Visszatérve a mai kezdő gondolathoz:
MENNYI is pontosan
a jelenleg meglévő GONDOSKODÁSI ÖN-ERŐ itt a FÖLDANYA Közösségében?
Elég-e
minden nehéz helyzetben lévő teremtő Gondozásához,
vagy pedig „szűkösek” a Gondoskodás Lehetőségei,
és ezért ’Fontosságokat’ Szükséges Meghatároznia a FÖLDANYÁNAK?
I.
’ITT’
ebben a Nagyon-Súlyosan [egyes részeiben sajnos „helyrehozhatatlanul”] EL-Változott ÉLET-TÉRBEN
„nincsen” „annyi” GONDOSKODÁSI ÖN-ERŐ,
amellyel
[a meglévő SOK „AKADÁLYOZÁSRA” is figyelemmel]
azonnal minden teremtő Élet-Rendezése segíthető lenne.
Ezért ’itt’ még ► Meghatározza a FÖLDANYA,
hogy ’hol’ Szükséges a Gondoskodás
’nagyobb nyomatékkal’
és/vagy ’Fontosságként’,
akár ’Sürgetően’, ’Azonnal’.
II.
Ugyanakkor ’MEGVAN az a GONDOSKODÁSI ÖN-ERŐ’,
amely a VÉDŐ-és-VÉDETT ÉLET-TÉR-RÉSZBEN Berögzülést követően
[és azt megelőzően a HÍDON]
az EL-Változások Rendezésének Elindításához
és a Választott Élet-Építésekhez (bőségesen) ELEGENDŐ.
Már többször jelzett bennem az, hogy
a „most meglévő” „nehézségeink” 98 %-a
[a mi nézőpontunkból]
[a tényleges tevékeny közreműködésünk nélkül (= KÖNNYÍTÉSSEL)]
’magától’ megszűnik akkor,
amikor a Jelenlétünket az Életünket-GONDOZÓ Berögzíti
az ÚJ [VÉDETT] RÉSZ-ÁRAMLÁSOKBAN
[a HÍDON,
majd azt követően a VÉDŐ-és-VÉDETT ÉLET-TÉR-RÉSZBEN].
Többször említettem azt az ’érzésemet / megértésemet’, hogy amennyiben a FÖLDANYA be tud majd bennünket rögzíteni a Jogos-Tér-Használatba (= ténylegesen megszűnik a jogosulatlan tér-használat), valójában ekkor megszűnne a legtöbb olyan „nehézség”, amivel ma még nem tudunk mit kezdeni.
Számomra ez úgy értelmezhető, hogy
a „jelenleg meglévő EL-Változások” legnagyobb része
olyan EL-Változás,
amelyért az itt élők Felelőssége KÖZVETLENÜL (!) NEM állapítható meg,
és EZÉRT
ezek Teljes-Rendezése az Életet-GONDOZÓK által
KÖNNYÍTÉS formájában nyilvánul meg
az ÚJ RÉSZ-ÁRAMLÁSOKBA BERÖGZÍTÉS során.
Amely EL-Változás megformálódásában NINCSEN Saját Felelősségünk,
azok Rendezéséhez NINCSEN ’közvetlen utunk’ (!)
[ezért az ilyen EL-Változásokat az Életet-GONDOZÓK Rendezik KÖNNYÍTÉSSEL].
A HÍD-Szakaszban
nagyon sok „nagyon fájdalmas” EL-Változás Teljes-Rendezése
Speciális Részleges ÚjraTeremtés formájában nyilvánul majd meg
[nagyon sok teremtő kérte ezt a KÖNNYÍTÉST
a „legnagyobb fájdalmai” ’Elengedéséhez’].
A ’Belső Útmutatás’ szerint
a „most meglévő nehézségeknek” nagyjából kettő százaléka ’marad meg’
olyan Rendezni-valóként,
amelyhez kapcsolódó Rendezés Lehetősége
valószínűleg a VÉDŐ-és-VÉDETT ÉLET-TÉRBEN Berögzülést követően NYÍLHAT MEG.
Ezen a ’megmaradó kettő százalékon’ felül is
van a legtöbb teremtőnek még Rendezést Szükségessé tevő Tapasztalata,
ezekről azonban úgy rendelkezett a FÖLDANYA
[a legtöbbször Egyetértésben az érintett teremtővel],
hogy Alvó-Kóddá Formálja ezeket a FÖLDANYA,
és majd ’KÉSŐBB’ akkor kezdhet ezek Rendezésébe a teremtő,
ha megfelelően ’Felkészült’ rá
[ha a Rendezéshez Szükséges ’Alapok / Alapozások’
biztosan berögzültek a teremtő
(1) Tudatában
és (2) ’személyes’ terében].
Nagy valószínűséggel a mostanáig Alvó-Kóddá Megformált Tapasztalatok Rendezése
nem kezdődik meg az ÁT-VEZETÉS során
[ebben a régi ÉLET-TÉRBEN,
a régi ÉLET-TÉRNEK az ÚJ VÉDETT RÉSZ-ÁRAMLÁSAIBAN sem].
Ha a HÍDON való Átvezetés során (KÖNNYÍTÉSSEL) Megnyilvánuló GONDOSKODÁSOKAT is figyelembe vesszük,
akkor ’MEGVAN’ az a Szükséges GONDOSKODÁSI ÖN-ERŐ,
amellyel a VÉDŐ-és-VÉDETT ÉLET-TÉR-RÉSZBEN való Berögzülést követően megnyíló
Rendezésekben
és Választott Élet-Építésekben segíthetnek
a társak felé irányuló Gondoskodásra képes teremtők
[’Ott’ ugyanis már nem „nehezítik” „akadályozók”
(„csapdák”, a jogosulatlan tér-használat)
a Választott irányú Élet-Építéseket,
a Gondoskodások Megnyilvánítását,
a Gondoskodások Befogadását].
A MAGOK
és a már nagyobb Gondoskodási Tapasztalattal rendelkező Különleges Utat megnyitott teremtők
emellett képesek lesznek
a Szükséges [akár Választott (!)] ALAPOZÁSOKBAN is segíteni a társaikat,
és emellett
a Megértési-Nehézségek és egyéb Bizonytalanságok,
Illeszkedési-Nehézségek megszüntetéséhez is
’bőségesen rendelkezésre áll’ a GONDOSKODÁSI ÖN-ERŐ.
MAG-Társammal beszéltünk erről… és ennek kapcsán arról, hogy ’jó-jó, de még itt vagyunk ebben az ÉLET-TÉRBEN’, és ’nem tudjuk pontosan, hogy még meddig leszünk itt’.
’ITT’,
ebben az ÉLET-TÉRBEN, ahol ma még Berögzülve vagyunk,
’itt’ Építettük és Építjük az a Tudást / Jelenlétet,
ami részévé válik a Közösségünk GONDOSKODÁSI ÖN-EREJÉNEK.
’Itt’ [amíg még itt vagyunk]
azt tehetjük,
hogy a Lehetőségeink szerint Építjük és Megtartjuk a Jelenlétünket,
és amikor arra alkalom nyílik,
a tudásunkkal / erőnkkel segítjük a társainkat is.
Ezt tudjuk tenni…
megtenni ami tőlünk telik,
megtenni azt
és
javítani azt,
ami a ’Mi Felelősségünk’
[amit Választottunk].
Az írás folytatódik az 1585. részben, elérhető ITT
AJÁNLOM AZ OLDALT
'
