2008. május 18., vasárnap

Ál-OM és VALÓ-s-ÁG EGY-helyen, a „Szigeten”

Tegnap (szombaton --- a „hét” „vége” felé, közeledve az „Új Hét Kezdetéhez”!) "anyukám kertjéből" hoztam három kis növényt, hogy majd MA reggel elviszem, „Ki”-viszem a „szigetre”, és ott elültetem a „kis virágos kertünkbe”...

Persze tudtam, hogy Most „hétvégén” "publikus" rendezvény van megint a Nagyréten...  Napközben tömeg, estére szemét-hegyek… Legalább is „eddig” ezek így működtek… Talán most már más lesz…

Ahogyan Ma reggel a virágokkal a kosaramban a „sziget” felé mentem, az jutott eszembe, hogy a különböző Világokból is így kerültek ide a "minták", az állatok és növények, lények: vagyis hogy hoztak egy-egy "példányt", "tövet" a mi kis "szigetünkre", megNÉZ-ni, hogy mi lesz belőle ÉP és SzeRves, mi lesz az, ami nem gyökerezik meg, vagy (másokat sértő vagy veszélyeztető „Maga”-Tartása miatt) később mégsem gyökerezhet meg…  és hogy most is így jelennek meg az „Újak” többnyire --- segítendő az ébresztéseket...

A sziklakertjében lévő egyik növény-csoportról „anyukám” is mondta, hogy nem tudja, hogy mi az --- megvárja, hogy mi lesz belőle...

MA Reggel tehát kimentem a szigetre - és a „Kert”-hez közeledve láttam, hogy a „Kert” melletti kápolnával szemben lévő világtó oszlopot a beton talapzatával együtt kifordították az elmúlt "36" órában (--- kb ennyi ideje, „másfél napja” jártam ott utoljára), ott feküdt ("élet-telenül”, a „vezetékeiről leválasztva”) a földön...

Talán azt jelenti ez, hogy

„a ’mesterséges’-ek "tövestől" kivétetnek és elvitetnek”

--- engem mégis az emberben, vagy az ember "által" még élő "vandalizmus" döbbentett meg...

EZ a viselkedés és megjelenés NEM a "gyermek" SzeRves sajátja... és mint ilyen mintának nincsen „maradása”...

A „Mesterségesség” két dologra, két „Irány(zat)”-ra is utalhat - és úgy látszik, hogy ezek (a megfelelő együtt-állásban vagy „időben”) "tövestől" ki-írásra kerülnek a "Beavatkozások" és "szükségtelen BeHatások", a Nem-SzeRves-Minták  kiküszöbölése érdekében.

Egy-egy „publikus” „rendezvény” nagyon is alkalmas lehet a két „állapot” „fel-mérésére”.

1.

A "mesterséges"-ség egyik értelmében arra utal, hogy annak, ami nem lett vagy maradt SzeRves, annak nincsen maradása egy ilyen "Szent helyen", vagy annak közelében...

2.

A "MESTER-S-ÉG-ES" a „MÁS” (=Égi Más) értelmében pedig azt jelenti, hogy a "Segítők" közül a "Feladatukat (=dicsőségüket) Teljesítettek" (~a Mester fokozatot elértek, a „Dicsőségesek”) "maradéktalanul/haladéktalanul" mennek... (akiknek „dolga” van, azok még nem!), hogy munkájukat végre a Rend-nek megfelelően elkezdhessék és végezhessék a "Tény-Leg" és "Teljesen" (!!!) SzeRvesek, és a Hozzájuk kapcsolódó "aktuális" Segítő Erők és Lények!!! Át-AD-ják (azoknak, akik HAJLANDÓAK és KÉPESEK Át-Venni, vagyis ELFOGADNI (!!!) /elvétel kizárva!) a "Játék/Élet/LÉT-Tere(ke)t".

Tanúlsága és Példája "mindkettő" "út"-nak lát-Ható módon (!!!) (hogy el-IGAZ-ítson!) JEL-en lesz...

Ez a „Szabad Akarat” Bolygója/Szigete/Világa --- mely teszi egyik lépését a másik után szépen, apránként, sorba’. Hogy „MENNY”-i és „MI-lyen” „Segítség” Érkez-Het és Hat-Hat, azt az „ITTENI”-ek, a (SzeRves, SzeRvessé lenni Igyekvő!) „Sziget-lakók” KÉRÉSei és AKARAT-ai, Feljettségi Szintjei Határozzák meg. Nincsen szükség (és ezt az „Szent-Égiek” maradéktalanul Élik és Tiszteletben is tartják!) arra a "MESTERsÉGes" "Világító Test"-re, amelyet Most (Már vagy Még) "szükségtelennek" ítélnek meg azok, akik számára Segíteni, "Világítani" érkezett... TUDJÁK már az emberek, hogy VAN Lehetőség ilyen (vagy más) Világító Testek Lét-rehozására, itt VAN ehhez a Tudás és az Eszközök is --- tehát ha szükségük lesz vagy van rá, akkor ELKÉSZÍTHETIK MAGUK IS, vagy hívHatnak Új-ra Segítségeket...

Nem volt véletlen régen sem az, hogy „védtek” az „Éretlen embertől” bizonyos helyeket --- és védik még ma is az Égiek, és védeni fogják ezután is a "legszentebbeket", amíg az ember megÉrik majd ezek megismerésére...  

Szükség van erre, hogy kárt ne tegyen magában vagy másban… ahogyan ezt időnként tette, ha „véletlenül”, főleg bizonyos nem-teljesen-Rend-követő-„segítőik” Hatására, Nem-kellően-éretten ráakadt egy-egy „titkos” „Világ”-ra. A REND SzeRint „MINDEN” elérhető „Mindenki” számára --- a saját választott SzeRves Útját járva, l-ÉP-ésről l-ÉP-ésre megtapasztalva/Végig-járva, ÖnMaGát fokozatos ÉP-ítve/Sz-ÉP-ítve, Tisztítva. A Világokba („kívülről”!) UTÓLAGOSan beépített/bekövetkezett (tehát az ’Eredeti’ tervekben nem szerepelt!) „BeHatások” és „Beavatkozások” Rend-SzeRint Módosítják a Választott Utakat, újabb „köröket” és „kanyarokat” hoznak és írnak, és ezek a „Bent-Lévők” szempontjából soha (!) nem kívánatosak. Ezeknek az utólagos BeHatásoknak vagy Beavatkozásoknak tehát a Ki-IGAZításai a „Bent-Élők” Érdekében elsődlegesen fontosak. Akkor, amikor azonban a

KiIGAZítások,

és az ezeknek megfelelő

HELYRE-HOZÁSOK

a Bent-Élők Megfelelő Fel-készítését is magába foglalóan (!)

BEfejeződtek,

a „zavaróvá” lett „erők”

KIVEZETTETNEK.

„Zavarónak” számítanak  

- a Küldöttek és Segítők közül a Vállalásukat már beTeljesítettek („Ők” lehetnek ’Eredendően SzeRvesek’, vagy ’utóbb érkezettek’, mert „feleslegesen foglalnak helyeket”),

- a „Tapasztaló” LÉT-ek-Életek közül a Nem-Eredendően-SzeRvesek, akik SzeRvessé Nem Lettek és SzeRvessé lenni nem „igyekeznek”,

-  valamint a SzeRvesek közül is azok, akik így, e Változ(tat)ások (!) Hatására már nem kívánják élni e Tanuló-uta(ka)t.

Zavaróvá (a Tiszta Áramlást Akadályozóvá!) azok az Erők lesznek, Akik a Jelen-létükkel olyan Hatásokat

• Indítanának/indítHatnának el,
• gátolnának vagy akadályoznának meg,

(tehát nem kell, hogy ezeket ténylegesen el is indítsák vagy megtegyék! ), melyek az ADOTT LÉT-nek vagy Szint-nek/Életnek Nem-megfelelőek („Illeszkedés Törvénye”).

Ezek lehetnek akár „segítő-szándékú”, akár „hátramozdító” Hatások is --- a Lényege az, hogy valamiféle (másokra is kiHató!) „nem-kívánt”, vagyis

„Benti” SzeRves „ÉLŐ-akarattal-át-nem-fogott” és „nem-tervezett”

Rendet vagy Hatást vinnének egy adott Rendbe az ott élő RENDet és Rendet „megkerülve” (--- jelen esetben „Életet-LÉT-et”, „Akaratot” Sértve vagy nem Tisztelve, a SzeR Törvényeivel ellentétesen).

A „Gyermek”-Létű LÉTek és Életek vonatkozásában Különös Gondossággal kell figyelni az „Akaratra” és a REND-re --- hogy ezek NE KORLÁTOZZÁK A SZABADSÁGOT ÉS A KITELJESEDÉST a szükséges mértéket túllépve, viszont olyan helyzetekbe se sodorják a Gyermeket vagy mást, melyek TÉNYLEGESEN (!!!) Sértenék az Életet/Életét vagy az Akaratot/Akaratát. Ezért fontos elsődlegesen az, hogy

• mindenki jusson hozzá „Közvetlenül” és „Tisztán”, „Pontosan” a számára szükséges információkhoz és ahhoz a Tudáshoz, melyhez Szíve és Akarata vezeti, és amelyre megérett,
• viszont legyen VÉDVE a számára (és magán keresztül esetleg mások számára is) még (Érettsége vagy Jelen Út-ja miatt) Veszélyt jelentő Tudástól vagy tapasztalástól, ismerettől.

Ennek nagyon YÓ Módja a „Szíven át”, a Szív Tisztaságán és „Érettségén” át való vezetés, a Saját megtapasztalás, a Hatások Mindegyikének a Saját Életben Való Megtapasztalása, és az ezek Hatására formálódó SzeRves (tehát nem csak „megfigyelő”) (meg)Élés.

Ez egy "sziget", s sziget volt régen teljes valójában, vagyis a „Kezdeti idők” „bekötései” után csak kevesek járhattak "Át" rá fel-mérni, felmérve-tapasztalni (~”Fény”-Képeket MaGukon át Készíteni!) ... Ma már a „szigetet” több híd is összeköti a "valós élettel", így aztán lehet rajta (közös) rendezvényeket (!) is tartani... sok-sok (a választása szerinti "Illeszkedést" élő) emberrel/lénnyel... Vannak „távozási”, és vannak „maradási”, KiTeljesedést Segítő Lehetőségek… Mindenki (!) Választhat, hogy ÉLETÉVEL (!) hová csatlakozik ki-és-be.

Vissza-Térve az Ál-Om Képekre: Elültettem a virágokat a Kis-Kertbe’, és aztán elkezdtem eltüntetni az előző napi „vendégek” ott-hagyott nyomait. Magában a Kápolna (~számomra a „templom”) belsejében és közvetlen közelében (hiszen csak ezért vállaltam fel bizonyos felelősséget) összeszedtem a törött üvegcserepeket és egyéb szemetet, egy nagy szatyrot megtöltöttem velük... ~ ~ ~ „Ha „minden” Lát-Szól-agos szemeteteket elvinném, akkor azzal a „Felelősséget” is megszüntetném.”

 Visszaraktam a félig kidöntött kukákba a belső műanyag szemetes zsákokat, mert azt is rossz helyen lévőnek ítélték meg a tegnapi "kedves vendégek", a kőfalról eltakarítottam egy tábortűz maradványait (egyébként hogy tüzet rakjanak, vagy pedig azért, hogy eloltsák a tüzet, a fákról tépkedtek le ágakat, leveleket - maradványaik szanaszét hevertek...), kicsit arrébb egy boros üveg gazdája (szintén a kőfalon) eltörte az üveget, és ezzel megsértette a kezét vagy valamilyét, így a kiömlött borban ott voltak az üvegszilánkok és a véres papír zsebkendő cafatok --- gondoltam is, hogy a TeremTő úgyis "lát" mindent, de még ilyen "azonosítót" is hagynak maguk után...)

Az jutott eszembe, hogy "tombol még egyet, dühében megpróbálja még, amit lehet"... és bizony kértem, hogy „engedjék el végre” azokat, akik menni szeretnének, hogy ne szorongjunk itt feleslegesen, ne toporogjanak azok, akik tényleg Haladni, Út-jukon menni szeretnének --- s főleg azon „testvéreik” miatt ne, akik akaratukkal El-Le-n-Szeg-Ül-nek .... Persze ehhez a „távozáshoz”-és-Elvezetéshez kell a REND elfogadása és követése... A "MI" Vonatkozásunkban ez az, "amiből" a REND nem engedhet --- ismerve az "előzményeket" és "következményeket".

A „Kérés” Hatására mintha egy „KAPu” NYÍLt volna, melyen át mindenki megkapta a szívén keresztül a "választottat-és-kiérdemeltet" (ez senki számára ki nem játszható és el nem kerülhető, aki létezik és él (vagy kapcsolódik) a FÖLDön és Földeken --- vagyis a "Szívek" mindig nagyon pontos "állapot-jelzéseket" KÜLDENEK, és KÖZVETÍTENEK vissza is ennek megfelelően). Tehát úgy éreztem, hogy jönnek ezek a távozni készülők, és a távozásra engedélyt nyertek (vagy e "próbát" Segítőként elősegíteni érkezettek), és mintha Vala-MI-Fél-e” "fő-próbája" lett volna itt-és-most a hamarosan elvégzendő „Kivezetéseknek”. Úgy éreztem, hogy jött mindenki, aki erre engedélyt kapott, a szíveiken át megkapták a védelmeket/Véd-Elemeket, és ezek alapján, illetve ezek után a Szív-ben lévő "mágneses" és egyéb ÉRTÉK-ek vonzották az egyes "fürtökbe" a Lényeket/Lelkeket, majd mikor elfoglalta mindenki a "helyét", akkor szép lassan "Fel-emelkedtek" együtt valamennyien --- gondolom ki-ki a megfelelő "csatlakozásához". Külön hangsúlyozta egy „Hang”, hogy ezek a "mérések" nem másíthatóak meg semmilyen emberi, vagy más szellemi erővel – pontos Mértékkel Mérnek Mindeneket.

Az „Elengedések” után pedig hívtuk-és-fogadtuk (ezek ma már Nagy-jából EGY-SzeR-re történnek a B-Első Vezetéseknek megfelelően!) – a FÖLD és Föld(ek) Tiszta MaG MiNŐsÉGeit, hogy Hassák át a MegÚjított TELJESsÉG Erőikkel a Jelen LÉT-et Minden Létezőjével, és Segítse Mindez a Szívek Erejével a Személyes (és Közös-sÉG-i) Utak Megtalálását és MegVALÓsításait.

Aztán amikor leültem, akkor nagyon finom szitáló eső kezdődött el, ami hazáig elkísért...

Lejegyezte OmMáátRé Isteni és Égi-Földi ÉN-je a MindenHató és Egy-És-Szent TeremTő Istenünk, Istenanyánk és Istenatyánk Tiszteletére és Dicsőségére

                                                                                                                                    www.omah.extra.hu

            Van egy „furcsa” érzésem --- mintha Teljesedett volna az egyik – sokak által kért és Erősített – Kérésünk, mintha „visszanyerték” volna SAJÁT ERŐ-jüket a SzeRves Szavaink, ERŐ-ink és fogalmaink. Használjuk (=Áramoltassuk!!!) hát őket!!!

            Tudjuk a Yotengritből, hogy a ma „gonosz” értelemben használt szónak mily Szentség elferdítése volt az a(la)pja, és hogy hány és hány szimbólum és kép került tudatos elferdítés által TÉV(esztő) útra.

            Hány és hány szavunk került a „lenézett” és „elcsépelt” „kategóriába*” azok által, akik mindent „kategorizálnak” --- és Most végre VÉGE (!) ezeknek ez elferdített és összemosott, kevert-kavart „kategóriáknak” és Hatásoknak. VÉGE Van annak, hogy TUDATTALANUL IS Hassanak! Vége Van annak, hogy „MÁSOKRA” is Ki-Hassanak.

            Vagyis: az ERŐ a MaGa Teljességében és Tisztaságában Személyre Szabottan Hat.

            Ez pedig azt jelenti, hogy „Gonüz” vagy „Gönüz” Él és Hat TELJES Erejében és Tisztaságában, nem „kötik” a korábban „Hatalma” megnyirbálása érdekében ellenében tett Hatások vagy korlátozások”, míg a „gonosz” Értelmű Hatalom „fogja” és „bekeríti” azokat, akik LÉTEZŐ Valósággá tették eddig a Mások és/vagy ÖnMagjuk számára…(„ki mit ’áramoltat’, azt kapja vissza.”)

(*Kat – mindig a „törés” jele; megtör valamit, ami „SzeRves” és „Egy”. Benne van – ráadásul fordítva – az idő tik-tak-olásában. Érezhető a különbség a „harcos” és a „katona” szavaink vonatkozásában. A „harcos” Teljessé igyekszik lenni, a katonai kiképzések a célja pedig a személyiség szét-törése, hogy végrehajtassák vele az ÉLET ellen törő utasításokat. Katolikussá lett az egyház is szét-szakadása után. Kat-egó-ria – ami szét-töri a „Teljest”, és darabokban „tárol” tart --- „nem halad”.)

            Elgondolkodtam az „Árasztás” szavunkon is. Ahogyan látják a számítógépen olvasók, a gép ezt a szót mindig „hibásnak” jelöli, piros vonallal aláhúzza --- pedig nincsen benne semmi REND-kívüli vagy furcsa…

            Egyiptomban – és sok más VILÁG-ban Tisztelték és Várták az Ár-Ad-ásokat, amikor a Víz, mely e Földön az Élet egyik közvetítője és „alapja”, Ki-Terjedt és Megmutatta Hatalmát. Az ÁrADás Termékennyé tette a szomjazó vagy elfáradt földeket, Új Életet hozott --- és ezért eszébe sem jutott az „ak-Koriaknak” „Beépíteni” az Ár-tereket (ezek is az „üresen hagyandó” földek körébe --- vagyis a KAPCSOLÓDÁST és a MOZGÁSI TEREKET biztosító fogalmak alá estek).

            A Vizek Áradása Maga volt a Megújító-Megújuló, Tisztító élet --- persze akkor, amikor még TISZTÁK voltak a vizek, amikor Szentséget látva benne nem öntötték bele a szennyeket, és nem telepítettek városokat „rá” a vizekre. Megtartották a „két lépés” távolságot, hogy oda néha-néha, amikor kell, BE-TÉR-HESSEN az „Isten”.

            Gyerekkoromban Kecskemét közelében, a Tiszától nem messze éltem. Nemrégen tudtam meg, hogy még a R-Égi Sz-Ép időkben erre-felé tartották s itatták a „Királyi” Ménest. A lóról azt mesélik, hogy nem iszik meg poshadt, piszkos vizet…

            Gyerekkoromban gyakran, szinte nap mint nap lebicikliztünk a falunktól kb 4-5 km-re lévő Tiszához vagy a holt-ágához. A mostani életemben talán két-három nagyobb árvízt élt meg ez a vidék, de egyik sem érte el a falu tényleges határát – bár a falu széléről/szélén láttuk a vizet… A falu a víz „mozgásterén kívülre” építtetett, figyelembe véve a „természeteset”.

            Két éve volt az utóbbi idők egyik legnagyobb árvize, amikor szinte „összeért” a Tisza és a Duna vize.

            Az Ár levonulása után az erdőkben és a folyó mentén rengeteg volt az „emberi kéz okozta” szemét. Amikor egy forrás környékét tisztítottuk meg a kislányaimmal, legalább egy zsáknyi műanyag palackot és üvegeket, drótokat, zoknit és más hulladékokat szedtünk össze egy néhány négyzetméternyi területről.

            Meg”mutatta” a víz, hogy hogyan bánik vele ma az ember --- vagyis az emberek egy része, mert ez a „felelőtlen” hozzáállás NEM jellemző ma már mindenkire.

            Mindenféle „butítás” és figyelem-elterelés ellenére igenis NŐ az embernek a Természet, a Föld irányában megnyilvánuló Felelősség-érzete.

            Sokan igyekeznek – a Lehetőségeik SzeRint!!! – Rendet tenni a Saját „portájukon” és annak közvetlen környezetében.

            ÍGY INDUL(T!) EL az, ami SzeRvessé lesz és lehet --- és Teremt Tiszta ÉLET-Teret, Életet.

OmMáátRé KJ