2025.10.17.
A MAGOK [lehetsg szerint Tudatos (!)] rszvtele
a GONDOSKODSOK MEGFORMLSBAN
azrt Szksges,
hogy a FLDANYA
a Befogadsban Jelenlvk
AKKOR-PPEN-MEGLV Anyagi-Testi Jelenlthez
[s Tudatossghoz,
Elfogadsi s Befogadsi Kpessghez,
meglv llapothoz,
az sszecsendlsekkel mr Megalapozott j Vlasztsokhoz]
HOZZIGAZTSA a GONDOSKODST,
vagyis
a GONDOSKODST
tnylegesen ELFOGADHATV
s BEFOGADHATV Formlja.
Ha
a MAGOKKAL egytt megnyilvntott Kiprblsok s Behangolsok sorn
ILLESZKEDV Formlja a FLDANYA az j GONDOSKODST
[s MEGFORMLJA a Szksges SZABLYOZST (!)],
akkor az J GONDOSKODST
(1)
FELAJNLJA mindazoknak,
akiknek arra Szksge van,
(2)
vagy ha olyan GONDOSKODST Formlt Kssz a FLDANYA,
amelyet a teremti kln Krse / Egyetrtse nlkl
(= a Sajt GONDOSKODI HATALMBAN s FELELSSGBEN)
Nyilvnthat meg,
a Szksges ELKSZLETEKET kveten
AZONNAL Megkezdi azok Megnyilvntst.
20200908 [899.r.] 254. pont (12) – elrhet ITT:
„…mostanra a FLD Kzssgn bell
(1)
FOKOZOTT FELELSSGNEK
a Klnleges Utat megnyitott teremtk Felelssgt nevezzk,
(2)
MEGEMELT FELELSSGNEK pedig
a SPECILIS s KML Tudatosodst megnyitott / Gondoskodst megnyilvnt teremtk Felelssgt nevezzk…”
Ha ’megklnbztetjk’
a SPECILIS s KML GONDOSKODST
[mindkett az LET-TRBEN megformlt SPECILIS TR-RSZBEN nyilvnul meg],
(1)
akkor a SPECILIS GONDOSKODS
IRGALMI alap [Ersebben letet-v / Irnyban-Tart] GONDOSKODST jell,
(2)
mg a KML megnevezs
a SZOLGLATI alap Ersebben letet-v s Irnyban-Tart GONDOSKODST jelli…”


20200908 [1956.r.] 477. pont (3) – elrhet ITT:
„…a TBBLET-GONDOSKODS Meghatrozshoz kapcsold SZABLYOZS
ma (is) Pontosan Meghatrozza,
(1)
hogy a FLDANYA
mikor s milyen formban KRJE
az rintett [Anyagi-Testben Jelenlv] teremt
EGYETRTST
a FLDANYA ltal SZKSGESNEK Meghatrozott
TBBLET-GONDOSKODSOK Megnyilvntshoz,
(2)
illetve mikor Szksges valamilyen FONTOSABB Okbl
[vagy akr Kiemelkeden Fontos Okbl]
a YO / Ered-nagy-TEREMT
s/vagy akr az (n)Lnyeg
SPECILIS Kzelebb-Hzdsa
a Szksges
ELLENRZSEKHEZ
s EGYEZTETSEKHEZ,
a Szksges Szndk-Ptlshoz,
(3)
illetve a FLDANYA
mikor nyilvnthatja meg a Szksges TBBLET-GONDOSKODST
a teremt Egyetrtse nlkl,
s ilyenkor mi az a ’Legszksgesebb’ ’mrtk’,
amely az let / Szabadsg Megvshoz, s a Jelenlt Irnyban-Tartshoz SZKSGES.
(…) Ha az a sajtos helyzet llna el,
hogy a teremt (n)Lnyege (!) kezdemnyezi a FLDANYNL
valamilyen Szksges TBBLET-GONDOSODS Megnyilvntst,
(1)
a F Szably szerint
a FLDANYA
ekkor is az Anyagi-Testben [vagy akr El-Testben] Jelenlv teremtvel kezd errl EGYEZTETST,
s az EGYETRTS / sszecsendls szerint nyilvnthatja meg a FLDANYA
a TBBLET-GONDOSKODST.
(2)
Ha a teremt az Anyagi-Testben [vagy El-Testben] bergzlt Jelenltvel
nem kpes a Szndk-Hasznlatra / EGYEZTETSRE,
akkor ha az legalbb FONTOS OKBL Szksges,
a FLDANYA
SPECILIS-TRBEN Bergzlst kveten
a teremt (n)Lnyegvel is EGYEZTETHET
[s Megformlhatja a Szksges sszecsendlst].
A F Szably szerint ehhez
ma mg Szksges
a YO s az Ered-nagy-TEREMT Kzvetlen Jelenlte is az EGYEZTETSNL
[teht
ez az EGYEZTETS
csak SPECILIS-TRBEN
(pldul NAGY-GONDOSKODSI-TRBEN)
Bergzlst kveten lehetsges].
Ha a FLDANYA olyan sszecsendlst Rgzt be
a Befogadsban Jelenlv let let-Alapjban / ’szemlyes’ terben,
amely sszecsendlst
a teremt (n)Lnyegvel Megformlt EGYETRTS Alapozott meg,
errl a FLDANYA
legalbb FONTOS FELJEGYZST kszt,
s ezt is Bergzti az sszecsendlshez.
Amikor a teremt kpess vlik a Szndk-Hasznlatra,
a FLDANYA
’MEGISMERTETI’ ezzel a FELJEGYZSSEL a teremtt,
EGYEZTETST nyithat meg,
Egyttesen is RTKELHETIK,
hogy Szksges lenne-e [vagy Clszer lenne-e] Vltoztatni az sszecsendlsen.
Ha a teremt ELFOGADJA a korbbi formjban az sszecsendlst,
errl kszt FELJEGYZST a FLDANYA
[s akr a teremt nmaga is],
s ez a FELJEGYZS is Bergztsre kerl az sszecsendlshez.
Ez az
’utlagos ELLENRZSI folyamat’
ugyancsak a SZABADSG Biztostsa miatt SZKSGES,
s azt fejezi ki,
hogy a teremt nmaga is ELLENRIZTE s RTKELTE, MEGFONTOLTA
a korbbi Vlasztst.
Az sszecsendlssel Megformlt Meghatrozk
utbb
jabb sszecsendls Megformlsval
MEGVLTOZTATHATAK
[vagy az emltett eset szerint
’MEGERSTHETEK,
JVHAGYHATAK’].
Ez a SZABADSGHOZ tartoz FONTOS LTEZSBELI MEGHATROZ
[ALAP-HARMONIA-rsz].
20200908 [1259-1260-1261-1262.r.] 340. pont (3) [a SZABADSG fontos Meghatrozi] – elrhet ITT
(…) A SZABLYOZSBAN
a FLDANYA
rszben [= a ma lehetsges mrtkben]
’ttelesen’ is Felsorolja azt,
hogy mely ’egyedi’ Helyzetekben Lehetsges
az let Megvsa s a Megnyilvnuls Irnyban-Tartsa rdekben,
illetve a SZABADSG biztostsa rdekben
az rintett teremt EGYETRTSE nlkl is [akr AZONNAL]
valamilyen TBBLET-GONDOSKODS Megnyilvntsa.
Ilyenkor,
[teht ha a teremt ’mg’ nem adta az EGYETRTST
a FLDANYA ltal Szksgesnek meghatrozott TBBLET-GONDOKSODS Megnyilvntshoz],
a FLDANYA ilyen SPECILIS TBBLET-GONDOSKODSA
csak az let / a Szabadsg Megvshoz s az Irnyban-Tartshoz
’LEGSZKSGESEBB’ kiterjeds lehet.
Amint az lehetsgess vlik,
a FLDANYNAK
EGYEZTETST Szksges Megnyitnia a teremtvel,
s az EGYEZTETS eredmnynek megfelelen lehetsges
a tovbbi TBBLET-GONDOSKODSOK Megnyilvntsa.
A FLDANYA
AZRT rendelkezett gy ebben a SZABLYOZSBAN (is),
hogy a teremt EGYETRTSE Szksges
a TBBLET-GONDOSKODSOK Megnyilvntshoz,
(1)
mert egyfell a FLDANYA Kzssgben
a Megtapasztals [FLDANYA ltal Vlasztott] F Irnya
a SZABADSG Felptse, a Szabadsg Kiteljestse,
(2)
msfell pedig [az elzbl is kvetkezen]
Tapasztalat,
hogy amirl a teremt NEM formlt meg sszecsendlst
[amirl a teremt ’szemlyes’ terben (!) NINCSEN (!) bergztve (!) sszecsendls],
az a teremt Jelenltben NEM nyilvnulhat meg HARMONIAKNT
[vagyis a teremt RZKELI (!) (Megtapasztalja)
az ilyen TBBLET-GONDOSKODSHOZ kapcsoldan is
a „nem rtst”, az „tkzst”, a fjdalmat,
az lettel-sszeegyeztethetetlensget]…”
20200908 [1138.r.] 315. pont (1) – elrhet ITT:
„…Az SSZECSENDLS
nem azonos kett teremt megegyezsvel.
Egy Vlaszts / Szndk / EGYETRTS
akkor formldik sszecsendlss,
ha
a teremtk Vlasztsait
a FLDANYA
[vagy akr a MINDENSG-FORRSA]
is ELLENRZI,
s a FLDANYA RTKELSE az,
hogy a Vlasztsok ILLESZKEDEK
minden rintett teremt folyamatban lv let-ptsbe.
A FLD Kzssgben l teremtk MEGEGYEZSEI
teht csak akkor vlnak sszecsendlss,
ha a Kzvetlen GONDOZJUK is ’JVHAGYJA’
a Vlasztsukat,
az gy megformlt sszecsendlst
BERGZTI minden rintett teremt let-Alapjba.
Erre a bergztsre alapulan AD (!) a FLDANYA
a teremtk j Vlasztsaihoz
’Teret’ (’szemlyes’ Teret),
s forml meg olyan Helyzeteket s ramlsokat,
amelyek lehetv teszik a megtapasztalst…”