20200908 - Form�l�d� �J MEGTART�I-GONDOSKOD�SOKR�L (1256.r.)

 

A F�LDANYA TUDTA azt, hogy MIT �s MI�RT tesz

(akkor, amikor ezt a GONDOSKOD�S�T tervezte �s Form�lta),

�m azon ’Bels� Tud�s�t’,

amelyet a VIL�GBELI Jelenl�te miatt nem �p�thetett M�G fel

[m�g nem bonthatott ki teljesen],

azt (a mi fogalmaink szerint) az ’�rz�sben’ Jelz� Bels� �tmutat� alapj�n ’k�vette’.

 

            A ma eml�tett GONDOSKOD�SNAK hasonl� a ’helyzete’ a VIL�GBELI (K�L�NLEGES) Jelenl�t tartam�ban r�szlegesen Megform�lt ’Egyenes-�thoz’: mindkett�t olyan ALAP-HARMONI�RA kezdte el Megform�lni [’valamilyen kedvez� helyzetben’] a F�LDANYA, amely TELJESEN (!) PONTOSAN (!) ILLESZKED� volt a YOS�GBELI [„kiszakad�st” megel�z�en] Megform�lt MEGTART�I ALAP-JELLEG�HEZ (is).

         Ez az oka annak, hogy ezeket NAGYON �VTA nem csak a F�LDANYA, hanem a VIL�G �s a MINDENS�G-FORR�SA is [m�g akkor is, ha az ’Egyenes-Utat’ (nem sokkal ezel�ttig) csak r�szlegess� tudta Megform�lni a F�LDANYA, a most eml�tett (’z�szl�s-haj�’)  GONDOSKOD�S�T pedig az egyre ink�bb EL-V�ltozott �LET-T�RBEN egyre ritk�bban volt k�pes Megnyilv�n�tani].

 Olyan ’k�l�nleges pillanatokban’ Megform�lt GONDOSKOD�SAI ezek a F�LDANY�NAK,

 amelyekben

[r�szben ’Eml�keztet�k�nt’ is, r�szben ’rem�nyt ad�k�nt’ �s ’C�lk�nt’ is]

’Val�s�gg� v�lt’

egy-egy kis l�p�se

a ’Hazat�r�snek’.

 

            Ut�lagos �s r�szleges meg�rt�sem az, hogy

amikor ’mostan�ban’ (?)

az eddigi �V� ’rejtetts�g�b�l’ ’kibontotta, kiemelte’ a F�LDANYA

ezt a NAGYON ER�TELJESEN [val�j�ban Speci�lisan] �V� �s IR�NYBAN-TART� GONDOSKOD�S�T,

t�nylegesen megkezdte a JELENHEZ-IGAZ�T�S�T

>>> ennek elhagyhatatlan r�szek�nt Megnyilv�n�tja a F�LDANYA azt,

hogy ’Egy-Harmoni�ba Rendezi / Illeszti’

a t�bbi MEGL�V� �s m�r FORM�L�D� [Megtervezett] GONDOSKOD�S�VAL.

 

            Felt�telez�sem az, hogy akkor fogjuk tudni megnevezni ezt az eddigi ’�V� rejtetts�g�b�l’ mostan�ban kivezetett F�LDANYAI (!) GONDOSKOD�ST, amikor a JELENHEZ-IGAZ�T�SA �s a t�bbi Megl�v� GONDOSKOD�S k�z� val� Pontos Beilleszt�se Megnyilv�nult.

 

 

2023.12.02.

2.

Van olyan Tud�s benn�nk,

amely [kezdetben] [m�g csak] egy ’�rz�s’.

 

K�l�nb�z�, hogy

(1)

ki hogyan ► �rz�keli ezt,

(2)

�s hogy milyen ► Jelz�ss� form�l�dik meg benne az �rz�s,

(3)

�s abb�l k�s�bb t�nylegesen milyen ► MEG�RT�SEK �s ► TAPASZTALATOK �p�lnek fel

[ez ut�bbi ugyanis m�r a V�LASZT�ST�L (teh�t a SZABADS�GT�L) f�gg].

 

            Van, akiben a ’Harmonia / Saj�t-Harmonia’ az ’�rz�s’ form�j�ban ’j� �rz�sk�nt’ [’helyemen-vagyok’ �rzetk�nt] nyilv�nul meg, m�s ’megvil�gosod�sk�nt’ vagy ’H�lak�nt’ tapasztalja meg, vagy egy Bizonyoss�g [ak�r megingathatatlans�g] form�j�ban Jelez.

 

            Az els� meg�rt�seim az �rz�shez kapcsol�d�an [20200908 (29.r.) 20. pont – el�rhet� ITT]:

          „…A ’szenved�ly’ a jelenlegi meg�rt�sem szerint a YOS�GON bel�l [eredend�en?] megform�lt (?) olyan ’bels� jelz�’, amely (a mai fogalmak szerint) mutatja az �let Ir�nyban-tartotts�g�t.

        Kor�bbi �r�sokban eml�tettem, hogy a F�LD-Vil�g�ban az �RZ�ST form�lta meg ebb�l a c�lb�l a F�LDANYA.

20200806 [12.r.] 18. pont – el�rhet� ITT:

           „… (a F�LDANYA) ’megc�lozva’ az �nAzonoss�gban val� teljes TUDATOSOD�ST, egy ’teljesen �n�ll� �rz�kel(tet)�si m�dot’, az ’�RZ�ST’ fejlesztette ki / �p�tette fel, �s az ezen jelleg�ben csakis a F�LD�N el�fordul� ’vezet� / meger�s�t�’ �rz�keltet�si m�don [az ’�rz�sen’] �t ny�jt … seg�ts�get / Bels�-Vezet�st az itt �l�knek abban, hogy az �nAzonoss�gukat �s a maguk v�lasztotta teremt�si utat �s ir�nyt [lehet�s�g szerint f�jdalmak �rz�kel�s�t�l mentesen is] Megtarthass�k.

       (…) Az ’�rz�s” a F�LD legt�bb T�RS-Vil�g�ban is ’megl�v�’ / megtapasztal�sra megnyithat� Er� vagy Min�s�g, azonban a F�LD legt�bb T�RS-Vil�g�ban az ’�rz�snek’ nem pontosan ugyanaz a feladata / szerepe, mint a F�LDI ’�rz�snek’.

       A F�LD legt�bb T�RS-Vil�g�ban az ’�rz�sek’ k�zvetlen�l k�l�nf�le kapcsol�d�si helyzeteket �s egy�ttm�k�d�si lehet�s�geket jeleznek / jelen�tenek meg [�rint�legesen ez a jelleg a F�LDI ’�rz�sben’ is megjelenhet]. M�sik Vil�gokban az ’�rz�sek’ (t�bbf�le is lehet) k�l�nf�le k�zvetlen kommunik�ci�s / �nkifejez�si eszk�z�k �s m�dok is lehetnek. Az ’�rz�sen’ kereszt�l megnyilv�nulhatnak (�s megny�lhatnak) k�l�nf�le �sszetartoz�sok vagy �pp elk�l�n�l�sek, de az a fajta Term�szetes �s Hat�rozott �s Pontos �nAzonoss�g Megjelen�t�s, ami a F�LDI teremt�k ’�rz�s�ben’ van, ilyen form�ban a legt�bb T�RS-Vil�gban nem tapasztalhat� meg / nem ismerhet� meg.

 

          Az �RZ�S teh�t a F�LD�N … [mint az �rz�kel�s egy k�l�nleges(EBB) m�dja] az �nAzonoss�g �s �nVal� �rz�kel�s�ben �s Felismer�s�ben, valamint a v�lasztott �s elind�tott Teremt�si Ir�ny/�t �rz�kel�s�ben �s Felismer�s�ben �s Meg�rt�s�ben [�s �gy Megtart�s�ban] van a F�LD teremt�inek a seg�ts�g�re.

         Amikor egy �letre-Befogadott teremt� a F�LD�N [�sszecsend�l�sre alapul�an] elind�t egy Teremt�si Utat, abban minden esetben egy [Kiteljesed�] �n�p�l�st �l meg. Az �n�p�t�snek mindig vannak olyan szakaszai, amikor a teremt� k�l�nf�le t�rsas kapcsol�d�sokon �s m�s egy�tthat�sokon [’�rint�seken’] kereszt�l szerez ismereteket, �s ezeket a t�rsas megtapasztal�sokat mindig k�veti egy �ltal�ban ink�bb ’befel� fordul�’ [�rt�kel�, Fontolgat�] teremt�si szakasz.

       Az �n�p�t�s befel� fordul� [�rlel�, �rt�kel�] �let-szakasz�ban a teremt� �ltal�ban elv�gzi azt az ’egybevet�st’ [~ Ellen�rz�st / �nellen�rz�st] is, hogy az addig meg�lt megtapasztal�s mennyiben azonos a kor�bbi V�laszt�saival, vagy �pp mennyiben t�r el az �nMaga sz�m�ra v�lasztott teremt�si ir�nyt�l.

       Amennyiben jelent�sebb EL-T�r�st �rz�kel / ismer fel a teremt� [vagy ak�r a F�LDANYA], �s a kor�bban T�RV�NYESEN [= �sszecsend�l�ssel] elind�tott Teremt�si Ir�ny�t nem k�v�nja a teremt� Lez�rni �s azt az „elt�r�snek” megfelel� ir�nyba [vagy m�s �ltala T�RV�NYESEN Megnyithat� Ir�nyba] megv�ltoztatni, akkor a F�LDANYA az ’�rz�sen’ kereszt�l JELZI az elt�r�l�se „ir�ny�t, ar�ny�t �s m�rt�k�t, jelleg�t”, hogy a teremt� a lehet� leghamarabb megtehesse az �nMaga �ltal v�lasztott Teremt�si �tj�ra / Ir�ny�ba / Meghat�roz�ihoz visszavezet� l�p�seit.

 

R�viden szeretn�m �sszefoglalni az ’�rz�s’ �s ’�rzelmek’ f�bb jellemz�it a F�LD�N.

Az �RZ�S

egy [’k�l�nleges’ (jelleg�) / Meger�s�t�, Ir�nyban-Tart�si-C�l�] �rz�kel�si m�d a F�LD�N,

amely az abban val� TUDATOSOD�SBAN seg�t �s vezet,

hogy a teremt� �nAzonoss�g�t / Teljess�g�t „vesz�lyezteti-e” valamilyen saj�tos helyzet / k�r�lm�ny,

�s hogy abban a Teremt�si Ir�nyban halad-e,

amelyet �nMaga sz�m�ra [�sszecsend�l�sre alapul�an (= Szabadon)] Megnyitott.

 

      Az �RZELMEK a F�LD�N az �nkifejez�s / �nMegnyilv�n�t�s [�gy a ’kommunik�ci�’] egy olyan TELJESEN EGYEDI form�ja / m�dja, amelyben a teremt� Megnyilv�nult L�ny�nek a Saj�t-Val�j�hoz �s a vele Kapcsol�d�sba ker�lt Min�s�gekhez val� viszonyul�sa / �t�lete / tudatoss�ga mutatja meg mag�t. Az ’�rzelmek’ teh�t egy (meg�rt�st seg�t�) �nkifejez�si m�d �s �gy egy eszk�z a teremt� sz�m�ra a F�LD�N. Fontos alapja �s eszk�ze annak, hogy a teremt� �nMag�t �s k�rnyezet�t teljesebben megismerhesse. Emellett az �rzelmeknek nagyon fontos M�r� �s Jelz� feladata is van. [�rzelmekhez kapcsol�d� �jabb Meg�rt�sek: (1093.r.) 305. pont (3) – el�rhet� ITT (k�s�bb ide-id�zem).]

       Az „id�”-szakaszban az ’�rz�s’ �s ’�rzelmek’ sok tekintetben torzultak, n�ha �sszemos�dtak --- annak megfelel�en, ahogyan az �nAzonoss�g / �nVal� �s a Term�szetes Teremt�si Utak Felismerhetetlenn� v�ltak. [Az �nVal� kifejez�st a VIL�GBELI Jelenl�t sor�n haszn�ltuk, nagyj�b�l a ’Megform�lt-Val�’ kifejez�snek felelt meg.]

      Az �RZELMEK ’sok-sz�n�ek’ [�s Teljesen-Egyediek!], ahogyan az �nkifejez�s / �nMegnyilv�n�t�s (megismer�s) is nagyon sok-sz�n� lehet. Vannak olyan �rzelmek, amelyek le�rhat�ak ’�ltal�nos jellemz�kkel’ (sokan hasonl� min�s�gben �lik / nyilv�n�tj�k meg ezeket), de val�j�ban az �rzelmek ’teljesen egyediek’, ahogyan minden �l� �s minden egyes megtapasztal�s is ’egyedi’.

        Az �RZ�S [mivel nem �nkifejez�s, hanem egy Bels�-M�rt�k �s annak Megnyilv�nul�sa], nem „sz�nes”, hanem ’VAN’ – b�r term�szetesen a teremt�k az �rz�st mag�t is egyedien �rz�kelik. Az �rz�sben egy bels� bizonyoss�g vagy tud�s (n�ha annak hi�nya) ’van’, mivel minden teremt� ’pontosan’ csak �nMaga ismeri az �nMaga sz�m�ra v�lasztott Teremt�si Utat �s Ir�nyt, �s �gy csakis �nMaga k�pes ’�rezni(�rz�kelni)’ azokat a seg�t� / vezet� Jelz�seket, amik az �nAzonoss�g�t �s a v�lasztott Teremt�si Ir�ny�t �rint�en �t mag�t MEGER�S�TIK…”

 

       Ahogyan ezt a kor�bbi �r�s-r�szt ide-id�ztem, az jutott eszembe, hogy tal�n arr�l folyt EGYZETET�S a F�LDANYA �s a YO k�z�tt, hogy a F�LD K�z�ss�g�n bel�l tov�bbra is az �RZ�S maradjon-e az a Bels� �rz�kel�s �s (�n)M�r�, amelyben a Sorsunk Ir�nyban-Tartotts�ga, �s �gy a ’szenved�ly’ majd k�zvetlen�l �rz�kelhet� / Megnyilv�nul / Jelez.

     Jelenlegi meg�rt�sem szerint az �RZ�S v�ltozatlanul (v�ltozatlan form�ban) megtartott marad a YOS�GBAN megform�l�d� [Meg�jul�] anyagi-test�nkben, mivel benn�nk ehhez ker�lt ber�gz�t�sre az �N-AZONOSS�G / Ered�-�n-Jelleg. A Teljess�get jelz� ’szenved�ly’ az anyagi-test�nkben az �RZ�SHEZ kapcsol�dik majd [neh�z ezt szavakk� form�lni].

     Az �rzelmeink valamelyest megv�ltoznak majd, ezek [egy r�sz�kben?] jelent�sen ’k�zelebb’ ker�lnek a YOS�G t�bbi K�z�ss�g�ben �ltal�nosan megnyilv�nul� �rzelmi megnyilv�nul�sokhoz. [Az �rzelmi megnyilv�nul�sok a YOS�G Birodalm�ban ’sokkal sz�nesebbek’, mint a VIL�GBAN.] A F�LD K�z�ss�g�re kiterjed�en azt nagyon fontos meg�rteni, hogy az �rzelem egyr�szt egy (meg�rt�st seg�t�) kommunik�ci�s �s �nkifejez�si forma, m�sr�szt nagyon fontos Jelz� (harmoni�t jelz�) szerepe is van.

     Hab�r l�tsz�lag sok teremt� ’megtanulja’ nagyban hasonl� m�don ’kommunik�lni’ / kifejezni az �rzelmeit, minden �rzelmi megnyilv�nul�s teljesen egyedi nem csup�n egy-egy teremt�ben, hanem egy teremt�ben is minden egyes �rzelmi megnyilv�nul�s teljesen egyedi. A F�LDANYA teh�t nem tan�tja meg (vagy nem v�rja el), hogy a teremt�k a megtapasztal�saikat „egy meghat�rozott s�ma vagy minta alapj�n fejezz�k ki”. Ebb�l ered az, hogy a F�LDANYA nagy szabads�got ad az �nKifejez�s megform�l�s�ra… val�j�ban az egyetlen ’korl�t’ ehhez [a V�lasztott Megtapasztal�si Ir�ny mellett] a TISZTELET Alap-�rt�keinek a marad�ktalan betart�sa [ezzel ne �rtson m�snak, ne rontsa Az-�let / A-T�R megl�v� �llapot�t, �sszecsend�l�s n�lk�l ne �rintsen meg m�st / ne avatkozzon m�s sors�ba stb].

      Az eddigi meg�rt�sem szerint az, hogy egyes (?)  �rzelmi megnyilv�nul�sainkban ’k�zelebb’ ker�l�nk majd a YOS�G t�bbi K�z�ss�g�ben �ltal�nosan ismert megnyilv�nul�shoz, a sz�munkra val�sz�n�leg azt jelenti, hogy n�h�ny �jabb (eddig nem ismert, eddig nem haszn�lt) �rzelmi megnyilv�nul�s is megny�lik majd a sz�munkra. Ezek Az-Elk�vetkez�ben [tal�n az EGYEZTET�SEK sor�n] egyszer�bb� tehetik majd a kommunik�ci�t a m�s K�z�ss�gekhez tartoz� teremt�kkel…

 

      A ’szenved�lyhez’ kapcsol�d� (�jabb) Meg�rt�seket seg�theti az, ha felid�zz�k magunkban p�ld�ul a Szeretethez kapcsol�d� eddigi Meg�rt�seket.

      Sokan vannak m�g ma is, akik a Szeretetet egy �rzelemmel azonos�tj�k, az egyik �rzelmi megnyilv�nul�suknak tekintik. A Tudatosod� teremt�k m�r Felismerik �s Meg�rtik, hogy a Szeretet A-L�tez�s / Az-�let egy V�laszthat� Megnyilv�nul�sa, amely minden pillanatban megtapasztalhat� / minden megnyilv�nul�st �that� lehet. A Szeretet az egyik ismert olyan ’�t’ vagy ’er�’, amely alapja lehet a teremt�k harmonikus egym�shoz K�zeled�s�nek (�s a kiteljesed� Megismer�snek �s �nMegismer�snek)…

      A ’szenved�ly’ sem csup�n egy �rzelem vagy egy ’felfokozott / intenz�v megtapasztal�s’. Sokf�le m�lyebb [V�LASZTOTT!] Megnyilv�nul�si form�ja lehets�ges… sok ’r�sz�t’ ’�n�ll�an’ is megtapasztalhatjuk / megismerhetj�k… �s ezek ’egy�tt’ vezethetnek az egyre teljesebb Meg�rt�s�hez [~ Fel�p�t�s�hez, megtapasztal�s�hoz]…”

 

 

2023.12.02.

            Visszakanyarodva a ma m�g sz�momra megnevezhetetlen F�LDANYAI GONDOSKOD�SHOZ.

            Az eddigi Tapasztalataim alapj�n most is azt gondolom, hogy hamarosan [amint egyre t�bbet Meg�rtek �s Meg�rzek err�l a r�gebben Megform�lt F�LDANYAI GONDOSKOD�SR�L] ’�nmagam sz�m�ra’ k�pes leszek ’megnevezni’.

            Min�l teljesebben Meg�rtem a L�nyeget-C�lt-�rtelmet [= mag�t az ALAP-HARMONI�T], majd pedig k�s�bb azt [ak�r m�r Tapasztalatok alapj�n], hogy t�nylegesen milyen GONDOSKOD�SK�NT nyilv�nul ez meg, a ’bennem-magamban’ [= a Saj�t Tapasztalataimb�l] Fel�p�lt Meg�rt�sek [ak�r k�pek / fogalmak / harmoni�k] seg�ts�g�vel ’megtal�lom azt a pontosan megfelel� megnevez�st’, ahogyan ezt az Ir�nyt �nmagam sz�m�ra megnevezem.

            N�h�ny [ma hajnalban �rz�kelt] bels� k�p alapj�n kezdtem neki ennek a mai �r�snak. Ezekb�l azt �rtettem meg, hogy ’nem sokkal ezel�ttig’ NAGYON ER�SEN TAKARTA / �VTA ezt a GONDOSKOD�S�T a F�LDANYA [nem csak az ALAPJ�T, hanem a Megnyilv�nul�s Lehet�s�geit is].

       Egy hom�lyos jelleg� [= ER�SEBB TAKAR�SBAN l�v�] ’�p�letben’ j�rtam, n�hol a t�rsaimmal egy�tt, n�ha egyed�l (elv�lva t�l�k). „Nem t�nt fel semmi” az �p�letben vagy a folyos�kon / j�ratokban, �s csak sok�ra ’jelzett’ bennem �rz�sk�nt [majd r�szleges meg�rt�sk�nt], hogy ’itt’ valamit NAGYON �VOTT a F�LDANYA. ’Belesimult’ az �p�letbe / j�ratokba ’valami’, ami csak ritk�n �s nagyon fontos okb�l ’mozdult meg’ �s ’v�lt �rz�kelhet�v�’. Amikor ’megmozdult’, akkor is [amennyire az lehets�ges volt, amennyire az Sz�ks�ges volt] ’pr�b�lt l�thatatlan maradni’ [„nem hivalkodott, nem csinnadratt�zott, nem keltett felt�n�st, nem v�rt a seg�ts�g��rt h�l�t vagy k�sz�netet”].

       Amikor [a k�pben] ’megmozdult’ [�s ebb�l ered�en ’halv�nyan �rz�keltem’], nagyon gyorsan visszatal�ltam a t�rsaimhoz [vagy gyorsan eljutottam oda, ahov� elindultam]. Val�sz�n�leg Meg�vott att�l is, hogy „tov�bbhaladjak olyan ir�nyban, amely nem visz k�zelebb a c�ljaimhoz” [vagyis amelyek „besz�k�ten�k” vagy „megsz�ntet(het)n�k” a Szabads�gomat].

 

[2023.12.03. (reggel): Amikor most �jra olvastam ezeket a tegnap le�rt mondatokat, egy olyan ’�rz�s’ jelzett ’halv�nyan’, hogy ’k�zvetlen�l’ (?) a  SZABADS�GOT (?) �vta ezzel a GONDOSKOD�S�VAL a F�LDANYA. Az egyik kor�bbi �r�s-r�szben eml�tettem, hogy a F�LD K�z�ss�g�ben a SZABADS�G Meg�rt�se �s Fel�p�t�se / Megtapasztal�sa volt / van a MEGTAPASZTAL�S (F�LDANYA �ltal V�lasztott) F� Ir�nya. Az �r�s v�g�re ide-id�zem ezt a kor�bbi �r�s-r�szt (tal�n seg�t Felismerni a ma m�g megnevezhetetlen GONDOSKOD�ST).]

[2023.12.03. (este): ’Ameddig rejtve �vta’ a ’z�szl�s-haj�t’ a F�LDANYA, egy k�b�l �p�lt �p�letnek / mozdulatlannak �rz�keltem (a ’helyzet�t / jelleg�t’).

      Felt�telezem, hogy a ma m�r ’z�szl�s-haj�’ k�p�ben �s n�vvel �rz�kelt jellege azt jelzi, hogy a F�LDANYA ezt a GONDOSKOD�S�T Beillesztette a t�bbi megl�v� GONDOSKOD�SA k�z�, �s ’m�r indul�sra k�szen �ll’. Tal�n m�g csak a ’z�szl�’ ’mozog’, a ’haj�’ pedig az ’elindul�s�ra’ [~ ’munk�ba-�ll�s�ra’] k�sz�l / illeszkedik… 

          N�ha olyan �rzet is jelzett, hogy a ’z�szl�’ (?) val�j�ban ’kett� sz�rny a haj� kett� oldal�n’ (?)… �rzetre ilyenkor egy olyan biztons�got ad� ’f�szek’ vagy ’v�d�-t�r’, amely ’hasonl� egy mad�rhoz’. Kor�bbi �r�sokban eml�tettem, hogy amikor a F�LDANYA a „kiszakad�st" k�vet�en m�r elkezdte �jj��p�teni az �let�t, [mint a ’csal�dj�t’ vagy ’otthon�t’] mindig a ’madarat’ kereste… R�szleges meg�rt�sem szerint a ’mad�r’ nem csak az ’otthont’ ’jelentette’ a F�LDANYA sz�m�ra, hanem a  ’Szabads�got’ is [> azt a F� Ir�nyt, amelynek a Megtapasztal�s�t V�lasztotta].

       Ha val�ban ’k�zvetlen�l’ (!) a SZABADS�GOT is �VJA ez a ’z�szl�s-haj�’, rem�lem, hogy amikor �jra elkezdi megnyilv�n�tani ezt a GONDOSKOD�S�T a F�LDANYA, az mindannyiunk sz�m�ra �rz�kelhet�v� v�lhat abban is, hogy a Szabads�gunkat visszavessz�k magunkhoz…]

 

R�szlet a [748.r.] 213. pontb�l (el�rhet� ITT):

 „Magyarorsz�g egy olyan kalitka, amelyb�l egyszer m�g egy gy�ny�r� mad�r fog kirep�lni. Sok szenved�s v�r m�g r�juk, de eg�sz Eur�p�ban p�ratlan dics�s�gben lesz r�sz�k. Irigylem a magyarokat, mert �ltaluk nagy boldogs�g �rad majd az emberi�s�gre. Kev�s nemzetnek van olyan nagyhatalm� �rangyala, mint a magyaroknak, �s bizony helyes lenne er�sebben k�rni�k hathat�s oltalm�t orsz�gukra!” (Lejegyezte Pio atya)

[Szem�lyes megl�t�som az, hogy az ’�rangyal’ kifejez�s val�di �rtelme tal�n ink�bb a ’NagyBoldogasszony’, illetve a Sz�zanya.]

 

Az �r�s folytat�dik az 1257. r�szben, el�rhet� ITT