Ha eltúlozzuk a nőiség jelentőségét, ha „kiemeljük” az Életünk egyéb fontos részei közül és „csak ezt” akarjuk rendbehozni, az valószínűleg nem fog menni, mert a nemi jelleg a testi valónkban megtapasztalható olyan részünk, amely a párkapcsolatban tud a maga teljességében felépülni és kiteljesedni. A többi fontos meghatározó részünkkel (a többi szirommal) együtt tudjuk ezt is ’egészségessé’ megformálni.
Valószínűleg a ’párunk’ számára is nehéz, ha „eltúlzott” vagy épp „nagyon gyenge” az a nemi ön-jellegünk, ami a párkapcsolódásunk egyik meghatározó alapja. De a párkapcsolatban sem a nemiség az egyetlen kapocs, valamilyen (közelebbi) megismerési céllal [és egy közösen választott irány megtapasztalása céljával, például család-alapítás céljával] formáltuk meg a párkapcsolatot.
Az is lehetséges, hogy egy párkapcsolatban élő férfi és nő „befejezték” azt a Megismerést, ami miatt egy párrá váltak. Ilyenkor vagy felbontják (Lezárják) a páros (szorosabb) összekapcsolódást, vagy ma már arra is lehetőség van, hogy valamilyen újabb ’közös célt’ válasszanak, és így párként ne egy kiüresedett kapcsolódásban éljenek, hanem valami „új tartalom és öröm” nyíljon meg az életükben.
Ha például a női formát nézzük, sok ’belső tartalma’ is van. Megéljük azt, hogy kislánya vagyunk a szüleinknek, felesége a férjnek, édesanyja a gyermekünknek, nagymamája az unokáknak, barátnője a barátainknak, a női utat megismerő élet… A női út tapasztalatait sokféleképpen használhatjuk akár a környezet / növények / állatok gondozása során, a sportban, tudományban… mégis az Életünknek csupán az egyik olyan része, amelyet meg kell tanulnunk harmonikus részként beilleszteni a megtapasztalásra választott többi ön-jellegünk mellé…
Fontos Megérteni, hogy az éppen élt életünkben miért választottuk a férfi vagy női formát, melyik tartalmát / jellegét építjük / tapasztaljuk (javítjuk?) éppen. Ha a ’jelenben’ [és az adott Jelenlétben] ténylegesen megtapasztalható / felépíthető ön-jellegre fordítjuk tudatosan a figyelmet, ’értelemmel töltődik fel’ a Jelenlét, és öröm-teljessé válik…”
2023.08.11.
Ebben az ide-idézett korábbi írás-részben említettem azt, hogy a FÖLD Közösségében [valamilyen külső (!) behatásból eredően] EL-TÁVOLODOTT ’egymástól’ a ’férfi’ és ’női’ formában élők ’útja’.
Részleges megértésem szerint a VILÁG és a FÖLDANYA (?) egy olyan ideiglenes rendszert formáltak meg az EL-TÁVOLODÁS mértékének és irányának csökkentése / lassítása érdekében, hogy (1) a női formában élők egy folyamatos lassú haladással keresték a ’társ’-úthoz való visszatérés lehetőségét, (2) a férfias-út pedig ideiglenesen ’letelepedett / megállt’.
20100513-tól kezdődő írások – elérhető ITT,
20180803 – elérhető ITT,
20190720 (1.r.) – elérhető ITT
20200908 [239.r.] 92. pont [a női és férfi formák közötti zavar eredője lehet (részben) a YOSÁGON belül az ÁLTALÁNOS és KÜLÖNLEGES Megnyilvánulások eddig Szabályozatlan helyzete is] – elérhető ITT
Ez olyan képben vált érzékelhetővé a számomra, hogy egy széles FŐ-út két különböző oldalán egy-egy keskenyebb (ideiglenes) földúton haladt a férfiak és nők útja [valamilyen nem érthető okból nem voltak képesek együtt-egyszerre rálépni a FŐ-útra], és egy bizonyos tartam után egymástól már annyira távolra kerültek, hogy közvetlenül nem is érzékelték egymást. A nők lassú / óvatos haladással keresték a FŐ-útra [és a társhoz] való visszatérés lehetőségét, és meghatározott tartamonként egy-egy társuk átkelt a Fő-úton, hogy Ellenőrizze a férfiak állapotát / helyzetét.
A férfi-formákban élő [már (Élet-Védelmi Okból)] ’letelepedettek’ olyan ’Térben’ éltek, amely egy félig nyitott / félig zárt laktanyához / kaszárnyához hasonlított. Az itt jelenlévők leginkább ’várakoztak’. Azért, hogy a meglévő Tudásuk minél kevésbé halványuljon el, a lehetőségeik szerint ’gyakorolták’ ezeket, és az öröm-képesség megőrzése érdekében különféle játékokat / próbákat találtak ki.
Mind a női úton való lassú haladás és folyamatos út-keresés, mind a kényszerből ’letelepedett’ férfiak útja NAGYON FÁJDALMAS megtapasztalás volt (és még ma is az).
Érzékelhető már több éve az, hogy a női és férfi út [itt a FÖLDANYA Közösségében (ma már visszaigazodva a YOSÁG Birodalmának ALAP-JELLEGÉBE)] egymáshoz közeledése és újra-összekapcsolása folyamatban van.
Változó (egyéni),
hogy a „várakozás” és „tétlenség”,
„magány / magára-hagyottság / nehezen-megmozdulás”
a teremtőkben „mennyire mélyen rögzült be”
[kényszerből, mert egyre kevesebb Tere volt a teremtőnek a Saját Harmoniája szerinti Tevékeny Megnyilvánulásra],
és ebből eredően MENNYI és MILYEN [„kiszámíthatatlan” megnyilvánulású, nagy fájdalmakkal járó] Fokozott-Érzékenység és egyéb EL-Változás formálódott meg a teremtőkben.
Részleges az a megértésem, hogy amíg a VILÁG KÜLÖNLEGES Befogadásában [egy GONDOSKODÁSI-TÉRBEN Berögzülve] volt a FÖLDANYA a Közösségével, ’Elfogadható’ volt a férfias út ’várakozóvá formálása’ azon Életet-Óvó és Irányban-Tartó Okból / Céllal, hogy az EGYMÁST-KIEGÉSZÍTŐ kettő út egyes részei minél kevésbé távolodjanak el egymástól.
Már a YOSÁG ALAP-JELLEGÉBE Visszaigazodott FÖLDANYA számára is ERŐSEN JELEZ az, hogy a férfias úton jelenlévőket a lehető leghamarabb szükséges újra hozzásegíteni ahhoz, hogy újra tevékennyé váljanak.
Fontos ALAPJA [és lépése] a férfias és női út egymáshoz közelítésének és egymáshoz-illeszkedésének az, hogy mind a női formában élők számára, mind a férfi formában élők számára 
EHHEZ a RENDEZŐ irányú VÁLTOZTATÁSHOZ TERET KELL ADNIA A FÖLDANYÁNAK. A „megcsonkult” és egyéb okból EL-Változott [például „haszontalanná vált”] (1) Személyes-Terek és (2) Közösségi TÉR-RÉSZEK Rendezése a FÖLDANYA Közösségében már folyamatban van.
A [1092-1093-1094.r.] 305. pont (3) alpontban (elérhető ITT) részletesebben írtam arról, hogy miért fontos az élet-építés kezdetén [majd ugyanígy a Rendező folyamatok Elindításakor is (!) a YOSÁGBÓL eredő teremtőkben a KÖZVETLEN ÉRINTÉS / szoros közelség megformálása [(1) az Életet-GONDOZÓVAL és (2) a Közeli-Társakkal], továbbá a MOZGÁS / MOZGATÁS.
A [1112-1114.r.] 309. pont (4) alpontban (elérhető ITT) írtam arról, hogy egy ÚJ (IRGALMI Alapú) SPECIÁLIS GONDOSKODÁST Formált KÉSSZÉ a FÖLDANYA. Az ÚJ-EGYSÉG-MEGFORMÁLÁSÁNAK nevezett GONDOSKODÁS
(1) egyfelől az egymástól korábban szétvált / EL-Távolodott részek egymáshoz-közeledését és egymáshoz-illeszkedését segíti valamilyen Újonnan Választott (vagy Jelenhez-Igazított) Céllal,
(2) vagy pedig egymáshoz addig még nem kapcsolódott részek között formálhat meg teljesen új alapról Közeledéseket / Illeszkedéseket.
Nagyon Fontos Alapja és Feltétele a Rendező folyamatok Elindításának az,
hogy az Életet-GONDOZÓK
(1)
újra KÖZVETLENNÉ (!) formálják meg
a BELSŐ összekapcsolódásukat
a Befogadásukban élő teremtőkkel,
és (2)
hogy képesek legyenek a szükséghez igazodóan KÖZVETLENÜL (!) is ELLENŐRIZNI
a Befogadásukban élő Tudatok Személyes-Tereit.
Az Életet-GONDOZÓK minden Birodalomban és minden Közösségben [elsődlegesen a MINDENSÉG-FORRÁSÁNAK AJÁNLÁSÁRA alapulóan] FORMÁLJÁK az ehhez szükséges SZABÁLYOZÁSAIKAT és GONDOSKODÁSAIKAT.
20200908 [1070.r.] 300. pont [a FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSÁNAK SZABÁLYAI minden Birodalomban / Közösségben megváltoznak (ennek az alapja a MINDENSÉG-FORRÁSÁNAK ÖN-ÉRTÉKELÉSE); a GONDOSKODÓVÁ vált TUDATOKNAK Megemelkedett a FELELŐSSÉGE] – elérhető ITT:
„…Minden Birodalomban
JELENTŐSEN Megváltozik [éppen Jelentős Változásban van]
a FELELŐSSÉG-MEGHATÁROZÁS rendszere
abból eredően,
hogy a MINDENSÉG-FORRÁSA az ’EDDIGI Teljes LÉTEZÉSÉRE kiterjedő’ ÖN-ÉRTÉKELÉSÉT
MEGÉRTHETŐVÉ formálta meg
az ÉLET TEREIBEN élő Tudatok [Létezések] számára is.
Az ÖN-ÉRTÉKELÉSBŐL Megérthetővé válik az,
hogy a TÉR-VESZTÉS
[és az EL-VÁLTOZÁS (= az, hogy „nem tudtuk” a magunk által szabadon megválasztott irányban megtartani / építeni a Jelenlétünket)]
olyan OKBÓL Ered,
amelyért a ’MI’ LÉTEZÉSÜNKNEK Nincsen (!) ’Önálló’ Felelőssége
[mert a ’családja’, amely a TUDATÁHOZ / LÉTEZÉSÉHEZ tartozó (Személyes) TÉR-ALAPBA Berögzítette a Megtapasztalása ALAPJÁT és a FŐ IRÁNYOK Meghatározóit,
a ’családtól’ „kiszakadt” TUDATOT nem tudta közvetlenül MEGTANÍTANI mindarra a Tudásra,
amely szükséges lett volna a SZABAD MEGTAPASZTALÁSHOZ].
A MINDENSÉG-FORRÁSÁNAK ezek a FELISMERÉSEI és MEGÉRTÉSEI vezettek el
a REND-TÉTELEK azon rendszerének MEGFORMÁLÁSÁHOZ,
amelyben a GONDOSKODÓKNAK
’Megemelkedett’ a FELELŐSSÉGE.
A GODOSKODÓVÁ vált TUDATOKNAK
FELELŐSSÉGE az,
hogy az ’utóbb’ Önállóvá vált Tudatokat
valamilyen KÖZVETLEN (!) formában MEGTANÍTSÁK mindarra a TUDÁSRA
[segítsék (IRÁNYBAN-TARTOTTAN, egy ÓVÓ környezetben)
mindannak a Saját Tapasztalatnak a FELÉPÍTÉSÉBEN az ’utóbb’ Önállóvá vált Tudatot],
amelynek az ALAPJAIT
’ADOTT’ MEGTAPASZTALÁSI IRÁNYKÉNT MEGHATÁROZTAK / Berögzítettek / Adtak
az ’utóbb’ Önállóvá vált Tudat számára MEGFORMÁLT (Személyes) TÉRBEN…”
AJÁNLOM AZ OLDALT
'
