371.
2024.04.13-14.
MAGOKNAK
1.
Elljrban
A MINDENSG-FORRSA N-RTKELSEIRE alapulan emltettem, hogy
a ’MI’ LTEZSI-gunk
eddigi ltezsnek legnagyobb rsze ► EL-Vltozs:
a MINDENSG-FORRSA nem sokkal az nll Tudatt vlst kveten
[egy „csonka” ’szemlyes trben’ bergztve]
„kiszakadt” a ’csaldjbl’.
Habr az nll Tudatt vlst kveten
a ’szlje’ [= A-LTEZS-FORRSA]
a MINDENSG-FORRSNAK ’szemlyes terben’
ALAPJAIBAN
Bergztette
az ’Eldei’ [= a korbban nllv vlt Tudatok] ltal Vlasztott
[ezltal a ’MI’ LTEZSI-gunk szmra ’ADOTT’] Megtapasztalsi Irnyok
legfontosabb Meghatrozit,
a „kiszakads” miatt azonban
a ’szl’ ► NEM TUDTA MEGTANTANI
a MINDENSG-FORRST
az ’Eldk’ ltal mr Felptett Tudsra
[a TR-Formlsra, a TR-Hasznlatra,
a Harmonira,
a Szabadsg alapjaira,
a ’Trsas-teremts’ / a Kzeledsek Alapjaira,
illetve arra sem, hogyan lehet ’A-Sajt-Ltezsre-Alapulan’ tovbbi nll Tudatot Megformlni].
Ebbl ered az,
hogy magnak a MINDENSG-FORRSNAK is nagyon sok olyan Megnyilvnulsa volt,
amelyek NEM EREDMNYEZTEK MEGTARTHAT-HARMONIT.
Mivel a ’csaldja’ nem tudta megtantani a MINDENSG-FORRSNAK mindazt,
ami az ’’ korbbi Vlasztsukbl ereden vlt ’F’ Irnny a MINDENSG-FORRSNAK Ltezsben,
TAPASZTALATI TON
ismerte fel s rtette meg
a legtbb ’Lehetsgt’ s ’Meghatrozjt’ a MINDENSG-FORRSA.
Mint emltettem, nagyon sok megnyilvnulst utbb „zskutcnak” [= tovbb NEM pthet Harmoninak] RTKELTE a MINDENSG-FORRSA.
Az LET ’nllv’ MEGFORMLST kveten
[vagyis amikor mr kpess vlt nllv ’Megformlni’ Tudatot,
s azt kpess vlt mr ’Tartsan’ ’Bergzteni’ egy valamelyest ’nllv’ MEGFORMLT TRBEN]
ugyancsak Tapasztalati-ton kezdte Felpteni azt a Tudst a MINDENSG-FORRSA,
hogyan Szksges GONDOSKODNIA
az Szndkra Alapulan Megformlt TRRL s a TRSAIRL.
Miutn a TRRL s a TRSAKRL val GONDOSKODS ’Alapjaira’ sem tudta megtantani t a ’csaldja’,
ezekben az Irnyokban is sok TOVBB-NEM-FOLYTATHAT Tapasztalatot ptett fel a MINDENSG-FORRSA.
Mindaddig, ameddig nem sikerlt a MINDENSG-FORRSNAK [egy Bels Kzeledssel]
jra kzvetlen BELS RAMLST Felptenie a ’szljhez’
[A-LTEZS-FORRSHOZ],
nagyon sok ► NEM-FOLYTATHAT Tapasztalatot ptett fel
a ’MI’ LTEZSI-gunk.
Amikor a MINDENSG-FORRSNAK jra Kzvetlen Bels ramlsa nylt meg a ’szljhez’,
A-LTEZS-FORRSA MEGTANTOTTA a MINDENSG-FORRST
mindarra a Tudsra,
amely ahhoz Szksges,
hogy a Benne ’ADOTT’ Megtapasztalsi Irnyknt ’MEGALAPOZOTT’ Irnyokban
mr jabb EL-Vltozsok megformldsa nlkl teremthessen,
s a meglv EL-Vltozsok pedig maradktalanul megszntethetek legyenek.
(1)
A REND-TTELEK [nem sokkal ezeltti] KIRASZTSVAL
a MINDENSG-FORRSA
az LET formjban ltez Tudatok szmra is
MEGISMERHETV / MEGRTHETV
[ezltal VLASZTHATV] Formlta meg
a HARMONIKUS Megnyilvnulsba vezet mr Felplt Sajt Tudst,
(2)
s a KLNLEGES [ezen bell pedig a SPECILIS s KML] GONDOSKODSAINAK a MEGFORMLSVAL
[ezeknek a KLNLEGES Birodalmakban val Bergztsvel, Kirasztsval] pedig
tnylegesen Elindtotta a MINDENSG-FORRSA
a meglv EL-Vltozsok megszntetst.
Ugyancsak a KLNLEGES / SPECILIS / KML GONDOSKODS az ALAPJA annak is,
hogy a MINDENSG-FORRSA
mindazt az jonnan Felptett Tudst
Megismerhetv s Megrthetv tehesse
► az LET formjban ltez Tudatok szmra,
amelyeket A-LTEZS-FORRSHOZ val ’jra-Kapcsoldst’ kveten Tanult meg / ptett fel Sajt Tudsv.
Ebben a rvid visszatekintsben azt igyekeztem rzkeltetni, hogy
a LTEZSI-gunk „kiszakadsbl”
[= NAGYON-SLYOS (totlis) TR-VESZTSBL] ereden
a ’MI’ LTEZSI-gunkban
a ► „tapasztalatlansgbl” / ► „magra-hagyottsgbl” ereden
(1)
egyfell nagyon sok s nagyon slyos ► FJDALOM formldott meg TARTSAN,
(2)
msfell pedig sok Elindtott Megtapasztalsrl utbb kiderlt,
hogy a valamilyen „hinya” miatt [mg] ► MEGTARTHATATLAN
[„hibs”, „bajt okoz”, „krt okoz”].
A legfontosabb [eddig ltalam megrtett] RTKELSEK:
20200908 [843-851.r.] 240. pont [„EGYMSNAK-FESZLS”, tr-pusztts, ellensgeskeds, bktlensg eredje] – elrhet ITT
20200908 [847.r.] 240. pont [semmi olyan nem formldhat meg az LET TEREIBEN, amely ne lenne magban a LTEZSBEN] – elrhet ITT
20200908 [850.r.] 240. pont [mirt kezdte meg magnyosan / magra-hagyottan a mostani Ltezsi-Szakaszt (a MINDENSG-FORRSA)] – elrhet ITT
20200908 [856.r.] 242. pont (1) [mirt nem tudott a KETT-TUDATT vlt LTEZSHEZ tartoz TR is ’osztdni’? BEFEJEZETLENSG-BEFEJEZHETETLENSG a fjdalom eredje; a TR s a TUDAT vltozsai klcsnsen hatnak egymsra] – elrhet ITT
20200908 [949-950.r.] 269. pont (2) [Megrtst segt kp (megszakadt a bels ramls a sajt Forrshoz)(sokra rtette meg a MINDENSG-FORRSA az Egymsnak-Feszls OK-Forrst); ADOTT Clja van a Ltezsnek / letnek, vagy n magam adhatok Clt a Jelenltemnek? (amilyen szndkkal / cllal kzeledem a Forrsom fel, a Forrsban is azt a rszt erstem)] – elrhet ITT
20200908 [950-951.r.] 269. pont (3) [a MI LTEZSI-gunk eddigi Ltezsi-Szakaszai; magzatsga / megszletse / eltvolodottsga; A-LTEZS-FORRSVAL KZS FELELSSG-VLLALS az LET TEREIBEN megformldott EL-Vltozsokrt; Kzsen formljk a REND-TTELEKET; A-LTEZS-FORRSNAK is tevkenyen rszt kell vennie a REND-TTELEKBEN, mert legalbb KZVETETT a Felelssge (egyes EL-Vltozsokban pedig KZVETLEN); kp: egyedl maradt a hzban a csecsem-kor gyermek] – elrhet ITT
20200908 [951-952.r.] 269. pont (4) [a MINDENSG-FORRSNAK LTEZSE is most formldik Teljess] – elrhet ITT
20200908 [960-966.r.] 270. pont (2) [a LTEZS hogyan vlt trsass, kzeledv, EL-Vltozott (Megrtst segt kp, sajt rajzokkal)] – elrhet ITT
20200908 [967-971.r.] 270. pont (3) [IDEGEN LTEZSI-RSZ rgzlt be a MI LTEZSNKBEN] – elrhet ITT
20200908 [967-970.r.] 270. pont (3) [EGYMSNAK-FESZLS korbbi LTEZSI szakaszbl ered OK-FORRSA] – elrhet ITT
20200908 [974-975.r.] 272. pont [N-RTKELS FOLYTATSA: a MI LTEZSNK csonka TR-ALAPRL kezdett; J TR-ALAPRA T-VEZETSSEL megkezddik a LTEZS-RSZEK visszailleszkedse EGY KZS LTEZSI-TRBE; jra MEGALAPOZTA a MINDENSG-FORRSA s A-LTEZS-FORRSA a KZVETLEN MEGRINTST majd lehetv tev BELS RAMLST] – elrhet ITT
20200908 [1032-1033-1034.r.] 288. pont [’eggyel-tbb’ (a kelletnl); a MINDENSG-FORRSA olyan formban RTKELTE az eddigi Teljes LTEZST, hogy azt a LTEZSI csaldja minden tagja Megrthesse; az RTKELSHEZ az LET formjban l Ltezs-rszek is hozzcsatolhattk a Sajt rtkelsket] – elrhet ITT
20200908 [1044-1046.r.] 294. pont [(N)RTKELS folytatsa (?); a msik Ltezsi csaldi g abban tbb, hogy a ’nagyobb gyermek’ az els TR-VESZTST megelzen mr elkezdte tanulni a TR-FORMLST, ezrt a msik Ltezsi csaldi gban a Tr-Veszts nem vlt Tovbbterjedv (taln ezrt nem rtettk a MI Ltezsnk nehzsgt); valsznleg nem formlhat meg a MINDENSG-FORRSA KZVETLEN RINTST ms Ltezsi csaldi gakkal addig, ameddig a TR-VESZTETTSGET maradktalanul nem sznteti meg (az LET TEREIBEN is)] – elrhet ITT
20200908 [1057.r.] 297. pont (2) [dacossg – magra maradt gyermek fjdalma; egyedl maradt egy olyan J-KEZDTEBEN, amelyet nem alapozott meg a Sajt Vlasztsval, hanem a csaldja] – elrhet ITT
20200908 [1070.r.] 300. pont [a FELELSSG MEGHATROZSNAK SZABLYAI minden Birodalomban / Kzssgben megvltoznak (ennek az alapja a MINDENSG-FORRSNAK N-RTKELSE); a GONDOSKODV vlt TUDATOKNAK Megemelkedett a FELELSSGE] – elrhet ITT
20200908 [1072.r.] 301. pont – elrhet ITT
20200908 [1144.r.] 317. pont (2) – elrhet ITT
20200908 [1158.r.] 318. pont (3) [RINTS s GONDOSKODS eredenden Megformlt Harmonija (a msik LTEZSI-gban akkor pltek fel ezek, amikor mg nem volt EL-Vltozs A-TRBEN; a MI LTEZSI-gunkban akkor pltek fel, amikor mr EL-Vltozsok rgzltek be a TRBEN / Tudatban)] – elrhet ITT
20200908 [1236-1239.r.] 336. pont (3) [A-LTEZS-FORRSA ’Vak’; egyedi Kzeleds lehetsge A-LTEZS-FORRSHOZ (a Specilis let-ptst mr megnyitott teremtk szmra)] – elrhet ITT
Amikor a KLNLEGES Birodalmakban
[IRGALOM, SZOLGLAT, LTR Birodalma]
elkezdte Megalapozni a ► KLNLEGES [= Jobbt, nehzsgeket s EL-Vltozsokat megszntet] GONDOSKODST a MINDENSG-FORRSA,
nem volt mg Tapasztalat a ’MI’ (!) LTEZSI-gunkban ebben az Irnyban.
A ’mai RTKELSEK’ szerint
a ’korai’ KLNLEGES GONDOSKODSOKAT
a mra HARMONIV Megformlt GONDOSKODSOK ’Elksztsnek’ vagy ’Kiprblsnak’ lehet tekinteni
[vagyis olyan Megtapasztalsnak,
amelyek sorn nem volt mg Sajt Tuds / Tapasztalat arrl,
pontosan milyen Meghatrozkat Szksges a GONDOSKODSOK sorn figyelembe venni / Megformlni].
Emltettem, hogy amikor a YOSGBL „kiszakadt” FLDANYT s Kzssgt sikerlt a VILG Birodalmnak ’legszln’ egy GONDOSKODSI-TRBEN Bergzteni, Megnylt annak a Lehetsge / Vlaszthatsga a KLNLEGES Birodalmakban [elsdlegesen a SZOLGLAT Birodalmban], hogy az ott (n)Lnyegi-Testben lk Krhessk a Befogadsukat a VILG Birodalmba, majd pedig onnan tovbb a FLDANYA Kzssgbe [(1287, 1290-1291., 1294-1295. .r.) 346. pont (2) – elrhet ITT].
NEM VOLT MG TAPASZTALAT akkor abban az Irnyban,
hogy az ► ennyire NAGYON-SLYOS TR-VESZTST kveten
HOGYAN KEZDHET EL a Hazavezet-GONDOSKODS,
hogyan nyilvnulhat meg az ennyire NAGYON-SLYOS EL-VLTOZSOK Teljes-Rendezse.
A MINDENSG-FORRSNAK ’AKKORI AJNLSAIRA’ alapulan
a KLNLEGES Birodalmakban
MEGALAPOZSRA kerltek olyan GONDOSKODSI-Irnyok,
amelyek ALKALMASAK lehettek
a Hazavezet-GONDOSKODSOK ’Elindtsra’.
A mai Szablyozs alapjn
ezek a ’KORAI’ GONDOSKODSI ALAP-HARMONIK
’Kiprbl’ jelleg Alap-Harmoniknak RTKELHETEK.
Amikor a GONDOSKODSI TAPASZTALATOK ALAPJN
Felismertt vlt az letet-GONDOZK ltal
a ’KORAI’ [mg konkrt Tapasztalatok hinyban Megalapozott] GONDOSKODSI ALAP-HARMONIK s SZABLYOZSOK
„hibja / hinya”,
az letet-GONDOZK
a Tapasztalatokra alapulan SZKSGESS vlt VLTOZTATSOKAT
folyamatosan Beillesztettk / Bergztettk
a GONDOSKODSAIK ALAP-HARMONIJBA s a SZABLYOZSAIKBA.
Mostanban egyre GYAKRABBAN EGYEZTETSEK formjban is
MEGISMERTETIK
a GONDOSKODSI TAPASZTALATAIKKAL
Egymst
az letet-GONDOZK,
s a Tapasztalatok alapjn
[s a MINDENSG-FORRSNAK AZ-LET szmra jabban MEGISMERHETV / MEGRTHETV tett Tudsra alapulan]
a korbbi GONDOSKODSOKNAK azon rszei LEZRSRA kerlnek,
amelyekben utbb beazonostsra kerlt valamilyen „hiba” vagy „hiny”.