|
20141027 - Amikor...
2014. október 27.
Amikor…
… mint ’világ’ [=Lélek] emberré lettem
megnyílt ön-mag-am számára annak a lehetősége hogy megismerjem és megéljem ’a létezést-életet” és „Az Emberséget”
Amikor…
… nőként születtem
megnyílt előttem a lehetősége a „női útnak” / a „női jelenlét” megismerhetőségének
Amikor…
… gyermeket fogadtam / fogadtunk a családunkba
a gyermeket nem ’tulajdonba' kaptam
hanem általa / vele annak a lehetősége nyílt meg a számomra hogy megismerjem és megtapasztaljam a „szülői” jelenlétet minden örömével és felelősségével
Amikor…
… a VILÁGBA és a FÖLDI-Világba érkeztem / születtem
TÖRVÉNYES Út nyílt a számomra
Tudatosodni „e Világ teremtésében”
annak minden ’kiterjedésében’
Így amikor ’vagyonom van’
amikor ’javak segítik (gazdagítják, színesítik) az életem’
amikor ’javak jelenléte szolgálja (erősíti) utam és életem / Jelenlétem kiteljesedését
akkor ’javaim’ nem a ’tulajdonom’
hanem [a ’kiegyensúlyozott (’egészséges’) áramoltatásukon és Megtartásukon keresztül] általuk / bennük / ’velük’ ismerhetem meg a "befogadás / elfogadás", az „adás” / „kiáradás” / „áramoltatás” és ’Megtartás’ „legegyszerűbb” [„alap-vető”] Megnyilvánulásait
Amikor „lelki és szellemi erőimet / javaimat” [már meglévő / ’megért’ tudásomat / tapasztalataimat] osztom meg másokkal szavakkal és tettekkel
akkor az „önnön lényemből” / „önnön valómból” / „mag-omból / magamból” előhozottat [megismertet / felismertet] ’áramoltatom-és-adom’
és „nem pusztán az számít” „mennyi más emberhez és lényhez jut el és hogy ők mindebből mennyit értenek és ismernek meg”
hanem az a ’fontos’ a számomra [világom, Életem és létezésem számára] hogy ’megtapasztaltam / megtanultam’ „kifejezni / megmutatni” „ki vagyok és honnan jöttem és merre tartok és mit adhatok”
„Mi Vagyok”
és ebben „Én Vagyok” és „Én mi Vagyok”
„Boldog Vagyok”
( )
OmMÁÁTRé~KJ
Részlet a 20200908 [449.r.] 157. pontban írtakból (elérhető ITT):
Habár ’Életként / Élőként’ pontosan meghatározható ’Kezdete’ és így ’Vége’ is van a Jelenlétemnek
habár Életként ’Véges’-és-mégis-’Végtelen’ TÉR az ALAPJA az Életemnek
és így ’Véges’-és-egyben-mégis-’Végtelen’ Személyes-TÉR tartozik az Életemhez
valójában ÖRÖK-és-VÉGTELEN is ’Vagyok’
’Bennem’ a ’Véges’ [az Élet] és a ’Végtelen-és-Örök’ elválaszthatatlanul EGY-és-Összekapcsolódik / Egyé-oldódik
Kezdettel-és-Véggel rendelkezik a Jelenlétem
[pontosan meghatározott ’Tartamban’ és TÉRBEN / Személyes Élet-Térben rögzül be az Életem]
mégis ’Vég’-telen vagyok és Örök
mert LÉTEZÉS Vagyok
BENNE-és-ÁLTALA ’Vagyok’
’Bennem’ [= Életemben’] valóságosan is ’EGY’ ’Vagyok’
’Bennem’ Van közvetlenül az ’Út’ az Életem és Létezésem minden ’Forrásához’
[az Életem számára Teret és Erőt ’Adó’ minden GONDOSKODÓMHOZ]
’Bennem’ közvetlen út nyílt és Van A-LÉTEZÉS-ÉS-AZ-ÉLET-FORRÁSÁHOZ
Ezt ’mutatja’ A-TÉR amelyben Létezem, és amelyben egyszerre ’Véges’-és-mégis-’Végtelen’ ’Vagyok’:
a Személyes Élet-Terem:
TóRuS(z)
TéR (őS?)
Az, hogy AZ-ÉLET számára KIÁRASZTOTT TEREK közül pontosan melyikhez kapcsolódom közvetlenül (!) az Életemmel,
meghatározza, hogy melyik ÉLET-TÉR ismerhető meg / tapasztalható meg közvetlenül [és a maga teljességében] az Életemmel
Az, hogy az ÉLET-TÉREN belül Megformált-Testemen belül milyen Belső Tér- és-Áramlás-Rendszert építek fel,
Meghatározza, hogy ennek az engem Életre-Befogadott ÉLET-TÉRNEK [Birodalomnak / Közösségnek] mely TÉR-RÉSZEIHEZ nyílhat közvetlen hozzáférésem, így mely TÉR-RÉSZEKBEN Tapasztalhatok
Az, hogy a Megformált-Testemen belül milyen Belső Tereket és Áramlásokat építek fel,
Meghatározza, hogy a Személyes Élet-Teremen ’kívül / túl’ milyen más ÉLET-TÉR-RÉSZEKHEZ kapcsolódhatok hozzá közvetlenül
Az hogy a Megformált-Testemen BELÜL milyen Tér- és Áramlás-Formákat építek fel,
Meghatározza, hogy az engem Életre-Befogadó ÉLET-TÉREN ’kívül és túl’ milyen más ÉLET-TEREKHEZ nyílhat közvetlen hozzáférésem,
A-LÉTEZÉS és AZ-ÉLET TEREI közül melyekben és milyen formában Tapasztalhatok ’közvetlenül’
2018. június 17.
Az idegenkedés (mint távolság) érzéséhez kapcsolódóan.
Azok, akik MA MÉG ’beszélgetnek’ egymással, néha teljesen más irányba haladnak, így HAMAROSAN nagyon távol kerülnek egymástól. Ebben a ’most még meglévő közelségben’ – ha erre nyitottak – (magukról és) EGYMÁSRÓL IS sok különleges és értékes tapasztalatot szerezhetnek (megérthetik, hogy például a másik mit és miért tart fontosnak). Valószínűleg ezek a ’most még lehetséges’ megtapasztalások nagyon értékesek lesznek minden érintett számára valamikor…
Egy példa arra, hogy egy megélés során a KÜLÖNBÖZŐ FELADATBAN JELENLÉVŐKNEK más-más az elsődleges (fontos).
1. Amikor megszülettem a mostani testembe, MEGSZÜLETŐKÉNT éltem ezt meg. Akkor az a megélés töltötte be az egész lényemet. Ahogyan a legtöbb ember, én sem emlékszem már ennek a részleteire, ennek ellenére ez a megélés meghatározó az egész mostani életemre.
2. Amikor a gyermekeimet segítettem a világra, ANYAKÉNT éltem végig a megszületési folyamatot (a megfoganástól a szülés befejezéséig). A sok boldog és néha nehéz megélés mellett már tudatosan 'felelősséget' is éreztem és éltem, magamra és a bennem növekedő gyermekre is kiterjedően. Ahogyan csak tudtam, igyekeztem segíteni a gyermeket, hogy egészségesen és a lehető legtermészetesebben szülessen meg. Figyeltem arra, amit akkor fontosnak érzékeltem.
Aki még nem élte meg az anyaságot, attól ez az átélés és a hozzá tartozó tudatosság vagy felelősség 'távoli'.
3. Később lehetőségem volt egy barátnőmnek és egy családtagomnak a szülésénél is jelen lenni, ahogyan tudtam TÁMOGATTAM őket a vajúdás során.
Aki nem volt segítő más szülésénél, attól ez a megélés és tapasztalat, az ehhez tartozó felelősség (feladatok) még 'távoli'.
A szülést anyaként (vagy megszületőként) végigélni egy nagyon intenzív, nagyon színes és mély átélés.
Ehhez képest támogatóként jelen lenni más szülésénél sokkal ’tényszerűbb’. Mégis egy nagyon különleges megélés az, amikor hozzá tudunk járulni ahhoz, hogy egy társ biztonságban és békességben élhesse át a gyermeke világra segítését. Akinek az a dolga, hogy vigyázzon a biztonságra, annak a megélése gyakran kevésbé színes és kevésbé megbecsült. Sok tudás és erő szükséges ehhez is. Mindegyik fontos a maga helyén.
Ugyanazt a szülést egészen másképpen meséli el az édesanya és a születést segítő. A saját megéléseiket tudják elmondani másoknak.
Itt a Földön (is) a legtöbben nem csupán azt tanulják-tapasztalják, hogyan tudják a lehető legteljesebben kibontani önmagukat (a boldogságukat), hanem azt is, hogyan válhatnak ’Megerősítővé’ (= gondoskodóan segítővé) a társaik számára. Ahhoz, hogy valaki segítővé válhasson, általában nagyon sokat kell tanulnia és tapasztalnia.
Segítőnek lenni gyakran nem látványos feladat, ahogyan például az anyai (vagy apai) feladatok legtöbbje sem igazán megbecsült. Sokszor csak akkor tűnik fel ezek valódi fontossága, ’ha nincsen’.
Az anya számára a maga anyaságának megélése boldogság, és a segítő is (ha az a maga választotta útja) boldogságát leli az ilyen (mások által ma még kevésbé értékelt) tevékenységeiben is.
A SZOLGÁLAT alapjaihoz kapcsolódó fontos lejegyzés: 20180708 - elérhető ITT
Kapcsolódó írás a Gondoskodás "Különleges tereiről" (bizonyos értelemben a várandós édesanyában ilyen kiterjedés az anyaméh is): 20181213 (elérhető ITT)
OmMÁÁTRé~KJ
A következő írás elérhető ITT
 'szemezgetés' az írásaimból:
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
'
)
'
