20200908 - Form�l�d� �J MEGTART�I-GONDOSKOD�SOKR�L (1067.r.)

4.

2023.05.17.

 

N�h�ny (sz�haszn�lat�ban jelenhez-igaz�tott) gondolat tizenkett� �vvel ezel�ttr�l (el�rhet� ITT):

 

2011. j�lius 28.

      … Ha a F�ldanya �s a MAGunk [Isteni�N-je {(�n)L�nyege}] vezet�s�t k�rj�k, �s e [Sz�v-]’vezet�st’ [k�zvetlen bels�-�t vezet�s�t] figyelve [az Alap-Elvek betart�sa mellett] tessz�k a dolgunkat (amit ’�rz�nk’), nagy bajt nem csin�lhatunk. Ilyen alkalmakkor a F�ldanya gyakran bevezethet ma egy-egy ’�tVil�g�t� helyzetbe’ [f�leg egy MAG-L�tez�t vagy K�l�nleges Utat m�r megnyitott teremt�t]: ebben valamilyen szem�lyhez is igaz�tott m�don seg�ti Meg�rteni azt, ’hogyan lehetne’ hat�konyan seg�teni a F�ld K�z�ss�g�ben �l�knek, akik t�gabb �rtelemben ’csal�dtagok’ [~ �ppen egy K�z�ss�g�ben �lnek], �s a v�llal�saik [V�laszt�saik] szerint a nehezebb helyzetekben seg�thetik is egym�st.

        Egy K�l�nleges Utat megnyitott teremt�nek [k�z�tt�k a MAGS�GOT felv�llalt teremt�knek] a maga V�lasztotta ir�nyokban ’van arra felhatalmaz�sa’, hogy a k�rnyezet�ben / k�zel�ben megjelen� (n�la kopogtat�, �ltala �rz�kelt, l�tott �s hallott) helyzetek probl�m�s r�szeire m�lyebb r�l�t�st ’k�rjen’, hogy meg�rtse miben lehetne a neh�zs�g megsz�ntet�s�ben a K�z�ss�g�ben �l�k seg�ts�g�re. �ltal�ban a meg�rt�sek vagy v�laszok mindig ’nagyon egyszer�ek’, a ’l�nyegre’ mutatnak --- �s EZT MEG�RTVE van lehet�s�g a seg�ts�g ’megform�l�s�ra’, a t�nyleges cselekv� l�p�sek megt�tel�re.

          A legsz�kebb csal�dban [a K�zeli-�sszekapcsol�d�sokban] �s a k�zvetlen�l �rz�kelhet� egy�b �lethelyzetekben is mindig ’alap’ a m�sik [a t�rs] szeretettel val� Elfogad�sa, a m�sik Tisztelete, v�laszt�sainak tiszteletben tart�sa. Tudom�sul kell venni, hogy k�retlen�l [jogosulatlanul] nem avatkozhatunk a m�sik sors�ba --- ha a sz�v [a bels� �tmutat�s] arra vezet, akkor [legfeljebb] Felaj�nlhat� az a seg�ts�g, amit a ’m�sik’ sz�m�ra akkor-�s-ott ny�jtani tudn�nk.

       Nem er�szakolhatjuk az akaratunkat, m�g ’j�-sz�nd�kunkat’ sem m�sokra.

           Amire viszont a Sz�v vezet [ami �rz�sben �s Meg�rt�sben Jelez], azt ’hasznos’ megtenni (a Sz�v �s a F�ldanya vezet�s�vel megtal�lt legmegfelel�bb �ton/m�don).

           A szeretetb�l fel�p�l� tettek el�bb-ut�bb meghozz�k az eredm�nyeket is. �gy l�tom, hogy legink�bb olyan m�don �rnek be a szeretet-tettek, amit ma m�g legt�bbsz�r nem vagyunk k�pesek ’el�re’ l�tni.

 

*****

 

A ’kiegyens�lyozotts�g’ a F�LDANYA K�z�ss�g�ben nem „mozdulatlans�got” jelent,

hanem egy olyan �lland�an v�ltoz� �s V�ltoz�st / Meg�jul�st seg�t� �LET �s T�R,

amelyben valamif�le v�gyott vagy eltervezett [Szabadon V�lasztott]  ’kiteljesed�si ir�ny�’ �let vagy �t [nemesed�s, fejl�d�s] tapasztalhat� meg.

 

*****

 

         „Amire viszont a Sz�v vezet [ami ’j�-�rz�sben’ / harmoni�ban / sz�ks�gess�gben jelez], azt ’hasznos’ megtenni (a Sz�v �s a F�ldanya vezet�s�vel megtal�lt legmegfelel�bb �ton/m�don).”

 

Ma m�g tal�n a F�LD MAGJAINAK ’er�sebben’ ’kell’ ’Egy�tt-m�k�dni�k a F�ldany�val’,

mint az �ltal�ban jellemz� a F�LD Rendes �LET�RE.

 

Ennek az az oka,

hogy a Lelki/Szellemi �LET-s�kokon m�r hely�kre ker�lt �s Rendezett �LET-min�s�geknek

az ’anyagi’ s�kon (illetve a F�LD L�TEZ�S�NEK minden s�kj�n) val� kiegyens�lyozott megjelen�t�s�ben

a F�ldany�nak sz�ks�ge van a MAGJAI ’seg�ts�g�re’, Egy�tt-m�k�d�s�re.

[Vannak olyan GONDOSKOD�SOK, amelyeket a F�LDANYA csak a MAGJAIVAL EGY�TT Form�lhat K�ssz�: (1045.r.) 294. pont – el�rhet� ITT]

 

Ez a leg-jellemz�bben azt jelenti,

hogy a F�LD MAGJAI

egy-egy maguk-V�lasztotta Ir�nyban

 [t�bbnyire apr�nk�nt / l�p�senk�nt / fokozatosan]

’be�p�tenek’ az �let�kbe egy-egy olyan �j min�s�get,

amelyet meg�rtettek �s ezt k�vet�en tudatosan gyakorolnak

[vagyis ’�l�v� teszik a maguk t�nyleges meg�l�se (megtapasztal�sa) �ltal’]

[hozz�igaz�tj�k a maguk �s k�rnyezet�k sz�ks�geihez �s lehet�s�geihez],

�gy a t�nyleges megtapasztal�s p�ld�ja �ltal

’gyorsabban �s k�nnyebben’ [~k�zvetlen�l] el�rhet�v� teszik azt mindazok sz�m�ra,

akiknek arra valamilyen ok miatt ’sz�ks�ge van’

vagy pedig m�s okb�l azt v�lasztj�k.

 

A F�LD MAGJAINAK

a maguk Sz�v�re �s a F�ldanyai SZ�V vezet�s�re val� jelenlegi FOKOZOTT odafigyel�se

nagyban megk�nny�theti a jelenleg zajl� Igazod�si �s Rendez�d�si folyamatok ’b�k�s’ �s kevesebb f�jdalommal / traum�val val� megval�sul�s�t.

 

Nyilv�nval�an akkor,

amikor a F�ldanya K�z�ss�ge ’befejezi’ ezt a [kor�bbi s�r�l�seib�l gy�gyul�] �LET-szakasz�t,

mind a K�l�nleges Utat megnyitott teremt�k,

mind a F�LD MAGJAI ’Feladatai �s Lehet�s�gei’ is megv�ltoznak majd:

a SZ�KS�GEK [EL-V�ltoz�sok, neh�zs�gek, Vesz�ly-Jelz�sek] figyel�se �s ezek Rendez�s�ben val� seg�dkez�s hely�be

egyre ink�bb

az �p�t� LEHET�S�GEK [’Boldogs�gok’] �jabb �T-jainak ’megalapoz�sa’ ker�l…

 

*****

 

Lev�l-r�szlet:

      „…nem �rtem, hogy az elm�lt napokban mi�rt jutott az eszembe naponta t�bbsz�r is egy kokt�l neve (amit nem is ismertem, ut�na kellett n�znem, hogy mit jelent a sz�), hiszen nem iszom alkoholt, nem �ll fenn a f�gg�s�g vesz�lye, nem jelent semmit sz�momra. Soha nem ittam ilyen alkoholos kokt�lt.

      Ma m�r azonban egy k�p is csatlakozott a kokt�l kapcs�n: „nap-s�t�tte, p�lmaf�s b�k�s tengerpart feh�r homokkal, k�kl� tengerrel…”

 

      „…Te magad nem vagy f�gg�, de a k�zvetlen szomsz�dodn�l ez a f�gg�s�g bizony ott van, �s ez az elm�lt napokban a szomsz�dban a lak�k nyugalm�t/pihen�s�t jelent�sen megzavar� form�ban meg is nyilv�nult.

      Az iv�s / alkohol [doh�nyz�s, drogok] mindig p�tcselekv�s / p�tszer --- mert azt gondolja / �rzi a teremt�, hogy nem tudja el�rni azt, amire val�j�ban v�gyik, illetve a maga f�jdalmaival nem tud mit kezdeni.

       Ma m�r nincs akad�lya annak, hogy a p�tszereket elhagyva a ’val�di’ [V�lasztott] �letet / �rt�keket �lj�k --- s�t az �let tov�bbvitel�hez elengedhetetlen ma m�r a ’val�’ fel� fordul�s �s a saj�t �t [’Boldogs�g’ / Szabad-V�laszt�sok] szerinti �let t�nyleges �jj�-�p�t�se. Sok ’seg�ts�g’ �rhet� el ehhez, els�dlegesen a ’Bels�b�l’. A v�ltoz�s a ’Bels�b�l’ tud elindulni [(1047.r.) 295. pont (1) – el�rhet� ITT]. Van, aki csak a saj�t m�ly traum�ja �ltal tud / hajland� elfordulni a f�gg�s�geit�l, n�ha a m�s �ltal meg�lt trauma is el�g lehet ehhez. N�ha pedig egy ’tal�l�’ mondat vagy gondolat, ’�rint�s’ is el�g lehet ahhoz, hogy valaki ’feleszm�ljen’ �s elinduljon a saj�t maga �tj�n…

 

          Fiatal-koromban t�bb Remarque k�nyvet is olvastam. Az egyik k�nyvben mindig „calvadost” ittak, ez valamilyen almabor. Egy olyan ’tanuls�g’ kapcsol�dott az almaborhoz, hogy (m�r nem eml�kszem r� teljesen pontosan)

1./ mindig amikor itta a f�h�s, akkor v�gyta a ’k�l�nlegeset’, vagy

2./ ha egyszer meg�zlelte az ’igazit’, ut�na minden m�sban is azt v�gyta, azt kereste.

 

[Ez m�g az ’�rny�k-kor’ volt, a m�sodik vil�gh�bor� el�est�je.]

 

       Mindannyian �gy vagyunk vele, hogy ha egyszer m�r megtapasztaltunk az ’igazit’ (a Boldogs�got, a H�l�t, a Szerelmet), ’kevesebbel’ m�r nem sz�vesen �rj�k be. Azon igyeksz�nk, hogy min�l teljesebben jelen lehessen az �let�nkben.

       F�gg�s�geken, italon kereszt�l ezek a ’val�di szenved�lyek’ soha nem v�lnak el�rhet�v�. A szeretet [Szerelem] az egyetlen �t itt a F�ld�n, ami elvezethet a tiszta szenved�lyhez, a val�di boldogs�ghoz [a Szabads�ghoz, Harmoni�hoz].

 

            Mivel m�g sokan most �p�titek vissza az ’Eredend� Er�iteket’ �s most szerzitek meg az �j Energi�k �s �j Helyzetek megfelel� �rtelmez�s�hez / kezel�s�hez sz�ks�ges ’gyakorlatot’, n�ha nehezebbnek t�n� helyzetekben tal�lhatj�tok magatokat. Ezt ahhoz tudom hasonl�tani, mint amikor egy gyermek megtanul j�rni. Sokf�le k�pess�g�t kell fel�p�tenie �s �sszehangolnia, vannak izomcsoportok, amiket egym�sra-�p�l�en meg kell er�s�teni, vannak ’l�p�sek’ amelyekhez m�g valami t�masz vagy seg�t� sz�ks�ges, meg kell szokni az �j helyzet egyens�ly�t… Amikor azonban valaki t�ljut ezen a szakaszon, az elsaj�t�tott k�pess�g �s tud�s m�r ADOTTS�G, amellyel a maga v�lasztotta c�lok/�r�m�k fel� haladhat.

            Most alakul ki az az �RZ�KENYS�G �s �RZ�KEL�S, mely majd a Most-Felt�rul� �j Helyzetekben, az �j K�z�ss�gi T�RBEN seg�t a biztos eligazod�sban. Bizonyos er�fesz�t�seket [szem�lyes igazod�sokat, szem�lyes meg�l�seket] ig�nyel ezeknek az elsaj�t�t�sa, ezek azonban m�r nem „k�nyszerb�l tett” er�fesz�t�sek, hanem mindenki sz�m�ra a maga v�lasztotta �tja/tapasztal�sa f�ggv�ny�ben szabadon v�lasztott LEHET�S�GEK.

 

20100616 – A MAG-L�tez�kben megjelen� kiegyens�lyozatlans�g

2010. j�nius 16., szerda

 

A MAG-L�tez�kben megjelen� kiegyens�lyozatlans�g…

 

A MAG-L�tez�kben megjelen� kiegyens�lyozatlans�g ’mindig’ t�bb (is),

mint ’puszt�n’ a ’saj�t’ kiegyens�lyozatlans�guk.

 

        Ez pedig azt is jelenti, hogy

amikor egy MAG-L�tez� ’�nMaG�t’ ’gy�gy�tja’ [Rendezi, kiegyens�lyozza],

a  ’gy�gyul�sa’ is mindig t�bb, mint puszt�n a Saj�t gy�gyul�sa.

 

      [Az ut�bbi mondat term�szetesen igaz minden m�s �letre is, hiszen b�rmilyen kiegyens�lyozatlans�g megsz�ntet�se AZ-EG�SZ Kiegyens�lyozotts�g�t is ’k�zvetlen�l’ jav�tja.]

 

            A F�ld MAG-L�tez�i kapcs�n m�r t�bbsz�r utaltam arra, hogy a F�ld �LET�BEN v�llalt egyik legfontosabb Feladatuk a F�ld Egyens�ly�nak megtart�s�ban [az Egyens�ly megboml�sa eset�n a F�ld �j Egyens�ly�nak megtal�l�s�ban / val�v�-megform�l�s�ban] val� Tev�keny r�szv�tel [~ a MAGOK a F�LDANYA K�z�ss�ge �LET�NEK IR�NYBAN-TART�S��RT val� Felel�ss�get is Felv�llaltak].

            Vannak olyan MAG-L�tez�i a F�ldnek, akiknek olyan ’k�l�nleges’ [ak�r egyedi] �rz�kenys�ge van, amellyel ak�r ’j�val el�re’ is ’meg�reznek’ ’K�zeled�’ [m�g meg nem testes�lt, m�g a F�ldre meg nem �rkezett, m�g a F�ld�n a Kialakul�s szakasz�ban l�v�, a Kialakul�s szakasz�ba l�pett] V�ltoz�sokat. Az ilyen �rz�kenys�ggel rendelkez� MAGOK [ak�r egyes K�l�nleges Utat megnyitott �letek is] �ltal�ban m�r a ’Kialakul�s’, ’Form�l�d�s’ nagyon korai szakasz�ban is

- MEG�REZNEK,

- n�ha ’MaGukban meg is nyilv�n�tanak’ olyan Mint�kat, amelyek a F�ld Egyens�lyi �llapot�t megbontan�k [vagy �ppen k�pesek Meger�s�teni].

 

Hasonl� ez az �rz�kenys�g a ’Bors�szem-hercegkisasszony’ mes�ben le�rt ’k�l�nleges’ �rz�kenys�ghez [(95.r.) 49. pont – el�rhet� ITT].

 

            A F�ld Egyens�ly�nak „megboml�sa” [~ Megv�ltoz�sa] bek�vetkezhet

- [Harmoniak�nt] egy MEG�JUL�S szakasz�hoz k�zeledve [amikor elkezd El�k�sz�lni a T�R �s az �LET egy NAGYOBB V�ltoz�sra (egy �J HARMONIA ALAPJAI r�gz�lnek be az �LET-T�RBEN)],

- illetve megt�rt�nhet az Egyens�ly megboml�sa valamilyen „s�r�l�s / EL-V�ltoz�s” bek�vetkez�se miatt is.

 

            Az els� esetben, vagyis akkor, amikor a F�ld K�z�ss�g�ben egy �j Szakasz El�k�sz�t�se kezd�dik meg, az ’egyedi �rz�kenys�g�’ MAGOK az ilyen ’El�k�sz�t�’ ’mint�kra’ ’hangol�dva’ el�sz�r MAGUKBAN, majd pedig MAGUKON �T el tudj�k v�gezni azokat az ’el�k�sz�leti’ munk�kat, amelyek alapj�n a F�ld K�z�ss�g�ben Jelenl�v�k fel tudnak k�sz�lni a V�ltoz�sok fogad�s�ra, �s �gy ’d�nt�s-k�pes’ [V�laszt�sra-k�pes] helyzetbe ker�lve eld�nthetik, hogy a Jelenl�t�kkel r�sztvesznek-e az El�k�sz�l� �j Megtapasztal�sban.

 

            Amikor a F�ld�n egy olyan EL-V�ltoz�s form�l�dik meg, amely a F�ld Egyens�ly�t nem ilyen ’tervezett’ / V�lasztott / El�k�sz�tett okb�l „megbontja / meggyeng�ti”, az a legt�bbsz�r valamilyen ’s�rg�s’ Kiegyens�lyoz�st [Rendez� ir�ny� GONDOSKOD�ST] ig�nyel [hogy az Egyens�lyt megbont� „minta” a lehet� legkisebb kiterjed�sben jelenhessen csak meg].

            A F�ld MAGJAI t�bb ’ir�nyban’ is ’folyamatosan figyelik’ a K�z�ss�gen bel�li V�ltoz�sokat.

         A F�-Szab�ly [�s a Tapasztalat] az, hogy

akik k�pesek [K�zvetlen�l (!)] �RZ�KELNI

a megjelent (vagy megform�l�d�s szakasz�ba l�pett) Kiegyens�lyozatlans�got

[V�LTOZ�ST vagy EL-V�ltoz�st],

azok k�pesek

a megfelel� Kiegyens�lyoz� l�p�sek megval�s�t�s�ra is

(vagy abban val� t�nyleges seg�ts�gny�jt�sra).

 

      Ez�rt a MAGOK Szem�lyes Felel�ss�ge is nagy abban az esetben, ha Magukban vagy Maguk k�r�l ’�szlelnek’ [k�zvetlen�l �rz�kelnek] valamilyen Kiegyens�lyozatlans�got [EL-V�ltoz�st, furcsas�g-jelz�st, a Harmonia „hi�ny�t”]. Ilyen esetben ’minden t�l�k telhet�t’ meg kell tenni�k (1) az OK pontos meghat�roz�sa �s (2) a Sz�ks�ges Kiegyens�lyoz� GONDOSKOD�SOK miel�bbi megnyilv�nul�sa �rdek�ben.

        Lehets�ges, hogy az ilyen MAG ’�nmag�ban’ [a saj�t addigi Tapasztalataira alapul�an] ismeri fel a kialakult Egyens�lytalans�g megsz�ntet�s�re vagy az Egyens�lytalans�g megjelen�s�nek/kifejl�d�s�nek a megel�z�s�re alkalmas Harmoni�t / Gondoskod�st, m�g m�s esetben a Meg�rt�s�t eljuttatja azon T�rsaihoz, akik k�pesek megnyilv�n�tani a sz�ks�ges Kiegyens�lyoz� l�p�seket.

 

            Ha egy MAGBAN megjelenik egy Kiegyens�lyozatlan Megnyilv�nul�s vagy �rz�s, fontos, hogy mindig igyekezzen megtal�lni ennek a ’legm�lyebb kiv�lt� ok�t’.

       A Tapasztalatok szerint a „kiegyens�lyozatlans�g” addig ’kopogtat’ [ism�tl�dik / m�ly�l], am�g a legm�lyebb ok is felt�r�sra [Felismer�sre, Meg�rt�sre] ker�l!

     Gyakran az ok „�nMaGban” val� megtal�l�sa ’k�zvetlen�l’ elvezet a ’m�g m�lyebb’, a ’K�z�ss�g Eg�sz�t’ �rint� okhoz is.

      Az ok(ok) megtal�l�sa �ltal�ban nagyon r�vid id�n bel�l – a F�ldany�val val� K�l�nleges �s K�zvetlen SZ�V/Sz�v Kapcsol�d�s miatt – elvezet a sz�ks�ges Kiegyens�lyoz� L�p�sek Megform�l�s�hoz [ha az sz�ks�ges, ak�r �J GONDOSKOD�SOK Megform�l�s�hoz is].

 

            Vannak ma m�r, akik ’�rtik’ is mindazt, amir�l most �rtam, m�sok pedig hamarosan meg�rtik majd. Fontos, hogy a MAGOK ism�t tudatos�ts�k [Meg�rts�k] a F�LDANYA K�z�ss�g�ben megl�v� [�nmaguk �ltal Szabadon V�lasztott �s Felv�llalt] ’Fokozott’ (K�l�nleges) [�s ma m�r MEGEMELT > SPECI�LIS] Felel�ss�g�ket [amely a Tapasztalataikb�l fel�p�lt k�l�nleges tud�sukb�l ered], �s ezen bel�l / emellett a maguk Szem�lyes Felel�ss�g�t is [az egyik �jabb �r�sban ezt ’H�s�gk�nt’ is neveztem, amikor h�ek maradnak �nmagukhoz: (1015.r.) 282. pont (4) – el�rhet� ITT].

 

            Szem�lyes megtapasztal�som az, hogy gyakran „neh�z” ’elmondani’ [megfelel� szavakban megform�lni] a meg�rz�seinkb�l el�boml� Meg�rt�seket annak a t�rsunknak, akiben jelen van az a kiegyens�lyozatlans�g, amelynek az ok�t m�r elkezdt�k meg�rteni, de � maga m�g a kiegyens�lyozatlans�got nem ismerte fel. M�skor, ha m�r mindketten ’dolgozunk’ ugyanazon minta old�s�n, ’szavak n�lk�l, f�l-szavakb�l’ is meg�rtj�k egym�st.

        Nem kis munka �GY Meg�rteni az okokat (vagy a megtal�lt gy�gym�dot), hogy azt n�h�ny egyszer� mondatban k�pesek legy�nk �GY megfogalmazni, hogy az �rintett t�rs is meg�rtse a meg�rt�s�nk �t �rint� r�sz�t. Ilyenkor, ha magunk a kiegyens�lyozatlans�g term�szet�t �s ok�t m�r meg�rtett�k, fontos, hogy meg�rts�k azt is, hogy „mi akad�lyozza a k�z�s nyelv megtal�l�s�t”, illetve a t�rsunkat mi akad�lyozhatja meg a ’tiszt�n l�t�sban’, �s mi�rt nem k�pes ’befogadni / elfogadni’ a seg�ts�get �s meg�rt�st. Fontos annak megvizsg�l�sa is, hogy ez ut�bbiak oka esetleg m�g ’benn�nk’ keresend�-e. Ez nem k�nny� feladat --- de a MAGOKNAK ez is feladata.

      [A F�LDANYA a K�l�nleges / Speci�lis �let-�p�t�st m�r megnyitott teremt�ket Megtan�tja az ’Egyszer�bb-Illeszked�sek’ megform�l�s�ra, a Gondoskod�sok Illeszked�v� Megform�l�s�ra {(905-907.r.) 256. pont – el�rhet� ITT} {(788-789.r.) 228. pont (el�rhet� ITT): Egyszer�bb-Illeszt�sek form�l�d� rendszere: (1) felismerni a Saj�t Harmoni�t, (2) a F�LDANYA egyre ink�bb bels� �rz�kel�ssel seg�t felismerni a T�rs sz�m�ra megfelel� Illeszked�si helyzetet / ir�nyt}].

 

Nem el�gs�ges ’�nmagunkban’ Meg�rteni egy-egy helyzetet akkor,

HA

AZ M�R valamilyen MEGNYILV�NUL�SBAN  m�sokat is �rint.

Ilyen esetben utat kell tal�lni ahhoz is,

hogy m�sok sz�m�ra is Meg�rthet� legyen

(1)

a megbomlott egyens�ly,

a megborult helyzet term�szete �s oka,

�s (2)

az Egyens�ly [szem�lyes �s esetleg nagyobb kiterjed�s�] vissza�ll�t�s�nak / megteremt�s�nek fontoss�ga,

 valamint (3)

az Egyens�ly megteremt�s�nek m�dja.

 

Az �r�s folytat�dik az 1068. r�szben, el�rhet� ITT