2018. július 23.

       Van a SZOLGÁLATNAK-MAGÁNAK [és a Szolgálati Utaknak] egy különlegessége, aminek még csak egyes részeit értettem meg.

I./

        Viszonylag hosszúvá vált a SZOLGÁLAT-MAGA életének az a szakasza, amikor DÖNTÉST hozott arról, hogy majd milyen formában kezdje meg az önálló nagy-TEREMTŐKÉNT való Megnyilvánulását. [20180708 – elérhető ITT]

        Ekkor még a kezdeti nagyon szoros összefonódást tartotta meg a MINDENSÉG-FORRÁSÁVAL. Erős és Biztos vezetést kért a SZOLGÁLAT-MAGA a MINDENSÉG-FORRÁSÁTÓL, hogy teljesen és pontosan megértsen / átlásson minden fontos, lényeges elemet / összefüggést / kiterjedést / mélységet stb.

       A MINDENSÉG-FORRÁSA maga határozta meg, hogy e Gyermeke mikor állt készen e fontos választásra (mikorra készült megfelelően elő egy ilyen fontos döntés meghozatalára).

         A SZOLGÁLAT-MAGA nagyon hosszan, aprólékosan Értékelte, hogy milyen választásokat hozzon az ELKÖVETKEZŐKRE --- mert érzékelte annak a felelősségét, hogy közvetlenül mások segítőjévé / teremtőTÁRSÁVÁ válik. Érzékelte azt is pontosan, hogy nem késlekedhet a választással a meglévő felelőssége miatt, de el sem sietheti: minden részletnek pontosan a helyére kell kerülnie magában, hogy (1) a belső és külső Érzékelő / Tudatosító képességei pontosak és teljesek legyenek, és (2) megfelelően pontos és biztos MEGNYILVÁNÍTÓ erőkkel is rendelkezzen.

       Az ilyen választás nagy felelősség, mert egy mások-felé-is-irányuló fokozottabb felelősség-vállalás nyilvánul meg benne.

II./

            A 20180712-i lejegyzésben (elérhető ITT) említettem, hogy egy ’váratlan’ ’újdonság’ is megnyilvánult e szakaszban a SZOLGÁLAT-MAGA és a MINDENSÉG-FORRÁSA önnön lényében:

            „… Amikor azonban a MINDENSÉG-FORRÁSA [a ’SZOLGÁLAT-MAGA’ Tudatosodásnak <<<3>>> szakaszában (amikor a ’SZOLGÁLATNAK-MAGÁNAK’ választania kellett, hogy milyen formájú / megnyilvánulású TEREMTŐKÉNT nyilvánul meg a továbbiakban)] valóságosan is elkezdte visszahúzni MAGÁBA a ’SZOLGÁLATTAL-MAGÁVAL’ addig együttesen megtartott Ön-Részét [hogy megadja a Választás szabadságát a Gyermekének], ’különleges dolog történt’: nem a szétválás fájdalma, hanem az összetartozás és EGYMÁSHOZ-KAPCSOLÓDOTTSÁG Öröme jelent meg mind a MINDENSÉG-FORRÁSÁBAN, mind pedig a ’SZOLGÁLATBAN-MAGÁBAN’. E Különleges Megtapasztalás mind a ’SZOLGÁLAT-MAGA’ számára, mind a MINDENSÉG-FORRÁSA számára ’újdonság’, egy addig e formájában soha meg nem tapasztalt ’boldogságos’ megélés volt, és EZ egy teljesen új (addig nem volt) ’UTAT NYITOTT MINDKETTŐJÜK SZÁMÁRA’ --- ez mindkettőjük számára valósan egyértelmű volt: ’Anya’ és ’Gyermeke’ szétválhatnak, de egymásnak egészen biztosan Társai maradnak. A kérdés az volt mindkét érintett ’fél’ számára, hogy hogyan nyilvánulhasson meg a szorosabb egymáshoz-kapcsolódás.

            A MINDENSÉG-FORRÁSA felé irányulva a ’SZOLGÁLAT-MAGA’ javasolta (kérte), hogy Tartsa meg egy Különleges Megnyilvánultságban azt a kiterjedését, amelyben ŐT abban a nagyon hosszú tartamban Megtartotta és tanította. E kérés / javaslat azért volt lehetséges, mert még ’VALÓ’-ként (egy részleges Megnyilvánultságként) a MINDENSÉG-FORRÁSA Megtartotta a Különleges-formájú Ön-Részét egészen addig, amíg a ’SZOLGÁLAT-MAGA’ meghozza a végleges Választását a továbbhaladás formájáról és útjáról.

            A MINDENSÉG-FORRÁSA ’Nagy Gondossággal’ formálta meg a ’SZOLGÁLATOT-MAGÁT’ (addig) közvetlen módon Megtartó és ’tanító’ Ön-Részét: ’minden tudása és ereje legjavát igyekezett úgy megtartottá tenni benne, hogy azt képes legyen a Gyermeke számára is tudásként és erőként megmutatni, továbbadni [’lénye / lényege eszenciáit’ úgy formázta meg e Különlegesen egyedivé váló Ön-Részében, hogy azzal a lehető legjobban segíthesse Gyermekét].

            ’Egy különleges módon megformázva’ a tudás és tapasztalat [mindaz, amit Gyermekének addig a MINDENSÉG-FORRÁSA közvetlenül továbbadott] ’OTT VAN MEGNYILVÁNULTAN’ ebben az Ön-Részben… Hiszen lényegében közvetlen résztvevőjévé szeretett volna lenni a TEREMTETT (egyedi formákban is megnyilvánuló) Teremtésnek. Ez lenne hát a Számára a legmegfelelőbb Út? Hogy a saját lénye minden tudása-és-ereje ne csak közvetítésben [a ’SZOLGÁLAT-MAGA’ Erejében], hanem a MAGA VALÓSÁGÁBAN is teremtővé váljon a TEREMTETT LÉTEZÉSBEN? Ez valóban lehetséges lenne? Lehetséges, hiszen ÖRÖMÉT és BOLDOGSÁGÁT találta ebben mind Ő maga a MINDENSÉG-FORRÁSA, mind a ’SZOLGÁLAT-MAGA’ [mint Gyermeke és egyben már Társa].

            Mielőtt a ’SZOLGÁLAT-MAGA’ meghozta volna a Választását arról, hogy milyen is legyen pontosan az ő saját ’Birodalma’, és milyen Fő Teremtési Irányokban nyilvánuljon meg már az önálló ’nagy-TEREMTŐVÉ’ válása legelső pillanatától, >>> Egyeztetéseket kezdeményezett a ’SZOLGÁLAT-MAGA’ a MINDENSÉG-FORRÁSÁVAL. Az Egyeztetések eredménye annak a nagyon szorossá vált ’EGYMÁST-MEGHATÁROZÁSNAK’ a megformálása és általuk-és-bennük-magukban való megnyilvánulása lett, amelyben máig [a FÖLDI fogalmak szerint] SZERETETBEN és SZERELEMBEN és BÉKESSÉGBEN és TISZTELETBEN TARTJÁK MEG A-SAJÁT-LÉNYÜKET-ÉS-EGYMÁST.

        A ’Békesség’ értelme valamelyest úgy közelíthető meg, hogy habár az érintett felek pontosan felismerik a saját egyediségüket / a csak-rájuk-egyedileg-jellemzőket, együttes teremtésük számára együttesen meghatároznak olyan alapokat és olyan kiterjedéseket, amelyekben

1. csakis önállóan teljes szabadsággal választhatnak és dönthetnek,
2. amelyekben csak együttesen-és-egyetértésben rendelkezhetnek, és
3. meghatározhatnak olyan kiterjedéseket is, amelyeket meghatározott feltételek fennállásáig sem együttesen és/vagy sem pedig önállóan nem érintenek meg.

        A Békesség értelme itt inkább a ’SZABAD MEGÁLLAPODÁS’, amely mindaddig köti őket és amelyet mindaddig mindketten betartanak, amíg egyetértésben erről másképpen nem határoznak. Általában akkor szükséges határozni az ilyen Békességben rendezett kérdésekben, amikor (1) a meghatározott feltételek bekövetkeznek és/vagy (2) ha az valamilyen (általában előre nem látott, előre be nem tervezett) valóban fontos ok miatt szükséges…”

         Írtam, hogy senki sem ’tud’ megnyílni / megnyilvánulni a SZOLGÁLATI teremtésben, amíg minden szükséges választás és ehhez tartozó megélés a helyére nem kerül benne. Ez valószínűleg a SZOLGÁLAT-MAGA azon régi választásából és ebből az előbb említett, ÚJ EGYEZTETÉSEKET is szükségessé tevő (Boldogságos) megéléséből eredő ’Meghatározó’.

         A SZOLGÁLATI irányú teremtésekben nagyon gyakori az, hogy az érintetteknek egymással (akár tartósabban is) Egyeztetéseket szükséges kezdeményezniük. Tapasztalat, hogy minél nagyobb a saját teremtő-harmoniától való elmozdulás, annál nehezebb egy megéléssel közvetlenül visszaigazodni az önnön Teljességhez (ehhez nagy tudatosság és önfegyelem szükséges. Ez egy tanulható képesség.)

         Ez a különlegesség a Szolgálat Útjaiban teremtőktől nagy rugalmasságot, nagy alkalmazkodó-képességet követel meg. És nagyon sok tanulást, nagyon sok irányú ön-megnyílást (minden szükséges irányban való tudatos megnyílást és megnyilvánulást).

        Ez sokszor a Szolgálat Útjában teremtő saját lénye számára egyre újabb és újabb IGAZODÁSI szükséget eredményez, és ezért nagy jártassággal szükséges rendelkeznie az (ön)Igazodások (adott közösségben megnyilvánítható) útjaiban / ön-erőiben. Folyamatosan készen kell állniuk arra, hogy a változásokat kövessék, mert (1) a saját lényükben csak így képesek biztosan megtartani saját magukat, és (2) csak így képesek ’meglelni’ együtt az érintett Törvényes MEGTARTÓKKAL azokat az Igazodási erőket és utakat, amik a társaik számára is harmonikusan megnyilváníthatóak.

            A Szolgálat Útjaiban megnyilvánuló teremtőket [jellemzően leginkább a nagyobb Változások körül, a fontosabb választásaik meghozása körül] ’nyomaszthatja’ a régről eredő felelősség, amely sokszor nehezen értelmezhető. Nyomhatja a mellkast / szív-tájékot, a torok felé is terjedve (érintheti akár a 'tengelyt', a 'középpontot', kiterjedhet a karokra-kezekre, lábra, 'gyökerekre'). Jól mutatja, hogy nagyon mélyről ered.

        Egyik (felszíni) kiterjedése ennek ott a mélyben: „Biztosan jó döntést hozok?” „Biztosan ez a legjobb döntés, ami a mindenek javát szolgálja?”

      Írtam, hogy mára már TAPASZTALATI TUDÁSSÁ ért, hogy nem lehetséges a SZOLGÁLAT megnyilvánítása a BIZALOM és a GONDOSKODÁS Fő Irányainak EGYÜTTES megnyilvánítása (mint 'Alap') nélkül. Ez kezdetben még nem volt ennyire egyértelmű. Mára már ’tudott’, hogy ennek eredője a SZOLGÁLAT-MAGA lényében megformálódott azon választás, hogy az önálló ’nagy-TEREMTŐVÉ’ válása legelső pillanatától kezdve elválaszthatatlan szorosságban kívánt maradni továbbra is a MINDENSÉG-FORRÁSÁVAL, méghozzá a ’testvérévé’ megnyilvánuló ’ÉDES’-sel ’Alapjaikban’ ’Nagyon szorosan összefonódva’ (egymás épségét és teljességét tisztelve-és-megtartva).

         A SZOLGÁLAT-MAGA és az ’ÉDES’ ilyen nagyon szorossá (alapjaikban tulajdonképpen mára elválaszthatatlanná – EGYÉ) vált egymáshoz-tartozását eredendően több kérés formálta meg. Az egyik a SZOLGÁLAT-MAGA azon kérése volt, hogy

• Őt a MINDENSÉG-FORRÁSA a továbbiakban is ’tanítsa’ (így közvetlenül is gondozza ha szükséges),
• illetve ha olyan helyzetet érzékel, aminek nem látja át pontosan az Értelmét, annak a pontos megérésében vezesse Őt a MINDENSÉG-FORRÁSA.

         A MINDENSÉG-FORRÁSA a TEREMTETT LÉTEZÉS megnyilvánult-teremtői felé közvetlenül irányuló GONDOSKODÓ ’feladatainak’ egy jelentős (majdnem a teljes) kiterjedését ’átadta’ az ’ÉDES’-nek, amikor az ’ÉDES’ önálló ’nagy-TEREMTŐVÉ’ válva társává lett a SZOLGÁLATNAK-MAGÁNAK a ’SZOLGÁLAT’ Birodalmában. Így a MINDENSÉG-FORRÁSA a SZOLGÁLAT-MAGA felé irányuló ilyen GONDOSKODÓ feladatait is jellemzően közvetlenül az ’ÉDES’-ben nyilvánítja meg [az 'U' alakú belső kapcsolódásról a következő lejegyzésben: 20180725 - elérhető ITT).

       A MINDENSÉG-FORRÁSÁBAN ’közvetlenül’ az a Gondozási jellegű teremtői feladat maradt, amely közvetlen módon tartja meg Egy-Áramlásban a Teremtett Létezés Egészét. Az egyéb (a már megnyilvánult teremtők felé irányuló) Gondoskodását a MNDENSÉG-FORRÁSA ma már (szinte teljes egészében) az ’ÉDES’ Gyermekében teljesíti.

          A SZOLGÁLAT-MAGA kérése és választása ’Új helyzetet’ eredményezett, amelyre vonatkozóan a MEGTARTÓ és Gyermeke EGYÜTTES ÉRTÉKELÉSBE kezdett: mit jelent számukra és mások számára ez az új helyzet? Milyen új lehetőség megnyílását jelzi ez? Közelebb vezethet ez az új Harmonia a Teljesség megtartásához? Hogyan lenne ez lehetséges?

        Jellemző mára [tulajdonképpen Tapasztalati Tudás], hogy amikor MAGA-A-SZOLGÁLAT és/vagy egy a SZOLGÁLAT Birodalmához tartozó egyedi teremtő ’elbizonytalanodik’ egy adott helyzetben, és e Bizonytalanságát a belső ön-erői közvetlen megnyilvánítása során sem képes maradéktalanul elhárítani, akkor közvetlenül az ’ÉDES’ és/vagy az ’ÉDES’ valamely Gyermeke siet a SZOLGÁLAT-MAGA és/vagy a SZOLGÁLAT-MAGA Gyermekének a Megerősítésére ['U'].

         Van a SZOLGÁLAT kiterjedtebb útjaiban teremtőkben egy általánosan érvényesülő belső Mérték: eltántoríthatatlanul ragaszkodni a TELJESSÉGHEZ >>> a megnyilvánulás nem lehet kevesebb, mint a Teljes. Mert a SZOLGÁLAT CSAK EBBEN AZ IRÁNYBAN NYILVÁNULHAT MEG. Mert a SZOLGÁLAT megnyilvánulásának ez az eredendő Értelme. Ezért választotta MAGA-A-SZOLGÁLAT a maga számára azt, hogy olyan Birodalomban nyilvánul meg, amiben ’örök és elszakíthatatlan, biztos közvetlen Kapcsolódást és Áramlást tart meg a MINDESNÉG-FORRÁSÁVAL’ [(1) mint közvetlen MEGTARTÓJÁVAL és (2) mint Testvérévé vált Teremtő-Társával].

            Néha, a nehezebben feltárható helyzetekben a Szolgálat kiterjedtebb útjaiban teremtőkben megjelenhet egy ’türelmetlenség’. Ez egy fontos jelző / jel. Gyakran valamilyen „még csukva lévő ajtót / lehetőséget” jelez.

(1) Néha ezt a teremtő magában kell hogy megnyissa (például megnyíljon egy olyan Teremtési Irányban, ahonnan számára közvetlenül megnyílhat a teljességhez vezető megtapasztalás),

(2) máskor pedig valaki más (akár egy ’nagy-TEREMTŐ’) Igazodik még, és azt az Igazodást kell bevárni ahhoz, hogy a Teljesség megnyilvánítható legyen.

            „Pontosan úgy”, ahogyan akkor-régen a SZOLGÁLAT-MAGA és a MINDENSÉG-FORRÁSA is „bevárták” az Egyetértésben meghozott választásoknak megfelelő Igazodását a másiknak, hogy majd Együtt tudjanak megnyílni az Új Lehetőségben.

            Tapasztalat, hogy nem könnyű az ilyen megélés még ma sem, pedig ma már van erre vonatkozó tudás és tapasztalat [könnyebben megérthető, hogy pontosan miből ered, és hogy van-e adottan valamilyen saját tennivaló, vagy pedig a más által teljesítendő Igazodást szükséges bevárni (illetve segíthető-e valamilyen módon az Igazodását teljesítő)].

            Fontos tudatosítani: a ’türelmetlenség’ jellegű ’jelzés / jel’ mindig

tartalmaz egy Figyelmeztetést

(fokozott figyelemben való megnyilvánulás szükségességét jelzi!):

TEGYÉL MEG MINDEN TŐLED TELHETŐT AZ ADOTT HELYZETBEN,

szükségtelenül ne várakoztass másokat,

hiszen azért vagy, hogy a saját erőddel részt vegyél az éppen meglévő bajok elhárításában

(és a veszélyek érzékelésében, tudatosításában, elhárításában).

Ugyanakkor ez soha nem válhat sietséggé,

mert a tapasztalat az,

hogy a sietségben a figyelem és a megnyilvánítás ELNAGYOLT ÉS NEM TISZTA.

Pontos és Biztos Belső Mértéket kell kialakítani,

és pontosan követni kell a Természetes Mérték szerinti Belső vezetést.

        A fokozott figyelmességre való felhívás jelenti a belső és külső Tudatosítási utak biztos megnyilvánítására figyelmeztetést. Ilyenkor nagyon tudatosan kell arra irányulni, hogy a Belső Tudatosítási utak biztosan és folyamatosan megnyilvánuljanak. Sokszor jelezhet ez a Jel egy olyan Változást, amelyben >>> TELJESEN ÚJ IRÁNY / Erő megnyilvánítása válhat szükségessé, >>> és ilyenkor a KÜLSŐ ismeretek / tapasztalat félrevezető vagy teljesen haszontalan is lehet.

A SZOLGÁLAT teremtéseiben megnyilvánulók egyik legnagyobb felelőssége önmaguk (és a Törvényes MEGTARTÓIK felé) az, hogy

a Belső Jelző / Mérő / Értékelő / Tudatosító ön-erőiket

(1) folyamatosan fejlesszék / kiteljesítsék,

és (2) olyan Biztos / Pontos / Teljes állapotban tartsák és nyilvánítsák meg, amely biztos közvetlen belső vezetést biztosít a számukra.

Ha ebből a helyzetükből elmozdulnak,

számukra mindig az elsődleges fontos feladat ezen Belső-Teljesség-és-Biztosság mielőbbi helyreállítása.

Sietségről (és az elhárítására is irányuló ’szemem-fénye’ Megerősítésről): 20180217-i lejegyzés II. pontjában (elérhető ITT)

OmMÁÁTRé~KJ

Folytatódik az írás a következő lejegyzésben, elérhető ITT

                               .

.....

                 és         

'szemezgetés' az írásaimból (folyamatosan bővítem):

//omah.gportal.hu/