a Kipróbálás érdekében meghatározott Lényeg-Cél-Értelem (azaz ALAP-HARMONIA)], vagy tényleg valósággá válik még itt az ÁT-VEZETÉSI-TÉRBEN élt életünkben…
A képhez kapcsolódóan feltett kérdés az volt, hogy
egy ilyen változást ’mi Harmoniaként értékelnénk-e /
el tudnánk-e fogadni Harmoniaként’?
Úgy értettem, hogy a kérdés arra vonatkozott, hogy
amikor minden jogosulatlanság [KÖNNYÍTÉSKÉNT?] maradéktalanul visszabomlik,
és így minden egyedi teremtőben csak a meglévő Összecsendüléseinek megfelelő élet-része ’marad meg’
[ezzel már nem érinthetjük meg egymást jogosulatlanul,
mindenki csak az Életéhez tartozó Személyes-terében nyilvánulhat meg,
csak azokhoz az áramlásokhoz / erőkhöz / javakhoz van közvetlen hozzáférés, amelyek ÖN-AZONOSAK],
ebben az EGYSZERŰ formájában elfogadható Változás lenne-e.
Egy rövid Értékelés után a válasz az volt, hogy igen, ez egy lehetséges Harmonia.
Érzetre olyan volt ez a helyzet, mintha mindenki [aki a FÖLD Közösségében, a FÖLDANYA törvényes Befogadásában él] ’FELÉBREDNE’ egy hosszú alvásból, finom mozdulatokkal (hogy ne ártson se magának, se másnak) leveti magáról az addig viselt ’szerepet / álruhát / álarcot’, és az ’igazi valójával’ újra ’felegyenesedik’, és megszűnik minden addigi hamisság [rátelepedés mások életére / mások személyes-terére, a jogosulatlan EL-VÉTEL, hazugság és megtévesztés, kényszer és minden más, ami összeegyeztethetetlen az Élettel…]. A ’békesség’ vagy a ’yoság’ ’csendje’ és a Teljesség-Boldogság, az önmagára-ráismerés ébredő öröme volt talán érzékelhető, és hogy az ’yo’… ’nagyon-yo’…
A Kérdés elhangzása után elkezdett’ rövid Értékelés során’ érzetre jelzett az, hogy „de hát hol van a KÖVETKEZMÉNY azok Életében, akik eddig tudatosan elvették a mások életét és megtermelt javait, hazudtak, loptak, csaltak, működtették az Aljasságot [20200614 (14-15.r.) 18. pont – elérhető ITT]…
A FELELŐSSÉG most formálódó Új Rendszerében
semmilyen mások felé is irányuló GYENGÍTŐ megnyilvánulás nem marad Következmény nélkül.
A most említett VÁLTOZÁS [Megtapasztalás / KÖNNYÍTETT Teljes-Rendezés] minden részlete FELJEGYZÉSBEN berögzítésre kerül minden érintett egyedi teremtő [és minden érintett MEGTARTÓI-Teremtő / nagy-TEREMTŐ, valamint a MINDENSÉG-FORRÁSA] Megformált-Valójában,
a JOBBÍTÓ irányú Változás pedig ’azonnal’ Érzékelhetővé válik mindenki számára.
Egy ilyen ’KÖNNYÍTETT’ ’Elengedés’ [Jobbítás]
sok olyan eddigi Rendezhetetlen Megformáltságot azonnal [vagy nagyon gyorsan] LEBONT és ELÉRHETETLENSÉGBE helyez,
amely eddig csak nagyon hosszadalmas Rendezési Úton volt maradéktalanul megszüntethető.
Mintha az érzékelt kép azt kérdezte volna:
El tudjátok Harmoniaként fogadni azt,
ha most minden Jogosulatlanságot azonnal [~ közvetlenül] Visszabontok,
és így a MEGTARTHATÓ Életetek azonnal visszaigazodik egy Alap-Harmoniába?
Nem vesznek el a Tapasztalatok és Következmények,
de nem kell hosszadalmasan ’dolgoznotok’ olyan idegen Alap-Mintán alapuló Nehézségek megszüntetésén,
amelyek KÉNYSZER ÚTJÁN kerültek be mindannyiótok sorsába.
El tudjátok fogadni Harmoniaként [’Igazságként’],
hogy azok is megszabadulnak veletek együtt a terheiktől [„bűnüktől”],
akik ELVETTÉK a javaitokat és mások életét?
El tudjátok fogadni azt,
hogy MINDANNYIÓTOK Élete Megkönnyebbedik és Jobbá válik,
mert minden-ami-nem-ÖnAzonos veletek, az maradéktalanul Visszabontásra kerül?
Senki Életében nem vesznek el a Megtartható Tapasztalatok és Irányban-Tartási Célú Következmények,
mert Az-Élet HARMONIÁBAN MEGTARTÁSA csak így biztosítható.
Ám a Következmények
Az-Elkövetkezőben nem „büntetés” Célúak,
hanem közvetlenül a HARMONIA Megértése és Megnyilvánítása / Tudatos Gondozása érdekében,
továbbá az ÉLET JOBBÍTÁSA Érdekében / Céljával nyilvánulnak meg.
Vannak olyan ’súlyú’ Élettel-Összeegyeztethetetlenségek, amelyek a teremtők Életében Azonnal például Vezeklési Felelősséget rögzítenek be [(14.r.) 10. pont – elérhető ITT]. Ilyenkor a teremtő addig nem nyithat meg egy Új Irányt az Életében, amíg a Vezeklésben meghatározott élet-épülést nem nyilvánítja meg.
Más Következmények ’csupán’ az Eredő-Ön-Jelleg ’mellé’ kerülnek berögzítésre. Ezek akkor ’nyílnak megtapasztalássá’ a teremtő Életében, ha OLYAN ÚJ IRÁNY MEGNYITÁSÁT Választja, amely számára csak a Következményben meghatározott ’ALAPOZÓ Élet-Építés UTÁN NYITHATÓ MEG’…”
3.
Visszatérek egy gondolat erejéig ahhoz a Megértést segítő kép-részhez, amelyben a ’szekrényből’ különféle ruhákat vettem ki és ajánlottam azokat felpróbálásra a szobában berögzített élet számára.
Már azt követően, hogy Választott magának egy ’ruhát’ az élet [és az rajta élővé / illeszkedővé / színessé vált], azt vettem észre, hogy a ’Nagy’ ház ezen ’hátul lévő’ szobájában számomra értelmezhetetlen módon „ott volt” [„valahogyan bejött” (?)] egy magát „anyának” mutató forma [mintha kézen fogott volna kettő kisebb gyereket (magát gyereknek mutató beazonosíthatatlan / rejtőző formát?)].
Mielőtt szólhattam volna hozzá, elkezdte mondani, hogy az akié ez a ’Ház’ korábban azt ígérte neki, hogy varr / elkészít valamilyen ’gyerek-ruhát’ a számára. A „női forma” „kezében” egy gyerek-méretű lila színű nadrágot láttam egy csipeszes nadrágtartó vállfán [valószínűleg ő hozta magával].
Azért ’érdekes’ vagy furcsa ez, mert az ezen szobában [az ide ténylegesen berögzített élethez tartozóan] a szekrényből először valóban gyerek (!) ruhákat (!) vettem ki.
Az általam idegennek érzékelt „női formának” határozottan mondtam, hogy a ’Házat’ ’megörököltem’, és így a ház és minden ami benne van immár az ’én tulajdonom’. Ha a ’nadrág’ az ’övé’, azt vigye el [ELLENŐRZÉS után]. Közöltem vele azt is, hogy én NEM engedtem meg neki azt, hogy ide bejöjjön [erre nem kért engedélyt tőlem], és azonnal távozzon. TELJES-ELLENŐRZÉST kértem annak meghatározására, hogy valóban „idegen” Jelenlétet Érzékeltem-e, és ha igen, akkor hol és milyen módon tudott belépni ebbe a Tér-Részbe.
Ma már egy Jelenlét vagy minta ÖN-Azonosságát közvetlenül képes a FÖLDANYA is ELLENŐRIZNI / Meghatározni.
Ha élettel-összeegyeztetetetlenség JELEZ [akár csak Veszély formájában / bizonytalanság formájában (!)], akkor az ELLENŐRZÉS SPECIÁLIS (!) formában nyilvánulhat csak meg, általában a MINDENSÉG-FORRÁSA által megnyilvánított TELJES-ELLENŐRZÉSKÉNT.
Utólag Veszély-Jelzésként Értékeltem a kép-rész ezen részét, így további TELJES-ELLENŐRZÉST kértem erre a helyzetre és minden részletére külön-külön is [minden beazonosított Veszélyt Jelző részletre külön CÉLZOTT TELJES-ELLENŐRZÉSEK is induljanak annak a Meghatározása érdekében, hogy milyen {régebbi (?) vagy újabb (?)} áramlás / tér-használat vagy Megtévesztő Hasonlósági minta használata tenné lehetővé a FÖLDANYA Közösségéhez tartozó ÉLET-TÉR Jogosulatlan (= Összecsendülésen NEM alapuló, a FÖLDANYA EGYETÉRTÉSE és MEGENGEDÉSE nélküli) használatát (és így a „BEAVATKOZÁST”)].
Nem feltételezem [ugyanakkor kizárni sem tudom] ennek a furcsa [és jogosulatlan] Közelségnek / Közeledésnek a „rossz / gyengítő irányú szándékát”, de a képben a REJTETT Megközelítés / a Jogosulatlan Közelség egyértelműen Jelzett.
Tudott az, hogy korábban olyanoknak is voltak „CÉLJAI” a FÖLDANYA Közösségével / ÉLET-TERÉVEL [a FÖLDANYA által az Anyagi-Test Gondozására képessé formált ÉLET-TÉRREL], amelyről [finoman fogalmazva] NEM EGYEZTETTEK sem magával a FÖLDANYÁVAL, sem például a VILÁGGAL. Általában HASONLÓSÁG „útján” [akár Megtévesztő Hasonlóság Megformálásával] próbálkoztak (1) vagy „REJTETTEN” [„észrevétlenül”, „nehezen beazonosítható” módon] vagy (2) NYOMÁST GYAKOROLVA „közel húzódni” a FÖLD ÉLET-TERÉHEZ [akár Anyagi-Testben élő egyedi teremtőkhöz] azért, hogy valamilyen „(tér)hasadást okozva” rövidebb vagy hosszabb tartamra „berögzülhessenek” az ÉLET-TÉRBEN, és „idegen mintákat ültethessenek be” ide.
Ilyen céllal felhasználhattak egy olyan „rejtőzködésre” képes „idegen mintát”, amelynek a most elkezdődött Teljes-Rendezéséről a 4. pontban írok (elérhető ITT).
Minden ilyen [Összecsendülés nélküli] „próbálkozás” [„Beavatkozás”] az ÉLET-TÉR „megfertőzését” és meggyengítését, „csonkítását” jelentette, és tovább nehezítette / akadályozta azok életét, akiket a FÖLDANYA ténylegesen Befogadott a Közösségébe. Az ilyen „idegen BEHATÁS” minden esetben további TÉR-VESZTÉST okozott (1) magában az ÉLET-TÉRBEN és (2) nagyon gyakran egyes egyedi teremtők Személyes-Terében is. Ez azzal a következménnyel járt, hogy az egyedi teremtők habár Megalapozták a Választott Megtapasztalásaikat (1) a Saját Életükben és (2) a Közösség ÉLET-TERÉBEN is, TÉR-HIÁNY miatt nem tudták FELÉPÍTENI a Saját Tapasztalatukat.
A mai Megértést segítő kép-részben ez akár úgy is megmutathatta magát, hogy az élet „tétlenül / tehetetlenül / erőtlenül” (tér nélkül) „feküdt az ágyában” [’Takarók / VÉDŐ-Takarás (akár ÖN-Bekorlátozás) alatt’ „várakozott” azért, hogy a tér-vesztés fájdalma elviselhető legyen a számára, és ’kibírja / túléljen’ addig újabb sérülések nélkül, ameddig elkezdheti AZT megtapasztalni, AMIT Ő MAGA VÁLASZTOTT].
’Ebben a szobában’ a ’szekrényben’ lehettek a ’letakarva mozdulatlanul fekvő’ élet megalapozott Saját Választásai, amelyeket nem tudott Tapasztalattá felépíteni abból eredően, hogy valamilyen REJTETT „Behatás” „leválasztotta” róla [vagy más módon elérhetetlenné tette, „blokkolta”] a megtapasztaláshoz szükséges Személyes-Teret.
Lehet egy olyan jelentése is a ’szobában’ „magát megmutató” jogosulatlanul „bejövő” „magát női formának (veszélytelennek) mutató” „idegen jelenlétnek”, amely [mint „maradvány / lenyomat” (?), most a Teljes-Rendezés tényleges Elindulásakor (?)] a SZEMÉLYES Ok-Forrását mutatta meg ezen Életben bekövetkezett Tér-Vesztésnek / EL-Változásoknak. Ez Jelezheti azt, hogy a Tér-Vesztéshez tartozó Személyes OK-FORRÁS ezen teremtőben mára Megszüntetésre [= Teljesen Rendezésre] került, a beazonosított OKHOZ tartozó FELELŐSSÉG-MEGHATÁROZÁS folyamatban van [vagy akár már be is fejeződött]. Ha az eddig az ’ágyán betakarva fekvő élet’ maga nem felelős az Életében / Anyagi-Testi (!) Jelenlétében megformálódott Tér-Vesztésért, akkor MARADÉKTALANUL KÖNNYÍTÉS formájában nyilvánul meg az ezen Személyes Ok-Forrásból eredeztethető minden EL-Változása TELJES-Rendezése.
A Megértést segítő kép-részben a Teljes-Rendezés folyamatban lévő jellegét mutathatta az, hogy segítséget kapott a teremtő az eddig a Megvalósulásban AKADÁLYOZOTT Tapasztalatai ELLENŐRZÉSÉHEZ [áttekintéséhez / ÉRTÉKELÉSÉHEZ], és ennek során Meghatározhatja azt, hogy az eddig beteljesületlen Választásaiból (1) melyeket ZÁRJA LE [nem folytatja jelenleg], (2) és melyeket FOLYTATJA [akár majd KÉSŐBB, akár AZONNAL].
A kép-részből az vált Érzékelhetővé a számomra, hogy habár valószínűleg van Bizalom-sérülés is ebben az életben, de a Bizalom-vesztés egészen kis mértékű, és SPECIÁLIS GONDOSKODÁS mellett [megfelelő társak közelében] gyorsan megszüntethető [a Bizalom-sérülése nem akadályozta a Tevékennyé-válásában, képes volt ’az ágyából kikelni’].
Lehetséges, hogy a következő pontban említésre kerülő „látszólag veszélytelen” „idegen minta” is lehet a Belső-Térben / SPECIÁLIS VÉDŐ-Térben „egyszer csak váratlanul érzékelhetővé vált furcsa jelenlét”.
A SPECIÁLIS GONDOSKODÁS során valószínűleg itt is megnyilvánult az a SPECIÁLIS BELSŐ-MEGTÁMASZTÁS, amely az addig „tétlenül fekvő” élet ÖN-Azonosságát Felerősítette. A kép-részben Jelezhette az ÖN-Azonosság ilyen Speciális Felerősítését az, hogy
(1) valamilyen furcsán egyszerű módon önmagára ismert az élet és elkezdett tevékennyé válni [Érzékelte és Felismerte a Saját Harmoniáját],
(2) és ezzel egyszerre ’magától értetődő módon’ AZONNAL Felismerhetővé vált az is, ami NEM ÖN-Azonos a teremtővel [sőt, az addig „rejtőzködött” „idegen minta” azonnal ’Levált’ az addigi „rejtekhelyéről”].
A ’szobában’ ’furcsa módon megjelent’ ’anya-forma’ amennyiben nem egy „idegen minta”, hanem teljesen ÖN-Azonos a szobában berögzített élettel, valószínűleg olyan (Személyes) OK-Forrást mutat, amelyből Felismerhető és Megérthető az az Ok, amelyből eredően egy olyan „magára-hagyottsági” (?) tapasztalat rögzült be az életben, amely miatt „megállt” ez a teremtő a maga-választotta élet-építésében (?) [az Életet-GONDOZÓ nem tudott a számára Megformálni és/vagy ’átadni’ egy olyan Személyes Tér-Részt (’ruhát’ / ’gyerek-ruhát’), amely fontos alapja volt a Választott Tapasztalat felépítésének… (?)].