|
ÍRÁSAIM |
|
| |
"ELEGET KÍVÁNOK NEKED!"
"Elegendő napsütést kívánok számodra, hogy jókedved legyen, bármilyen szürkének is tűnnek napjaid.
Elegendő esőt kívánok neked, hogy még jobban megbecsüld a napot.
Elegendő boldogságot kívánok neked, hogy szellemed élő és örökké tartó legyen.
Elegendő fájdalmat kívánok neked, hogy még az élet legkisebb örömei is nagyobbnak tűnjenek.
Elegendő nyereséget kívánok neked, hogy vágyaidat kielégítse.
Elegendő veszteséget kívánok neked, hogy még jobban megbecsüld mindazt, amid van.
Elegendő köszöntést kívánok neked, hogy felkészítsen a végső búcsúra." (Folytatás ITT)
|
Sík Sándor - Ember
"Embernek lenni!
Csak embernek, semmi egyébnek,
De annak egésznek, épnek,
Föld-szülte földnek
És Isten-lehelte szépnek."
|
|
Hímeztem: |
|
| |
2011.0728 – Szemelvények – Önkifejezés III.:
Nagyon fontos, hogy azokban a helyzetekben,
amelyekben „mások támogatójává vagy segítőjévé” válunk,
TELJESEN ŐSZINTÉK, IGAZAK legyünk.
A „segítő szándék” „tiszta” legyen,
vagyis tisztán SZERETETBŐL legyen jelen (’se több se kevesebb’),
magunkat a „yobbítás” és önzetlen segítségadás szándéka vezesse
[ne kívánjuk a másikat ’befolyásolni’ vagy ’vezetni’, ne ’értékeljük’ vagy ítéljük meg stb].
Ha „hívást” érzünk egy helyzetbe, amelyben segítően nyilvánul(hat)nánk meg,
akkor „teljes figyelemmel” [teljes odafigyeléssel] forduljunk a „helyzet” és a helyzetben „jelenlévők” felé is.
Legyünk „nyitottak”, hogy megérthessük azt, amit a helyzet mutat –
és ezáltal is azt tudjuk nyújtani,
ami az adott helyzetben „tőlünk telhetően is a leg-yobb”
és az „érintett számára is legmegfelelőbb”.
Fontos, hogy IGAZAK legyünk teljes egészében:
ne találjunk ki valótlan, általunk meg nem élt ’példákat’, mert már ez is ’ferdítés’.
Olyat mondjunk és tegyünk, amit mi VALÓBAN megtapasztaltunk,
és ami ezáltal a ’magunk tapasztalata/tudása’
[’erre tudunk Építeni, ebből tudunk biztonsággal Építkezni/Építeni’].
Ne „szépítsünk”, és közben ne legyünk bántóak sem
(ugyanis a ’bántás’ érzékelésekor bezárul vagy beszűkül a „szív”, és így legtöbbször nem tud célt érni a segítség).
|
"Egy szó is lehet locsogás, s ezer oldal maga a tömörség.”
(Abody Béla)
„A madarak nyelve nagyon régen kialakult, és más, ősi beszédmódokhoz hasonlóan tömör, kihagyásos beszéd: keveset mondanak, de ezzel sokat fejeznek ki és sokat megértenek belőle.”
(Gilbert White)
|
|
|
|
|
|
ÍRÁSOK 2020 szeptember 8 (82) 1608-1627 |
|
20200908 - Formálódó ÚJ MEGTARTÓI-GONDOSKODÁSOKRÓL (1611.r.)
Az írás 1610.része elérhető ITT
Mint említettem, a pár napja érzékelt gondoskodási-helyzetben több teremtő volt egy nem túlzottan nagy ’szobában’ berögzítve, és ez a szoba inkább ’kórházi terem’ érzetét keltette. Világos volt a szoba, és ’ágyakban’ voltak ’berögzítve’ a teremtők.
[Az ’ágyban berögzítés’ általában azt jelzi, hogy a teremtő NEM képes az ÖNÁLLÓ élet-vezetésre (valamilyen ALAPOZÁSRA van Szüksége vagy éppen ALAPOZÁSON vezeti őt végig a FÖLDANYA).]
Részleges megértésem szerint NAGYON SÚLYOS [vagy legalább SÚLYOS (= súlyosabb Tér-Vesztettség) jellegű] EL-Változásaik voltak, és valószínűleg KÖNNYÍTÉSEKET nyilvánít meg feléjük irányulóan az Életet-GONDOZÓ ebben a VÉDETTEBB TÉR-Részben.
Érzetre olyan volt, mintha ’deréktól / csípőtől felfelé’ lett volna csak testük [a lábuk „hiányzott”]. Feküdtek vagy ültek az ágyukban [már berögzítve (!) valamilyen kisebb Személyes-Térben (és ERŐSEBB Belső SPECIÁLIS MEGTÁMASZTÁS is Óvta őket ebben a tartamban)]. Akiket ebben a szobában érzékeltem, azok (az emlékeim szerint) vagy már ’ébren voltak’ (ön-tudatuknál voltak), vagy éppen ’ébredeztek’. Valószínűnek tartom, hogy egy másik [sötét vagy szűrt-fényű] ’teremben’ lehettek azok, akiket még ’altatni’ szükséges. Az ezen világosabb szobában BERÖGZÍTETTEKET fiatalnak vagy felnőttnek érzékeltem.
Ebben az ’ébredező szobában’ olyanok voltak, akiket az ’ébredésük’ során / után az ’alapokra’ szükséges ’megtanítani’. Az ő Közvetlen GONDOZÁSUK még teljes egészében IRGALMI alapon nyilvánul meg [mert (► hasonlóan a kisgyermekekhez) még nem képesek az önálló sors-vezetésre].
Ide-idézek olyan korábbi írás-részeket, amelyekben a Rendezés [akár Rend-Tétel] kettő FŐ szakaszát ismertettem.
A Rendezés ELSŐ [IRGALMI alapú] Szakasza általában addig tart, ameddig
[az Élet-Alapok GONDOSKODÓK általi Kiigazítását követően]
egy teremtő visszaépíti a Tudatosságát / Ön-Tudatosságát,
és már rendelkezik egy alap-szintű Ön-Ismerettel,
képes a Szándék-Használatra,
már nem sérült jelentősebben a Bizalma.
Ha a teremtő már képes ezeknek az ’Alapoknak’ a visszaépítését követően [a Szándékával] Irányt adni az Életének,
akkor kezdődik meg a Rendezés MÁSODIK FŐ Szakasza.
Általában ekkor Rendezi azokat az EL-Változásait a teremtő,
amelyek megformálódásában Saját Felelőssége is van.
’Általánosságban’ úgy is megkülönböztethető a kettő FŐ Szakasz, hogy az ELSŐ Szakaszban kihagyhatatlanul szükséges a SPECIÁLIS / KÍMÉLŐ GONDOSKODÁS [a FÖLDANYA Közösségében ez jelenleg azt is jelenti, hogy az ezen Rendezési Szakaszban lévő teremtő felé irányuló Gondoskodásokban szinte kivétel nélkül csak MAGOK vehetnek részt MEGEMELT Felelősségben megnyilvánulva].
A MÁSODIK FŐ Szakaszban leggyakrabban az olyan GONDOSKODÁSOK nyilvánulnak meg, amelyeket eddig [a ’Harmadik’ (= SPECIÁLIS) Gondoskodási szint megnyitásáig] KÜLÖNLEGES Gondoskodásként ismertünk. Az ezen Rendezési Szakaszban lévő teremtő felé a Gondoskodásukkal megnyilvánulhatnak a MAGOK mellett a Különleges Gondoskodásra képes [FOKOZOTT Felelősségben megnyilvánuló] teremtők is.
Ebben a MÁSODIK Rendezési FŐ Szakaszban is lehetnek olyan Gondoskodási-Részek, amelyekben szükséges lehet SPECIÁLIS / KÍMÉLŐ Gondoskodás megnyilvánítása is [például egy KÖNNYÍTÉS megnyilvánítása során szükséges a NAGY-GONDOSKODÁSI-TÉRBEN Berögzítés vagy más SPECIÁLIS Védő-Tér alkalmazása].
A Rendezési FŐ Szakaszok legfőbb jellemzőinek ismerete elsődlegesen a MAGOK számára fontos [még akkor is, ha a Szolgálatukkal leggyakrabban olyanok felé irányuló Gondoskodásban nyilvánulnak meg, akik már túljutottak az ’Alapok’ megismerésén / újjá-építésén (vagyis túljutottak a Rendezés ELSŐ Szakaszán) (vagyis olyanok felé irányulnak a Gondoskodásukkal, akik képesek már ’önállóan mozogni’, akik már ’berögzültek a saját házukban’, és elkezdték újjáépíteni a szeretet-kapcsolódásaikat… vagyis már a Rendezés MÁSODIK Szakaszában járnak)].
Ha Felismeri egy MAG azt, hogy a gondozottjában jelentősebb Bizalom-sérülés van és/vagy ha akadályozott a Szándék-Használatban (mert nem ismeri fel az Élete Meghatározóit), Jeleznie szükséges, hogy a teremtő gondozása az ELSŐ [IRGALMI alapú] Szakasz SZABÁLYOZÁSA szerint lehetséges.
Azért fontos ezt Felismerni és Megérteni, mert akinek ilyen SPECIÁLIS / KÍMÉLŐ Közvetlen Gondoskodásra van szüksége, azon teremtő felé irányuló Gondoskodása során a MAGNAK nem csupán FOKOZOTT Felelőssége van, hanem a MEGEMELT Felelősséghez tartozó Szabályok szerint szükséges megnyilvánulnia.
A MEGEMELT FELELŐSSÉGRŐL [arról, hogy egy MAGNAK milyen Felelőssége van a SPECIÁLIS / KÍMÉLŐ Gondoskodása megnyilvánítása tartamában] a [899.r.] 254. pont (12) alpontban írtam (elérhető ITT)…”
Az írás folytatódik az 1612. részben, elérhető ITT
| |
|
|
|
A mai napra: |
|
„A valóság nemcsak az, amit a szem lát, és nemcsak az, amit a fül hall és a kéz meg tud fogni, hanem az is, ami rejtve marad a szem és a tapogató ujjak elől, és csak annak fedi fel magát néha, egy-egy pillanatra, aki a lelki szemével keresi, aki belülről tud figyelni és hallani, és képes a gondolataival tapintani.”
| |
Áldozni
csak a benned lévő és általad LÉT-re hozott Szépséggel
másokat is SzÉpítve és gyarapítva,
Teljes és ÉP Szabad Akaratodból,
Szabad Akaratodat kinyilvánítva,
az Örök és Adott Élő KRISZTUSI Rendnek megfelelően
Lehetséges
és
Érdem-es.”
20100525 - Az Áldozatról - Szemelvények
A hibákról és a hibázásról:
A ’hibák’ segítenek ’nem-felejteni’ és ’felejteni’.
PIRAMIS - Őszintén akarok élni
Őszintén akarok élni,
Minden utam végigjárni,
Hinni abban, amire vágyom,
S ha hiszek benne küzdeni érte bármilyen áron.
Őszintén akarok élni,
És csak annyit elérni,
Jókedvem senkit ne bántson,
S ha fáj a szívem valamiért, ne nagyon fájjon!
Tőled csak annyit akarok kérni,
Hogy engedj őszintén élni,
Őszintén, szabadon, szépen,
Őszintébben, mint ahogy tegnap éltem.
Ne kelljen hazudnom senkinek
És hogyha valamit kérdezek
A válasz igaz legyen!
Szeretnék bízni mindenkiben,
Hinni, hogy nem fordul ellenem,
S nem árul el sosem.
AZ ERDŐ FOHÁSZA
Vándor, ki elhaladsz mellettem,
Ne emelj rám kezet!
Én vagyok tűzhelyed melege
hideg téli éjszakákon,
én vagyok tornácod barátságos fedele,
melynek árnyékába menekülsz a tűző nap elől,
és gyümölcsöm oltja szomjadat.
Én vagyok a gerenda, mely házad tartja,
és én vagyok az asztalod lapja,
az ágy, melyben fekszel,
a deszka, amelyből csónakod építed.
Én vagyok a házad ajtaja,
bölcsőd fája, koporsód fedele.
Vándor, ki elmész mellettem
hallgasd a kérésem:
NE BÁNTS!
ÜNNEP
Az Ünnepeknek fontos része az „emlékezés”, amikor a dicső vagy épp a kevésbé dicső tettekre/megélésekre, az elődökre is emlékeznek, és ezáltal egyfajta folytonosság alakul ki (marad meg) az Ősök, Elődök, a Gyökerek irányába is. Az emlékezés a legtöbb esetben ma még ’intő’ példa is lehet arra, hogy mit szükséges megváltoztatni, miben szükséges változni akkor, ha valami yobb és teljesebb Élet a cél ---
az „Ünnep” Valódi Lényege azonban minden esetben a[zon] „Jelen Megerősítése, amely elvezet a ’vágyott jövőbe’.”
Az Ünnep általában MEGERŐSÍTI az Élet egy olyan részét/szeletét, amely „továbbvitelre érdemes”, amelyben ELŐREMUTATÓ/előrevezető Példa vagy Út [Működés, Erő] Van Jelen.
(Részlet a 20110802 - Níitottság, Nyitás... írásból)
|
|
|