A Rendezések ’ELSŐ’ [IRGALMI Alapú] Szakasza olyan szakasz,
amikor a teremtők a leggyakrabban még nem képesek Tudatosan (tevékenyen) résztvenni az Életük Rendezésében.
Szinte kivétel nélkül még valamilyen ► SÚLYOSABB EL-Változás „akadályozza” ebben őket
[vagyis van még valamilyen tényleges Tér-Vesztettség berögzülve a ’Személyes’ terükben].
Sokakban „olyan állapotú” a ► Bizalom,
amely nem képes még ’egyenes / közvetlen belső utat megtartani’ az Életet-GONDOZÓ és a teremtő meglévő Személyes-Tere között.
„Hiányzik” még olyan ► Tudás [Tudatosság, Ön-Tudatosság, Ön-Ismeret],
amely elhagyhatatlan alapja annak,
hogy a teremtő képes legyen Szándékot Megformálni
[= Felelősség-teljes Választást meghozni].
Azt a megértést segítő képet használom, hogy
ameddig még VAN tényleges Tér-Vesztettség egy teremtőben
és/vagy ténylegesen „hiányzik” még az a Tudás / Tudatosság,
amely képessé teszi a teremtőt egy Felelősség-teljes Választás (Szándék) Megformálására,
addig „egy gödörben van”
[az ’Alap-Szint’ ALATT van] a teremtő.
Az ► ’Alap-Szint’ ALATTI ’jelenlét’ azt jelenti,
hogy ez a teremtő nem képes még az ÉLET-TÉRBEN az ► Önálló Megnyilvánulásra,
hiányoznak belőle még olyan élet-alap-részek,
amelyek lehetővé tehetnék a számára a [felelősség-teljes] Tér-Használatot és a Társakhoz-Közeledést,
az Érintés és/vagy Gondoskodás megtapasztalását.
Ahogyan az Életet-GONDOZÓ
[az EL-Változás OK-FORRÁSÁHOZ illeszkedő REND-TÉTELLEL]
megszünteti a Tér-Vesztettséget az Élet-Alapban,
és ahogyan ’Épül’ [Újjá-Épül] a teremtőben mindaz a Saját Tapasztalat és Tudás,
amely képessé teszi majd őt a Felelősség-teljes Választások / Szándékok megformálására,
ez a „gödör” egyre ’fogy’, egyre kisebb lesz.
Tapasztalat itt a FÖLDANYA Közösségében az,
hogy mindaddig, ameddig még VAN „hiány” [Tér-Vesztettség]
[és „hiányok” vannak az ’Alap-Tudásban’],
habár ► CSÖKKEN a hiány
[egyre kisebb lesz a „gödör”],
az érintett teremtő számára
nagyon kevéssé [szinte egyáltalán nem] Érzékelhető az Élete Jobbulása.
Habár ténylegesen folyamatban van az Élet-Alapok Életet-GONDOZÓ általi TELJES-Rendezése
[és így a Tér-Vesztettségek megszüntetése is folyamatos],
a ténylegesen meglévő „hiány” azonban
AKADÁLYOZZA a teremtőt
azoknak az Áramlásoknak az Újjá-Építésében és működtetésében,
amelyek Felépítése és tényleges működtetése
majd csak a „gödör” teljes megszüntetését
[= az ’Alap-Szintre’ való Berögzülést] követően lehetséges.
Valóban arról van szó a Rendezések ELSŐ [IRGALMI Alapú] Szakaszában,
hogy egy olyan NAGYON ERŐSEN VÉDŐ ÉLET-TÉR-Részben
[és Személyessé Megformált Védelmi-Térben (’biztonságos burokban’)]
Szükséges ezeket a teremtőket a „hiány” meglétének tartamában BERÖGZÍTENI,
amely képes a számukra OLYAN Biztonság-érzetet adni
és OLYAN ’Irányulást Adni’ / OLYAN ’Irányban megtartani’,
amelyben a lehető legkevésbé Érzékelik [fájdalomként] a teremtők azt,
hogy „elérhetetlenek” a számukra
az ÉLET-TÉRNEK azok a részei és Áramlásai,
amelyekhez csak azon teremtőknek lehet Közvetlen Hozzáférése,
akiknek az Élet-Alapjai már TELJESEN Rendezettek.
Amikor a „gödörben”
[akár ► az Alapozó Élet-Építésen éppen végighaladó teremtőben]
még csak egyre kisebbé válik, de még nem szűnt meg a „hiány” teljesen,
LASSÚNAK [~ „jobbulást nem eredményezőnek”] Érzékelheti ezt a Rendező-Szakaszt az érintett teremtő.
Nem lehet „siettetni”
a Jelenlét ’Megalapozását’
[ebben a Bizalom újbóli felépítését],
és nem lehet „siettetni” az Életet-GONDOZÓ [a FÖLDANYA] és a teremtő Anyagi-Testi Jelenléte közötti Belső Összekapcsolódás újbóli Felépítését és működövé válását sem.
Nem „sürgethető” abban a teremtő,
hogy ELFOGADÓ és BEFOGADÓ legyen,
és nem „sürgethető” abban az irányban sem, hogy kezdjen el mások felé ’Közeledni’.
A Rendezés ELSŐ Szakaszában járó teremtők [Speciális / Kímélő] Gondozása
[az ő Élet-Építésük segítése]
’nagyon nagy odafigyelést’
és ’nagy türelmet’ igényel.
A Gondoskodásban résztvevő MAG a leggyakrabban Érzékeli a még nehezebb helyzetben lévő teremtő Javulást eredményező Változásait
[az Élet-Alapjai Épülését és Megerősödését],
maga a nehéz helyzetben lévő teremtő
a leggyakrabban azonban még nem Érzékeli közvetlenül az Élete Jobbulását.
Mint említettem, ennek a leggyakrabban az az oka,
hogy mindaddig, ameddig VAN a „gödör” [akár csak egy kis maradvány formájában],
a teremtő számára még ELÉRHETETLENEK az ÉLET-TÉRNEK AZOK a TÉR-Részei és Áramlásai,
amelyekhez csak a Teljesen-Rendezett Élet-Alapról nyílhat Közvetlen Hozzáférés.
Megértést segítő kép: a „gödörben” lévő [éppen az Élet-Alapjait újjá-építő] teremtő helyzetét elképzelhetjük úgy, mint aki ténylegesen a föld felszíne alatt egy pincében van.
A Speciális és Kímélő Gondoskodások hatására [az épülő Tudatosság és Bizalom eredményeképpen] egyre közelebb kerül ez a teremtő a felszínhez [és egy a felszínen berögzített ajtóhoz]. Amíg nem jut el a felszínig a teremtő, számára csak ez a pince-rész érhető el / ismerhető meg az ÉLET-TÉRBŐL, azaz nem képes az ÉLET-TÉR többi részéhez hozzákapcsolódni, így nem képes más társakhoz közelebb kerülni sem.
Amikor eljut a felszínig és képessé válik kinyitni az ajtót, ’akkor tágul ki számára a Tér’ [és a Jelenlét lehetősége az ÉLET-TÉRBEN]… akkortól kezdve van már Berögzülve (!) a ’Személyes’ terében minden olyan Élet-Alap és Alap-Tudás, amely a számára utat nyit a társakhoz közeledéshez és az ÉLET-TÉR használatához.
Ameddig a „gödörben” volt a teremtő [és az ÉLET-TÉRNEK csak egy egészen kicsi és szűk (VÉDETTEBB) TÉR-Részét ismerhette meg és használhatta], habár napról napra ’erősödött’ a Jelenléte, kevéssé Érzékelte az Élete Változását / Javulását / Rendeződését abból eredően, hogy ’még nem kapcsolódhatott hozzá’ az ÉLET-TÉR többi részéhez.
Hasonló az ► Élet-Alapját újjá-építő / Rendező teremtő helyzete a megszületésére készülő magzat helyzetéhez: egy VÉDETTEBB [és a zavaró hatásokat a lehető legteljesebben kizáró] Tér-részben ÉPÍTI a Jelenléte azon Alapjait (!), amelyek lehetővé teszik a számára a megszületését követően az ÉLET-TÉR többi részéhez való hozzákapcsolódást, és az ÉLET-TÉRBEN meglévő Áramlásokhoz való hozzákapcsolódást [az ► Önálló (!) Jelenlétet]. Ha „azelőtt” „születne meg” a magzat, hogy minden fontos alapot teljessé épített volna fel, a megszületése [= az ajtón kilépése] után nem lenne képes életben maradni [nem tud az ÉLET-TÉR Áramlásaihoz hozzákapcsolódni, így nem képes a Gondoskodásokat Befogadni].
Majd a Tapasztalatok alapján érthetjük meg egyre teljesebben azt,
hogyan
[milyen Közvetlen GONDOSKODÁSOKKAL,
milyen Gondoskodási-Helyzetek Megformálásával,
milyen Tér-Formák / Áramlások / Védelmi-Terek használatával]
tehető könnyebbé / Elfogadhatóbbá
a „gödröt” megszüntető Rendező-Szakasz.
Az eddigi Tapasztalatok szerint
a Rendező-folyamatok tényleges JAVULÁST eredményező jellegét
azok a teremtők képesek már közvetlen úton önmaguk is Érzékelni és Felismerni / Megérteni,
akiknek az Élet-Alapját az Életet-GONDOZÓK már maradéktalanul Rendezték
[vagyis a tényleges Tér-Vesztettség megszüntetésre került a teremtő ’Személyes’ tereiben],
és akikben ’Alapjaiban’ Felépült mindaz a Tudás és az a Tudatosság
[> egy alap-állapotban a Bizalom],
amely lehetővé teszi azt,
hogy a teremtő az Élete / Jelenléte legfontosabb MEGHATÁROZÓIBAN
[egy rövidebb tartamon belül] teljesen Tudatossá váljon.
Ekkortól [amikor megszűnt a „gödör”] ’fokozatosan kitágul a Jelenlét és a TÉR’,
és a teremtő egyre nagyobb ÖNÁLLÓSÁGGAL [és akár Szabadsággal] ismerheti meg
Önmagát
és az ÉLET-TÉRBEN számára Megtapasztalható Lehetőségeket.
Sem a még „gödörben” lévő teremtőt,
sem a „hiánnyal már nem küszködő” teremtőt
NEM SÜRGETHETI az Élet-Építésében
sem a FÖLDANYA,
sem pedig a KÜLÖNLEGES / SPECIÁLIS / KÍMÉLŐ GONDOSKODÁSOK során valamilyen Gondoskodást végző MAG vagy Különleges Gondoskodásra már képes teremtő.
A „gödörben” lévő [= a Rendezés ELSŐ Szakaszába Berögzített] teremtők Közvetlen Gondozása
azért igényel ’nagyon nagy odafigyelést’
[és azért szükséges ezen Gondoskodásokhoz ’nagyobb türelem’],
mert a már FOLYAMATBAN LÉVŐ [= ténylegesen megnyilvánuló] Rendezések
JOBBÍTÓ hatását / eredményét
közvetlenül nem képes Érzékelni a nehéz helyzetben lévő teremtő.
Nagy odafigyelést igényel
azoknak a GONDOSKODÁSOKNAK a ’kiválasztása’ / ’megtervezése’ és megnyilvánítása,
amelyek ’könnyebbé’ és ’elviselhetőbbé’,
Befogadhatóvá / Elfogadhatóvá tehetik
az ezen GONDOSKODÁSOKON való ’végighaladást’,
és ha az lehetséges,
akkor olyan módon is Irányban-Tartják a teremtő Jelenlétét,
amely folyamatosan erősíti a Biztonság-érzetet és Bizalmat,
és ’vezethet’ abban az irányban, amelyben
[a Saját Harmoniájához való közeledése során]
újra megtalálhatja az ’örömet’ és ’szenvedélyt’ a teremtő.