Az ’elmúlt hetek’ Célzott Ellenőrzései azt állapították meg itt az ÁT-VEZETÉSI-TÉRBEN,
hogy a teremtők legtöbbje
„elakad” a Választás szabadságánál,
mert sokan nem képesek a TISZTELETEN alapuló, ELFOGADÁSBAN is megnyilvánuló SZERETETEN alapuló EGYEZTETÉSRE
[a Közeli-Összekapcsolódásban lévő társakkal].
A Megértési-Nehézségek megszüntetésében való járatlanság,
valamint a ma még sok teremtőben jelenlévő bizalmatlanság és Fokozott-Érzékenység
sokszor TÉNYLEGESEN ÚTJÁT ÁLLJA a Szabad Választások meghozásának…
sokakban működik még a dacosság…
sokakban bizonytalan az Anyagi-Test [és így az Élet] összekapcsolódása a ’középponttal’ [a Saját Élet Forrásával]…
sokan nem képesek ma még a Megbocsátás tudatos megnyilvánítására…
emiatt nehéz (sokszor szinte lehetetlen) MEGÉRTENIE az Anyagi-Testben élő élet-résznek azt,
hogy milyen Változás nyilvánul meg éppen az Életében,
milyen VÁLASZTÁSI Lehetősége nyílt meg
[és ez a Választási helyzet meddig van nyitva a számára,
meddig elérhető a számára a FELAJÁNLOTT Lehetőség
(például egy közös út-szakasz elindítása egyes Közeli-Összekapcsolódásban lévő társaival)].
Sokszor említettem a[z új Megnyilvánulási alapról működő] 
MEGBOCSÁTÁS fontosságát. Nem csak azért fontos a Megbocsátás [használata], mert viszonylag sok teremtő TÉNYLEGESEN ISMERI [és így képes használni] ezt valamilyen megfogalmazott Jobbítás elérése érdekében, hanem amiatt is kiemelkedő fontosságú jelenleg az ÁT-VEZETÉSI-TÉRBEN is, mert ma már a FÖLDANYA képes az egyedi teremtők Anyagi-Testére a Megbocsátás-Térben is megnyilvánulni a SPECIÁLIS (!) Közvetlen (!) GONDOSKODÁSÁVAL.
20200908 [592.r.] 191. pont (3) [fontos feladat, hogy segítsük egymást a Megbocsátásban] – elérhető ITT:
„…Gondolatban jelzett az, hogy fontos Feladata a Különleges Utat megnyitott teremtőknek az, hogy segítsék a társaikat a MEGBOCSÁTÁSOKBAN [Felismerni és Megérteni a Megbocsátás alapú Új Gondoskodások Jelentőségét, ennek a Lehetőségeit].
Fontos annak a Felismerésében és Megértésében segíteni a társakat, hogy ne ostorozzák magukat olyan helyzetek / EL-Változások miatt, amelyek nem az ő Felelősségükből eredően formálódtak meg.
Annak a Felismerése és Megértése fontos minden itt élő teremtő számára, hogy
Megértsék mi az Ő Felelősségük,
mi az Ő Lehetőségük,
és ezekben az irányokban kezdjék meg az Életük Újjá-Építését és a Választásaik szerinti Teljes-Rendezést…”
20200908 [588.r.] 190. pont (6) – elérhető ITT:
„…A MAG-Társam Megértése az, hogy a BOCSÁNAT – EGYÜTTMŰKÖDÉS – HÁLA ’együtt’ formál meg egy-egészet / ’egy-egész-kört’.
1.
A BOCSÁNATBAN megnyilvánul az, hogy
- Látlak
- Látom [megértettem] a problémádat [akár a nehézségeidet, az erődet, Azt-Aki-Vagy]
- Sajnálom hogy fájdalmat és bajt okoztam
- Megbocsátom neked azt, hogy fájdalmat és bajt okoztál
2.
Az EGYÜTTMŰKÖDÉSBEN megnyilvánul az, hogy ’szeretnék neked segíteni a helyreállításban’… illetve ’kérem és elfogadom a segítségedet’.
3.
A HÁLÁBAN megnyilvánul annak a ’Jelenléte’ / Felismerése / Megértése [akár mint ’köszönet’ is], hogy Hálás vagyok azért, hogy részt vehettem a megtapasztalásban és a helyreállításban is, abban, hogy újra VAN Szeretet-áramlás [> ’ISMÉT SZABAD SZERETNÜNK EGYMÁST’]…”
2022.06.13-14.
A Megbocsátásra is igaz az, hogy ’karnyújtásnyi távolságra’ vagy ’karnyújtásnyi távolságon belül’ formálódnak meg azok a Helyzetek, amelyekben Felismerhetjük a megnyilvánítása szükségességét [akár azt, hogy a Megbocsátásra még nem képes (sérült, Fokozottan-Érzékeny) társunknak hogyan segíthetünk a Megbocsátás használatával].
Általában családon belül, vagy más Általános alapon megformált Közeli-Összekapcsolódásban [például a munkahelyen] tapasztalhatjuk meg azokat a Helyzeteket, amelyekben (1) vagy magunknak szükséges a Megbocsátás-teret kérni és abba tudatosan belehelyezkedni, és/vagy (2) a társunkat lehet segíteni abban, hogy Felismerje és Megértse, hogyan segíthetne önmagának vagy másnak a Tiszteleten alapuló Elfogadó Szeretettel, és pontosan miben segíthet a Megbocsátásával [amely nem csak az ő saját Jobbításra irányló Szándéka, hanem az azon Szándékára alapulóan a FÖLDANYA Közvetlen GONDOSKODÁSA is].
A Megbocsátás-Térben a FÖLDANYA Megnyilvánulhat mind az ÁLTALÁNOS, mind a KÜLÖNLEGES, mind a SPECIÁLIS Közvetlen GONDOSKODÁSÁVAL is ma már [(472-473-474-475.r.) 166. pont – elérhető ITT].
(…) „…Írtam a [542.r.] 181. pontban (elérhető ITT) és az [544.r.] 182. pontban (elérhető ITT), hogy
megformálódhat a „nincsen-kedvem-semmihez” érzete a teremtőkben akkor,
amikor közeledünk ahhoz az élet-szakaszhoz,
amikor elkezdődik a régi anyagról-térről leválás.
Ez egy ’természetes’ érzet, természetes változás.
MAG-Társam érzékelte azt a Veszély-Jelzést, hogy lehetnek olyan „felszínre emelkedésüket megkezdett” „csapda”-jellegek, amelyek „undort” vagy más „ellenérzést” igyekeznek (újonnan?) kiváltani [és/vagy meglévő ilyen jellegeket próbálnának felerősíteni].
Lehetséges, hogy még a tudatosabb és kiegyensúlyozottabb teremtőktől is (!) nagy odafigyelést igényel az ilyen „ellenérzést” „felnagyító” „csapda / akadályozás” közelében való jelenlét, nagy odafigyeléssel és a saját felépített Tapasztalatokban / biztosságban megkapaszkodás tudja megtartani a kiegyensúlyozottságot.
Ez a „csapda”-jelleg azért nagyon veszélyes, mert [az eddigi részleges megértésem szerint] kifejezetten a szeretet-áramoltatást próbálja megszüntetni (vagy akadozóvá, bizonytalanná / elbizonytalanítóvá tenni).
A szeretet-áramoltatás elhagyhatatlan alapja az Ön-Felismerésnek
és minden [saját harmonián alapuló] Megértés megformálásának
[a pontos Érzékelés (és Értékelés) megnyilvánulásának].
A szeretet-áramlás az alapja az ÖN-Gondoskodásnak
és a Közeli-Összekapcsolódásban lévő társak felé megnyilvánítható Gondoskodásnak,
valamint a Különleges és Speciális Gondoskodások megnyilvánításának is.
Ha a szeretet-áramlást valamilyen „ellenérzés” [akár undor, félelem, bizonytalanság stb] „megzavarja, akadályozza”,
a Gondoskodásoknak nem csak a MEGNYILVÁNÍTÁSÁT akadályozza ez,
hanem a BEFOGADÁSUKAT is.
Ezért nagyon fontos tudatosan (!) NEM BELEMENNI a „csapda-játszmákba”,
„sehová-sem-vezető-üres-vitatkozásba”
[a saját sorsot közvetlenül nem érintő helyzetekről]…
és tudatosan
a Saját Sorsra,
Saját Választásokra irányulni
a Figyelemmel és teremtő-erővel.
Fontos megtanulni Felismerni azt,
mikor kezd „elkalandozni” a figyelem,
mikor „húzza el” valami EL-Terelő / akadályozó a figyelmet és teremtő-erőt a Saját Választástól / Saját Sorstól.
Az ilyen Jelzés Felismerése esetén ezt szükséges / hasznos AZONNAL szóval / gondolattal is jelezni
(1) a FÖLDANYÁNAK
és (2) a Saját (Ön)Lényegnek
[akár más Közvetlen GONDOSKODÓNAK],
TELJES-ELLENŐRZÉST KÉRNI,
és SPECIÁLIS IRÁNYBAN-TARTÓ Megerősítést kérni
(1) akár saját magunkra,
(2) akár a helyzet / veszély által érintett más teremtőkre (és magára a helyzetre).
Fontos,
hogy ’ne tápláljuk’
se gondolattal,
se érzelemmel,
se szóval / tettel
az „ellenérzéseket / az ellenségeskedést”.
Ha Felismerjük, hogy a társunk „belesétál ebbe a csapdába”,
segítsük Felismerni és Megérteni a számára,
hogy ne adjon erőt és teret magában az ellenségeskedésnek,
ne „terjessze” azt az ÉLET-TÉRBEN / az áramlásain,
próbáljuk a figyelme fókusztát visszairányítani a saját tényleges helyzetére, a saját lehetőségeire…
Fontos lesz megkülönböztetni
a „csapdák” hatásából eredő „ellenérzéseket”
az ÁT-VEZETÉS TELJES-Lezárása felé közeledve a teremtőkben megformálódó ’nincsen-kedvem-semmihez’ érzettől…”
20200908 [932.r.] 263. pont (4) – elérhető ITT:
„…’Most’ [kiemelkedően (?)] fontos abban segíteni a társainkat,
hogy 
’békességben’ nyilvánuljanak meg
[az Elfogadást tudatosan kezdjék megélni].
Részleges megértésem szerint
a ’karnyújtásnyi távolságon belül’ megformálódó Tapasztalati-Helyzetekben / Gondoskodási-helyzetekben
olyan belső útmutatásokat is kapunk most egyre gyakrabban a FÖLDANYÁTÓL,
hogy mivel segíthetjük a társainkat [és akár saját magunkat is]
a ’békesség’ megőrzésében és az Elfogadásban
[ez kiemelkedően fontos lehet (életet-óvó és irányban-tartó) sok esetben akkor is,
ha a helyzetből nem értjük meg azonnal ennek a jelentőségét].
Levél-részlet:
„…Igen, el kell engedni ezeket a fájdalmakat, a „szükségből” választott / vitt utakat (mert akkor nem lehetett mást választani)... Letisztul és lecsiszolódik (egyes részeiben KÖNNYÍTÉSSEL) az, amit ma már nem értékelünk AZONOSNAK a Saját MOSTANI Választásainkkal.
Arra azért figyelmeztet bennünket az én-ünk, hogy ’tartsuk be a szükségszerű határokat’ [= Tisztelet, Alázat], ne bántsuk önmagunkat, ne bántsunk másokat sem, ilyenkor erre fokozottabban figyeljünk...
Sajnos [és persze jó is ez] sokan gyors változást választunk, és ez néha megbillent vagy fáj [néha inkább testileg fáj, másoknál erősebb érzelmi kilengés lehet]...
Éjszaka olyan helyzetekre emlékszem, ahol mintha azokat kellett volna segíteni a ’visszailleszkedésben’, akik „börtönből szabadultak” [értelme szerint akik most tanulják meg újra használni az eddig részben vagy teljesen elérhetetlen / bezárt részüket]. Ezt a helyzetet úgy érzékeltem, mintha egy üres téglalap alapú medencében [tető nélküli nyitott pincében (?)] lett volna egy „börtönből szabadult” élet. Nyilván a saját eddigi tapasztalataink segítenek majd abban, hogy türelmesebbek legyünk feléjük irányulóan, hiszen mi magunk is végigmentünk a fájdalmak megtapasztalásán és engedésén, a billegéseken (a Rendezések ezen NEHEZEBB szakaszain)…”
Az írás folytatódik a 939. részben, elérhető ITT
AJÁNLOM AZ OLDALT
'
