Hosszas TAPASZTALAT alapjn rtette meg [az ’anyjtl’ eltvolodva ltez] ’gyermek’ azt is, hogy a SZABADSG kett nll, m EGYMST-FELTTELEZ ’F’ rszbl ll:
„…Az IRNYBAN-TARTS SZABADSG.
A SZABADSGRL emltettem,
hogy A-LTEZS kett egymst kvet szakaszban [’rszenknt’] formldott meg MEGRTSS s ’Alapjaiban’.
Elszr az EGYETLEN-S-ELS ’ADOTT’ SZABADSGOT NNN-LTEZSNEK arra,
hogy ’MEGVLASZTHASSA’
Mit Folytat majd s Tart meg NNN-LTEZSBEN az addig MEGRTETT TAPASZTALATAIBL,
s Mit nem folytat tovbb, mit nem Vlaszt jra Megtapasztalss megnyitni.
Amikor A-LTEZS mr a MNDENSG-FORRSAKNT Ltezett,
s FELISMERTE-MEGRTETTE,
hogy ’korbban’ SZABADSGOT ’ADOTT’ NNN-LTEZSNEK annak Meghatrozsra,
hogy MIT s MIRT Tart meg s Folytat,
’jabb’ SZABADSGOT ADOTT NNN-LTEZSNEK abban az irnyban is,
hogy Megvlaszthassa, Mit s Hogyan Tart meg s Folytat mindabbl, amirl korbban mr a SZABADSGRA alapulan rendelkezett.
Klnleges mdon a SZABADSG mindarra kiterjedhet,
amirl korbbi LTEZSE sorn mr a SZABADSGRA alapulan rendelkezett,
s mindarra is, amirl [Tudatosan vagy Tudattalanul] mg nem rendelkezett.
A SZABADSG
(1)
minden ’addigi’ TAPASZTALATRA
(2)
s meglv MEGFORMLTSGRA
’maradktalanul’ kiterjed.
A SZABADSG ’NEM KORLTOZHAT’.
SZABADSGBAN van az ’utdnak’ [az ppen Megnyilvnul LTEZSNEK]
ms irny N-Rendelkezst is megformlni,
mint ahogyan arrl a LTEZSE korbbi formjban rendelkezett…
az J LTEZST ’NEM KTI’ A-LTEZSE korbbi Szakaszban megformlt egyetlen N-Rendelkezse sem.
Ez
Tapasztalatra alapulan megformldott Tuds
mind A-LTEZS-FORRSBAN (az ’anyban’),
mind a MINDENSG-FORRSBAN (a ’gyermekben’).
A SZABADSG
(1) A-VLASZTS Szabadsga
s (2) A-MEGNYILVNULS Szabadsga.
Ezek ’Felttelezik’ egymst,
s mgis kln-kln, nllan rvnyeslnek.
A VLASZTS Szabadga az IRNY-MEGHATROZS,
s A-MEGNYILVNULS Szabadsga pedig a Vlasztott Irny [Alap-Harmonia] betltse a Tapasztalatokkal.
Felttelezik egymst, s mgis kln-kln nllan LTEZNEK.
Az Irny Meghatrozsa nmagban nem hatrozza meg a Megnyilvnuls formjt,
A-MEGNYILVNULS
NEM KTTT
a VLASZTS sorn mr Tapasztalatknt ltezett ismeretekhez / Megrtsekhez / tnylegesen meglv Megformltsghoz.
A-MEGNYILVNULS SZABADSGHOZ tartozik az,
hogy ’utbb’ [akr a VLASZTST kveten, akr A-MEGNYILVNULS sorn] Felismert jabb Megrtsek rszv vlhatnak kzvetlenl A-MEGNYILVNULSNAK,
A-MEGNYILVNULS NEM KTTT azon Ismeretekhez s Tudshoz,
amelyen A-VLASZTS SZABADSGA ALAPULT.
Brmilyen olyan jabb Felismers / Megrts / Megformlt Tuds s jonnan Megformlt Harmonia
rszv vlhat A-MEGNYILVNULSNAK,
amely A-MEGNYILVNULS BETELJESLSIG [vagy Lezrsig] Megformldik A-LTEZSBEN.
Ez nem jelenti Az-IRNY jbli Meghatrozst [Megvltoztatst],
nem korltozza vagy csorbtja A-VLASZTS SZABADSGT,
hanem csupn A-VLTOZTATS LEHETSGE
AZ JABB FELISMERSEKRE S MEGRTSEKRE ALAPULAN
A-MEGNYILVNULS [A-SZABADSG] SORN.
Az IRNY-MEGHATROZ VLASZTS [mint SZABADSG],
s a SZABADON [s ma mr FELELSSGGEL] Meghatrozott IRNY szerinti MEGNYILVNULS SZABADSGA
A-LTEZS [S EBBEN NNN-FORRSA] szmra MEGHATROZ.
Rszlegesen nyilvnul meg ma mg A-SZABADSG A-LTEZS LET-Kiterjedsben,
mert az egyedi-let teremtkben ma mg nem formldott meg az a Tudatossg s Felelssg,
amely kpess tehetn ket a SZABAD Megnyilvnulsra.
Nem rendelkeznek az L teremtk ma mg A-VLASZTS SZABADSGVAL SEM,
s ebbl ereden A-MEGNYILVNULS SZABADSGVAL SEM.
A-VLASZTS SZABADSGA az L teremtkben is
azzal ’kezddik’,
hogy a SAJT (!) letket nagyon aprlkosan rtkelik / Megrtik,
s a SAJT Tapasztalataik s Megrtseik alapjn hatrozzk meg A-Ltezsk [gy Az-letk] tovbbi IRNYT.
Nem kpesek ma mg az egyedi-let teremtk annak a nagyon aprlkos-rszletes N-RTKELSNEK az n-erej Tudatos Megnyilvntsra,
amely a SZABADSGUK Alapja lehetne.
Az IRNYOK amiket Vlaszthatnak s Meghatrozhatnak nnn letk szmra,
ma mg a leggyakrabban [szinte kizrlagosan] olyan n-plsi Irnyok,
amelyeket kzvetlenl az letket-GONDOZK hatroznak meg a szmukra az letk FORRSA [a MINDENSG-FORRSA] tmutatsval.
Hamarosan elkezddik az egyedi-let teremtkben is
annak a Tudatossgnak s ehhez kapcsold Felelssgnek a Tudatos Megformlsa,
amely mr az L teremtk szmra is LEHETV teszi A-VLASZTS SZABADSGT,
s majd ksbb arra alapulan A-MEGNYILVNULS SZABADSGT is.
Ennek a ’Teljes’ SZABADSGNAK a Megformlsa az L teremtk letben
az LET J TR-ALAPRA val T-VEZETSVEL kezddik meg.
[Ez AZ-LET szmra meghatrozott J Lnyeg-Cl-rtelem egyik rsze.]
Megformldnak az egyedi-let teremtk Megformlt-Testein bell
azok a bels-terek s bels-ramlsok,
amelyekkel MINDEN (!) ADDIGI Tapasztalatukhoz Kzvetlen (!) Hozzfrsk nylhat,
s gy az egsz eddigi Ltezsket-s-letket kpess vlnak (1) rszleteiben s (2) Egszben is RTKELNI.
Az
let-rtkelsre az egyedi-let teremtket
az Ered-nagy-TEREMT s a Kzvetlen MEGTARTI-Teremt tantja meg gyakorlati megtapasztalsok sorn.
Itt a FLD Kzssgben is az J TR-ALAPON elkezdd J Teremt-Szakaszban ezrt kap nagy hangslyt a Testeken belli bels-terek gyakori Ellenrzse, amelyet egyre gyakrabban a FLDANYA mr Egytt (!) nyilvnt meg a teremtvel. Egyttesen rtkelik az Ellenrzsek Tapasztalatait (vagy brmilyen ms Tapasztalatot, ha ezt a teremt Kri).
A ’nagyobb kiterjeds’ n-rtkelseket a Klnleges Utat megnyitott teremtk szmra a FLDANYA az ’Egy-Krs’ Megformlsakor kezdte el a gyakorlatban is megtantani [20151127 - elrhet ITT, 20190603 – elrhet ITT].
A FLDANYA a MAGJAIVAL nagyon sok olyan Ellenrzsben s Egyttes-rtkelsben [s egyre gyakrabban EGYEZTETSEKBEN] vesz rszt, amelyekben nem csupn a teremt SAJT Tapasztalatait rtkelik, hanem ahhoz is tmutatsokat kapnak a MAGOK, hogy majd ksbb msokat hogyan segthetnek az n-rtkelsk felptsben…”
Itt a FLD Kzssgben is lehetsges ma mr a TELJES (vagy ’majdnem-Teljes’) let-RTKELS [(916.r.) 259. pont – elrhet ITT, (924-925.r.) 262. pont (1) – elrhet ITT].
20200908 [925.r.] 262. pont (1) [az let-RTKELS ELREMUTAT jelleggel megfogalmazott rszt rgztettk be a MAGOK az T-VEZETSI-TRNEK azon TR-RSZBEN, amelyben megtapasztaljuk mg az elttnk lv tartamt az T-VEZETSNEK] – elrhet ITT
20200908 [675.r.] 203. pont (1) [a SZABADSG nem korltozhat abban az rtelemben, hogy az j Teremt-Szakaszban lehet vltoztatni az T-VEZETS sorn megformlt sszecsendlseken] – elrhet ITT
20200908 [406.r.] 145. pont [a Szabadsg alapja az, hogy minden korbbi Sajt Tapasztalat Megismerhet legyen (ennek alapja az, hogy A-LTEZSBEN / Az-LETBEN / a Megformlt-TEREKBEN a Tapasztalatok kitrlhetetlenl bergzljenek)] – elrhet ITT
Rszleges megrtsem szerint
a FLDANYA Kzssgben l teremtk kzl tbben
eljutottak az let-ptsk azon szakaszhoz,
amikor Felismerik s Megrtik azt,
(1)
hogy habr Van az letknek olyan rsze / Clja / irnya,
amelyet ’korbban / eddig’ [az let-ptsk ezen szakaszig] valamelyik GONDOZJUK [Forrsuk] hatrozott meg
[ezt egy ’eddig elvezet ADOTT CLKNT’ rtelmezhetjk],
(2)
’most’ egy olyan J SZAKASZT NYITHATNAK MEG
[a Sajt Vlasztsukbl ereden],
amelyben
LEGALBB RSZLEGESEN’ ’tnylegesen’ J ’Sajt’ CLT Hatrozhatnak meg nnn-letk szmra:
„…’ADOTT Clja van a Ltezsnek / letnek,
vagy n magam adhatok Clt a Jelenltemnek?
(…) [A ’TRBEN-BERGZLT (?) Jelenlt’ / a ’Szabadsg’ / a ’Ltezs’ Meghatrozin alapulan (?)]
A Sajt Vlasztsom,
a [’hatrozott’
(’BIZONYOSSGG’) megformlt] Sajt Szndkom
kzvetlenl az ’Alapja’ annak (?),
hogy Az-Elkvetkezben
[jra tnylegesen kzvetlen-ramlsba kerlve a Forrsommal]
milyen Tapasztalatokat / milyen ’valsgot’ pthetek fel
[minek a Megtapasztalshoz ’Ad(hat) / Ad(jon)’ (1) TERET s (2) ’Alap-Mintkat / harmonikat’ a szmomra a Forrsom]…”
A SZABADSGNAK [itt az LET (!) TEREIBEN] ’erre az j fokozatra / szintjre’
ma mg elsdlegesen azok az egyedi teremtk kpesek
’NYITNI’ [Illeszkedni],
akik az let-ptskben megnyitottk a Klnleges Tudatosodst,
s kpesek Tudatosan Kzelebb-Hzdni az Anyagi-Testi Jelenltkkel
(1) az letket Kzvetlenl GONDOZKHOZ
s (2) a Sajt (n)Lnyegkhz.
A Klnleges let-pts sorn
ezek a teremtk Megismerkednek a FELELSSG Szablyaival
s a Sajt (!) letkhz tartoz MEGHATROZKKAL.
Minl teljesebben kpess vlnak Megismerni s MEGRTENI a teremtk a Jelen-Helyzetket s az ’oda-vezet teljes-tjukat’,
s emellett minl teljesebben Kpess vlnak Megrteni a Lehetsgeiket abban a Birodalomban s Kzssgben ahol lnek,
annl teljesebben kpesek ’Megrezni’ s Megrteni a ’SAJT-Harmonijukat’
[a FLDANYA Kzssgben az ELFOGAD-Szeretet fontos alapja a Sajt-Harmonia Felismersnek: [(835-836.r.) 238. pont (2) – elrhet ITT].
A Sajt-Harmonia Felismersnek s Megrtsnek fontos alapja az,
hogy minden olyan Kzvetlen RZKELSI tjt a teremt kpes legyen pontosan ’mkdtetni’,
amelyek az lete Irnyban-Tartshoz s a Vlasztott Tapasztalatai felptshez SZKSGESEK.
Rszleges az a megrtsem, hogy
a FLDANYA MAGJAI kzl tbben,
s a nagyobb Klnleges Gondoskodsi Tapasztalattal rendelkez teremtk kzl a magukban SLYOSABB EL-Vltozsokat mr nem hordoz teremtk kzl tbben
itt az T-VEZETS tartamban
kpess vltak olyan az letknek J IRNYT AD, bennk BIZONYOSSGG felplt SZNDKOT megformlni,
amellyel tnylegesen olyan j Irnyt tudtak VLASZTANI / MEGHATROZNI nnn-letk szmra,
amely nem csupn
(1)
PONTOSAN ILLESZKED az letk minden meglv Meghatrozjhoz,
(2)
s Illeszked az letket-GONDOZK ltal VLASZTHATV megnyitott J let-ptsi Irnyokhoz,
(3)
hanem amely VLASZTSUKBAN valamilyen ’kzvetlenl magukbl elhozottat’ is
VLASZTSS / BIZONYOSSGG megformltak.
Ez az ide-idzett rszlet fogalom-hasznlata alapjn azt jelenti, hogy
(1)
nem csupn ’ADOTT’ [= az letket-GONDOZK ltal Megnyitott Irnyokban megtapasztalhat] CL / irny nylt meg / nylik meg az letkben,
(2)
hanem k-maguk [mint N-Azonoss / nllv vlt let (!)]
kzvetlenl (!)
olyan CLT is Meghatroztak nnn let-ptsk szmra,
amelyet nem kzvetlenl az letket-GONDOZK AJNLOTTAK fel Megnyitsra.
gy is rtelmezhet ez, hogy
ezek az egyedi teremtk
a Harmonia s a Szabadsg Megrtse s ptse sorn
valamilyen jabb [a ’vonzdshoz’ nagyban hasonl] ’vgyat’ ’hoztak magukban felsznre’
[’emeltek be a Tudatos Jelenltkbe’],
s ez a ’szemlyes vgy’
bennk egy olyan hatrozott,
BIZONYOSSGG megformlt Szndkk formldott,
amelynek a Megtapasztalsi Irnny val megnyitsrl
EGYEZTETST kezdhettek az letket-GONDOZKKAL.
Az EGYEZTETS sorn
az letet-GONDOZ [itt a FLD Kzssgben a FLDANYA]
a teremt ezen Szndkra ’ALAPULAN’
olyan Vlaszthat Teremtsi-Irnyt formlt meg
[ehhez ALAP-HARMONIT s SZABYLOZST formlt meg a FLDANYA],
amelybe ’Pontosan Illeszked’ az egyedi teremt Bizonyossgg Megformlt Szndka / Vlasztsa.
Ez azt jelenti,
hogy ez az egyedi teremt Az-Elkvetkezben nem csak ’ADOTT’ Teremtsi-Irnyokban Tapasztalhat,
hanem olyan Irnyban is,
amelyet az lett-GONDOZK kzvetlenl (!) a ’Sajt Bensjbl felhozott’ s kellen ERSS [= BIZONYOSSGG] Megformlt Vlasztsra is ’Alapoztak’.
Ez a VLASZTS SZABADSGNAK ’els lpse’.
A VLASZTS SZABADSGBL megnyl MEGVALSTS (tnyleges let-pts) sorn ismerhetik meg / rthetik meg egyre teljesebben az egyedi teremtk
a MEGNYILVNULS SZABADSGNAK [folyamatosan ’tgul / bvl’] Lehetsgeit.
20200908 [781.r.] 225. pont [J SSZECSENDLSSEL lehet vltoztatni az sszecsendlssel megformlt Meghatrozkon] – elrhet ITT
A Klnleges let-ptst mr megnyitott teremtk szmra a FLDANYA a VLASZTS SZABADSGHOZ kapcsoldan a Kzssgben [Anyagi-Testi Jelenltben] mr megnylt lehetsgeket folyamatosan Jelezte.
Ide tartozik az, hogy a KLNLEGES Birodalombl ered teremtk szmra FELAJNLOTTA azt a Vlasztsi-Lehetsget, hogy Vltoztathatnak az eredeti Befogadskor meghatrozott (1) Vlasztott Megnyilvnulsi Irnyukon s (2) akr az Ered-Birodalmukbl ket a FLDANYA Kzssge fel elindt ’Vonzdsukon’ is.
A SZOLGLAT Birodalmbl ered teremtk szabadon megvlaszthatjk ’hov tovbb’ [nem kti ma mr ket az ’els elindts’]:
20190617 – elrhet ITT
20190720 [10.r.] – elrhet ITT
Vonzds (mint let-cl) KLNLEGES Birodalombl ered teremtkben:
20200908 [574.r.] 188. pont (4) – elrhet ITT
20200908 [651.r.] 197. pont (9-III.) [LEHETSG nylt a ’vonzds’ Jelenhez-Igaztsra (’bvtsre’)] – elrhet ITT
20200908 [776.r.] 222. pont - elrhet ITT
20200908 [813.r.] 233. pont [hamarosan lejr a vltoztats lehetsge (itt az T-VEZETS sorn)] – elrhet ITT
Ide tartozik az is, hogy amikor [(1) a BETELJESLS vagy (2) a beteljesthetetlenn vls okn] Lezrnak egy Szolglati-Utat a teremtk, a FLDANYA olyan EGYEZTETST is megnyit ezekkel a teremtkkel, amelyekben jabb VLASZTHAT Lehetsgekkel ismerteti meg ket [olyan Vlaszthat Lehetsgekkel, amelyek a teremt ppen meglv MEGHATROZIHOZ illeszkednek].
Olyan EGYEZTETSEKET is Kezdemnyezhet a FLDANYA, amikor egyes MEGHATROZI Megvltoztatst Kezdemnyezi azon Okbl / azon Cllal, hogy a teremt VLTOZTATHASSON / bvthessen az addig Meghatrozott Megnyilvnulsi irnyain. Ha a teremt sszecsendlst forml meg egyes MEGHATROZI [= korbbi Vlasztsai] Megvltoztatsrl, Az-Elkvetkezben mr ezt veszi figyelembe akkor a FLDANYA, amikor FELAJNL a teremt szmra egy-egy j Vlaszthat Lehetsget [az sszecsendlssel megformlt Meghatrozk J SSZECSENDLS Megformlsa tjn Megvltoztathatak].