20200908 - Form�l�d� �J MEGTART�I-GONDOSKOD�SOKR�L (1460.r.)

 

            A 20191126 [2.r.] III. pontban a ’tulip�n p�ld�j�ban’ eml�tettem azt (el�rhet� ITT), hogy

az EL-V�ltoz�sok

[a K�z�ss�gi vagy Szem�lyes Terekben]

egy bizonyos m�rt�ken t�l

visszaford�thatatlann� v�lnak:

 

„…2019.11.27.

       Sok munk�ban megjelenik feladatk�nt a f�rfi �s n�i forma harmonikus �sszekapcsol�d�s�nak �jb�li megform�l�sa. Nem csak az �ppen meg�lt p�rkapcsolat szintj�n, hanem ’A-K�z�ss�g-Eg�sz�ben’.

      Jelenlegi meg�rt�sem szerint ’nem �rtelmezhet�’ �s nem is Rendezhet� „k�l�n-k�l�n” ez az eredend�en ’p�ross�’ megform�lt �n-jelleg (a f�rfi �s n�i �t / forma).

 

       Mivel a F�ld�n a F�RFI �s N�I FORMA EGYM�SHOZ KAPCSOL�D�S�NAK val�sz�n�leg M�S az ALAPJA / C�LJA (alap-harmoni�ja) mint m�s K�z�ss�gekben [vagy ak�r a VIL�GBAN],

itt a F�ld�n

 a F�LDRE JELLEMZ� HARMONIA SZERINT

TUDUNK R�SZTVENNI

ENNEK AZ ALAP-KAPCSOL�D�SNAK A RENDEZ�S�BEN.

Azt tudjuk itt Megtapasztalni �s Meg�rteni, hogy

EBBEN a K�Z�SS�GBEN

hogyan lehet a f�rfi �s n�i form�ban �l�knek ’egym�ssal is’ harmoni�ban �lnie.

 

      Legink�bb a P�RKAPCSOLATBAN �s EGYES TEV�KENYS�GEK sor�n van nagyobb (meghat�roz�!) jelent�s�ge a v�lasztott nemis�gnek. �let�nk EZEN R�SZEIBEN fontos, hogy megtal�ljuk a harmoni�t a p�runkkal. A t�bbi kapcsol�d�sunkban ink�bb ’Az-�let�nkkel’ �s egy�b megtapasztal�sra-v�lasztott �n-jelleg�nkkel vagyunk jelen, kev�sb� fontos a nemi jelleg.

 

     Sokszor visszak�sz�n� gondolat az, hogy a p�rkapcsolatban [ez tal�n a v�laszthat� egyik legszorosabb �sszekapcsol�d�s a K�z�ss�gekben a gyermek-�s-sz�l� kapcsolat mellett] a n�is�g akkor tud igaz�n kibomlani / �l�v� v�lni, ha ’ott van’ a t�rs f�rfik�nt (�s term�szetesen megford�tva is igaz ez). Val�j�ban ekkor van ’�rtelme’, �s ekkor tud megnyilv�nulni ez a nemi jelleg.

      Ha a p�r tagjai k�z�l valamelyik nincs a hely�n, a m�sik is ink�bb csak „takar�k-l�ngon” tud a v�lasztott nemi jelleg�ben megnyilv�nulni.

       Itt a F�ld�n a f�rfi jelleg el�g hosszan egy „v�rakoz�” jellegbe „z�r�dott be” [20190720 (1.r.) – el�rhet� ITT]. Nemr�gen elkezd�d�tt ebb�l a kiold�d�s, �s ez rem�nyt ad arra, hogy a f�rfi �s n�i alap-kapcsol�d�s Rendez�d�se v�gre az egyedi teremt�k �let�ben is elkezd�dhet.

 

       Val�sz�n�, hogy a k�l�nb�z� K�z�ss�gekben [= a F�LD K�z�ss�g�n k�v�li m�s K�z�ss�gekben]

- nem csak a f�rfi �s n�i �sszekapcsol�d�s ’alap-harmoni�ja’ m�s [milyen okokb�l / c�lok�rt, milyen form�ban, mennyire szorosan / mennyire tart�san kapcsol�dhatnak egym�shoz],

- hanem k�l�nb�z� az az ’ered�-ok’ is, ami miatt egym�st�l elt�volodtak.

 

        Ez�rt minden K�z�ss�gben el�sz�r azt kell nagyon pontosan meghat�rozni, hogy  hol volt az a ’pont’ a K�z�ss�g �let�ben, amikor az ’alap-harmonia’ „megbomlott”. Az akkori (tudatos vagy tudattalan) „EL-V�ltoz�st” kell nagyon alaposan �rt�kelni.

- Lehets�ges, hogy mag�ba az ’Alap-Harmoni�ba’ lesz sz�ks�ges valamilyen �jabb Egyet�rt�st (Szab�lyt?) belefoglalni a Rendez�s �rdek�ben [az�rt, hogy a n�i �s f�rfi forma egy�tt�l�se harmonikuss� lehessen].

- Ha „csak” valamilyen „idegen” r�sz zavar� behat�sa nehez�ti a harmonikus p�r-kapcsol�d�s megnyilv�n�t�s�t (de nem sz�ks�ges v�ltoztatni az ’Alap-Harmoni�n’), akkor meg kell er�s�teni a meggyeng�lt �n-r�szeket.

 

       Zavar� az, hogy a F�ld�n „idegen” (m�s K�z�ss�gekb�l ered� / m�s K�z�ss�gekre jellemz�) neh�zs�gekkel is megterhel�d�tt („keveredett”?) az itt �l� f�rfiakban �s n�kben megform�l�dott saj�t [a F�LD K�z�ss�g�b�l ered�] s�r�l�s. Ezt �rtam �gy, hogy „idegen szerepek” is nehez�tik annak a Felismer�s�t, milyen a F�ld�n meg�lhet� harmonia a f�rfi �s n� k�z�tt.

       „K�v�lr�l” („Kint”) olyan sok egym�snak is ellentmond� v�lem�ny van arr�l, hogy milyennek is kellene lennie egy n�nek [’isten(i)n�nek’, ’cs�sz�rn�nek’…] �s egy f�rfinak, hogy ha b�rki is megpr�b�lna ezeknek megfelelni, az r�vid id�n bel�l er�tlenn� v�lna (val�sz�n�leg valamely r�sze t�l-form�l�sa miatt, ami miatt egy m�sik fontos �n-r�sz�t elhanyagolja), vagy ak�r zavarodotts�g is megform�l�dhatna benne.

       A „t�rsadalmi elv�r�sok” m�ra teljesen f�lrevezet�ek, legink�bb tal�n azt „tan�tj�k”, hogyan legyen a f�rfi �s n� „munkaer�, ad�fizet�” �s felel�s „szavaz�”-„polg�r”, �s „csal�d-fenntart�” a munkaer� ut�np�tl�s �s „fizet�k�pes kereslet” biztos�t�sa �rdek�ben.

        Csak  ’bel�lr�l’ lehet r�l�t�sunk arra, hogy ott-ahol-vagyunk-�ppen (ak�r a csal�dban, ak�r bar�tk�nt, t�rsk�nt) mit tudunk tenni a n�i �s f�rfi jelleg gy�gyul�s��rt. A csal�dban megtanultakat, a m�s p�ld�j�b�l megtanultakat j�l kell haszn�lni: megtartani �s tov�bbadni / tov�bb�p�teni ami �rt�k, �s kijav�tani a saj�t (!) �let�nkben azt, amit jobb� kell vagy lehet tenni.

 

     Fontos, hogy egy K�z�ss�gben mi a p�rkapcsolat C�lja �s Alapja.

      A F�ld�n (�s val�sz�n�leg a YOS�GBAN) a p�rkapcsolat [mint minden K�zeli-�sszekapcsol�d�s] C�LJA a teljesebb / m�lyebb �n-megismer�s �s megismer�s. Ennek �rdek�ben ker�l�nk (sok meg�lhet� fokozatban) ’egym�shoz k�zelebb’. A k�zelebb-ker�l�s ALAPJA a Megbecs�l�s [20190926 – el�rhet� ITT](ennek form�ja a F�ld�n a Tisztelet), �s a t�nyleges k�zeled�st a Szeretet [ELFOGAD�S] �raml�s�nak Megform�l�sa teszi lehet�v�. A Bizalom minden harmonikus megnyilv�nul�s alapja.

      Tal�n el�sz�r ezeket az ’alapokat’ sz�ks�ges ► magukban a hely�re tenni (a tartalmukat, l�nyeg�ket pontosan meg�rteni), hogy (itt a F�ld�n)(�s a YOS�GBAN?) elkezd�dj�n a p�ross�g Rendez�se.

 

      M�s Birodalmakban eg�szen biztosan m�s a f�rfi-n�i (vagy egy�b) p�r-kapcsol�d�s megform�l�s�nak az Alapja �s C�lja [a Birodalom / K�z�ss�g saj�t ALAP-JELLEG�RE alapul�an (!)]. Ott is val�sz�n�leg ennek az eredeti Alapnak �s C�lnak, valamint az ’EL-t�r�l�s Pontj�nak’ a Felismer�se �s Meg�rt�se vezethet vissza a harmoni�ba. [A S�rk�nyokn�l a „Szolgas�g” ok-forr�s�r�l: 20191018 (1.r.) II. pont – el�rhet� ITT].

 

       Csak p�ldak�nt arra, hogy milyen jelleg� „fert�z�sek” nehez�tik a p�rkapcsolatok Rendez�s�t. P�rkapcsolatnak vagy bar�ts�gnak �lc�zva olyanok is k�zelednek a m�sik nem tagjaihoz, akik vagy csup�n a megl�v� javait�l / hatalm�t�l akarj�k megfosztani a m�sikat, vagy a megform�lt tud�s�t akarj�k „megszerezni”, vagy tudatosan ki akarj�k szak�tani a csal�di �s bar�ti k�z�ss�geib�l / helyzeteib�l… vagy csup�n „haszn�lni” / „birtokolni” akarj�k a saj�t c�ljaik el�r�se �rdek�ben…

         Amikor ezt ut�bb felismeri a megt�vesztett / „haszn�lt” t�rs, az ak�r jelent�sen is meggyeng�theti a bizalm�t a t�rsas-kapcsol�d�sokban, �s meggyeng�theti az �n-bizalm�t is.

         Ilyenkor (1) a S�R�L�SEKET is el kell kezdeni gy�gy�tani… (2) �s valahogyan az ALAPOKAT is fontos meger�s�teni… A tapasztalatok szerint mindkett� sz�ks�ges.

 

      Az is fontos lehet, hogy nem szabad a saj�t Val�nk teljess�g�t azonos�tani a f�rfi vagy n�i ’form�val’ (a megtapasztal� nemi-jelleggel). Mert akkor az �let�nknek csup�n egy kis (term�szetesen fontos) r�sz�vel azonos�tjuk magunkat. Ha „csak” erre a r�szre (ezen r�sz�nk Rendez�s�re) ir�nyul a figyelm�nk, „zs�kutc�ba” ker�l�nk.

 

      Tegnap (megint s�ta k�zben) ez a k�vetkez� k�pben mutatta meg mag�t (ez minden �n-�p�l�sre vonatkozik / vonatkozhat).

      El�sz�r ahhoz hasonl�tott a k�p, mint a „t�ny�r-p�rget�s”. Egy hossz� p�lca tetej�re egy kerek t�ny�r illeszkedett a k�zep�vel. Ahogyan egyre ink�bb ’�l�nek’ mutatta mag�t a k�p, ink�bb egy vir�ghoz kezdett el hasonl�tani a sz�momra (�n �gy tudtam elkezdeni az �rtelmez�s�t).

       K�pzelj�nk el egy „vir�got” (tal�n �rdemes egy tulip�nt, mert annak egy sz�ra van, �s azon egy vir�g). Az er�s sz�ra magasra n�, �s kiny�lik rajta a vir�g (megform�ljuk azt, amit szeretn�nk megtapasztalni).

           Ha a tulip�n k�p�n�l maradunk, a tulip�nnak hat szirma van (bel�l k�z�pen a porz�k �s a term�). A hat szirom az �ppen (!) megtapasztal�sra v�lasztott �let�nk hat alapja / F�-Ir�nya, �s ezek kiegyens�lyozottan �p�lnek (ekkor marad meg harmoni�ban az �let�nk). Legyen az egyik szirom a v�lasztott nemi jelleg, mondjuk �ppen a n�i form�nk. [Teh�t a hatb�l csak az egyik fontos �n-jelleg�nk a n�is�g ebben a p�ld�ban.] Ha a n�i jelleggel (vagy b�rmelyik m�sik szirommal) „azonos�tjuk” teljesen vagy t�lzottan �nmagunkat, akkor ez a szirom gyorsan n�vekedik (hiszen az er�t �s figyelmet ehhez �sszpontos�tjuk), m�g a t�bbi szirom lemarad a n�veked�sben, egyesek tal�n el is sorvadnak.

         Nyilv�nval�an m�g nagyobb figyelmet sz�ks�ges ford�taniuk a v�lasztott �n-jellegeik kiegyens�lyozott �p�t�s�re azoknak, akik p�ld�ul megnyitnak valamilyen K�l�nleges megtapasztal�st is… �s �gy m�g t�bb (�s K�l�nleges jelleg�) ’Meghat�roz�ra’ is figyelemmel sz�ks�ges lenni�k…

 

I.

Mindig „van egy olyan pont”,

ameddig  visszaford�that� az EL-V�ltoz�s,

am�g m�g SAJ�T ER�B�L [= Igazod�ssal] �jra kiegyens�lyozott� tudjuk tenni az �let�nket

[folyamatosan figyelmeztet is ennek �rdek�ben a MEGTART�I-Teremt� �s a saj�t (�n)L�nyeg].

 

 A figyelm�nket az addig elhanyagolt r�szeink fel� ford�tva

�jra �lettel tudjuk felt�lteni a ’szirmokat’,

�s

EKKOR KER�L�NK ABBA A HELYZETBE,

hogy  FELISMERJ�K

HOGYAN ILLESZKEDNEK EGYM�SHOZ / EGYM�SBA

AZ �LET�NK FONTOS (MEGTAPASZTAL�SRA V�LASZTOTT!) ALAP-PILL�REI.

Ekkor tudjuk �jra a saj�t harmoni�nkba visszaigaz�tani / visszavezetni az �let�nket.

 

II.

            Ha ezt az (�N)Igazod�st [= Saj�t Er�b�l (!)] nem tessz�k meg, a ’vir�g’ ’feje’ a „t�ls�lyos ir�nyba” elkezd ► „EL-hajlani”. M�g nyilv�nval�bb� (mag�t m�g jobban megmutat�v�) v�lik a vesz�ly, a torzul�s.

         Ilyenkor

(1) vagy egy „nagy �szhezt�r�s” (feleszm�l�s), ► nagyon tudatos visszafordul�s a harmonia fel� seg�thet,

(2) vagy egy ► tudatos egy�tt-dolgoz�s a MEGTART�I-Teremt�vel a  Rendez�s �rdek�ben.

 

         Ilyenkor ha k�vetj�k a bels�b�l �rkez� (saj�t �s/vagy MEGTART�I) vezet�st, m�g  Rendezhet� (!) �s Kiigaz�that� az „EL-T�r�l�s” [�s �gy a vir�gb�l megform�l�dhat a ’tov�bbvezet� mag’].[A form�l�d� �rt�kel� Tudatos�t�si �n-er�r�l: 20191111 (1.r.) I. pont) – el�rhet� ITT].

 

III.

Ha nem kezd�dik el az „EL-HAJL�S” Rendez�se,

�s az EL-T�VOLOD�S a Saj�t V�laszt�sainkt�l el�ri azt a bizonyos „pontot”,

ahol / amikor  VISSZAFORD�THATATLANN� V�LIK az EL-V�ltoz�s:

a megbillent egyens�ly� vir�g-r�sz (ak�r csak egy szirom, ak�r az �sszes) LET�RIK, LESZAKAD.

Ak�r a vir�g sz�ra is [’alapja’, ak�r az (�n)L�nyeg �rtelemben is!] megt�rhet.

 

Ilyenkor a teremt�

(1) vagy v�gleg elengedi (Lez�rja) ezt a megtapasztal�st,

(2) vagy �n-Rendez�st k�vet�en �jb�l elkezdi fel�p�teni.

A „LE”-t�rt �n-r�szt m�r nem lehet ’vissza-igaz�tani’.

 

A teremt�kben l�v� bels� Megt�r�sek

nagyon sok esetben csup�n  r�szleges ’lev�l�sok’

(f�lig lev�lt fa�gak)(m�g id�ben Irgalmi gondoskod�sba ker�lt Alv�-K�dok,

a MEGTART�I-Teremt� �ltal ’R�szlegesen-Altatott’ �let-r�szek),

�s ezeket a teremt�k ( ha azt v�lasztj�k) ► vissza�p�thetik,

�s harmoni�ba ► Rendezhetik az �let�kben.

 

            Ha elt�lozzuk a n�is�g jelent�s�g�t, ha „kiemelj�k” az �let�nk egy�b fontos r�szei k�z�l �s „csak ezt” akarjuk rendbehozni, az val�sz�n�leg nem fog menni, mert a nemi jelleg a testi val�nkban megtapasztalhat� olyan r�sz�nk, amely a p�rkapcsolatban tud a maga teljess�g�ben fel�p�lni �s kiteljesedni. A t�bbi fontos meghat�roz� r�sz�nkkel (a t�bbi szirommal) egy�tt tudjuk ezt is ’eg�szs�gess�’ megform�lni.

            Val�sz�n�leg a ’p�runk’ sz�m�ra is neh�z, ha „elt�lzott” vagy �pp „nagyon gyenge” az a nemi �n-jelleg�nk, ami a p�rkapcsol�d�sunk egyik meghat�roz� alapja. De a p�rkapcsolatban sem a nemis�g az egyetlen kapocs, valamilyen (k�zelebbi) megismer�si c�llal [�s egy k�z�sen v�lasztott ir�ny megtapasztal�sa c�lj�val, p�ld�ul csal�d-alap�t�s c�lj�val] form�ltuk meg a p�rkapcsolatot.

            Az is lehets�ges, hogy egy p�rkapcsolatban �l� f�rfi �s n� „befejezt�k” azt a Megismer�st, ami miatt egy p�rr� v�ltak. Ilyenkor vagy felbontj�k (Lez�rj�k) a p�ros (szorosabb) �sszekapcsol�d�st, vagy ma m�r arra is lehet�s�g van, hogy valamilyen �jabb ’k�z�s c�lt’ v�lasszanak, �s �gy p�rk�nt ne egy ki�resedett kapcsol�d�sban �ljenek, hanem valami „�j tartalom �s �r�m” ny�ljon meg az �let�kben.

[2024.05.30.: M�g �jabb Lehet�s�g az, hogy a „megakadt” K�zeli-�sszekapcsol�d�soknak ma m�r az �jra-Ind�t�s�t is lehet V�lasztani: (1176.r.) 321. pont – el�rhet� ITT, (1224.r.) 334. pont (2) – el�rhet� ITT, (1272.r.) 342. pont (3) – el�rhet� ITT.]

 

            Ha p�ld�ul a n�i form�t n�zz�k, sok ’bels� tartalma’ is van. Meg�lj�k azt, hogy kisl�nya vagyunk a sz�leinknek, feles�ge a f�rjnek, �desanyja a gyermek�nknek, nagymam�ja az unok�knak, bar�tn�je a bar�tainknak, a n�i utat megismer� �let… A n�i �t tapasztalatait sokf�lek�ppen haszn�lhatjuk ak�r a k�rnyezet / n�v�nyek / �llatok gondoz�sa sor�n, a sportban, tudom�nyban… m�gis az �let�nknek csup�n az egyik olyan r�sze, amelyet meg kell tanulnunk harmonikus r�szk�nt beilleszteni a megtapasztal�sra v�lasztott t�bbi �n-jelleg�nk mell�…

 

  Fontos Meg�rteni,

hogy az �ppen �lt �let�nkben

mi�rt v�lasztottuk a f�rfi vagy n�i form�t,

melyik tartalm�t / jelleg�t �p�tj�k / tapasztaljuk (jav�tjuk?) �ppen.

 

Ha a ’jelenben’ [�s az adott Jelenl�tben] t�nylegesen megtapasztalhat� / fel�p�thet� �n-jellegre ford�tjuk tudatosan a figyelmet,

’�rtelemmel t�lt�dik fel’ a Jelenl�t, �s �r�m-teljess� v�lik…”

 

 

20200908 [1365-1366.r.] 365. pont (2) [az �letet-GONDOZ�K EGYEZTET�S sor�n ELLEN�RZIK / �RT�KELIK az Illeszked�si-Neh�zs�gben / Meg�rt�si-Neh�zs�gben / Vesz�ly-Jelz�sben Jelz� helyzeteket; az EGYEZTET�SHEZ hozz�kapcsol�dhattak azok, akikben kor�bban az EGYEZTET�S t�m�j�hoz kapcsol�d�an Jelz�sek form�l�dtak meg; Szab�lyoz�sok Pontos�t�sa sz�ks�ges lehet; Nyitott-J�v�t�tel] – el�rhet� ITT

 

20200908 [1079.r.] 302. pont (1) [az Illeszked�si-Neh�zs�g a „megakadt” helyzetek legenyh�bb form�ja] – el�rhet� ITT

20200908 [905-907.r.] 256. pont [csak akkor nyilv�nuljunk meg a Gondoskod�sban, ha nincs benn�nk bizonytalans�g] – el�rhet� ITT

20200908 [1050.r.] 295. pont (4) [tanuljuk az Illeszt�sek megform�l�s�t] – el�rhet� ITT

20200908 [1345.r.] 358. pont [nagyban seg�ti a Gondoskod�sok Illeszked�v� megform�l�s�t az �rzelmi megnyilv�nul�s] – el�rhet� ITT

 

20200908 [992-993.r.] 277. pont [ha az Illeszked�si-Neh�zs�gnek nem a F�LD K�z�ss�g�ben, hanem az Ered�-Birodalomban / (�n)L�nyegben van az OKA] – el�rhet� ITT

 

Az �r�s folytat�dik az 1461. r�szben, el�rhet� ITT