Az írás I. része elérhető ITT

A FÖLDÖN az ÉRZELMEK azért KIEMELT Fontosságú Minőségei az ÉLETNEK és a Lelkek/létezők Természetes Élet-Útjának, mert

ezen Erőikben képesek

a Lelkek ÖnMaguk SZÉPSÉGÉNEK (és Yoságának) az Érzékelésére és Felismerésére,

és ezáltal a bennük magukban meglévő SZÉP-ÉS-YO „kiárasztására” / Megnyilvánítására.

A FÖLD MAGA ezért [már korábban] „Fokozottan” [Kiemelten] „védendő” [=MEGTARTÁSÁBAN MEGERŐSÍTENDŐ] Minőségei és Erői közé sorolta az ÉRZELMEKET. Ezt a KÜLÖNLEGES MEGERŐSÍTÉST a FÖLD MAGA nyilvánvalóan úgy „teljesítheti”, ha magukat a [FÖLDI Építő Élet-Úton TÖRVÉNYES Yogosságban Jelenlévő] Lelkeket/létezőket képessé vált/válik Érzelmeik Tiszta Megtartására Megtanítani és Érzelmeik Tiszta Megtartásában Megerősíteni.

A FÖLD előző „idő-érintettségű” ÉLET-ÚT-SZAKASZÁTÓL kezdődően ÉLETRE KELT legtöbb [tulajdonképpen mindegyik] SZERELEM ERŐ ÖNMAGÁBAN hordoz/Megnyilvánít valamilyen olyan ERŐT vagy MINŐSÉGET, amellyel KÖZVETLENÜL Tartja és meg is erősíti a FÖLDÖN TÖRVÉNYESEN Yogosan Jelenlévőket „Érzelmeik Biztosságában”. A FÖLD legtöbb SZERELEM EREJE [tulajdonképpen még a nem közvetlenül erre irányulók is] ÖNMAGÁBAN mára már Rendelkezik olyan ERŐKKEL és MINŐSÉGEKKEL, amelyekkel a „szükségtelen érzelmi gátak / elakadások” feloldhatóak és a FÖLD ÖNNÖN EREJÉBEN [általában a TELJESSÉG ERŐBEN] semmivé válnak, ezeken túl pedig nagyon sok [a legtöbb] FÖLDI SZERELEM ERŐ jelenleg [az Önellenőrzés folyamataiban még KÜLÖNLEGES ERŐIKKEL/MINŐSÉGEIKKEL is (!)] részt vesz a Lelkek/létezők „Érzelmi Élete Teljessége és Tisztasága helyreállításában”.

A FÖLDÖN az ÉRZELMEKNEK fontos szerepe van a MÉRTÉKEK felismerésében és megtartásában, és az „ÉRTÉK” [most még nem találok rá jobb kifejezést] Felismerésében / TUDATOSÍTÁSÁBAN.

Az „Érték” / „Érték-Rend” [azon túl, hogy vannak „általánosan elismert / megbecsült” „értékek”], a Lelkek/létezők legtöbbje számára szintén „egyedi” [bizonyos szempontból „meghatározott” azáltal, hogy a Lélek maga mit kíván megismerni, miben kíván TUDATOSODNI]. Egy Lélek Életében/Életvitelében általában azok a ’dolgok’ / ’minőségek’ / ’helyzetek’ bírnak „kiemelkedő értékkel”, amelyben a Lélek éppen TUDATOSODIK, aminek a részletesebb vagy mélyebb megismerését választotta az éppen élt Élet-Út-Szakaszára. Ebből is következően egy Lélekben azon minőségek váltanak ki „erőteljesebb érzelmeket”, amikben önnön választása szerint a Lélek éppen TUDATOSODIK (ami számára ’értékes’), és „kevésbé” erős Érzelmeket váltanak ki azok, amikben az adott Élet(rész)ében a Lélek nem szándékozik mélyebben TUDATOSODNI. A FÖLDÖN tulajdonképpen a Lélek TÖRVÉNYESEN Megnyílt Teremtési Iránya ’határozza meg’ a Lélek ’valós Érték-Rendjét’. Természetesen a Lélek önnön Élete mindig egy választott ’család’ ’keretei között’ nyilvánul meg, és így az adott ’családban’ ’tisztelt /megtartott értékek’ általában kiemelkedően fontosak a Lélek életében.

Ez a „Természetes Érzékelési (és ’értékelési’) mód” akkor tud ebben a TISZTA formájában megnyilvánulni, ha a Lélek [és Világa][közvetlen környezete / Élet-helyzete] nem terhelt Különösségek és/vagy Különlegességek által.

Tapasztalati Tudás a FÖLDÖN [és a VILGÁBAN] az, hogy a Természetes Életvitelt „megbontó” és „megzavaró” hatások általában „erőteljes” „érzelmi” hatásokat váltanak ki a Lelkekből, és a „nem ismert” hatások [amelyekre a Lelkek a hatás „idegensége” (Különösség) vagy „váratlansága” (Különlegesség) miatt „nem felkészültek”] által kiváltott erős „érzelmi megnyilvánulások” akár egy sajátos „belső üresség” érzetébe/állapotába is elvezetheti (átmenetileg) a Lelkeket. A „belső üresség” vagy „egykedvűség” a Lélekben legtöbbször egy olyan állapot, mint amikor például egy „vaku” (éles, vakító villanás) átmenetileg „elvakítja” a szemet/érzékeket, és ezt követően egy darabig a Lélek „nem lát” / „nem érzékel” [„nem látja a színeket”, „elveszíti az arány-érzékelést” stb]. Az ÉRZÉKELÉS ilyen (az Érzelmekre kiterjedő) átmeneti jellegű „beszűkülése” / „megszűnése” általában egy rövid tartamú (!) „egykedvű ürességbe” vezet, amikor a legtöbb (!) Érzelem „mintha nem is lenne”. Ha a Lelket „gyakran” [vagy akár folyamatosan] olyan „terhelő” [Különös, akár Különleges] hatások érik, amelyekből eredően „sokat” „van” ebben az „újra-feltöltő(dő)” Érzelmi korlátozottságban  vagy ’bénultságban’, és emiatt a Lélek „képtelen” egy bizonyos „tartamig” a SZÉPSÉG [önnön Szépsége és Ereje] Érzékelésére és Megnyilvánítására, az sok Lélek esetében egy „kitörési rohamhoz” vezet, amelyben [a Természetes Érzelmei Természetes Érték-ismerő és Mérték-Tartó-Ereje hiányában] „MÉRTÉK-TELENNÉ” válik és ezáltal az ÖnMaga számára valós ÉRTÉKET képviselő Minőségeknek/Jelenléteknek stb is „árthat”. Az „Érzelmi korlátozottság”-ban a Lelkek általában csak „különlegesen magas Tudatosság” mellett képesek az olyan Megnyilvánulásokra, amikor nem kezdenek bele ÉRTÉKE(i)K csorbításába/pusztításába, azaz ilyenkor is képesek ÖnMaguk Megtartására. A Lélek az „érzelmi ürességben” a „saját erejével” „keresi a szabadulást” az „érzelmi elsivatagosodásából”, és Természetes Érzelmeiben MEGLÉVŐ „arány-ismerete” „nélkül” gyakran olyan Minőségek „ellenében” is „irányul” / Hat / tesz, amely ÉRTÉKEKNEK tényleges Építője önnön Életében.

            Mindebből talán érthető, mennyire fontos az, hogy az Érzelmei „Érték-ismerő” és „Érték-mérő”, „Mérték-tartó” erejében meggyengült Lélek/létező „kezébe” „ne kerüljön önnön erején kívüli más erő” (például ’fegyver’). Ilyen helyzetben a Lélekben önmagában van egy olyan „belső fék / vészfék”, amely a Lelket „tudattalan-és-egyszerre-hatóképtelen” helyzetbe hozza (elgyengül, elájul, elalszik addig, amíg a legfontosabb Érték-Mérői / Mértékei újra legalább alap-állapotba jutnak). „Önnön erejében” tehát a Lélek a FÖLDÖN rendelkezik egy „belső Megtartás-Megerősítéssel" (természetes ’védelemmel’) az ilyen Különleges helyzetére. [Tulajdonképpen olyan „természetes élet-erő-elakadást” él meg a Lélek, amelyben az Élete közvetlenül nem kerül veszélybe, és élet-ereje mindaddig egy olyan ’szinten’ marad, amivel nem tudja „tovább bontani/pusztítani” ÖnMaga Szépségét/Életét és a Megnyitott Teremtői Útját. Tulajdonképpen a közelmúltban maga a „halál” is sok Lélek esetében már azt a célt szolgálta, hogy „ne rontsa tovább az Építő életvitelét”.]

            Tapasztalati Tudás az a FÖLDÖN [és a VILÁGBAN], hogy a Lelkek ÉRZELMEINEK „eltorzítása” [a Lelkek Természetes Érzelmi Tisztaságának és Teljességének csorbítása] sok KÜLÖNÖS hatásnak vált ’eredőjévé’. A „belső Érték-Mérőjétől és Mérték-Tartó-Erejétől”, a Szépség-és-Yoság TUDATOS [Érzékelésétől és] Megélésétől „eltávolított” Lelkek sok olyan „tett”-re (megnyilvánulásra) voltak „befolyásolhatóak / rávehetőek”, amelyekre mikor (mint önmaguk tettére) ráismertek, az további „bénító fájdalomként” „újra megkötözte” őket.

Képként úgy is megközelíthető ez, hogy amikor „átmenetileg (Érzelmeiben) megvakult” a Lélek és önnön erejében „elájult”, a Lélek „kívülről” egy „infúziót” vagy „pirulát” (’erő-lökést’, „ENERGIÁT”) kapott, ennek következtében a Lélek „elkezdett magához térni”, majd pedig ebben az „egykedvű ürességében” még valamilyen „mentális bevetítéssel” bizonyos „érzelmi megnyilvánulást” is előidéztek benne mesterségesen, és „ekkor” a Lélek „kezébe” [teremtő erejébe, teremtő kezébe, megnyilvánító erejébe] egy másik „eszköz” vagy „erő” került, amivel a Lélek „elkezdte pusztítani azt”, amitől „ájulása” (önnön ereje/ megtartása) távol kívánta tartani.

Korábbi lejegyzés megértést segítő részlete: 20111001 II - Ismét - Nem új, csak összeállt...:

 „Hatalmamat” tudom és értem/érzem/élem [„JelenVan”] – a Hatalmat itt „tiszta” értelmében megjelenítve. „Hatalmat” érzek magamban, ami az „önazonosságot, önismeretet, Jelenlétet” is jelenti… Egyelőre még csak ’figyelem’ az eseményeket…

A mögöttem [elődök/utódok] és/vagy velem/mellettem tartó társaimon is „páncélt” érzek, bennük is érzem/látom a „Hatalmat”… Egy-felé haladunk… Együtt haladunk… Mintha együtt indultunk volna felderíteni a megjelent bajok okát és a bajok már megnyilvánult formáit… „Érzem és tudom a Társaim Jelenlétét”, melyet [külön formáink ellenére is] Egységként érzékelek…[„Egyre mélyebben” haladok/haladunk a bajok forrása/megjelenése felé, melyből mentik/mentenék az életüket a sérült létezők.]

Figyelem a velünk szembe haladó sérült vagy elfáradt [„egykedvű”] embereket --- mintha megnézném, hogy milyen az állapotuk, mi okozta „földön futóvá válásukat”… figyelem, hogy honnan jönnek, mi lett otthonaikkal… Mintha az otthonokat feldúlták és kirabolták volna, mintha égnének a házak, füst, „fél-homály”, vagy néhol inkább már „sötét” van --- pedig itt virágzó falvaknak/kerteknek kellene lenniük…

Látom, hogy a hely már nem védi meg az ott lakókat, az otthonok már nem otthonok… és talán az „élet” [és e Lelkek ÚT-ja] csak úgy vihető valamelyest tovább, ha most [’egy időre’] elhagyják otthonaikat ezek az emberek/lelkek…

 „Otthon” [a személyes és családi Életre választott/Rendelt hely] „nélkül” azonban hogyan élhető és vihető tovább az élet… hogyan állítható vissza ez a hely a „saját Rendjébe”…

„Társaimban” és „bennem” JelenVan az a „Hatalom”, amely jelentős részben az otthonukat elhagyni kényszerülőkből már hiányzott… valószínűleg egykor [EGY-kor] ezekben a ’szerencsétlenné lett’ emberekben/Lelkekben is megvolt a Maguk Hatalma… Hová, mivé lett/lettek?

Sajátos változás kezdődik, miközben „társaimmal” haladok a feldúlt és elhagyott otthonok felé vagy részben már azok határán vagy közöttük járhatunk.

[Talán a képben ezután bekövetkező változás azt jeleníti meg, ami „ott, a sűrűség adott pontján/helyén” „jellemző” volt, és ami „eltérített” a „Hatalomtól”, a „Maga/Saját-útról”:]

„Társaim”, akikkel eddig együtt haladtam, részben mellém lovagolnak, majd körbevesznek, „lándzsáikat felém fordítják”. Érzem és tudom, látom, ’tapasztalom’, hogy „körbezártak (foglyul ejtettek?) nem engednek” „ki vagy tovább” [tiszta formájában talán az ÖnVédelem/Szív-védelem a „fenyegető” helyzetben]… "lovamról” leszálltam [hogy a lovat ne érje bántódás, ha engem bántanának] [Úton-haladás felfüggesztése]…

Valami Hatástól a földre kerültem… mintha a „páncélom” már nem lenne rajtam [már nem „különülök el” ettől a Világtól] --- most nem tudom pontosan felidézni, hogy milyen hatás idézte ezt elő vagy kényszerített erre… talán a „társaim” felől is érhetett bántás/megsebzés, de még határozottan életben-lévőnek érzem/látom magamat az általuk felállított körben földön-fektemben… sebeket érzek magamon, valamiért a „Hatalmam” már nem működtetem (nem akarom és nem tudom bántani őket)… csak állnak körben, mintha várnának valamire… mintha „életben kellene tartaniuk”… mintha „életben kellene maradnunk"…

A „társaim” által kialakított körbe aztán odaérkezik az, aki valószínűleg kiadhatta a ’parancsot’ az „elfogásomra” [az Egység valamilyen/bármilyen megbontására] és „[’addig’] életben megtartásomra”… valamiféle erőt vagy mágiát használ „ellenem”… talán hogy megkösse vagy elpusztítsa [„elvegye”?]„az Erőt”, a „Hatalmat”, a Lelket vagy a Szellemet… valahogyan ez a „leszögezés” „sikerült” is akkor neki…

Pontosan ’éreztem’, hogy nem pusztán az akkori életemtől/Jelenlétemtől akart megfosztani ez a létező, hanem ’kiterjedtebb’ szándékai voltak: a Lelkem vagy Szellemem ’teljességét’ igyekezett lehetőség szerint [elvenni vagy] elpusztítani, ha pedig ez valamilyen ok miatt nem volna lehetséges, akkor a Hatalom/Ható-Erő teljességétől megfosztani, ’hosszú időre’ (!) Ható-képtelenné tenni.

[Ez pedig a „SZÍV/Szív” elleni irányulást, az „Élet-Mag” elleni irányulást jelenti --- és ez a kép itt kapcsolódik a MAGOK és Magyarok tört-én-etéhez…

            Eddig a kép…

Próbáltam a képet és üzenetét [a ’személyes vonatkozásában’, valamint az azon túlmutató, a MAG-okhoz, részben Küldöttekhez kapcsolódó részében is] értelmezni/megérteni…

Amikor már „el tudtam fogadni” „ami megtörtént”,

lassan elkezdtek feljönni a fájdalmak…

amelyek „nagyon mélyek”, és „eddig mélyen el voltak rejtve” a „szívben”[SZÍVBEN?]…

elme által eddig el-nem-érhetően…

hozva a megértéseket…

és lehetővé téve az elengedést,

megbocsátást/átlényegítést/megtisztulást/felszabadulást…

a Hatalomhoz való visszaigazodást…

a Hatalom visszavételét…

A Hatalom „visszaszerzése” csak a tudatos „személyes”, egyéni megélések által [akarat/szándék + tett megfelelő egysége] lehetséges…

            Talán ennek így kellett történnie…

mert „ez volt az a megbomlott helyzet, ami akkorra kialakult”

és amelyből kiutat kellett találnunk „nekünk” [Magunknak/MAGoknak]…

és „megtapasztalás felvállalása (tényleges Jelenlét, tényleges átélés, tényleges megélés nélkül) Hathatós kiút a bajból nem található”… mert

„Hatalma” „csak” annak „teljes” egy adott Világban/világban,

aki abban ténylegesen is JelenVan…

Az, hogy „társaim” „körbefogtak majd azután [’úgy LÁTTAM’] megtámadtak”, illetve „átadtak valamiféle mágus-FÉL-én-ek”

[ha tényleg (a magam társai) megtámadtak/átadtak]

[vagy csak valaki/valami ezt így akarta láttatni velem/velünk valamilyen ’mentális befolyásolással’], 

a „Mag” vagy „SZÍV/Szív” „elleni” „közvetlen támadásra” [megbontó/gátló/sértő Hatásra] utal…

A Természetes Világi/Földi SZÍV-Hálózat megbomlásáról és a Földön ennek következtében kialakult sajátos ’technikai megosztottságról’ [majd e sérülések mostanában történt felszámolásáról] a 2010. május 13-tól kezdődő írásokban több alkalommal is írtam. A kialakult helyzet lényege azt volt, hogy a Föld Létezői nem tudták működtetni a Földre-mint-Világra eredendően kialakított „természetes kommunikációt”, a „Szívek” „közötti” (valamilyen szinten „közvetlen”) „kommunikáció” előbb sérült/bekorlátozódott, majd gyakorlatilag szinte teljesen megszűnt. Emiatt „úgy tűnt”, hogy az Egy Világban élők nem tudnak egymással a számukra Rendelt módon kapcsolódni és kommunikálni…

A kép egyik ’vég-kifejlete’ az, hogy az otthon, a család „valami miatt” majdnem teljesen szétesett… [a „mag” megtartó ereje meggyengült/megsérült]… az otthon, a család pedig a Világ/világ „Lét-alapja”/Élet-alapja… amelyben megélhető/kiteljesíthető a [Valódi] Hatalom.

                                    „Miért fordultak egymás ellen” az „egymásnak-társai”?

Valamiféle „kényszer” szül(het)te meg ezt a helyzetet… oly sokat írtunk már erről mi magunk is az elmúlt években… fájdalmak, amelyek újabb, sokszor szinte kezelhetetlen (érthetetlen, megérthetetlen) újabb fájdalmakat szültek… fájdalmak rajzolta újabb [kényszer-]utak jöttek, melyekben egyre fogyott [fogyhatott] a „Hatalom”, az „Élet”, a Boldogság és Erő, Öröm…

Amikor a képek érzékelése után „feltettem a kérdéseket”

és kértem IsteniÉNem vezetését a megértésben és Rendezésben ---

újabb és újabb kérdések ötlöttek fel bennem…

majd [mert a „terep” már elő volt készítve] apránként elkezdtek a felszínre jönni a mély-fájdalmak…

és ahogyan ezeket  igyekeztem megérteni és/vagy „elengedtem”

[tudatosságtól függően megbocsátással vagy más „saját tudáson” alapuló megértéssel/elengedéssel]

egy „kiegyensúlyozódást” tapasztaltam,

melyben „egyre tisztábban láthattam” és tisztábbá [’világosabbá’] válhattam…

„Rendesen” csak az jön felszínre bennünk

[vagy megtapasztalásként elénk, az Életünkbe],

amit [valami miatt választottunk és] képesek vagyunk már megérteni/megélni,

és ha szükséges, akkor átlényegíteni…

Talán ez az egyik nagy változás, ami bennünk és körülöttünk zajlik…

a SZÍV és a Szívünk vezeti ma már a megértést,

és valamiféle ’személyes védelem’ vesz körbe / hat át mindenkit azért,

hogy „mások ne piszkálhassanak bele az életébe,

mentális úton vagy más ’tiltott’ módon ne hozzanak mozgásba az életében olyan területeket, amelyeknek nincs ott az ideje/helye”…

            Egy adott Világban „Hatalma” annak „Teljes”, aki az adott Világban TÖRVÉNYESEN Yogos Jelenlétben van jelen. Ő az, akinek „hatalma” van döntést hozni abban, hogy mit épít tovább, mit zár le, mint bont vissza --- és mindehhez neki-magának van meg a teremtői akarata/szándéka mellett a „megvalósító keze/ereje” is.

            Tapasztalati TUDÁS az a FÖLDÖN [és a VILÁGBAN], hogy a FÖLDÖN az ÉRZÉS és ÉRZELMEK [mint a Lelkek Természetes Megtartó Erejének] Meggyengítése [’kiütése’] olyan fajta „belső ürességet” idézett elő a Lelkekben, amely állapotukban [„belső Megtartóerejük TÖRVÉNYT-Törő kiiktatásával”] ÖnMagukat és saját ’otthonukat’, ÖnMaguk Szépségét-és-Yoságát kezdték el pusztítani [valós Szándékuk és TÖRVÉNYES Irányulásuk ellenére Meggyengíteni és visszabontani].

            Tapasztalati Tudás az a FÖLDÖN [és a VILÁGBAN], hogy az ÉRZÉSÉBEN és ÉRZELMEIBEN Meggyengült [akár Különös hatások miatt meggyengített] Lelkek és létezők e ’meggyengült állapotukban’ ’nem élik önnön TELJESSÉGÜKET’, és így az ezen állapotukban megnyilvánított Teremtéseik is ennek figyelembe vételével Ítéltetnek (ÖnMaguk által is).

            Korábbi lejegyzésben már említettem, hogy egy Világ TÖRVÉNYESEN Megnyitott/Elindított TEREMTÉSI ÚTJÁNAK „közvetlenül” nem válnak MEGTARTHATÓ részévé azon Megnyilvánulások/Teremtések, amelyek KÜLÖNÖS és/vagy KÜLÖNLEGES Hatások következtében nyilvánulnak meg --- az ilyen Hatások csakis akkor válhatnak/válhatnának egy VILÁG TÖRVÉNYES ÉLET-ÚTJÁNAK részévé, ha (1) azok a TÖRVÉNYESEN Megnyitott TEREMTÉSI IRÁNYBA beilleszkednek, és (2) a LEZÁRÁS [vagy TÖRVÉNYES MÉRÉS] ÉLET-ÚT-SZAKASZÁBAN az adott Világban TÖRVÉNYESEN YOGOSAN Jelenlévők Együttes Szándéka MEGTARTÁSÁBAN MEGTARTJA / MEGERŐSÍTI a Megnyilvánult KÜLÖNLEGES (csakis a KÜLÖNLEGES) Megnyilvánulást. [KÜLÖNÖS, azaz „megbontó” jellegű megnyilvánulás értelem-szerűen soha nem válhat Megtartható elemévé egy Világ ÖNNÖN ÉLETÉNEK és Természetes ÉLET-ÚTJÁNAK.]

            A FÖLD a legutóbbi „idő-érintettségű” ÉLET-ÚT-SZAKASZA LEZÁRÁSI [és KRISTÁLYOSÍTÁSI, RENDEZŐ-ÉS-MEGERŐSÍTŐ] Szakaszában a Megnyilvánult Különösségek és Különlegességek „Megtarthatóságát” MÉRTE és Ellenőrizte [ennek megfelelően „Ítélt” és Meghatározta a főbb Rendezési folyamatokat például a FONTOSSÁGOK Meghatározásában is], és egy további MÉRÉST vagy „utó-ellenőrzést” is RENDELT a FÖLD TÖRVÉNYESEN Megnyílt Új Világi ÉLET-ÚT-SZAKASZA „legelejére” az ÖNELLENŐRZÉS ’kikerülhetetlen’ folyamatában. Az Önellenőrzés TÖRVÉNYES ÉLET-ÚT-SZAKASSZÁ megformálását részben az tette Szükségessé, hogy bár MAGA A FÖLD [ÖNNÖN EREJÉBEN és KRISZTUS MEGERŐSÍTÉSÉBEN] „felismert olyan Különös Hatásokat/Megnyilvánulásokat, amelyek bizonyossággal MEG-NEM-TARTHATÓAK a FÖLD ÖNNÖN ÉLETÉBEN és Természetes ÉLET-ÚTJÁN”, a FÖLD MAGA által azonban [vagyis a FÖLD ÖNNÖN EREJÉBEN] ezen Különös Megnyilvánulások „eredője” pontosan még nem volt Azonosítható, és így a FÖLD ÖNNÖN EREJÉBEN „akkor még” a LEZÁRÁS TÖRVÉNYES FOLYAMATÁBAN nem tudott BIZONYOSSÁGGAL ÍTÉLNI ezek RENDEZÉSÉNEK MÓDJÁRÓL.

            Az utóbbi lejegyzésekben már említettem, hogy a FÖLD ÖNNÖN EREJÉBEN [ha Szükséges, akkor közvetlen KRISZTUSI és MINDENHATÓI MEGERŐSÍTÉSBEN] immár képessé vált arra, hogy a FÖLD minden Természetes Létezőjének [továbbá a FÖLDET ÉRINTŐ és/vagy a FÖLDHÖZ Érintési Közelségbe kerülő minden Léleknek és Létezőnek] „Krisztusi ÖnMagját” [ÖnValóját] Azonosítsa / MÉRJE, ezáltal pedig „tisztán érzékelje” azt, hogy az adott Léleknek/létezőnek VAN-E „KRISZTUS VILÁGÁBAN / TEREMTÉSI IRÁNYÁBAN” „Jelenléti Yogossága”, és ezen „krisztusi alapon” az adott Léleknek/létezőnek van-e „LEHETŐSÉGE” a FÖLD ÖNNÖN ÉLET-ÚTJÁN Jelen lennie. Ennek Pontos MEGÍTÉLÉSE / MÉRÉSE a FÖLD ÖNMAGA számára azért fontos, mert csakis ezen TÖRVÉNYES Élet-Alapok ismeretében Rendelkezhet a FÖLD azon Létezők FÖLDRŐL való KILÉPTETÉSÉRŐL, amelyek „VILÁGI” „élet-alapppal” nem rendelkeznek [vagyis akik KRISZTUS VILÁGÁBAN nem rendelkeznek „Megengedettséggel”]. Amíg a FÖLD ÖNNÖN EREJÉBEN nem volt képes MÉRNI és így MEGÍTÉLNI, hogy egy FÖLDÖN Jelenlévő [ÖnLényegében általában jól láthatóan Különösséget is hordozó / megnyilvánító] Létezőnek a maga ÖnLényegében hordozott és Megnyilvánított Különössége egy másik Világban Jelenlévő Különlegességből ered-e, vagy pedig azért „viselkedik” „különösen”, mert egyáltalán nincs olyan ÖnValója/ÖnMagja, amely számára a VILÁGBAN való Jelenlétét (és így teremtéseit) TÖRVÉNYESEN „MEGENGEDNÉ”, addig a FÖLD „keze” bizonyos szempontból „megkötött” volt. A VILÁG Egészében immár Érvényesülő TÖRVÉNY és ELV szerint a Lelkek/létezők csak úgy léphetnek ki TÖRVÉNYESEN egy adott Világból, ha a megnyilvánított Teremtéseiket az adott Világ TÖRVÉNYE szerint Lezárták és/vagy Rendezték, és így a TÖRVÉNYES KILÉPÉS Teremtő Pillanatában „egy kívánatos / elvárt Tisztaságban” (azaz Megnyilvánult Különösségek és Különlegességek nélkül) van, és így léphet át az ÖnMagában „felvállalt/megnyitott” „új teremtési irányba”. A FÖLDRŐL KRISZTUS VILÁGÁBA [egy másik Világba] nem léphet át olyan Létező, akinek „nincsen” TÖRVÉNYES „krisztusi ÖnMagja” [ez minden érintett Világra egységesen érvényesülő ELV], és ahogyan erre már korábban utaltam, ilyen esetben a Létezők a FÖLDRŐL egy olyan KÜLÖNLEGES KIVEZETÉSI TÖRVÉNYBE kerülnek, amelyben a FÖLDRŐL való KIVEZETÉS Teremtő Pillanatában MAGÁBÓL A VILÁGBÓL is TÖRVÉNYESEN KIVEZETÉSRE kerülnek, és ezen KÜLÖNLEGES KIVEZETÉSI folyamatban a FÖLD ÉLETÉHEZ tartozó „föld-erők” és a VILÁG más Minőségeihez tartozó „világi-erők” is „tiszta formájukban” „visszavezetést kapnak a maguk TÖRVÉNYES helyére”.

            A FÖLD ÖNNÖN EREJÉBEN korábban nem tudta minden esetben Pontosan Mérni/Azonosítani azt, hogy [figyelemmel a „lélek-darabolódásokra” és egyes Különleges Megtartást Megerősítő „próbálkozásokra”] egy adott Létező ÖnLényegében Megnyilvánult Különösségei „ellenére” „Bizonyossággal” egy nagyon „terheltté”/sérültté vált FÖLDI Létező és/vagy egy Létezőben a „keveredés” egyes „szív-mintái” és a lénye más mintái között csak valamilyen „mesterséges” (FÖLDTŐL-idegen) létforma megtévesztő próbálkozása.

            A FÖLDÖN már az elmúlt néhány évszázadtól / évtizedtől kezdődően MAGA A FÖLDANYA és KRISZTUS „különleges figyelmességben volt” az ÉRZÉS és ÉRZELMEK Természetes Minőségeinek/Erőinek lehetséges mértékű Megtartás-Megerősítésében (azaz ’gyógyításában’ és ’védelmében’). A Lelkekben/létezőkben több olyan „belső” Megtartó / Megtartást Megerősítő Erő is „újra feléledt” (és részben néhány új is megformáztatott), amelyek többsége általában csak az utolsó néhány (megtestesült) életben (vagy éppen csak ebben a mostani életben) vált felismerhetővé és újra TUDATOSÍTHATÓVÁ.

            A Lelkek/létezők legtöbbje az „idők folyamán” [a FÖLDÖN] „elfeledkezett” arról az önnön Természetes [tőle elvehetetlen] „Erejéről”, amelyet az „idők” folyamán a „képzeletként” [részben az EMLÉKEZÉS Megtartó Ereje részeként] ismertek / működtettek, majd a „képzelet” az utóbbi néhány tízezer / százezer év folyamán egy KÜLÖNÖS módon „irányított” / „befolyásolt” erővé vagy minőséggé kezdett válni, és egyfajta „tervezett uniformizálás”, egy „különös globális közösség” megformálásának „eszközévé” irányult. A „képzelet” „ereje” egy sajátos / különös [megszűrt, megváltoztatott] „energiává” kezdett átformálódni, amely „energia” „célja szerint” az „egyéniséget” és „egyéni színeket” szándékozott volna „megszüntetni” és egy olyan „közösségi elképzelést / képzetet / érzelem-szerűt” irányult „létre-hozni”, amelytől egyetlen Lélek/létező sem „függetleníthetné” önmagát, és amely „kép” „mindenki számára pontosan közvetítené” azt, hogy „mit higgyen, mit gondoljon, mit érzékeljen/érezzen önmagáról és eszerint TARTSA / Vezesse / Irányítsa önnön életét”, vagyis önnön Teremtő Erejét (teremtő szíve és keze megvalósító erőit) „pontosan minek a megvalósítása alá rendelje alá”.

            E „különös cél” „megvalósítása” érdekében [még az „idő-érintettségben”] elkezdődött az „emberi test és Lélek” „átformálása” [ennek keretében a „csakrák” „megformálása”, az élet természetes kapcsolódási területeinek a „beszűkítése” és részben „teljes elzárása”, majd az emiatt megjelent „hibák és hiány” „mesterséges kapcsolódási pontok megnyitása általi áthidalása”, bizonyos „testi szervek” „beültetése” és „eltávolítása”, az „agy” „befogadó képességének” részben „korlátozása” részben pedig „megnövelése/megerősítése” azért, hogy bizonyos „rezgéseket vagy mintákat” „könnyebben fogjon / befogadjon” az agy („harmadik szem”, „kígyószem”, „tobozmirigy”) (műtéti beavatkozások, „kémiai” „anyagokkal” „kezelések” stb)].

            A „képzelet” eltorzított minőségében egymással TÖRVÉNYES Kapcsoltságban / összhangban nem lévő „gondolatok” és „érzelmi töltetek” kerültek összetapasztásra vagy összegyúrásra, amelyek ’kezdetben’ (amikor ezzel ilyen formában először találkoztak a Lelkek) néha „nagy”, „látványos” „épülésekhez, eredményekhez” vezettek [a Lelkek „nagy” erőkkel (erős érzelmekkel) „támogatták” az „elképzeléseket”], amint azonban az ilyen „alkotások” / „alkotmányok” egyre jobban láthatóan elkezdték „megmutatni” a maguk „Különös” „zavarosságát”, „egyre rövidebb ideig voltak megtarthatóak” [akár amiatt, hogy a Tudatosabb Lelkek „elengedték” őket, akár pedig amiatt, hogy a „kiüresedő Lelkek” már „erejükkel” nem tudták megtartani ezeket].

            Mindez a „bevezető” vagy „felvezető” Szükséges volt ahhoz, hogy érthetővé váljon a lejegyzés elkövetkező része.

            Az, hogy a Lelkek és létezők a FÖLDÖN az ÖnMag(j)ukhoz igazodóan, Teljességében és Tisztán tudják működtetni és megélni az ÉRZÉST és ÉRZELMI Erőiket/Működéseiket, a FÖLD ÖNNÖN ÉLETÉBEN FONTOSSÁG. Ez nem csak azt jelenti, hogy bármilyen olyan Irányulás, amely akadályozni vagy megzavarni igyekszik a Lelkek/létezők ÉRZÉS és ÉRZELMI Minőségei Rendeződési folyamatát, akár „Nagyon Különleges Következmények” Megnyilvánításával is járhat a TÖRVÉNYES ÉLET-ADÓK részéről, hanem azt is, hogy a FÖLD ÖNNÖN MAGJAIT jelenleg a FÖLDANYA MAGA [KRISZTUSSAL EGYÜTT-ÉS-EGYBEN] különféle olyan FONTOSSÁGI Teremtési Irányokba is vezetheti („felkérheti”), amelyek elsődleges és közvetlen célja/rendeltetése az ÉRZÉS és ÉRZELMI Minőségek „Teljességbe és Szabadságba” való visszasegítése / visszaépítése.

            Jelenleg a FÖLD legtöbb [tulajdonképpen valamennyi] SZERELEM EREJE valamilyen módon KÖZVETLENÜL is „Érintett” / Bekapcsolódott abba a FÖLDI FONTOSSÁGI TEREMTÉSI Irányba, amely abban Szándékozik a Lelkek/létezők segítségére lenni, hogy az ÉRZÉST és ÉRZELMI Minőséget „Pontosan ÖnMagukhoz Igazítsák” (ezáltal kiTeljesítsék) és a Teljes és Tiszta (= szabad) állapotában Megtartani is képesek legyenek.

            Mind az ÉRZÉS Minősége és Ereje, mind az ÉRZELMEK / ÉRZELMI MEGNYILVÁNULÁSOK a FÖLDÖN „teljesen egyediek” és minden Lélekben/létezőben a saját „ÖnMagból Nyílnak” [hiszen csakis így lehet „eszköze” az ÖnMegismerésnek és ÖnKiTeljesítésnek!], és így MAGA A FÖLDANYA (ÖNNÖN SZERELEM ERŐI által) minden egyes [a FÖLD Építő Élet-Útján Jelenlévő] Léleknek/létezőnek „egyenként-és-személyhez-igazodóan” [és természetesen a Megnyitott Új Teremtési Irányhoz is igazodóan] van segítségére ezen folyamatban.

Említettem, hogy természetes körülmények között a Lelkek általában azon minőségek felé irányulnak a „legnagyobb” vagy leg-teljesebb „érzelmi töltettel/erővel”, amit az adott Élet-Út-Szakaszukban TUDATOSÍTANI szándékoznak, így azon Megnyilvánulásaikat is „töltik fel” „Érzelmi Erejük Teljességével”, amit (mint „szépet-és-yot”) MEGTARTHATÓVÁ építenek az Élet-Útjukon (ÖnMaguk és Társaik, Világuk „örömére”).

Mivel a FÖLD ÖNNÖN ÉLETÉBEN az „Érzelmek” abban segítik/vezetik a Lelkeket, hogy önmaguk (és Világuk) „szépségét-és-yoságát” Felismerni és megélni legyenek képesek, így a Lelkek Teremtései a FÖLDÖN akkor válhatnak „Teljességessé”, ha a Lélek maga „yosága-és-szépsége” „találkozik / kapcsolódik / egyesül” a FÖLDANYA azon „eszközében lévő Erejével” (az „Érzelemmel”), amelyben „közvetlenül” a FÖLD / FÖLDANYA MAGA YOSÁGA-ÉS-SZÉPSÉGE-VAN. Ilyenkor a teremtések megnyilvánulásai (az eddig ismert fogalmak szerint) „azonnaliak-és-teljesek”.

A „Teljességes Teremtések” a FÖLDÖN „BOLDOGSÁG” „Minőségűek”, és hogy ez pontosan „mit is jelent” / „hogyan és miben nyilvánul meg”, ezt most kezdték el Érzékelni és Felismerni és Megélni / Megtapasztalni az önnön Teljességükbe már visszailleszkedett és ezen Teljességüket Megtartani és Megélni is képessé lett FÖLDI Lelkek és létezők. A teljesen „Tisztává” váló Érzelmek a Lelkek „Jelenléte Teljességében” olyan [ma még „különlegesnek” érzékelhető] „új” [az „eredendő szerinti”] Teremtésekben nyilvánulnak meg, amelyekben valóban a megnyilvánulható „legteljesebb-szép-és-yo”, egy a FÖLDÖN már nagyon régen megtapasztalt „KiTeljesítő ÉPÍTÉS” [„bőség”, „yo-lét”, „egészség”, „tiszta tudatosság”] nyilvánul meg.

            A jelenlegi ÖnRendezési folyamatok során a Lelkek TUDATOSODNAK az „értékekben” és „mértékben”, és ezekhez elválaszthatatlan módon tartozóan a „TÖRVÉNYES ÉRINTÉS” lehetséges FÖLDI formáiban/módjaiban. Ezen [FÖLDI] „alap-minőségekben” való TUDATOSODÁSOKBAN a FÖLD HAJNAL-SZŰZ-SZERZŐ-EST ERŐI minden esetben a Lelkek/létezők közvetlen (!) segítői, ugyanis „Ők” „tanítják” a FÖLDÖN élő Lelkeket/létezőket a FÖLD ÉLETÉRE jellemző „érték-ismeretre” és (az adott Lélekhez/létezőhöz is igazodó) „Pontos Mérték-Tartásra”.

            Az ÉRZÉS és ÉRZELMI Erők/Minőségek „Felismerésében” / TUDATOSÍTÁSÁBAN (Pontos Megnyilvánításában) jelenleg a FÖLD Természetes Létezőinek nagy segítségére van a FÖLD MINDEN-YO EREJE, amely ERŐ egyik KÜLÖNLEGES Minőségében közreműködik/együttműködik mind az ÉRZÉS Minőségének/Erejének, mind pedig az egyes ÉRZELMI Megnyilvánulásoknak a „Pontos (nagyon-finom) Beállításában / BeHangolásában” [esetleg MAG-Létezők esetében BePontosításában]. Ugyancsak a MINDEN-YO ERŐ tud közvetlenül (a ’leg-teljesebben’) a Lelkek/létezők segítségére lenni abban is, hogy az „egyéni színeikben” [a saját Különlegességeikben, vagyis azon Minőségeikben és Erőikben, amelyek bennük-magukban másoktól eltérő, sajátos, csak rájuk jellemző módon vannak-és-hatnak] oly módon legyenek képesek TUDATOSODNI, hogy egyéniségük Megismerése és Kifejezése során megtalálják / felismerjék azt a „harmóniát”, amelyben ÖnMaguk és Társaik/Világuk számára is a „legtöbb Öröm és Szépség” Nyílhat fel / Nyilvánulhat meg. Az elkövetkezőkben a MINDEN-YO ERŐ több „új” MINŐSÉGE és EREJE válik TUDATOSÍTHATÓVÁ [Felismerhetővé és Megérthetővé és Megélhetővé], amely ERŐKKEL a FÖLDANYA MAGA ÖNNÖN EREJÉBEN [és Szükség esetén KRISZTUS MEGERŐSÍTÉSÉBEN] segítséget nyújt a FÖLD Természetes Létezőinek „Érzelmi Tisztaságuk és Teljességük Megtartására és Megerősítésére”, ezáltal pedig ÖnMagjuk és MEGNYILVÁNULT (!) Valójuk Teljességének és Tisztaságának Megtartására és Megerősítésére, ezáltal pedig a TÖRVÉNYESEN Elindított Teremtéseik / Teremtői Útjuk/Irányuk Megtartására és Szükségben való Megerősítésére.

OmMÁÁTRé~KJ, Budapest, 2013. március 19. 15.13.

MINDEN-YO ERŐ

Az írás folytatódik a III. részben. A III. rész elérhető ITT.