Az Imádkozás nem előre betanult szövegek mechanikus mormolása – bár még az ilyen idő-töltésnek is van/lehet nemesítő hatása. Személyes megtapasztalásom az, hogy néha „szabadon választott utunkon” (a belső érzéseink hangos kimondásával), néha pedig a „bejáratott úton” (valamely kedves imánk többszöri, lehetőleg lassú, értelmezett/érzett elmondásával) egy különleges „kapuját” nyitjuk meg a TeremTő szívének. „Közvetlen bebocsáttatást” nyerünk oda, ahol a Mindenség szövi az Élet és LÉT, a Szeretet – hozzánk, családjainkhoz kapcsolódó – szálait. Valahogyan ebben az állapotunkban a TeremTő „közvetlenül” olvas a szívünkből, látja a vágyainkat és az „állapotot”, amelynek megoldásában kérjük a segítségét.

            Az Ima a KEGY különleges Elemén keresztül Hoz-Hat megoldást és segítséget a Létezés adott világába, a KEGY útja pedig a szíveken át vezet.

            Akkortól, amikortól a Világunk minden megnyilvánulásában és formájában, működésében és kapcsolódásában visszaállítja magát az Isteni REND-nek megfelelő Rendjébe --- onnantól kezdődően kevésbé lesz talán szükség a KEGY-re, és elsődlegesen ismét a Jelen Világunk Teremtési módszereié lesz a fő-szerep. Még ez utóbbiban is van mit tanulnia és tovább-fejlesztenie az embernek. Meg kell majd tanulni a gondolat-érzés-lét egységének felelősség-teljes és kiTeljesítő használatát, mely egy nagyon gazdag és színes VILÁGot teremt. (Ehhez kapcsolódóan érkeznek például ADAMUS tanításai is a http://adamus-saint-germain.hu/honlapon.)  A Gyógyítás mostani szakaszában azonban még nagyon sok segítség érkezhet az Imák megnyitotta KEGY-elemi átjárókon át…

Végigolvasva a fenti különböző hangokat és meglátásokat, felmerül a kérdés:

„Hol hát az Igazság?”

„Milyen jövő vár erre a népre és Földre?”

„Mik a személyes lehetőségeink, hogy a kezünkbe vegyük a sorsunk irányítását?”

Az Igazság valahol mélyen mindegyikben benne van, és a legfontosabb az, ami a Máté Imre által közzétett Nyirkai jóslat legvégén is olvasható:

            „A táltosok közös gondolattal kérdezték: ’Így van ez megírva – nem lehetne-e másképp?’

            A SZELLEM erre ezt felelé: ’Minden jövendölés ókumálás, a múltat meg a jelent összekötő vonás folytatásán, a jövő felé. Megírva semmi sincsen, mert minden megváltoztatható – ha nem fordultok el ISTENETEK-től és megszívelitek az ősök intelmeit.’  ”

            2007 telén Máté Imre bácsa, Berhidai Tamás és mások mellett magam is jelen voltam a Rókadombi szertartáson. Talán ha megkérdeznének bennünket, mindannyian egy kissé más szemszögből mondanánk el az ott történteket.

Berhidai Tamás a maga látásmódjából közölte az ottani átéléseit (ahogyan írta is: a lélek üzenetét szólta) --- és talán nem mind éreztük vagy láttuk pontosan úgy az ott történteket és elhangzottakat. Azt gondolom, hogy az akkori szertartásra mindenkit a saját belső vezetése irányított a Hany-ba. A hatvan évvel korábbi szertartáson természetesen nem voltunk jelen. A hatvan évvel ezelőtti szertartáson a táltosok úgy voltak jelen, hogy pontosan tudták azt, hogy miért gyűltek egybe, és miben kértek útmutatást és segítséget. A 2007-es szertartáson sajnos még nem volt ennyire egységes vagy tudatos a jelenlét, és a legtöbben útkeresőként voltunk jelen. Inkább azt éreztem, mintha Felső Én-jeik azokat vezették volna oda, akik valamiképpen „építő” sejtjeivé lehetnek egy elkövetkező összefogásnak/egységnek.

            Én a Szert megelőző napokban kértem a felső vezetésemet, hogy segítse megértenem, hogy miért is megyek/megyünk a Rókadombra. Azt éreztem, hogy mi, akik a Hívásra odamegyünk, valahogyan „reprezentálni” fogjuk a magyarság jelen ébredettségét és állapotát, és ezt szerintem hűen is képviseltük.

            A magam részéről „tanúsítottam” (a jelenlétemmel) a Szent Ősöknek, hogy minden nehézség és látszólagos káosz ellenére is nagyon sokan tudatosodnak és ébrednek az utóbbi években, és a mindennapi lét küszködésein túllépve igyekeznek az Ősök Tiszta Tudása, a Valós Gyökerek felé fordulva ráérezni a magyar lét valódi lényegére. Sok közösség alakult, melyek még egymásról nem tudva és egymáshoz nem kapcsolódva igyekeznek tenni a még fellelhető Tudás és hagyomány őrzéséért és felélesztéséért, és a magyar lét/Mag-lét megújításáért. Személyes meglátásom az, hogy az elindult változások kivezetik ezt a népet abból a bódult és alvó, tudatlan, sérült állapotából, amelybe az évszázadok pusztítása vezette.

            „Tanúsítottam” az Ősök és az Ég felé, hogy TUDOM, hogy olyan változások történtek a Földön és ebben a népben is, melyek ÚJ KORT nyitottak, és TUDOM, hogy kezébe veheti ez a nép is a sorsát, átírhatja a jóslatban foglaltakat, hiszen „Ukkót”, az Istenanyát egyre többen ÉLIK a szívükben.

            A Szer során elmondtam azt a néhány imát, amit fontosnak éreztem --- mert az Imák azokat a Kéréseket fogalmazták meg, amelyeket ott és azóta is fontosnak érzek, illetve azokat a Segítőinket szólítják meg, aki a szívem érzése szerint mindig átölelték és segítették ezt a népet.

            A szertarás végén Berhidai Tamás valóban elmondta a világhálóra felkerült mondatokat. Mély vágya, „Imája” – belső meglátása, sugallata – vagy az Ősök biztatása volt-e ez a néhány mondata?

            A szertartást természetesen Máté Imre bácsa fogta egybe, hiszen ma Ő az egyik, talán egyetlen

Hiteles képviselője a rábaközi bácsák hagyatékének. Fontos lenne Máté Imre meglátása is az ottani eseményekről --- hiszen az akkor ott egybegyűltek (tudomásom szerint) azóta abban a körben nem osztották meg egymással az ottani és azóta történt tapasztalásaikat. Máté Imre a Tamás elhangzott néhány mondata után egy vagy két mondatban foglalta össze a véleményét. Szó szerint sajnos nem tudom idézni, csak érzésben van bennem. Szavainak értelme az volt, hogy azt, hogy pontosan mi lesz, az majd eldől, és a tetteink fogják eldönteni. (Emlékezetem szerint tehát a „Már csak a tetteinken múlik” mondat nem Tamás szájából hangzott el.)

            Ahogyan írtam is: csakis a saját élményeimet és meglátásaimat tudom átadni, és nagyon valószínű, hogy mindannyian egy kicsit más-más szemszögből láttuk az ottani eseményeket.

            Tény, hogy aki felelősséggel ki tudja ma mondani azt, hogy „családjának” vállalja fel azt a magyarságot, azt a népet, mely az Istenanya, a Boldogasszony, Ukkó népe kíván lenni és ismét a Föld Szent Rendje szerinti életet kíván élni --- az „bekerül” a magyarság megÚjuló családjába. A családért való felősség-vállalást a tettek mutatják meg.

            Azért, hogy ez a sokak (!) közös álma, az Új, Tiszta Magyar Nép (mely mérhetetlenül sok lehetőséget nyújt majd a kiTeljesítő életre!) megszülessen és élet-képes legyen, még tenni kell --- kinek-kinek azt, amire a SZÍVE és JÓZAN ESZE vezeti. Nincs „idő” a babérokon ücsörgésre --- menni kell, tanulni és ápolni kell az Ősök hagyatékát, és tenni kell azt, amit a „közös cél” érdekében a belső vezetés és egyéni képesség alapján lehet.

            De mi a közös cél?

            Valóban, ennek a megválaszolása égetően sürgős feladat.

            Sok közösség fogalmazta meg a saját céljait, és ezek legtöbbjében ott van néhány közös vonás is, amely közös életbe rendezheti azokat, akik egy Istennel/Istenben Élő, Rendezett Életre vágynak.

            Egy kis közösségben Mi magunk is kértünk a magyarság további sorsát illetően útmutatásokat a mostani napforduló idején. Igen ám, de elakadtunk már az elején… Mit is értünk „magyarság” alatt? Mindenképpen tisztázni kellett magunkban és Égi Segítőink előtt, hogy megértsék Égi Segítőink, hogy mit is értünk mi, a kérdéseket feltevők, kéréseket felküldők „magyarság” alatt. A magyarság alatt a jelenlegi határok közötti teljes népességet, vagy a határlevágások előtti területen élő népességet, vagy netán a magyar állampolgárokat értjük-e, esetleg azokat, akik a szívükkel ráéreztek arra, hogy mit is jelent a magyarság, és ezt a „MaG”-minőséget választották a „családjuknak”? Bizony, ezeket tisztázni kell magunkban, hogy

• a kérdést/kérést pontosan megfogalmazhassuk,
• és pontos válaszokat kaphassunk.

Azt is fontos tudni, hogy azok, akik az Égi üzeneteket képesek magukon által közvetíteni, nem mind ugyanahhoz a „cél-csoporthoz” szólnak. Ahogyan a tanításnak is különböző fokozatai vannak (az általános iskolától kezdve a különböző magasabb szintű és specializált tanításokig), az Égi üzenetek is igyekeznek mindenkihez eljutni, és mindenkihez a neki megfelelő szinten szólni.

Vannak, akik az alvókat ébresztik elsősorban, és talán egy kissé „erőteljesebb hangnemben” noszogatnak. Egészen más a tartalom és hangnem azok felé, akik már megtalálták a saját közösségeiket és útjukat, és esetleg egy-egy olyan feladatot végeznek, amelyről másoknak nem is kell, hogy tudjanak. Vannak tehát olyan üzenetek is, amelyek csak egy-egy csoporthoz/feladathoz tartozókhoz szólnak, bár az ezekről való tudás is segítheti a más-feladatúak tudatosodását. Vannak üzenetek, melyek inkább a hiányosságokra/hibákra hívják fel a figyelmet, mások pedig inkább azokra az eredményekre, melyeket „erősíteni” érdemes.

Az „Igazságnak” mindannyian csak egy-egy szeletét látjuk és éljük, és – ahogyan a 2007-es Rókadombi Szer kapcsán is érzékelhetjük – ugyanarról az eseményről is másképpen számolunk be

• a belső átéléseinknek
• és vállalt feladatainknak megfelelően.

Tamás fontosnak érezte, hogy közölje másokkal: Új Lehetőség áll e nép előtt.

Katalin figyelmét ugyanakkor a segítői felhívták arra, hogy sokakhoz még nem jutott el a megújulás lehetőségének (és itt-létének!) a híre, és ezen alvó vagy ÖnMaGukat-elnyomó emberek még járják-írják a régi utat – és ezeket az embereket is meg kellene valahogyan ismertetni a lehetőségeikkel.

Ugyanaz az érzés vagy gondolat más és más formában is megjelenhet, néha látszólag más hangon szólal meg --- a személyes küldetésünk vagy feladatunk függvényében. Más a hangja az „Édesanyának” is a különböző helyzetekben. Néha, amikor a keblére ölel, gyengéden simogat és nyugtat, a szava halk… máskor pedig, amikor távolabb vagyunk tőle, hangosan figyelmeztet a veszélyre --- ám a szeretete mindig ugyanaz. Ilyenek ezek a fenti üzenetek is. Vannak, akiket a már-ébredetteken keresztül érkező üzenetekkel ébresztgetnek újra és ÚJ-ra az Égiek, mások pedig már az ébredettek erőinek összerendezésén és a közös jövő előkészítésén és megerősítésén dolgoznak. Az üzenetek lejegyzőit és továbbadóit mindig egy „belső bizonyosság” vezeti: TUDJÁK és ÉRZIK, hogy AZÉRT bízta rájuk a TeremTő az adott érzéseket és gondolatokat, hogy azzal SEGÍTSENEK, ÖSZTÖNÖZZENEK, VEZESSENEK másokat.

„Nem tudjuk még mi hajt, A boldogság vagy a keserűség…”

Az „üzenetek” lejegyzői (és gondoljunk itt a dalok és versek lejegyzőire is) sokszor komoly áldozatokat hoznak azért, hogy „közvetítői” lehessenek Égi üzeneteknek. Néha egy-egy üzenet lejegyzése könnyen megy, máskor nehezebben. Az „ember” igyekszik „pontosan” szavakba önteni az érzéseket – ami nem is olyan könnyű egyes esetekben. Elég csak arra gondolni, hogy amikor az ember úgy Isten-igazából szerelmes, akkor mennyire nehezen tudja ezt megfogalmazni – tele van érzésekkel, amik kavarognak benne, betöltik, és csak azt tudja, hogy igazából nincsenek is szavak arra, amit ő érez és közölni szeretne. Valahogyan hasonló az is, amikor az ember arra vállalkozik, hogy valamit mások számára is érzékelhetővé tegyen abból a VILÁG-ból, amit a TeremTőtől kapott.

      A magyarság számára érkező üzenetekben sok közös vonás fedezhető fel. Néha úgy tesszük fel a kérdéseinket egy látomás vagy kép után az Égi Segítőink felé, hogy „Mit tehetünk, hogy ez ne így legyen?”, vagy pedig „Lehetne-e ez másképpen is?” --- amikor pedig a vágyott képet „látjuk”, akkor azt kérdezzük: „Mit tehetünk azért, hogy ez így legyen?”

A magyarsághoz kapcsolódó üzenetekben mindig hangsúlyos az, hogy a magyar nem támadhat sem a testvérei, sem más népek és közösségek ellen, hazájának és ÖnMaGjának megvédésére azonban késznek kell lennie. Az összefogásnak nem „valami ellen”, hanem valami vágyott közös célÉRT kell léteznie. A magyar(ság) elsődleges fegyvere mindig a Tiszta és Mély, Nyílt, Igaz Isten-hite és Szeretete, az Ősöktől kapott és a Jelen korhoz Igazított Tudása, valamint az Isteni Törvények és Rend mély Tisztelete és Élése volt, van, és lesz.

Mérhetetlen a magyar tisztelete és türelme a másság iránt, mely nem tör az Isteni és Égi-földi REND ellen. Valóban mindent szabad, ami mást nem sért, ami másnak nem árt.

Nagyon mély ennek a népnek a tisztelete a múlt és jövő iránt, mely megnyilvánul az Ősök és szülők, illetve a leszármazók és gyermekek iránti tiszteletben és felelősségben.

Mély a tisztelet és megbecsülés ebben a népben az anya és anyaság, az atya és atyaság iránt. Mély tisztelet övezi a családot/nagycsaládot, népet és nemzetséget, mint a SzeRves Rendet alkotó alap-elemeket.

Mély tisztelet és becsület övezi azokat, akik érdemességük és alkalmasságuk esetén vezetővé lesznek, és a közösség érdekében tevékenykednek.

Mély tisztelet övezi a Földet és az Életet, az Élet minden formáját-megnyilvánulását.

Mély tisztelet övezi az EMBER és a VILÁG különleges és sokszínű, Világot Építő/szépítő kapcsolatát.

Mély tisztelet övezi a Tiszta Szent Hitet, melyet nem korlátozhat egyetlen vallás sem. Mindenki szabadon választhatja meg és vallhatja Hitét, ha az nem korlátozza vagy sérti a más vallását/életét.

Sok-sok yó és szép tulajdonsága volt, van és lesz ennek a népnek --- annak, amely Új MaG-népként éled.

~ ~ ~ „Sokan nem tudják ma még, hogy mit is jelent ez a „MaG”, amely már éledt és él --- és ezért TI, akik már Tudjátok és Érzitek, pontosabban Tudni és Érezni kezditek ezt --- segítsétek példa-adásotokkal, hogy a MaGság minél többek számára élővé lehessen.”

OmMáátRé KJ

Dr. B. (Baráth) Kovács Judit

                                                                                                                                    www.omah.extra.hu

Forrai Sándor: A MAGYAR NEMZETTUDAT TÍZPARANCSOLATA

 1. Magyar! Szeresd a te Istenedet teljes szívedből, minden erődből. Ne felejtsd el, hogy az Isten szavunk jelentése Őslélek, öröktől fogva a világmindenséget teremtő lélek, melynek fogalmát egyedül csak a magyar nyelv tudja ilyen pontosan kifejezni, ragaszkodj hozzá minden körülmények között.

2. Merjél újból minden igyekezeteddel a magyar nemzet szemléletében élni, gondolkodni, alkotni, minden cselekedeted nemzeti érdekünket szolgálja.

3. Tartsd szem előtt, hogy legyen a magyar jövőben minden magyar igaz testvére és minden más népnek, elsősorban itt a Kárpát-medencében felebarátja.

4. Becsüld meg mindazt, ami a miénk, ami magyar, múltunkkal, történelmünkkel, kultúránkkal kapcsolatos. Ennek ismerete nemzeti tudatunkhoz hozzátartozik, enélkül nem lehetsz jó magyar.

5. Boldogulni, alkotni csak közösségben tudsz, elsősorban a családi közösségben, mely minden közösségnek, a nemzetközösségnek is alapja, magva, ezért fontos, hogy a családi közösség szilárd alapokon nyugodjon, mert ha azok felbomlanak, az veszélyezteti egész nemzetközösségünket is. Vigyázz és óvd, mert felelős vagy a családodért.

6. Tanuljad, hogy minden nemzet támasza, talpköve a tiszta erkölcs, mely ha megdől, nemzetünk kerül veszélybe. Ennek elkerülése érdekében gyakorold a tiszta erkölcsöt, szeresd a munkát, követve őseink példáját, mely egyúttal magyar testvéreink megbecsülését is jelenti.

7. Ha a közigazgatásban vagy egyéb területen tisztséget vállaltál, akár az államvezetésben, kötelességed a nemzet javára cselekedned, minden idegen vagy önös érdek félretételével.

8. Kötelességed neked és minden magyarnak ősi magyar nyelvünk tisztaságának megőrzése, a felesleges idegen szavak kerülése. Amely nép elveszti nyelvét, az elvész.

9. Becsüld meg ősi magyar rovásírásunkat, mert népünk olyan ősi kulturális öröksége, amely ma már egyetlen európai népnek sincs. Tudd meg, hogy mai latin nagybetűs írásunknak is egyik alapja a székely-magyar rovásírás.

10. Hazádnak rendületlenül légy híve, oh magyar! Nemzettudatod adjon erőt, hogy Isten akaratából a nagyvilág bármely részén, a hazában vagy idegenben, emelt fővel, magyarként élhess.

*****

Demjén Ferenc – Menyhárt János: A szabadság vándorai

Hogyha eltűnünk egy perc alatt
Velünk semmi sem tűnik el
Mindig itt vagyunk egy ég alatt
Lehet észre sem veszel
Lehet, hogy gyors, ahogy repülünk
Szemed lassú, s nem fog fel

De a gyermeked már észrevett
Bámul tág szemmel ránk
Mert ő nemrég s tisztán született
Nem érti, miért nem látható,
Aki szabadnak érkezett

Láthatsz, hogyha tengert úszunk át,
Felhőkről lábat lógatunk,
Ezek mi vagyunk a szabadság vándorai
Szökünk a sötétség elől,
Falakon átrohanunk,
Ezek mi vagyunk a szabadság vándorai

Néha lelkeden nyiss egy ablakot,
Mert csak így érhetsz utol
Arra nézz, hová vágyad hív,
Mert mi ott leszünk valahol

Láthatsz, hogyha tengert úszunk át,
Felhőkről lábat lógatunk,
Ezek mi vagyunk a szabadság vándorai
Szökünk a sötétség elől,
Falakon átrohanunk,
Ezek mi vagyunk a szabadság vándorai

Nem tudjuk még mi hajt,
A boldogság vagy a keserűség
Az egyik biztos hív, a másik biztos,
Hogy eltaszít rég ezért menni kell,
Addig, míg így van

Azt sem tudjuk még,
Hogy meddig tart ez az utazás
Meddig száll velünk
A cél felé ez a vitorlás
Addig is menni kell
Azt hiszem, hosszú az út

http://www.zeneszoveg.hu/dalszoveg/4969/demjen-ferenc/a-szabadsag-vandorai-zeneszoveg.html