Különleges Utat Megnyitott egyedi teremtőkben
[főleg egyes KÜLÖNLEGES Birodalomból eredő teremtőkben]
ugyancsak néha egy nagyon hosszú megalapozást követően
és az adott teremtőben valamilyen ’akkor teljesen egyedi Tapasztalatra / Megformált-jellegre alapulóan’ MEGALAPOZOTT ÚJ IRÁNY is kerülhetett erre a ’speciális (Hátha) határterületre’
azon FONTOS-OKBÓL,
hogy az az Új Irány ’csak abban az adott teremtőben Alapozódott meg’
[mert csak az az egyedi teremtő volt képes VÁLASZTANI azt az Új élet-építési Irányt
egy benne már korábban Felépült Saját Tudásra / Saját Tapasztalatra alapulóan].
Az ilyen [ma még ’egyedi’] élet-építés ha „majdnem helyrehozhatatlanul” „megakadt”,
és „szinte semmilyen lehetőség nem látszódott arra”,
hogy „ott ahol éppen van a teremtő” és „abban az éppen meglévő (általában súlyosabban sérült) állapotában / helyzetében” a Tapasztalat valamikor folytatható lehet,
ugyanakkor ’volt mégis némi remény’ arra,
hogy ’később, egy kedvező helyzetben’ ez a teremtő képes lehet azt a ’csak benne megalapozott’ Új Irányt Felépíteni,
akkor Alvó-Kóddá került Megformálásra a „megakadt megtapasztalás”,
és az Életet-GONDOZÓK is EGYEZTETTEK arról [egy-egy Új GONDOSKODÁS Megformálását követően, vagy egy Új REND-TÉTEL Befogadását követően],
hogy mikor / milyen Feltételekkel lehetne ’megpróbálni’ az Alvó-Kód Rendezését / Újjá-Építését.
2.
2023.05.30-31.
Személyes Tapasztalatok
Részleges megértésem szerint [több más MAGHOZ hasonlóan] nekem is van olyan [korábban „megakadt”] tapasztalatom, amely ehhez a ’Hátha’ ’Határ-területhez’ tartozott. Ide sorolható a mostani Jelenlétembe való megszületésem folyamata, amely során valamilyen „csapda”-jelleggel „leválasztásra” került rólam a Különleges élet-építésem számára megformált Személyes-Terem [(KÜLÖNLEGES Birodalomból eredő teremtő esetében) ez a Személyes-Tér nagyjából fele], és az Általános élet-építésembe is „belenyúltak”.
20200908 [276.r.] 103. pont 1. alpont – elérhető ITT
20200908 [533.r.] 179. pont [a „boltban” „elvették tőlem a táskámat” – nem sokkal a megszületés előtt leválasztásra került a megalapozott Személyes-Tér egy jelentős része] – elérhető ITT
20200908 [588.r.] 190. pont (6) – elérhető ITT
20200908 [639.r.] 197. pont (4) [hogyan építettem vissza az elvett személyes-teret; új személyes-teret adott a FÖLDANYA most] – elérhető ITT
20200908 [536.r.] 180. pont [„gyógyszer” „siettethette” a megszületésemet] – elérhető ITT
20200908 [576.r.] 189. pont (1) [a megszületés folyamatába való ilyen beavatkozás csonkításnak minősül, eddig visszafordíthatatlan tér-vesztést okozott] – elérhető ITT
20200908 [766-767.r.] 219. pont [az egyik súlyosabban megsérült, élettel-összeegyeztethetetlen jellegétől már KÖNNYÍTÉSSEL feltisztított Alvó-Kódom Visszafogadása (egyedi Érzékelés, amelyet korábban ÖN-Bekorlátozással is óvtam; egyik része megmozdíthatatlan volt, ez a rész Célszerűségi okból Lezárásra és Visszabontásra került > majd KÖNNYÍTETT Rendezés formájában újjáépítem, mivel az Alapja nem sérült meg)] – elérhető ITT
20200908 [907-908.r.] 256. pont [Megértést segítő kép (az én mostani élet-kezdésemet is jellemzi):„nagyon zsúfolt házban vagyok”; postaláda (akadályozott volt a közvetlen belső út az Életem-GONDOZÓIHOZ); postaláda (eddig működtetett Közvetítés) visszabontása] – elérhető ITT
20200908 [781.r.] 225. pont [az eddigi Személyes Élet-Út-Tervem JELENHEZ-IGAZÍTÁSRA (kicserélésre) került; az eddigi Élet-Út-Terv NAGYON-FONTOS-FELJEGYZÉSKÉNT kerül megőrzésre] – elérhető ITT
Mivel a megszületésemkor jelentős Személyes Tér-részeim elérhetetlenné váltak, bizonytalan volt az, hogy így képes lehetek-e életben maradni (az Anyagi-Testben), és képes lehetek-e a megtervezett élet-építésre. Utólag be tudok azonosítani több ’halál-kaput’ a gyermekkoromban, és hogy ’ezek mellett elhaladhattam’, az annak az Értékelése és Megerősítése volt, hogy „nem teljesen reménytelen a helyzet”, van remény arra, hogy amit megterveztem, az ha csak a FŐ Irányában is, felépíthető lehet [(971.r.) 271. pont (1) – elérhető ITT].
Az új lejegyzés folytatása előtt ide-idézek néhány korábbi írás-részt.
20200908 [276.r.] 103. pont 1. alpont – elérhető ITT:
„…A (116.r.) 56. pontban (elérhető ITT) írtam arról a személyes tapasztalatomról, hogy ebben az életemben úgy születtem meg, hogy a megszületés folyamatában valamikor egy jelentősebb ’tér-részt / élet-részt’ „leválasztottak” rólam [valószínűleg a „korán” megszületésem ’jelezheti’, hogy „mennyi” tér-részt „választottak le” (?)]. Valószínűnek tartom, hogy a MAGSÁGOM és a KÜLÖNLEGES eredőm lehet az oka annak, hogy akkor [kb 2,4 kg-os koraszülött babaként] életben maradhattam. Olyan ’erős gyökerű’ ’testet’ ’kaptam’ a FÖLDANYÁTÓL és a családomtól, amely képes volt így is életben tartani. Ugyanakkor már kisgyermekként tapasztalta az ’én’-em, hogy az eltervezett Közeli-Összekapcsolódásaimat egyre kevésbé tudom megnyitni [a leválasztott rész hiányában (vagy a megmaradt rész beszennyezése miatt)]. Ez ’hosszabb távon’ nyilvánvalóan odáig vezetett volna, hogy majd a párkapcsolat megformálására sem leszek képes, így nem fogok tudni saját családot alapítani, nem tudok gyermekeket befogadni a családomba, és így nem lesznek mellettem azok, akik a ’támaszaim’ lennének az Életem során, és én sem tudok ’támaszává’ válni a társaimmá megszületetteknek.
Részlet a kék könyvből (elérhető ITT):
„…Elmondhatatlan az a mélység, melyet bejártál ebben az életedben. Sokan összetörtek volna már a súlyok alatt, de te mindig megtaláltad a kiutat. Kerested a Fényt, amit soha nem találtál meg tiszta formájában. Kerestél valamit, amiről azt sem tudtad, hogy micsoda valójában. A Fény és Szeretet benned van, azt máshol, kívül nem találhatod meg. Hívó szavunk végre elért hozzád… Készültek az új tervek – és készülnek ma is – hogy Erőd minél hamarabb megjelenhessen tiszta formájában és célja szerint.
Ezt úgy képzeld el, hogy a FELADAT [a megtervezett élet-út] egy finom szálon át rögzítve van hozzád, és ezen a szálon egymás után vannak beépítve az állomásaid, és a következő állomás eléréséhez szükséges eszközeid. Ahogy haladsz előre elérve az egyes kapukat, megkapod az új eszközeidet, hogy tovább haladhass. A baj nálad az volt, hogy a kezdetektől nem tudtál a terveid szerint haladni, és ezért a rendelkezésedre álló, megadott eszközeidhez sem tudtál hozzáférni. Telt az idő, és az eszközök idejét múlttá és elavulttá váltak, mert nem érted el őket. Folyamatos gondolkodás volt, hogy hogyan tudnánk terelgetni a célod felé. Nem ismerted a célt. Valóban, mert nem tudtál elindulni a fonalad mentén. Ott volt a fonál, de oly messze távolodtál a megvalósulástól, hogy valóban tanácstalanok voltunk. Fontos lett volna korábban elkezdened a feladat megvalósítását, hogy utad ne billenjen ki az egyensúlyából. Ezért sem szereted a váratlan helyzeteket, mert törékeny egyensúlyodat veszélyeztették bizonytalanságod miatt. Amikor kislányaid lejöttek, már látható volt, hogy meg fogod találni a Szeretet útját...”
A KÜLÖNLEGES eredőm lehet az oka annak, hogy a gyermeki éveim végén és az ifjú szakaszomban az Életem Alap-Szintjét újra meg lehetett formálni. A jelzett korábbi írás-részben írtam arról, hogy éveken át tartó álom-munkában a ’házam’ (testem) alapját újra le kellett rakni, és arra egy új házat kellett felépíteni. Jelenlegi megértésem szerint ezen munka ’sikerességét’ jelzi az, hogy végül (többszöri nekifutásra) sikerült családot alapítanom és édesanyává válnom.
A ’testemben’ az ’erős gyökerek’ mellett volt olyan [Különleges (!)] ’Rugalmasság’, amellyel [tudatosan végzett belső munkával] képessé váltam az „elvett” életem / tereim egyes részét visszaépíteni. Ekkor közvetlenül még csak az Életem Általános részét tudtam újra visszaépíteni.
Talán 10-20 évvel később folytatódtak az álom-munkák. Ekkor már a Különleges-Szintet kellett ’ráépíteni’ a korábban megújított Alap-Szintre. Felépítettem a ’házban’ a ’második szintet’, és ott tudatosan elkezdtem ’megerősíteni’ az életemet… Ekkor tehát a korábban ’Rugalmasságra’ alapulóan felépített ’ház’ már olyan Tartóssá tudott megformálódni, hogy egy újabb [Különleges] ’Rugalmassággal’ az Életem Különleges részét is elkezdhettem újra megalapozni és megformálni. Ekkor kezdődött el az (Ön)Lényegemhez a közvetlen belső különleges út felépítése.
Később [már a fiaim megszületése után] olyan jellegű „támadás” érte a családomat, amely a családot / párkapcsolatot célozta meg közvetlenül, ezeknek a „szétszakítására” irányult. Egy olyan pillanatomban, amikor már szinte semmi kiutat nem láttam és nagyon el voltam keseredve, valószínűleg az (Ön)Lényegem nyithatott egy közvetlen belső-utat, és ’segítséget kértem Istentől’…
Nehéz helyzetben voltam, mert egy olyan „átok” „nyomott”, amelyből a saját erővel csak úgy lehetett kiszabadulni, ha egy életen belül három olyan ’hála’ állapotot sikerült megélni, amelyből egy is elég szokott lenni az „átok” megszüntetéséhez. Ekkor nekem még csak egy ilyen ’hála’ élményem volt [ezt nem sokkal az első gyermekem megszületését követően éltem meg. Ma is emlékszem, hogy a néhány hónapos kisfiammal sétáltam (egy kenguruban arccal felém fordulva aludt), a szíveink elég közel lehettek egymáshoz. Egyszer azt éreztem, mintha a kisfiam ’egyre könnyebb lenne’ (szinte ’súlytalanná’ vált), és ekkor éreztem a ’boldogságot’…]… Később, amikor „sokasodtak a nehézségek” és egyre nehezebb volt helytállni a munkában és otthon is, a párkapcsolatom sodródni kezdett a válás felé… néha sikerült ’megállítani’ ezt a széthúzódást, de egy idő után kezdett elfogyni az erőm [és még nem voltam tudatos önmagamban]… Emlékszem, hogy volt egy olyan nap, amikor egész nap sírtam, és időnként csak annyit mondtam, hogy „jaj istenem”… Utólag annyit értettem meg, hogy ez a segítségkérésem nyitott valahogyan utat ahhoz, hogy az (Ön)Lényegem közelebb húzódhasson és megerősíthessen… Segítséget kaptam ahhoz, hogy „ott lent a gödör legalján” képes legyek megélni a második ’hála’ állapotot [ez akkor történt, amikor újra várandós lettem (az iker-gyermekek hoztak megerősítést nekem és a páromnak is), és hosszas vívódás után úgy döntöttünk, hogy együtt várjuk a párommal a gyermekeket]. A várandósság egy nagyon legyengült állapotban [megterhelő munkavégzés mellett] az akkori erőim legtöbbjét felemésztette, de itt is ’kaptam’ valamilyen Könnyítést vagy ’Rugalmasságot’, mert ha korán is születtek meg a kislányok, élet-képesek voltak. Amikor megszülettek, nem sokkal később a harmadik ’hála’-élményemet is megélhettem… igaz, hogy ez csak egy ’fél’ rész volt (ahogyan az akkori erőmből telt), de ’kegyelemből’ ’megkaptam hozzá a másik felet’, és az „átok” így leoldásra került rólam [nem vesztettem el a korábban felvállalt feladataimat, folytathattam azokat is].
Már a kék könyv írásakor is volt egy olyan helyzet, amelyben felkészültem arra, hogy már csak kevés időm lehet hátra. Olyan belső változást éltem meg, amelyhez kapcsolódóan addig az volt a tapasztalat, hogy legfeljebb három évet éltek azok, akik azt megélték. Valószínűleg ekkor is valamilyen ’Rugalmasság’ kapcsolódhatott hozzá az életemhez / testemhez, és így fel tudtam nevelni a gyermekeimet, nem haltam meg… és közben ’tanultam’, hogy ki vagyok, miért élek…
Nem minden részében olyan a testem, amit mások első ránézésre szépnek vagy harmonikusnak találnának. Sokszor hálát adtam a FÖLDANYÁNAK és a testemnek is, hogy ilyen ’erős’ testben élhetek… hogy képes voltam ép elmével olyan nehézségeken végighaladni, amibe sokan beleőrültek volna, megtörtek volna… és hogy képes vagyok a Gondoskodási feladataimat is teljesíteni… képes vagyok Szeretni…
Nemrégen értettem meg, hogy ebben az életemben a Test-tudatosságom azért nem tudott teljessé felépülni, mert beavatkoztak a megszületésembe, és egy jelentős tér-részt leválasztottak, így anélkül [„hiánnyal”] születtem meg. Ahhoz, hogy ebben a helyzetben életben maradhassak, már gyermekként olyan ’munkákat’ volt szükséges tudatosan elvégezni, amelyek Különleges munkák voltak… így gyermekként sem élhettem azt a zavartalan életet, amely a test-tudatosság biztossá felépülését segíthette. Ugyanakkor a FÖLDANYA [(Ön)Lényegem?] IRÁNYBAN-TARTÁSA érzékelhető volt… de az ön-értékelési bizonytalanságok közvetlenül eredeztethetőek abból, hogy már gyermekként sem tudtam elkezdeni az eltervezett Közeli-Összekapcsolódásokat, és így azzal szembesültem, hogy „valami nincsen rendben” (bennem?)…
20190606 (2.r.) – elérhető ITT:
„… Személyesen megélt tapasztalat a Bezáródás megszüntetésében:
A 2005-ben íródott kék könyvemben [Júdás EV-ANGEL-IUMA a magyar néphez – bővebben ITT] leírtam az akkori Ön-Ellenőrzésemet / Ön-Értékelésemet. Habár minden részletében akkor még nem láthattam át azt amit megéltem, de azt tudtam, hogy egy (kisebb, majd ehhez kapcsolódott nagyobb) „átok” korábban Bezárta egy fontos ön-részemet. Kevert mintájú volt ez a Bezáródás többszörösen is, mert bár volt benne ’Saját Szándék’, azon Saját Szándék ’egyik fele’ egy kisebb „rontás” hatására már ZAVARODOTT állapotomban született meg, a ’másik fele’ pedig tiszta tudatállapotban. Ehhez másoktól elindított újabb „rontás” is hozzátársult, amely arra irányult, hogy saját erőből ne lehessen felnyitni a Bezárt részt. Mivel azonban ELV, hogy a teremtőkben teljesen nem zárható be az Ön-Rendelkezés, ezért végül olyan formában „rögzült” a „rontás”, hogy egy adott testi életen belül három olyan hála / boldogság / teljesség állapot megélése volt szükséges az „átok” hatástalanításához, amelyből általában egy elég ahhoz, hogy ’leégesse’ az „átkot”.
Ebben az életemben ön-erőből ’kettő és fél’ ilyen megélést sikerült végre ’összehoznom’ [közvetlenül a megszületett gyermekeim segítettek hozzá ehhez], ami igen szép eredmény, ha figyelembe vesszük azt, hogy a „rontás” minden alkalmat megragad arra, hogy eltávolítson a szeretett társaktól és a boldog megélésétől, továbbá ’egész addigi életemet’ ’tudattalanul’ éltem. ’Lelkem’ akkorra már ’nagyon legyengült’, és a hiányzó ’fél’ részt irgalomból-kegyelemből megkaptam [(Ön)Lényegem ’kiegészíthette’, talán egy feladat felvállalásával], így nagyjából az ezredfordulón elkezdődött a Bezáródásból való kioldás előkészítése. 2005 februárjában kezdtem el írni, és akkor egy nagyon gyors ön-épülésem kezdődött el (a Tudatosságom visszaépítése). Mindennap Értékeltem az életemből azt, ami feltárult előttem, és valamikor még abban az évben a Bezáródás leoldásra került. Annyit tudok, hogy ez a Bezáródott részem „már alig élt”, és azért, hogy megerősödjön, valószínűleg valamilyen (kipróbálás jellegben megformált) Irgalmi Gondoskodási Térbe kerülhetett egy rövid tartamra [valószínűleg Alvó-Kóddá vált]. ’Tudtam’ mikor ’ment el’, és azt is, hogy mikor ’Tért vissza’. [A gyermekeim is jelezték ezt nekem: ők engem ’anyának’ neveztek, majd amikor ez a részem ideiglenesen ’távozott’, akkor ’maminak’ szólítottak, és a részem visszatérése után ismét ’anyának’ neveztek.] Amikor visszatért, tudatosan újra ’magamba kellett fogadnom’ [ez akkor valószínűleg a hozzá tartozó Személyes-Tér-Rész Első Szabad Lépéssel való berögzítéséhez volt szükséges], és talán néhány hónap vagy év múlva már nem volt nyoma bennem a korábbi Bezáródásnak. Jelenlegi megértésem szerint ebben az Igazodásban közvetlenül az (Ön)Lényegem és az Eredő-Birodalmam nagy-TEREMETŐJE vezetett. Akkor ezt nem tudtam még így megfogalmazni magamnak, csak egy nagyon Biztos Belső Tudás vezetett abban, hogy mire figyeljek, merre vezessem az életem. Egészen biztos az, hogy akkor (több mint tíz évvel e mostani Át-Vezetés előtt) (már az Át-Vezetésre Előkészülve) azért sikerülhetett azon nagyobb, már (legalábbis számomra) hosszabb ideje meglévő és kevert mintájú Bezáródásom megszüntetése, mert KÜLÖNLEGES Birodalom nagy-TEREMTŐJE Gondozza az (Ön)Lényegem, és így sok tekintetben több KÖZVETLEN Közeledési lehetősége van hozzám, mint az ÁLTALÁNOS Birodalmak nagy-TEREMTŐINEK (ma még) a saját Befogadásukban lévő teremtői felé. Néhány részlet még az akkori Ön-Igazodásról (a Szív belső terének igazodásáról) bővebben ITT.
(…) „Az átkod azonban súlyos volt, és nem tudtad letenni. Kérted az Urat, hogy segítse a fejlődésedet, hogy letehesd emberi létedben felvett átkod. Az Úr azonban semmit nem tehetett, amíg meg nem ismerted a törvényeit, rá nem ismertél Önmagadra és a benned lakó szeretetre. Nem volt sok életed, hogy ne vedd fel a karmák láncolatát. Akkor születtél, amikor lehetőség volt az átalakulásra vagy a Felemelkedésre. Nem igazán sikerültek ezek az átalakulások, és ez nem a te hibád volt. Épp ezért nagyon sok terhet eltávolított az Úr, hiszen segíteni érkeztél.
Az Úr valóban levehette volna az átkodat, de akkor a feladatod is elveszett volna. Akkor nem dolgozhattál volna a Felemelkedési (> Át-Vezetési, Megújulási) folyamatban, ezt pedig nem akartad. Kértél és kaptál lehetőséget további életre, és a lehetőséget a megszabadulásra. És most itt vagy…”
20200220 (2.r.) 3. pont (elérhető ITT):
„…’Ma eszembe jutott’, hogy én a Vezeklésemet nagyjából a Júdás-könyv (elérhető ITT) leírása során zár(hat)tam le. Akkor [2004-2005-ben] még egyáltalán nem voltam tudatos a saját sorsomban / eredőmben, és éppen nagyon erővesztett állapotban voltam. Tudatosan figyeltem ’befelé, a szívemre’, ’a szívem felől érkező jelzésekre és vezetésre’. Ez [és a MEGTARTÓIM felé felépülő BIZALMAM] akkor elég volt ahhoz, hogy életben maradhassak ezen (Ön)Rendezés során. Valószínűleg közvetlenül az is hozzájárult a Rendezés halál nélküli megéléséhez, hogy KÜLÖNLEGES Birodalom az eredőm, és így az (Ön)Lényegemben több olyan Különleges Út is megnyílhatott, amelyek akkor még sok más teremtőben elérhetetlenek voltak.
[116.r.] 56. pont (elérhető ITT): „…Lehetséges, hogy akár egy évig (vagy kettő évig) is eltartott, amíg az egymást követő álom-munkákban a kis ház (az Anyagi-Test) ’Alap-Szintjének’ az Alapja újra megformálódott. Néha talán több hónap is eltelt az álom-munkák között, máskor rövidebb tartam.
Amikor az Alap újra felépült, elkezdhettem visszaépíteni a falakat, tetőt, szobákat. Mivel ’szerettem’ ezt a kis házat, a korábban ismert belső rendszerén nem sokat változtattam, máig az maradt a ’személyes-belső-szentély’, amelyben a legjobban szerettem lenni már gyermekkoromban is. Már volt ’bevezetve’ ’víz’ és ’áram’ (világítás), és talán némi ’kényelem’ is… Egyébként az 1. számmal jelölt szoba / belső-tér az, amelyben valamikor ezen építkező munka során egyszer egy ’fény-ajtó / arany-fényű-ajtó’ is megnyílt egy rövid tartamra azon a ’falon’, amely a legközelebb volt a kertben lévő ’kút’-hoz. Utána ez az ajtó többé nem jelent meg, de ’tudtam’, hogy az ott volt (ott lehet?). Most valószínűnek tartom, hogy akkor az Eredő-nagy-TEREMTŐM és/vagy a VILÁG volt képes egy rövid Teljes-Ellenőrzést’ megnyilvánítani, és erre az akkori állapot-felmérésre alapult a későbbi Gyors-Ébresztésem [15-20 évvel később, amikor már négy gyermek édesanyja is voltam]…”