|
ÍRÁSAIM |
|
| |
"ELEGET KÍVÁNOK NEKED!"
"Elegendő napsütést kívánok számodra, hogy jókedved legyen, bármilyen szürkének is tűnnek napjaid.
Elegendő esőt kívánok neked, hogy még jobban megbecsüld a napot.
Elegendő boldogságot kívánok neked, hogy szellemed élő és örökké tartó legyen.
Elegendő fájdalmat kívánok neked, hogy még az élet legkisebb örömei is nagyobbnak tűnjenek.
Elegendő nyereséget kívánok neked, hogy vágyaidat kielégítse.
Elegendő veszteséget kívánok neked, hogy még jobban megbecsüld mindazt, amid van.
Elegendő köszöntést kívánok neked, hogy felkészítsen a végső búcsúra." (Folytatás ITT)
|
Sík Sándor - Ember
"Embernek lenni!
Csak embernek, semmi egyébnek,
De annak egésznek, épnek,
Föld-szülte földnek
És Isten-lehelte szépnek."
|
|
Hímeztem: |
|
| |
2011.0728 – Szemelvények – Önkifejezés III.:
Nagyon fontos, hogy azokban a helyzetekben,
amelyekben „mások támogatójává vagy segítőjévé” válunk,
TELJESEN ŐSZINTÉK, IGAZAK legyünk.
A „segítő szándék” „tiszta” legyen,
vagyis tisztán SZERETETBŐL legyen jelen (’se több se kevesebb’),
magunkat a „yobbítás” és önzetlen segítségadás szándéka vezesse
[ne kívánjuk a másikat ’befolyásolni’ vagy ’vezetni’, ne ’értékeljük’ vagy ítéljük meg stb].
Ha „hívást” érzünk egy helyzetbe, amelyben segítően nyilvánul(hat)nánk meg,
akkor „teljes figyelemmel” [teljes odafigyeléssel] forduljunk a „helyzet” és a helyzetben „jelenlévők” felé is.
Legyünk „nyitottak”, hogy megérthessük azt, amit a helyzet mutat –
és ezáltal is azt tudjuk nyújtani,
ami az adott helyzetben „tőlünk telhetően is a leg-yobb”
és az „érintett számára is legmegfelelőbb”.
Fontos, hogy IGAZAK legyünk teljes egészében:
ne találjunk ki valótlan, általunk meg nem élt ’példákat’, mert már ez is ’ferdítés’.
Olyat mondjunk és tegyünk, amit mi VALÓBAN megtapasztaltunk,
és ami ezáltal a ’magunk tapasztalata/tudása’
[’erre tudunk Építeni, ebből tudunk biztonsággal Építkezni/Építeni’].
Ne „szépítsünk”, és közben ne legyünk bántóak sem
(ugyanis a ’bántás’ érzékelésekor bezárul vagy beszűkül a „szív”, és így legtöbbször nem tud célt érni a segítség).
|
"Egy szó is lehet locsogás, s ezer oldal maga a tömörség.”
(Abody Béla)
„A madarak nyelve nagyon régen kialakult, és más, ősi beszédmódokhoz hasonlóan tömör, kihagyásos beszéd: keveset mondanak, de ezzel sokat fejeznek ki és sokat megértenek belőle.”
(Gilbert White)
|
|
|
|
|
|
ÍRÁSOK 2020 szeptember 8 (66) 1288-1307 |
|
20200908 - Formálódó ÚJ MEGTARTÓI-GONDOSKODÁSOKRÓL (1304.r.)
20200908 [1279.r.] 343. pont (elérhető ITT):
„…A ’gyógyításukat’
[a „dacos”, akár „nárcisztikus” (► SÚLYOSABBAN Teret-Vesztett) teremtők esetén]
azzal kell kezdeni, hogy
(szoros felügyelet mellett, és a lehetséges szabadságot is megadva,
minden lehetséges zavaró vagy elbizonytalanító helyzettől őket távol-tartva)
az ’Alapjaik’ újjá-építésén végig kell vezetni őket.
Megértést segítő képpel ez a gyógyítás lehet olyan, hogy újra fel kell építeni az ÖNÁLLÓ Megnyilvánuláshoz (mozgáshoz) szükséges Alapokat (például a ’mozgásra képes és megfelelően erős lábakat’), majd újra meg kell tanulni ezek használatát (ennek részeként azt, hogyan és mikor lehet a társakhoz KÖZELEBB húzódni, milyen Feltételekkel lehetséges a Közeledések megkezdése, milyen Szabályai / Feltételei vannak a Közeli-Összekapcsolódások megformálásának és működtetésének stb).
A SÚLYOSABB Tér-Vesztettséget megtapasztalt teremtőkben
általában sajnos a Bizalom is jelentősebben megsérülhetett.
Fontos lépés [a Rendezés ezen ELSŐ szakaszában]
a Bizalom felépítésének elősegítése
(sürgetés és kényszer nélkül).
Ez eddig a nehezebb gyógyítási feladatok közé tartozott.
Feltételezem, hogy
ha a SÚLYOSABB sérüléseikből való gyógyulásukat megkezdő teremtőkben
van
(korábbi tapasztalaton alapulóan)
’valamilyen bizalom’ egyes társaik felé irányulóan,
ők valahogyan majd segíthetik őket az ’Alapok újjá-építésében’...
de az Élet-Alapjaikban is SÚLYOSABBAN sérült (jelentősebb Tér-Vesztést is megtapasztalt) teremtők
már csak akkor kerülnek egymáshoz újra közelebb,
ha a TÉR biztonságos lesz
(nem teszi lehetővé a jogosulatlan megérintést vagy sérülés-okozást).
A képben ’egy helyiségben’ érzékeltem [egymástól még kissé távolabb berögzülve] ’egy család’ több tagját. Lehet ennek olyan jelentése, hogy
a FÖLDANYA
az Élet-Alapjaik Újjá-Építésébe / Teljes-Rendezésébe belekezdő
(akár Alapozó Élet-Építésen végighaladó) teremtők esetében is
figyelemmel van arra,
hogy egymáshoz KÖZEL maradhassanak azok,
akikben egyes társak közelsége Biztonság-érzetet ad,
és képes lehet ’Megerősíteni’ a Bizalmat…”
"...akikben ma már nincsenek SÚLYOSABB EL-Változások
[és nem túlzottan fáradtak, nem túlzottan erő-vesztettek],
azok akár ’gyorsan’
[nagyobb nehézségek nélkül, a Közeli-Társaik segítsége / védelme mellett]
’néhány nagy lépést’ is megtehettek ’könnyedén’.
Fontos, hogy akik így ’néhány nagyobb lépést gyorsabban is képesek voltak megtenni’,
azt azért tehették meg,
mert erre megfelelően Felkészültek az Anyagi-Testi Jelenlétükkel.
Nem „siettette” őket a FÖLDANYA,
nem „lökte meg” őket a FÖLDANYA, „nem adott hátszelet” a FÖLDANYA,
hanem csupán ’pontos illeszkedést formált meg a számukra
egy olyan úthoz / kapuhoz’,
amelyen a ► saját Szándékukkal és a ► saját erejükből (!) beléptek / továbbléptek.
Nagyon fontos, hogy csak az Illeszkedések Megformálásával ’segít’ a FÖLDANYA,
továbbá a ► Felismeréseket és Megértéseket segíti
[(1) Belső Úton és/vagy (2) Közeli-Társak segítségével,
(3) Gondoskodási-helyzetek Megformálásával],
és ► olyan Alapozó Tudásokat ’Ad’
[olyan ► Figyelem-Felhívásokat Formál meg],
amelyek KÖNNYEBBÉ tehetik
a Rendező-Utak és egyéb más újabb Élet-Építési Lehetőségek Felismerését / Megértését
[így ezek Választását és Megnyitását].
NEM „sürget” a FÖLDANYA,
egyoldalúan nem „avatkozik be” az élet-építésekbe olyan céllal,
hogy (akár felkészületlenül is) minél hamarabb Válasszon vagy megtegyen valamit a teremtő.
Abban ’tud’ a GONDOSKODÁSAIVAL segíteni a Befogadásában élőknek a FÖLDANYA,
hogy amikor a ’továbblépésre’ Felkészült a teremtő
[akár egy Új Irány Megnyitására, akár egy EL-Változása Rendezésére],
MEGFORMÁLJA a Szükséges Illeszkedéseket a FÖLDANYA,
és segíti a még meglévő bizonytalanságok / Megértési-nehézségek megszüntetését
[a Szükséges irányú Megértések Felépítését].
Említettem, hogy a ’zászlós-hajó’ a Szabadság Felépítését [visszaépítését / újjá-építését] is valamilyen ’közvetlen’ formában segíti. Mivel a FÖLDANYA Közösségében [a FÖLDANYA VÁLASZTÁSÁBÓL eredően] a SZABADSÁG Megtapasztalása az egyik FŐ Megtapasztalási Irány, ez valójában magától értetődő. Azt én is ’érdeklődéssel’ ’figyelem / szemlélem’, hogy ezt a ’felszabadulást’ és ’Szabadságban kiteljesedést’ hogyan tapasztaljuk majd meg a mindennapjainkban..."
| |
|
|
|
A mai napra: |
|
„A valóság nemcsak az, amit a szem lát, és nemcsak az, amit a fül hall és a kéz meg tud fogni, hanem az is, ami rejtve marad a szem és a tapogató ujjak elől, és csak annak fedi fel magát néha, egy-egy pillanatra, aki a lelki szemével keresi, aki belülről tud figyelni és hallani, és képes a gondolataival tapintani.”
| |
Áldozni
csak a benned lévő és általad LÉT-re hozott Szépséggel
másokat is SzÉpítve és gyarapítva,
Teljes és ÉP Szabad Akaratodból,
Szabad Akaratodat kinyilvánítva,
az Örök és Adott Élő KRISZTUSI Rendnek megfelelően
Lehetséges
és
Érdem-es.”
20100525 - Az Áldozatról - Szemelvények
A hibákról és a hibázásról:
A ’hibák’ segítenek ’nem-felejteni’ és ’felejteni’.
PIRAMIS - Őszintén akarok élni
Őszintén akarok élni,
Minden utam végigjárni,
Hinni abban, amire vágyom,
S ha hiszek benne küzdeni érte bármilyen áron.
Őszintén akarok élni,
És csak annyit elérni,
Jókedvem senkit ne bántson,
S ha fáj a szívem valamiért, ne nagyon fájjon!
Tőled csak annyit akarok kérni,
Hogy engedj őszintén élni,
Őszintén, szabadon, szépen,
Őszintébben, mint ahogy tegnap éltem.
Ne kelljen hazudnom senkinek
És hogyha valamit kérdezek
A válasz igaz legyen!
Szeretnék bízni mindenkiben,
Hinni, hogy nem fordul ellenem,
S nem árul el sosem.
AZ ERDŐ FOHÁSZA
Vándor, ki elhaladsz mellettem,
Ne emelj rám kezet!
Én vagyok tűzhelyed melege
hideg téli éjszakákon,
én vagyok tornácod barátságos fedele,
melynek árnyékába menekülsz a tűző nap elől,
és gyümölcsöm oltja szomjadat.
Én vagyok a gerenda, mely házad tartja,
és én vagyok az asztalod lapja,
az ágy, melyben fekszel,
a deszka, amelyből csónakod építed.
Én vagyok a házad ajtaja,
bölcsőd fája, koporsód fedele.
Vándor, ki elmész mellettem
hallgasd a kérésem:
NE BÁNTS!
ÜNNEP
Az Ünnepeknek fontos része az „emlékezés”, amikor a dicső vagy épp a kevésbé dicső tettekre/megélésekre, az elődökre is emlékeznek, és ezáltal egyfajta folytonosság alakul ki (marad meg) az Ősök, Elődök, a Gyökerek irányába is. Az emlékezés a legtöbb esetben ma még ’intő’ példa is lehet arra, hogy mit szükséges megváltoztatni, miben szükséges változni akkor, ha valami yobb és teljesebb Élet a cél ---
az „Ünnep” Valódi Lényege azonban minden esetben a[zon] „Jelen Megerősítése, amely elvezet a ’vágyott jövőbe’.”
Az Ünnep általában MEGERŐSÍTI az Élet egy olyan részét/szeletét, amely „továbbvitelre érdemes”, amelyben ELŐREMUTATÓ/előrevezető Példa vagy Út [Működés, Erő] Van Jelen.
(Részlet a 20110802 - Níitottság, Nyitás... írásból)
|
|
|