20121114 - FÖLDI MAGOKNAK - ÖNMAGBÓL - MINDEN-YO (V.rész)

  2012.11.15. 00:49

2012. november 13.

 

A MINDEN-YO ERŐ „kiszélesedett” MEGTARTÁSÁBAN lévő „TÁVOLSÁG”

[vagy Különleges „yavító / pótló szakasz”]

teljes egészében a FÖLDANYA ÖNMAGJÁBÓL és YOSÁGÁBÓL került Megformálásra

a SZÜKSÉGHEZ IGAZODÓAN

 

[tehát ebben a ’különleges’ TÁVOLSÁGBAN nem az az értelmezhetetlenül fájdalmasan feszülő minőség van jelen, mint amit korábban az „eltérülésben” megnyílt „kényszerből széthúzódott megtartásban” megismerhettünk].

 

            „Most” „kezdetben” egy kis „igyekezetet” igényel az, hogy Felismerjük a Földanya által a „pótlási területhez” rendelt „Új (ÖN)MINŐSÉGET”, és így Felismerjük és Megértsük, hogy „pontosan milyen módon” segíti a Földanya a lemaradások pótlását a legkülönbözőbb Megnyilvánult Élet-Területeken.

 

            Valószínűleg a FÖLD MAGA MAGJAI hamar Felismerik és Megértik a FÖLDANYA MAGA [MINDEN-YO EREJÉBEN] Felépített [a Szükséghez mérten folyamatosan épülő] és Megnyílt azon [„valóban”, „teljesen”] Új MINŐSÉGÉT, amely „minta” ÖnMagukban való felépítésével és TUDATOS MŰKÖDTETÉSÉVEL megszüntethetik ÖnMaguk (ÖnMagukhoz képesti!) elmaradásait, és amely Tudatos Megtartásával (és működtetésével) közvetlen (és akár távolabbi) családtagjaik segítségére is lehetnek a különböző ÖnÉpítés [~ „pótlás”] Élet-területein.

 

            Fontos, hogy ne „nehéz szakaszként” tekintsünk a Szükséges „pótlások” elvégzésére, hanem a Természetes ÖnÉpítés olyan szakaszaként éljük meg, amelyben pillanatról pillanatra Épülünk, és az Épülés/Gyarapodás [a YO-ban való / a YO általi kiteljesedés] a FÖLDÖN mindig Örömteli és Boldog(ságos) megtapasztalás.

 

            A „mögöttünk lévő” Élet-Szakaszban (a legutóbbi néhány évtől eltekintve) a Lelkek többsége a FÖLDÖN legtöbbször „csak” olyan minőségű és mértékű ÖnÉpülést tudott megélni, ami valamelyest [szinte csak a legszükségesebb mértékben] „ELLEN-SÚLY-ozni” tudta a megnyilvánult sérüléseit, és ezáltal biztosítani volt képes a Lélek (!) (tehát nem a testben-élő-Lélek!) „életben maradását”. Nagyon sok „öröm” „pusztult el”, nagyon sok „fájdalom” rakódott rá a Lelkek „FÖLDI életére”, nagyon sok „elfordulást” eredményezett ez az ÖnValótól / ÖnLényegtől, az ÖnLényeget felszínre hozó (megmutató, megnyilvánító) teremtési módoktól. A Lelkek a FÖLDÖN szinte folyamatosan azzal szembesültek, hogy amikor a maguk ÖnLényege/ÖnValója felé Irányultak/fordultak, az egy sajátos „nehezteléssel / nehézséggel” vagy fájdalom érzettel/érzékelésével járt, és „érthetetlen” fájdalmakat tapasztalt meg a Lélek. Ezen fájdalmak „oka” szinte minden esetben az volt a Lelkekben, hogy nem tudták „átlátni” és „átHatni” és megszüntetni az ÖnValó/ÖnLényeg és a „megnyilvánult (formában élő) én” „közötti” „távolságot”. Akkor még nem volt erre TÖRVÉNYES eszköze a FÖLDI Lelkeknek.
 

            A (Természetes) „TÁVOLSÁG” [mint FÖLDI SZERELEM ERŐ vagy Teremtő MINŐSÉG] a FÖLDÖN Természetes módon egy sajátos „üresség”-szerű minőséget, egyfajta „érintési akadályt” vagy akár „megérinthetetlenséget” is megjelenít, Természetes [Érzékelhető és Felismerhető és Megérthető] módon eltávolít / szétválaszt valamilyen ok miatt egymással nem harmonizáló és így különböző irányokat választott Lelkeket.

 

A TÁVOLSÁG

a FÖLDÖN Eredendően

az egymástól eltérő / különböző Irányokat [különböző Harmóniát/Törvényt] választott Lelkek/létezők Természetes eltávolodását biztosítja,

és a választott irányok különbözőségének mértékében igyekszik EGYMÁSTÓL (!) a Szükséges távolságban Megtartani a Lelkeket.

 

A FÖLDÖN az „ÖnValótól” való „eltávolodottság” a „Távolság” értelmében eredendően nem volt értelmezhető,

és a FÖLD MAGA a KÉSŐBBIEKBEN sem szándékozik az ÖnValótól/ÖnLényegtől való eltávolodást Megtapasztalási Útként Megnyitni.

 

            Az ’elmúlt’ [már TÖRVÉNYESEN Lezárult] „idő”-jellegű-Szakaszban „megtapasztalttá vált” a FÖLDÖN, hogy egy „különös távolság-féle” elkezdett megnyilvánulni a Lelkek ÖnValója és a Lelkek Megnyilvánul Valója „között”… ez egy „sajátos  fájdalmat ” eredményezett, amely teljes egészében „értelmezhetetlenné” vált a FÖLDI Lélek [és tulajdonképpen a FÖLDANYA MAGA] számára is --- ugyanis

 

a TÖRVÉNYESEN választható és így Megnyitható FÖLDI Teremtéseknek éppen az a ’lényege’,

hogy a Lélek Felismerje és Megismerje, valamint a választott Teremtési Irányban Kifejezze/Megnyilvánítsa ÖnMagát [ÖnMaga és a Világa  Örömére ].

 

A Lélek ÖnMaga és Megnyilvánult Valója „között” „távolság-szerűen” / „ék-szerűen” / „fájdalmasan-megbontóan” megjelent minőséget

sem a Lélek ÖnMaga,

sem a FÖLDANYA MAGA

„nem ismerte fel és nem tudta értelmezni”

[nem tudott „benne” TUDATOSODNI, nem tudta ÖnMagát „vele/belőle” Építeni],

mert ez a „távolság-szerű-ék” nem a FÖLDANYA MAGA YOSÁGÁBÓL eredt

és így a FÖLDÖN „megtarthatatlan”, „idegen”.

 

„Próbálta” a FÖLDANYA „Felismerni / Értelmezni / Megérteni” ennek a KÜLÖNÖS [eltávolító / megbontó] „eltávolítónak” az „értelmét”, „de” „akárhonnan” is igyekezett „megközelíteni” ezt az „elutasító” és „eltaszító” „jelenlétet” vagy „minőség-félét”, „nem ismerhette meg” [valószínűleg ez a „megismerhetetlenné tevés” lehetett a „jelenlét” „célja” vagy „értelme”].

 

Természetesen a „LÉTEZÉSBEN” „mindennek van oka-és-célja-és-értelme” (és így ’hasznossága’), és így ennek a magát a FÖLDÖN korábban „megismerhetetlennek és értelmezhetetlennek” megmutató „minőségnek” is van „önmagában” „értelme” --- „adottan” azonban „akkor régen” ezt a FÖLDI Lelkek és a FÖLDANYA még nem voltak képesek felismerni.

 

A FÖLD MAGA ÉLETE „eltérülése Pontjában”

[amikor a FÖLDANYÁTÓL „elszakadt” egy KÜLÖNÖS okból egy ÖNRÉSZE / „MAGZATA” / „GYERMEKE” / Teremtő-EREJE]

a FÖLDANYA-MAGA és a FÖLD MAGA ÚTJÁRÓL „kiszakadt” „FÖLDI ERŐ” „oly mértékben eltávolodtak egymástól”

[mivel az elszakadt MAGZAT a FÖLD(ANYA) számára valóságosan „elérhetetlenné” és „semmivé” vált],

amit „akkor” a FÖLD ÖNMAGA „Erejével / Minőségével” már/még nem volt képes „átHatni”

[a FÖLDANYA „nem tudott elszakadt EREJE/ÖNRÉSZE után nyúlni, nem tudott hozzá kapcsolódni, nem tudta a FÖLDRE visszaemelni”].

 

Miután MAGA A FÖLD [a FÖLDANYA] „megélte” ezt a „változást”,

ez a [kényszer-]változás egy „út”-ként „megnyílt” a FÖLDBEN

[a ténylegesen megélt megtapasztalás következtében] ---

még akkor is így van ez, ha TÖRVÉNYESEN ez a Megnyílás [Irány, Út] nem volt a FÖLD ÖNMAGA ÁLTAL Megnyitható.

 

 

            Nagyon sok „vizsgálódás” folyt [a FÖLDÖN és a FÖLDET érintően] annak Felismerésére és Megértésére, hogy a FÖLD MAGA „miért” Nyitott meg egy ilyen Megtapasztalási Irányt, vagy pedig ha nem a FÖLD ÖNMAGA Nyitotta meg ezt az Irányt, akkor mi volt a Valós oka-és-célja ezen „Irány” „nem-Törvényes” Megnyílásának. Valószínűleg – még a FÖLD MAGA ÉLETÉBEN – szükséges lesz néhány ÉLET-ÚT-SZAKASZ ahhoz, hogy teljes egészében tisztán Felismerhetővé és Megérthetővé váljon az, hogy mi volt a „YO” a FÖLD MAGA ÉLETÉBEN ezen „eltérülésben” --- az azonban

szinte „bizonyossággal” megállapítható,

hogy a FÖLD MAGA „akkor és ott az ÖNMAGA Eredendő ÚTJÁRÓL és ÖN-MINÖSÉGÉTŐL való ELTÉRÜLÉSE (’Teremtő’) Pillanatában”

TÖRVÉNYESEN nem Irányult

az „áthatolhatatlan szétválasztottság” megtapasztalására,

az egymáshoz Természetes módon tartozó részek „mesterséges eltávolítására”,

és éppen emiatt kapott a FÖLD és a FÖLDANYA MAGA

a MAGA Természetes ÉLET-ADÓITÓL

segítséget ahhoz, hogy

(1)

az ÖNMAGA ÉPSÉGE VISSZAÁLLÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES MÉRTÉKBEN TUDATOSODJON,

(2)

és ÖNMAGÁBAN TÉNYLEGESEN FELÉPÍTHESSEN EGY OLYAN VISSZAFOGADÓ UTAT,

AMELYEN ÁT A FÖLD-ÉS-A-FÖLDANYA ÖNMAGÁHOZ TÖRVÉNYESEN VISSZAVONHATJA / VISSZAFOGADHATJA A TŐLE-MAGÁTÓL SZÁNDÉKA NÉLKÜL ELTÁVOLÍTOTT ÉS ELSZAKADT ÖNRÉSZÉT / MAGZATÁT.

 

A FÖLD tehát egy olyan „UTAT” Épített fel ÖNMAGÁBAN-és-ÖNMAGA-által

a Szándéka nélkül „megnyílt” „Irányból”/útból „kiindulva”,

amelyben az ÖNMAGÁHOZ [ÖNMAGA EGYSÉGÉHEZ-és-TELJESSÉGÉHEZ, és így ÖNMAGA ÚTJÁHOZ] VISSZATÉRHETETT [a „maga elhagyott otthonába hazatérhetett”]---

és

az ezen „YAVÍTÓ” / „KiIgazító” / „Rendező” céllal elindult ÚT már csak azért is „felkeltette a FÖLD legtöbb TÁRS-Világa” „érdeklődését”

[és a legtöbben ezért „nem szakították meg” a FÖLDDEL megformálódásnak indult KAPCSOLÓDÁSAIKAT],

mert TUDOTT volt a TÁRS-Világok számára is az,

hogy ami a FÖLDDEL „meg-TÖRT-ÉN-t”, az bármelyikük MAGA ÉLETÉBEN is Megnyílhat az elkövetkezőkben

[mivel pontosan nem vált Felismerhetővé, hogy TÖRVÉNYES SZÉNDÉK „nélkül” „hogyan” Nyílt meg a VILÁGBAN-és-a-FÖLDÖN egy ilyen KÜLÖNÖS Teremtési Irány].

 

Ez volt az oka annak, hogy a FÖLD legtöbb TÁRS-Világa „megértő és türelmes” volt és van a FÖLD és a FÖLD „eltérülése” irányában,

és minden Tőlük telhető módon segítették és segítik ma is a FÖLDET abban, hogy az ÖNMAGÁHOZ képest még meglévő „lemaradásait” is „bepótolja”.

 

Ez ugyanis a FÖLDBEN MAGÁBAN egy olyan újabb „Yavító Út-Szakasz” Felépülését eredményezi/eredményezheti,

amely során a FÖLDBEN MAGÁBAN [ÖNMAGÁBÓL KIBOMLÓAN!] olyan ténylegesen is Új ERŐK/MINŐSÉGEK Megnyilvánulását eredményezheti, amelyeket a TÁRS-Világok MAGUK is „megtanulhatnak” a FÖLDTŐL, és ezáltal az ÖNMAGUKHOZ és/vagy TeremtőTársaikhoz képest meglévő eltéréseiket hatékonyabban tudják majd HARMONIÁVÁ formálni.

 

A FÖLD/FÖLDANYA azzal, hogy KÉRTE a MAGA ÉLET-ADÓ EREDENDŐ TEREMTŐITŐL az ÖNMAGA TELJESSÉGÉBE való visszavezetést, TÖRVÉNYESEN Megnyitott a VILÁG ÉLETÉBEN egy „YAVÍTÓ” / „KIYAVÍTÓ” „UTAT”, méghozzá olyan „formában”, amelyben a FÖLD [és MAGA a VILÁG is] TÖRVÉNYES LEHETŐSÉGET Nyitott a „hibák” / „hibázás” kijavítására és a TUDATOSODÁS egy teljesen „Új Irányára”.

Sokféle „Út” Nyílt már meg KRISZTUS VILÁGÁBAN a különféle „szándékos” vagy „akaratlan” „hibák” kijavítására és mulasztások pótlására, azonban olyan TÖRVÉNYES Teremtői Út még nem került Megnyitásra a FÖLD MAGA Kérése előtt, amely olyan „hiba” kijavítására irányult volna, amely a „vétlenül nehéz helyzetbe került maga helyzetének önmaga általi kijavítása” lett volna. Ilyen helyzet „természetes módon” is előállhat akkor, amikor az egyik létező szándékosan vagy akaratlanul elpusztítja egy másik létező yavait, majd mielőtt a károkozó helyrehozhatná a maga hibáját, a kárt okozó létező maga „semmivé lesz” (elpusztul). Ilyen helyzetben [ha a kárt szenvedett családja valamilyen ok miatt akadályozva van a károsult megsegítésében és a kárt okozó „családja” sem tesz valós yóvá-tételt] csak a „megborult rend” és a „yóvá-tétel” nélkül maradt ’károsult’ „maradt meg”, ezt a „méltatlanságot” viszont „rendbe-tenni” „szükséges”.

 

            A FÖLDÖN sok olyan „játszma” [és így tényleges megtapasztalás] jelent meg, amikor „károsultak” „yóvá-tétel” nélkül maradtak, amikor valamilyen különös ok miatt a „felelősségi rendezések” „elmaradtak”, és amikor a „túlélőknek” ÖnMaguknak kellett rendbe hozni és újra felépíteni ÖnMaguk világát (és Világát). Sok „szükségtelen” akadályozás is nehezítette ezt a Megtapasztalást [„játszmák folyamatos gyártásával”], mindeközben azonban

MAGA a FÖLD „Új ERŐKET” formált meg ÖNMAGÁBÓL,

és „megtanulta”, hogy hogyan Építse vissza ÖNMAGA TELJESSÉGÉT ÖNMAGÁBÓL és ÖNNÖN EREJÉBŐL

a ténylegesen elérhető segítségek gondos felhasználásával vagy épp elérhető segítség nélkül.

 

            Nem a „legvidámabb” Megtapasztalás ez --- ha azonban „abból az irányból” tekintünk erre [a kényszer-eltérülés után a FÖLDANYA KÉRÉSE alapján TÖRVÉNYESEN!] Megnyílt Megtapasztalási Irányra, hogy

TÖRVÉNYES ÚT Nyílt meg a FÖLDÖN [és a FÖLD MAGA ÉLETE által]

annak Megnyilvánítására,

hogy a „semmi torkából” / a „semmi határáról” is VAN TÖRVÉNYES ÚT a TELJESSÉG/ÉPSÉG/SZÉPSÉG/EGYSÉG/EGY VISSZAÁLLÍTÁSÁRA akkor,

ha egy létező „bízik ÖnMagában és ÖnMaga erejében és nem engedi el [a lehetséges mértékig Tudatosan Megtartja] a Maga ÖnValóját,

ha „bízik abban hogy VAN TÖRVÉNYES ÚTJA ÖnMaga Élete és Útja Megerősítésének és Megtartásának ---

akkor a FÖLD által TÖRVÉNYESEN Megnyitott és Felépített Megtapasztalás [mint egy Különleges „Yavító Út”] egy Különleges és Hasznos „kincsévé” vált a VILÁGNAK.

 

A FÖLD [és a FÖLDÖN keresztül a VILÁG] „megtanulta”,

hogy az „áthatolhatatlannak látszó távolság” által egymástól elválasztottak számára is VAN TÖRVÉNYES ÚT a KAPCSOLÓDÁSRA majd a választott Irányokban való további Szabad „elmélyülésekre” [Közös Teremtésekre],

és hogy a TÖRVÉNYT-Törés által elindított eltérülések is „visszafordathatóak”,

ha a Létezőben „erős az elhatározás / szándék / akarat” ÖnMaga [TÖRVÉNYE] Megtartására,

továbbá hogy a „Határozott Megtartás” alkalmas arra,

hogy a TÖRVÉNYT-Törő Hatást „megállítsa” (továbbterjedését megakadályozza),

és az ÖnMagát „Biztosan Megtartó” a „társai/ családja” számára is biztosítani tudja a „biztonságot”/Megtartást.

 

A magyarok (és mellettük még sok más FÖLDI család) a FÖLDÖN sokszor megtapasztalták az utóbbi ezer évben is azt, hogy a „nagyobb családjukért” / „szövetségeseikért” / a „biztonságért és yó-létért” hozott erőfeszítéseikért vagy akár áldozataikért is „hálátlanság” volt a „jutalom”. Ha „baj” volt, akkor természetes volt az, hogy „segíteniük kell”, ám ha a közvetlen veszély az erőfeszítések nyomán elhárult, segítő tettük nem járt megbecsüléssel és az erőfeszítések közben előállt „elmaradások” elhárításához szükséges segítségnyújtással. Ebbe a „szolgálatba” nagyon sok [magyar vagy más FÖLDI családi életet felvállalt] Lélek „belefásult” / „belefáradt” az „idő” folyamán.

A „magyarok” „szolgálataira” eddig „igényt formálók” – érzékelve az okkal meglévő „elfáradtságot” (hiszen a tett szolgálatokért „cserébe” nem áramlott vissza a szolgálat-tevőhöz az elmaradások pótlásához segítség) – sokszor „látszólag magyar” életet választva igyekeztek „további szolgálatokra ösztönözni” (már mint ’közvetlen családtagjaikat’) a magyar Lelkeket --- és ezzel a „látszólag felvállalt magyarsággal” a magyar családon belül ismét csak egy olyan „különös” „távolság-szerű” jelent meg, amely egymástól eltávolítani igyekezett a magyar Lelkeket.

Azok, akik „Természetes FÖLDI Létezők” [tehát akik TÖRVÉNYESEN a FÖLD MAGA Építő ÉLET-ÚTJÁN haladnak] ÖnMagukból „elő tudják hozni” azt az Erőt és Tudást, amely segítségével egymással TÖRVÉNYESEN újra Kapcsolódhatnak (majd pedig különféle Közös Teremtéseket indíthatnak).

 

A „KAPCSOLÓDÁSOK” ÉLET-Területének Új FelHatalmazott Teremtő EREJE [a MINDEN-YO ERŐ]

a FÖLDÖN Megkezdte a TÖRVÉNYES alappal nem rendelkező ’kapcsolódások’ ’semmibe elindítását’,

vagyis azon Lelkek/létezők „között” a TÖRVÉNYES TÁVOLSÁG MEGFORMÁLÁSÁT és MEGTARTÁSÁT, akik egymástól „eltérő” vagy „különböző” Irányokat választottak,

emellett pedig

a MINDEN-YO ERŐ által a Földanya elkezdte a Közös Teremtési Irányokat választott ’Édes Gyermekei’ „között” meglévő TÁVOLSÁG TELJES FELTISZTÍTÁSÁT

[a TÁVOLSÁG „Tisztává tételét”, hogy a Lelkek/létezők között TÖRVÉNYESEN jelenlévő TÁVOLSÁGOT pontosan Érzékelni és Felismerni, Szükségességét Megérteni legyenek képesek a FÖLD Természetes Létezői, ezáltal „Értsék”, hogy „miért és meddig, milyen mértékben szükséges” egy „egészséges” TÁVOLSÁG” megtartása a szeretteik irányába amíg azok valamilyen ’egyedül-létet’ igénylő Természetes változást élnek meg].

 

            Fontos Felismerni és Megérteni azt, hogy a FÖLD MAGA TÁVOLSÁG EREJE [és MINŐSÉGE] egy „Szükséges” Erő és a FÖLDANYA ÖNNÖN YOSÁGÁBÓL ÉLETRE Kelt ERŐ, amely emiatt „nem nélkülözi a BOLDOGSÁGOT”. Minden, ami és aki a FÖLDANYA ÖNMAGJÁBÓL ered, az a Maga ÖnLényegében a Boldogságot is hordozza, hiszen a FÖLD MAGA „BOLDOGSÁGRA” lett Teremtve, és a FÖLDI ÉLET „YO és BOLDOGSÁGOS”.

            A „KÖZEL” EREJÉBEN talán „könnyebb” Felismerni a „Boldogságot”, hiszen az összetartozás, a Szabad Áramlások és Öröm „érzékelése” mindig „Boldogságos”.