Az írás I. része elérhető ITT.

20120528 - Az Általános ÉLET-Védelem keretében:

            Az „Általános ÉLET/Élet-Védelem” körébe tartozik a mai megértésem:

            A FÖLDÖN ’kiterjedt’, illetve ’Teljes’ Hatásúvá [~működésűvé] vált egy olyan ’Jelenléte’ [~Működése, Ereje] a FÖLDNEK-mint-Világnak, amelynek az a ’lényege’ [fő jellemzője], hogy

„a Rendelés szerinti Helyére sürgeti azt, ami/aki nincs a Maga Helyén”.

            A FÖLDNEK ez a sajátos ’Jelenléte’/Ereje egy

’kristályos minőség’ [~vagy Krisztusi Minőség],

„tiszta és áttetsző” [’tisztán megláttat minden szükségeset-és-lehetségeset’],

és „csak azt engedi megnyilvánulni, ami a FÖLD-MAGA HARMONIÁJÁBA BeRendezésre került mint ’megnyilvánítható’.”

20120603 - Mindenség-Erő

A „Mindenség-Erő” [a VILÁGBAN/Világban/világban] a Lélek által nyilvánul(hat) meg (vagyis ’Lélek-erő’) (mind a férfi, mind a női formában megtestesült Lélek is megnyilváníthatja).

Eddigi megértéseim szerint [jelenleg még csak erre a fogalomra/kifejezésre tudtam ’lefordítani’ a megértésemet (MindÉn)] a „Mindenség-Erő”

a „Földanya/FÖLD ’Ajándéka’ a FÖLDDEL-Együtt-Haladó azon Lelkeknek,

akik ÖnMaguk Lélek-Harmóniáját a FÖLD MAGA HARMONIÁJÁBA egy meghatározott módon illeszkedővé teszik”.

Meghatározott Szükségekben

[vagyis ha akár a Lélek, akár valamilyen „Minőség” a FÖLDÖN  ’nem-kívánatos-módon’ elmozdul a HARMONIÁTÓL/Harmóniától]

amennyiben egy Lélekben megvan a HARMONIÁBA/Harmóniába visszailleszkedés és/vagy BeRendezkedés Valós Tiszta Szándéka,

akkor  a FÖLD MAGA SZERELEM EREJE oly módon nyilvánul meg

a Lélekben és/vagy a Lélek által (~néha a Lélek magát igazítja ezzel, néha mást is megsegíthet),

amely besegíti és/vagy visszasegíti a Lelket vagy adott Minőséget a HARMONIÁBA/Harmóniába.

(…)A „SZERELEM ERŐ” „Mindenség-Ereje” a Lélek Maga „Szeretet-Ereje/Minősége” által lép működésbe,

(…)      A „Teremtés”, amelyet a „Magány/Magányosság feloldása” indított el, többféle kapcsolódási módot [’viszonyt’] mutatott fel (indított el) eddig:

Teremtődtek olyan ’társak’, akik egymástól elszigetelve vagy egymás mellett ’magányban’ élték további életüket,

majd teremtődtek társak, ahol az előbb vagy utóbb teremtődött ’hatalma alá vonva a többieket’ ’parancsolhatott’ másoknak (dominancia és hierarchia),

majd teremtődött olyan viszony (és így olyan Lelkek és Lélek-út), ahol a ’vezető’ ’alárendelte ÖnMagát a másiknak’ (és/vagy a többieknek) (ide tartoznak egyes áldozati megjelenítések),

majd megteremtetett a „család” vagy „világ” mintája, amelyben „együtt is EGYek a létezők”, és egymáshoz való viszonyukat [a maga tiszta teremtett formájában/tartalmában] nem a hierarchia, nem az alá-vagy-fölé-rendelődés, nem a parancs és erőszak határozza meg, hanem egy olyan „közös yó”, amely az egyes Lélek vagy egyes család(ok) számára is biztosítja a „yó-létet és boldogságot”.

            Az a „Teremtési ÚT” vagy „Ág” vagy „Család”, amely az egyes Lélek és egyes Családok Boldogságát és Szabad Boldogulását és Yó-létét  is  [harmonikusan, kiegyensúlyozottan] hordozza, maga a „KRISZTUSI VILÁG”.

            Mindazok, akik ebben a „Teremtési Ág-ban”, azaz a KRISZTUSI VILÁGBAN haladnak tovább a maguk törvényes-és-szabad-választásának okán/következtében, a „maguk természet-adta-yogán” hozzáférhetnek a [jelen írásban általam] „Mindenség-Erő”-ként jelölt Erőhöz/Képességhez vagy Minőséghez. Nem csupán a „nők” [női formában megtestesült Lelkek] érhetik el és élhetik meg (és segíthetnek ezzel magukon és/vagy másokon), hanem a férfiként megtestesült Lelkek is élővé tehetik ezt magukban és maguk által.

„Feltétele” ennek a „Mindenség-Erő” működtetésének

(1) a KRISZTUSI VILÁGBAN/Világban/világban való Törvényes/Yogos Jelenlét,

(2) a Világi HARMONIA és saját Lélek-Harmónia meghatározott szinten való megtartása és megnyilvánítása,

továbbá (3) egyfajta természetes vágy vagy akarat (egyfajta ’segítő/Yobbító’ szándék) bizonyos Szükség-helyzetek (HARMONIÁTÓL/Harmóniától való eltérültség) megszüntetésére és/vagy bizonyos VILÁGI/Világi Yobbító Szándékba való becsatlakozás.

(…)      Az egyén érdekének és „az egész” érdekének összhangba hozása az ’Alázat’ tanuló-útján kívül más tanuló/teremtő utakon is elérhető. Közös jellemzője ezeknek a teremtő/tanuló utaknak az, hogy

a Lélek  elsajátít  egy olyan EGYÜTT-működést a társaival (illetve ’környezetével’),

amelyben „Szabad utat enged a Tiszta Szeretetnek”

(az Együtt-működést már nem az alá-fölé-rendeltség és nem a dominancia határozza meg),

és olyan „társulások” és olyan „működési módok” [’Együtt-teremtések’] kelnek életre,

amelyben megnyilvánul és kiteljesedhet/kiteljesedik az „egyéniség” „SzeRves részeként” egy nagyobb választott „Egységnek”.

            Mivel KRISZTUS VILÁGA azzal a „TeremTŐi Szándékkal/Vággyal” kelt életre, amelyben az Egyén (a Szellem/Lélek) Boldogsága és a választott társas élet „Yó-Léte” „egymástól-elválaszthatatlanul feltételezik egymást”, így

azon Lelkek, akik magukban élő módon hordozzák (tudatosították és megélik a maguk életében) Jelenlétük azon minőségét, amely egyaránt [egyfajta kiegyensúlyozottságban]  hordozza  a saját-maga  és  választott-közössége Boldogulásának/Yó-létének a vágyát/szándékát,

már itt a FÖLDÖN is megnyithatják magukban a „Mindenség-Erőt”.

Ez egy olyan „B-Első Erő”,

amely ma még elsődlegesen akkor lép(het) működésbe (itt a FÖLDÖN),

amikor valakit vagy valamit visszasegíteni/besegíteni Szükséges a Világi [=FÖLDI] HARMONIÁBA és a Lélek-Maga-Harmóniájába.

Ilyen „igazítási vagy megsegítési Szükség” (1) elsődlegesen ’idegen minták’ által okozott sérültség vagy befolyásoltság(-mint-kényszer)  megszüntetése esetén merülhet fel ma még [ennyiben „Rendező/Rendeződést-is-segítő” Erő]. (2) Ezen túl azonban a „Mindenség-Erő” más [teremtői] megnyilvánulásokat is felmutathat azokban, akik ÖnMagukat már megfelelő Harmóniában képesek megtartani és tovább-építeni.

A FÖLDÖN ma még (figyelemmel arra, hogy a „legsürgetőbb” feladat az, hogy mindazok, akik a FÖLD MAGA ÚT-ján haladnak tovább, egy kiegyensúlyozott „közös élet-szintet” érjenek el és azt biztonsággal megtartsák) a „Mindenség-Erő” a természetes Teremtőerő egy ’különleges(ebb) része’, amely azokban nyilvánul meg elsődlegesen, akik az „Együttes FÖLDI ÉLET” (illetve a velük Egy Úton haladók) Yó-létének/EGÉSZségének/Boldogságának előmozdítása érdekében is kívánnak tenni.

Ez a „Mindenség-Erő” nem azonos a Kegyelem- vagy Irgalom-Erővel, de ugyanúgy, ahogyan a Kegyelem és Irgalom Ereje is a SZERELEM egy ’Ereje’ vagy ’Minősége’, a „Mindenség-Erő” is egy sajátos SZERELEM-Erő. Hasonlít abban az Irgalom- és a Kegyelem Erejéhez a „Mindenség-Erő”, hogy ez is a „Közös Yó” vagy „HARMONIA” megteremtésére vagy megerősítésére szolgál (ez egyébként minden ’más’ ’SZERELEM-Erő’-re is igaz/jellemző!) --- mégis inkább

a „Természetes  Belső  erők”-re építve és azokból továbbépítve igyekszik a Harmónia visszaállításában és/vagy megerősítésében közreműködni és/vagy segítséget nyújtani.

A „Mindenség-Erő” megnyilvánulásának formáját és tartalmát és módját mindig az a „Szükség” határozza meg, amelynek a megszüntetésére/Rendezésére irányul.

A „Mindenség-Erő” ’megnyilvánulása’ egy Lélekben vagy egy adott Lélek által akkor „nyílik fel” (jelenik meg),

amikor a  Lélekben  egy „meghatározottan erős/határozott” szándék/akarat/vágy van jelen egy helyzet yavítására/yobbítására

--- és az ilyen határozott/erős szándék/vágy általában akkor jelen(het)ik meg, amikor „a Földanya/FÖLD is felkészült” egy addig nehézséget okozó helyzet kiyavítására/helyrehozására.

Ma még általában egy Lélekben a „Mindenség-Erő” „(teljes) megnyílását” megelőzi egy Felkészítő időszak, amikor ’kisebb feladatok’ (egy feladat-sor) megoldása során

1. a Lélek egyfelől TUDATOSODIK a „Mindenség-Erő” természetéről,
2. másfelől a Lélek tudatosan begyakorolja a (’feladatához/vállalásához kapcsolódó/igazított’) ’biztonságos működtetési módot’.

            Ahogyan a bevezetőben írtam, ez az erő tulajdonképpen a „Földanya/FÖLD Ajándéka” mindazoknak, akik a világi életet a FÖLD ÚTJÁN haladva választották megtapasztalni.

Itt a FÖLDÖN élve tehát a „Mindenség-Erő”

[egy sajátos, a FÖLDRE jellemző Világi Harmonizáló és Teremtő Erő]

azok által „ismerhető meg” és azok tudják az élővé-tétel által beépíteni a Maguk Lélek-Minőségébe,

akik (akár az ’Alázat’ tanuló-útján haladva, akár más teremtő úton járva)

ténylegesen is tesznek a HARMONIA/Harmónia megteremtéséért és megerősítéséért,

és az egyéni Boldogulásukat a „Közös Yó-ért” is fáradozva/téve élik meg.

Tehát a „Mindenség-Erő” itt a FÖLDÖN

a [’természetes’, Rendes’!] Teremtő-Erő vagy SZERELEM-Erő egy sajátos megnyilvánulása,

és mindazokba(n) ezt a Földanya/FÖLD „beépíti” [felépítését segíti] és „feltárja”,

akik a „Közös [FÖLDI-Világi] Yót” is Építve élik az életüket.

OmMÁÁTRé~KJ, Budapest, 2012. június 3., 16.37.

20120326 - Gondolatok - Sötétség és világ(osodás) - Az alázat:

            Az „alázat” az Önvaló következetes/tudatos és egyre kiteljesedő megnyilvánítását is magában foglalja (vagyis szükségszerű eleme az alázatnak a tudatos önmegismerés-és-önkifejezés megnyilvánítása).

            Az „alázat” a Szeretetnek (és a Szeretet minőségén belül az elfogadásnak)(Jelenlétnek) egy (részben) „különleges” és „különleges mélységű” (~különleges kiterjedésű) megtapasztalási lehetősége/módja.

            Az „alázat” megnyilvánítása során egy Lélek a maga Világa (’Otthona’) HARMONIÁJÁT [és ezen belül természetesen a maga Harmóniáját] oly módon tapasztalja/éli meg (a maga szabad választásának megfelelően), hogy

„különleges figyelemmel van”

a „Világ Egészének HARMONIÁJÁRA”

és ezzel együtt a környezetében élő más lények/Lelkek maguk Harmóniájának megismerésére is.

Ennek során általában

az „alázatosságot” megnyilvánító Lélek

sajátos ismeretre tesz szert abban a körben,

hogy hogyan/mi-módon lehet másoknak a maguk harmonikus élet-vitele kialakításában/megtartásában segítséget nyújtani.

Aki tehát magában az „alázat” minőségét tudatosítja,

általában olyan különleges érzékenységeket és/vagy képességeket építhet fel és működtethet magában,

amelyekkel ténylegesen is hozzá tud járulni a Világ Egészének ’harmonikusabbá’ válásához.

Az „alázat” megtapasztalása/felépítése során

(1) általában ’különleges kapcsolódás’ alakul ki

a Lélek-Maga és a számára ’Otthont’ adó ’ÉLET-Adó(k)’ között,

vagyis (2) az „alázatos” Lélek sajátos Kapcsolódást és Egységet/EGY-minőséget élhet meg

a ’kiterjedtebb TeremTői minőséggel/minőségekkel’.

Az ilyen tapasztalási/tanulási folyamatok során az „alázat” elveit megnyilvánító Lélek általában

(3) ’rálátást’ kap a teremtési folyamatok ’mélyebb’/kiterjedtebb elveire és működéseire

és (4) felkészül(het) bizonyos kiterjedtebb felelősség-vitelre.

Az „alázatosságban” is megnyilvánuló Szeretetben leggyakrabban megjelenik [a ténylegesen megéltté vált Egység és EGY élmény hatására] valamilyen különleges „önátadás”.

Az „önátadás”

nem jelent „alávetettséget” vagy a saját személyiségről való lemondást,

nem jelenti az önazonosság elvesztését.

[Hiszen a Lélek „harmóniát él meg”, a „harmónia szerint él”!]

Az „alázatos” élet-vitelt választott Lélek

egy szabadon választott Élet-területen

„mások megsegítése érdekében” (és ezáltal is Önmaga mélyebb megismerését előmozdítva)

a maga Otthonának HARMONIÁJÁT hordozó „ÉLET-Adó(k)” vezetését kéri

bizonyos „szolgálat” jellegű feladat-teljesítésekben.

Az „alázat” elveinek megnyilvánítását választott Lélek tehát

az ÖNMEGISMERÉSNEK és ÖNKIFEJEZÉSNEK egy olyan sajátos útját járja,

amelyben a neki-magának ’Otthont’ adó Világa/Családja HARMONIÁJÁNAK mélyebb/teljesebb kiterjedésű megismerését is választotta.

Miközben a Lélek ÖNMAGA megismerésének és egyre kiterjedő megnyilvánításának útján jár,

tudatosan igyekszik megérteni

a maga ’Otthonán’ [a Világán] belül működő azon Elveket és működéseket,

amelyek a Lelkek/létezők „közötti” Kapcsolódásokban működnek,

és amelyek így meghatározzák a „KÖZÖSEN MEGÉLT ÉLET-MINŐSÉGET”.

Az „alázat”

egy olyan ’kiterjedtebb’ (vagy „mélyebb”) minőségű

és általában nagyobb tudatossággal megélt

Önmegismerési és Önmegnyilvánítási Lehetőség és/vagy mód,

amikor a Lélek a „személyes Harmóniájának” megismerését és megnyilvánítását úgy éli meg,

hogy eközben tudatos figyelemmel van a „kapcsolódásokat” meghatározó Elvekre és működésekre,

és így a „maga ereje szerint” „szeretne hozzájárulni” ahhoz,

hogy a maga „Otthona” (Világa) Egésze is harmonikusabbá váljon/válhasson

(hogy a megtapasztalók egymás közötti kapcsolódásai/együtt-Hatásai is yobbá váljanak,

ezáltal „mindenki számára boldogabban legyen megélhető az élet”).

            Az „alázat” ebben az értelemben a „gőg” átlényegítésének is egyik lehetősége/útja.

            A „magyarság” a most elkezdődött FÖLD-Korszakban egyik vállalásaként

segítséget nyújt a „kapcsolódásokat érintő sérülések gyógyításában/Rendezésében”,

és dolgozik

a FÖLDI ÉLET Szentségének és Szakralitásának az újra élővé tétele feladatán.

Egy ilyen jellegű [a FÖLD „többi Családja/Nemzetsége” megsegítése érdekében is felvállalt] ’feladat’ ’teljesítését’ az „alázat” minőségének megismerése és tudatos megnyilvánítása könnyebbé teheti a magyar életet választott Lelkek számára.

Az „alázat” (mint a Szerelem/Szeretet egyik minősége):

Tudatosan választott

és

Tudatosan megélt

Önmegismerés-és-Önmegnyilvánítás

és

Együtt-működés/EGY-ként-Jelenlét,

amely a „minden érintett” számára elérhető Harmóniában/Boldogságban való megerősödést is segíti/szolgálja.

[Vagyis: „alázatosan” az él, aki nem csak Önmaga yó-létéért, hanem mások yó-létének előmozdítása érdekében is tevékenykedik – és ezáltal is segíti a maga Világa HARMONIÁJÁNAK teljesebbé válását.]

Az írás folytatása a III. részben. A III. rész elérhető ITT.