20200908 - Form�l�d� �J MEGTART�I-GONDOSKOD�SOKR�L (1145.r.)

 

            T�bbsz�r �rtam olyan �rt�kel�sekr�l, amelyekben a MAGOK �s a K�l�nleges Gondoskod�sra k�pes teremt�k is kinyilv�n�tott�k azt, hogy ’nem takar�tanak m�sok ut�n’. „Hi�baval�”(nak l�tszik) a Terek Megtiszt�t�sa / Feltiszt�t�sa akkor, ha az �letet-GONDOZ�K nem k�pesek a Feltiszt�tott Tereket MEG�VNI a „visszaszennyez�d�st�l”.

            „Hi�baval�” a „m�sok ut�n takar�t�s” akkor, amikor a „szemetel�k” mindebb�l azt a Tapasztalatot r�gz�tik be, hogy „megengedett” sz�mukra az �lettel-�sszeegyeztethetetlen megnyilv�nul�s, mert „m�sok” majd „eltakar�tanak ut�nuk”… vagyis ha a ’p�lda’ a val�di c�lja szerint nem tud tov�bbad�dni / ber�gz�lni a K�z�ss�gben Jelenl�v�kben…

 

            Nem teljesen meg�rtett az, hogy ’MI�RT MOST’ ’ism�telj�k meg’ ezeket a kor�bban m�r sokszor elmondott V�laszt�sokat / �rt�kel�seket [nem takar�tunk m�sok ut�n]. Ahogyan a mai k�p is mutatja:

ha „idegen mint�kat pr�b�lunk meg jav�tgatni / takar�tani”,

akkor NEM MARAD T�R �s ER�

a SAJ�T V�LASZT�S SZERINTI �LETRE / SZABADS�GRA.

 

Amikor nem tudjuk a Saj�t V�laszt�sainkkal megalapozott Jelenl�tet �lni,

�ltal�ban GYORSAN elkezd�nk T�VOLODNI a Saj�t-Harmoni�t�l,

ez pedig mindig

(1) tov�bbi T�r-Veszt�seket eredm�nyez,

(2) �s a Tudatoss�g folyamatos hom�lyosod�s�val / elveszt�s�vel j�r.

 

            M�g nem �rtem minden r�szlet�ben azt, hogy MI�RT �rom le ezt a k�pet. Azt �rzem, hogy a SZABADS�G (!) ’Visszav�tel�nek’ [hely�re-ker�l�s�nek] folyamat�hoz tartozik / kapcsol�dik.

            Azt m�r t�bbsz�r eml�tettem, hogy

a HARMONIA �s a SZABADS�G Megtapasztal�s�nak is

FONTOS ALAPJA �s FELT�TELE az,

hogy a Tudatok

a Jelenl�t�kh�z tartoz� Szem�lyes-T�rben (!)

mindazon K�ZVETLEN �RZ�KEL�SEKET Fel�p�ts�k �s pontosan M�k�dtetni legyenek k�pesek,

amelyeket MEGALAPOZTAK (!) a Megtapasztal�suk sz�m�ra.

 

Fontos Felt�tele a SZABADS�G �s HARMONIA Megtapasztal�s�nak az is,

hogy minden Tudat

K�ZVETLEN (!) (legal�bb) BELS� �sszekapcsol�d�sban legyen

az �t GONDOZ� [az � �let�t / l�tez�s�t Megalapoz�] TUDATTAL,

mert a GONDOZ� TUDAT ’Tan�tja meg’ (!) �t mindarra,

ami  ADOTT (!) Megtapasztal�s a sz�m�ra

[aminek a Megtapasztal�s�t a GONDOZ� V�lasztotta

(~ ’Adta’, V�laszthat�v� tette, Felaj�nlotta)].

 

Ezek n�lk�l a ’minim�lis felt�telek’ n�lk�l

nem lehets�ges sem a HARMONIA, sem a SZABADS�G Megnyilv�nul�sa.

 

 

Tapasztalat

a ’MI’ L�TEZ�SI-�gunkban az,

hogy a  BER�GZ�TETT-TEREK

[ilyen a Birodalom vagy K�z�ss�g Megnyilv�nul�sa sz�m�ra MEGFORM�LT �s BER�GZ�TETT �LET-T�R]

egy ’bizonyos m�rt�ken t�l’

nem k�pesek EL-T�VOLODNI a ’Saj�t-Harmoni�jukt�l’,

vagyis att�l az �LET-REND(SZER)T�L,

amelyet az �LET-T�R  ALAPJ�BA a hozz� tartoz� �letet-GONDOZ�  Ber�gz�tett

[aminek a MEGTAPASZTAL�S�HOZ az �letet-GONDOZ� TERET-K�RT a MINDENS�G-FORR�S�T�L].

 

            Ez egy�bk�nt az �l� teremt�k sz�m�ra Adott Szem�lyes-Terekre is igaz: egy K�z�ss�gben Anyagi-Testben �l� teremt�nek a Szem�lyes-Tere (1) egyfel�l maga az Anyagi-Test [a benne Megform�lt bels�-terekkel / �raml�sokkal / �raml�s-alapokkal], (2) m�sodsorban az Anyagi-Testen ’k�v�l / t�l’ l�v� azon Szem�lyes-T�r, amelyben a Tapasztalatait Megform�lhatja / Ber�gz�theti.

            Ha ak�r az Anyagi-Test, ak�r a ’k�ls�’ Szem�lyes-T�r „megterhel�dik” „idegen” [= NEM a teremt� �nmaga �ltal V�lasztott] „mint�kkal / m�k�d�sekkel”, ez az EL-T�VOLOD�S �s EL-V�ltoz�s viszonylag hamar JELEZ (1) el�sz�r a bels� elbizonytalanod�sban / Tudat-hom�lyosod�sban, (2) majd pedig „rend-elleness�gek” form�j�ban az Anyagi-Testen bel�l �s a Szem�lyes-T�rben is. Ha a teremt�k Szem�lyes-Tere egy bizonyos m�rt�ken „t�l” „megterhel�dik” / EL-V�ltozik, a Szem�lyes-T�r „sz�tesik” [a teremt� meghal].

            Eml�tettem a [1047-1048.r.] 295. pont (2) alpontban (el�rhet� ITT), hogy amikor m�r ’KINT’ (!) a Szem�lyes-T�rben is [’k�v�l az Anyagi-Testen’] ’l�that�v�’ v�lnak az EL-V�LTOZ�SOK, nagyon fontos LASS�TANI, �s Tudatosan elkezdeni keresni az EL-V�ltoz�s OK�T (!) [a YOS�GBAN az ELFOGAD� Szeretet-Megnyilv�nul�s az OK-KERES�SHEZ is utat nyit: (171.r.) 69. pont – el�rhet� ITT]. Ilyenkor el�sz�r ’Bel�l’ kell a sz�ks�ges V�ltoztat�sokat Megform�lni / Ber�gz�teni, �s ’erre alapul�an’ ’KINT’ is megkezd�dnek a Rendez�d�sek.

           

 

            A 20191126 [2.r.] III. pontban a ’tulip�n p�ld�j�ban’ eml�tettem azt (el�rhet� ITT), hogy

az EL-V�ltoz�sok

[a K�z�ss�gi vagy Szem�lyes Terekben]

egy bizonyos m�rt�ken t�l

visszaford�thatatlann� v�lnak:

 

„…2019.11.27.

      Sok munk�ban megjelenik feladatk�nt a f�rfi �s n�i forma harmonikus �sszekapcsol�d�s�nak �jb�li megform�l�sa. Nem csak az �ppen meg�lt p�rkapcsolat szintj�n, hanem ’A-K�z�ss�g-Eg�sz�ben’.

      Jelenlegi meg�rt�sem szerint ’nem �rtelmezhet�’ �s nem is Rendezhet� „k�l�n-k�l�n” ez az eredend�en ’p�ross�’ megform�lt �n-jelleg (a f�rfi �s n�i �t / forma).

 

      Mivel a F�ld�n a F�RFI �s N�I FORMA EGYM�SHOZ KAPCSOL�D�S�NAK val�sz�n�leg M�S az ALAPJA / C�LJA (alap-harmoni�ja) mint m�s K�z�ss�gekben [vagy ak�r a VIL�GBAN],

itt a F�ld�n

a F�LDRE JELLEMZ� HARMONIA SZERINT

TUDUNK R�SZTVENNI

ENNEK AZ ALAP-KAPCSOL�D�SNAK A RENDEZ�S�BEN.

Azt tudjuk itt Megtapasztalni �s Meg�rteni, hogy

EBBEN a K�Z�SS�GBEN

hogyan lehet a f�rfi �s n�i form�ban �l�knek ’egym�ssal is’ harmoni�ban �lnie.

 

       Legink�bb a P�RKAPCSOLATBAN �s EGYES TEV�KENYS�GEK sor�n van nagyobb (meghat�roz�!) jelent�s�ge a v�lasztott nemis�gnek. �let�nk EZEN R�SZEIBEN fontos, hogy megtal�ljuk a harmoni�t a p�runkkal. A t�bbi kapcsol�d�sunkban ink�bb ’Az-�let�nkkel’ �s egy�b megtapasztal�sra-v�lasztott �n-jelleg�nkkel vagyunk jelen, kev�sb� fontos a nemi jelleg.

 

         Sokszor visszak�sz�n� gondolat az, hogy a p�rkapcsolatban [ez tal�n a v�laszthat� egyik legszorosabb �sszekapcsol�d�s a K�z�ss�gekben a gyermek-�s-sz�l� kapcsolat mellett] a n�is�g akkor tud igaz�n kibomlani / �l�v� v�lni, ha ’ott van’ a t�rs f�rfik�nt (�s term�szetesen megford�tva is igaz ez). Val�j�ban ekkor van ’�rtelme’, �s ekkor tud megnyilv�nulni ez a nemi jelleg.

         Ha a p�r tagjai k�z�l valamelyik nincs a hely�n, a m�sik is ink�bb csak „takar�k-l�ngon” tud a v�lasztott nemi jelleg�ben megnyilv�nulni.

       Itt a F�ld�n a f�rfi jelleg el�g hosszan egy „v�rakoz�” jellegbe „z�r�dott be” [20190720 (1.r.) – el�rhet� ITT]. Nemr�gen elkezd�d�tt ebb�l a kiold�d�s, �s ez rem�nyt ad arra, hogy a f�rfi �s n�i alap-kapcsol�d�s Rendez�d�se v�gre az egyedi teremt�k �let�ben is elkezd�dhet.

 

      Val�sz�n�, hogy a k�l�nb�z� K�z�ss�gekben

- nem csak a f�rfi �s n�i �sszekapcsol�d�s ’alap-harmoni�ja’ m�s [milyen okokb�l / c�lok�rt, milyen form�ban, mennyire szorosan / mennyire tart�san kapcsol�dhatnak egym�shoz],

- hanem k�l�nb�z� az az ’ered�-ok’ is, ami miatt egym�st�l elt�volodtak.

 

       Ez�rt minden K�z�ss�gben el�sz�r azt kell nagyon pontosan meghat�rozni, hogy  hol volt az a ’pont’ a K�z�ss�g �let�ben, amikor az ’alap-harmonia’ „megbomlott”. Az akkori (tudatos vagy tudattalan) „EL-V�ltoz�st” kell nagyon alaposan �rt�kelni.

- Lehets�ges, hogy mag�ba az ’alap-harmoni�ba’ lesz sz�ks�ges valamilyen �jabb Egyet�rt�st (Szab�lyt?) belefoglalni a Rendez�s �rdek�ben [az�rt, hogy a n�i �s f�rfi forma egy�tt�l�se harmonikuss� lehessen].

- Ha „csak” valamilyen „idegen” r�sz zavar� behat�sa nehez�ti a harmonikus p�r-kapcsol�d�s megnyilv�n�t�s�t (de nem sz�ks�ges v�ltoztatni az ’alap-harmoni�n’), akkor meg kell er�s�teni a meggyeng�lt �n-r�szeket.

 

        Zavar� az, hogy a F�ld�n „idegen” (m�s K�z�ss�gekb�l ered� / m�s K�z�ss�gekre jellemz�) neh�zs�gekkel is megterhel�d�tt („keveredett”?) az itt �l� f�rfiakban �s n�kben megform�l�dott saj�t [a F�LD K�z�ss�g�b�l ered�] s�r�l�s. Ezt �rtam �gy, hogy „idegen szerepek” is nehez�tik annak a Felismer�s�t, milyen a F�ld�n meg�lhet� harmonia a f�rfi �s n� k�z�tt.

        „K�v�lr�l” („Kint”) olyan sok egym�snak is ellentmond� v�lem�ny van arr�l, hogy milyennek is kellene lennie egy n�nek [’isten(i)n�nek’, ’cs�sz�rn�nek’…] �s egy f�rfinak, hogy ha b�rki is megpr�b�lna ezeknek megfelelni, az r�vid id�n bel�l er�tlenn� v�lna (val�sz�n�leg valamely r�sze t�l-form�l�sa miatt, ami miatt egy m�sik fontos �n-r�sz�t elhanyagolja), vagy ak�r zavarodotts�g is megform�l�dhatna benne.

        A „t�rsadalmi elv�r�sok” m�ra teljesen f�lrevezet�ek, legink�bb tal�n azt „tan�tj�k”, hogyan legyen a f�rfi �s n� „munkaer�, ad�fizet�” �s felel�s „szavaz�”-„polg�r”, �s „csal�d-fenntart�” a munkaer� ut�np�tl�s �s „fizet�k�pes kereslet” biztos�t�sa �rdek�ben.

 

       Csak ’bel�lr�l’ lehet r�l�t�sunk arra, hogy ott-ahol-vagyunk-�ppen (ak�r a csal�dban, ak�r bar�tk�nt, t�rsk�nt) mit tudunk tenni a n�i �s f�rfi jelleg gy�gyul�s��rt. A csal�dban megtanultakat, a m�s p�ld�j�b�l megtanultakat j�l kell haszn�lni: megtartani �s tov�bbadni / tov�bb�p�teni ami �rt�k, �s kijav�tani a saj�t (!) �let�nkben azt, amit jobb� kell vagy lehet tenni.

 

      Fontos, hogy egy K�z�ss�gben mi a p�rkapcsolat C�lja �s Alapja.

       A F�ld�n (�s val�sz�n�leg a YOS�GBAN) a p�rkapcsolat [mint minden K�zeli-�sszekapcsol�d�s] C�LJA a teljesebb / m�lyebb �n-megismer�s �s megismer�s. Ennek �rdek�ben ker�l�nk (sok meg�lhet� fokozatban) ’egym�shoz k�zelebb’. A k�zelebb-ker�l�s ALAPJA a Megbecs�l�s [20190926 – el�rhet� ITT](ennek form�ja a F�ld�n a Tisztelet), �s a t�nyleges k�zeled�st a Szeretet �raml�s�nak Megform�l�sa teszi lehet�v�. A Bizalom minden harmonikus megnyilv�nul�s alapja.

       Tal�n el�sz�r ezeket az ’alapokat’ sz�ks�ges magukban a hely�re tenni (a tartalmukat, l�nyeg�ket pontosan meg�rteni), hogy (itt a F�ld�n)(�s a YOS�GBAN?) elkezd�dj�n a p�ross�g Rendez�se.

 

       M�s Birodalmakban eg�szen biztosan m�s a f�rfi-n�i (vagy egy�b) p�r-kapcsol�d�s megform�l�s�nak az Alapja �s C�lja [a Birodalom / K�z�ss�g saj�t ALAP-JELLEG�RE alapul�an (!)]. Ott is val�sz�n�leg ennek az eredeti Alapnak �s C�lnak, valamint az ’EL-t�r�l�s Pontj�nak’ a Felismer�se �s Meg�rt�se vezethet vissza a harmoni�ba. [A S�rk�nyokn�l a „Szolgas�g” ok-forr�s�r�l: 20191018 (1.r.) II. pont – el�rhet� ITT].

 

       Csak p�ldak�nt arra, hogy milyen jelleg� „fert�z�sek” nehez�tik a p�rkapcsolatok Rendez�s�t. P�rkapcsolatnak vagy bar�ts�gnak �lc�zva olyanok is k�zelednek a m�sik nem tagjaihoz, akik vagy csup�n a megl�v� javait�l / hatalm�t�l akarj�k megfosztani a m�sikat, vagy a megform�lt tud�s�t akarj�k „megszerezni”, vagy tudatosan ki akarj�k szak�tani a csal�di �s bar�ti k�z�ss�geib�l / helyzeteib�l… vagy csup�n „haszn�lni” / „birtokolni” akarj�k a saj�t c�ljaik el�r�se �rdek�ben…

      Amikor ezt ut�bb felismeri a megt�vesztett / „haszn�lt” t�rs, az ak�r jelent�sen is meggyeng�theti a bizalm�t a t�rsas-kapcsol�d�sokban, �s meggyeng�theti az �n-bizalm�t is.

       Ilyenkor (1) a S�R�L�SEKET is el kell kezdeni gy�gy�tani… (2) �s valahogyan az ALAPOKAT is fontos meger�s�teni… A tapasztalatok szerint mindkett� sz�ks�ges.

 

        Az is fontos lehet, hogy nem szabad a saj�t Val�nk teljess�g�t azonos�tani a f�rfi vagy n�i ’form�val’ (a megtapasztal� nemi-jelleggel). Mert akkor az �let�nknek csup�n egy kis (term�szetesen fontos) r�sz�vel azonos�tjuk magunkat. Ha „csak” erre a r�szre (ezen r�sz�nk Rendez�s�re) ir�nyul a figyelm�nk, „zs�kutc�ba” ker�l�nk.

 

       Tegnap (megint s�ta k�zben) ez a k�vetkez� k�pben mutatta meg mag�t (a k�p minden �n-�p�l�sre vonatkozik / vonatkozhat).

       El�sz�r ahhoz hasonl�tott a k�p, mint a „t�ny�r-p�rget�s”. Egy hossz� p�lca tetej�re egy kerek t�ny�r illeszkedett a k�zep�vel. Ahogyan egyre ink�bb ’�l�nek’ mutatta mag�t a k�p, ink�bb egy vir�ghoz kezdett el hasonl�tani a sz�momra (�n �gy tudtam elkezdeni az �rtelmez�s�t).

       K�pzelj�nk el egy „vir�got” (tal�n �rdemes egy tulip�nt, mert annak egy sz�ra van, �s azon egy vir�g). Az er�s sz�ra magasra n�, �s kiny�lik rajta a vir�g (megform�ljuk azt, amit szeretn�nk megtapasztalni).

       Ha a tulip�n k�p�n�l maradunk, a tulip�nnak hat szirma van (bel�l k�z�pen a porz�k �s a term�). A hat szirom az �ppen (!) megtapasztal�sra v�lasztott �let�nk hat alapja / F�-Ir�nya, �s ezek kiegyens�lyozottan �p�lnek (ekkor marad meg harmoni�ban az �let�nk). Legyen az egyik szirom a v�lasztott nemi jelleg, mondjuk �ppen a n�i form�nk. [Teh�t a hatb�l csak az egyik fontos �n-jelleg�nk a n�is�g ebben a p�ld�ban.] Ha a n�i jelleggel (vagy b�rmelyik m�sik szirommal) „azonos�tjuk” teljesen vagy t�lzottan �nmagunkat, akkor ez a szirom gyorsan n�vekedik (hiszen az er�t �s figyelmet ehhez �sszpontos�tjuk), m�g a t�bbi szirom lemarad a n�veked�sben, egyesek tal�n el is sorvadnak.

      Nyilv�nval�an m�g nagyobb figyelmet sz�ks�ges ford�taniuk a v�lasztott �n-jellegeik kiegyens�lyozott �p�t�s�re azoknak, akik p�ld�ul megnyitnak valamilyen K�l�nleges megtapasztal�st is… �s �gy m�g t�bb (�s K�l�nleges jelleg�) ’Meghat�roz�ra’ is figyelemmel sz�ks�ges lenni�k…

 

Mindig „van egy olyan pont”,

ameddig visszaford�that� az EL-V�ltoz�s,

am�g m�g  SAJ�T ER�B�L [= Igazod�ssal] �jra kiegyens�lyozott� tudjuk tenni az �let�nket

[folyamatosan figyelmeztet is ennek �rdek�ben a MEGTART�I-Teremt� �s a saj�t (�n)L�nyeg].

 

A figyelm�nket az addig elhanyagolt r�szeink fel� ford�tva

�jra �lettel tudjuk felt�lteni a ’szirmokat’,

�s

EKKOR KER�L�NK ABBA A HELYZETBE,

hogy  FELISMERJ�K

HOGYAN ILLESZKEDNEK EGYM�SHOZ / EGYM�SBA

AZ �LET�NK FONTOS (MEGTAPASZTAL�SRA V�LASZTOTT!) ALAP-PILL�REI.

Ekkor tudjuk �jra a saj�t harmoni�nkba visszaigaz�tani / visszavezetni az �let�nket.

 

             Ha ezt az (�N)Igazod�st [= Saj�t Er�b�l (!)] nem tessz�k meg, a ’vir�g’ ’feje’ a „t�ls�lyos ir�nyba” elkezd „EL-hajlani”. M�g nyilv�nval�bb� (mag�t m�g jobban megmutat�v�) v�lik a vesz�ly, a torzul�s. Ilyenkor

(1)    vagy egy „nagy �szhezt�r�s” (feleszm�l�s), nagyon tudatos visszafordul�s a harmonia fel� seg�thet,

(2)    vagy egy tudatos egy�tt-dolgoz�s a MEGTART�I-Teremt�vel a Rendez�s �rdek�ben.

 

       Ilyenkor ha k�vetj�k a bels�b�l �rkez� (saj�t �s/vagy MEGTART�I) vezet�st, m�g  Rendezhet� (!) �s Kiigaz�that� az „EL-T�r�l�s” [�s �gy a vir�gb�l megform�l�dhat a ’tov�bbvezet� mag’].[A form�l�d� �rt�kel� Tudatos�t�si �n-er�r�l: 20191111 (1.r.) I. pont) – el�rhet� ITT].

 

 

 Ha nem kezd�dik el az „EL-HAJL�S” Rendez�se,

�s az EL-T�VOLOD�S a Saj�t V�laszt�sainkt�l el�ri azt a bizonyos „pontot”,

ahol / amikor  VISSZAFORD�THATATLANN� V�LIK az EL-V�ltoz�s:

a megbillent egyens�ly� vir�g-r�sz (ak�r csak egy szirom, ak�r az �sszes) LET�RIK, LESZAKAD.

Ak�r a vir�g sz�ra is [’alapja’, ak�r az (�n)L�nyeg �rtelemben is!] megt�rhet.

 

Ilyenkor a teremt�

(1)

vagy v�gleg elengedi (Lez�rja) ezt a megtapasztal�st,

(2)

vagy �n-Rendez�st k�vet�en �jb�l elkezdi fel�p�teni.

A „LE”-t�rt �n-r�szt m�r nem lehet ’vissza-igaz�tani’.

 

A teremt�kben l�v� bels� Megt�r�sek

nagyon sok esetben csup�n r�szleges ’lev�l�sok’

(f�lig lev�lt fa�gak)(m�g id�ben Irgalmi gondoskod�sba ker�lt Alv�-K�dok,

a MEGTART�I-Teremt� �ltal ’R�szlegesen-Altatott’ �let-r�szek),

�s ezeket a teremt�k (ha azt v�lasztj�k) vissza�p�thetik,

�s harmoni�ba Rendezhetik az �let�kben.

 

          Ezeket a fokozatokat is mutatja ez a k�p:

 

 

Az �r�s folytat�dik az 1146. r�szben, el�rhet� ITT