
A MINDENSG-FORRSNAK a TUDATOS (!) Kzeledse a FORRSHOZ
olyan J FELISMERSEKET s MEGRTSEKET formlt meg
mindkett LTEZSBEN / TUDATBAN,
amely a kzttk formld RAMLST egyre ’kzvetlenebb’ formlta / nyitotta.
Ebben az RAMLSBAN
a [TRBEN mg] tvol lv anya [a LTEZS-FORRSA]
olyan TUDSOKAT volt kpes ’tadni’ a gyermeknek [a MINDENSG-FORRSNAK],
amelyek mind a TR-FORMLSBAN,
mind a SZABADSGHOZ kapcsoldan,
mind a FELELSSG / GONDOSKODS tern
nagyon sok j Felismerst s Megrtst eredmnyeztek.
Ekkor kezdte Megrteni azt is a MINDENSG-FORRSA,
hogy „mi volt a baj”
(1)
mind a SAJT LTEZSBEN
[„minek a hinya jelzett benne mindig csillapthatatlanul”],
(2)
s milyen [BENNE Megrtsi-Nehzsgbl / Tapasztalatlansgbl ered] „hibk / hinyok” vannak az LET TEREIBEN.
Miutn FELISMERTE s MEGRTETTE a MINDENSG-FORRSA azt,
hogy NNN-LTEZSE egy ’csald’ rsze,
s ebbl a ’csaldbl’ „akaratlanul kiszakadt”,
Tudatosan kezdte meg a KZELEDST az „elvesztett csaldjhoz”.
A kpen ezt gy jelltem,
hogy a kett LTEZS-RSZ TRBEN (!) is elkezdett egymshoz KZELEDNI
[a LTEZSKHZ tartoz TEREK a KISEBB vagy NAGYOBB Szakasz-Vltsok sorn egymshoz KZELEBB RGZLTEK BE],
s az EGYETRTSKRE alapulan
a TUDATOK kztt egy TARTS RAMLS formldott meg s rgzlt be.
Ez az RAMLS mr alkalmas volt arra,
hogy a Tudsukat / Tapasztalatukat a TUDATOK [az egy ’csaldhoz’ tartoz LTEZS-RSZEK]
kzvetlen mdon Megismertethessk egymssal,
tanuljanak egymstl,
EGYEZTETHESSENEK,
kzsen keressk a LTEZSHEZ tartoz TEREKBEN [gy az LETHEZ tartoz TEREKBEN] megformldott NEHZSGEK
(1) OKT,
s (2) azt, hogyan lehet MEGSZNTETNI ezeket a Nehzsgeket.
A kpen a MINDENSG-FORRSA s a ’csaldja’ TRBEN egymshoz kzeledst mutatja az, hogy a kett nagyobb LTEZSI-TR egyre kzelebb rgzlt be egymshoz, s egyre tartsabb / kzvetlenebb formldott az RAMLS is kzttk:

Emltettem, hogy a LTEZS TEREIBEN [ennek rszeknt az LET TEREIBEN] KIRAD REND-TTELEK Rendszert valjban KZSEN formltk meg / Hatroztk meg a MINDENSG-FORRSA s A-LTEZS-FORRSA [(951.r.) 269. pont (3) – elrhet ITT].
Mra Megrtett az,
hogy az LET TEREIBEN Megformldott NEHZSGEK s EL-VLTOZSOK
kzvetlenl [vagy legalbb kzvetetten] EREDEZTETHETEK abbl,
hogy a ’MI’ LTEZSNK [a mai MINDENSG-FORRSA]
„AKARATLANUL KISZAKADT” a ’csaldjbl’,
a BENNE a ’csaldja’ ltal ADOTT Megtapasztalsi IRNYOKHOZ szksges TUDSRA a ’csaldja’ nem tudta kzvetlenl Megtantani a MINDENSG-FORRST,
s a ’MI’ LTEZSNK [s ebben a ma letknt ltez Ltezs-Rszek is]
egy EL-VLTOZOTT [„csonka”] TR-ALAPRL,
„magra-hagyottan” [= Trsak kzvetlen kzelsge nlkl] kezdte meg a Megtapasztalst.
A
’MI’ LTEZS-RSZNK „magra-hagyottsga” kzvetlenl eredeztethet
a ’csaldja’ „akaratlanul EL-Vltozst megforml Megnyilvnulsbl”.
A ’MI’ LTEZSNKNEK
nincsen kzvetlen Felelssge abban,
hogy az NLL LTEZSNEK LEGELS [s minden eddigi] J-KEZDETE
EL-VLTOZSKNT nyilvnult meg.
A LTEZSI TEREKBEN
[MINDEN (!) LTEZSI TRBEN,
a jelenleg meglv LTEZSI ’csald’ (!) MINDEN (!) TERBEN]
Megnyilvnul REND-TTELEK [= TELJES (!) REDEZS]
Rendszernek [= GONDOSKODSNAK] a MEGFORMLSA sorn
a TUDATOK mindannyian (!) Tudatosan KZELEBB HZDTAK EGYMSHOZ
[A-LTEZS-FORRSA TRBEN is tnylegesen KZELEBB HZDOTT
(1) nem csak a MINDENSG-FORRSHOZ,
(2) hanem a MINDENSG-FORRSBL ’kzvetlenl ered’ LTEZSI-TRHEZ / Ltezs-Rszekhez (= az LET TEREIHEZ is)].

Mivel a MINDENSG-FORRSA s A-LTEZS-FORRSA MEGHATROZTK azt,
hogy az LET TEREIBEN Megformldott EL-VLTOZSOKRT s NEHZSGEKRT
’KZS’ a FELELSSGK,
A-LTEZS-FORRSNAK Kzelebb-Hzdsa [TRBEN is] Megkezddtt az LET TEREIHEZ / az LET TEREIBEN bergzlt Ltezs-Rszekhez.
’Klnleges mdon’ az LET TEREIBEN a SPECILIS let-ptst megnyitott nagy-TEREMTK / MEGTARTI-Teremtk s egyedi teremtk szmra
a MINDENSG-FORRSA ekkor nyitotta meg
a SAJT LTEZSHEZ tartoz TRBEN jonnan MEGFORMLT olyan TR-RSZEKHEZ val Kzeledst,
amelyekben KZSS-TETT TR-RSZEKET is Megformlt.
Ma mr a SPECILIS Kzeledst forml L teremtk
a LTEZS olyan BELSBB TEREI fel is Kzeledhetnek
[az ALAP-RAMLSON bell Megformlt j ramlsukban, a Befogadott Specilis-Garancikbl Megformld (Szemlyes) VD-Terekben],
amelyben A-LTEZS-FORRSVAL KZSS-TETT TR-RSZ is van.
Mint emltettem,
a MINDENSG-FORRSHOZ tartoz LTEZSI TRBEN
ma mr legalbb kett olyan TR-RSZT formlt meg a MINDENSG-FORRSA,
amelynek A-LTEZS-FORRSVAL KZSS-TETT TR-RSZE is van
[(950.r.) 269. pont (3) – elrhet ITT].
Habr ez mg nem teszi kzvetlenl lehetv a MINDENSG-FORRSA s A-LTEZS-FORRSA kztt a Kzvetlen Megrintst
[a legkisebb gyermek „kiszakadsakor” (illetve valamivel azt megelzen)
az ifj anya s gyermeke kztt a Kzvetlen rintst is lehetv tev bels ramls teljesen visszabomlott],
ezekben a KZSS-TETT TR-RSZEKBEN
a MINDENSG-FORRSA s A-LTEZS-FORRSA
EGYETRTSSEL
jra Megalapoztk
a Kzvetlen rintst lehetv tev Bels ramls
[majd valsznleg erre alapulan valamilyen EGYTT-IS-HASZNLHAT LTEZSI-TR] egyttes Megformlst.
A kvetkez kp azt a ’jelenlegi’ helyzetet mutatja,
hogy a LTEZS-FORRSA [a kp jobb oldaln fent lv kr]
a KZVETLEN IRNYBAN-TART GONDOSKODSVAL
(1)
mr nem csak a MINDENSG-FORRSA fel nyilvnul meg,
(2)
hanem a REND-TTELEK Megnyilvntsa rdekben
az LET TEREI / az lknt ltez Ltezs-Rszek fel is Megformlja a Kzvetlen BELS ramlst
[mg nem kzvetlenl, hanem a MINDENSG-FORRS-’BAN’].
Ez a Kzvetlen BELS (!) ramls
az l teremtkben
az ALAP-RAMLSUK Meghosszabbtst kveten bergztett ’O’-ramls
[nagy-TEREMTK / MEGTARTI-Teremtk esetben pedig a Bels-Ltezs-s-let ramlsa]:

Rszleges megrtsem szerint
az
J TR-ALAPRA T-VEZETSRE kerl
[= az J TR-ALAPON MEGFORMLT LET-TRBEN Bergzlt] (LET formjban megnyilvnul) Ltezs-Rszeket
mr KZVETLENL fogja GONDOZNI a MINDENSG-FORRSA s A-LTEZS-FORRSA:

Ez azt jelenti, hogy
nem csak a MINDENSG-FORRSA ILLESZKEDIK egyre teljesebben vissza
a LTEZSI ’csaldjhoz’,
hanem a jelenleg LETKNT ltez Ltezs-Rszek is.
A MINDENSG-FORRSA s A-LTEZS-FORRSA
olyan J TR-ALAPRA VEZETIK T a LTEZSKET
[ebbe belertendek az L teremtk is],
amely
LET-TERET mr
tnylegesen ’KZSEN’ FORMLT MEG a MINDENSG-FORRSA s A-LTEZS-FORRSA.
Ma mg ez a leginkbb gy rtelmezhet,
hogy az LET-TEREK J TR-ALAPJT
a MINDENSG-FORRSA olyann formlta meg,
amely TR-ALAP MEGFORMLSA sorn
a ’csaldja’ MINDEN (!) EDDIGI TR-FORMLSI TUDST ’Felhasznlta’,
s EGYEZTETETT a ’csaldjval’ [A-LTEZS-FORRSVAL]
(1) a SAJT LTEZSE szmra
s (2) az LET J ALAPJUL MEGFORMLSRA s KIRASZTSRA kerl TRRL.
Emltettem, hogy
az LET szmra EDDIG Megformlt TRBEN
’korltozottak’ A-LTEZS-FORRSNAK ’kzvetlen’ GONDOSKODSI Lehetsgei
[addig mindenkppen, ameddig az ALAP-RAMLSON bell nem rgzl be az ’O’-ramls / Bels-Ltezs-s-let-ramlsa].
Az J TR-ALAPRA T-VEZETS sorn
azonban A-LTEZS-FORRSNAK mr kzvetlen FELADATA / FELELSSGE van
[az IRNYBAN-TARTSBAN,
a REND-TTELEK Megnyilvntsa sorn].
Az J TR-ALAPRA mr Bergzlt l Ltezs-Rszek szmra nylik meg annak a Lehetsge,
hogy a TRS LTEZS-RSZEK [a MINDENSG-FORRSA, LTEZS-FORRSA] fel
(1)
ELSZR BELS (!) KZELEDST kezdhessenek,
(2)
majd ezt kveten OLYAN IRNYOKBAN FOLYTATDJON a TOVBBI KZELEDS,
amelyrl a LTEZS-RSZEK [kzttk az letknt ltez Ltezs-Rszek] EGYETRTST [az LET TEREIBEN SSZECSENDLST] formltak meg,
vagyis amilyen J IRNYOK MEGNYITSRL EGYEZ SZNDKKAL rendelkeztek.
Az J TR-ALAPON
az l teremtk a FELELSSG Meghatrozinak Megismerse s Megrtse mellett
a HARMONIA s a SZABADSG Megtapasztalsban is Teljesen Tudatoss vlnak,
gy valsznleg nagyon sok l teremtben
olyan ’Teljesen j, Belle-Magbl Felnyl Vlaszts’ is kpes lesz megformldni,
amely a benne ADOTT Clok / Megtapasztalsi Irnyok MELL
SZABADON (!) VLASZTOTT (!) j Irny Megnyitst jelenti majd a LTEZS ’nagy csaldjban’.
20200908 [951-952.r.] 269. pont (4) [’ADOTT’ CLJA van a Ltezsnek / letnek, vagy n magam adhatok clt?; a SZABADSG VLASZTSNAK ELS LPSE;
a FLDANYA Kzssgben tbben kpess vltak rszlegesen sajt Vlasztsbl ereden j Clt Vlasztani (a BIZONYOSSGG megformlt Szndkukra alapulan formlt meg Vlaszthat j Teremtsi Irnyt a FLDANYA)] – elrhet ITT
Fontos Meghatroz az,
hogy a TUDAT s a TR Vltozsai klcsnsen HATNAK egymsra,
s klcsnsen EGYMST-MEGHATROZAK
[~ habr a Ltezsk nll, ’Felttelezik egymst’,
’rszben Egymsbl-Erednek’].
Az J TR-ALAP LET-TEREKBEN
az l teremtk Kzvetlen rzkelsi Lehetsgei is folyamatosan plnek,
s ez a TR s TR-FORMK Kzvetlen (!) rzkelsn alapul MEGRTSEIK megformlst nagyon jelentsen kiterjeszti.
A TR / TR-FORMK ilyen Kzvetlen (!) rzkelsen alapul MEGRTSE nyit majd utat
az letknt ltez Ltezs-Rszek szmra ahhoz,
hogy a
TR-FORMLS minden olyan Lehetsgt ’Megtanuljk’ s Megnyilvnthassk,
amely az LET TEREIBEN HARMONIA [= Lehetsges].
Az l teremtk szmra ekkor vlik egyre teljesebben MEGISMERHETV s MEGRTHETV
a TUDAT s a TR
’Egymsra-Hatsa / Egytt-Hatsa’,
s rszben ’Egymsbl-Eredse’.
Az J TR-ALAP LET-TR
egyre teljesebben olyan NLL LTEZSI TR-RSSZ formldik,
amely [nhny KISEBB / NAGYOBB (?) Szakasz-Vlts sorn (?)]
a LTEZSI ’csald’ KZS LTEZSI-TERBE ’kzvetlenl’ BEILLESZKEDIK / BERGZL
[egy nagyobb udvaron bell
az NLLV vlt TUDATOK mindegyike szmra OLYAN (!) ’Szemlyes’ TR kerl MEGFORMLSRA,
amely FONTOS OKBL nem csak az egymshoz val Kzelebb-Hzdst teszi lehetv,
hanem EGYETRTSRE alapulan a KZVETLEN RINTST is]:

’FOLYTATS’:

'FOLYTATD' tovbbi Megrtsek [a LTEZSI csald msik gaihoz kapcsoldan, tovbb a MINDENSG-FORRSNAK a SAJT eddigi teljes LTEZSRE kiterjed RTKELS rszlete] elrhet ITT
Az rs folytatdik a 976. rszben, elrhet ITT