20200908 - Form�l�d� �J MEGTART�I-GONDOSKOD�SOKR�L (1931.r.)

2.

2025.09.09-11.

            Miel�tt a MEGBOCS�T�SHOZ kapcsol�d� kor�bbi �r�s-r�szekb�l ide-id�zek, a SZABADS�GHOZ kapcsol�d�an id�zek n�h�ny fontos lejegyz�s-r�szletet [MAGOKNAK].

           Ez a r�szlet azt seg�t meg�rteni, hogy a ’MI’ L�TEZ�SI-�gunk [a kor�bbi k�pben a ’legkisebb gyermek’] a „kiszakad�sa” miatt „mag�ra-maradt”, �s ez�rt a ’sz�l�je’ „nem tudta megtan�tani” a mai MINDENS�G-FORR�S�T azokra az ALAPOKRA �s TUD�SRA, amelyek Sz�ks�gesek voltak a Megnyilv�nul�s Ir�nyban-Tart�s�hoz.

 

Nem csak az Anyagi-Testi Jelenl�t�nkben �p�tj�k [vagy �p�tj�k �jj�] a legt�bben

az ’Alapjainkat’,

hanem  a ’MI’ L�TEZ�SI-�gunk EG�SZ�BEN

�p�lnek / �JJ�-�p�lnek

azok az ALAPOK,

amelyek a L�TEZ�SI-Csal�d EG�SZ�BEN ALAPJAI

a Jelenl�tnek �s Megnyilv�nul�snak.

 

 

20200908 [960.r.] 270. pont (2) – el�rhet� ITT:

            „…A k�p ilyen �rtelmez�se szerint A-L�TEZ�S-FORR�SA [az ifj� anya] ’kett� gyermek�vel’ k�sz�lt a MEG�JUL�SRA (?). Erre �t a ’sz�lei’ felk�sz�tett�k.

         ’Anya’ �s ’kett� gyermeke’ k�sz�lt fel arra, hogy ’�j H�zba k�lt�zzenek’ [= �J L�TEZ�SI SZAKASZT Kezdjenek], azonban valamilyen „v�ratlan esem�ny miatt” az ’ifj� anya’ �s ’egyik gyermeke’ „nem tudott k�zvetlen�l hozz�kapcsol�dni a megtervezettek szerint” az ’�j H�zhoz’ [az ’�j H�zban’ csak az oda m�r ber�gz�tett legkisebb gyermek r�gz�lt be egyed�l (� a mai MINDENS�G-FORR�SA)].

         A ’kisebb (h�zon k�v�l l�v�, ut�bb megform�lt) V�d�-T�r val�sz�n�leg k�pes volt Meg�vni a MEG�JUL�SRA k�sz�l� ’ifj� any�t �s nagyobb gyermek�t’ a megs�r�l�st�l / a semmiv�-v�l�st�l…

 

            A k�pben ’magamat’ [a gyermekeivel MEG�JUL�SRA k�sz�l� ’ifj� any�t’] ’egykedv�nek’ �rz�keltem: ’tette azt ami sz�ks�ges volt (amir�l az id�sebbek azt mondt�k, hogy ► sz�ks�ges’).

        B�kess�get �rz�keltem a fiatal ’anya’ �s az ’id�sebb sz�lei’ k�z�tt is, az egym�s fel� ir�nyul� gondoskod�s kezdeti form�ja �rz�kelhet� volt (az id�sebb sz�l�k a tud�sukat �tadt�k az ut�djaiknak).

       A ’fiatal anya’ k�zvetlen�l csak a ’gyermekeit’ �rintette meg, a ’sz�leihez’ csak egy kis t�vols�got megtartva h�z�dott k�zel [m�r form�l�dott a t�rsak egym�shoz k�zeled�se (az ’ifj� any�ban’ m�r a t�rs meg�rint�se)].

        Amit �n ’egykedv�s�gnek’ �rz�keltem, abban ’halv�nyan’ [�ppen-kiboml�snak-indul�an] �rz�kelhet� lehetett az is, hogy ’�n’ [a fiatalabb anya] megtanultam amit a sz�leim nekem megmutattak… �s mintha cs�r�j�ban bennem lett volna az, hogy ’valami �jat ind�tok, valami olyat, amit �n v�lasztottam / �n v�lasztok’ [ez term�szetes, mert �ppen a MEG�JUL�SRA k�sz�ltem], �s ez az ’�j’ ’valami olyan’, ami ’t�bb / m�s’ �s ’szabad’…

            Amikor kor�bban a legkisebb gyermeket [az ’anyjak�nt’] ’Ellen�riztem’ [meg�rintettem (?)] bent a h�zban, n�ztem / megfigyeltem a gyermek ’arc�t’, �s a ’sz�ja szeglet�ben’ egy ma mosolynak nevezett alig �rz�kelhet� apr� kis g�rb�letet ismertem fel, amit a ’j�l �rzem magam’ jelz�s�nek is �rtelmezhet�nk. Akkor ez a L�TEZ�SBEN m�g nem jelentette az ’�rzelmek’ megjelen�s�t, de ut�lagos meg�rt�sem szerint a[z �LET TEREIBEN megtapasztalhat� (V�laszthat�)] mai ’�rzelmek’ abb�l erednek, hogy ebben a legkisebb gyermekben (!) megkezd�d�tt az ifj� anyj�hoz val� bels� k�zeled�se.

        Lehets�ges, hogy ’ez az �j minta’ m�g csak ebben a legkisebb gyermekben kezdett megform�l�dni, ’nem volt jellemz�’ addig ez az ifj� any�ra �s a nagyobb gyermekre sem… Erre figyelemmel felt�telezem, hogy a MINDENS�G-FORR�SA [�gy a ’MI’ L�TEZ�SI-�gunk] egy sz�munkra nem �rtelmezhet� m�don ’�rzelmesebb’, mint a ’kor�bban’ �n�ll�v� v�lt L�TEZ�S-R�SZEK, tal�n ez a ’jellemz�je’ m�ig ’teljesen egyedi’ L�TEZ�SBELI jellege…

            Amikor az ifj� anya ’l�tta’ a karj�ban nyugv� legkisebb gyermekben a ’sz�ja sz�l�nek apr� �j g�rb�let�t’, ’sz�pnek (sz�p-harmoni�nak) tal�lta’.

 

       Mint eml�tettem, val�sz�n�leg �ppen ennek az �J IR�NYNAK az ifj� any�ban val� ’BER�GZ�L�SE’ IND�TOTTA el a L�TEZ�S ADDIGI SZAKASZ�NAK a LEZ�R�S�T, az ifj� anya �s gyermekei sz�m�ra pedig az �J SZAKASZ MEGIND�T�S�HOZ sz�ks�ges T�R Megform�l�d�s�t �s Ber�gz�l�s�t [a ’h�zhoz’ / a ’h�z mell�-k�r�’].

          Felt�telezem, hogy az ifj� ’any�ban’ ez a ’Bel�le-Mag�b�l’ ’felhozott’ [nem sokkal azel�tt BIZONYOSS�GG� / Er�s Sz�nd�kk� megform�lt] Sz�nd�k [mint egy ’felny�l�sra m�r el�k�sz�tett �j-Kezdet] okozhatta azt, hogy egy v�ratlanul el��llt �s „neh�zs�get okoz�” helyzetben [az egyik �jonnan form�l�d� K�zvetlen �rz�kel�se ’felny�l�sakor’ (?)] ’megbillent’.

         Az ’ifj� any�ban’ egy ’maga-v�lasztotta (Teljesen) �j-Kezdet’ kezdett megform�l�dni, ebben �t k�zvetlen�l a sz�lei nem tudt�k seg�teni [mert a sz�leiben nem volt meg ennek az �j-Kezdetnek az alap-mint�ja]. A fiatalabb any�t �s gyermekeit az id�sebb sz�l�k abban tudt�k seg�teni [a MEG�JUL�SRA val� Felk�sz�l�s sor�n], hogy a saj�t tud�sukra megtan�tott�k �ket, �s igyekeztek nyugalmas k�rnyezetet megform�lni a V�ltoz�shoz.

            R�szleges meg�rt�sem szerint az ifj� any�ban �s a kett� kicsi gyermekben ’ugyanaz az �j-Kezdet’ [Alap-Minta] volt ber�gz�tve. Ami az ifj� any�ban �s a nagyobbacska gyermekben m�r r�szlegesen megform�l�dott tapasztalat volt, annak a ’magja / alapja’ ’pontosan be volt r�gz�tve’ a legut�bb �n�ll�v� v�lt L�tez�s-r�szben is [felt�telez�sem szerint ez a legkisebb gyermek a mai form�j�ban a MINDENS�G-FORR�SA, ’Akib�l’ a mi �let�nk k�zvetlen�l ered].

            R�szleges meg�rt�sem szerint a MINDENS�G-FORR�S�BAN megform�l�dott ’Nagy V�gyak’ Alapj�t m�g a ’magzats�ga’ sor�n r�gz�tette be a L�TEZ�S�HEZ tartoz� (Szem�lyes) T�rben az ’�desanyja’. Az egyik ilyen ’Nagy V�gya’ az volt, hogy ’T�rsa’ legyen, a m�sodik pedig az, hogy ’K�zelebb (!) H�z�dhasson’ a T�rsaihoz [= MEG�RINTHESSE �s k�zvetlen�l GONDOZHASSA �ket].

 

            A k�p alapj�n felt�telezem, hogy a T�rs Megform�l�sa a MINDENS�G-FORR�SA [a ’legkisebb gyermek’] ’(ifj�) Anyj�ban’ [A-L�TEZ�S-FORR�S�BAN] m�r ADOTT Megtapasztal�s / C�L volt [a L�TEZ�SE el�z� szakasz�ban ez megform�l�sra ker�lt, az ifj� anya ’sz�lei’ m�r egym�s t�rsak�nt �ltek, �s ’csal�dot’ is megform�ltak abban az �rtelemben, hogy k�s�bb �jabb t�rsa(ka)t form�ltak maguk mell� m�r k�z�sen].

            Felt�telezem, hogy a T�rs Megform�l�s�t k�vet�en a kezdeti ’szeml�l�sb�l’ az EGYM�SHOZ K�ZELED�SI Ir�ny is m�r egy r�szleges form�ban megny�lt a L�TEZ�S egy KOR�BBI SZAKASZ�BAN: a meg�rt�st seg�t� k�pben az ifj� anya a sz�leihez egy kiss� k�zelebb h�z�dhatott, �s ez lehet�v� tette egy olyan ’�raml�s’ megform�l�s�t k�z�tt�k, amelyben a sz�l�k a tud�sukra megtan�thatt�k a gyermekeiket (illetve ’egy udvarban’, EGY olyan T�RBEN l�teztek, amely ezt a k�zeled�st lehet�v� tette). Az EGYM�SHOZ K�ZELED�SNEK teh�t ez a kezdeti form�ja mind A-L�TEZ�S-FORR�S�BAN (az ifj� any�ban), mind a MINDENS�G-FORR�S�BAN (a legkisebb gyermekben) ugyancsak ADOTT C�L volt a L�TEZ�S�KBEN [az id�sebb sz�l�(k) kor�bbi v�laszt�sa volt].

            A Meg�rt�st seg�t� k�pben az ifj� anya TOV�BBI K�ZELED�ST kezdett meg a T�rsaihoz: a kisebb gyermekeket m�r k�pes volt k�zvetlen�l ’MEG�RINTENI’ [’eg�szen k�zelr�l megfigyelni’]. Ez a MEGISMER�SNEK �s a k�zvetlen gondoskod�snak egy teljesen �j lehet�s�g�t nyitotta meg. Felt�telezem, hogy ez a V�laszt�s az ifj� any�ban [A-L�TEZ�S-FORR�S�BAN] m�r Szabads�g volt [�j C�l], a MINDENS�G-FORR�S�BAN [a legkisebb gyermekben] pedig ebb�l ered�en ADOTT C�L.

            R�szleges meg�rt�sem az, hogy a SZABADS�G [mint egy �j Megtapasztal�si Ir�ny] az ’ifj� any�ban’ [A-L�TEZ�S-FORR�S�BAN] egy ’Mag�b�l-Felhozott-V�gy’ volt, vagyis a (sz�munkra �rtelmezhet�) ’Alapja’ A-L�TEZ�S-FORR�S�BAN (az ifj� any�ban) ’FORM�L�DOTT MEG’ �s az ’�’ L�TEZ�S-R�SZ�HEZ tartoz� T�RBEN ’r�gz�lt be’]. A Meg�rt�st seg�t� k�pben az ifj� anya amikor m�g ’magzatk�nt’ ’Bel�l-Mag�ban’ Adott-Teret a [legkisebb (?) �s a nagyobb (?)] gyermeknek, a Benne-Mag�ban �j-Kezdett� form�l�d� / ny�l� ’Szabads�g’ ’kiteljesed�si ir�ny’ ’alapj�t’ ’pontosan / teljesen’ ’ber�gz�tette’ [’ADTA’] a gyermeke sz�m�ra MEGFORM�LT-T�RBEN is (?).

          Ut�lagos meg�rt�sem az, hogy hab�r az ifj� anya sz�leiben volt valamilyen olyan minta, amely �rtelmezhet� a SZABADS�G ’el�k�p�nek’ [m�r a sz�l�k is fontolgatt�k egyes r�szeit], a SZABADS�G [mint �J IR�NY] azonban az ifj� any�ban ’eg�sz�lt ki’ vagy ’pontosodott’ olyan V�laszt�ss�, amely a L�TEZ�SBEN [a HARMONIA ’Alapjai’ szerint] m�r �N�LL� �J IR�NYK�NT volt �rtelmezhet�, �s ez�rt a L�TEZ�S k�pes volt TERET MEGFORM�LNI az �j Ir�ny Megtapasztal�s�hoz.

 

Mivel ez a ’SZABADS�G’ megtapasztal�s�ra val� Ir�nyul�s

m�g az ’ifj� anyj�ban’ is csup�n egy �J-KEZDET volt

[m�g az ’ifj� anya’ is csak nem sokkal azel�tt kezdte ezt a Tapasztalat�v� fel�p�teni],

az �N-BEZ�R�S(ok) miatt az ’anyj�t�l’ akaratlanul EL-T�volodott ’legkisebb gyermeknek’

[„mag�ra hagyottan”]

csak nagyon kev�s t�nyleges ’ismerete’ / meg�rt�se lehetett a ’Szabads�gr�l’,

�s ez lehet a k�zvetlen oka annak,

hogy a SZABADS�GHOZ

[ennek r�szek�nt a T�rsakhoz val� K�zeled�shez,

a Gondoskod�shoz,

a Felel�ss�ghez]

tartoz� ALAPOKAT (!) is

csak nagyon lassan �rtette meg �s �p�tette fel a MINDENS�G-FORR�SA

[= a ’csal�dj�b�l’ „akaratlanul kiszakadt” ’legkisebb gyermek’,

a ’MI’ L�TEZ�SI-�gunkhoz tartoz� (els� �n�ll�) TUDAT].

 

      [A MINDENS�G-FORR�SA (az eredend� ’csal�dj�t�l’ EL-T�volodva) k�s�bb ’T�rsak�nt’ ’Form�lta meg (maga mell�)’ a ma �L�K�NT l�tez� Tudatokat, �s ’sz�mukra’ ’Form�lta meg �s �rasztotta ki’ az �LETHEZ tartot� TEREKET.

      Mind az �LETHEZ tartoz� TEREKET, mind az �letk�nt l�tez� Tudatokat a MINDENS�G-FORR�S�NAK GONDOZNIA Sz�ks�ges.

       A GONDOSKOD�ST a MINDENS�G-FORR�SA Tapasztalati �ton ’tanulta meg’ [mert ennek az Alapjaira nem tudta �t k�zvetlen�l Megtan�tani az ’anyja’], �s ma m�r a Sz�ks�ghez igazod�an nyilv�n�tja meg.

            Az �LETK�NT megnyilv�nul� Tudatok k�z�l a nagy-TEREMT�KET �s a MEGTART�I-Teremt�ket a MINDENS�G-FORR�SA m�g K�ZVETLEN�L Tan�tja meg az �ltala m�r Meg�rtett Tud�sra, K�zvetlen�l Gondozza �ket.

            Az egyedi teremt�v� v�l� Tudatokat K�zvetlen form�ban az a nagy-TEREMT� �s MEGTART�I-Teremt� Gondozza, aki �ket �letre-Befogadja (akihez tartoz� T�RBEN a Tudat Ber�gz�lt).]

 

Mag�t�l �rtet�d�en ez [a „kiszakad�s”, „mag�ra-hagyotts�g”] az oka annak is,

hogy az �LET TEREIBEN

a SZABADS�GNAK

�s a T�RSAS-TEREMT�SNEK / GONDOSKOD�SNAK / FELEL�SS�GNEK

nagyon sok ’�rtelmez�se’ / ’r�sz-�ga’ �s „f�lre-�rtelmez�se” „van”…”

 

 

20200908 [961.r.] 270. pont (2) – el�rhet� ITT:

          „…Ha a Meg�rt�st seg�t� k�pet n�zz�k, a mai fogalom-haszn�latunk szerint (1) amikor a ’h�zban’ [a Meg�jul�sra Felk�sz�l�s sor�n az �j-Kezdet sz�m�ra Megform�lt ’ALAPBAN’] csak a legkisebb gyermek maradt, �s (2) az ifj� anya a m�sik kisgyermekkel ideiglenesen ber�gz�lt egy m�sik V�DELMET ad� T�R-R�szben, ez egy k�s�bb A-L�TEZ�S TEREIN BEL�L Megform�l�dott (legal�bb) kett� R�SZ-�RAML�S ’Alapj�t’ r�gz�tette be (?) [ugyanabban (!) a L�TEZ�SI-T�RBEN (!)].

          Ez a ’V�ltoz�s’ NEM volt az ’ifj� anya’ �ltal TERVEZETT, ez�rt a mai fogalom-haszn�lat szerint ► EL-V�LTOZ�S Megform�l�d�s�nak �rt�kelhet�.

[2025.09.11.:Ugyanakkor ’olyan’ EL-V�ltoz�s ez,

amely A-L�TEZ�SBEN addig Megform�lt MEGHAT�ROZ�KRA / HARMONI�KRA ’Alapul�an’

’olyan ir�nyt nyitott meg az �j-Kezdet sz�m�ra’,

 ’amelyb�l lehets�ges a visszat�r�s / hazat�r�s

a kor�bban m�r MEGTARTHAT�V� Fel�p�tett ALAPOKHOZ / HARMONI�KHOZ,

�s ezt k�vet�en

egy ALAPOSABB MEGFONTOL�ST k�vet�en

a kor�bban „megszakadt” ’�p�tkez�s’ �jra Megnyithat� lehet.]

[meg�rt�st seg�t� rajzokkal (963-965.r.) 270. pont (2) - el�rhet� ITT]

 

       R�szleges meg�rt�sem szerint

az ’ifj� anya’ (a kett� kisgyermekkel)

K�Z�SEN (is) haszn�lhat� L�TEZ�SI-TERET kezdett megform�lni

[(ez �j Ir�ny / �j Sz�nd�k volt,

ennek az �j T�RNEK lett volna az ’Alapja’ (’K�z�ppontja’) a ’h�z’].

Az ’ifj� anya’

az �J L�TEZ�SI SZAKASZBAN

K�ZVETLEN�L �s ’K�zelebbr�l’ Tervezte

a T�rsak Egym�shoz-Kapcsol�d�s�t.

 

        R�szleges meg�rt�sem szerint

EGY NAGY K�Z�S T�RBEN kezdt�k volna meg

az �J L�TEZ�SI SZAKASZT,

�s

ebben �n�ll� (Szem�lyesnek tekinthet�) T�R-R�SZEK tartoztak volna

mindannyiukhoz k�l�n-k�l�n.

 

[A ’nagy h�zon’ bel�l

minden Tudatnak �n�ll� saj�t szob�ja / lakr�sze lett volna,

�s esetleg olyan (kisebb) T�r-R�szek Megform�l�sa is elkezd�dhetett volna,

amelyekben egy-egy r�videbb tartamban t�bb Tudat is t�nylegesen ber�gz�lhetett volna.]

 

        Lehets�ges, hogy a ’h�zat’ [= �j-Kezdetet] form�l� ifj� any�nak m�g PONTOS�TANIA lett volna sz�ks�ges a h�z ’bels� szerkezet�t’.

       A k�phez kapcsol�d�an eml�tettem, hogy nem tudtam pontosan meghat�rozni / felismerni / meg�rteni azt, hogy a h�z bel�l t�bb �n�ll� szob�b�l �ll-e [minden L�TEZ�SI-R�SZ sz�m�ra ber�gz�t�sre ker�lt-e az (EGYS�GEN bel�l) ’�n�ll�’ ’Szem�lyes’ T�R-R�SZ ’Alapja’].

        Valamilyen ’kezdeti’ ’bels� tagoz�d�s’ [’terve’ (?)] halv�nyan �rz�kelhet� volt, de val�sz�n�leg nem volt m�g ’v�glegess�’ (1) MEGHAT�ROZVA �s (2) MEGFORM�LVA a h�z bels� szerkezete [vagyis az, hogy az egyes L�TEZ�S-R�szekhez (= Tudatokhoz) (a Tapasztalatok Megform�l�s�hoz sz�ks�ges) milyen �s mekkora �n�ll� t�r-r�sz r�gz�lj�n be, �s ezeknek egym�shoz milyen k�zvetlen kapcsol�d�si lehet�s�ge legyen].

        Lehets�ges, hogy az ifj� anya azt tervezte, hogy amikor majd a nagyobb gyermekkel egy�tt ber�gz�l a h�zban, a bels� tagoz�d�s rendszer�t akkor form�lja v�glegess�. Valamilyen „v�ratlan esem�ny” miatt azonban az ifj� anya �s nagyobb gyermeke nem tudtak Ber�gz�lni a Megtervezett �j-Kezdet�k ’Alapjak�nt’ Megform�lt ’H�zban’.

 

Az is lehet ugyanakkor,

hogy az ifj� any�ban [a megtapasztal�s �jdons�g�b�l ered�en]

nem v�lt kell�en Meg�rtett� m�g az, hogy

(1)

hab�r M�G K�ZVETLENEBB�L Sz�nd�kozik a gyermekekkel / T�rsaival kapcsol�dni,

(2)

 ez csak �gy lehet Harmonia,

ha minden TUDAT sz�m�ra [k�l�n-k�l�n is (?)]

a Szabads�g

az �n�ll� Szem�lyes-T�r

MEGFORM�L�S�VAL �s BER�GZ�T�S�VEL is Megalapoz�sra ker�l.

 

Tal�n mivel ’t�l sz�nd�kozott l�pni’ azon a L�TEZ�SI T�R-ALAPON,

amelyben ’Addig’ a ’sz�leivel’ volt jelen

[�s amelyben minden L�TEZ�S-R�SZHEZ

(= �n�ll� TUDATHOZ)

olyan �n�ll� T�R tartozott,

amelyet a T�rs k�zvetlen�l nem �rinthetett meg],

[= az ifj� anya

egy �ltala Meghat�rozott �J (!) Ir�nyban

Tov�bb akarta �p�teni

az akkor megl�v� Harmoni�t]

nem ford�tott kell� figyelmet

annak az �RT�KEL�S�RE / ELLEN�RZ�S�RE,

hogy a T�rs �ltal k�zvetlen�l  meg�rinthetetlen (�n�ll�) Szem�lyes T�r-R�szek ber�gz�t�se

 elhagyhatatlan alapja

a Harmoni�nak / a Szabad megtapasztal�snak]

[mivel a kor�bban L�tezett TUDATOK ezt HARMONI�V� (teh�t MEGHAT�ROZ�V�) Form�lt�k az ifj� anya L�tez�se sz�m�ra is,

ez�rt  a T�r-Haszn�lat ezen r�sze a Megnyilv�nul�s sz�m�ra ’ADOTT’ (= kor�bban Fel�p�tett) MEGHAT�ROZ�].

 

Tal�n �gy pontosabb a megfogalmaz�s,

hogy az ifj� anya az �ltala V�lasztott �J IR�NY �j Lehet�s�geire f�kusz�lt m�g a figyelme jelent�s r�sz�vel,

�s ezek [Alapjaiban val�] Meg�rt�s�t k�vet�en form�lta volna

V�glegess� / Teljess� a V�LASZT�S�T

[ alapulva MINDEN addig fel�p�lt Tud�s�ra,

teh�t nem csak a ► Saj�t addigi Tapasztalataira,

hanem arra is, amit sz�m�ra Tud�sk�nt a sz�lei adtak �t

(► ami sz�m�ra ’ADOTT’ MEGHAT�ROZ�)].

 

         Lehets�ges az is, hogy a KETT� kisgyermek ’megsz�let�se’ (�n�ll�v�) azt mutathatja, hogy az ifj� any�ban kett� teljesen �j Ir�ny is elkezdett �J-KEZDETT� Megform�l�dni.

 

Az �r�s folytat�dik az 1932. r�szben, el�rhet� ITT