|
20110723 - Önkifejezés II. - és Lendvai Katalin új lejegyzése
2011.08.06. 20:49
2011. július 23.
„Kommunikáció” = Kapcsolódás + Önkifejezés/Önmegnyilvánítás EGYben
[a ’Jelenlét’ egyik legfontosabb lényege/’tartalma’ a VILÁGBAN/Világban/világban,
az Építő folyamatok egyik legfőbb eszköze és alapja]
Szépség = Megnyilvánult Szeretet/Szerelem
[A ’Lélek’ is ’megnyilvánult Szeretet/Szerelem’, így a Lélek maga is Szépség. Ha a Lélek ’önmagát’ nyilvánítja meg, akkor a ’Szépséget árasztja ki’, a Szépséget testesíti meg.]
Család az, ahol JelenVan a Szeretet/Szerelem
A Szeretet: Kapcsolódás-és-Áramlás-és-Jelenlét/Élet
Magyar Hagyomány
~ Istenszerető [Szerető] Igényes Élet, a Teljesség felé igyekvő Élet, Megújuló és Megújító Élet, Önzetlenül (’Magából’) Adó, Ősöket tisztelő Élet
~ minden Életet tisztelő [szerető] Élet, mely különös tisztelettel [szeretettel, megbecsüléssel] fordul az utódok, így a maga utódai felé is, hisz az utódok viszik majd tovább az ’Istenes’ Életet, vagyis a Hagyományt
~ Szépséget kereső, és a Szépséget megélő/megnyilvánító Élet, a Szépséget Önmagából is előhívó és ezen előhívott Szépséget megnyilvánító Élet
~ a megnyilvánult és megnyilvánuló Szeretet/Szerelem [azaz Szépség] ’EGY’-ben
Jelenleg a ’magyarság’ egyik Fő vállalása [’Jelenlétének Lényege’] a „FÖLD CSALÁDJÁBAN” az ’Engesztelésként’ is megjelölt segítő feladat, mely a ’Kapcsolódások’ terén megjelent sérülések gyógyításában/Rendezésében való tevékeny részvétel.
A ’Kapcsolódások’ területét érintő gyógyító/Rendező/segítő munka
elválaszthatatlanul EGY
az Önkifejezés és Önmegnyilvánítás ’Rendes, Tiszta’ állapotába való visszasegítésével.
Amilyen módon-és-mértékben Tisztul (Tisztává válik) az Önkifejezés és Önmegnyilvánítás, olyan mértékben-és-módon válnak újra Rendezetté (és így Rendezetten működővé/élővé) a Kapcsolódások különböző formái és megnyilvánulásai.
OmMÁÁTRé~KJ
*****
„Kommunikáció” = Kapcsolódás + Önkifejezés/Önmegnyilvánítás EGYben
[a ’Jelenlét’ egyik legfontosabb lényege/’tartalma’ a VILÁGBAN/Világban/világban,
az Építő folyamatok egyik legfőbb eszköze és alapja]
A VILÁGBAN (és így a Világokban, világok vonatkozásában)
a KAPCSOLÓDÁSOK célja (és eredője is) az Önkifejezés/Önmegnyilvánítás és Önmegismerés.
A ’másik’ megismerése is minden esetben az Önfelismerést is segíti/szolgálja,
így a „másik” megismerése és az Önmag felismerése az ÉPÍTÉS alapja és legfontosabb ’eszköze’.
KAPCSOLÓDÁS ’öncélúan’/önmagában nem létezik [~értelmezhetetlen], a Kapcsolódás mindig elválaszthatatlan egységben nyilvánul meg az önkifejezéssel és önmegismeréssel, önmegnyilvánítással, és ezáltal ’alapja’ és ’eszköze’ a [Szeretet általi] Építéseknek.
’Tiszta’ formájában a ’kommunikáció’ [vagy pontosabb úgy, hogy a ’Jelenlét’]
nem irányul a másik befolyásolására vagy meggyőzésére,
és nem tartalmaz ’valótlanságot’.
Az Önkifejezés és Önmegnyilvánítás során [~ a Jelenlétben]
a ’felszínre’/’láthatóba’ kerülhetnek olyan minőségek is,
amelyek ma még nincsenek ’teljes összhangban’ a ’Valósággal’ vagy ’Általános érvényű Igazsággal’,
ám ezek is a Lélek/Létező „adott állapotú maga valóságát/igazságát” mutatják meg,
és így ezen felszínre kerülő ’önmegnyilvánítások’
’láthatóvá’ teszik mind a Lélek, mind pedig a Lélek Családja/környezete számára
a Lélekben még meglévő [gyógyítást, Rendezést kérő] valós hiányokat és/vagy elferdüléseket
[és ezáltal segítik az Építő Életet,
és így az Élet ’Szakralitásába és Szentségébe való visszatérést/visszahelyeződést’ ].
[Az Élet Szakralitásába és Szentségébe való visszahelyeződés a MAGSÁG/Magyarság most elkezdődött Földkorszakban való egyik fő „KiTeljesítő vállalása”, mely a „szerzett sérülések” „gyógyításának” mértékében válik egyre hangsúlyosabb (egyre teljesebb mértékben megélhető) „boldogsággá” vagy „lehetőséggé”, „feladattá”.]
OmMÁÁTRé~KJ
*****
Korábbi írások néhány kapcsolódó részlete:
20091103 II – Ismét a Kérésekről (részletek):
„A kéréseinkkel E SZABAD AKARATI [SZABADSÁG] Világban folyamatosan vezethetjük az életünket, irányt adhatunk a mellénk rendelt segítőinkkel/társainkkal való közös munkának.”
A Kérés egy „kapu” vagy energia, amely megnyithat KÖZÖS UTAKAT, közös teremtéseket még akkor is, ha „látszólag” „csak kettesben” [=EGYségben] tesszük ezt „Istennel”, a MI MAGUNK IGAZ Lényegével.
Közös teremtés azért, mert a kérés vagy kérdés mindig valami ÚJ felé is mutat, s ha a kérésre a „válasz” megérkezik, akkor „Áldás” [Erő] is érkezett azon út közös járására vagy megnyitására. Ha a „társakkal” sikerülnek az egyeztetések a kérések alapján, szintén megnyílhatnak új teremtési utak és ösvények.
Kéréssel adhatunk, és a kéréssel el is fogadhatunk [többnyire egyidejűleg!]: valamilyen [teremtés felé vezető] módon „áramlásokba” kapcsolódhatunk.
A Kéréssel
KAPCSOLÓDHATUNK
– talán ez a legegyszerűbb megfogalmazása a KÉRÉS lényegének:
közös utat ajánlhatunk,
vagy a felajánlott közös utat el is fogadhatjuk.
A Kérés „energiája” (szívből-jövősége, Bizalom-foka, Bizalom-irányultsága) nagyban meghatározza, hogy kikkel és milyen célok megvalósítására léphetünk kapcsolódásokba [Ténylegesen és/vagy a láthatóban].
A Kérések megfogalmazása és kinyilvánítása során az ember megtanul „pontosan [mások igényeit is figyelembe véve] fogalmazni és látni”, megtanulja a gondolatait és érzéseit átvizsgálni, majd pedig ezeket, valamint szükség(let)eit és vágyait és igazságát pontosabban, összefogottabban kifejezni, mindezek Hatására pedig MaGában felfedezni és meglátni a „MOSTot”, a „Jelent”, az itt-és-most-lehetőségeket.
A Kéréseknek a Szabadság-Világ „tanuló-korszakában” fokozott jelentősége van, mert
- Felelősségre tanít,
- Együttműködésre tanít,
- és rávezet a [legtöbbször közös] Teremtések lényegére.
Gyakorlatilag elmondható, hogy minden elhangzott kérésre [méghozzá szinte „azonnal”] „válasz” is érkezik, és a Kérő aktuális állapotától és tudatossági szintjétől/érettségétől függ, hogy KÉPES-E meghallani és megérteni a választ, KÉSZEN ÁLL-E már [illetve milyen szinten/fokozatban áll készen] a kérésében elhangzottaknak megfelelő teremtésekre.
Gyakran előfordul ma még, hogy a kérésre érkező választ („feleletet”/útmutatást és segítő erőt) a kérő „nem hallja/látja” vagy „nem hallja pontosan”. Ilyen esetekben a Kérő MaGosabb ÉN-je olyan irányokba igyekszik vezetni a testben élő Lelket, hogy
- az adott időben ténylegesen kielégítésre váró igényei teljesülhessenek,
- illetve ezzel párhuzamosan olyan irányba is haladjon a kérő, amely segíti őt a kapott és érkező válaszok megérzésében és megértésében (és így a kérő idővel majd ténylegesen és közvetlenül, „időveszteség nélkül” is kapcsolódásba léphessen a MaGa segítő erőivel).”
20091230 – KiEgészítések… :
„… Mivel a magyarság (és a Kárpát Haza) a most elindult Gyógyítási Föld-Korszak első időszakában az egyik FŐ Gyógyítási Feladatként az „Engesztelést”, mint a Kapcsolódásokat érintő, illetve a Földön belüli kapcsolódásokból eredt sérülések gyógyítását és kiegyensúlyozását választotta, így nyilvánvalóan azokkal kerül majd szorosabb együttműködésbe és kapcsolódásokba, akik szintén a Kapcsolódásaik vonatkozásában keletkezett sérüléseik meggyógyításán dolgoznak.
[Velük lesz tehát KEZDETBEN szorosabb kapcsolódása a magyar Gyógyítási/Kiegyensúlyozási Feladatoknak.]
„El kell majd ültetni, példa által át kell adni bizonyos Gyógyító megközelítéseket és mintákat, és amikor majd már kellően elindult és halad ez a Gyógyítói FolyaMAT, akkor a magyarság előtérbe helyezi a „másik” „Fő” vállalását, mely a most kezdődött Gyógyítási Föld-korszak (inkább) második felében válik majd esedékessé, addigra viszont elő kell készülnie ERRE IS A MAGYARSÁGNAK.
A most elkezdődött Gyógyítási Földkorszak „kettős” természetű, vagy két nagyobb szakaszra osztható, amelyek természetesen nem különíthetőek el élesen egymástól (egymást-segítően egyidejűleg is működnek), inkább csak „hangsúlyában” különülnek el.
Az első időszakban a SZERZETT SÉRÜLÉSEK pontos feltárása és ezek megszüntetése/gyógyítása az „elsődleges” feladat. Minden közösség és létező tehát a maga vonatkozásában áttekinti, hogy milyen sérüléseket szerzett és okozott, milyen sérüléseket vagy kedvezőtlen Mintákat hordoz, és ezek Kiegyensúlyozásán [mint feladaton] „dolgozik”.
Amikor a „szerzett sérülések” gyógyítása elér egy bizonyos szintet [„kitakarításra” kerül minden, amit nem kívánnak tovább vinni], akkor „elkezdődik”, vagy inkább fokozott szerephez jut AZ ÉP MINTÁKBAN ÉS MŰKÖDÉSEKBEN VALÓ KIEGYENSÚLYOZÓDÁS, az ÉP Minták beépítése, megszilárdítása, „mindennapi életté tevése”, a gyakorlati életben való [tényleges megélések/működtetések általi] berögzítése.
A magyarság által vállalt „második” Gyógyítási Fő Feladat [tehát az Engesztelések MELLÉ vállalt másik feladat] nem más, mint
a Föld és Földi Élet Eredendő Szakralitásának/Szentségének
a visszaállítása (helyére visszasegítése).
Addigra, amikorra a Föld Kiegyensúlyozási Feladatai elérik majd azt a szintet
[jelen lesz az a magasabb tudás-, tudatossági- és szeretet-szint]
amely lehetővé teszi a Föld Életében jelenlévő
(a mindennapi (!) életben is (!) jelen lévő, valamint az „ünnepekhez” kötődően jelen lévő)
szentség és szakralitás megértését,
akkorra ezt a magyarságnak MAGÁBAN újra teljesen élővé kell tennie,
hogy meg tudja értetni és meg tudja ezt élete által példaként mutatni a többiek számára.
Könnyebb lesz ma már ennek a szakralitásnak és szentségnek majd a megértése és élővé tétele, mint az elmúlt egy-két ezer évben, de ennek a teljes és átfogó megértésére ma még [éppen a magyarság ma még meglévő sérüléseire és az ehhez kapcsolódó elsődleges kiegyensúlyozási feladatára tekintettel) nincsen kész a magyarság. Ahogyan „kopnak” ki a mindennapi és ünnepi gyakorlatokból az idegen (Föld-idegen és nép/nemzet-idegen) minták [ez egyáltalán nem jelent és nem is jelenthet elszigetelődést a többi néptől és/vagy bezárkózást!], úgy jön majd a MEGÉRTÉS és a Szakrális GYAKORLAT is vissza az életbe a mindennapi (és ünnepi) megélések által.
Ma még sokszor félrevezető e tekintetben is az „igyekezet”, de idővel a „nem időt álló” dolgok majd szépen lekopnak, és egyre ’világosabban’/fényesebben [láthatóbban és érthetőbben/élhetőbben] lesz jelen az igaz szentség és szakralitás a magyar népben és emberben.
Szinte „észrevétlenül” [természetesen egyre tudatosabban] fog ez megjelenni és Épülni a magyarok életében, és egyszer csak „ráismer” majd mindenki, hogy mi is a valódi élet, mi is a valódi [magyar, Földi] szakralitás. Nincsen értelme ma még „bővebben” „fejtegetni” [például „tanfolyamokon”] ezt a témát, mert A MINDENNAPI MEGÉLÉS,
AZ ÉLET SZENTSÉGÉNEK MINDENNAPI TÉNYLEGES MEGÉLÉSE
FOGJA MAJD MUTATNI AZ UTAT,
ÉS VEZET EL A TÉNYLEGES FELISMERÉSEKHEZ .
OmMÁÁTRé KJ, Budapest, 2009. december 29., 23.52.
20091211 – Irgalomhoz kapcsolódó szemelvények:
„A „tegnapi” napon felmerült egy olyan kérdés, hogy vajon elfogadható-e az a Földi élethez Yogot adó „segítői” magatartásnak vagy életnek, hogy valaki csak és kizárólag úgy igyekszik segíteni a többieket, hogy időnként megzavaró tevékenységével „segít” abban, hogy megmutatódjanak a még kellően ki nem egyensúlyozott részeik.
Képben ez úgy jelent meg, hogy tulajdonképpen nem csinálna mást egy ilyen létező, mint hogy időnként megjelenik egy területen, és ott „bedob egy kavicsot a vízbe”, ami felkavarja a vizet, és néhol hullámokat gerjeszt. Ez elégséges lenne-e ahhoz, hogy valaki azt mondhassa magáról, hogy így, ezzel segíti a többieket?
Ez tulajdonképpen egy közvetett segítés, és vannak tanítói módszerek, amelyek ezt alkalmazzák. Néha van ténylegesen is segítő szerepe, de magam ezt a módszert – ha kizárólagosan alkalmazták – nem nagyon szerettem.
A Föld jelenlegi gyermeklétű életére figyelemmel bizonyos alapokat TÉNYLEGESEN is át kell adni tartalmas tanítások (megtapasztalások) során – méghozzá éppen a korábbi tudat- és tudás-pusztításokra tekintettel. Meglátásom szerint egy éppen elindult növekedési szakaszban nem feltétlenül szerencsés az, ha a zsenge szálakat megsebezzük (hogy majd így jobban megtanulnak védekezni), vagy pedig más tulajdonképpen felesleges zavaró hatásnak tesszük ki őket. [Korábban ilyen sérülés okozta a most gyógyításra kerülő FÖLDI sérüléseket.]
Véleményem szerint egy-egy ilyen „áthatás” (zavaró hatás) ténylegesen is sértheti a szabadságot. Tényleges szabadságot sértő hatásai mellett „kiskapuként” szolgálhatnának, kibújási lehetőségként a másokat ténylegesen is segítő kapcsolódások és/vagy szolgálatok alól, illetve komoly lehetőséget látok benne további sértő magatartások [akadályozások!] megjelenésére.
Van más veszélye is az ilyen megzavarás általi „szolgálatnak”: még ha nagyon célzottan és a legjobb szándékot feltételezve is indulna el egy területen, nincsen biztosíték arra, hogy esetleg ne terjedhetne át olyan területekre, ahol ténylegesen zavaró vagy akár kárt okozó is lehetne.[Ez elsődlegesen a Föld mai gyermek-létű állapotából ered.]
Meglátásom szerint a másokat összezavaró, egy helyzetet összezavaró magatartás önmagában nem minősülhet segítői életnek, és a megzavaró Hatások pedig mindenkor a Földanya közvetlen ellenőrzése alatt kell hogy álljanak. [Egyébként véleményem szerint azért sincs szükség ma már ilyen „összezavaró tanítói út” engedélyezésére, mert a Földanya SZÍVE [és a Lelkek/Jelenlévők Szíve] a szükséges esetben ma már közvetlenül és azonnal is tud jelezni a nem megfelelően kiegyensúlyozott területeken.]”
*****
//lendvaykati.gportal.hu/gindex.php?pg=34384570
Feketéné Lendvai Katalin lejegyzésében:
„Angyali Tánc
2011. július 23.
Hosszú- hosszú idők emlékezetébe nyúlok vissza, mikor még az ember teljes tudatában volt Isteni Lényének.
Tudta, hogy a teljességben él, a Teremtővel egységben.
Szeretetét, Önmaga iránti tiszteletét fontosnak tartotta, s épp ezért csak Istenhez méltó cselekedeteket hajtott végre. Boldogságban, békében élt Önmagával és a természettel.
Aztán ahogy az idők korában előre lépett, mindezt elfeledte.
Istentől egyre távolabbra kerülve hajtott végre olyan cselekedeteket, amelyek nem a benne élő isteni minőséget tükrözték vissza. S ezt oly sokáig tette, hogy már igaz léte feledésbe merült. Nem emlékszik vissza igazi Önvalójára,- arra, hogy ki Ő, mit képvisel, s miért született e világra.
Most egy táncra hívlak téged, melyben visszatalálhatsz Önmagadhoz, előhívhatod lelked mélyén megbúvó Isteni Énedet.
- Nyiss meg a szívedet kérlek, és engedd hogy betöltse a végtelen Isteni Szeretet, mely felébreszti benned Istenségedet.
Csak engedd, hogy egy lágy dallam megérintse szívedet,- hagyd csak, hogy lelked táncra perdüljön, s újra egyesüljön Önmaga isteni Fényével.
Lépj be saját Istenséged forrásába.
Engedd, hogy a végtelen szeretet forrása átjárjon és leoldja mindazt, ami elfeledtette veled, hogy ki is vagy valójában.
Ne állj ellent, engedd, hogy lelked táncra perdüljön.
Lassan Fény dereng, és egy Angyal lép hozzád, megérinti Lényed, átjárja sugárzó Fényével. Felébreszt az álomból, a szendergésből, Ő is táncra perdül veled.
Lassan átjár Istenséged érzése, ráébredsz angyali Létedre, meglátod Önmagad tükrében magad.
S már nem tudod, hogy te és a gyönyörű Angyal, egyek,- avagy külön vagytok.
Összeforr lelketek, és ez különös érzést kelt benned.
Emlékedbe Fényszikra csillan, s te emlékezel.
Emlékezel a múltra, az Otthonra ahonnan jöttél. Ahol még teljes Egységben s szeretetben éltél.
S a tánc csak folytatódik tovább.
Egyre mélyebben látod meg Önmagad fényét, feltárul előtted Isteni Önvalód, kinek szentsége örök időktől benned él. Add át magad a táncnak, ennek az angyali keringőnek, ami magával ragad, s ha hagyod, elvezet téged, hogy megtaláld Önmagad Isteni Létét és egységét, s ezt kisugározd a világba.
Rezdülj együtt a pillanattal, feledkezz bele, érezd a varázsát.
Ez egy csodálatos angyali tánc, angyali keringő, amely áttáncolja, s megnyitja benned a Fény kapukat. Egyre inkább elmerülsz MAG-odban, Isteni Lényedben.
Csak járd tovább a táncot, feledkezz bele.
Szívcsokrod megnyílik, együtt rezdül a teremtéssel, az angyali Léttel, az Istenséggel.
Angyali Léted összeforr Lényeddel,- egyek vagytok.
Lassan felébreszti tudatod, s te emlékezel,- újra tudod, hogy te is egy gyönyörű, különleges Angyal vagy, olyan, mint akiket itt látsz magad körül táncolni.
Már te is az Angyalok táncát járod, az Angyalok keringőjét, ami hol az egyik,- hol a másik világba vezet.
Neked kell behangolnod azt a különleges hangszert, hogy a dallam mind a két világban csodálatosan szóljon, s érintse meg a szíveket, nyissa meg a lelkeket,- s hívja meg őket is angyali táncra, hogy egyre többen együtt keringőzzenek az angyali világgal.
Egyre többen fedezzék fel Isteni Eredetüket, Eredendő Lényüket, mely csodálatos Fényszikraként sugározza szét magát a világba.
Most téged is meghívlak erre az angyali táncra, erre az angyali keringőre,- s megkérlek, járd velem a táncot,- aztán te is hívj meg egyre több embert ehhez a csodálatos keringőhöz.
Járjuk együtt mind a Fények keringőjét, ébredjen bennünk az Isteni Tudat, a Krisztusi MAG, hogy újra Krisztus Fényű emberekké váljunk.
Jöjjön el a Földre Isten Országa, Királysága, s mi csodálatos Fénylényként szolgáljuk ŐT.
Járjuk tovább az angyali táncot, áttáncolva éjjeleket, nappalokat….
Hozzuk el a Földre Isten Királyságát, s a Földet emeljük középre, hogy ÉG és FÖLD egyet alkosson.
A Fény legyen veled, s járja át a szívedet, felébresztve a benned élő Isteni Tudatot.
Már te is az Angyalok táncát járod, az Angyalok keringőjét, ami hol az egyik,- hol a másik világba vezet.
Járd hát teljes hittel ezt a táncot, s légy tudatában angyali Létednek.
Köszönöm, hogy velem együtt táncolsz, emlékeztetve Isteni Létemre.
Kérlek egyre több embert vonj be ebbe a táncba, ebbe a csodálatos keringőbe, hogy ők is emlékezzenek Angyali Eredetükre, Isteni Fényükre.
A Fény, és Isten végtelen szeretete kísérjen utadon ebben a csodálatos angyali keringőben, ami hol az egyik,- hol a másik világba vezet.
Írta: ÁhimRé
Feketéné Lendvai Katalin”
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
'
