20200908 - Form�l�d� �J MEGTART�I-GONDOSKOD�SOKR�L (959.r.)

 

2023.01.19.

            R�szleges meg�rt�sem szerint els�dlegesen ALAP-HARMONI�RA engedett a F�LDANYA r�szleges r�l�t�st a MAGJAINAK [amiatt, mert ha K�ssz�-Form�lja ezeket a GONDOSKOD�SAIT a F�LDANYA, azokban MAGOKNAK is sz�ks�ges lesz majd tev�kenyen r�sztvennie].

            R�szleges meg�rt�sem szerint arra a GONDOSKOD�SI ALAP-HARMONIA r�szre lehetett r�l�t�som, amely a S�LYOSABBAN [= S�lyosan vagy Nagyon-S�lyosan] �lettel-�sszeegyeztethetetlen EL-V�ltoz�sok Teljes-Rendez�s�re ir�nyul (els�dlegesen) m�g itt az �T-VEZET�SI-T�RBEN [a KISEBB Szakasz-V�lt�shoz kapcsol�d�an egy �jonnan (a Befogadott REND-T�TELI TEREKB�L) Megform�lt V�D�-�s-V�DETT T�R-R�SZBEN].

         Ebben a T�R-R�SZBEN a F�LDANYA k�pes k�zvetlen�l Megnyilv�nulni a SPECI�LIS GONDOSKOD�S�VAL is, �s k�pes ’NAGYOBB NYUGALOMBA’ is ’ber�gz�teni’ azokat, akiknek a Rend-T�tel egy-egy (r�videbb) szakasz�ban ER�SEBB vagy TELJES TAKAR�SRA, ak�r ’Zsibbaszt�sra’ van sz�ks�ge.

 

            A ’Zsibbaszt�sr�l’ kor�bbi lejegyz�sben [(510-511-512.r.) 176. pont (2) – el�rhet� ITT]:

„…Tapasztalat,

hogy a ’ZSIBBASZT�’ jelleg� (R�szleges) Takar�s egyes teremt�kn�l j�l haszn�lhat� lehet.

 

            (…) Az az �J [IR�NYBAN-TART�, �letet �V�] K�zvetlen GONDOSKOD�SA a F�LDANY�NAK, amit ma m�g csak ’ZSIBBASZT�SK�NT’ tudok megnevezni, jelenleg SPECI�LIS GONDOSKOD�S. Nem olyan form�ban nyilv�n�tja meg a F�LDANYA, hogy „megengedi” a teremt�nek az alkohol vagy m�s „zsibbaszt� szer” „fogyaszt�s�t” [vagyis nem a m�r megl�v� (EL-Terel�!) K�nyszer t�mogat�sa], hanem az Anyagi-Testen BEL�L, illetve a Szem�lyes �let-T�ren bel�l nyilv�nul meg a F�DLANY�NAK ez a K�zvetlen Gondoskod�sa.

       R�SZLEGES Takar�sk�nt �rtelmezhet� legink�bb a sz�munkra (ma m�g), mert csak PONTOSAN MEGHAT�ROZOTT IR�NYOKBAN ’V�ltoztat’ a K�zvetlen �rz�kel�s pontosan meghat�rozott r�szein.

 

A ’zsibbaszt�s’ nem azonos a R�szleges Takar�ssal,

hab�r ’haszn�lhat�’ lehet a R�szleges-Takar�sos V�delmi Meger�s�t�sek sor�n.

 

A ’zsibbaszt�s’ olyan form�ban ’tomp�tja’ a k�zvetlen �rz�kel�st [�s p�ld�ul k�zvetlen�l a f�jdalom-�rz�kel�st],

hogy k�zben pontosan meghat�rozott ir�nyokban MEGV�LTOZTATJA mag�t az �rz�kel�st.

 

(1)

Az egyszer� TOMP�T�SOS V�delemn�l maga az �rz�kel�s NEM v�ltozik „meg”,

�rtelme szerint ’enyh�bb, kisebb’ form�ban v�lik �rz�kelhet�v� a Jelz�s / Megnyilv�nul�s.

 

A F�LDANYA ezt a TOMP�T�SOS V�delmet haszn�lja p�ld�ul a MAGJAI eset�ben akkor,

ha a MAGBAN egy Fokozott-�rz�kenys�g Jelez

[a Fokozott-�rz�kenys�g Jelz�s�nek tartam�ban].

 

Ilyenkor a K�zvetlen (ak�r SPECI�ILIS) �rz�kel�s nem sz�nik meg teljesen,

de csak olyan m�rt�kben Jelez a MAG Anyagi-Test�ben,

hogy azt k�pes legyen �rz�kelni �s a sz�ks�ges kiterjed�sben MEG�RT�SS� megform�lni. Ilyenkor teh�t az �rz�kel�s NEM ’V�ltozik’ meg,

csak enyh�bben / kisebb m�rt�kben Jelez.

 

(2)

A ’ZSIBBASZT�S’ sor�n a meghat�rozott ir�nyokban  az �RZ�KEL�S ’Megv�ltozik’.

Ez nagyon fontos.

Az �rz�kel�s Megv�ltoztat�sa IR�NYBAN-TART� �s �letet �V� C�LB�L lehets�ges csak,

a legsz�ks�gesebb m�rt�kben-�s-tartamban.

 

A ’zsibbaszt�s’ nem alkalmazhat� ott,

ahol a Pontos �rz�kel�sre [ak�r Tomp�tottan] az �let Meg�v�s�hoz �s Ir�nyban-Tart�s�hoz sz�ks�g van.

 

A MAGOKBAN is az�rt alkalmazza a MAGBAN Jelz� Fokozott-�rz�kenys�g tartam�ban a F�LDANYA ’csak’ a TOMP�T�ST,

mert a MAGOK �rz�kel�sei a K�z�ss�g �LET�NEK IR�NYBAN-TART�S�HOZ felt�tlen�l sz�ks�gesek.

 

A Kipr�b�l�sok Tapasztalatai alapj�n

ugyanakkor a ’ZSIBBASZT�S’ alkalmas TOMP�T�S lehet a f�jdalom-kiold�sok �s elenged�sek bizonyos fajt�in�l.

 

            Ha ’elzsibbad’ egy-egy test-r�sz�nk, megtapasztaljuk, hogy az ’�rz�keltelenn�’ v�lik bizonyos ir�nyokban (ak�r t�bb ir�nyban is). Nem �rz�kelj�k a kisebb vagy k�zepes f�jdalmakat, nem �rz�kelj�k azonnal a hideget vagy meleget / forr�s�got, nem �rz�kelj�k azt, ha megsz�rja / fels�rti valami azt a ter�letet.

�ppen ez az ’el�nye’ a  ’vesz�lye’ is a ’ZSIBBASZT�SNAK’:

a ’ZSIBBAD�S’ tartama alatt a teremt� nem k�pes �n�ll�an (!) az �lete Ir�nyban-Tart�s�ra (ak�r Meg�v�s�ra),

�s ez�rt ilyenkor a teremt�

FOLYAMATOSAN (!)

a F�LDANYA [�s a t�rsai] SPECI�LIS K�zvetlen Gondoskod�sa alatt �ll

[nem maradhat ’fel�gyelet n�lk�l’ / ’egyed�l’ / Meger�s�t�-V�detts�g n�lk�l].

 

            A 3. pontban �rok majd arr�l, hogy egy [SZOLG�LAT Birodalm�b�l ered�] MAG T�rsam is r�szt vesz olyan ’Pajzsk�nt’ �rtelmezhet� [T�vols�g-Tart� (~ Ir�nyban-Tart�)] �j V�delmek megform�l�s�ban, amelyek t�bb m�s ’felhaszn�l�si ir�ny’ mellett alkalmasak lehetnek a ’Zsibbasztott’ testr�szek Meger�s�t� V�DELM�RE is [a R�szleges / Tomp�t�sos V�delmi-Takar�sok sor�n].

            Mint eml�tettem, az �rintett YOS�GB�L ered� teremt�kben csak valamilyen TOMP�T� (R�szleges) V�DELMI-TAKAR�ST lehet a FokozottABB K�zvetlen �rz�kel�s�kre kiterjed�en megform�lni [TELJES Takar�s mellett ugyanis nem k�pesek az �let-er� folyamatos befogad�s�ra (p�ld�ul „kih�lhet a test�k”, nem k�pesek az �N-Gondoskod�sra, nem k�pesek m�sok fel� Jelezni a helyzet�ket stb)].

            A F�LDANYA egyedileg Ellen�rzi minden �rintett teremt�ben azt, hogy sz�m�ra melyik R�SZLEGES (Speci�lis) Takar�s lehet ’Elfogadhat�’…”

 

2023.01.19.

            Majd a Tapasztalatok alapj�n �rthetj�k meg teljesebben azt, hogy a R�SZLEGES vagy TELJES TAKAR�SOKNAK [mint �letet �V� �s Er�sebben IR�NYBAN-TART� GONDOSKOD�SOKNAK] egy-egy konkr�t gondoskod�si-helyzetben MELYIK form�j�t nyilv�n�tja meg a F�LDANYA, �s MI�RT az a forma a legmegfelel�bb.

 

A FokozottABB-�rz�kel�st m�k�dtet� teremt�kben

�s/vagy akikben bizonyos jelleg� [S�LYOSABB(an �lettel-�sszeegyeztethetetlen)] EL-V�ltoz�sok vannak,

azokban egyes EL-V�ltoz�saik Teljes-Rendez�se

’t�nylegesen’ csak a V�D�-�s-V�DETT [a Jogos-T�r-Haszn�latba pontosan ber�gz�t�] T�R-R�SZBEN kezd�dhet el.

 

’Addig’ az �letet-GONDOZ�K ’El�k�sz�tik’ a sz�ks�ges [szinte kiv�tel n�lk�l K�NNY�T�SK�NT megnyilv�nul�] GONDOSKOD�SUKAT,

�s ’Felk�sz�tik’ a sz�ks�ges gondoskod�sok megnyilv�n�t�s�ra a MAGOKAT �s m�s nagyobb k�l�nleges gondoskod�si tapasztalattal rendelkez� teremt�ket.

 

            Egy olyan [V�D�-�s-V�DETT] T�R-R�szt �rz�keltem, amelyben [az eddigi meg�rt�sem szerint] azokat r�gz�ti be a sz�ks�ges tartamban a F�LDANYA, akiket  ’NAGYOBB Nyugalomba’ r�gz�t be.

            Ebben a ’NAGYOBB Nyugalmat’ biztos�t� T�R-R�SZBEN lehets�gesek (1) EL�K�SZ�T� Gondoskod�sok [TELJES-ELLEN�RZ�SEK, EGYEZTET�SEK stb], �s (2) megnyilv�nulhatnak a t�nyleges RENDEZ� Gondoskod�sok.

       �rzetre hasonl� volt ezen T�R-R�sz

- egyik r�sze egy ’intenz�v oszt�lyhoz’,

- egy m�sik r�sze a ’gy�gyul�st seg�t� r�szben nyitott szob�hoz (itt fel lehet kelni az �gyb�l)’,

- a harmadik r�sze pedig egy ’nyitott rendel�h�z’, amelyben m�g seg�ts�get k�rhetnek azok, akik m�r ’nem bent-fekv�k’ az eml�tett terekben.

 

      A t�nylegesen NAGYOBB Nyugalmat [’bent-fekv�st’] lehet�v� tev� T�r-R�szekben vannak ’egy-�gyas szob�k’ �s ’t�bbek befogad�s�ra is el�k�sz�tett szob�k’ [ezekben �n�ll� (�n-Azonoss� megform�lt!) kis t�r-r�szben ’fekszenek / alszanak’ a teremt�k (vagy aki erre k�pes, az �bren lehet �s pihen).

       Egym�s mellett [az egyes ’szinteken’ bel�l] k�l�nb�z� ’szob�kat’ �rz�keltem. A ’szob�kban’ �ltal�ban t�bb ’�gy’ [�n-Azonoss� megform�lhat� Szem�lyes T�r-r�sz] is lehet. Jelenlegi meg�rt�sem szerint azok ker�lhetnek ber�gz�t�sre ’egy (nagyobb, t�bbek befogad�s�ra k�pes) szob�ba’, akik nagyban hasonl� Rendez� folyamatot tapasztalnak meg [akik fel� ’ugyanolyan’ GONDOSKOD�ST nyilv�n�t meg a F�LDANYA �s/vagy akiknek a GONDOSKOD�S sor�n ’ugyanolyan’ V�D�-T�RRE / SPECI�LIS GONDOSKOD�SRA van sz�ks�ge].

       A t�bbek befogad�s�ra is k�pes ’szob�kba’ azt a teremt�t r�gz�theti be a F�LDANYA,

(1) akit „nem zavar meg” m�s t�rsak k�zels�ge

(2) �s/vagy akiben p�ld�ul Fokozott-�rz�kenys�gben jelez az, ha „maga-mag�nyosan” ker�lne ber�gz�t�sre egy SPECI�LIS V�d�-T�rben.

 

            Ha az sz�ks�ges, minden ’szob�ban’ egy MAG folyamatos Jelenl�te is biztos�that� [� folyamatosan figyelemmel k�s�ri az oda ber�gz�tettek �llapot�t / jelz�seit / k�r�seit stb, �s ha sz�ks�ges, t�nyleges Gondoskod�st is megnyilv�n�that (’t�bblet-v�delmet adhat’, seg�theti a helyzet / a v�ltoz�s Meg�rt�s�t stb)].

            �rz�keltem azt, hogy lehet olyan form�ban is a ’szob�k’ elrendez�se, hogy egy ’k�zponti t�r k�r�’ r�gz�lnek be a ’szob�k’ [p�ld�ul �t vagy ak�r t�bb ’szoba’], �s a ’k�zponti t�rben’ a gondoskod�shoz sz�ks�ges sz�m� MAG van folyamatosan jelen [p�ld�ul egy / kett� / h�rom]. Ez a forma akkor lehets�ges, ha sz�ks�ge van m�g a gondozottaknak folyamatos Speci�lis fel�gyeletre, de nem sz�ks�ges az, hogy mindannyiuk mellett k�l�n-k�l�n is ber�gz�lj�n egy MAG].

 

Az „elcsavarod�sr�l”

[amely EL-V�ltoz�s az Anyagi-Testi Jelenl�tben form�l�dott meg] eml�tettem,

hogy „szakaszokban” egym�sra-is-�p�lve t�bb ilyen EL-V�ltoz�s is ber�gz�lt egy-egy Anyagi-Testen bel�l

[ak�r egy �let-szakaszon bel�l is megform�l�dhatott egym�sra r��p�lve t�bb „elcsavarod�s”],

�s a Tapasztalat az,

hogy az egym�st k�vet� szakaszokban megform�l�dott „elcsavarod�sok” „szerkezete” �s „ber�gz�l�si ir�nya” is m�s volt, mint az azt megel�z�.

 

Miut�n ma m�r k�pes a F�LDANYA az Anyagi-Testen bel�l R�SZ-�raml�sokat megform�lni

[nagyon sok ilyen ir�ny� Kipr�b�l� teremt�s van folyamatban MAGOK r�szv�tel�vel],

mostan�ban olyan [’modellez�’ (?), Speci�lis] Kipr�b�l�sokban is r�sztvettek / r�sztvesznek a MAGOK,

amelyekben azt a GONDOSKOD�S�T Form�lta �s Pontos�totta a F�LDANYA,

hogy az egym�st k�vet� szakaszokban ber�gz�lt „elcsavarod�si” r�szeket

hogyan k�pes k�l�n-k�l�n R�SZ-�raml�s jelleg� SPECI�LIS V�d�-T�rben Ber�gz�teni

[ezeket ’k�l�n�ll�’ R�SZ-�raml�sokk� sz�tv�lasztani].

 

            Meg�rt�st seg�t� k�ppel hasonl� ez ahhoz, mint amikor az „�sszen�tt” r�szeket K�m�letesen sz�tv�lasztj�k / ’�n�ll�s�tj�k’.

 

Az Anyagi-Testben a sz�ks�gtelenn� v�l� bels� t�r-r�szek Visszabont�sa / Teljes-Rendez�se (R�SZ-�raml�sok megform�l�s�val �s ber�gz�t�s�vel):

20200908 [888.r.] 251. pont – el�rhet� ITT

20200908 [928.r.] 262. pont (5) [modellez� kipr�b�l�s (lass�bb �s gyorsabb visszabont�si lehet�s�gek)] – el�rhet� ITT

20200908 [933.r.] 264. pont (1) [visszabont�st / testb�l-kivezet�st k�vet�en a ’test lez�r�sa’] – el�rhet� ITT

 

            Amikor siker�lt az „elcsavarod�s” egym�sra r��p�lt r�szeit [r�szlegesen a SPECI�LIS Szakasz-Lez�r�s ALAP-Harmoni�j�nak a felhaszn�l�s�val] k�l�n�ll� r�szekk� sz�tv�lasztani, annak az ELLEN�RZ�SE kezd�d�tt meg, hogyan lehet ezek Visszabont�s�t [Teljes-Rendez�s�t] megnyilv�n�tani.

            R�szleges meg�rt�sem szerint van ma m�r olyan Tapasztalat, hogy ha az „�sszen�v�sek” sz�tv�laszt�s�t k�vet�en siker�lt az „elcsavarod�si r�szeket” k�l�n-k�l�n SPECI�LIS V�d�-T�rben [p�ld�ul a ’mindent-bent-tart�’ V�d�-T�rben] ber�gz�teni, ak�r EGYSZERRE (!) is megkezd�dhet minden r�sz sz�ks�ges Visszabont�sa �s Teljes-Rendez�se.

       [Err�l a K�NNY�TETT Rendez�sr�l is FELJEGYZ�S k�sz�l, az k�s�bb ber�gz�t�sre ker�l a teremt� Anyagi-Test�ben, �gy a kor�bbi Tapasztalataira b�rmikor visszan�zhet, Ellen�rizheti / �rt�kelheti azokat].

            Olyan Kipr�b�l� Tapasztalat is van mostanra, amely sor�n az „�sszen�tt” „elcsavarod�si-r�szek” k�z�l Meghat�rozta a F�LDANYA a „Meghat�roz�” [~ „legf�jdalmasabb”] Tapasztalat-r�szt, �s legel�sz�r annak a sz�ks�ges m�rt�k� Visszabont�sa / Teljes-Rendez�se kezd�d�tt el, mik�zben a t�bbi „szakasz” TELJES-Takar�sba r�gz�lt be.

      Abban az ir�nyban is vannak ma m�r Tapasztalatok, hogy mikor LEHETS�GES / mikor C�LSZER� ak�r t�bb „elcsavarod�si-szakasz” egyszerre / p�rhuzamosan val� visszabont�s�t / Teljes-Rendez�s�t megkezdeni, �s mikor C�lszer� egym�st k�vet�en a [R�SZ-�raml�ss� megform�lt] szakaszok Teljes-Rendez�se.

 

            Majd a Tapasztalatok alapj�n �rthetj�k meg azt, hogy vannak-e olyan „elcsavarod�si-r�szek”, amelyek Teljes-Rendez�s�t C�lszer� lesz val�ban csak akkor Megkezdeni / Megnyilv�n�tani (vagy ak�r Befejezni), amikor a teremt� m�r nem �l Anyagi-Testben [vagyis akkor, amikor az �T-VEZET�S Lez�r�sa megnyilv�nult].

 

            Egyedileg hat�rozza meg az �rintett teremt�kben a F�LDANYA azt, hogy a SPECI�LIS SZAKASZ-LEZ�R�SNAK pontosan melyik form�j�t r�gz�ti majd be az „elcsavarod�s” Tapasztalat�nak Teljes-Rendez�s�hez.

Ez jelenleg �gy �rtelmezhet� a sz�momra, hogy

(1) lehetnek olyan teremt�k, akikn�l C�lszer� [sz�ks�ges (?)] lesz minden k�l�n szakaszhoz �n�ll� SPECI�LIS SZAKASZ-LEZ�R�S Ber�gz�t�se…

(2) vagy t�bb szakaszhoz r�gz�t be egy SPECI�LIS SZAKASZ-LEZ�R�ST a F�LDANYA / MINDENS�G-FORR�SA…

(3) esetleg az „elcsavarod�si” Tapasztalat ’Eg�sz�hez’ r�gz�ti hozz� ezt a ’T�bblet’-GONDOSKOD�ST.

 

20200908 [852-853.r.] 241. pont (2) [a SPECI�LIS SZAKASZ-LEZ�R�SNAK t�bb FELAJ�NLHAT� (= V�laszthat�) form�j�t Szab�lyozta a F�LDANYA: (1) ha valaki csal�di kapcsol�d�sban �lt olyan teremt�vel, aki most z�rja le a MEGTERHEL� Szolg�lat�t; (2) ha az �let-Alapja nagyobb / meghat�roz�bb r�sz�hez nem volt a teremt�nek k�zvetlen hozz�f�r�se; (3) SPECI�LIS R�szleges �jraTeremt�s sor�n is kihagyhatatlan lesz] – el�rhet� ITT

20200908 [901-902.r.] 255. pont [S�LYOSABB t�r-veszt�s (szem�lyes ok-forr�s) Rend-T�tel�n�l is Felaj�nlhat�] – el�rhet� ITT

20200908 [932.r.] 263. pont (3) [K�NNY�T�ST adhat a F�LDANYA az �ltal�nosan Meghat�rozott T�vols�gTart�sba val� visszaigazod�shoz; a SPECI�LIS SZAKASZ-LEZ�R�S ekkor NAGYOBB T�vols�got form�l meg a sz�ks�ges tartamban] – el�rhet� ITT

 

 

Az �r�s folytat�dik a 960. r�szben, el�rhet� ITT