20200908 - Form�l�d� �J MEGTART�I-GONDOSKOD�SOKR�L (1987.r.)

 

2026.10.26.

            MAG-T�rsammal hosszan besz�lt�nk ma este arr�l, hogy a MAG-T�rsam t�bb ismer�s�vel kir�ndult a hossz� h�tv�g�n a Dun�nt�lon. J�rtak olyan helyen, ahol egy r�gi templom romj�n�l ’nyugalmat’ �rz�kelt, ugyanakkor valamilyen ’nyom�st / furcsas�got’ is.

            Amikor besz�lt�nk a tapasztalatair�l, megeml�tette, hogy a k�zelben valamilyen ’kelta’ hagyom�nyhoz kapcsol�d� �nnep is volt akkor, amikor �ppen ott voltak.

            Az jelzett, hogy a templom romj�n�l tapasztalt furcsa �rzet eredhet abb�l, hogy r�gebben a f�rfi �s n�i minta [val�sz�n�leg „akaratlanul”] „nem megfelel�en kapcsol�dott [’ott’ (?)] egym�shoz”.

       Tal�n a f�rfi minta volt akkor s�r�lt, tal�n a n�i mint�ban volt nagyobb a s�r�l�s [�rz�sem szerint a hely ink�bb ez ut�bbit jelezte]… �s hab�r a f�rfi �s n�i ’minta’ is a harmonikus �sszekapcsol�d�sra �s a megl�v� s�r�l�sek meggy�gy�t�s�ra / megsz�ntet�s�re ir�nyult, az ’�sszekapcsol�d�s’ [�s/vagy a f�rfi �s n�i ’mint�k’ ’egym�shoz t�rs�t�sa’] „nem volt szerencs�s” [akkor abban a form�ban nem volt lehets�ges a f�rfi �s n�i mint�k harmonikus egym�shoz t�rs�t�sa (ez tov�bbi s�r�l�seket eredm�nyezett a f�rfi �s n�i ’mint�kban’)].

 

            A MAG-T�rsam eml�tette, hogy a templom-romhoz meg�rkez�s�k el�tt mindannyian krist�lyokb�l-k�vekb�l k�sz�lt kark�t�ket v�lasztottak [kis f�mb�l k�sz�lt szimb�lumokkal kieg�sz�tve], �s azt magukon viselt�k.

            Ehhez kapcsol�d�an az a r�szleges meg�rt�sem, hogy ’oka volt annak’, hogy �ppen a ’csukl�’ k�rny�k�t volt sz�ks�ges er�sebben v�deni.

      Amikor valakit „rabb�” tettek, leggyakrabban a nyak�n, kez�n �s l�b�n „k�t�zt�k meg”.

       Akinek volt ilyen „k�nyszer-kapcsol�d�sa”, azon teremt�kn�l ’�rz�kenyebbek’ lehetnek ezen test-t�j�kok [vagy olyan test-t�j�k, ahol „megcsonk�t�s” t�rt�nt].

      Ilyen ’fokozottabb’ [vagy ak�r kisz�m�thatatlanul is jelz� „fokozott”] �rz�kenys�g f�leg a s�r�l�sek Rendez�s�nek folyamat�ban Jelezhet, valamint m�g azt k�vet�en is egy bizonyos tartamban.

 

 Minden teremt�n�l egyedi,

hogy am�g egyes r�szei ’�rz�kenyebbek’,

milyen szem�lyes V�delem-Oltalom tudja �t seg�teni

a kiegyens�lyozotts�ga megtart�s�ban,

illetve a ’megbillen�se szakaszaiban’.

 

     Eml�tettem, hogy vannak, akiket [a ’H�rom-T’ k�z�l] a K�zeli-T�rsai K�zels�ge tud a leghat�konyabban seg�teni a kiegyens�lyoz�d�sban / a nyugalom �s er�nl�t Meg�v�s�ban, a Bizalom �p�t�s�ben, m�g m�sokat az seg�t, ha bizonyos tev�keny�get v�gezhetnek. Vannak olyanok is, akik sz�m�ra valamilyen t�r [ak�r t�r-forma �rtelemmel] Sz�ks�ges ehhez.

      Akik bizonyos �let-szakaszukban vonz�dnak bizonyos krist�lyokhoz / k�vekhez / szimb�lumokhoz [a benn�k l�v� t�r-form�hoz] [ak�r sz�nekhez, hangokhoz, illatokhoz, �telekhez, italokhoz, t�jakhoz stb], gyakori az, hogy �rzik-�rz�kelik azt, hogy ’bizonyos form�k’ [~ ’anyagok’] sz�mukra V�delmet / Megt�maszt�st adhatnak.

      Am�g a Sz�ks�gess�ghez igazod�an ’haszn�lj�k’ az �ket ’vonz�’ ’t�r-form�kat / anyagokat’ a teremt�k, addig ez Meger�s�theti �ket.

       Amikor a Sz�ks�gess�gen „T�LI”-v� v�lik a ’gondoskod�s / v�delem’ haszn�lata, akkor megkezd�dik a „f�gg�s / f�gg�s�g” (mint „er�s k�nyszer”) „fel�p�l�se”.

 

20200908 [1428.r.] 374. pont (9) [a SZ�KS�GESS�G Felismer�s�t Tan�tja a F�LDANYA (az �LTAL�NOS megnyilv�nul�si szinten is)] – el�rhet� ITT

20200908 [1915.r.] 470. pont [a seg�ts�get / gondoskod�st / sz�ks�gess�get sokan f�lre-�rtelmezik; a Gondoskod�snak el� kell mozd�tania a Tudatosod�st, �s ebben azt, hogy a teremt� Felismerje �s Meg�rtse, neki mag�nak milyen Tev�keny �n-Gondoskod�st Sz�ks�ges megnyilv�n�tani] – el�rhet� ITT

 

R�szleges az a meg�rt�sem, hogy

a F�LDANYA

a mostan�ban Megform�lt

[szem�lyess� tehet�, teh�t a teremt�k ’szem�lyes’ ter�hez is hozz�r�gz�thet�]

V�delmi-Tereknek

sok olyan form�j�t form�lta meg

[�s Form�ja folyamatosan],

amelyekbe azokat a T�r-Form�kat is Ber�gz�tette / Ber�gz�ti,

 amelyekr�l az a Tapasztalat,

hogy ’jelenleg’

bizonyos helyzetekben Megt�maszt�st / V�delmet / Oltalmat biztos�tanak.

 

Vannak, akiknek kezdetben seg�ts�g az

[Bizalmat, Biztons�g-�rzetet Meger�s�t� az],

ha magukat a T�r-Form�kat ’megtestes�t�’ [~ ’anyagban is ber�gz�t�’]

krist�lyokat �s k�veket (vagy m�s szimb�lumokat)

magukn�l tartanak.

 

A kiegyens�lyozotts�g �s ’fel�p�lts�g’ bizonyos fok�n

azonban ezek a ’k�ls�’ megt�maszt�sok m�r egyre ritk�bban Sz�ks�gesek.

 

Vannak olyan MAGOK / K�l�nleges Gondoskod�sra k�pes teremt�k,

akik az�rt foglalkoznak

a krist�lyokkal �s k�vekkel / szimb�lumokkal

[hagyom�nyokkal, orsz�g-j�r�ssal, bizonyos tev�kenys�gekkel stb],

hogy seg�thess�k

a m�g k�ls� megt�maszt�sra is szorul� t�rsaikat

a sz�mukra megfelel� V�delem kiv�laszt�s�ban �s tudatos haszn�lat�ban

[ezzel egy�tt ak�r az olyan Tev�kenys�g megtal�l�s�ban �s begyakorl�s�ban,

amely ugyancsak kiegyens�lyozotts�got megtart� �s meger�s�t� lehet

egy ’kih�v�st jelent�’

(nehezebb, kev�sb� �tl�that�, bizonytalans�got okoz�)

helyzetben].

 

 

 

            A MAG-T�rsammal val� besz�lget�s sor�n az jelzett, hogy a k�vek �s krist�lyok (is) [mint  ’t�r-form�k’ �s mint ’anyag’ / ’megform�lt-val�’] egy r�sz�nek ak�r ’nagyon er�teljes’ [mai fogalommal ’speci�lis’] V�DELMEZ� [’PAJZS’] ereje is van [jelzett az a fogalom is, hogy ’oltalom-k�’].

            Vannak k�z�tt�k olyanok, amelyek a „zavar� hat�sokat” k�pesek ’kisz�rni’ �s/vagy ’hat�stalan�tani’, m�g m�s r�sz�k a ’term�szetes harmoni�t seg�tik feler�s�teni’, �s ez�ltal seg�tik a kiegyens�lyozotts�g / eg�sz�g megtart�s�t / meg�v�s�t.

            R�szleges az a meg�rt�sem, hogy a ’krist�lyok �s k�vek’ [�s m�s t�r-form�k] a ’leger�teljesebben’ �s a ’legk�zvetlenebb�l’ akkor ’k�pesek’ a Meger�s�t�-Gondoskod�sokhoz ’hozz�j�rulni’, ha a teremt� k�pes a sz�m�ra megfelel� V�delmi-T�rhez is hozz�kapcsol�dni, �s �gy a F�LDANYA is k�pes a teremt�h�z K�zelebb-H�z�dni.

            Eml�tettem, hogy ma m�r j�l haszn�lhat� V�delmi-T�r a Megb�n�s-�s-Megbocs�t�s V�delmi-Tere [ez akkor haszn�lhat�, ha a teremt� Sz�nd�ka az �lete Jobb�t�s�ra ir�nyul] �s az Irgalmi-T�r is.

       Mivel t�bbsz�r is jelzett ez a gondolat, le�rom: ’k�r�se’ a ’krist�lyoknak’, hogy amikor m�r hosszabb tartamban nem haszn�ljuk �ket, ’seg�ts�k �ket vissza az �raml�sokba’ [adjuk / aj�nd�kozzuk oda olyanoknak, akiknek Sz�ks�ge lehet r�juk].

 

            Eml�tettem kor�bban, hogy a F�LDANYA a Megnyilv�nul�sokat �s a Harmoni�t ’T�r-Formak�nt’ �rz�keli / ismeri fel.

            Amikor r�gebben valamilyen ’szent’ [fontos] ’helyet’ ’megjel�ltek’ �s/vagy fel�p�tettek az el�deink [vagy �ppen a saj�t otthonuk sz�m�ra v�lasztottak helyet], soha nem volt v�letlen az, hogy milyen T�r-Form�t haszn�ltak, milyen ’anyagokat’ haszn�ltak a ’megjel�l�shez’ �s a fel�p�t�shez, milyen sz�neket �s szimb�lumokat haszn�ltak, �s hogyan k�sz�tett�k el (�s el�) azokat az ’anyagokat’, amiket haszn�ltak.

            Amikor ’templomot’ / ’szent helyet’ [vagy a saj�t otthonukat] �p�tett�k, ’megkerest�k’ [amikor erre k�pesek voltak, m�g Egy�tt a F�LDANY�VAL] a ’megfelel� helyet / teret’, �s az �p�tkez�shez Sz�ks�ges ’megfelel� anyagokat’. Az �p�tkez�s sor�n tudatosan ’beler�gz�tett�k’ az ’anyagba’ [a felhaszn�lt t�r-form�kba] azt a Sz�nd�kot �s C�lt [’rendeltet�st’], amit fontosnak tartottak.

            Sokszor olyan ’helyet’ v�lasztottak az �p�tkez�shez, amely hely egy fontosabb �RAML�ST ’�rintett’ az �LET-T�RBEN.

            M�skor olyan ’helyet’ v�lasztottak, amely m�g nem kapcsol�dott k�zvetlen�l valamely fontosabb �RAML�SHOZ, �s az �p�tkez�s c�lja �ppen az volt, hogy azt a ’ter�letet’ [az azon ter�let k�zel�ben �l�ket’ is] ’hozz�kapcsolj�k’ valamilyen FONTOS �RAML�SHOZ [esetleg egy teljesen �J �RAML�S Megform�l�s�hoz kapcsol�djanak hozz�].

 

            A T�r-Form�k kapcs�n r�viden �rintem azt, hogy a Hagyom�nyokban a hangok, a dallam, a ritmus, a hangs�lyoz�s, a nyelv, a n�pm�v�szet k�l�nb�z� �gaiban haszn�lt k�pek / jelek / sz�nek / form�k / szimb�lumok, az anyagok t�nyleges megmunk�l�sa [sz�v�s, fon�s, f�m-megmunk�l�s, �p�tkez�s, az �telek �s italok elk�sz�t�se, a ruh�zat kialak�t�sa, a d�sz�t�s form�i stb] kiemelked�en fontos r�sz.

       Az, hogy a term�szetes m�don fel�p�lt Hagyom�nyokban milyen T�r-Form�kat haszn�ltak �s �p�tettek tov�bb, nagyban meghat�rozta a Hagyom�nyhoz tartoz� csoport tov�bbi sors�t.

        Az, ha egy csoportban megkezd�d�tt a (term�szetes) Hagyom�nyokt�l [a Hagyom�nyban Fel�p�tett T�r-Form�kt�l] val� EL-T�volod�s, az a csoport „hanyatl�s�nak” megindul�s�t jelezte.

       Amely csoport k�pes volt Tudatosan (!) visszafordulni a Hagyom�nyaihoz, az olyan �j Utat tudott megnyitni, amelyben a ’Hagyom�nyok’ ’Alapj�n’ a ’jelen’ ’meg tudott �julni [a csoport / nemzet �let�ben egy �j szakasz ny�lt meg, �s �gy a csoport nem esett sz�t].

 

 Minden Hagyom�nynak fontos r�sze az,

hogy a csoport ’jelenleg �l� tagjai’

a maguk �let�ben

’�L�V� TEGY�K’,

�s ez�ltal MEG�J�TS�K [folytass�k]

a Hagyom�nyt.

 

         Kor�bbi �r�sban eml�tettem, hogy amikor a Hagyom�ny nem tud Meg�julni, megkezd�dik az „�rt�k-veszt�s” a csoportban.

 

20200908 [1600.r.] 398. pont (1) [sokf�le oka van a meg-nem-�rt�snek; hagyom�ny nem tud meg�julni > �rt�k-veszt�s] – el�rhet� ITT

20200908 [1667.r.] 415. pont [az Alapok hi�nya v�dtelenn� �s kiszolg�ltatott� tehet] – el�rhet� ITT

20200908 [1668.r.] 416. pont (1) [„meggyeng�l(het)nek az �let-gy�kerek” sokakn�l m�r olyan jelent�s m�rt�kben, hogy a tev�kenys�g�kben „puszt�t�v�” v�lnak (1) mind a ’k�rnyezet�kre kiterjed�en’, (2) mind pedig a saj�t �let-vezet�s�kben] – el�rhet� ITT

20200908 [1671-1675.r.] 417. pont [Hagyom�ny l�nyege �s c�lja; a CSAL�Dokban T�BBF�LE Hagyom�ny is hagyom�nyoz�dni k�pes; TAN�T�SHOZ kapcsol�d� kieg�sz�t�sek; Tud�s tov�bbad�s�nak fontoss�g�r�l; hagyom�ny, hagyom�nyoz�s] – el�rhet� ITT

20200908 [1673-1674.r.] 417. pont [egyre ink�bb a FELEL�SS�G r�sz�v� v�lik a Fel�p�tett Tud�s ’hagyom�nyoz�sa’; K�SZTET�S (Sz�nd�k, V�laszt�s) (a Tapasztalat tov�bbad�s�ra); ez a K�sztet�s a L�tez�s�nk Bels�-Magj�b�l ered] – el�rhet� ITT

20200908 [1694.r.] 425. pont (3) [Speci�lis Kipr�b�l�s: hogyan lehetne k�nnyebb� tenni a terhek let�tel�t; a legt�bb hagyom�ny ’eml�keztet’ a fontosabb napokra / kegyelmi lehet�s�gekre, szent-helyekre stb] – el�rhet� ITT

20200908 [1719.r.] 430. pont [a Hagyom�ny fontos r�sze az EML�KEZTET� GONDOSKOD�SNAK] – el�rhet� ITT

 

            Nemr�gen eml�tettem, hogy sz�momra milyen ’�rt�kek’ fontosak a ’magyars�g(om)ban’ [(1104-1105.r.) 307. pont (2) – el�rhet� ITT]. Val�j�ban �gy is megfogalmazhatn�m ezt, hogy sz�momra az ’embers�gnek’ / az ’�letnek’ milyen �rt�kei vannak. Ezek a fogalmak sok r�sz�kben fedik egym�st.

            Eml�tettem, hogy a „vall�sban” �n nem tal�ltam meg „istent”, ’�reztem’, hogy „amit abban tan�tanak / mutatnak”, az nem az, amit ’�n tudok’, ’�n keresek’.

            A ’saj�t bels� utamon’ ismertem fel az �letemet-GONDOZ�KAT, ezen a bels�-�ton �rtettem meg, hogy ’otthon vagyok’ �s ’mi�rt vagyok itt’.

            Hab�r olyan helyen n�ttem fel, ahol kev�ss� tal�lkoztam a magyar Hagyom�nnyal, az�rt tal�ltam n�h�ny olyan tev�kenys�get, amely ’k�zelebb vezetett �nmagamhoz’.

        Amikor m�r tudatosan kerestem �nmagamat, a magyars�g val�di �rt�keire is r�ismertem. ’R�csod�lkoztam’ a nyelv gazdags�g�ra �s sz�ness�g�re, sz�ps�g�re [szinte p�ratlan kifejez�-k�pess�g�re, fejl�d�s-k�pess�g�re]. „F�jdalmasnak” tartom, hogy manaps�g ezt a gyermekek / fiatalok egyre kev�sb� ismerik. Csod�sak a n�pm�v�szeti mot�vumok, ’kifinomult’ [= nagy �s �si tud�st r�gz�t] az �br�zol�s [ak�r a k�p form�j�ban, ak�r a dalok / zene / �nek form�j�ban, ak�r a pr�zai vagy verses �br�zol�sokban, a k�zm�vess�g k�l�nb�z� form�iban].

      Fontos [’hagyom�nyos’] �rt�ke a magyars�gnak az, hogy harmoni�ban �lj�nk egym�ssal �s a term�szettel / a k�r�l�tt�nk l�v� �s benn�nket �that� val�s�ggal. A jelzett kor�bbi �r�sban a t�bbi �rt�ket is felsoroltam.

      Az, hogy ki �s milyen ir�nyban NEM k�pes meg�lni a legfontosabb Alap-�rt�ket [a Tiszteletet �s az Elfogad�st], pontosan megmutatja, hogy kiben milyen S�lyosabb EL-V�ltoz�sok vannak.

       Hab�r a mindennapi val�s�gban �s a felsz�nen nagyon sokszor nem ezt tapasztaljuk, ’bennem’ m�gis ’bizonyoss�g’ az, hogy a magyars�g a SAJ�T Hagyom�nyai alapj�n K�PES Meg�julni, �s meg is fog �julni [�s nem l�p �t a r�gi „csapd�b�l” egy �j „csapd�ba”].

       Valamelyik k�nyvben megk�zel�t�leg �gy fogalmaztam meg a magyar Hagyom�ny l�nyeg�t, hogy ’isten-szeret� ig�nyes �letet’ �lnek. Ez sz�momra azt jelenti, hogy amit megtapasztalni v�lasztottak, azt igyekeznek ’j�l’ csin�lni, teh�t ’ig�nyesen’ [Tisztelettel, Elfogad�ssal (ak�r Al�zattal is)] �gy, hogy �nmaguk is kiteljesedjenek / teljesebb� v�ljanak �ltala, �s ha lehets�ges, akkor m�sok jav�t is seg�thess�k vele.

        Nagyon sokan az�rt „ki�gettek” �s „f�radtak / er�tlenek”, mert nem a Saj�t Harmoni�juk szerint �lnek [ebbe beletartozik az is, hogy nem a csoportjukhoz tartoz� Hagyom�ny szerint �lnek]… „m�st csin�lnak”, mint amit maguk megtapasztalni V�lasztottak.

 

20200908 [1402.r.] 370. pont (8) [nem f�radunk el, ha a Saj�t Harmoni�nk szerint nyilv�nulunk meg; tud�sban �s er�ben is gyarapodunk] – el�rhet� ITT

 

            A MAG-T�rsam eml�tette, hogy a h�tv�g�n olyan t�j�n j�rt az orsz�gunknak, ahol �ppen valamilyen ’kelta’ �nneps�get tartottak. ’Majdnem megl�togattak’ egy olyan m�sik helyet is, ahol egy nagyobb k�zpont �p�lt m�ra egy m�sik n�p vall�si hagyom�ny�ra alapulva, de oda v�g�l m�gsem mentek el.

            A ’kelta’ hagyom�nyokban a [’n�ies jelleg�’ (a k�vek miatt val�sz�n�leg a f�rfias jelleget is megjelen�t�)] nagy k�vekb�l �ssze�ll�tott k�r�k / k�r-templomok r�szben ’kapuk�nt’ is m�k�dtek

(1) ak�r fontosabb ’�gi / kozmikus energi�khoz’ bizonyos helyzetekben k�zvetlen �sszekapcsol�d�st is biztos�thattak,

(2) ak�r abban a ’f�ldi’ form�ban, hogy a fiatall� vagy feln�tt� �r� emberek itt �sszegy�lve ’l�phett�k �t’ a ’feln�tt� v�l�s k�sz�b�t’, vagy m�s fontos �let-szakasz ’kapuj�t’.

 

            MAG-T�rsam eml�tette, hogy a kelta hagyom�nyban r�szlegesen m�s volt a p�rkapcsol�d�s megform�l�s�nak ’�tja’, �s r�szben ebb�l is ered�en a csal�dban �s nagy-csal�dban is m�sok voltak a megtapasztal�s lehet�s�gei, mint a magyarokn�l.

            Azokban a csoportokban, ahol ’kiemeltebb’ [s�r�lt form�j�ban „domin�ns”] volt a csoport valamely r�sze [ak�r a n�k helyzete volt ’kiemelt’, ak�r a f�rfiak helyzete, vagy m�s m�don megjel�lt r�sz a csoportban], azokkal a ’magyars�g eredeti �rt�kei’ kev�ss� voltak k�pesek ’szorosabban’ kapcsol�dni (?).

            Ebb�l eredhet az, hogy ha a magyarok �ltal lakott T�RBEN ’megtelepedtek’ [p�ld�ul az otthonukb�l „el�z�tt”]  m�s csoport tagjai, gyakran egym�st�l j�l elk�l�n�thet� T�r-r�szekben �ltek, �s n�ha alig kapcsol�dtak egym�shoz [�s a „m�s” csoporthoz tartoz�k igyekeztek j�l l�that�an megk�l�nb�ztetni magukat].

 

            Jelzett az, hogy

 a bolyg�nk minden r�sz�ben

[f�leg a h�bor�k �s egy�b �ld�ztet�sek, t�r- �s �let-puszt�t�sok k�vetkezt�ben]

„KEVEREDTEK”

�s/vagy

„akaratlanul” / „k�nyszerb�l” „egym�sra r�rak�dtak”

a k�l�nb�z� Hagyom�nyok ’rendszerei’.

 

            Amikor egy csoport Fel�p�ti azt a Megtapasztal�st, amelyet V�lasztott, �s �gy d�nt, hogy az addig megtapasztalt form�ban NEM folytatja a Jelenl�tet, a csoport tagjai LEZ�R(hat)J�K a k�z�sen ind�tott megtapasztal�sukat.

            Ha ilyen LEZ�R�SSAL fejez�dik be egy csoport megtapasztal�sa, a k�z�sen Fel�p�tett Hagyom�ny is val�j�ban Lez�r�sra ker�l, �s a F�LDANYA Visszabontja az �LET-T�RBEN az azon csoport tagjai �ltal Fel�p�tett �s M�k�dtetett �RAML�SOKAT.

            Ilyenkor a Fel�p�lt Tapasztalat a csoport tagjaiban megmarad, �s mindannyian maguk V�lasztj�k meg, hogy az addig Fel�p�lt Tud�sukb�l MIT �J�TANAK MEG, MIT FOLYTATNAK TOV�BB.

            Az �LET-T�RBEN (!) teh�t vannak olyan kor�bban Fel�p�tett TAPASZTALATOK �s HAGYOM�NYOK, amelyek m�ra NEM �L�EK, hab�r r�szei a F�LD�N Fel�p�tett Tapasztalatoknak.

          [Hasonl� ez a helyzet ahhoz, mint amikor egy egyedi teremt� �let�ben a Lez�rt �s akkor-�ppen-NEM-folytat�d� Tapasztalatok ber�gz�lnek a Tudat-ALATTI bels�-t�rben. 

          Ha egy teremt� kor�bban m�s n�pcsoportban �lt, a mostani �let�ben pedig magyark�nt sz�letett, a jelenlegi megtapasztal�sai sz�m�ra a ’magyar hagyom�ny’ az ’Alap’. Az, hogy a kor�bbi �let�ben fel�p�tett �rt�kekb�l / tapasztalatokb�l ’most’ mit folytat / mit �j�t meg, az a Saj�t Szabad V�laszt�sa… mint ahogyan az is az volt, hogy ’most magyarnak sz�letett meg’, �s ez�rt a magyars�gban Fel�p�tett Hagyom�ny lett a megtapasztal�sa ’Alapja’.]

            Ha ut�bb egy m�sik csoport ’telepedik le’ egy olyan T�R-R�szben, ahol a kor�bban ott-�l� csoport ’szab�lyosan Lez�rta’ a Megtapasztal�s�t, �s az �j csoport MEGKEZDI [a F�LDANYA EGYT�RT�S�VEL (= �sszecsed�l�sre alapul�an)] a maga V�lasztotta �let-�p�t�st, a kor�bban ott �lt csoport Hagyom�nya K�ZVETLEN m�don nem hat az ut�bb oda-telep�ltek �let�re.

            Ha azonban p�ld�ul egy „v�ratlan esem�ny” az oka egy csoport „kipusztul�s�nak” [p�ld�ul a csoport eg�sz�t elpuszt�tja egy „h�bor� / j�rv�ny” vagy egy „kataklizma”, vagy a csoport m�s okb�l „sz�tesik”] [vagyis NEM a csoport tagjainak Egy�rt�s�vel ker�l Lez�r�sra a k�z�s megtapasztal�suk], a TER�LETHEZ kor�bban tartoz� �let-�p�t�s �s Hagyom�nyok „megszakad�sa” egy „rendezetlen helyzetet eredm�nyez”.

         Ilyenkor az �LET-T�RBEN (!) „s�r�lt”, ak�r „megszakadt”, „gazd�tlann� / haszontalann� v�lt” olyan �RAML�SOK / „f�lbe-maradt-�p�tkez�sek” „maradhattak” [mert ezeket NEM z�rt�k le a kor�bban ott �l�k], amelyek bizonyos helyzetekben ZAVAR� hat�st eredm�nyezhettek az ut�bb oda be-telep�l�k �let�re is.

            Ak�r a K�m�ves Kelemenn� ballad�j�t is �rtelmezhetj�k eszerint: az ut�bb �p�tkez�sbe kezd�k nem tudt�k a maguk Tud�sa / V�laszt�sa szerint fel�p�teni a ’v�rat’, valamilyen nem-�rtett hat�s miatt nem tudott megmarad�v� v�lni amit �p�tettek. A „gyilkoss�ggal” �s a tov�bbi k�s�bbi t�r- �s �let-pusztul�ssal pedig „tov�bbterjedt” az �jonnan oda�rkezett csoportban is a kor�bbi T�r-Veszt�s / s�r�l�s / pusztul�s [20200806 (7-8.r.) 11. pont – el�rhet� ITT, (308.r.) 112. pont – el�rhet� ITT].

 

 

Az �r�s folytat�dik az 1988. r�szben, el�rhet� ITT