20090621 - Nem felejtünk...

  2011.08.17. 21:13

2009. június 20., szombat, június 21., vasárnap [nyári napforduló]

 

Nem felejtünk…

 

            Van amit elfeledünk, és van amit nem.

 

            Már a „gyermekek szülése” kapcsán is említettük, hogy „tudjuk”, hogy gyermekeink fájdalmak között érkeztek, de már a fájdalom érzetét nem tudjuk visszaidézni magunkban --- illetve hogy az örömteljes pillanatok viszont érzetben is könnyebben felidézhetők.

            Vannak természetesen olyan „mély” fádalmaink, amelyek felidézésére mégis képesek vagyunk, mert az az emlékezésnek ilyen módon is része.

 

            Sok minden „elfelejtődött” a „múltból” – például a magyarság eredetét és igaz történetét illetően is, „Örök” részei azonban a szíveken át mégis elkezdték feltárni magukat ismét, mert „azok az emlékezésnek ilyen módón is részei” [„sejt-emlékezet”, vagy még mélyebb „ős-emlékezet”].

 

            Az „ember” „lényében” vannak „örök dolgok”, amelyeket „Isten” helyezett el az emberben, és ezek örökké meglévőek akkor is, ha a megjelenésük vagy emlékezetük valami miatt akadályozott. Ilyen „örök” dolog az emberben a „Minden és Mindenség/Isten iránti őszinte és tiszta szeretet” --- mert EZ (!!!) hozta/hívta életbe. (!) És „örök” dolog az ember „természetes szabadságvágya” is, mert „Isten” ezzel a szándékkal/céllal/akarattal/úttal adott életet az embernek [és a Földnek, amely majd megtestesíti mindezt].

 

            „Örök” dolog az emberben az Egység és Összetartozás iránti vágy, a „Hazatérés” vágya is, amely „ha eljön az ideje” (mert a tervezett tapasztalás és út véget ért) „Hazavezet”.

 

            Természetes „vágya” vagy „tartozéka” a [Földi] embernek a Sz-ÉP-ség (Szépítés) és a „YÓ-ságra törekvés” [KiTeljesedés, a valamiben való „Mesterré” levés vágya], és még néhány más jellemző is. Ezek tehát olyan „örök” jellemzői a Földön élő [Eredendő] embereknek, melyek „teljességgel” soha ki nem veszhetnek belőlük, mert „az Élet lényegi, meghatározó, Eredendő részei”.

 

            A Föld Eredendő Rendjében egyfajta „tökéletes bizalom” élt Isten és ember, ember és természet, ember és a Földanya, ember és a Föld többi teremtett lénye között.

            Törvény volt és Van, hogy „bármi, ami megjelen(het)ik a Földön”, az Isten akaratából lehet és van jelen, hogy egy közös tapasztalással szebbé és yobbá is tegye E Világot.

            Az „ember” és „Föld” ezzel az Eredendő Ős-Bizalmával „fogadta” a Földre „tévedt” „idegen” erőket/mintákat/létezőket --- és „yobb híján” (!) ma is így tekint(het) mindenre.

            A megjelenő „minták” és „létezők” közül voltak, amelyek (tényleges yobbító és szépítő Hatásaik miatt) SzeRvessé [gyakorolttá, élővé] lettek, és voltak olyan minták és létezők, amelyek a maguk javára kihasználni igyekeztek a Földet és földieket, és parazitává, pusztítóvá és elvevővé lettek --- s ezzel egy olyan „mintát” „teremtettek” [az itteniek félrevezetésével], amely „minta” az ’Eredendő’ itteni KRISZTUSI Rend számára „kezelhetetlen” volt.

            Természetesen minden minta kezelésére (helyre-vezetésére) van lehetőség és kötelezettség is, és a Föld egy ilyen „gyógyítási ciklusba” kezdett néhány Föld-korszakkal ezelőtt.

            A „gyógyítások” a „helyzet-felmérésekkel” és bizonyos „tesztelésekkel” kezdődtek: mekkora a baj, ténylegesen mi a megbillent egyensúly oka, és az egyensúlytalanság az élet mely területein és milyen formákban jelenik meg.

            Most a „gyógyítás” (=Kiegyensúlyozás) egy különleges korszakába érkezett a Föld és a Föld SzeRves Élete: a Föld Eredendően SzeRves MAG-lényei és SzeRves MAG-Minőségei VISSZAILLESZKEDTEK a RENDELT helyeikre, és már az „Otthon Szentsége” is [fokozott KRISZTUSi/MindenHatói védelem!] védi, megilleti őket.

            „Felgyorsul” (részben emiatt is) a Föld és SzeRves földi minták/létezők megtisztítása mindattól, ami „sérülésként”, „nem-kívánatos-Hatásként/megnyilvánulásként” került megjelölésre a „energia-rendszerekben”. Hogy ennek a most zajló tisztításnak yobban megértsétek a lényegét, néhány képben igyekszem megmagyarázni, hogy milyen „fő módszerekkel” történt a SzeRves Élet nehezebbé tétele vagy ellehetetlenítése.

 

            A SzeRves létezéseket és megnyilvánulásokat „kicsiny köröknek /gömböknek/gyöngyöknek” [Fénymag] képzeljétek el. Ezek „pontosan és tisztán láthatóak és felismerhetőek” (azonosíthatóak) a SzeRves létezők által, és a választott életutaknak és tapasztalásoknak megfelelően az is „látható” (tudható), hogy az egyes részek „hová tartoznak” és kihez/hogyan kapcsolódnak.

            Hogyan tehető „zavarossá” ez az észlelés és „egy-szerű” működés? Több módszer is megjelent erre.

 

            Az egyik módszer az volt, hogy valamilyen [elválaszthatatlan] módon „egymáshoz rögzítettek” (legalább) két „szorosan nem kapcsolódó”, és esetleg szorosabban nem is illeszkedő köröcskét/gömböt/gyöngyöt. Így „létre-jött” valami addig nem volt új, amely

1./ SzeRves és szabad-akarati [választott] összekapcsolódás hiányában egyfajta belső feszültséggel küzd [részei nem válhatnak szét akkor sem, ha ez az akarat; egy kényszerű együttélés jön így létre, mely folyamatosan feszültségekkel is telíthető bármely része „megpiszkálásával”], és

2./ amelynek egyes részei (a kényszerű kapcsolódás miatt) soha (!) nem illeszkedhetnek be a saját helyükre. [Talán így yobban érthető, hogy a MAGOK egy része miért vonult „remeteségbe”, és miért tértek vissza Most, amikor kezdetét vette a „kényszerű kapcsolódások” lebontása/kiegyensúlyozása.]

            Mindez ahhoz vezet, hogy mind a „belső” egységek közötti, mind pedig a „környezettel való kapcsolódás” mindig „feszültségeket” eredményez, és szinte bármilyen megmozdulás „sérüléseket is okozhat” kívül és belül is [mely folyamatosan gyógyítási helyzeteket eredményez].

            Nagyon jól megfigyelhető ennek a módszernek az alkalmazása például a magyarság legutóbbi (néhány) (külső, majd belső) szétdarabolása kapcsán: minden érintett számára sérüléseket eredményezett a „kényszerű kapcsolása az egymáshoz megfelelően nem illeszkedő részeknek”.

 

Sokszor teremtettek ilyen kényszerű kapcsolódásokat a „karma-kötelékek”, melyek akár teljes egészében el is téríthették a földi létezőt az eredendően megtervezett tapasztalásaitól. [Ez részben azért is „baj” lehet, mert a Földre leszülető olyan „eszközökkel és képességekkel” érkezik, amelyek a választott útján őt segíthetik és vezethetik --- és a mások pusztítása kapcsán esetleg ŐT (!) megillető yóvá-tétel (több életen keresztüli) „várása” olyan tapasztalások irányába vezethette, melyek megfelelő kezeléséhez nem rendelkezett eszközökkel, és így további sérülései keletkezhettek… Tapasztalása így egy folyamatos „gyógyítási kényszerré” lehetett…]

 

            A második módszer a magyarság vonatkozásában a „gyökerek” és „SzeRves Őstörténet” „elhallgatása, elferdítése” kapcsán (is) megjelenik.
 

            A második módszer lényege az, hogy a „kört/gömböt/gyöngyöt” [amely FÉNY, VALÓ, SzeRves létező] „körbevonnak” egy mesterségesen létrehozott energiával vagy anyaggal, amelynek KIFEJEZETTEN az a célja, hogy ELLEHETETLENÍTSE a mag felismerését, és így a kör/gömb/gyöngy ne kerülhessen kapcsolódásba a mellé rendelt társaival. Így az összetartozó részek idővel már egymásra sem ismernek, elfelejtődnek [felfejtődnek] a „közös vállalások”, elszakadnak a közösen megtervezett élet-szálak, és a gyökértelenné és társtalanná lett életek idővel elhalnak. Az így „megüresedett helyekre” aztán már „jogosan lehet jelentkezni életre”, és ha engedély van az életre, az már „Otthonná” lesz [Baranyai Zsuzsanna minapi lejegyzése!], mely „fokozott Isteni védelem alatt áll”.