A [980-981.r.] 275. pontban (elérhető ITT) említettem, hogy (legalább kettő esetben) VÁLASZTHATÓVÁ is teszi a FÖLDANYA az Alapozó élet-építésen végig-vezetést.
VÁLASZTHATÓ [ KÉRHETŐ Fontos Okból] az Alapozó élet-építésen végig-vezetés akkor,
(1)
ha a teremtőben a Szándék-Használatban és/vagy a Bizalmában „bizonytalanság / billegés” ismerhető fel,
(2)
valamint ha a SÚLYOS vagy NAGYON-SÚLYOS TÉR-VESZTETTSÉG megszüntetését követően
[az Élet-Alapok Teljes-Rendezését követően]
valamilyen FÁJDALMAS (!) Visszacsengés ténylegesen megformálódott a teremtőben.
A „visszacsengés”
a „dacosság” [súlyosabb Elutasítás („magába-befordulás”)]
[valamilyen „egyedi” Fokozott-Érzékenység] megszüntetését követően
ma még sok teremtőben JELEZHET
[(276.r.) 103. pont 1. alpont – elérhető ITT].
A „dacosságából” ’kigyógyuló’ teremtőnek meg kell tanulnia
[Tevékeny gyakorlás során,
segítők gondoskodása mellett] azt,
hogy a „visszacsengés” tartamában
(1)
milyen TUDATOS (!) ÖN-Gondoskodással SZÜKSÉGES önmaga felé fordulnia,
(2)
és hogy mikor szükséges AZONNAL segítséget kérnie a Társaitól.
A karok ’összekulcsolt’ jellegének lehet egy olyan jelentése is, amely egy másik Megértést segítő képben „hosszú körmök” formájában mutatta magát [(980-981.r.) 275. pontban (elérhető ITT)]:
„…a pár napja érzékelt gondoskodási-helyzetben több teremtő volt egy nem túlzottan nagy ’szobában’ berögzítve, és ez a szoba inkább ’kórházi terem’ érzetét keltette. Világos volt a szoba, és ’ágyakban’ voltak ’berögzítve’ a teremtők.
Részleges megértésem szerint NAGYON SÚLYOS [vagy legalább SÚLYOS (= súlyosabb Tér-Vesztettség) jellegű] EL-Változásaik voltak, és valószínűleg KÖNNYÍTÉSEKET nyilvánít meg feléjük irányulóan az Életet-GONDOZÓ ebben a VÉDETTEBB TÉR-Részben.
Érzetre olyan volt, mintha ’deréktól / csípőtől felfelé’ lett volna csak testük [a lábuk „hiányzott”]. Feküdtek vagy ültek az ágyukban [már berögzítve (!) valamilyen kisebb Személyes-Térben]. Akiket ebben a szobában érzékeltem, azok (az emlékeim szerint) vagy már ’ébren voltak’ (ön-tudatuknál voltak), vagy éppen ’ébredeztek’. Valószínűnek tartom, hogy egy másik [sötét vagy szűrt-fényű] ’teremben’ lehettek azok, akiket még ’altatni’ szükséges. Az ezen világosabb szobában BERÖGZÍTETTEKET fiatalnak vagy felnőttnek érzékeltem.
Ebben az ’ébredező szobában’ olyanok voltak, akiket az ’ébredésük’ során / után az ’alapokra’ szükséges ’megtanítani’. Az ő Közvetlen GONDOZÁSUK még teljes egészében IRGALMI alapon nyilvánul meg [mert még nem képesek az önálló sors-vezetésre].
(…) A Megértést segítő képben az egyik ’ágyon’ egy olyan (tudatosabbnak érzékelt) teremtő volt, aki nem sokkal korábban még egy olyan másik [ugyancsak több-ágyas] VILÁGOS (!) szobában volt berögzítve, amelyben az ’ELLENŐRZÉSE’ folyt [furcsa is volt a számomra az, hogy miért került végül ebbe a szobába, ahol nála sokkal súlyosabban sérült teremtők voltak]. A korábbi ELLENŐRZÉSEK során nem volt még először pontosan meghatározható, hogy a „sérülései” mennyire kiterjedtek / mennyire érintik az ’Alapokat’ [és így annak az ELLENŐRZÉSE folyt, hogy képes-e a Sors-Rendezését (akár SZOLGÁLATI alapú KÍMÉLŐ GONDOSKODÁS mellett) ’nagyobb önállósággal’ megkezdeni, vagy pedig a Sors-Rendezés ELSŐ (IRGALMI alapú) Szakaszához kapcsolódjon-e].
Részleges megértésem szerint
a Sors-Rendezéseket ELŐKÉSZÍTŐ [TELJES] ELLENŐRZÉSEK során
MEGHATÁROZHATJÁK azt az Életet-GONDOZÓK,
hogy a teremtő csak úgy vezethető vissza a Saját-Harmoniájába [’biztonságosan’],
ha előbb az ’Alapjai’ újjáépítésén tudatosan újra végig-halad.
A Megértést segítő képben ezt mutathatta az, hogy az ezen ’kórházi teremben’ egy-egy önálló Személyes-Térben [ágyban] BERÖGZÍTETT életeknek ’nem volt lába’ [hiányoztak („visszabomlottak”, részben bezáródtak) bennük olyan ’Alapok’, amelyek az ’önálló’ (!) Megnyilvánuláshoz szükségesek].
Valószínűleg
(1) a FÖLDANYA Közösségéhez tartozó MEGHATÁROZÓK ’Megtanulása’ szükséges a számukra [a TISZTELET milyen alap-értékekből áll, a Társakhoz való Közeledés a Szeretet formájában lehetséges stb],
(2) és emellett pedig ezeknek a teremtőknek Tudatossá kell válniuk a ’Saját-Életük’ [ADOTT és VÁLASZTOTT] Meghatározóiban is [melyik az Eredő-Birodalmuk, mi az Eredő-Birodalmukban adott ’Ön-Jellegük’, miért (milyen céllal, milyen ’vonzódással’) Választották a FÖLDANYA Közösségében való Jelenlétet, mi az Oka a súlyosabban megsérült helyzetüknek, milyen Választási Lehetőségeik vannak ’Most’ stb].
(…) Feltételezem, hogy az ’ébredezők [teljesen világos] szobájában’ azokat rögzíti be a FÖLDANYA, akikben egy ’alap-kiegyensúlyozottság’ berögzült, és az állapotukból feltételezhető az, hogy jelentősebb fájdalmak nélkül elkezdhetik újra felépíteni az Anyagi-Testi Jelenlétük ’Alapjait’.
Mint említettem, az ’Ébredezők szobájában’ az egyik ’ágyon’ egy olyan Tudatosabb (!) Jelenlétet érzékeltem, aki valószínűleg maga KÉRTE, hogy Tudatosan újra végighaladhasson az ’Alapozó’ élet-építésen. Ő ’ült’ az ágyában, figyelmes volt [’érdeklődő’], jól lehetett kommunikálni vele.
Egy másik ’ágyban’ egy olyan ’ébredezőt’ érzékeltem, aki nem volt még képes ’önállóan felülni’ [nem volt még teljesen az ön-tudatában]. Valamilyen segítséget kapott ahhoz, hogy egy rövid tartamra ’felüljön’. A ’kezeit’ felemelte (felemelték?) az arca elé, és azt láttam, hogy nagyon hosszú (10-20 cm-es) körmei voltak. A körmöket egy segítő óvatosan levágta [ezt valamennyire valószínűleg érzékel(het)te (’látta’) maga a teremtő is]. A Jelenlétét valóban csak ’ébredezőnek’ érzékeltem [nem volt már teljesen tudattalan, de még nem volt igazán ön-tudatos sem].
Utólag olyan megértés kapcsolódott a képhez, hogy a „szokatlanul hosszú körmök” azt jelezték, hogy ez a teremtő [akaratlanul (?) vagy tudatosan (?)] „ártott” önmagának és/vagy másoknak. Lehetséges, hogy a „szokatlanul hosszú körmök” jelezték azt, hogy sem önmaga felé, sem a társai felé nem tudott úgy ’közelíteni’, hogy az ne okozzon fájdalmat vagy sérülést (?). Talán a „körmök” „hosszúsága” azt is mutathatta [a Gondoskodást végzőnek], hogy „mennyire hosszú tartamban” [ mennyire „erősen”] volt berögzülve egy olyan „AKADÁLY / Nehezítő / EL-Változás” ebben a teremtőben, amely miatt az a TAPASZTALAT RÖGZÜLT BE az Anyagi-Testében, hogy „nem húzódhat közel másokhoz”, „távolságot kell tartani tudatosan másoktól és önmagától”, mert csak így tudja megóvni magát a további fájdalmaktól…”
A „szorosan a mellkas előtt összekulcsolt karoknak” is lehet olyan értelme,
hogy ERŐSEBBEN berögzült
egy olyan fájdalom és tapasztalat a teremtőben,
hogy „egy bizonyos mértéken túl”
{(1) akár bizonyos Tartamon túl,
(2) akár egy bizonyos Közelségnél közelebb}
nem húzódhat közel másokhoz / nem maradhat közel másokhoz,
mert azzal önmagának és/vagy másoknak „árthat”.
A már ’tiszta és világos’ (Személyes) Védelmi-Térben berögzített élet-rész
További (!) ELLENŐRZÉSE során határozható meg pontosan,
hogy milyen további
(1)
KÖNNYÍTÉSEKKEL
és/vagy (2)
Rendező irányú Közvetlen GONDOSKODÁSOKKAL tudják a teremtőt segíteni / vezetni az Életét-GONDOZÓK ezen sérült Tapasztalata Rendezésében.
Ha a teremtő képes a Szándék-Használatra [és a Bizalma sem sérült már jelentősebben],
az Életét-GONDOZÓK VÁLASZTHATÓ Lehetőségeket AJÁNLANAK FEL
[EGYEZTETÉST nyitnak meg a Rendezés során Választható Lehetőségekről].
Újdonság a YOSÁG Birodalmán belül az,
hogy rövidebb KIPRÓBÁLÁSOK Lehetőségét is FELAJÁNLHATJA a FÖLDANYA,
és a teremtő a Kipróbálás során értheti meg a Lehetőség pontos tartalmát
[egy olyan Új GONDOSKODÁSI Lehetőséget, amelyet addig még nem tapasztalt meg]
[(1048.r.) 295. pont (1) – elérhető ITT].
Az írás folytatódik az 1062. részben, elérhető ITT